Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

,«• i'-roram » s 1974. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET—KUBAI TÁRGYALÁSOK Azonosak a célok, teljes az egyetértés Eredmények, tervek Szombaton a kubai fővárosban lezajlottak a zárómegbeszélések a szovjet—kubai tárgyalásokon. Ugyancsak tegnap írták alá azo­kat a dokumentumokat, amelyek az egyhetes tárgyalássorozat ered­ményeit és állásfoglalásait rög­zítik mind a Jrét nép és a két párt kapcsolatait, mind pedig az időszerű nemzetközi kérdéseket illetően. Tegnap este Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára fogadást adott vendéglátói tiszteletére. A foga­dáson i pohárköszöntők hangzot­tak el. Leonyid ' Brezsnyev és kísére­te előreláthatólag ma utazik el Kubából (magyar idő szerint dél­után 4 órakor). * „Kuba kitárt szívvel, saját fia­ként fogadta Leónyid Brezsnye- vet” — írta a keddi Granma, a Kubai Kommunista Párt lapja. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtit­kára népes küldöttség élén hét­főn érkezett a nyugati félteke egyetlen szocialista országába. A világ mindig nagy figyelemmel kíséri Brezsnyev útjait és ez a figyelem most még csak fokozó­dott: először járt az áZKP KB főtitkára Latin-Amerikában. A kubai nép annak az országnak vezető politikusát köszönthette, amely a kubai forradalom győ­zelme óta minden támogatást megad a szigetnek a szocialista építőmunkához, a harcokban ki­vívott függetlenség védelméhez. Ennek a segítségnek és a köl­csönös előnyökön, a szocialista iriternacionalizmuson és együtt­működésen alapuló gazdasági kapcsolatoknak köszönhető, hogy Kuba 15 év alatt a latin-ameri­kai kontinens egyik leggyorsab­ban fejlődő állama lett. Ez a ti­zenöt év számos olyan nehézséget oldott meg, amelyekkel egy el­szigetelt ország nem birkózha­tott volna meg. Leonyid Brezs­nyev január 29-én, a havannai Forradalom terén tartott egymil­liós tömeggyűlésen - erről ezt mondta: „Önök határozottan le­törték az országon belül az osz­tályellenség ellenállását. Szét­zúzták azokat a külföldi kísérle­teket, amelyek gazdasági blokád­dal akarták megfojtani Kubát. Megszilárdult a köztársaság bel­ső biztonsága. Az intervenciósok bukása 1961-ben, a nép felsora- kozása vehetői mögé, a szocialis­ta Kuba védelmének megszilár­dítása, a szocialista testvérorszá­gokhoz fűződő sokoldalú kapcso­latok fejlődése — mindez meg­győzően mutatta meg a világnak, hogy a kubai forradalom szilárd lábakon áll, és — Lenin szavai­val szólva — ér valamit, mert képes megvédeni magát.’’ Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára azt a segítsé­get méltatta, amely megtörte az imperializmus blokádját és amelyre támaszkodva ma is terv­szerűen fejlődhet Kuba szocia­lista gazdasága: „A testvéri szov­jet nép az imperializmus gazdasági agressziójának minden akciójára szolidaritásának újabb meg újabb megnyilvánulásával válaszolt: az élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szállításának embargójára és végül a totális gazdasági blo­kádra a Szovjetunió haladéktala­nul élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szállításával, valamint a Kubának nyújtott egyéb gazda­sági segéllyel válaszolt.’’ A Szovjetunió és Kuba veze­tőinek tágyalásai meggyőzhették a kételkedőket arról, hogy a két ország és a két nép kapcsolatai ma már az egyetértés, a célolf tel­jes azonossága alapján fejlődnek. Fidel Castro a barátsági1 nagy­gyűlésen külön megemlékezett arról, hogy Kuba döntő jelentő­ségűnek tartja az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramját, s erejétől tellően támogatja a Szovjetuniót a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és a fegy­verkezési hajsza beszüntetésére irányuló erőfeszítésekben. Ennek szellemében lépett fel Fidel Cast­ro az el nem kötelezett országok algíri konferenciáján is. A szovjet—kubai tárgyalások fontosságát jól illusztrálja az, hogy az Egyesült Államok sajtó­ja, rádió- és televízióállomásai is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak Leonyid Brezsnyev kubai útjával. A nagy lapok a január 29-i nagygyűlésen elmon­dottakból kiemelik az SZKP KB főtitkárának ezt a kejelentését: „A szocialista Kuba nem volt, és soha nem is lesz egyedül”, vala­mint azt, hogy" „a szovjet—kubai kapcsolatok ma már hosszabb távra épülnek”, és a legtöbb lap nem mulasztja el, hogy megje­gyezze: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megváltoztas­sa a Kubával kapcsolatos állás­pontját. A Szovjetunió Komtnunista Pártja Központi Bizottsága főtit­kárának kubai látogatásáról már a záróközlemény megjelenése előtt is az egybehangzó nyilatko­zatokból kiderült, hogy a meg­beszéléseket az őszinteség, a biza­lom és a teljes egyetértés jelle­mezte. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta: a jelenlegi tárgyalások újabb lépcsőfokot jelentettek a szovjet—kubai együttműködés­ben. (B. Gy.) ESEMÉNYEK SOROKBAN Sztrájkoló bolíviai bányászok Negyvennyolc órás szolidaritási sztrájkot hirdettek meg Bolívia két legnagyobb, állami tulajdon­ban levő ónbányájának munká­sai. A Catavi és a Siglo Veinte bánya mintegy 5000 dolgozója szakszervezeti központ jóváha­gyása nélkül határozta el a mun­kabeszüntetést, tiltakozásul a kormány áremelési intézkedései és a cochabambai parasztmeg­mozdulásokkal való véres leszá­molása ellen. Mint jelentettük, a napokban Cochabamba tarto­mányban a Banzer-rezsim kato­naságot vetett be az ugyancsak az áremelkedések miatt tüntető pa­rasztok ellen. A katonaság meg­torló akcióinak több halálos ál­dozata volt. (AP, Reuter) Szolidaritási küldöttségünk Kairóban Harmati Sándornak, a Magyar Szplidaritási Bizottság elnökének vezetésével küldöttség utazott Kairóba, az afroázsiai népek szo­lidaritási bizottsága (AAPSO) ta­nácskozására. Aláírták a magyar—román gépipari együttműködés jegyzőkönyvét Dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter és loan Avram. a Román Szocialista Köztársaság nehézipari minisztere szombaton a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumban aláírta azt a jegyzőköny­vet, amely rögzíti a két miniszté­rium szakterületeinek szakosítási és együttműködési feladatait. Mindkét részről célszerűnek ítél­ték az autóipari kapcsolatok to­vábbfejlesztését, aggregátok,- rész­egységek és alkatrészek cseréjé­nek bővítését. Szakértő munka- csoportot hoztak létre, amely az év végéig hosszú lejáratú egyez­ményt dolgoz ki az autóipari együttműködésre. Ugyancsak bő­vül az élelmiszeripari és energe­tikai gépek kooperációs gyártása és szakosítása. loan Avram szom­baton elutazott Budapestről. HEVES TÁMADÁS Phnom Penh ellen A kambodzsai népi felszabadító erők szombaton hajnalban — öt­napi szünet után — az immár négy évé tartó háború egyik leg­hevesebb támadását intézték Phnom Penh déli kerületei és a főváros Pochentong repülőtere el­len. A legfrissebb haditudósítások szerint több mint száz tüzérségi lövedékük csapódott be az Ameri- ka-barát rezsim katonai célpont­jaiba. Üiabb találatok érték Lón Nol elnöknek, a főváros déli ne­gyedében levő magánrezidenciá- ’át is. Az UPI hírügynökség szerint a khmer alakulatok tüzérsége a Lón Nol-kormányzat fegyveres erőitől zsákmányolt amerikai gyártmá­nyú ágyúkkal lőtte a rezsim fel­legvárát. (AFP. UPI) GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Tízéves a magyar-szovjet kormányközi bizottság V Az idei esztendő a jubileumok éve a nemzet­közi gazdasági és műszaki kapcsolatok fejlesztésé­ben. Negyedszázada, hogy megalakult a KGST, az év elején már megemlékeztünk róla. Az év dere­kán ünnepeljük majd meg a szervezett magyar—szov­jet) műszaki tudományos együttműködés 25. évfordu­lóját is. Most, február elején, bár éveit tekintve szeré­nyebb, de jelentőségében ugyancsak történelmi ju­bileumot méltathatunk, tíz éve emelkedett kormány- szintre a i magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködés irányítása. Ekkor ír­ták alá a két ország kormányközi bizottságának létrehozásáról szóló egyezményt. E bizottságban mindkét felet miniszterelnök-helyettesek képvise­lik. • Az első magyar—szovjet kereskedelmi egyez­mény megkötése, de különösen a KGST megala­kulása óta igen erőteljesen fejlődtek a két ország gazdasági kapcsolatai, s hazánk számára meghatá­rozó jelentőségűvé váltak. A Szovjetunió első szá­mú külkereskedelmi partnerünk, teljes külkereske­delmi forgalmunk egyharmadát vele bonyolítjuk le. Nyersanyag-, és energiaimportunk döntő része, több mint 50 százaléka származik a Szovjetunióból, kiviteli termékeinknek pedig a legfőbb felvevő­piaca ugyancsak a Szovjetunió. M. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat vezetője, a kor­mányközi bizottság budapesti megalakulásakor hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok magasabb szintre emelése „lehetővé teszi, hogy még eredményeseb­ben használjuk ki a gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködés mindazon lehetőségeit, ame­lyek a két ország gazdaságának nemzeti sajátos­ságaiból, a gazdaság fejlettségének színvonalából] valamint Magyarország és a Szovjetunió földrajzi helyzetéből következnek”. • A kormányszintű bizottság nyomban megala­kulásakor hozzálátott az 1966—1970-es időszak sok­oldalú együttműködésének megalapozásához, elő­készítéséhez. Közvetlen kapcsolatok létesítését kez­deményezte és szervezte a két ország miniszté­riumai, kutatóintézetei é| vállalatai között. A kap­csolatok magasabb szintjén vált lehetővé a közvet­len együttműködés, a nagyobb előrelátás, a foko­zott tervszerűség. így teremthettük meg jó időben napjaink folyamatos' és egészében kiegyensúlyozott villamosenergia-, fűtő- és nyersanyagellátását, nép­gazdaságunk biztonságos és tervszerű fejlesztésé­nek e nélkülözhetetlen feltételét. A figyelem már most az 1976—80-as időszakra, sőt a még távolabbi jövőre összpontosul. Az árufor­galom új fejezeteként Magyarország 1974-ben meg­kezdi beruházási hozzájárulásainak szállításait. Az integráció jegyében, a KGST-országok összefogásá­val megkezdődik ugyanis az usztyi-ilimi papír- és cellulózipari kombinát, illetve a kiembajevi az­besztkombinát építése. E két közös beruházást bi­zonyosan újabbak követik majd az energiahordo­zók és a nyersanyagok nagy eszközigényű kiter­melésében. Ez biztosítja majd hazánk és a többi KGST-ország növekvő nyersanyag- és energiahor­dozó-szükségleteinek kielégítését a Szovjetunió tá­voli, vidékeiről. Bővül a két ország alkatrész- és részégység- kooperációja a közúti járműgyártásban, a számítás- technikában, a gép- és finommechanikai ipar más ágaiban, a petrolkémiában. Az eddigi évi 10—11 százalékos árucsereszint-novekedés , fenntartása azonban csak új módszerek, versenyképes és világ- színvonalú termékek révén lehetséges. Ez ~ arra utal, hogy a magyar—szovjet gazdasági, műszaki­tudományos együttműködési bizottság szerepe tény­kedésének második évtizedében tovább növekszik. Űj lehetőségeket tár fel a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében, az árucsere-forgalom szerkezeté­nek korszerűsítésében. • A következő évtized kibontakozó integrációs folyamatában döntő lesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése első számú külgazdasági partnerünkkel, a Szovjetunióval. K. J. Kecskeméten Az elmúlt tizenöt év alatt Kecskemét, a korábbi mező­városból ipari várossá fejlő­dött. Lakóinak száma tavaly, az év végén meghaladta a 86 ezer lelket. A foglalkozta­tottak 47 százaléka ipari és építőipari munkás. Az ipari termelés értéke 1973-ban 12 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi forgalom pedig 11 százalékos emelke­dést mutat. A tavaly végre­hajtott bérrendezés, amely központi alapból és a válla­latok saját eszközeiből 41 millió forintot tett ki, Kecs­keméten, 20 ezer munkást érintett. Kecskemét tehát nagy és egyre növekvő vá­ros. Természetesen az el­mondottakon túl számos megoldott és még gondként jelentkező feladata van a lakosságnak és a város vezetőinek egyaránt. Melyek ezek az eredmények, s milyen tervek, gon­dok foglalkoztatják a vezetést? Ilyen irányban érdeklődtünk, amikor felkerestük dr. Kőrös Gáspárt, Kecskemét Város Ta­nácsa elnökét és interjút készítettünk vele. KÉRDÉS: — Nincs szükség annak bizonygatására, hogy napjaink várospolitikájának egyik legfőbb gondja a la­kás. Köztudott, hogy az ilyen gondoktól Kecskemét sem mentes. Arra kérjük elnök elvtársat, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a város la­kásépítési eredményeiről, s a következő évek terveiről. VÁLASZ: — Már több alka­lommal szóltunk arról, hogy a negyedik ötéves tervben 4500 la­kás felépítését célozta meg a vá­ros. Ebből az elmúlt év végéig 2382 el is készült. A tervezett la­kásoknak azonban csak 27 száza­lékát építjük állami eszközökből, túlnyomó része pedig OTP-tár- sasház lesz. A családi lakóházak építésének elősegítését a városi tanács 1973-ban felülvizsgálta,, s ebnek' mfegfélélően M^óS&ékraíi/ Helény egy házán,több». niirit, 30® telek parcellázásával igyekszik kielégíteni a lakossági ilyen igé­nyeit. Ezzel a háromszáz telek­kel együtt 1973-ban 513 telek állt az építkezni szándékozók rendelkezésére. — A munkások lakásépítésé­nek támogatására széles körű fel- világosító munkát fejtettünk ki az elmúlt évben a különböző vállalatok, gazdálkodó egységek dolgozói körében. Ebben nagy segítséget kaptunk az OTP me­gyei igazgatóságától is. A válla­latoknál megértésre talált a mun- káslakás-építési akció, és 1974— 75-re mintegy 300 ilyen lakás építésének támogatására született megállapodás. Ezúton is kérjük a vállalatok, gazdálkodó szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg to­vábbi lehetőségeiket és nyújtsa­nak támogatást a munkások la­kásgondjának megoldásában. — A városi tanács azonban az állami támogatás alacsony mér­téke miatt saját eszközeivel is támogatja a hitelből és magán­erőből történő építést. Erre a célra a jelenlegi tervidőszak alatt több mint 110 millió forintot for­dítunk. A többszintes lakótelepi lakások építése városrendezési tervünknek megfelelően a Szé­chenyi-, a Műkert-, a Hunyadi­városban, valamint a város köz­pontjában történik. Ezeken a he­lyeken tervszerű területelőkészí­téssel teremtjük meg a feltételeit a negyedik ötéves terv hátrale­vő részében felépülő lakások el­helyezésének. — Terveink szerint még ebben az évben 910 lakás épül fel a városban. Ebből 24 százalék ál­lami pénzeszközökből, további hány la pedig a már említett OTP-, 'sasházak formájában. A családi házak építésének előse­gítésére Felsőszéktón 380 telek elósztását, illetve annak előkészí­tését kezdtük meg és előnyt adunk azoknak a dolgozóknak, akiknek vállalatuk, munkahelyük anyagi támogatást is ad. KÉRDÉS: — A lakásépí­téssel, új lakótelepek létesí­tésével, dfi a város egészé­nek korszerűsítésével együtt jár a közműhálózat fejleszté­se is, annak mintegy elen­gedhetetlen része. Tudjuk, hogy amikor Kecskemét 1950-ben a megye székhelye lett, a közműhálózat mini­mális volt. Hogyan állunk ezzel jelenleg? VÁLASZ: — Kecskeméten 1950-ig Valóban alig voltak köz­müvek. Az ilyen jellegű erőtel­jesebb fejlődés az elmúlt 15 év­ben történt, ami nem jelenti, hogy kielégítettük volna az ipar fejlesztésével, a lakásépítéssel összefüggő igényeket. Ennek tu­datában és a szükségesség felis­merésétől indíttatva a negyedik ötéves tervben a vízhálózatot 19, a csapadékelvezető csatornaháló­zatot 15, a szennyvízcsatornát ugyancsak 15 kilométerrel bővít­jük. Ugyanakkor 25 kilométer gázvezeték-építést, illetve -bőví­tést, valamint a villanyhálózat­nak 21 kilométerrel történő bő­vítését terveztük. Mint ismere­tes, erre a tervidőszakra esik a szennyvíztisztító telep és a II. számú vizműtelep építése is. Ta­valy 650 lakást kötöttünk be a vízhálózatba, s további 600 la­kásnál építettük meg a szenny­vízelvezető rendszert. — Mint a lakosság előtt isme­retes. az Izsáki utat összekötöt­tük a Hetényegyházi úttal, a Bé­ke fasort §Lj. nagykőrösi útt^l •g szegedi utgjfe pedig a bai úttal, dér természetesen a la­kótelepeken is történt útépítés. Az elmondottak együttesen négy kilométer útépítést tesznek ki. Ugyanakkor a meglevő utak kor­szerűsítésére 12 millió forintot fordítottunk 1973-ban. A korsze­rűsítéseknél mindenekelőtt a za­vartalan autóbusz-közlekedés elő­segítése vezetett bennünket. — A közműhálózat fejlesztésé­vel kapcsolatban beszélhetünk még a tavaly megépült 3,5 kilo­méter járdabővítésről, az 5.2 ki­lométeres gázvezetékről, amely­nek megépítésével a városi gáz­hálózat hossza már meghaladja a negyven kilométert. De tekin­tettel arra, hogy a város lakásai­nak csak 82 százaléka van vil­lany világítással ellátva, tavaly is kiemelten kezeltük a hálózatbő­vítést: megépítettünk 14,4 kilo­méter vezetéket, s ez a kis fe­szültségű hálózat már a város­hoz tartozó tanyák lakóinak jobb életkörülményeit szolgálja. — Természetesen ebben az év­ben tovább fejlesztjük a város közműhálózatát. Újabb 850 lakást kapcsolhatunk majd be a vízhá­lózatba, a megépülő négykilomé­ternyi csatorna pedig további 800 lakásból vezeti el a szennyvizet. A P.ákóczi úton a tavasszal kez­dődik a csatorna építése, s en­nek elkészülése után új burko­latot kap az út. Terveink között szerepel 34 ezer négyzetméter út felületi kezelése. Ebből jelentő­sebb a Csongrádi út. Kupa utca, Mathiász János utca, Holló utca. Epreskert utca és a Béke fasor. Ez év végén várhatóan befejező­dik az E—5-ös út átkelési szaka­szának építése, a vasúti felüljá­ró kialakításával. KÉRDÉS: — Kérem, be­széljen néhány szóban Kecs­kemét kereskedelmi hálóza­tának fejlesztéséről, az erre irányuló 1974. évi tervekről is. VÁLASZ: — Elmondhatom, hogy ebben az esztendőben jelentősen növekszik a város kereskedelmi hálózata. A központban meg­épült szalagház földszintjén meg­nyílik egy ÁBC-árviház, háztar­tási bolt, bisztró, cukrászda, ba- romfiszaküzlet és egy zöldség­gyümölcs bolt, összesen több mint 2 ezer négyzetméteren. Elkészül továbbá a 900 négyzetméteres széchenyivárosi ÁBC-áruház, a Hunyadivárosban a 600 négyzet- méteres ÁBC-áruház és bisztró, a Kéttemplom közben mintegy 1200 négyzetméter alapterületű különféle üzlet. Megkezdődik az Alföld Áruház mellett a DOMUS ^lakberendezési áruház építése, el­készül az új vásárcsarnok kivite­li terve, s megkezdődik az építés Interjú dr. Kőrös Gáspárral a városi tanács elnökével előkészítése. Végül ugyancsak a Széchenyi városban egy 600 négy­zetméter alapterületű szolgáltató­ház építése kezdődik. — Természetesen ezek csak a jelentősebb beruházások/ hiszen az elmondottakon túl bővítések, felújítások lesznek, sőt, például Katonatelepen, a Törekvés Ter­melőszövetkezet területén ve­gyesbolt épül. Hangsúlyozom azonban, hogy a kereskedelmi fejlesztésnek az elmondottak ké­pezik legfontosabb állomásait. Nem kétséges az sem, hogy a fel­sorolt létesítmények átadásával igen nagyot fejlődik Kecskemét kereskedelme, s bizonyára nem­csak mennyiségileg, hanem mi­nőségben, választékban egyaránt. KÉRDÉS: — Egy város fejlődésének összhangjához azonban nem csupán laká­sokra, üzletekre, vízre gáz­ra, csatornákra van szükség. Legalább ennyire fontos, hogy törődjünk a lakosság művelődésével, a szocialista embertípus kialakításával. Arról lapunkban több ízben írtunk, hogy 1973-ban ezen a téren milyen eredmények születtek. Most arra kérjük Kőrös elvtársat, hogy az 1974. év ilyen irányú tetteiről tá­jékoztassa olvasóinkat. VÁLASZ: — Ebben a hónap­ban, februárban kezdi meg mű­ködését a hunyadi- és a műkert­városi óvoda, hozzáfogunk a Hosszú utcai óvoda bővítéséhez. Saját üzemi óvoda építését tér-, vezi a ZIM kecskeméti gyára és a Mezőtermék Vállalat is. Ugyan­csak 1974-ben egy 20 tantermes ipari szakmunkásképző iskola építése indul a Bethlen körúton. Még az év első felében elkészül a zsinagóga átalakításával a Tu­domány és Technika Háza, ahol megfelelő elhelyezést kap a TIT megyei szervezete és az MTESZ is. A második félévben viszont a megyei és városi művelődési kpspont épülete, készül el ép megp; kégŐ9®ítójft.ü^Sílály-iIlt^?§t JÜb alakítása,--amelynek várható át-, adási ideje 1975. Megkezdtük az úgynevezett gólyás ház felújítá­sát is. — Az elmondottakból látható,1 hogy városunk 1974-ben jelen­tős kulturális létesítményekkel gyarapszik, amelyek magas szín­vonalú működtetéséről gondos­kodni fogunk. Néhány szót még az egészségügyi szolgáltatásról. Mint ismeretes, januárban meg­kezdte működését az átalakított központi gyógyszertár. De még ebben az évben átadják a hunya­divárosi orvosi rendelőt és a hozzá kapcsolódó gyógyszertárat is. KÉRDÉS: — Ügy gondo­lom, hogy Kecskemét lakos­sága elégedett lehet lakóhe­lye fejlődésének ütemével.. Igen fontos területeken lé­pünk előre az 1974-es. évben, . s ha szabad úgy fogalmazni: sok mindent kapnak a kecs­kemétiek. Arra kérem viszont elnök elvtársat, néhány mon­datban fejtse ki, hogy a vá­ros vezetői, a tanács, mit vár a megyszékhelyen lakó em­berektől? VÁLASZ: — Örülök, hegy ez a kérdés felmerült, hiszen felada­taink végrehajtásában az elmúlt évek során mindig is éreztük a lakosság alkotó támogatását, amely például 1973-ban 10 mil­lió forint értékű társadalmi mun- . kában nyilvánult meg. A város vezetése nevében ezúton is kö­szönetét mondok ezért a lakos-, Ságnak. Nem kétséges előttünk, hogy célkitűzéseink megvalósítá­sában ebben az évben is számít­hatunk a lakosság támogatására. 1974. október 31-én lesz harminc éve, hogy Kecskemétet a hős szovjet hadsereg felszabadította a fasiszta elnyomás alól. Az év-’ forduló méltó megünneplésére az MSZMP városi bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Kecskemét Város Tanácsa, a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­ga és a KISZ városi bizottsága: felhívással fordult a lakossághoz,,: hogy az évforduló tiszteletéret csatlakozzanak a „30 év — 30 óra” elnevezésű mozgalomhoz. — Az üzemek, intézmények egy része már eljuttatta felaján­lását az illetékes szervekhez, s napjainkban minden gazdálkodó egységnél, intézménynél megtár­gyalják a mozgalom szervezésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Kér­jük a város lakosságát, hogy al­kotó tevékenységével segítse elő a mozgalom sikerét, 1974. évi terveink megvalósítását — fejez­te be nyilatkozatát dr. Kőrös Gáspár, Kecskemét tanácselnöke. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom