Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

1974. április 3. • PETŐFI NÉPE • 5 A Munkaegészségügyi Intézetben 25 éve működik az Országos Munkaegészségügyi Intézet. Egyik legfontosabb feladatuk a különböző foglalkozási ártal­mak kutatása. # Modern berendezés a légzésfunkciós vizsgálathoz. (MTI foto: Csikós Gábor felv. — KS.) • Lenn: a zaj hatására az ideg- rendszerben bekövetkező változásokat vizsgálják az elektro- flziológiai laboratórium­ban. Koponyamütét 1700 évvel ezelőtt VIGANÉROK, TÜLEMÁLLÓK, RÁNCOSKÁK VIDÁM SZÜLETÉSNAPI MŰSOR HOMOKMÉGYEN „ Szállás a szállással ci kor nyárt vetekszik” A legöregebb homokmégyiek sem emlékeznek arra, hogy egy műsoros estet négyszer ismételjenek. A 75 esztendős községben jártak divatos táncdalénekesek, ünnepelt színé­szek, de duplázásra is ritkán volt szükség. A dr. Regős Já­nos állatorvos kezdeményezésére szervezett, sok lelemény­nyel előadott „vidám hazai tudósításra” magam is csak a vendégnek kiiáró előnyök révén jutottam jegyhez. A mexikói országos antropo­lógiai és történeti intézet mun­katársai nemrég nagy ókori te­metkezési helyet tártak fel San Juan Teotiuacau körzetében. Az 1700 évvei ezelőtt ezen a vidé­ken élt emberek maradványai­nak tanulmányozása során- ant­ropológusok megállapították, hogy a legelterjedtebb betegség a köszvény volt, valamint a külön­böző tályogok. Fejlett egészség- ügyi kultúrára vall már abban a régi időben, hogy a tudósok a többi között koponyaműtétek, csontregenerációs operációk nyo­maira is bukkantak. Érdeklődők Kalocsáról, a fővárosból Az előadás előtt 20 perccel megtelt a terem. Moccanni sem lehetett. Jutott idő arra, hogy is­merkedjek a körülöttem ülőkkel. Ki honnan, miért jött? Családostól érkezett Kalocsáról dr. Kanyó János főorvos, a Ka­tona István Társaság elnöke. Tü­relemmel, elégedetten várja a kezdést Bényi János nyugdíjas jyhász, országos hírű birkapapri­kás szakértő. Tisztelik a faluban, le megbecsülés ide, tekintély oda, már kétszer kiszorult a terem­ből. Sokan köszöntenek egy fia­tal házaspárt. Az asszonyka óvó­nő volt Homokmégyen, a férje vitte Pestre. Erre a műsorra ők Is kíváncsiak. A színpad melletti pódiumon közben elhelyezkedik az énekkar. A látvány maga megéri a hosszú utazás fáradságát. A legfelső sorban a férfiak, majd három sornyi lány, asszony Nincs okom kétségbevonni az it­teni menyecskék, hajadonok szép­ségéről elterjedt híreket, de én mégsem őket lestem. A ruhák­ban gyönyörködtem. Nemzedékek változó ízlését, teremtő buzgal­mát tanúsítják a különféle se­lyemkötők, hímzett kötények, slingölt aljú szoknyák, ujjasok, ingvállak, fejdíszek. Lakatosné Kákonyi Margittól tudom, hogy a legalsó sorban a régi helyi viselet látható. A szá­zadforduló táján hószín-fehér volt a divat. Az első világháború után kiszínesedett az öltözék. A viselet életkorok és alkalmak sze­rint változik. Más volt a munka­ruha, a futkározó, az ünneplős. A harmadik sorban a mostani viselet. Kislibasárga, borsózöld, pörköltbama, lángszín liliomok, gyöngyvirágok, tetejes rózsák: vi- ganérok, tülemállók, ráncoskak. fölpléhezett szoknyák, bársonvi- rágos sélömkötők, bukorra kötött pántlikák. Jönnek a vőfélyek A pódium előtt zenekar készü­lődik. Dr. Regős János a prímá- rius, koncertmester, karnagy, sú­gó, ügyelő, szerző, főrendező. O ad jelt a kezdéshez és az ő szö­vegét mondja a színpadon az öt vőfély. Az ő energiája mozgat­ta meg a falu népét A Belközséget képviseli az öreg vőfély. Ő tudatja jövetelük cél­ját: „Hogy itt ünnepi ceremóniák lösznek — vőfély pajtásaim hírét vették ennek.” Biztatja kollégáit: „Mondják el tövirül-hegyirül — mit hoztak a szállások népitül.” Buzdításra jószerint. nincs is szükség. „Alsómégy szállása tán a leg­népesebb — minálunk a kislány tán a legkedvesebb, — legszeb­ben minálunk dalol a madárka — még a tök is nagyobb, nálunk a határban.” Halom küldöttét se eresztették el ünneplés nélkül. Kivágta a rezet, szentigaz. „Mivel úgy lá­tom mindenki dicsekszik — szál­lás a szállással cikomyán vetek­szik — elmondom hát én is, ami néköm tetszik... — Halom sem utolsó vagy ezer éve épült — de villany, betonúttal, csak mosta­nában szépült.” „Szabad a nép erős is, boldo­guljunk tovább is” — kívánja Hilye javakorabeli delegáltja. Szomorú panaszát az asszonyok fogadják a leghangosabb jókedv­vel. „Pláne hogyha nálunk presz- szóbolt is vóna — presszóbolt­ban lányok is: szőke, vörös, bar­na — a magamfajta népnek, nagy nyugovást adna.” A hajdan bozótos, vad Örjek szószólója is ügyesen sorolta, hogy mi minden történt az utób­bi években. A vőfély-mondandók summája: a hetvenöt esztendeje önállósult község soha nem fej­lődött annyit, mint az utóbbi év­tizedekben. A nézők, a változások tanúi és részesei, a jobb jövendő formáiéi felszabadultan derül­nek, élénken helyeselnek. A rig­musok a színtiszta valót tartal­mazzák. Az 1960-ban épített mű­velődési otthonba igyekezve csak a vak nem látta az új házakat. A szilárd burkolatú járdán su- vikszolt csizmák, fényes cipők kopogták a köaségfejlesztés egyik sikerét... A műsor a jókedv hullámain gördül tova. A hálás tekintetek, a kifényesedő szemek köszöneté nemcsak a szereplőket, a fárad­hatatlan Regős doktort, a közre­működő pedagógusokat illeti: azokat is, kik sokat tettek mos­tani életünkért. „Vigyázzunk, hogy ki ne vesszünk” A vidám pillanatokban sem feledkeznek meg a gondokról Tíz esztendő alatt négyszázzal csökkent a község lakossága. Fő­ként a külterületről költöztek sokan Kalocsára, Dunaújvárosba. Aztán, a gólya is ritkán köröz errefelé. A műsor szervezője igyekszik kedvet csinálni a bő­vebb gyermekáldáshoz. Két en­nivaló, talpraesett ikret küld > a színpadra. Tapolcsányi Hajnal „büszke, mint a gyöngypáva — mert tíz perccel előbb jött a vi­lágra”. Róbert sem hagyja ma­gát, elvégre ő a férfi. Elmondják véleményüket a felnőttek világát csúfító bajokról, rossz szokások­ról. Kipécézik az anyagiasság fi­camait és arra intik a nagyérde­mű közönéget: „Legyen végre annyi eszünk — vigyázzunk, hogy ki ne vesszünk.” Ne bi­zony, mert ki viseli a szép ru­hákat, ki őrzi a régi szokásokat (amelvekből egy picivel többet is szívesen láttunk-hallgattunk vol­na a műsorban). Megy tovább a mfisoi^ . jpfi f á kisbíró. jön a tánccSoport. Per öröm kulcsával nyitogatja Regős doktor a szíveket. A szülőfalu, a szocialista haza szeretetére hi­vatkozva kérte segítségül a nagy­apákat és az »mókákat. A máso­dik sorban ülve láthattam, hogy a 82 esztendős Király István bá­csi könnyezve adta át »mókájá­nak a jelképes csutorát, s taní­totta a névnap-köszöntőre. Meg­figyelhettem, hogy az iskolai énekkar milyen áhitatos fegye­lemmel, értően tolmácsolt klasz- szikus műveket, Kodály Zoltán- népdalfeldolgozásokat. Ne hagy­ják el tetszetős cifraságokért a népművészet forrásait Nagy ér­ték bízatott rájuk: nemzedékek dalban, szólásokban, szokásokban megfogalmazott üzenete. Megérdemlik a támogatást Az előadás befejeztével az eme­letre hívnak. Pompás kiállítás mutatja, hogy az iskola mellett elkelne néhány helyiséges állan­dó falumúzeum. Egyelőre terem­hiánnyal küszködnek. Nincs hol tartani a felsős napköziseket pe­dig sokan járnak be a szállá­sokról. Pilisi László megbízott iskolaigazgató igencsak remény­kedik, hogy megkapják a bőví­téshez szükséges támogatást. A rögtönzött tárlaton a hagyomá­nyos eszközök mellett megcsodál­hattam a mostani diákok ügyes­ségét. Szebbnél szebb pillevirá­gok, csöngető virágok, szarkalá- bok, subarózsák, kistulipánok bi­zonyítják, hogy ismerik a régi motívumokat, hivatottak váltják föl a jelenlegi híres pingálóasz- szonyokat. Györki István községi párttit­kár örömmel újságolja, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezet egyetlen esztendő alatt két évet fiatalodott. Visszajönnek a fiata­lok! A javuló eredményeknek köszönhető, hogy megtalálják itthon is számításaikat Bata Bé­la, a kalocsai Jármű Ktsz-nél dolgozott, most a növénytermesz­tésben tevékenykedik, Zetorral. Keresete meghaladja a 2000 fo­rintot. Békés Ignác a Vízgazdál­kodási Vállalattól pártolt a ter­melőszövetkezetbe. Nyáron a ha­tárban gépen, máskor a szerelő- műhelyben keresi a kenyeret és kalácsot: Elégedett. Kocsisí litván sembénta meg.'hogy hallgatott«' hívó szóra és elköszönt Félegy­házától. A község fennállásának száza­dik évfordulóján már ők lesznek a főszereplők. Heltai Nándor FELICE CHILANTI HÁROM ZÁSZLÓT SALVATORE , -fceäULIANONAK (2.) Gyorsan tanult: sürgősen föl akart jutni a kapaszkodókkal a telefoncölöpökre, arra vágyott, hogy ott fönn függeszkedve dol­gozhasson — heteken belül szak­ember lett. És a fizetését minden áldott szombaton haza vitte a ma­mának. Közben Villám a monteleprei bádogos sötét műhelyében tanul­ta a mesterséget. Cucinella, aki pásztor volt, de fölöttébb vállalkozó szellemű, még gyerekkorában elkezdte az „állatkereskedést”. Beállított a gazdaságokba, a kereskedőkhöz, és juhokat, öszvéreket kínált .el­adásra, s öntudatosan tárgyalt, alkudozott. „A tiéd ez az állat?” — kérdezték tőle gyakran. „Én .vagyok a közvetítő” — felelte ilyenkor a Cucinella-gyerek. H Egy vén tolvaj- megpróbálta egyszer kirabolni. Megegyeztek egy öszvér árában, de az öreg fizetés helyett egy ostorcsapással az erdőbe kergette az állatot. Es­tefelé történt a dolog. Cucinella utolérte az öszvért, a hátára pattant, és a tolvaj háza elé ügetett, majd néhányszor a levegőbe lőtt. Így vívott ki ma­gának tiszteletet. Nunzio Badalaimenti, a Fehérfe­nekű az erdőbe járt fát Vágni az apjával, aztán a csacsi hátára rakta a tuskókat meg az aprófát, és indult vele házalni. Korán megtanulta,, hogy az erdőkerülő elől menekülni kell; és arra is rájött, hogy vannak védelmezői, akiknek hálával tartozik, mert lehetővé teszik, hogy fát vág­hasson az erdőben. Lovas embe­rek voltak, puskával. Megkér­dezte egyszer az apját: | — Miért nem kérünk enge­délyt a hercegnőtől, akié az er­dő? Ám az apja így felelt: — Mit számít a hercegnő? Rómában vagy Palermóban él. Itt a puska számít! Gaspare Pisciottának az autó volt az istene. Minden motor­zúgásra ott termett. És ismerte a márkákat, a motorok működé­sét. Ezek a monteleprei fiúk azon­ban mind akkor kezdték az éle­tet, amikor körülöttük széles .e világban a rombolás, a háború erői minden békés foglalkozást megkérdőjeleztek. Föllázadtak a nagybirtok ellen, megtagadták az idejétmúlt engedelmességet — a monteleprei fiúk ugyanakkor tisz­ta szívvel mentek végzetük elé­be, mint a világ bármely más fi­atalja. 3. Kevés szórakozás adódott ezek­ben a nyugat-szicíliai városok­ban. A lányok a templomban jobboldalt foglaltait helyet, a fér­fiak baloldalt. És csak egy-egy futó pillantást válthattak a fá­tyol alatt, a félig behúzott zsa­luk möglül á kis utcácskákba. A monteleprei fiúk kivételt je­lentettek, bátran megtörték az ősi szokásokat. Letöbbjük na­gyon fiatalon eljegyezte magát. Giuliano gyöngéden gondolt egy montrealéi kislányra, akit Santo Crocdfisso ünnepén ismert meg. Carinlban a borbély, Di Lo­renzo táncmester is volt. Estén­ként tánciskolává alakította mű­helyét. Gitáron kísérte a mando­linjátékost, aki divatos dalokat pengetett, és a tánclépésekre ta-- nitgatta a fiatalokat. A fiúk egymással táncoltak, lányok nem voltak. A charleston járta. Késő éjjel, megesett, hogy haj­nalban tértek haza. A puskás csőszük a nyeregből viszonozták köszönésüket. Egyik éjjel a csendőr főtörzs­őrmester a falu határában leste őket néhány embere kíséretében. Bevitte a fiúkat a kaszárnyába, kifaggatta és figyelmeztette őket. Amikor kiléptek a laktanyából, a fiúik teli torokból rázendítettek egy charlestonra: „Lola, mit tanulsz az iskolába?”^ Mire luíszévesek lettek, meg­bolydult körölüttük a régi vi­lág. Volt, amelyikük megszökött a katonaságtól, mások szabad­ságra mentek vagy leszereltek. Pisciotta katonáéknál megtanult autót vezetni, teherkocsit is, és ügyesen bánt a motorral is. Mind elsajátították a fegyve­rek használatát, kézről közread­tak néhány puskát és régi re­volvert, ezekkel gyakorolták a célbalövést fent a hegyek közt. Amerikai repülőerdők húztak el éjjelente Montelepre fölött, hallani lehetett a közeli tenger­ről vdsszahangzó torpedókat. A németek a Trapani—Palermo vo­nal mentén vonultak vissza; a sziget fővárosából érkezők pusz­tító bombázásokról beszéltek. Elsüllyedt teherhajókról, kihalt rakpartokról, módszeresen szét­rombolt vasútállomásokról, go­lyószóróval megbénított országúti forgalomról; még a távolsági bu­szok meg az elsőrendű fontossá? gú szállításra használt teherautók is lerobbanva, kifosztva álldogál­tak az utakon. Szicíliában az éhség lett a leg­főbb úr. Nem volt már munka a fiatal telefonszerelőnek, nem volt már műhely a bádogosnak, se autó, teherkocsi annak, aki a katonaságnál jogosítványt szer­zett. • A környéken elharapózott a rablás, a lopás; Giuseppe Cuci­nella még nem töltötte be husza­dik évét, amikor bátyjával meg egy csapat pásztorfiúval először meg akarta védeni állatait, aztán, amikor mégis kirabolták úgy kárpótolta magát, hogy ő meg mások állatait hajtotta el. Amikor a dűlőúton meggyilkol­va találta bandájának egyik tag­ját, nyomban még vadabb ke­gyetlenséggel vágott vissza. A létfenntartás ösztöne talál­kozott benne a felülkerekedés, az érvényesülés, az uralkodás vá­gyával, mint általában az olyan embereknél, akik a társadalom és az egyén erkölcsi törvényei nélkül kénytelenek élni. A bűn- cselekményt is saját életük vé­delmében követik el. És már itt is vagyunk a borzalmas, véres és tragikus történet kezdeténél. A part menti helységekbe, Paler- mótól Trapaniig — de a beljebb fekvő városkákba is — titokza­tos „barátok” érkeztek; ameri- kaias hangsúllyal beszélték a szi­cíliai nyelvjárást. Sok volt köz­tük az ismerős, akadtak rokonok is. A szövetségesek 1943 júliusi partraszállása előtt csak futó lá­togatásokat tettek, később igazi megbízatásokat is teljesítettek. Először elváltoztatott külsővel, ti­tokban állítottak be, később az Egyesült Államok hadseregének egyenruhájában. A gengsztervilág neves személyiségei voltak. Mint példá»il az a villabatei, a titkos- szolgálat ezredese, Partinicóban meg volt egy őrnagy, aki kábító­szer miatt már ült a Sing-Sing- ben is, Corleonéba pedig a nagy­főnök megbízottja érkezett, hogy békét teremtsen a különböző coscák* közt. A monteleprei fiúk figyeltek. Giuliano nagybátyja, Frances­co, csúfnevén Kanális Ferkó, a feketepiacon ügyködött. Gabonát szállított a gazdaságokból a mal­mokba, aztán titokban eladta a liszet. Elég jól keresett, és Turid- do csatlakozott hozzá. Giuliano gyakran összetalálko­zott gyerekkori barátaival: mind a feketepiacon dolgoztak, Cu­cinella meg a testvére kiképzett egy csapatot állatlopásra. Terra­•Cosca — az egy „üzleti” tevékenység vagy egy tájegység szerint tömörült maifiások csoportja. nova és Mannino is részt vett az üzérkedésben. Passatempo meg a többiek az utakat járták. Választottak: sza­kítottak a törvénnyel, rablók let­tek. De ha valami ünnepen ta­lálkoztak, mind Turiddo Gitilia- nónak öntötték ki a szívüket, tő­le kértek tanácsot. Egy nagy fo­gásról álmodoztak, aztán itthagy­ják Szicíliát, de gazdagon, és kimennek Amerikába. Turiddó- nak más volt a véleménye: a mi Amerikánk itt van — hajtogatta. Giulianónak tetszett a szepara- tisták jelszava: Szicíliát el kell szakítani Olaszországtól, függet­len állammá kell alakítani, a csendőröket börtönbe kell csuk­ni, a foglyokat viszont ki kell szabadítani. Az ő nagybátyját is letaróztatták és más montelep- reiekkel együtt a monrealei bör­tönbe zárták. 4. A feketepiaci hálózat főnöke a dagadt, öreg partinicói Santo bá­tyám* volt, a kormány jeles hí­ve. Egy nap örömmel üdvözölték az amerikaiak Santo bátyámnál Giulianót is: ott volt Vito, Nick, John meg az embereik. Nemzet­közi bűnszövetkezetet építettek ki- cigaretta, ital és egyebek csempészésére. Santo bátyám azt javasolta Giulianónak, hogy társuljon Nickkel vagy Vitóval, legyen az emberük, de á válasz határozott elutasítás volt Erősnek érezte magát Giuliano, csak Rittyentenie kell, és a monteleprei fiúk nyom­ban mellette teremnek, meglen­ne neki is a maga megbízható bandája a saját fegyvereseivel. Most a maguk; számlájára dolgoz­nak a fiúk, a maguk eszközei­vel, de mind rá gondolnak, ben­ne bíznak, tőle kémek tanácsot. Még Terranova is, aki minden szót alaposan megrág, mielőtt ki­mondaná. «Bátyám — a maffia szervezetei pira­misszerűen épülnek fel, melynek al- ján a legénység, a fiúk állnak, köze- ipe táján a kisebb vezetők, a bátyá­in ok, a csúcsán pedig a maffiavezér. (Folytatjuk.) A HÁZTÁJI GAZDASÁG \aVú- & keletkezett robbanást is megtéríti o HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁS alapján az Állami biztosító 670

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom