Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Reményt keltő fordulat a borotai gazdák életében A borotai két termelőszövetkezet a Béke és az Egyesülés tagsága már hónapokkal ezelőtt többször megtárgyalta, mi­ként lehetne gyorsabban előrelépni a gazdálkodásban. Vé­gül is úgy döntöttek a szövetkezeti gazdák, hogy egyesítik erőiket. Így alakult meg a két közös gazdaságból Borotai Mezőgazdasági Termélőszövetkezet néven az új, megnagyob­bodott üzem. 4 • PETŐFI NÉPE • 10H. március 5. Szakosított telepek a juhtenyésztés fejlesztésére A párt és a kormány által meghirdetett húsprogram meg­valósítása keretében a sertés-, szarvasmarha- és baromfi­tartás, nevelés fejlesztése került előtérbe. A juhtartás az el­múlt években nem tudott elmozdulni periférikus helyzeté­ből. Sőt a juhállomány hazánkban az eltelt nyolc év alatt csökkent. Míg 1966-ban összesen 3 millió 27Ö ezer állatot számláltak, tavaly ennél egymillióval kevesebbet. Bács-Kis- kun megyében van az ország juállományának 9 százaléka, több mint 240 ezer. Az 1966-os állatszám az elmúlt évre 37 százalékkal csökkent. tási és takarmányozási körül­mény és milyen változtatási lehe­tőségek vannak? A .iuhokat a leg­rosszabb legelőkön tartják, s té­len a legsilánvabb takarmányt kapják. A meglevő épületek rosz- szak. düledezők. etetőkön kívül egyéb berendezésük nincs. Ez az általános, azonban a megyében vannak már törekvések szakosí­tott telepek kialakítására. Ez je­lentheti a megoldást, s teremtheti meg a lehetőséget a juhászat fej­lesztésére. Az állomány növelésé­nek, a tenyésztői munka javításá­nak leghatékonyabb módszere, az egyszerű juhtenyésztési. hizlálási és értékesítési társulások megala­kítása. Harkakötönvben jött létre juhtársulás. ahol az intenzív tar­tástechnológia ‘ bevezetésével jó eredményeket értek el. Takar­mánytápokat etetnek, a bárányo­kat szakszerűen hizlalják, meg­oldják az értékesítést és gondot fordítanak a tenyésztői munkára, a jó kondíciójú anvaállomány ki­alakítására. a sűrített és ikerel- lések megvalósítására. Hasonló társulások Kunszentmiklós ésDá- vod—Hercegszántó körzetében, valamint Kiskunfélegyházán léte­sülnek. A szakosított juhászati telepek létesítése úi beruházásokkal jár. A múlt hibás, „palotát az álla­toknak” szemléletéből bizonyára levonta a helves következtetést a magyar mezőgazdaság, s ezen okulva olyan telepeket építenek, amelyek célszerűek, olcsók, és gyorsan amortizálódnak. Mind­ezek mellett ki kell használni a legeltetési lehetőséget, hiszen a megye gyepterületének csaknem felét juhtartással lehet hasznosí­tani. A már feledésbe merült téli, vetett juhlegelők alkalmazását is célszerű felújítani. Krumpliparádé Gyakran „krumplifővárosnak” nevezik Kazdang lettországi te­lepülést. A krumplit pontosan 300 évvel ezelőtt tengerészek hozták Hamburgból Kazdangba és a zsák furcsa gumót átadták a helybeli parasztoknak. Innen indult „útjára” lettföldön a krumpli. Az esemény emlékére a hely­beli mezőgazdasági technikum hallgatói minden évben krump­libált rendeznek. A bálra vendé­geket hívnak a köztársaság min­den részéből. A legutóbbi ünnepi ebéd a szakértőket is ámulatba ejtette — majdnem százféle krumpliételből állt. Vitaminok a sütőtökben A közös • gazdaság elnökének, dr. Fekete. Lászlót; az Egyesü­lés Termelőszövetkezet volt el­nökét választották. -Tőle érdek­lődtünk arról, hogy az új hely­zetben milyen elképzeléseik, .tér-, veik vannak a gazdálkodás to­vábbi fejlesztésére. . — A termelőszövetkezet’ adott­ságai és' mérete, a csaknem öt­ezer hektár, nagyobb lehetőséget teremt a korszerű termelési eljá­rások bevezetésére. • Az iparszerű rendszerek igénylik a nagyobb területeket. Taglétszámunk meg­közelíti az ezret, ■ ami lehetővé teszi az emberek munkájának jobb beosztását, szükség esetén- az átcsoportosítást. Arra törek­szünk, hogy megoldjuk a teljes foglalkoztatottságot, ezzel meg­akadályozzuk a községből törté­nő elvándorlást — hangoztatja. a szövetkezet elnöke. A további fejlesztési elképzelésekről pedig a következőket mondja. — Sok beruházást szeretnénk az idén megvalósítani. ' Többek között a korszerű sertéstelepet bővítjük. Tagjai vagyunk az Iparszerű Sertéstenyésztő Terme-, lőszövetkezetek Közös Vállalko­zásának. A fiaztató épületeibe beszereljük a battériákat. Ezzel a megoldással az eddigi 8200 he­lyett évente 12—13 ezer hízót bo­csát ki majd a telepünk.- Isme­retes, hogy a battériás rendszer, a jobb helykihasználást teszi le­hetővé. Építünk egy 36 ezres ba­romfiólat, két nagy teljesítményű kukoricászárítót. bővítjük a vá­góhidat, száz hektáron erdőt te­lepítünk, 50. hektáron pedig, elő­készítjük a terepet a szőlőtelepí­téshez. További elképzeléseink Borotán egy üzletház létesítése, amely körülbelül egy hónap múl­va már el is készül, Kiskunhala­son bisztrót építünk. Hozzájáru­lunk a borotai óvoda bővítésé­hez is.- Mintegy 15—16 millió fo­rint beruházást tervezünk az idén. ! Ennél talán nagyobb jelentősé­gűek azok a szociális intézkedések, amelyek szintén az idén kerül­nek -bevezetésre.. Erről így tájé­koztat az elnök. — A tagság részére minden második szombat szabad -lesz. Üzemi ebédet adunk, 8 forintos térítésért. Nyugdíjas és járadé­kos tagjainknak készpénz-kiegé­szítést nyújtunk. A következő években valamennyi idős tag ré­szére bővítjük az eddigi szolgál­tatásokat. Ez év második negyed­évétől már rendszeres üdültetést tudunk nyújtani a tagságnak Harkányban, vagy Hévízen. Az üdültetés díjtalan és 7—10 na­pos időtartamra szól. A megnagyobbodott termelő- szövetkezet anyagi erejéhez mér­ten lakásépítési alapot biztosít. Ebből ad a tagok részére építési hozzájárulást, azoknak, akik leg­alább 10 évet kívánnak a terme­lőszövetkezetben dolgozni és erre szerződést is kötnek. A termelőszövetkezetben eltöl­tött nyugdíjévek után tagsági pótlékot nyújtunk. Az idősebb gazdák jövedelmének emelése ér­dekében -az 55 éven felüli nők­nek, s a 60 éven felüli férfiaknak a munkadíjon felül 2—10 száza­lékos korpótlékot is fizetünk. A hűségjutalom bevezetésével pe­dig a termelőszövetkezetben hosszabb idő óta eredményesen dolgozó tagjaink munkáját kí­vánjuk elismerni. Az egyesülést tárgyaló részköz­gyűléseken többször elhangzott, hogy a szellemi és anyagi erők egyesítése új korszakot nyit a borotai gazdák életében. Az el­nök által ismertetett tervek, amelyek'egy része már meg is va­lósult, vagy megvalósulóban van, bizonvítják. hogy helyes ez a megállapítás. K. S. E kedvezőtlen adatok azt mu­tatják, hogy a húsprogramban eddig kevesebbet törődtek a ju­hászat fejlesztésével. Magyaráz­ható ez azzal, hogy a belföldi fo­gyasztók sertés-, szarvasmarha- és baromfihúst igénylik, kevésbé a bárány-, vagy birkahúst. Más­részt ősidők óta honos módsze­rekkel. tartási körülmények mel­lett nevelték az állatokat, s en­nek következménye lett. hogy a juhtartás visszaesett. Egy hibás szemlélet hozzájárult, mindehhez; Azt tartották, hogy a juh igény­telen állat — vagyis a legmosto­hább viszonyok között is kitűnően megél. Holott a juh nem igény­telen, csak szerény, elviseli az extenzív tartást de ezzel minden­képpen együtt jár produktumá­nak csökkenése. A piaci igényeknek megfelelően 10 évvel ezelőtt a juhot gyapjáért tartották, de a műanyag alapú ru­hák térhódítása után a gyapjú iránti kereslet, és így az ára is csökkent. A juhtenyésztés meg­torpant, s hogv a juhhúst — el­sősorban a pecsenvebárónyt — kedvező exportárak mellett lehet értékesíteni csak lassan ismerték fel. A külföldi piacok felkutatá­sa eredményezte, hogy ma már annyi pecsenyebárányt, exportál­hatnak a gazdaságok, amennyit csak tudnak. Amellett, hogy a nyugati piaci kereslet bizonyta­lansága óvatosságra int — emlé­kezhetünk a néhánv évvel ezelőt­ti broyler-csirke dömpingre. a túltermelés következményeire —, a juhászat jelenlegi színvonalát fejleszteni kell. a gazdaságosság figyelembevételével kialakítva a hús-, gyapjú- és tejtermelés ará­nyát. A megyében kidolgozták a juh­tenyésztés fejlesztési tervét. Leg­fontosabb feladatként az elörege­dett anyaállománv cseréjét, a sza­kosított telepek kiálakítását, a te­nyésztő. termelő és értékesítő tár­sulások létrehozását jelölték meg. Az ötéves terv végére a megyei juhállománynak el kell érni a 255 ezret, 1985-ig pedig a 285 ez­res állatszámot. Mindez mutatja, hogy a juhállományt nem egyik napról a másikra, lökésszerű gyor­sasággal szükséges növelni, ha­nem fokozatosan. célszerűen, amely magában rejti a biztonsá­gos és egyenletes munkát. Nagy feladat vár a tenyésztők­re. hogy elérjék e termelési cé­lokat. Az anyai uhállomány mi­előbbi fiatalítása mellett szükség van tenyésztéstechnológiai mód­szerek alkalmazására, amelyek az ellések sűrítését, az ikerellések számának növelését elősegítik. A húsprogram megvalósításában az állatok szaporasáaa fontos ténye­ző, amelynek biológiai, környezeti és ökonómiai összefüggéseit min­denkor szem előtt kell tartani. A jelenlegi kedvezőtlen szaporulati mutatók csak részben a merinó típusú fajta genetikai adottságai­ra vezethetők vissza. Döntően ta­karmányozási és tenyésztési hi­bákból erednek. A tenyésztői- munkába, a ke­resztezésekhez. szükséges bevonni olyan szapora, jó takarmányér­tékesítő és hústípusú fajtákat, amelyek a juhállomány egyéb, kedvező tulajdonságait nem ront­ják. Mit is jelent a kedvezőtlen tar­Egyes helyeken a juhászotok megszüntetéséhez az is hozzájá­rult, hogy nem volt dolgozó, aki vállalta volna a teljesen extenzív juhászkodást — a csaknem no­mád típusú pásztoréletet — a nyáj körüli összes teendők elvégzését. A szakosított telepeken kulturál­tabb körülménveket. teremtenek, s lehetőség nyílik arra is, hogy .megkezdjék a juhász szakmunká­sok képzését. Csabai István A növénynemesitők kétféle cél érdekében munkálkodnak; meny„ -yiségi és minőségi eredménye­ket akarnak elérni. Az előbbin a nagyobb terméshozamot, a be­tegségekkel szembeni jobb ellen­álló képességet és a betakarítás gépesíthetőségének kérdését ért­jük; az utóbbin a termék kifo­gástalan külső megjelenését, a sokoldalú felhasználhatóságot és a tökéletes táplálkozási értékét. Ide tartozik a növény vitamin- tartalma is, mint el nem hanya­golható szempont. Kevesen tudják, hogy a leg­újabb hazai sütőtökfajták közt olyanok is találhatók, amelyek­nek C-vitamin-tartalma a cit­rusfélékével — citrom, narancs, grape fruit — vetekszik. De olyanok is vannak, amelyek a legjobb sárgarépafajták karotin- mennyiségeit tartalmazzák (a ka­ró tin az A-vitamin elővitamin- ja). A laboratóriumokban össze­hasonlító vizsgálatokkal értéke­lik az egyes gyümölcs- és zöld­ségfélék vitamintartalmát. Cukornád mint energiaforrás A kaliforniai Menlo-parkban levő Stanford Research Insti­tute (SRI) az amerikai kormány megbízásából kutatja az üzem­anyag előállításának lehetősé, gét napraforgóból és cukornád­ból. Mint kiderült, ezek a nö­vények 50—500-szor annyi ener­giát „térmelnek” mint amennyire termesztésükhöz, begyűjtésükhöz és üzemanyaggá alakításukhoz szükség van. Napon száríthatóak, s szintétikus gázzá alakíthatóak, de mindettől közvetlenül fel le­het használni — szén helyett — üzemek fűtésére is. Nagy elő­nyük, hogy az elégés alkalmával keletkező gázok csupán kismér­tékben szennyezik a környezetet. Ifj. J. JL Henry, az SRI ener­gia-technológiai osztályának igaz­gatója elmondta: egész Amerika földgázszükségletét fedezni lehet­ne abból a cukornád- vagy nap­raforgó-mennyiségből, amennyit egy közepes nagyságú szövetségi állam területén évente termesz­teni lehet. Persze — tette hozzá ■—, még évekig tartana, amíg'ezt az eljárást ilyen nagy arányban megvalósítanák. A fő nehézség: az öntözés: az Egyesült Államok délnyugati részén fekvő legked­vezőbb vetésterületek 2500 kilo­méternyire vannak ugyanis a kel­lő vízmennyiségtől, s ezért átfogó tervet kellene készíteni a vízoda- vezetésére. Vízlépcső a Dél-Alföldnek R‘ividzárlat a fák|yábí»n Évszázadokon keresztül á 'Ti­sza sorsa egybeforrott az itt élő nép sorsával! a folyó szeszélyei szerint alakult e vidék lakóinak éjete. Vásárhelyi Pál, a reform-:. kor kimagasló vízimérnöké már 1846. március 25-én benyújtotta „A Tisza folyó általános szabá­lyozása” című tanulmányát, ami — éppen az érdekelt földes­urak részéről — nagy ellenál­lásra, majd elutasításra talált. Míg végül is az élet kikénysze­rítette a folyó szabályozását, amit alapjában a Vásárhelyi-féle tervnek megfeleleőn végeztek el. ö maga .ezt nem- érhette meg,. mert a terv feletti, vita során szíve felmondta a szolgálatot. Emlékét, nagyságát Szeged főte­rén szobor hirdeti. Látható a szegedi Széchenyi téren másik két. szobor is. Az egyik az áldást. hozó. a másik bronzszobor a romboló • Tiszát • jelképezi. • Pásztor János e két szobra szimbolizálja azt a küz­delmet is,, amit á folyóval év­századok ' során é- környék lakói vívtak.' Várták áldását,, de fél­tek rombolásától. 1979-ben lesz száz éve, amikor a Tisza Szege-- det romba, döntötte. A hullám­sírból egy szép. korszerű város emelkedett ki. A másik nagy.ár­vizet — 1970-ben — az ország, összefogása Szeged alól el tudta hárítani, pedig ekkor nagyobb volt a víz; mint ami . a várost 1879-ben . romba döntötte. Félt tehát évszázadokon ke­resztül a folyótól • e környék la­kossága, de félelménél nagyobb' volt a tisztelete és ' szeretete. Népdalok. és magyar nóták szá­zadaiban. énekelte -meg a nép érzelmeit. A folyó századokon át megragadta a művészek, s el­sősorban. a költők- képzeletét: íme - néhány soruk: József Atti­la: „Tiszánk, ifjú- folyónk, e- nyá­ri estén / Halkan susogja régi ba­rátunk.” Radnóti-: „Az este jő's a Tisza' csak J / locsog a nagy tu­tajjal itt / mert úszni véle rest s akit / figyelget. a bújdpsó nap.” S mindenek előtt Juhász Gyula, a Tisza szerelmesé: „Elnézem őt, a régesrégi . társat / Ki mindig szófián és lomhán halad.” A Sze­ged című .versében pedig így írt a folyóról: '„Megállók felhős ta­vaszég alatt /S míg megy a víz és az idő ' szalad / Érzem, hogy az öreg Tisza felett / Az. örök élet csillaga remeg.” . . . S mindez annak kapcsán ju­tott eszembe, hogy a közelmúlt­ban . parlamenti képviselők előtt á folyó szabályozásának újabb programját ismertették: a Csong­rád felett tervezett III. tiszai vízlépcső terveit, elgondolásait. ■ Persze, erről az elképzelésről a közvélemény -nem most hallott először,'hiszen amikor jó néhány éve' a kormány elfogadta a víz- gazdálkodás fejlesztésének táv­lati. tervét, ebben a csongrádi létesítmény is szerepelt.' De ak­kor -a terv még nagyobb, távoli­nak, most viszont egészen köze­linek tűnik: valószínű, hogy az országgyűlés az új. ötéves terv keretében ebben a kérdésben is . dönt. . ... Már a. Vásárhelyi-féle tervben mint alapelv szerepelt, hogy a folyamszabályozást és . ármente- ' sítést • egységes feladatként kell kezelni. A mai modern vízügyi szolgálat természetesen sokkal komplexebben gondolkodik. Töb­bek között annak következtében, hogy a régi feladathoz modem torunk, egyre sürgetőbben köve­teli a folyók vizével, mint nél­külözhetetlen természeti kincs-. csel való ésszerű gazdálkodást, .energiájuk hasznosítását. Ez vi­szont olyan vízlépcsőrendszer nélkül lehetetlen, amely bőség idején megteremtheti a tartalé- - kolás. a szükség esetén a fel- használás lehetőségét. Köztudott, hogy a tiszalöki után már működik a kiskörei vízlépcső. .Tudjuk, hogy déli ha­tárunk alatt épül a Tiszán az új- bécsei vízlépcső, s hiányzik a középső láncszem — ezt a szak­emberek Csongrád fölé javasol­ják megépíteni. Hogy ez a víz­lépcső hogyan hat kedvezően a folyó felső szakaszára is, hogyan elégítheti ki a tiszavölgyi ipar ■növekvő vízigényét, mennyi vi-' zét .adhat az öntözőrendszereken keresztül ennek a legterméke­nyebb és éghajlat szempontjából is kedvezőbb termelési adottsá­gokkal rendelkező vidéknek, mi­ként teremti meg a belvízrende­zés, ármentesítés, az üdülőkör­zetek kialakításának új lehetősé­geit, ezeket — s még más össze­függéseket is — a szakembe­rek kellően kimunkálták, kidol­gozták. Persze, még sok feladat van hátra. Döntés után magának az építkezésnek előkészítése. Egy bizonyos, hogy a közvélemény fantáziája máris szárnyal, s ez így is van rendjén. Ismét olyan nagy horderejű és ennek az or­szágrésznek — de állíthatom: az egész országnak! — sorsára ki­ható újabb létesítmény tervei­ről van szó, amit joggal lehet: természetátalakítási terv jelző­jével is illetni. Ezt csak országos ’ összefogás valósíthatja meg.. S biztosak vagyunk abban, hogy — amint a 'szocialista építés más, nagyszerű állomását — ezt is lendülettel, lelkesedéssel fogjuk majd végrehajtani. Az előző két vízlépcső na­gyobb lakott területtől távolabb épült. Kiskörén külön lakótele­pet is kellett létesíteni. A Tiszt. III. azonban előreláthatóan egy régi város — Csongrád — köze­lében épül, egy olyan város mel­lett, amely rendelkezik minden adottsággal, hogy székhelye- le­hessen majdan az építőknek. Csongrádi részről máris kifeje­zésre juttatták, hogy a szükséges lakótelep, vagy munkásszállodák részére közművesített területet tudnak biztosítani, de más mó­don is képesek eleget tenni an- riak, ami ilyen esetben egy vá­rosra hárul. S itt van a közelben a Dél-Al­föld nagy . központja, Szeged, amely kellő szellemi kapacitás­sal (Magyar Tudományos Aka­démia szegedi bizottsága, Bioló­- giai Kutató Központ, az egyete­mek, kutatóintézetek, a Tisza- kutató bizottság, a jó hírű víz­ügyi szolgálat stb.) szintén oda tud állni a megvalósítás segíté­sére. Rácz Laios Talányos, nem is két-, hanem több ér­telmű. plakát. Szövegét tekintve — „Mi már tudjuk, hogy mit jelent! — Foglalkozzon ön is a családtervezéssel!” — nyilván a népese­déspolitikai elvek je­gyében fogant. De hol? Miféle szerv­ben? Mert fej, — józan :fő — nemigen lehe­tett. Alig hittünk a szemünknek, mikor a sűrű forgalmú üzlet­ben megpillantottuk ezt a moziplakát nagyságú, figurás ki­áltványt. A piros, li­la, sárga, fekete an- eugokba öltöztetett pofás nyulak — rá- tekintésre a közeledő húsvét képzetét kel­tették. De a felirat, az „agitációs érv” menten kisöpörte fe­jünkből. a kézenfekvő feltétele­zést. És máris éreztük, arcunkba szaladt a vér. Mintha valaki hangosan szólt volna a plakát­ról: „Maga kis állat!” Mert rögtön eszünkbe jutottak a nyúl népesedési gyakorlatával kapcsolatos népi szólások. Hogy csak a legenyhébbet említsük: Szapora, mint a nyúl... No meg egyebek... Persze, mindjárt visszavághat­nának az ötlet-szülők: „Rossz az, aki rosszra gondol”. De kérem, mi másra lehet?! Biztosan nem arra akarják a tragigroteszk, csi­csásén színezett rajzzal ösztökél­ni a családépítő honpolgárokat, hogy olyan szép árbocfülű, lég- gömbképü, kiugró fogazatú utó­dokat tervezzenek, minők a nyu­lak. Szeretjük a nyülat a maga va­lóságában, de abban róla ven­ni példát!? ... Köszönjük szé­pen. Még akkor, is, ha a „gyá­va” rágcsáló azon a téren me­rész. S ha már a szaporaságnál tar­tunk ... Félő, hogy amikor olyan hivatalos szerv, mint a „Békés megyei Egészség Nevelési Cso- port” — a terjedelmes röplap emblémáján ez szerepel kiadó­ként — ma még csupán a nyulat tartja méltó ideálnak az e m­Mi már tudjuk, hogy mit jelent! Foglalkozzon Ön is A CSALÁDTERVEZÉSSEL! bér családtervezéséhez, — hol­nap tovább mpgy az élő világ­ból vett példeképek kiválasztá­sánál. Még csak az hiányzik, hogy legközelebb egy olyan propa- gandamü jelenjék meg, amelyen a mikroszkóp látómezejében nyüzsgő, ficánkoló — pálcika, spirális, gömb, korong s egyéb alakú tömkeleg szemlélhető. Kö­röttük esztétikus elrendezésben ilyesféle buzdítás: „A baktériu­mok aztán értik a szaporodást! Foglalkozzon ön is a családter­vezéssel!” — Már bocsánatot ké­rek. , Visszatérve mégis a nyúl-pro- pagandára. Netán leszerelő cél­zatú volna a kiáltvány? Misze­rint: vegyetek példát a nyálról, de mégse vegyetek!? Mert ugye ez a deli nyúlatya és melles­faros nyúlmama is belátta, hogy túlzásba vinni se jó a szaporo­dást. ök is megelégszenek két nyúlfiókkal. De hát ilyen veszély távolról sincs az embervilágban! Mindenesetre: az emblémán látható és a felvilágosodás, érte­lem szimbólumaként felfogható fáklya e plakát tervezésekor, engedélyezésekor erősebben vilá­gíthatott volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom