Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-19 / 65. szám
( Itt a tavasz, kezdődik a motorozást idény! A Népbolt Vállalat szaküzleteiben, Szekszárdon, Tolnán, Pakson, Bonyhádon március 20-tól április 4-ig árengedménnyel vásárolhat motorkerékpárokat, kerékpárokat T—5 Pannónia P—10 Pannónia MZ—150:! Moped Szovjet férfikerékpár Szovjet női kerékpár JÓ VÁSÁRLÁST ÉS KELLEMES motorozást kíván a népbolt vállalat 4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 19. A kitüntetés rangja Egyik, nemrégiben nyugdíjba vonult ismerősöm panaszkodott a napokban, hogy képzeljem el: negyven évig dolgozott egy helyen,, munkája ellen soha nem volt kifogás, azt lelkiismerettel. becsületesen végezte, s amikor a vállalatnál elbúcsúztatták. legnagyobb meglepetésére nem kapott kitüntetést. Azt gondolta, hogy megérdemelte volna mondjuk a Munka Érdemrend valamelyik fokozatát. Mit szólok én ehhez? Azóta gondolkoztam a kijelentésen. számba vettem azokat a további ismerőseimet is. akik már szintén, nyugdíjasok, de hasonló panaszra nem nvílt a szájuk, noha ők sem kaptak kitüntetést, pedig szintén évtizedeket húztak le valahol ugyancsak szorgalommal, becsülettel. Átfutott viszont agyamon az a gondolat is. hogy bizonyára nem egyedüli panaszkodó az előbb említett nyugdíjas, bizonyára sokakban él — ha nem is mondják ki — egy olyasfaj. ta érzés, hogy íme. ők nem kaptak kitüntetést, őket nem becsüli meg a társadalom. Pedig egyáltalán nem erről van szó. s a közelgő április negyediké igen jó alkalom árrá, hogy tisztázzunk néhány, a kitüntetéssel kapcsolatos kérdést. A kitüntetés — amint a szóban benne is van — annak jár. aki munkájával, helytállásával. szorgalmár val, becsületességével stb. kitűnik hasonló társai közül. Tehát nem „csak” a munkáját látja el, hanem azon túl képes olyan pluszt nyújtani, olvan többletet adni. amivel munkahelyi kollektívája előtt példát teremt, vagy városi, megyei. sőt országos elismerést szerez. Az ugyanis természetes, hogy az emberek tudásuk, szorgalmuk. tehetségük mértéke szerint tisztességgel végzik. feladatukat évtizedekig. egészen a nyugdíjig hűségesen egy-egy üzemhez. vállalathoz. intéz- ,,fényhez, hjy^sjaipz,,;, ..ugyan ilyen természetes, ' Rogy ezért fizetést kapnák.'1 Hibásan következtet tehát az. akinek nem nyújtanak át kitüntetést, amikor nyugdíjba megy. s úgy panaszkodik. hogy őt nem becsüli a társadalom. ' Nem kétséges, hogy szám- ’ tálán esetben rendkívül ne- héz azoknak a helyzete, akiknek kötelessége, illetve joga a kitüntetésre történő felterjesztés. Mert például egy gyárban, hivatalban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban tucat számra vannak olvan munkások, értelmiségiek, akik mindenben megfelelnek a követelményeknek. s közülük kell kiválasztani azt. aki — noha csak egy. árnyalattal — náluk is jobb. szorgalmasabb, önzetlenebb. Stb, Ezzel párhuzamosan azon. ban felmerül az a felelősség is, ami a felteriesztőket terheli. A kitüntetésekre rend. kívül érzékenyek az emberek, hiszen mindenkiben dolgozik az egészséges becsvágy, hogy ilyen-olyan formában. módon elismerjék őt, s ezt kifejezésre is juttassák. . A kitüntetés azonban természetesen nem az egészséges becsvágyat jutalmazza. hanem az eredményt., azt a többletet, amit a dolgozó hosszú időn át nyújtott a társadalomnak, noha arra nem lett volna köteles, az meghaladta szigorúan vett munkaköri feladatát. Ezért nehéz a fel- terjesztők helyzete, hiszen ilyen ember — ha csak Bács-Kiskun megyét nézzük is — nagyon sok van közöttünk s örvendetesen egyre több és több lesz. Ezt maguk a kitüntetettek is érzik, tisztában vannak azzal, hogy azok, akik nem járulhattak ünnepi ruhában. taos közepette az oklevél, a piros kis doboz átvételére.- éppen úgy megérdemelték volna a kitüntetést. mint ő. Így; aztán gyakran halljuk a megfogalmazást. hogy ez nemcsak engem illet, hanem az egész kollektívát, ahol dolgozom. Mert igaz, hogy a kitüntetés legtöbbször személyhez kötődik, de a mögötte „meghúzódó” * eredmény sokszor egy brigád, egy szalag, egy csoport produktuma. Ha így fogjuk íe] érzékenység nélkül. reálisan, akkor közel vagyunk az igazsághoz. G. S. Közösen könnyebb A szövetkezetek összefogásának, társulásának eredményeként egy-egy ágazatban is kialakul az az optimális üzemnagyság, amelyben a termelés már jövedelmező. Emellett elkerülhetők a párhuzamos beruházások, az eszközök koncentrálásával nagy teljesítményű gépek, berendezések vásárolhatók. Megoldhatók ezek teljes kihasználása, ily módon is csökkenthető a termelési költség. A termeléshez kevesebb élő munkaerőre van szükség. Társulással létrehozható olyan vertikális termelési szerkezet, amely a szaporító anyag előállításától egészen a fogyasztásig terjed. A kiskunsági körzet egyik legfiatalabb társulása a juhászat- tal foglalkozó. A juhtartós a szövetkezetekben jó ideig stagnált. A területi szövetség vizsgálatai szerint a kedvező felvásárlási árak következtében a gazdaságok elsődlegesen a bárány értékesítésével foglalkoztak, keveset törődtek a takarmányozással, az állomány pótlásával. így az anyaállomány elöregedett, termelőképessége csökkent. A minőségi romlást egyelőre nem követte a létszám csökkenése: 1968-ban 26 700 tavaly pedig 29 200 juhot tartottak a körzetben. A lehetőségeket korántsem használták ki az egyes gazdaságokban egészen addig, amíg 1973 március 1-én létre nem hozták a juhtársulást. A gesztor a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet lett, ahol, már évek óta foglalkoztak eredményesen az ágazattal, kialakultak kapcsolataik a kutatóintézetekkel, próbálkoztak új takarmányozási módszerekkel csakúgy; mint a fajtaelőállítással. A ju- hászatot főágázatnak tekintették, a társulás létrejöttének időpontjában az anyagi, eszköz- és személyi feltételek egyaránt adottak voltak Harkakötönyben. . A társulást öt termelőszövetkezet hoztai létre, számuk egy év alatt kilencre nőtt. A megalakuláskor csaknem 10 ezer juh volt a gazdaságokban, az anyaállomány 7 ezernél több. Év végére már 12 200 juh állt a Kodályokban. Az. állomány azóta is gyarapodott az új szövetkezetek be- lépésével. A társulás gazdaságai 32 380 kilogramm gyapjút és 335 ezer kilogramm együttes súlyú, 12 315 darab bárányt adtak át a gyapjúforgalmi vállalatnak. A társulás előnye már a gyapjú átadásakor is megmutatkozott, megszervezték a helyszíni átvételt és minősítést, így az átlagár magasabb lett. Műszertörténeti kuriózumok A klasszikus műszerek fejlődéstörténetét, kultúrhistóriáját ismerhetjük meg az Országos Műszaki Múzeum rendezésében március 8-án megnyílt és május 2-ig nyitvatartó műszertörténeti kiál- . lításon. Egyik legrégibb műszer a napóra. Ezt követte a csillagóra, majd — a napsütéstől és a csillagfénytől független időtartam mérésére — feltalálták a vízi- és homokórát. Mechanikus szerkezetű 1 gépórákról' pedig már a XVIII; században említés történik. Az órások fejlesztették ki: a fogmarókat, esztergákat, fúrókat, úttörői lettek a modern műszeriparnak, sőt a gépgyártásnak. ök készítették az első automatákat is. Legrégibb térképek egyike egyiptomi bányavidéket ábrázol. A geodézia műszerei: a mérŐlkö- tél, szögtükrök, színtezőműszerek, a távolságmérő kerék stb. szintén több évszázados fejlődés eredményei. A régi görögök jól tudták, hogy a Föld közel gömb alákú. Ez a felismerés vezette Eratoszthe- nészt — i. e. 275. körül — a Föld nagyságának megméréséhez. Később mások is próbálkoztak, de mindig eltérő értéket kaptak. Talleyrand, a híres francia diplomata 1790-ben javasolta, hogy a francia akadémia dolgozzon ki egy új egységes mértékrendszert, mely a 10-es számrendszeren alapul. 1793-ban Franciaországban életbe Is lépett a decimális mértékrendszer. Hazánkban csak 1874-ben Kruspér István kezdeményezésére vezették be. A hőérzet is egyidős az emberrel. Már Hippokrátész, az ókor leghíresebb orvosa a beteg lázát fontos tünetnek tartotta. A lázmérők azonban mint a diagnosztika műszerei csak a XVIII. században jelentek meg. Az ókor két tudósa, Philo és Heron nevéhez fűződnek azok a kísérletek, melyeket a XVI. és XVII. század fordulóján a tudósok egész sora ismételt meg abban a reménységben, hogy a meleg mérésére alkalmas eszközt sikerül szer- keszteniök. Nagyon magas vagy . alacsony hőmérsékletek fémhőmérőkkel mérhetők — Bréguet francia órás találta fel a XVIII. században. Ugyancsak egy francia, Louis Jacques Daguerre készítette a világ első fényképét. Az utókorra mindössze 27 eredeti kép maradt. Az Apponyi Antalnak ajándékozott korabeli fotók a kiállítás kuriózumai, csakúgy miht Veress FerehChek,' 'a 'szirtes1 fényképezés magyar úttörőjének 'tj skáZad1 'feléjén" késZített” fölvétele'. Egy másik képről Eötvös Lo- ránd tekint ránk. ö végzett* — világviszonylatban is legeredetibb módon és legpontosabban — a századfordulón gravitációs mérésekét, híres ingájának segítségével. A Magyar Nemzeti Múzeumban helyt kapott tárlat, az idő-, föld-, hő-, légnyomásmérés, az elektromosság, gyógyászat, csillagászat, fényképezés, műszaki fejlődését kíséri nyomon. Számos érdekes műszaki összefüggést a műszertörténeti múlt kiemelkedő alkotásait és egyéniségeit ismerhetik meg a kiállítás látogatói. A közel hétezer bemutatásra kerülő tárgyat mind ez ideig összegyűjtve nem láthatta a nagyközönség. H. M A tenyésztési, tartási munkálatokat egy juhászati főágazat- vezető, szaktanácsadó ellenőrzi. Idei feladatai között szerepel többek között a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet fő- agronómusa. Szabó Gyula által kidolgozott takarmányozási technológia bevezetése a társgazdaságokban, illetve a módszer helyi adottságokra való adaptálása. Általánossá teszik az idén a mesterséges megtermékenyítést is, amit tavaly 600 juhnál alkalmaztak, ez évben pedig már 4200-nál. Létrehoztak egy 12 tagú nyíróbrigádot is; tagjai a gyapjúforgalmi. vállalat szakemberének irányításával, felügyeletével végzik el a teljes állománynál a munkát. Tervezik a gépi nyírás bevezetését. A társulás valamennyi gazdaság számára — igény szerint — gyártanak a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezetben tápokat. Az ez évi feladatok közé tartozik még a juhhodályok korszerűsítése, bővítése, a belső technológiai berendezések átalakítása oly módon, hogy az etetés gazdaságosabb legyen és a gyapjú szennyeződését is megakadályozhassák. Az idén megpróbálják a battériás báránynevelést. A társulás valamennyi gazdaságában jövedelmező volt az ágazat, a kedvező eredmény éket látván újabb szövetkezetek jelentették be csatlakbzási. szándékukat. D. É. NAPKÖZBEN Jó úton a törzsvásárlókért HARC A SZÚNYOGOKKAL Tyumßnyben megnyílt a Szovjet Agrártudományi Akadémia állategészségügyi tudományos kutatóintézete. Az országos állategészségügyi intézetnek működött itt korábban egy kis részlege és évek óta azt vizsgálta, hogyan lehet, hatékonyan kipusztítani az állatállomány számára nagy veszélyt jelentő rovarokat, a szúnyogokat, a muslincákat, a kullancsot és a bögölyt. Az új területén ttiost átfogó kútathsQ^í .„Végfii!. i. A , szibériai tudományos központ közép-ázsiai, távol-keleti és más körzetekben egy sor fiókintézetet, kutatórészleget. is létesít. ■ (APN—KS) A szocialista kereskedelem a lényegéből következően törekszik arra, hogy mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt kielégítse a vevőközönség igényeit. Ilyen célok vezérlik, amikor jelentős ráfordítással korszerűsíti és szüntelenül, fejleszti bolthálózatát, fokozatosan bővíti. áruválasztékát, meghatározott időnként olcsóbban értékesíti a különféle cikkéket. valamint szervezi, gyarapítja az állandó vásárlók máris örvendetesen népes táborát. Az említett tevékenység — amely egyúttal a párt. X. kongresszusának a belkereskedélem- mel kapcsolatos határozata végrehajtását is jel.enti — többi között a Bács-Kiskun m,egyei Ipar- . cikk Kiskereskedelmi Vállalatnál is polgárjogot nyfert, sőt nélkülözhetetlen tényezője, lett forgalmi-gazdálkodási eredményeinek és általános üzletpolitikájának. A megyeszerte megtalálható egységei — ahol az alkalmazottak zöme tagja a szocialista címet nyert, vagy azért küzdő kollektíváknak — egyenként is bizonyítják, lehet úgy dolgozni, hogy bíráló szó ne érje a ház elejét. De arra is van példa, hogy az esetleges reklamációt gyorsan, tárgyilagosan és főleg kielégítően intézik el a vállalat boltjai, áruházai. És hadd tegyük rögtön hozzá, korántsem valamiféle különleges emberekről van itt szó, hanem olyanokról, akik becsülettel helytállnak a munkában, s pontosan azt teszik, amit a kereskedelmi alap- szabályzat előír. Természetesen a vásárlók érdekeit nemcsak a rendelkezések, utasítások szigorú betartása révén lehet szolgálni. Elkel olykor némi rugalmasság, kezdeményezés, újszerűség is. Mindennek nemrég voltam fül- és szemtanúja a, BIK 122-es számú — Kecskeméten -levő — rádió- villamossági áruházában, ahol értékes ■ tárgyakat sdrsoltak ki azok között, akiknek vásárlási könyvük van. és a tavalyi második fél év alatt legalább három alkalommal összesen 800 forintot meghaladó értékben vásároltak az egységben. A részletekről Fehér István, az áruház hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező, energikus Vezetője tájékoztatott. így tudtam meg, hogy az 1973 június elseje óta működő üzlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket: napi vevőinek száma már meghaladja a félezret, s a több mint négy millió forintos árukészlet — a korszerű háztartási gépek, a legújabb típusú rádiók, magnetofonok, televíziók és egyéb villamossági cikkek — túlnyomó többsége hónapokon belül gazdára talál, vagyis — a beavatottak "nyelvén szólva — az áruforgás ideális. Ám a lehetőségek ezzel még nincsenek kihasználva, hiszen az egység maximális forgalomképessége a jelenleginél sokkal szélesebb vevőkörre van tervezve. Hogy ez utóbbit elérjék — meghát a rendszeres vásárlói bázis megteremtéséért is — az elmúlt év közepétől bevezették az úgynevezett vásárlási könyvecske rendszert. Aki vált ilyen könyvecskét, amely sorozatszámozott, s abba bejegyezteti, mikor mit és menynyiért vett, a már előzőekben említett feltétel mellett részt vesz a hat hónaponként rendezendő tárgyjutalom-sorsoláson. Ezen túlmenően minden év januárjában 5 százalékkal olcsóbban vásárolhat, külön értesítést kap a vállalatnál induló engedményes értékesítési akcióról és nehéz súlyú, terjedelmes áruját díjtalanul házhoz szállítják. Összegezve: csábító ez az ajánlat, amelynek premierje remekül sikerült. Azon a sorsoláson ugyanis huszonhét vevő vált ingyenesen tulajdonosává az ösz- szesen csaknem 14 ezer forint értékű hasznos, praktikus tár- . gyaknak. A legfrisebb értesülésem szerint a szóban forgó könyvecskék sorszámozása ez idő szerint a 400 felé közeledik. Ennyien tettek már hitet arról, hogy az otthonaikban használandó különféle berendezést és villamossági cikket a jövőben ezen áruházban szerzik be. Meg aztán közöttük mindenki abban is reménykedik: a legközelebbi sorsoláson talán éppen őt fogadja kegyeibe Fortuna istenasszony. Végül annyit: a törzsvásárlók toborzásának példásan tisztességes módját hovatovább gyakorlattá tévő megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat nem holmi nyerészkedésből fedezi a_ jutalmazási összeget. A vásárlói bizalmat a növekvő forgalom alapján képződő .fejlesztési keret terhére viszonozza ajándé- kozgatással. Az ilyen — vevő és eladó közötti — érdekkapcsolat egyébként szervesen beleillik a lakosság zavartalan áruellátását megvalósító egységes kereskedelempolitikánkba. Velkel Árpád 9 XVI. századi zsebóra belseje, i a bajszálrugót disznósörte ' helyettesíti. Lenn: csüngő női órák 1600. körül.
