Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

DPARSZERÜ KUKORICATERMESZTÉS Fejlesztik abajai rendszert Baján., a bajai kukoricater- ki. s azt az idén már 3380 hektá- mesztési rendszer . központjában ron alkalmazzák a partnergazda- szerdán tanácskozást tartottak a ságok. rendszerben működő gazdaságok A tanácskozáson bejelentették, szakemberei. A soron következő hogy a rendszer továbbfejleszté- feladatok meghatározása mellett sével a kukoricaágazatot összefűg- tájékozódtak az iparszerű kuko- gő egységgé alakítják: szárító, ricatermesztés továbbfejlesztésé- feldolgozó, tároló részlegeket és nek lehetőségeiről. A zárt rend- állattenyésztő telepeket csatlakoz- szerű takarmánynövény-termesz- tatnak a kukoricaföldekhez, tés bajai módszere 1972' óta ter­jed az országban. Jelénleg 106 állami és termelőszövetkezeti gazdaságban összesen 71389 hek­táron alkalmazzák. Az öt bázis­körzetre felosztott területen a ba­jai gazdaságok szakemberei irá­nyítják a talajművelést, s vá­lasztják meg a fajtákat. A költ­ségeket kedvezően befolyásolja, hogy a gépsort többnyire hazai és KGST-országokban gyártott erő- és munkagépekből állították össze. Egy-egy komplex gépegy­ség 400 hektárnyi terület mun­káját látja el. A gépek gazdasá­gos kihasználására szója- és nap­raforgó-termesztést illesztenek a rendszerbe. A szójatermesztés módszerét is a baiaiak dolgozták Módszert adni az alparancsnokoknak Erősödtek a pártszervezetek Emelkedett a munkások aránya Negyvenöt bolt, 13 vendéglátóegység Gondolatok az iskolai KRESZ-oktatásról S. oldal Sport — Mai műsor r 7, oldal Az együttműködésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a népfront megyei elnöksége *. oldal «. oldal «. oldal f 4L oldal Készülődés a meleg napokra / Folytatódik a kecskeméti II-es vízmű fejlesztése XXIX. évf. 37. szám Ára: 90 fillér 1974. február 14. csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETUK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A megyei tanács végrehajtó bizottsága a tegnapi ülésének na­pirendjén szerepelt három téma közül'kettőnek a megtárgyalásá­val a megyei tanács soron követ­kező ülésének előkészítését szol­gálta. Elsőként dr. Gajdócsi István­nak,, a megyei tanács elnökének és Farkas Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei titkárának kö­zös előterjesztése nyomán a vég­rehajtó bizottság és a népfront megyei elnöksége együttesen ösz- szegezte az utóbbi évek együtt­működésének tapasztalatait. Igen eredményesnek ítélték meg a me­gyei tanács és a megyei népfront­bizottság sokrétű együttműködé­sét, melyet olyan sikerek fém­jeleznek, mint .például a hagyo­mányos településfejlesztési ver­seny, amely tavaly is körülbelül 140 millió forint értékű társadal­mi munkát eredményezett. A tanácsülés elé terjesztendő összegezést a két testület jóváha­gyólag elfogadta. Ugyancsak elfogadta a végre­hajtó bizottság a csaknem két évi előkészítő, szervező és tervező munka eredményeként előterjesz­tett, a megye idegenforgalmának és üdülőterület-fejlesztésének hosszú távra szóló tervkoncepció­ját. Ezzel kapcsolatban főleg a megye sajátosságainak^ messze­menő figyelembe vételét, valamint a terv készítésében részt vett szá­mos érdekelt szerv sikeres együtt­működését méltatta elismeréssel a végrehajtó bizottság. A sok évre szóló, és a megyei tanács­ülés elé terjesztésre elfogadott tervkoncepció megvitatásában részt vett dr. Borda József, a Bel­kereskedelmi Minisztérium ide- . géni orgalm i - osztályvezetője és dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Tanács helyettes titkára is. Munkaprogramjának további részében a Bács-Kiskun megyei ÉPSZER Vállalat tevékenységéről és fejlesztésénéklfeltételeiről tár­gyalt a végrehajtó bizottság. A vi­ta során főként a vállalat gazdál­kodását és üzemszervezését ille­tően hangzottak el kritikai észre­vételek, majd megfelelő döntése­ket hozott a végrehajtó bizottság. Az ülés befejező részében több bejelentés hangzott el. Egyebek között — a megyei természetvé­delmi bizottság, s a mezőgazda- sági és élelmezésügyi szakosztály együttes előterjesztése alapján — a vb védetté nyilvánította a megye egyes területeit. Így pél­dául a hercegszántói—karapan- csai erdőt, ugyancsak Herceg- szántón a mocsári—ciprus erdő- foltot, Hajóson a pulykási erdő­maradványt és még több terü­letet. KÖZÖS KAJSZITELEPÍTÉS, VETŐMAGÜZEM, TEJFELDOLGOZÓ Társulnak a termelőszövetkezetek • A II-es telep magas nyomású szlvattyútermében szerelik az elektromos automatákat. • A vízmű dolgozói részére készült 16 lakásos ház az I-es telep meUett. A földszinten kapott helyet a Hullám kisvendéglő. Szavazott a közgyűlés. Alkotmány lett a neve a szakmád Béke, a Rákóczi, az Üj Elet Tsz egyesülése folytán kialakult szövetke­zetnek. Szakmár szállásainak lakói már régóta mérlegelték, hogy milyen előnyt hoz számukra az összefogás. Végűi is belátták, hogy egyetlen szövetkezetben többre viszik, mint külön-külön. Még kedvezőbb esztendő­ben sem futotta a kis gazdaságok erejéből jelentősebb beruházásra. Enélkül pedig a termelés fejlesztése elképzelhetetlen. kereskedelmi Vállalat húsboltot nyisson a környékbeli lakosság ellátásának javítására. Nyilván egy lakóépület nem Keserűtelek szálláson ötven­négy, Alsóereken ötvenhét, Fel­sőereken hatvanöt esztendő volt a tsz-tagság átlagos életkora. Emiatt mind többen kényszerül­tek abbahagyni a rendszeres munkát. Nem leheteti tovább várni a termelési folyamatok gépesítésével. A több ezer hek­tárra növekedett, egyesült ter­melőszövetkezetnek nagyobb lesz a fejlesztési alapja, a gazdálko­dás eredményéből többet tudnak majd áldozni a beruházásra. Kunadacson a két termelőszö­vetkezet egyesülését szintén megérlelte az idő. A Kossuth és a Rákóczi Barátság Tsz néven egyesült. A hal és fél ezer hek­táros gazdaság jobb eséllyel ve­het majd részt a Duna menti és kiskunsági szövetkezetek terme­lési versenyében. Különösen ak­kor, ha kiaknázva a helyi lehe­tőséget, a szakszerű gyepgazdál­kodással alapozza meg az ol­csóbb állattartást. A kunadaosi legeltetési bizottság, amelynek jogkörét és területét átvette, ko­rábban sokat költött a legelő ja­vítására, felhasználva erre Bács- Kiskun megye mezőgazdaságá­nak meliorációs alapjából kapott pénzügyi támogatást. Ez az út nyitva áll a Barátság Termelő­szövetkezet előtt is. Szabadszálláson a Kiváló me­zőgazdasági termelőszövetkezet címet több alkalommal megszer­zett Lenin Tsz, valamint az ugyancsak jól működő József Attila Termelőszövetkezet fogott össze. December óta Egyesült Le­nin Tsz néven gazdálkodik a megnövekedett közösség. Az anyagi és a szellemi javak egye­sítésével az új tsz a gépesítés gyorsabb ütemű fejlesztésére, Még messze van a nyár, a kecskeméti vízmű dolgozói azonban már készülnek a meleg, kánikulai napokra^ a csúcs­fogyasztásra. A rohamosan fejlődő város bővülő ipari üze­mei, az épülő új lakónegyedek, az Eszak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalatra is egyre nagyobb feladatokat hárí­tanak. Szerencsére a kecskemétiek évek óta nem ismerik a más városokat gyakran sújtó vízhiányt, ami annak köszön­hető, hogy a megyei és a városi tanács lehetővé tette a vál­lalatnak a vízmű folyamatos fejlesztését. A növekvő vízigények figye­lembevételével a IV. ötéves tervre megfelelő fejlesztést irá­nyoztak elő. Az anyagi eszközök hiányában azonban átmenetileg lelassultak a II-es vízműtelep be­ruházásai. A megyei és városi tanács megértve a vállalat gond­jait, a közelmúltban 18 millió forintos beruházási hitelt nyúj­tott a vízmű fejlesztésére. A vál­lalat vezetői és dolgozói teljesen felkészülve várták már ezt a döntést, és a hitel megnyitásával egyidőben munkához láttak, amelynek célja: újabb, napi 3 ezer köbméterrel növelni a vá­rói vízmüvének teljesítményét. Kecskemét a nagyvárosok so­rába emelkedett azzal is, hogy a bejárókkal együtt nappali lakos­ságának száma meghaladja a 100 ezret. Az évről évre fejlődő víz­mű ily módon nemcsak bővítést, és újabb berendezéseket, hanem a korszerű technikát kezelni tu­dó, jól képzett szakembereket is igényel. Benkó Zoltán igazgató elmondta,, hogy vállalatuk egyik nagyon fontos célkitűzése nem­csak a szakembernevelés, hanem azok megtartása is. Nagy gondot fordítanak ezért a kedvező mun­kahelyi légkör megteremtésére. Ám ez még önmagában nem old meg minden problémát, hi­szen a dolgozók egyéni törekvé­seit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek közé tartozik pél­dául • hogyan és mikor jutnak lakáshoz. A vállalat ezért a vá­rosi tanács támogatásával nagy­arányú lakóházépitési akcióba kezdett. Természetesen a helyki­választásnál szempont volt a víz­mű folyamatos üzemeltetésének biztosítása, ezért az egyes telep szomszédságában építettek egy 16 lakásos házat, saját kivitele­zésben. Gondoltak egyben a pe­remkerület lakosságára is, és az épület földszintjén helyet adtak egy kisvendéglőnek. A közeli rossz hírű talponállót pedig már bezárták, hogy helyén a Bács- Kiskun megye Élelmiszer-Kis­C Képűnkön a II-es számú vizműtelep szűrőgépházának építése és technológiai szerelése látható. (Pásztor Zoltán felvételei.) tesítenek a Duna mentén. Az új üzem tanulmánytervén már dol­goznak az Agrárgazdasági Ku­tató Intézetben. Három szövet­kezeti gazdaság tagja a Duna mentén a MEZÖTERMÉK bur­gonyatermesztő társulásának, amelynek célja, hogy rövid időn belül biztonságosabbá tegye Bács-Kiskun megye lakosságá­nak a burgonyaellátását. Duna- vecsén 300 vagonos tároló épül majd fel a termés elhelyezésére. Január eleje óta már 140 élel- miszerboltba és elárusítóhelyre szállítja a tejet, tejterméket a solti tejüzem. A nyolc Duna menti szövetkezet összefogásával, anyagi támogatásával felépült feldolgozó a körzet gazdaságai­nak kezdeményezőkészségét di­cséri. Tasstól Hartáig öntözéses takarmánytermesztéssel, gyep­gazdálkodással fejlett szarvas- marhatartást valósítanak meg a termelőszövetkezetek. A Duna­ié j-társulás feldolgozó üzemének mind több „nyersanyagot” szál­lítanak a környező tehenészetek. K. A. • Tóth József né az üzem egyik legrégebbi dolgozója a tejszín fölöző­gépet állítja be. (Tóth Sándor felvétele.) korszerű üzem- és munkaszerve­zésre, magasabb színvonalú gaz­dálkodásra képes. Ebben segít majd az 1976-ra megépülő sza­badszállási öntözőmű. 1973-ban még negyvenhét ter­melőszövetkezet gazdálkodott a Duna menti és Kiskunsági TE- SZÖV körzetében. 1974 elejére az időközben megtörtént egyesü­léssel számuk negyvennégyre csökkent. A gazdasági és szelle­mi javak összefogásának egyéb módját is gyakorolják évek óta a Duna mentén. Dunavecsén és környékén a termesztésre kije­lölt vidéken, 600 hektáros kajszi telepítésére társulnak a szövet­kezetek. A dicséretes vállalkozás terveit most készítik. A talaj- és éghajlati adottság, az öntözési le­hetőség folytán nagy jövóje van itt a vetőmagtermesztésnek. A solti Szikra, a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz már évek óta szorosan -együttműködve a kutatóintézetekkel termeszti a legújabb búza- és kukoricafajták vetömagvait. A közeljövőben ti­zennégy termelőszövetkezet ösz- szefogásával vetőmagüzemet lé­oldja meg a vállalatnál a lakás­gondokat. Jelenleg 42 lakásos ház építése van folyamatban, amelyet a párt és a kormány ál­tal lehetővé tett munkáslakás­építési akció keretében anyagilag — sőt társadalmi munkával is — segít a vállalat. Az épületbe még az idén beköltözhetnek a víz­mű dolgozói, sőt a tervek szerint 1980-ig még legalább 60—70 la­kást építenek számukra. Ezzel nemcsak a vízmű zavartalan üzemeltetéséhez elegendő szak­embert stabilizálják hosszú tá­von, hanem dolgozóik lakásigé­nyeit is kielégítik. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom