Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

áhjk 1974. március 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A hatékonyabb alapszervezeti pártmunkáért Gazdag programot dolgozott ki az 1974-es esztendőre a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A tervekről Mándics Mihály, a szövetség főtitkára .el­mondotta, hogy — a jól bevált hagyományok folytatásaként — 1974-ben hat kultúrkörutat ter­veznek. Sűrűn tartanak a követ­kező hetekben, hónapokban nem­zetiségi napokat, különböző ba­ráti találkozókat. Jelentős figyel­met fordítanak az anyanyelvi kultúra ápolására. Éppen ezért a szövetség azt szeretné, ha az anyanyelv oktatását már az óvo­dában elkezdenék, amihez nagy , segítséget jelentene a megfelelő tanerők toborzása, új # óvodák lé­tesítése, a tanulók létszámának növelése. Vetélkedők és pályá­zatok kiírásával, illetve a bekül­dött munkák publikálásával kí­vánják előmozdítani a délszláv oktatás színvonalának emelését. A felnőttek anyanyelvi kultúrá­jának ápolására kitűnő lehető­séget nyújtanak a jól bevált délszláv klubok, amelyeknek te­vékenységét TIT-előadásokkal, író—olvasó találkozókkal kíván­ják tovább gazdagítani. Népszerű nyelvművelő és nép­rajzi kiadványokat adnak ki, és színvonalas, tartalmas műsorfü­zetekkel látják el a műkedvelő csoportokat. A következő idő- szakban a honismereti és hely- történeti, néprajzi gyűjtő, fel­dolgozó munka fellendülésére számítanak, amelynek eredmé­nyeit égy létrehozandó bázismú- zeum hasznosítja majd. Különö­sen nagy figyelemmel kísérik a szocialista kultúra délszláv vonat­kozású hagyományait, anyagait. Előre kívánnak lépni a művésze­ti tevékenységben (irodalom, kép­zőművészet, előadóművészet, nép­művészet stb.). Mindez nem va­lósulhat meg az irodalom nép­szerűsítése, az olvasómozgalom fejlesztése nélkül. A délszláv szö­vetség megalakulásának jövőre esedékes 30 éves évfordulója tisz­teletére tudományos munkában dolgozzák fel a szövetség történe­tét, s ezt nyomtatásban ds meg­jelentetik. A szövetség ugyanak­kor gondoskodik a pécsi rádió horvát-szerb nyelvű adásának tá­mogatásáról is. A hazai délszlá­vok szintén részt vesznek — a tervek szerint — az augusztus 19. és 20-án sorra kerülő hagyo­mányos keszthelyi nemzetiségi, fesztiválon. (MTI) Egy tanácskozás tanulságairól A pártalapszervezetek tevékenységéről, irányító munká­juk hatékonyságának fokozásáról 1972-ben határozatot ho­zott az MSZMP Politikai Bizottsága. A határozatot kedve­zően fogadták a megye ^ártszervei és szervezetei, körülte­kintően gondoskodtak a végrehajtás megszervezéséről, helyi feladatterveket készítettek a konkrét tennivalókra vonatko­zóan. A végrehajtás • tapasztalatainak összegezése, ellenőrzé­se folyamatosan zajlik a megyében a felsőbb irányító párt- szeíjveknél, a választott párttestületekben csakúgy, mint a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszerveze­tek szintjén. Beosztása: társadalmi parancsnokhelyettes Nem könnyű dologra- vállalko­zott néhány héttel ezelőtt Solti János, a megyei tanács kalocsai járási hivatalának személyzeti csoportvezetője. A közelmúltban nevezték ki a kalocsai Csupó Imre munkásőregység társadalmi parancsnokhelyettesévé. Mi ebben a nehéz, mi az, ami többletet je­lent? Solti János eddig is tevé­kenykedett a, munkásőrségnél fe­lelős beosztásban, s társadalmi el­foglaltságát, tevékenységét nem órákban, hanem napokban lehe­tett mérni. Tőle, az új parancs­nokhelyettestől vártunk választ erre. — Négy évvel ezelőtt lettem tagja a munkásőrségnek. Eddigi beosztásaimhoz elegendő volt he­tenként egy-két alkalommal való megjelenés, aktív munka, de ma már ennél több kell. Amikor le­jár a munkaidő, egyenesen a pa­rancsnokságra sietek, s általában este 7 óráig ott dolgozom. Van tennivalóm, a parancsnoki érte-, kezletekre való felkészülés, a so­ron következő kiképzési program t megbeszélése, a szolgálat beosz­tása, megtervezése, ellenőrzése, beszámoltatása. Ezenkívül az al­egységparancsnokok módszerta­ni foglalkozásait közösen vezet­jük a parancsnok elvtárssal, s ter­mészetesen ehhez, is készülni kell. Ehhez pedig idő, s megint csgk idő szükséges. A szórakozásra, a' pihenésre szánt időből kell ezt „ellopnia” Solti Jánosnak, de ő szívesen vállalta, mert mint mondta, az egység kiképzési színvonalát kö­zepesnek tartja, de szeretné elv­társaival közösen a legjobbak kö­zé emelni. Ehhez pedig a mun­kásőrök nevelésén felül, nagy energiát kell fordítani a parancs­nokok továbbképzésére. S ez még nem elég, mert Solti Jánosra vár az a feladat is, hogy az új szer­vezési csoportvezetőt — koráb­ban ő vőlt ebben a beosztásban — jól betanítsa, vele szemben követelményeket támasszon. Ha csak ezeket a feladatokat tekint­jük, ez önmagában is egész em­bert, egész napos elfoglaltságot kíván. Ám az új parancsnokhe­lyettesnek még 'akad máshol is tennivalója. Tagja a hivatali munkaügyi döntőbizottságnak, a szakszervezeti bizottságnak, az SZMT megyei sportbizottságának, s elnöke a járási asztalitenisz­szövetségnek. Tanul a Marxista- Leninista %Esti Egyetem szakosító tagozatán, s olykor még aktív sportolásra is jut ideje. Hogyan tud ennyi megbízatásnak eleget tenni? — Nem könnyen. A munkás­őrségben való munkát azért vál­laltam, mert kötelességemnek tar­tom, hiszen ennek a rendszer­nek köszönhetem tudásomat, s mindazt, ami az életemhez tar­tozik. Ha tudja az ember, hogy mi a szocializmus, ákkor azt is tudja, hogy ezért sokat kell ten­ni. Ezért ds vállalok ennyit, s mind addig csinálom, amíg ezt egészségem bírja. Ami szabad időm marad, azt a családommal töltöm, legszívesebben 11 éves kislányommal játszom. Felesé­gem megszokta már, hogy keve­set vagyok otthon, de emiatt még nézeteltérés nem volt. Na­gyon is jól tudja, hogy milyen elveket vallók, miért dolgozom, s ezért, meg saját meggyőződése miatt megértő. Szavaiban pines pátosz, sze­rényen, csendesen, de mély meg­győződéssel beszél. A gondok megoldásán töpreng, olykor va­júdik, a jobbért, a munkásőregy­ség életének kiteljesedése érdeké­ben terveket sző, de ngm felejt­kezik meg családjáról, a többi vállalásáról sem. A járási hiva­talban becsülik, szeretik munka­társai, de ugyanilyen véleménye- - két hallani róla a munkásőregy- ségnél is. Mit tehet ehhez az újságíró?' Talán annyit, hogy Solti Já­nosnak a Csupó Imre munkásőr­egység parancsnokhelyettesének sok sikert kívánjon munkájához. Gémes Gábor E folyamatos elemző és ellen­őrző munkába jól illeszkedett a közelmúltban Bácsbokodon megtartott tanácskozás, ahol a helyi és a környező települések alapszervezeti titkárai, csúcstit­kárai sokoldalúan megvitatták a szóban forgó határozat megvaló­sításának tapasztalatait. A vita néhány főbb tanulságára, a ja­vaslatokra — mindenekelőtt a pártcsoportok munkájának meg­ítélésével összefüggésben — ér­demes visszatérnünk. Az alapszervezeti mun­I ka egyik legfontosabb # területe a pártcsopor­tok tevékenysége. Jog­_____ gal kimondhatjuk: az u tóbbi néhány évben sokat ja­vult munkájuk tartalma, a párt­élet elevenen zajló színtereivé váltak. Pontosabban: részesei a helyi határozatok ^meghozatalá­nak, a helyes értelmezés kiala­kításának, a munkahelyi vagy lakókörzeti közösségek megnye­résének és mozgósításának is. Barta István, a bácsbokodi Aranykalász Tsz párttitkára a gyors és pontos tájékoztatásra hívta fel a figyelmet. Az alap­szervezet száznál több tagját öt pártcsoportba osztották, a terme­lési ágazatoknak megfelelően, íme az ő gyakorlatuk! A pártbi­zottság által megtartott titkári értekezlet után, azonnal össze­hívják a pártcsoportbizalmakat, s továbbítják az információkat. A bizalmiak még azon a napon tájékoztatják a pártcsoport ^ tag­jait, és másnap már beszámol­hatnak a pártvezetőségnek arról is, hogy a kommunisták miként vélekednek a napirenden levő kérdésről, milyen javaslatok szü­lettek a végrehajtást illetően- E gyakorlat mellett megvalósítha­tó az információk rendszeres visszacsatolása is. Szóba került a pártcsoportok kialakításának témája. Helyes-e, ha szigorúan ragaszkodnak a munkahelyi pártcsoportbeosztás­hoz? — kérdezték többen. Ugyan­is gyakran előfordul, hogy aka­ratlanul is létrejön a „tisztek csoportja” — vagyis a termelés irányításában, a vezetésben dol­gozó kommunisták önálló párt­csoportja. A vitában kialakított álláspont szerint: a vezetők egy- egy ágazati pártcsoptírthoz tar­tozzanak. hiszen ott van legin­kább szükség a segítségükre. Van még egy másik, ugyancsak lényeges haszna e módszernek. Az üzemi demokrácia érvényesü­lése szempontjából nemcsak jó, de szükséges is a kommunista gazdasági vezetők munkahelyi, pártcsoportbeli jelenléte. Közvet­lenül tájékozódhatnak a dolgozok Felszabadulási emlékpark A felszabadulás 30. évforduló­jára Eattonyán. hazánk elsőnek felszabadított községében emlék­parköt létesítenek. Az emlékpar­kot az Aradtoronyáról Battonyá- ra vezető út mellett öt hektár te­rületen építik meg, ott, ahol a szovjet csapatok Magyarországra érve az 'első harcot vívták. (MTI) ' MotorherilqM, Jcerékpárotc javítását, hazai és külföldi motorok szervizét elvégezzük. Televízióját, rádióját megjavítjuk, szállítását vállaljuk. Telefon: 226. Mindennemű gumik javítását, vulkanizáltét, (a benzinkút mellett) Telefon: 507. Lakatosipari munkákat, un Ihliiib I díszkapuk, kerítések készítését ! Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Szövetkezet, Alpáti út 6. Tel.: 618, 619. hangulatáról, a gazdasági intéz­kedések hatásáról és összegyűjt- hetik a javaslatokat az üzem- és munkaszervezés javítása cél­jából. Vitatott kérdés: kell-e 2 féléves vagy éves # munkaterveket készí­teni a pártcsoportok­_____ ban? Miként helyes k ialakítani a pártcsoport tagjai­nak megbeszéléseit? Nos, erről eléggé megoszlottak a vélemé­nyek. Helyenként úgy vélik, ak­kor lesz igazán tartalmas a párt legkisebb egységeinek munkája, ha előre meghatározott program szerint tevékenykednek, ha írá­sos beszámolók alapján megvi­tatnak egy-egy olyan kérdést, amely az alapszervezet munka­tervében is szerepel. Másik álláspont, hogy nem kell munkaterv, hiszen a pártcsoport az alapszervezet része, s. annak munkaterve alapján kell a poli­tikai munkát elosztani, megszer­vezni és végrehajtani. Elhang­zott, hogy ahol a pártcsoportok­ban talán a szükségesnél na­gyobb figyelmet fordítanak a ta­nácskozások formai oldalára, ott a tagság kevésbé aktív a tag­gyűléseken — mondván —, miért kérjen szót, hiszen a napirenden levő kérdésről már elmondta egyszer a véleményét a pártcso- port-értekezleten. Ezzel az utóbbi megállapítás­sal szemben megszívlelendő az, amit Selymes Péter, a tataházi Petőfi Tsz párttitkára elmondott. Náluk a pártcsoportokban rend­szeresek a tanácskozások, sokan elmondják véleményüket, di­csérnek, bírálatot mondanak, ér­tékelik a pártmegbízatások tel­jesítését. De ettől az aktivitástól egyáltalán nem csökkent a tag­gyűlések hatékonysága, nincs ke­vesebb hozzászóló, mint koráb­ban. Mindössze annyi történt, hogy azok, akik eddig nem vál­lalkoztak a taggyűlés előtti nyil­vános szereplésre (közel másfél százas létszám) — most rendsze­resen hallatják szavukat a 15— 20 tagú közösségekben. A vitából olyan következtetést kell, levonnunk, hogy minden­képpen helyesek azok a törek­vések, amelyek a pártcsoport­munkát rendszeressé, szervezetté kívánják tenni. Ez valóban alap­vető kérdés. Hogy ehhez kell-e féléves vagy egyéves .munkaterv és írásos beszámolók, az már . módszerbeli sajátosság, de talán még inkább a formai oldalhoz tartozik, mintsem a tartalomhoz. A lényeg az, hogy a pártcsoport megőrizze mozgékonyságát, gyors helyzetfelismerését a napi poli­tikai aktualitások iránt, politi­záljanak a tagjai és érveljenek PANORÁMA Tuvai azbeszt pártonkívüli dolgozótársaik köré­ben. Ami a csoportmegbeszélések gyakoriságát illeti: célszerű min­denképpen a két taggyűlés kö­zötti időben összejönni, közvet­lenül a vezetőségi ülés után, il­letve az év végi beszámoló tag­gyűlés idején a vezetőségi ülés előtt. De nyílván adódhatnak olyan körülmények, amikor el kell tekinteni a megszokott idő­pontoktól és a helyzethez iga­zodva rendkívüli csoportértekez­leteket lehet és kell is szervezni. Érdekes eszmecserére került sor a pártcso­port helyéről, szere­péről és az irányítás ■I | módszereiről. Kiderült, hogy etekintetben korántsem egységes az értelmezés. Például a pártcsoportok kisebb hányadá­nál belső • munkamegosztás is van. A pártcsoportbizalmi helyett pártcsoportvezető irányítja a munkát és mellette tizes-bizal- miak végzik a tagdíjügyeket és egyéb megbízatásokat teljesíte­nek (ifjúsági felelős, nőfelelős stb.). Ezekkel a tulajdonképpen fe­lesleges áttételekkel aligha lesz tartalmasabb a munka, sőt ugyanolyan eredmény várható, mint ott, ahol sokat üléseznek — másolják a taggyűlés lebonyolí­tási menetét. A pártcsoport ve­zetője — a bizalmi, ö a közös­ség egyetlen tisztségviselője. E tényből következik az is, hogy az alapszervezetnek olyan ki­sebb egysége a pártcsoport, ame­lyet egyáltalán nem célszerű to­vább bontani. Az is kiderült, hogy a szóban forgó jelenség elsősorban ott ta­pasztalható, ahol nem eléggé kö­rültekintően végezték a pártcso­port tagjainak kiválasztását, il­letve indokolatlanul magas a kö­zösség létszáma. így aztán nem csoda, ha aránytalanul nagy fel­adat hárul a pártcsoport tiszt­ségviselőjére. Végül még egy kér­désről. A vitában részt . vsyá. ij alapszerveret*, ^tvtjlarök í AsaK&alffiu? értékelték a pártveze­tőségek munkáját. "Egyre jobban részt vesznek a taggyűlések elő­készítésében, a döntések, a kol­lektív vélemények kialakításá­ban. Mindenképpen igaz: nőtt a vezetőségek politikai felelősség- érzete az alapszervezet tevé­kenységéért Mindez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdésekben ne lennének még gondok, meg­oldásra, javításra váró feladatok. Például a vezetőségen belüli munkamegosztásnál. Mi a jellemző? Még jó néhány alapszervezetben a titkáron kívül csak a szervező és a gazdasági felelős látja el rendszeresen meg­bízatását Az ideológiai, a pro­paganda és kulturális re&zortfel- adatok végzése jóformám a tit­kárra hárul, csakúgy, mint a ter­melés pártirányításának tenni­valói is. Nézzük, vajon miért? Az egyik ok — a vezetőség tagjainak túlzott terhelésében ke­resendő. A vitában több példa elhangzott, s azok bizonyították, hogy nem ritkán négy-öt társa­dalmi, tömegszervezeti vagy ép­ifWí Az azbesztkombinát épülő második részlege. pen gazdasági funkciót is ellát­nak egyszerre. Néhol egyoldalúan értelmezik a pártirányítás meg­valósítását, gyakorlati érvényesí­tését. Ennek lényege: a helyi tár­sadalmi, gazdasági szervekben és egységekben dolgozó kommunisr ták felelősségét másodlagosnak fogják fel. A pártirányítást, a pártszervezet jelenlétét csak a titkár, vagy a vezetőség valame­lyik tagjának személyes részvé­telében, a velük tartott állandó kapcsolat meglétében látják. De ez a gyakorlat nemcsak azzal a hátránnyal jár, hogy a pártvezetőség tagjai alig képe­sek ellátni reszortfeladataikat, hanem azzal is, hogy megnehe­zül a határozatcár végrehajtásá­nak ellenőrzése. Egy példa erre. Előfordul, hogy a KlSZ-szerve- zet munkájáról nem a párttag KISZ-titkártól kérnek beszá­molót, hanem a pártvezetőség reszortosától. Utóbbinak minde­nekelőtt arról kell beszámolnia, hogy milyen eredményességgel segítette elő a fiatalok között a pártirányítás érvényesülését, mi­ként segítette a jó módszerek kialakítását. Ez volt a pártmeg­bízatása és nem a KlSZ-szerve- zet irányítása. Hegedűs János, a madarasi Kossuth Tsz párttitkára is a ve­zetőségek munkájának javításá­ról beszélté Elhatározták, hogy jelentősen csökkentik a vezető­ségi üléseken szereplő _ írásos anyagok, előterjesztések Mennyi­ségét. A pártvezetőség tanácsko­zásait a tömörség, a konkrét ten­nivalókra való koncentrálás je­gyében kívánják javítani, töké­letesíteni. És még egy figyelem­reméltó javaslata: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az alapszervezeti reszortfelelősök képzésére, politikai, ideológiai felkészültségük fokozására. En­nek hiánya is nehezíti a vezető­ségen belüli egészséges munka- megosztás kialakítását. ““~1 A tanácskozás vala­5 mennyi tanulságát, az m elhangzott észrevéte­lek, javaslatok mind- | J rfeé»jcét aligfif !■ fehet égytttt X. 'béitiutatni. Hasznosítá­sukra az érdekelt pártalapszer- vezetekben. s az irányító párt­szerveknél sor kerül. A bajai já­rási pártbizottság éppen ennek jegyében, nemrég Bácsalmáson és Baján 150 pártcsoportbizalmi részvételével tapasztalatcsére- megbeszélésen értékelte a párt­csoportmunka tennivalóit. A KISZ-ben dolgozó kommunisták járási aktívaülése is közvetve az alapszervezeti munkát segíti, de ugyanezzel a szándékkal tanács­koztak a népfrontban, s a nő­mozgalomban dolgozó ‘kommu­nistákkal is. A következő időszak egyik fontos feladatát, az alap­szervezeti reszortfelelősökkel való rendszeres munkakapcsolat­ban, gyakorlati segítésük meg­valósításában látják. A cél nyilvánvaló, a Politikai Bizottság határozatának teljes megvalósítása. Ennek érdekében jó az elemző önvizsgálódás, a gátló körülmények feltárása, s a jó tapasztalatok elterjesztése. A bácsbokodi tanácskozás kiváló példa erre. Szabó Attila 39 A Tuvai Autonóm Köztársaság­ban. Szibéria déli részén évi 250 ezer tonna azbesztet fog termelni egy ércdúsító kombinát. Az üzem első. 200 ezer tonna azbeszt teljesítményű részlege a termelési technológia javításával, az ú.i műszaki eszközök bevezeté­sével és a korszerű munkaszerve­zéssel térvezett teljesítményének kétszeresét éri el. APN Szilárd anyag szállítása csővezetéken A folyadékok és gázok csőve­zetéken át történő szállítása ter­mészetes dolog és az is köztu­dott, hogy lényegesen olcsóbb a tartályokban való szállításnál. Szilárd anyagok, így: ércek, szén, építőipari nyersanyagok szállítá­sa is megoldható hidraulikus módon. Ebben az esetben a nagy (150 mikron) és kis szemcséjű (50i mikron) anyagok és a víz keverékét, az ún. zagyot -(to­vábbítják' a csővezetékek. A vas­úton történő szállításnál ez jó­val olcsóbb és még további elő­nyei is vannak: nem szennyezi a környezetet, bármilyen mostoha időjárás mellett üzembiztos, tel­jesítménye állandó, kiszolgáló személyzet csak az indító - és fo­gadó állomásokon dolgozik. A csővezetékek és szelepek ko­pása, ■ mely a szemcsék állandó mozgása, ütődése miatt jelentős lehet, még nem teljesen tisztá­zott kérdés. Az eddigi laborató­riumi eredmények szerint a cső­vezetékek élettartama azonban • minimum 20 év. Előnyös, hogy a nagy befoga­dóképességű tartályhajókba szi­vattyúzott zagyot besűríthetik, így sokkal több hasznos anyag szállítható tovább hajón. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének munkája, tervei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom