Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

1974. március 19. M PETŐFI NÉPE • 3

Elhunyt dr. Mészöly Gyula

Meghalt dr. Mészöly Gyula akadémikus. Elhunytéval súlyos veszteség érte hazánk tudományos életét.

Nehéz összefoglalni a, kommunista tudós több évtizedes fáradhatatlan munkásságának eredményeit. 1910. január 6-án Suho- poljén született. A kertészeti oklevél megszerzés,e után gya- kornokosko- dott. 1936-ban meghívást kapott a Bajai Kertészeti Középiskolához szaktanári munkakör betöltésére. 1940.

márciusában került Kecskemétre. Az itteni gazdasági szaktanítóképző intézetben tanárként tevékenykedett.

Ekkor kezdett foglalkozni zöldségtermesztési — elsősorban fajtaösszehasonlító — kísérletekkel. 1943 őszén szervezte meg a város megbízása alapján, a kertészeti kísérleti telepet. Ez magvát képezte az 1950-ben létesített kísérleti gazdaságnak, illetve az 1955-ben megalakult Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek. Ennek jogutódja\ a Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Csaknem három évtizedig vezette a zöldségtermesztési kísérleti központot. Az utóbbi években azonban betegsége akadályozta munkájában, lemondott az igazgatói teendőkről és legutóbb az intézet szaktanácsadójaként a paradicsomkutatási programot vezette.

Nemesitől munkájának eredményességét 12 államilag .elismert. nagyüzemi termesztésre ajánlott és mintegy 10 minősítés alatt álló paradicsomfajia jelzi. Kimagasló érdeme, hogy Európában elsőként — 1956-ban — állított '' elő paradicsomfaj-hibridet, majd a rezisztencianemesítés szempontjából nagy jelentőségű, úgynevezett komplex fajhibrideket. A gépi szedésre alkalmas paradicsomfdjták is az ő nevéhez fűződn.ek. Szorgalmazta a gépesített - pa/radicsomtermesztés békéltetését. A vetőmagtermesz-: téshéz' is' jelentős mértékben hozzájárult azzal, hogy hathatós segítséget nyújtott a vetőmagüzem létrehozásához.

Tudományos eredményeit számos közleményben publikálta.

Több mint 20 éve országgyűlési képviselő, tagja volt a parlament mezőgazdasági bizottságának. Eredményes társadalmi tevékenységét bizonyítja, hogy a képviselői kerületéhez tartozó községek évről évre kedvezően fejlődnek.

Alkotó társadalmi munkát fejtett ki még számos egyesületben. Többek között a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi osztálya növénynemesítési bizottságának/ elnöke, az Akadémia agrártudományi osztálya kertészeti bizottságának volt tagja. Tevékenykedett a Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Kertészeti Bizottságában. Vezetője volt a Kertészeti Koordinációs Bizottság paradicsomnem,esítési és -termesztési munkabizottságának. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tudományos ■ Tanácsának és miniszteri tanácsadó testületének is tagja volt.

Ezenkívül számos megyei funkciót töltött be. Többek között a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke.

A kertészeti tudományok fejlesztésében, a hazai szocialista kertészeti termesztésben és a társadalmi tevékenységben szerzett elévülhetetlen érdemeiért számos kitüntetésben részesült. 1951-ben és 1958-ban Munka Érdemrend,

1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 1956-ban nyerte el a. Kossuth-díj második fokozatát. Több emlékérem tulajdonosa volt. 1972-ben Mathiász János-díjjal tüntették ki.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1973 óta rendes tagja. 1967 óta a Kertészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. A Kertészeti Egyetem tanácsa tiszteletbeli doktori cím adományozásával is elismerte érdemeit. Sokat tett ugyanis azért, hogy kertészeti főiskola legyen Kecskeméten.

Közvetlenségével, kiapadhatatlan humorával gyorsan tudott kapcsolatot teremteni az emberekkel,' munkatársaival. Sokat segített a fiatal kutatóknak. Bátran fordulhattak hozzá gondjaikkal, Mészöly Gyulában sohasem csalódtak.

Betegsége az utóbbi időben akadályozta munkásságában. Panaszkodott, hogy már Ofihéz sieget tenni a sokfelé ‘társadalmi kö1)elezeilségének. Az I'alattomos kór egyre jobban aláásta erejét. Végül a halál vetett véget egy tartalmas, alkotó munkában gazdag életnek, de a nagy tudós munkásságát tanítványai folytatják. Kutatásainak eredményei közkinccsé válnak, jelentkeznek a mezőgazdasagi termelésben.

Dr. Mészöly Gyulát a Magyar Tudományos Akadémia, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Kecskeméti Zöldségtermesztést Kutatóintéz,et saját halottjának tekinti. Kecskemét városa díszsírhellyel áldoz emlékének.- Temetéséről később történik in tézkedés.

Arany János-díj

A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Arany János pedagógiai díj és emlékérem alapításáról hozott határozatot. A díjjal évente öt-nyolc — kiemelkedő oktató, nevelő munkát végző, a közösségi és magánéletben példamutató — óvodai, iskolai nevelőt, tanárt tüntetnek ki. Arany János 1851—1860 között a nagykőrösi- gimnázium tanára volt, s ez idő alatt emberi, tanári egyénisége mély nyomot hagyott az iskola, a város, a megye életében. A díjat — az oklevelet, emlékérmet, s a velejáró 4000 forint jutalmat — minden évben pedagógusnapon adják át a kitüntetetteknek.

A Mars meglepetései

Folytatják a szovjet Mars-állomások által szerzett adatok tudományos feldolgozását. Különösen értékesek azok az információk, amelyeket a Mars—6 leszálló beréndezések leereszkedése idején nyertek a „vörös bolygó” légköréről.

Mivel a Mars légköre igen ritka (sűrűsége megközelítőleg egy század része a földi légkörnek), a leszálló berendezés segítségével végzett kutatómunka igen nehéz feladat. Ezért az első sikeres kísérlet különösem nagy tudományos értéket képvisel.

Számos mérnöki kérdést oldottak meg. Az űrrepülés, és külö nősen a bolygó légkörébe leereszkedés hozzásegít a további, még bonyolultabb Mars-kutatási programok megvalósításához. A szovjet tudósok most már meglehetősen megbízható ismeretekkel rendelkeznek számos rendszer és konstrukció viselkedéséről. Egyebek között most már jól ismerik az ejtőernyős-rendszereknek a Mars légkörében való működését.

A tudósok körében nagy érdeklődést keltettek a Mars—5 űrállomás által továbbított információk, amelyek szerint egyes területek fölött a Mars légkörében a páratartalom eléri a 60 mikront, vagyis lényegesen több. mint ahogyan azt eddig feltételezték.

A jelenlegi elképzelések szerint a Földön az óc.eánok keletkezése annak idején a Föld mélyében lejátszódott’ vulkanikus tevékenységgel és a vízpára ezt követő cseppfolyósodásával függött össze. Ha ezek a folyamatok a bolygókra általános’érvényűek, akikor a viszonylag nem,-^távoli -n^últban (a Marson az aktív’hegyfcépződés néhány 10, vagy 400 millió évvel ezelőttre tehető) a bolygó légkörében óriási mennyiségű víz halmozódott föl. Ennk közvetett bizonyítékául szolgálhat a Mars—5 űrállomás készítette fényképeken látható néhány domborulat, amelyek meglepő módon hasonlítanak szélesen elágazó, viharos vízsodrás által kivájt csatornáikra. Egyes feltételezések szerint a Mars éghajlata minden 25 000 évben erősen megváltozik, ami maga után vonja a sarki jég intenzív olvadását, s gázoknak és víznek a talajból való feltörését. Ilyenkor a légnyomás tízszeresére emelkedhet, és a Marson bizonyos idéig lehet a víz cseppfolyós állapotban is. (TASZSZ)

„ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ”

77 4»

Kalandozás kétezer év színpadán

Január 22-én indult és ma éppen a felénél tart a tévé drámaműfaj-történeti sorozata. A nézők nagy utat jártak be, amíg a görög drámáktól eljutottak Ibsenig, a XIX. százat^ korszakot jelentő drámaírójának! szentelt fejezetig. A nagy norvég drámaköltő 1828-ban, Skienben született, jómódú, de később csődbe került kereskedő fiaként. A koraérett, komoly fiú hamar ellentétbe került a nyárspolgári társadalommal. A magyar szabadságharcot lelkes költeményben üdvözölte. Orvosnak készült, de abbahagyta az egyetemet, s 1851. őszén az új bergeni színházhoz, az első norvég nemzeti színházhoz szerződött rendezőként, majd művészeti igazgató ■ lett. Megismerte a színpad és a dráma törvényeit, és háziszerzőként évente írt egy darabot is. A, szerelem komédiája című darabja, amelyben a szerelem szabadságáért s magánügy voltáért szállt síkra; botrányt robbantott ki. 1864 tavaszán útisegéllyel külföldre indult, melyből 27 évi külföldi tartózkodás lett. Először Olaszországban élt, itt írta egyik nagy munkáját a Peer Gynt, mellyel világhírt szerzett, állandó évdíjat kapott, s 1868-ban Németországba költözött.

Ekkor társadalmi kérdések felé fordult. „A társadalom támaszaiban” a vezető köröket leplezte le, a „Babaotthonr (Nóra), szellemi forradalmat keltett, á, nőemancipáció vezérműve lett. A népgyűlölő című dráma hőse elbukik a tömeggel szemben, mert az igazságért küzd. A vadkacsa című

műve vigasztalan — eszerint az átlagember életigazsága az élet- hazugság. Mindjobban érvényesül műveiben szimbolista elem, az eszménynek és valóságnak az egyénhez való viszonya, a miszticizmus.

1891-ben Budapesten is járt Ibsen, s ugyanez évben végleg visszatért hazájába. Kristianiába költözött, itt írta a Solness építőmestert, a szimbolikus dráma- költészet egyik legnagyobb remekét, az ifjúság és öregkor ösz- szeüíközéséről. Bölcs és mélyen emberi költő volt Ibsen, túllépve a realitáson az utolérhetetlent sóvárogta, s eljutott a legmélyebb és legbölcsebb pesszimizmusig. A XIX. század lelkiismeretének szokták nevezni, aki széles körben és mélyen hatott a modern szellemi életre.

Ma este két világhírű drámáján keresztül érzékelhetjük, hogy milyennek látta Ibsen a nőket, s hogyan ítélte meg szerepüket, helyüket a társadalomban. A Nórában a nők alárendelt helyzetének megváltoztatásáért harcolt, a Solness építőmester lányalakja már csupa erő, energia, szárnyaló fiatalság, aki az erős férfit is magával ragadja, fel a magasba, végzetébe. A képen, Solness építőmester: Tomanek Nándor és Solhessné: Békés Rita. (Foto: Nádaski Hermin)

HARMINC ÉVE TÖRTÉNT

A haza német megszállása

1944. március 19. gyászos napja volt a magyar történelemnek. A fasizmus 25 éves uralma, a hitleri Németországnak való kiszolgáltatottság. a Szovjetunió elleni hadba lépés erre a vésztjósió dátumra emlékeztet. A magyarországi ellenforradalom viszonylag hosszú ideig tartó népellenessége, a Németországnak már régóta tal- pasztalható gazdasági és politikai kiszolgáltatottság végül is oda vezetett. hogy Hitler megszállta Magyarországot.

Előjelek

. A gyászos vasárnapnak, amelynek repülőgépek, tankok, autók, motorzúgása zavarta meg a csendjét. már voltak előjeléi. Éppen ezért a belügyminiszter általános utasítást adott ki a német katonavonatok mozgásának ellenőrzésére. Énnek azonban nem volt semmi jelentősége, hiszen Cegléd- bercelen már német páncélosokat raktak ki, amelyek azonnal Pest felé indultak. Hasonlóképpen szerelvények mozogtak Hegyeshalom—Bicske. Szene és Budapest között, de a Szabadka—Budapest vonal is ugyanazt a képet mutatta. S annak ellenére, hogy 1944. elején a szovjet csapatok már megközelítették Magyarország határait. a magyar fasiszta vezetés még mindig nem akart tisztán látni, s ennek következtében pár óra alatt egy csaknem félmilliós hadsereggel rendelkező országot törölni lehetett az önálló államok sorából. A hadsereg tisztikarának nagy része, élén a vezérkari főnök helyettesével, a németek rendelkezésére bocsátotta magát.

. A bevonuló német csapatok semmiféle ellenállással nem találkoztak. bár szórványosan előfordultak egyéni ellenakciók. Egy ilyen esetről számolt be a bácsalmási nemzeti bizottság 1946-ban készült jelentése, amelyben Naran- csik Pál bácsalmási lakos jelzi, hogy 1944. március 19-én katonaként hídőrséget teljesített az Újvidék—Pétervárad közötti hídnál, s amikor a . németek Pétervárad felé előre törtek, golvószóróval támadta meg őket.

&,mai generáció .jelentős derékhada még emlékezik a gyors személyi változásokra. Március 22-én Sztójai Döme. az addigi berlini magyar követ alakított kormányt. Szinte valamennyi fontosabb poszton személyi cseréket hajtottak végre, hogy a szélső jobboldal teljes egészében bebiztosítsa magát. Leváltották Baja város és Bács-Bodrog megye főispánjait, Kecskemét város addigi 'főispánja a közellátási minisztérium politikai államtitkára lett és helyébe dr. Horváth Ödön. a Kecskeméti Közlöny addigi főszerkesztője került.

A kecskeméti „modell”

A harminc évvel ezelőtt történteket ideié volna már az egész megyére vonatkozóan feldolgozni. Ennek azonban még mindig híján vagyunk, éppen ezért az abban az időben lezajlott eseményeket elsősorban Kecskemét „modelljén” mutatjuk be. A megszállás után Kecskemét a németek számára fontos katonai pozíciót jelentett, hiszen itt rendezték be a Duna—Tisza közi cáoportparancs- nokságukat. Ez egyben ahhoz is lehetőséget nyújtott, hogy bátorítsa a helyi jobboldalt, A kecskeméti rendőrkapitányság vezetője 1944. április 7-i jelentésében a következeőket írja: „A jobboldali belpolitikai mozgalmakat hatóságom területén az elmúlt hónapban is a nyilaskeresztes párt helyi pártszervezetének működése képviselte, amely azonban különösebb tevékenységben nem nyilvánult meg.” A jelentés tartalma teljesen egyértelmű, hiszen a „különösebb” tevékenységre nem is volt szükség, amit dr._ Horváth Ödön volt főispán népbíróság előtt tett vallomása is bizonyít, jelezvén azt. hogy a helyi vezetés a legszélsőségesebb lépésekkel azonosult. Ezt vallja: „Fellélegzett az ország, amikor az új kormány kinevezése megtörtént. Nem jött Szálasi, sőt a kormányzó teljesen mellőzte a nvilaskeresztes pártot, és kinevezett egy nagy többségében Magyar Élet Pártjából alakított kormányt amelynek miniszterelnöke is azonnal belépett a Magyar Élet Pártjába.” Ez nyilván azt jelentette, hogy a megyeszékhelyen nem volt szükség még jobboldalibb magatartásra, hiszen az egybe vágott az országos politikai vonalvezetéssel.

Ennek a 30 évvel előbbi vasárnapnak vjblt egy nagyon érdekes. a helyzetre jellemző-drasztikus eseménye is. Március 15-én a helyi szociáldemokrata párt egy hatalmas koszorút helyezett a

Kossuth-szobor elé. amelynek vörös szalagjára ez volt fölírva: Egyenlőség, testvériség, szabadság a magyar szabadságért! A helyi szociáldemokrata párt a március

15-i , ünnepséget március 19-én tervezte megrendezni, mivel hogy az emberek vasárnap jobban ráérnek. Erre az alkalomra meghívták Takács József országgyűlési képviselőt, a földmunkásság Kecskeméten már ismert vezetőjét. A pártszervezet vezetősége úgy döntött, hogy a szónokot a vasútállomáson egy bizottság fogadja, amelynek tagja volt Schmidt József. Kovács Jenő, Kulin István. Fekete Sándor, Szmil- kó József. Csontos József, Kovács Béla. Lakos Gáspár. Mészáros Ferenc és még mások. Az állomáson gyülekezvén, észrevették a helyi nyilasok mozgolódását. Bár szóltak az ügyeletes rendőrnek, sőt a veszély fokozódásának láttán, a rendőrkapitányságot is telefonon értesítették semmiféle intézkedés nem történt. Takács megérkezése után a nyilasok megtámadták a tíz-tizenkét emberből álló szociáldemokrata csoportot, akik bár alaposan megsérültek, de helybenhagyták és megfutamították a többszörös erővel támadó nyilas bandát. A délutáni ünnepély minden várakozást felülmúlóan jól sikerült. Több mint hét- százan vettek részt az Arany_ János utcai Dómján vendéglőben megrendezett gyűlésen, amelyen a Kisgazda Párt dr. Révész László ellenzéki képviselővel képviseltette magát. Persze ott volt a minden szót megfigyelő és lejegyző Demjéndi Gusztáv rendőrőrnagy is.

Taktikáznak

A város vezetésének ténykedése régi medrében zajlott. Március 24-én rendkívüli közgyűlést hívtak össze, s az egybegyűltek között ott volt Héjjas Iván, a nagy múltú terrorista is. Miért hívták össze a közgyűlést? Hogy meghallgassák dr. Szabó Iván és társéi indítványát arról, hogy dr. Szász Lajos iparügyi minisztert és Kovács Sándor, szombathelyi megyéspüspököt díszpolgárrá válaszszák. Szász Lajossal kapcsolatosan, akit később népbírósági per - nyomán végeztek ki. Liszka Béla a következőket mondottá: „Külön" hálával kell megemlékeznünk arról a rendkívül hathatós segítségről. amelyet képviselő urunk igen nehéz helyzetünkben városunknak nyújtott, s amely lehetővé tette, hogy önállóságunkat es cselekvési szabadságunkat megőrizhettük, éppen azokban az időkben, amikor a plutokrata kapitalista érdek érvényesítése ettől akart bennünket megfosztani.” De ugyanezen a napon a város polgármestere — megelőzve a belügyminisztérium rendelkezését — arról intézkedett^ hogy a szociáldemokrata párt Kecskemét. Szarvas utca 15. szám alatti helyiségét át kell adni dr. Zsigmond Kálmánnak, a Nemzeti Munkaközoont alelnöké- nek. Ez tulajdonképpen a párt helyi szervezetének feloszlatását jelentette. amit a helvi rendőrség kapitánysága néhány nappal később akként fogalmazott meg hogy „A m. kir. belügyminiszter úr ... a szociáldemokrata párt központját és vidéki pártszervezeteit az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938. évi XVIII. te. 3. paragrafu-. sa alapján mint tilos működést kifejtő politikai pártot feloszlatta, további működését megtiltotta és a pártnak bárhol' található vagyonát lefoglalta.” Ugyanerre a sorsra jutott a kecskeméti kisgazda párt is. Szász Lajos miniszter — aki biztatója és egyben erjesztője is volt a kecskeméti vezetés jobbra tolódásának —, portréjához csupán néhány idézetet. Országgyűlési képviselőként többször nyilatkozott. 1943. január 23-án Kecskeméten a néma bálon

mondotta: ...... eljön a leszámolás

órája, eljön az az idő, amikor Számot kell maid mindenkinek adni arról, hogy vámszedője, vagy áldozatos munkása volt a mai időknek. Kint a fronton a magyar honvéd két fegyverrel harcol. Az egyik kezében a keresztet tartja, másikban a puskát szorongatja. Jaj annak, aki visszavonást szít. aki azon munkálkodik, hogy meggyengüljön, megremegjen bármelyik kéz...” 1944. június 3-án egy kecskeméti küldöttség előtt jelenti ki: „Van célunk: a győzelem. A honvédnek a némét baj társsal együtt kell harcolnia.”

Ebben a helyzetben a kecskeméti rendőrkapitányság vezetője így jelentétt: „A helybeli szociáldemokrata pártszervezetnek az észleltek szerint radikálisabb baloldali irápyba való hajlása hatóságomat erélyesebb intézkedésre késztette, amely abban nyert kifejezést, hogy a pártszervezet vezetőségének működését, továbbá a párthelyiség használatát a közbiztonság érdekében március hó 20-án megtiltom. Eljárásomat igazolta a m. kir. belügyminiszter úrnak f. március 28-án kelt rendeleté. amelyen a magyarországi szociáldemokrata pártot vidéki pártszervezeteivel együtt feloszlatta.”

Kié lesz a bársonyszék?

A kecskeméti törvényhatósági bizottság április 28-iki ülésén Liszka bejelentette, hogy a belügyminiszter dr. Horváth Ödönt nevezte ki főispánnak. Ezzel kapcsolatosan Horváth Ödön a népbíróság előtt így vall: „Ez volt a politikai helyzet és hangulat, amikor dr. Kiss Endre közellátási államtitkár, volt kecskeméti főispán ajánlására meghívást kaptam Jaross Andor belügyminiszterhez. Egészen rövid, másfél percig alig tartó látogatásom alatt a miniszter... megkérdezte, hogy milyen párt tagja vagyok. Megmondtam, hogy a Magyar Élet Pártjához tartozom. Ezután kijelentette, hogy ismeri a kecskeméti helyzetet nagyon kívánatosnak tartja a városban eddig megmutatkozott harmónia megőrzését és ennek, kapcsán feltette a kérdést, hogy vállalom-e a kecskeméti főispáni tisztet. Igennel válaszoltam ... elhatározásom kialakulásánál a fentebb vázolt általános politikai kereten, illetve indokokon túl. még a következő tényezők játszottak 1 szerepet ... Ambicionáltam, hogy Kecskemétért szélesebb hatáskörben dolgozhassak... Az 1939-es választásnál történt tartózkodó magatartásomnak személyemre nézve oly kellemetlen következményeit nem akartam még egyszer vállalni, különösen azért nem. mert rajtam kívül Szappanos Istvánt, Endre László sógorát emlegették igen erősen... Erősen futott az állás után Farkas Ferenc, a Nemzeti Szocialista Párt kecskeméti városvezetője is.”

Az említett városi törvényhatósági bizottsági ülésen a polgár- mester a következőket jelentette: Információt adott, hogy az ú”á- aiakult kormányt - táviratilag köszöntötte; amit -Jaross Andor rbei-i ügy- és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter táviratilag megköszöntek. De, dr. Váry István törvényhatósági bizottsági tag is méltatta az új kormány működését és rámutatott arra „hogy a mostani kormány képviseli a hűséget nagy szövetségesünkhöz. A kormányelnök úr és a kormány tagjainak személyei biztosítják, hogy a reánk kényszerített háborút győzelmesen fogjuk befejezni”. Indítványozta a kormány távirati köszöntését.

A vendég „rendetlenkedik”

A polgármester így szólt: „Jelentem, hogy 1944. évi március

19-én szövetséges német csapatok érkeztek az országba és városunkba. A német véderő alakulatai mint szövetséges, baráti államba jöttek, abból a célból, hogy a magyar királyi honvédséggel együtt közös erővel szánjanak szembe az ellenséggel és különösen azzal a veszedelemmel, amely az orosz bolsevizmus részéről hazánkat és az egész művelt emberiséget fenyegeti. Az átvonuló és jelenleg is itt tartózkodó német alakulatok elszállásolása minden zavaró körülmény nélkül történt és a német véderő alakulatai mindenkor kifogástalan baráti magatartást tanúsítottak, s minden ügyüket a magyar királyi honvédséggel és a polgári hatóságokkal karöltve, a legnagyobb egyetértésbe»^ a szövetséges csapatokhoz méltó módon intézték.” Nem tartozik a legjelentősebb ügyek közé, de a „kifogástalan baráti magatartásira utal az a levél, amelyet a polgármester kénytelen volt a német birodalmi- véderő helybeli „tekintetes” parancsnokságához intézni: „Adott esetből kifolyólag bátorkodom b. figyelmét felhívni arra. hogy a német hadsereg itt tartózkodó tagjainak a vadászat gyakorlására vonatkozólag. a Magyarországon levő német hadsereg parancsnoka és a magyar földművelésügyi minisztérium között megállapodás jött létre, mely tüzetesen szabályozza ezt a kérdést. Mély tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a hadsereg illetékes tagjaival közölni. s őket a megállapított szabályok szigorú megtartására utasítani.” De hosszan folytathatnánk még a német hadsereg és .a magyar fasiszták korábbi, de akkori tetteinek is a sorát. Ez azonban már meghaladja egy olyan cikknek a kereteit, amelynek csupán az volt a célja, hogy emlékeztesse népünket ennek a tragikus dátumnak 30. évfordulójára.

W. D.