Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

1974. március 5. • PETŐFI NÉPE • S

Kabaré

A legszőrakoztatóbb „kijózanító” film, amit valaha csak láttam. Egyik karjával megragad, beránt a „tiltott gyönyörök” félhomályos paradicsomába, ahol a „csinosnak” mondott női zenekar ruharepesztő „bájait’’^ csak a majdnem pucér táncosnők rámenős és közönséges érzékisége múlja felül. A mulattató gépezet tökéletes. Hibátlanul forognak a kerekek, ám a film azt is leleplezi, hogy mi mozgatja, milyen célok szolgálatában áll, miről tereli el, vagy mire irányítja a figyelmet.

A néző ül a székéhez szegezve, nézi a filmvásznon örvénylő produkciót, a flitterek, harisnyakötők, izzadt női húsok érzéki rohamát a pénztárcák bevételére, ámul, retteg és undorodik. Többszörös vetületben látja a mutatványt. Egyszer olyannak, mint a filmbeli mulató törzsközönsége, akik szórakozni akarnak a pénzükért, aztán felfedezi az összefüggést a fizetővendégek vaskos ízléstelensége és a színpad erre spekuláló ördögi mechanizmusa között, és rájön, hogy amit lát elválaszthatatlan a harmincas évek Németországától.

Az 1931-es év berlini kabaréja nem csapja be a közönségét. Azt kapják eszmében, látványban, értékben, amit a fasízálódó társadalom kínál nekik: ocsmány tréfákat, katonásan menetelő nőimítátórokat, a ferde hajlamok, kificamodott ízlések, s a meghülyített fejekbe becsempészett fajgyűlölet igazolását. Olcsó mámort, amelyért drága árat kell fizetni. És amíg torm bolva forog a színpad és őrjöng a mélyen tisztelt pénz- és hata- lomsóvár publikum, kint az utcákon. házak sötét zugaiban ártatlan embereket vernek holtra a karszalagos legények.

A rendező, Bob Fosse, helyenként érezhetően nem tud szabadulni az amerikai filmek hagyományaitól, ez főként a látványos beállításokban és a helyenként érzelmesre hangolt jelenetekben érezhető, de végül is az összkép hibátlan. A film alaphangja nyers, felkavaróan őszinte és eredeti és annyira filmszerű, hogy egész köteteket mond el a fasizmus lélektanából egy-egy arccal, közelképpel, vagy egy képtelen szituáció képi megfogalmazásával1.:

Bűvészként keveri a lapjait. Mié a kabarészínpad harsány csinnadrattájában az emberiség torkának ugrani készülő Németország társadalmi és politikai arcképéi rajzolja meg ordító színekkel, vastagon emelve a brutális vonásokat, a három főszereplő pikáns háromszögében

NYELVŐR

a belső rothadást ábrázolja elegáns, pasztellfinomságú tónusokkal. A szörnyeteg, aki mindent és mindenkit megront maga körül: jóképű, dúsgazdag, jól nevelt fiatalember. Nem piszkítja be ápolt kezét mások vérével, mégis undorodunk tőle. mert semmivel sem jobb, bűntelenebb vagy veszélytelenebb azoknál, akik ököllel hajtják végre az egész világ megrontására törő szándékait.

A kitűnő szereplőgárdából is kiragyog, a Kabaré fő attrakciója, Sally Bowles, akit Liza Min-, nelli alakít. Hatalmas rojtos szempillák. óriási, kerek szem, furcsán elrajzolt arc ez Sallv, a bájos, a kedves, az utánozhatatlan. Tündöklő színpadi jelenség, bravúrosan táncol és énekel, de arra is képes, hogy átmelegítse kissé közhelyízű szerepét. Sally nem veti meg a pénzt és a férfiakat, könnyelmű és vidám, de azt is tudja, hogy mindez átmeneti része az életének. Konokul és megszállottan hisz a művészetben és ettől válik ez a furcsa, bolondos figura — emberré. •

Méltó partnere a Ceremóniamester szerepében. Joel Grey, aki démoni szakértelemmel és cinizmussal irányítja a korabeli közönség ízlését és gondolatait, a horogkeresztékkel megjelölt irányba. Félelmetes figura: az egyetlen. aki mindent tud azokról, akik körülveszik, s ezt a hatalmát- használja fel arra, hogy elbolon- dítsa, a markában tartsa őket.

A pénz bűvöletére tanít, a gyengék leigázására, a „másfaj- tájúak”, a más véleményűek gyűlöletére. Ismerős figura azon _a kabarészínpadon. amelyen a műsor ma is a régi. csak a szereplők változtak.

V. Zs.

9 A lányok is értenek az asztali focihoz.

9 Jobbra: ú.i bemutatóra készülődnek a színjátszók.

(Tóth Sándor felvételei

Az ifjú város művelődési központja

Petőfi szülőhelyének jogi minősítéséről a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 16/1972-es határozata intézkedett, teljesítve a kiskőrösiek régi kívánságát. Kiskőrös város. Most, azt tudakoljuk: rendelkezik-e az új feladatköréhez szükséges adottságokkal.

Az 1968-ban megjelent Kislexikon szerint: „A város nagyobb lélekszámú település, amely a környező terület társadalmi, gazdasági és kulturális központja”. A Magyar Értelmező Szótár is fontos feltételként említi, hogy „valamely vidék gazdasági és művelődési központja legyen.”

Futó látogatáson Kiskőrös központjában sétálgatva föltűnik, hogy a forgalom, az életritmus élénkebb, mint a falvakban. A centrumban modern házakat, csillogó kirakatokat, gondozott utcákat, tereket láthatunk. „Kifelé” haladva gyorsan fogy a városias hangulat, fgy vaii ez más alföldi városokban is.

Liza Minnelli Sally szerepében.

Nyilvánvaló, hogy a vasbetoncsodák, a toronyházak, a zúgó autófalkák önmagukban nem minősítenek egy települést. Az ipar is fontos tényező! Most már gyárkémények. modern üzemcsarnokok a gazdasági fejlődés útjelzői, a további gyarapodás biztosítékai Kiskőrösön is.

Nem válaszolhatunk egyértelmű igennel, arra a kérdőre,.hogy,a város betöKteéíáh«3^10Ú8^^íafriá pont funkcióját. Természetesen csak hosszú, következetesen serkentett és támogatott folyamat révén válhat egy település kulturális centrummá. Csak akkor, ha a felgyülemlett, csoportosult szellemi kapacitás nagyobb feladatok ellátására is alkalmas, ha működnek a megfelelő intézmények. Működnek és hatékonyan formálják a lakosság szemléletét.

Jelképnek, sürgetésnek,^ biztatásnak egyaránt tekinthető, hogy az Elnöki Tanács okiratának az átvételekor avatták föl a megye

legkorszerűbb művelődési intézményét A 3710 négyzetméter alapterületű palotát a költő szülőházának a közelében építették föl. A tévéközvetítések révén az egész országban ismerik ötszáz fős nagytermét.

A jó arányú, az igényeket színvonalasan kielégítő épület Báh- ner József mérnök tehetségét, .szakértelmét dicsén, AArnä.^em,

gek. klubszobák egy részét átmenetileg nem kimondottan kulturális célra használják és emiatt a kiscsoportos foglalkozásokhoz nincs elég hely.) Az ötezer köbméter beépített térfogatú könyvtárat idén tavasszal adják át rendeltetésének. A mutatós épület messziről hirdeti, hogy sokat javultak, javulnak Kiskőrös városban a művelődés feltételei.^

Farkas Ágnestől, az intézmény egyik munkatársától érdeklődtünk a „kísérleti évről”. Milyen változások tulajdoníthatók az új

művelődési központ tevékenységének, miként segíti a kulturális centrum a városiasodás folyamatát — így fogalmaztuk meg első kérdéseinket.

— Sikerült vonzó színházi programot összeállítani. Szerződést kötöttünk a Madách Színházzal, a szegedi, a kecskeméti társulattal a Mikroszkóp Színpaddal. Több féle bérletet bocsátottunk ki. Az első előadások telt házakat von- . zottak. Sajnos, éppen ezek sikerültek a vártnál valamivel gyöngébben. 320-an „foglalták le” egész évre előre a helyüket a prózai előadásokra. Népszerű a diákbérletakció és a zenés sorozat is. Tavaly csaknem tízezren látogatták a kiskőrösi színházi előadásokat. Kezdetnek nem rossz.

— Mi iránt nyilvánult meg a legnagyob érdeklődés?

— A felemelt helvárak ellenére a Mikroszkóp Színpad „Tiszta vizet a fejekbe’’ című műsoráttekintették meg legtöbben. Mindkét előadásukon szükség volt a pótszékekre is.

— Jó híreket, hallottunk öntevékeny csoportjaikról.

— A,Betűik, .yegy^kórus^.az. iöégész évtón .rehaszéíSfeéó prőbált.

Á megyei bemutatón kedvezően nyilatkoztak az énekkarról igényes szakemberek is. Az ÁFÉSZ támogatásával működik a szimfonikus zenekar. Átlagosan havonta két alkalommal lépnek a nyilvánosság elé. Jártak Jugoszláviában, fogadtak több csoportot. szerepeltek társadalmi ünnepségeken. A menyecske- és a gyermek néptánc csoportok gondokkal küzdenek. Hol a megfelelő próbaterem hiányzik, hol a kísérő muzsikus. Több esztendeje működik a színjátszó szakkör.

Az öntevékeny csoportok között talán a képzőművész szakkör a legaktívabb. Tavasszal alakultak újjá és már két kiállítást rendeztek. Három szakköri tag munkáit elfogadta a megyei téli tárlat zsűrije. Megrendezték Kecskeméti István önálló . kiállítását. Az ÁFÉSZ őket is segíti: foglalkozásaikat a szövetkezet által rendelkezésükre bocsátott helyiségben tartják.

— Gondolnak-e a gyerekekre?

— Szeretnek bábozni a gyerekek. önálló műsort adtak, többször is. bemutatták műsorukat a megyei fesztiválon. Kedveltek az Állami Bábszínház vendégjátékai. Mindig elkel valamennyi jegy. A felsőtagozatos tanulók egy csoportja "heti két alkalommal az Űttörőklubban talál magának szórakozást.

— Nincs helvünk arra, hogy a művelődési központ működéséről a teljesség igényével számoljunk be. Arra kérem, hogy a legsikerültebb megmozdulásokról tájékoztassa olvasóinkat.

— Kivettük a részünket a Pe- tőfi-évforduló méltó megünnepléséből. Itt tartották a Szóljatok

i ^^p &7ay^k.j^k Pjetőfiról országos. ^^nímetToöbkulföldi csöpórt is bemutatkozott intézményünkben. Meglepően sokan látogatják a kiállításokat. az amatőr együttesek műsorát, no és Bergendiéket.

Köszönjük az információkat. Ügy gondoljuk, hogy a művelődési központ dolgozói is hozzájárultak ahhoz, hogy Petőfi szülőhelye a szó teljes értelmében várossá váljék. Minden remény megvan arra, hogy Kiskőrös kulturális életét példának tekintsék a település vonzási körzetében.

Heltai Nándor

55

i

Apaszem”-ek vigasztalása

T

í

Hány nyelv van

Ezt a kérdést sűrűn felvetik. De lehet-e rá megnyugtatóan válaszolni? Amint látni fogjuk, lehet. Ezzel a kérdéssel Tótfalusi István is foglalkozott. Bábel örökében című. e rovátban már régebben ismertetett könyvében. Részben az ő feladatait használjuk fel.

A nyelvek sokféleségét éppen Bábel tornyának építésével kapcsolatban a Biblia is magyarázza.

A haragvó Isten az addig egységes nyelvet hetvenkettőre tördelte szét. De miért éppen any- nyira? A mezopotámiai kultúrkörben a tizenkettes számrendszer fejlődőt ki. A hetvenkettes „kitüntetett” számot az alapszámot önmaga felével megszorozva (12x6) kapták. Ennek a számrendszernek ma is megvannak a nyomai: a napnak 2x12 órája van, a kört 30x12, vagyis 360 fokra osztjuk fel. Ezt a szent 72-es számot az arabok is átvették, noha már tízes számrendszerben számoltak. De hozátettek még egyet, mert* „egy az isten”. Allah, és ezért őa páratlan számot szereti. Ezért az arabok szerint a nyelvek száma is csak 73 lehet.

A Biblia nyomán a keresztény ( ókorban és a középkorban ragaszkodtak a 72-es számhoz. Pedig a népvándorlások során újabb és újabb népek tűntek fel. így a gó- tok, vandálok, longobárdok. hunok, avarok, törökök, magyarok, vikingek, tatárok, de az ő nyelvüket nem vették figyelembe.

A nagy feledezések és az amerikai indián nyelvek megismerése változtatta meg a nyelvek számáról alkotott véleményt. 1787-ben már egy Szentnétervárott kiadott útikönyv 200 nyelvet ismert, 1800- ban a spanyol Hervás már 300 nyelvről tudott. A német Adelung 17 év múlva már 500 nyelven ismertette a Miatyánk szövegét, és megközelítően 3000-re becsülte a nyelvek számát.

A nyelvtudomány fejlődése és a^ nyelvekről való ismeretek nagyarányú gyarapodása kellett

a világon?

hozzá, hogy a nyelvek számát megállapíthassák. Az UNESCO Adelung megállapításait igazolta: egy 1954-es felmérés alapján kb. 3000 a világ ma élő nyelveinek száma. Ugyanilyen eredményre jutott 1957-ben a londoni Antropológiai és Szociológiai Társaság is: az emberiség jelenleg 2796 nyelven beszél. Azóta is ez a szám járja, amikor a világ nyelveinek a számáról van szó.

Hihetetlenül nagy szám ez. De lefaraghatunk belőle, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai indián nyelvek száma óvatos becsléssel is 800. az afrikai négerek is kb. 500 nyelven beszélnek, ugyanenyire tehető Ausztrália, Uj-Guinea és Óceánia bennszülöttei nyelvének a száma is. így kb. csak 1000 nyelvet kell „szétosztani”.

Ha az emberiség számát (3 milliárd) viszonyítjuk a kb. 3000 nyelvhez, akkor egy nyelvet egymillió embernek kellene bszélnie. De nem így van: vannak olyan nyelvek, amelyeknek több mint 100 millión felüli használójuk van, néhány nyelvet pedig csak néhány száz ember beszél. Érdemes megjegyezni, hogy az emberiség fele a 6 legelterjedtebb nyelvet használja: a kínai, angol, hirtdusztáni. orosz, spanyol és német' nyelvet. A további, sorrend a japán. arab. indonéz, francia, ben- gáli, portugál és olasz nyelv. (Az elsőnek említett kínai nyelvet 620 millió, az utoljára említett olaszt pedig 60 millió ember beszéli.)

Minket, magyarokat az is érdekel. hogy hányadikak vagyunk a világ nyelveinek listáján. Nyelvünk a 29-ik azok között a nyelvek között, amelyeket több mint 10 millió ember beszél. Sportnyelven szólva, nem rossz helyezés ez. De kötelez is: az emberiség ügyeiben, való cselekvő1 részvételre, főként pedig nyelvünk megbecsülésére, további kiművelésére. Kiss István

Meg akarjuk vigasztalni azt az „apaszemet”, amely — a Magyar Nemzetből kölcsönvett karikatúra szerint — ilyen perspektívából látja a divatot.

— Mi volna, ha a lányunkat nem mindig a legutolsó divat szerint öltöztetnéd!?

Ne aggódjon, nem tart már soká. Remélhetőleg. Mert azért a divat — nyilván a jövőben is — megőrzi legfőbb jellegzetességét: a szeszélyességet. Meg aztán, ugye, — „a nők szívét ki ismeri?”

Egyelőre az a helyzet, hogy jobb világra tekinthetnek hamarosan a szorongó „apaszem”-ek. Legalább is a hamburgi Die Welt szerint bizonyos fokú tanácstalanság tapasztalható a divat berkeiben. „Nincs egységes vonal” — állítja a lap. Egyik nő a nőies vonalra esküszik, a másik a klasszikus mellett' tör lándzsát, míg a harmadik a sportos mellett teszi le a garast.

Most légy okos — Domokos! Mi hát az irányadó? Hagyjanak fel nőink a minivel, csak mert maradi „apaszem”-ek ott is valamit látnak, ahol nincs semmi? Bízzuk csak az ügyet férfiúi össztársadalmi „elvárásokra”. Ne elfogult és rövidlátó „apaszem”-ek döntsenek a divatnak olyan felhajtásairól, amik a tárgyilagosan szemlélődő kívülállók közérzetét javítják.

Avagy a maxit vessék le hölgyeink? Minek? Kitalálták ők igen ügyesen és kedvesen, hogyan lehet a maxikat ravaszdi hasítékokkal mini-hatásúvá fejleszteni. Mert azért a technikai forradalom a divatot sem kerüli el.

Netán a jövőben csupán a szoknyához kössék magukat nőink? Semmi értelme ilyen egyoldalúságnak, miután megismerték a nadrág előnyeit is.

Viseljék csak mindet felváltva. Egyszer kecsegtessenek minket miniben, másszor titokzatoskod- janak csak maxiban. Ez utóbbinál nem feledkezve meg természetesen az egészségügyi, valamint esztétikai szempontból sem közömbös felvágásokról, nyílásokról. hasítékokról. Hordjanak szoknyát, ha olyan partnerrel járnak, akinek a hajától az övéké nem különbözik hosszban s hullámosságban. így megelőzik esetleg kellemetlen félreértéseket. Máskülönben a nadrágot se dobják el.

Visszatérve a divatban eluralkodott bizonytalanságra, a Die Welt-tel együtt mi is feltehetjük a kérdést: talán ráuntak a nők a divat gyors váltakozására?

Lehet" benne valami. Szoknya, nadrág, mini, maxi — szoknya, nadrág, mini, maxi ismétlődött évről évre a divat és mindegyre gyorsuló körforgásban. A végén — napjainkban — talán kezdenek ráébredni lányaink, asszonyaink, hogy több variáció nincs a magukra ölthető öltözékekben. Kipróbáltak átmeneteket, mint például a midit a mini és a maxi között felélték a változatok lehetőségeit a színek, minták dús kihasználásával, s íme eljutottak oda. ahol minden divat kezdődik. Mindenki azt hord. ami tetszik neki.

T. I.

KÖNYVESPOLC A nyelvtudomány ma

Az emberi nyelv mindenféle emberi társas tevékenység egyik nélkülözhetetlen eszköze, mégis az emberek általában kevesebbet foglalkoznak vele, mint bármelyik más tudománnyal. Ezt a hiányt pótolja a Gondolat Kiadó hasznos sorozata, amelynek legújabb kötetét Szépe György állította össze azzal a céllal, hogy bemutassa a „mát”, mint a nyelv- tudomány fejlődésének egy állomását.

A kötet öt fejezete tükrözi a nyelvészet jelenlegi helyzetéről alkotott felfogásunkat. • Elsőként a strukturális nyelvészet köréből közöl öt szemelvényt, majd a matematikai nyelvészettel foglalkozik, s igen figyelemreméltóak a generatív nyelvészetről közzéadott fordítások. A megértést, eligazodást segíti, hogy a bemutatott irányzatok _egy-egy képviselőjének műveiből vett részleteket, tanulmányokat _ kis bevezetők, a szerzők és az irányzatok bemutatása előzi meg.

A bevezető tanulmány pedig világos tudománytörténeti háttérbe helyezi a mai nyplvészeti irányzatokat, szembesíti az úgynevezett hagyományos nyelvészetet a modern nyelvkutatást elindító mozgalommal, s strukturalizmussal. Főleg azoknak ajánljuk, akiknek foglalkozásához hozzátartozik a nyelvtudomány még alaposabb ismerete, vagy ápolása. Jó szolgálatot tesz azoknak is, akiket ez a témakör foglalkoztat és minél többet szeretnének megtudni a nyelvtudomány mai helyzetéről és szerepéről. V.