Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

,«• i'-roram » s

1974. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3

BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET—KUBAI TÁRGYALÁSOK

Azonosak a célok, teljes az egyetértés

Eredmények, tervek

Szombaton a kubai fővárosban lezajlottak a zárómegbeszélések a szovjet—kubai tárgyalásokon. Ugyancsak tegnap írták alá azokat a dokumentumokat, amelyek az egyhetes tárgyalássorozat eredményeit és állásfoglalásait rögzítik mind a Jrét nép és a két párt kapcsolatait, mind pedig az időszerű nemzetközi kérdéseket illetően.

Tegnap este Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára fogadást adott vendéglátói tiszteletére. A fogadáson i pohárköszöntők hangzottak el.

Leonyid ' Brezsnyev és kísérete előreláthatólag ma utazik el Kubából (magyar idő szerint délután 4 órakor).

*

„Kuba kitárt szívvel, saját fiaként fogadta Leónyid Brezsnye- vet” — írta a keddi Granma, a Kubai Kommunista Párt lapja. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára népes küldöttség élén hétfőn érkezett a nyugati félteke egyetlen szocialista országába. A világ mindig nagy figyelemmel kíséri Brezsnyev útjait és ez a figyelem most még csak fokozódott: először járt az áZKP KB főtitkára Latin-Amerikában. A kubai nép annak az országnak vezető politikusát köszönthette, amely a kubai forradalom győzelme óta minden támogatást megad a szigetnek a szocialista építőmunkához, a harcokban kivívott függetlenség védelméhez.

Ennek a segítségnek és a kölcsönös előnyökön, a szocialista iriternacionalizmuson és együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatoknak köszönhető, hogy Kuba 15 év alatt a latin-amerikai kontinens egyik leggyorsabban fejlődő állama lett. Ez a tizenöt év számos olyan nehézséget oldott meg, amelyekkel egy elszigetelt ország nem birkózhatott volna meg. Leonyid Brezsnyev január 29-én, a havannai Forradalom terén tartott egymilliós tömeggyűlésen - erről ezt mondta: „Önök határozottan letörték az országon belül az osztályellenség ellenállását. Szétzúzták azokat a külföldi kísérleteket, amelyek gazdasági blokáddal akarták megfojtani Kubát. Megszilárdult a köztársaság belső biztonsága. Az intervenciósok bukása 1961-ben, a nép felsora- kozása vehetői mögé, a szocialista Kuba védelmének megszilárdítása, a szocialista testvérországokhoz fűződő sokoldalú kapcsolatok fejlődése — mindez meggyőzően mutatta meg a világnak, hogy a kubai forradalom szilárd lábakon áll, és — Lenin szavaival szólva — ér valamit, mert képes megvédeni magát.’’

Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára azt a segítséget méltatta, amely megtörte az imperializmus blokádját és amelyre támaszkodva ma is tervszerűen fejlődhet Kuba szocialista gazdasága: „A testvéri szovjet nép az imperializmus gazdasági agressziójának minden akciójára szolidaritásának újabb meg újabb megnyilvánulásával válaszolt: az élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szállításának embargójára és végül a totális gazdasági blokádra a Szovjetunió haladéktalanul élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szállításával, valamint a Kubának nyújtott egyéb gazdasági segéllyel válaszolt.’’

A Szovjetunió és Kuba vezetőinek tágyalásai meggyőzhették

a kételkedőket arról, hogy a két ország és a két nép kapcsolatai ma már az egyetértés, a célolf teljes azonossága alapján fejlődnek. Fidel Castro a barátsági1 nagygyűlésen külön megemlékezett arról, hogy Kuba döntő jelentőségűnek tartja az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramját, s erejétől tellően támogatja a Szovjetuniót a nemzetközi feszültség enyhítésére és a fegyverkezési hajsza beszüntetésére irányuló erőfeszítésekben. Ennek szellemében lépett fel Fidel Castro az el nem kötelezett országok algíri konferenciáján is.

A szovjet—kubai tárgyalások fontosságát jól illusztrálja az, hogy az Egyesült Államok sajtója, rádió- és televízióállomásai is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak Leonyid Brezsnyev kubai útjával. A nagy lapok a január 29-i nagygyűlésen elmondottakból kiemelik az SZKP KB főtitkárának ezt a kejelentését: „A szocialista Kuba nem volt, és soha nem is lesz egyedül”, valamint azt, hogy" „a szovjet—kubai kapcsolatok ma már hosszabb távra épülnek”, és a legtöbb lap nem mulasztja el, hogy megjegyezze: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa a Kubával kapcsolatos álláspontját.

A Szovjetunió Komtnunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának kubai látogatásáról már a záróközlemény megjelenése előtt is az egybehangzó nyilatkozatokból kiderült, hogy a megbeszéléseket az őszinteség, a bizalom és a teljes egyetértés jellemezte. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta: a jelenlegi tárgyalások újabb lépcsőfokot jelentettek a szovjet—kubai együttműködésben. (B. Gy.)

ESEMÉNYEK SOROKBAN

Sztrájkoló bolíviai bányászok

Negyvennyolc órás szolidaritási sztrájkot hirdettek meg Bolívia két legnagyobb, állami tulajdonban levő ónbányájának munkásai. A Catavi és a Siglo Veinte bánya mintegy 5000 dolgozója szakszervezeti központ jóváhagyása nélkül határozta el a munkabeszüntetést, tiltakozásul a kormány áremelési intézkedései és a cochabambai parasztmegmozdulásokkal való véres leszámolása ellen. Mint jelentettük, a napokban Cochabamba tartományban a Banzer-rezsim katonaságot vetett be az ugyancsak az áremelkedések miatt tüntető parasztok ellen. A katonaság megtorló akcióinak több halálos áldozata volt. (AP, Reuter)

Szolidaritási küldöttségünk Kairóban

Harmati Sándornak, a Magyar Szplidaritási Bizottság elnökének vezetésével küldöttség utazott Kairóba, az afroázsiai népek szolidaritási bizottsága (AAPSO) tanácskozására.

Aláírták a magyar—román gépipari együttműködés jegyzőkönyvét

Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és loan Avram. a Román Szocialista Köztársaság nehézipari minisztere szombaton a Kohó- és Gépipari Minisztériumban aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti a két minisztérium szakterületeinek szakosítási és együttműködési feladatait. Mindkét részről célszerűnek ítélték az autóipari kapcsolatok továbbfejlesztését, aggregátok,- részegységek és alkatrészek cseréjének bővítését. Szakértő munka- csoportot hoztak létre, amely az év végéig hosszú lejáratú egyezményt dolgoz ki az autóipari együttműködésre. Ugyancsak bővül az élelmiszeripari és energetikai gépek kooperációs gyártása és szakosítása. loan Avram szombaton elutazott Budapestről.

HEVES TÁMADÁS

Phnom Penh ellen

A kambodzsai népi felszabadító erők szombaton hajnalban — ötnapi szünet után — az immár négy évé tartó háború egyik leghevesebb támadását intézték Phnom Penh déli kerületei és a főváros Pochentong repülőtere ellen.

A legfrissebb haditudósítások szerint több mint száz tüzérségi lövedékük csapódott be az Ameri- ka-barát rezsim katonai célpontjaiba. Üiabb találatok érték Lón Nol elnöknek, a főváros déli negyedében levő magánrezidenciá- ’át is.

Az UPI hírügynökség szerint a khmer alakulatok tüzérsége a Lón Nol-kormányzat fegyveres erőitől zsákmányolt amerikai gyártmányú ágyúkkal lőtte a rezsim fellegvárát. (AFP. UPI)

GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Tízéves a magyar-szovjet kormányközi bizottság

V Az idei esztendő a jubileumok éve a nemzetközi gazdasági és műszaki kapcsolatok fejlesztésében. Negyedszázada, hogy megalakult a KGST, az év elején már megemlékeztünk róla. Az év derekán ünnepeljük majd meg a szervezett magyar—szovjet) műszaki tudományos együttműködés 25. évfordulóját is. Most, február elején, bár éveit tekintve szerényebb, de jelentőségében ugyancsak történelmi jubileumot méltathatunk, tíz éve emelkedett kormány- szintre a i magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködés irányítása. Ekkor írták alá a két ország kormányközi bizottságának létrehozásáról szóló egyezményt. E bizottságban mindkét felet miniszterelnök-helyettesek képviselik.

• Az első magyar—szovjet kereskedelmi egyezmény megkötése, de különösen a KGST megalakulása óta igen erőteljesen fejlődtek a két ország gazdasági kapcsolatai, s hazánk számára meghatározó jelentőségűvé váltak. A Szovjetunió első számú külkereskedelmi partnerünk, teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát vele bonyolítjuk le. Nyersanyag-, és energiaimportunk döntő része, több mint 50 százaléka származik a Szovjetunióból, kiviteli termékeinknek pedig a legfőbb felvevőpiaca ugyancsak a Szovjetunió.

M. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat vezetője, a kormányközi bizottság budapesti megalakulásakor hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok magasabb szintre emelése „lehetővé teszi, hogy még eredményesebben használjuk ki a gazdasági és műszaki tudományos együttműködés mindazon lehetőségeit, amelyek a két ország gazdaságának nemzeti sajátosságaiból, a gazdaság fejlettségének színvonalából] valamint Magyarország és a Szovjetunió földrajzi helyzetéből következnek”.

• A kormányszintű bizottság nyomban megalakulásakor hozzálátott az 1966—1970-es időszak sokoldalú együttműködésének megalapozásához, előkészítéséhez. Közvetlen kapcsolatok létesítését kezdeményezte és szervezte a két ország minisztériumai, kutatóintézetei é| vállalatai között. A kapcsolatok magasabb szintjén vált lehetővé a közvetlen együttműködés, a nagyobb előrelátás, a fokozott tervszerűség. így teremthettük meg jó időben napjaink folyamatos' és egészében kiegyensúlyozott villamosenergia-, fűtő- és nyersanyagellátását, népgazdaságunk biztonságos és tervszerű fejlesztésének e nélkülözhetetlen feltételét.

A figyelem már most az 1976—80-as időszakra, sőt a még távolabbi jövőre összpontosul. Az áruforgalom új fejezeteként Magyarország 1974-ben megkezdi beruházási hozzájárulásainak szállításait. Az integráció jegyében, a KGST-országok összefogásával megkezdődik ugyanis az usztyi-ilimi papír- és cellulózipari kombinát, illetve a kiembajevi azbesztkombinát építése. E két közös beruházást bizonyosan újabbak követik majd az energiahordozók és a nyersanyagok nagy eszközigényű kitermelésében. Ez biztosítja majd hazánk és a többi KGST-ország növekvő nyersanyag- és energiahordozó-szükségleteinek kielégítését a Szovjetunió távoli, vidékeiről.

Bővül a két ország alkatrész- és részégység- kooperációja a közúti járműgyártásban, a számítás- technikában, a gép- és finommechanikai ipar más ágaiban, a petrolkémiában. Az eddigi évi 10—11 százalékos árucsereszint-novekedés , fenntartása azonban csak új módszerek, versenyképes és világ- színvonalú termékek révén lehetséges. Ez ~ arra utal, hogy a magyar—szovjet gazdasági, műszakitudományos együttműködési bizottság szerepe ténykedésének második évtizedében tovább növekszik. Űj lehetőségeket tár fel a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében, az árucsere-forgalom szerkezetének korszerűsítésében.

• A következő évtized kibontakozó integrációs folyamatában döntő lesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése első számú külgazdasági partnerünkkel, a Szovjetunióval.

K. J.

Kecskeméten

Az elmúlt tizenöt év alatt Kecskemét, a korábbi mezővárosból ipari várossá fejlődött. Lakóinak száma tavaly, az év végén meghaladta a 86 ezer lelket. A foglalkoztatottak 47 százaléka ipari és építőipari munkás. Az ipari termelés értéke 1973-ban 12 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi forgalom pedig 11 százalékos emelkedést mutat. A tavaly végrehajtott bérrendezés, amely központi alapból és a vállalatok saját eszközeiből 41 millió forintot tett ki, Kecskeméten, 20 ezer munkást érintett. Kecskemét tehát nagy és egyre növekvő város. Természetesen az elmondottakon túl számos megoldott és még gondként jelentkező feladata van a lakosságnak és a város vezetőinek egyaránt. Melyek ezek az eredmények, s milyen tervek, gondok foglalkoztatják a vezetést? Ilyen irányban érdeklődtünk, amikor felkerestük dr. Kőrös Gáspárt, Kecskemét Város Tanácsa elnökét és interjút készítettünk vele.

KÉRDÉS: — Nincs szükség annak bizonygatására, hogy napjaink várospolitikájának egyik legfőbb gondja a lakás. Köztudott, hogy az ilyen gondoktól Kecskemét sem mentes. Arra kérjük elnök elvtársat, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a város lakásépítési eredményeiről, s a következő évek terveiről.

VÁLASZ: — Már több alkalommal szóltunk arról, hogy a negyedik ötéves tervben 4500 lakás felépítését célozta meg a város. Ebből az elmúlt év végéig 2382 el is készült. A tervezett lakásoknak azonban csak 27 százalékát építjük állami eszközökből, túlnyomó része pedig OTP-tár- sasház lesz. A családi lakóházak építésének elősegítését a városi tanács 1973-ban felülvizsgálta,, s ebnek' mfegfélélően M^óS&ékraíi/ Helény egy házán,több». niirit, 30® telek parcellázásával igyekszik kielégíteni a lakossági ilyen igényeit. Ezzel a háromszáz telekkel együtt 1973-ban 513 telek állt az építkezni szándékozók rendelkezésére.

— A munkások lakásépítésének támogatására széles körű fel- világosító munkát fejtettünk ki az elmúlt évben a különböző vállalatok, gazdálkodó egységek dolgozói körében. Ebben nagy segítséget kaptunk az OTP megyei igazgatóságától is. A vállalatoknál megértésre talált a mun- káslakás-építési akció, és 1974— 75-re mintegy 300 ilyen lakás építésének támogatására született megállapodás. Ezúton is kérjük a vállalatok, gazdálkodó szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg további lehetőségeiket és nyújtsanak támogatást a munkások lakásgondjának megoldásában.

— A városi tanács azonban az állami támogatás alacsony mértéke miatt saját eszközeivel is támogatja a hitelből és magánerőből történő építést. Erre a célra a jelenlegi tervidőszak alatt több mint 110 millió forintot fordítunk. A többszintes lakótelepi lakások építése városrendezési tervünknek megfelelően a Széchenyi-, a Műkert-, a Hunyadivárosban, valamint a város központjában történik. Ezeken a helyeken tervszerű területelőkészítéssel teremtjük meg a feltételeit a negyedik ötéves terv hátralevő részében felépülő lakások elhelyezésének.

— Terveink szerint még ebben az évben 910 lakás épül fel a városban. Ebből 24 százalék állami pénzeszközökből, további hány la pedig a már említett OTP-, 'sasházak formájában. A családi házak építésének elősegítésére Felsőszéktón 380 telek elósztását, illetve annak előkészítését kezdtük meg és előnyt adunk azoknak a dolgozóknak, akiknek vállalatuk, munkahelyük anyagi támogatást is ad.

KÉRDÉS: — A lakásépítéssel, új lakótelepek létesítésével, dfi a város egészének korszerűsítésével együtt jár a közműhálózat fejlesztése is, annak mintegy elengedhetetlen része. Tudjuk, hogy amikor Kecskemét 1950-ben a megye székhelye lett, a közműhálózat minimális volt. Hogyan állunk ezzel jelenleg?

VÁLASZ: — Kecskeméten

1950-ig Valóban alig voltak közmüvek. Az ilyen jellegű erőteljesebb fejlődés az elmúlt 15 évben történt, ami nem jelenti, hogy kielégítettük volna az ipar

fejlesztésével, a lakásépítéssel összefüggő igényeket. Ennek tudatában és a szükségesség felismerésétől indíttatva a negyedik ötéves tervben a vízhálózatot 19, a csapadékelvezető csatornahálózatot 15, a szennyvízcsatornát ugyancsak 15 kilométerrel bővítjük. Ugyanakkor 25 kilométer gázvezeték-építést, illetve -bővítést, valamint a villanyhálózatnak 21 kilométerrel történő bővítését terveztük. Mint ismeretes, erre a tervidőszakra esik a szennyvíztisztító telep és a II. számú vizműtelep építése is. Tavaly 650 lakást kötöttünk be a vízhálózatba, s további 600 lakásnál építettük meg a szennyvízelvezető rendszert.

— Mint a lakosság előtt ismeretes. az Izsáki utat összekötöttük a Hetényegyházi úttal, a Béke fasort §Lj. nagykőrösi útt^l •g szegedi utgjfe pedig a

bai úttal, dér természetesen a lakótelepeken is történt útépítés. Az elmondottak együttesen négy kilométer útépítést tesznek ki. Ugyanakkor a meglevő utak korszerűsítésére 12 millió forintot fordítottunk 1973-ban. A korszerűsítéseknél mindenekelőtt a zavartalan autóbusz-közlekedés elősegítése vezetett bennünket.

— A közműhálózat fejlesztésével kapcsolatban beszélhetünk még a tavaly megépült 3,5 kilométer járdabővítésről, az 5.2 kilométeres gázvezetékről, amelynek megépítésével a városi gázhálózat hossza már meghaladja a negyven kilométert. De tekintettel arra, hogy a város lakásainak csak 82 százaléka van villany világítással ellátva, tavaly is kiemelten kezeltük a hálózatbővítést: megépítettünk 14,4 kilométer vezetéket, s ez a kis feszültségű hálózat már a városhoz tartozó tanyák lakóinak jobb életkörülményeit szolgálja.

— Természetesen ebben az évben tovább fejlesztjük a város közműhálózatát. Újabb 850 lakást kapcsolhatunk majd be a vízhálózatba, a megépülő négykilométernyi csatorna pedig további 800 lakásból vezeti el a szennyvizet. A P.ákóczi úton a tavasszal kezdődik a csatorna építése, s ennek elkészülése után új burkolatot kap az út. Terveink között szerepel 34 ezer négyzetméter út felületi kezelése. Ebből jelentősebb a Csongrádi út. Kupa utca, Mathiász János utca, Holló utca. Epreskert utca és a Béke fasor. Ez év végén várhatóan befejeződik az E—5-ös út átkelési szakaszának építése, a vasúti felüljáró kialakításával.

KÉRDÉS: — Kérem, beszéljen néhány szóban Kecskemét kereskedelmi hálózatának fejlesztéséről, az erre irányuló 1974. évi tervekről is.

VÁLASZ: — Elmondhatom, hogy ebben az esztendőben jelentősen növekszik a város kereskedelmi hálózata. A központban megépült szalagház földszintjén megnyílik egy ÁBC-árviház, háztartási bolt, bisztró, cukrászda, ba- romfiszaküzlet és egy zöldséggyümölcs bolt, összesen több mint 2 ezer négyzetméteren. Elkészül továbbá a 900 négyzetméteres széchenyivárosi ÁBC-áruház, a Hunyadivárosban a 600 négyzet- méteres ÁBC-áruház és bisztró, a Kéttemplom közben mintegy 1200 négyzetméter alapterületű különféle üzlet. Megkezdődik az Alföld Áruház mellett a DOMUS ^lakberendezési áruház építése, elkészül az új vásárcsarnok kiviteli terve, s megkezdődik az építés

Interjú

dr. Kőrös Gáspárral a városi tanács elnökével

előkészítése. Végül ugyancsak a Széchenyi városban egy 600 négyzetméter alapterületű szolgáltatóház építése kezdődik.

— Természetesen ezek csak a jelentősebb beruházások/ hiszen az elmondottakon túl bővítések, felújítások lesznek, sőt, például Katonatelepen, a Törekvés Termelőszövetkezet területén vegyesbolt épül. Hangsúlyozom azonban, hogy a kereskedelmi fejlesztésnek az elmondottak képezik legfontosabb állomásait. Nem kétséges az sem, hogy a felsorolt létesítmények átadásával igen nagyot fejlődik Kecskemét kereskedelme, s bizonyára nemcsak mennyiségileg, hanem minőségben, választékban egyaránt.

KÉRDÉS: — Egy város fejlődésének összhangjához azonban nem csupán lakásokra, üzletekre, vízre gázra, csatornákra van szükség. Legalább ennyire fontos, hogy törődjünk a lakosság művelődésével, a szocialista embertípus kialakításával. Arról lapunkban több ízben írtunk, hogy 1973-ban ezen a téren milyen eredmények születtek. Most arra kérjük Kőrös elvtársat, hogy az 1974. év ilyen irányú tetteiről tájékoztassa olvasóinkat.

VÁLASZ: — Ebben a hónapban, februárban kezdi meg működését a hunyadi- és a műkertvárosi óvoda, hozzáfogunk a Hosszú utcai óvoda bővítéséhez. Saját üzemi óvoda építését tér-, vezi a ZIM kecskeméti gyára és a Mezőtermék Vállalat is. Ugyancsak 1974-ben egy 20 tantermes ipari szakmunkásképző iskola építése indul a Bethlen körúton. Még az év első felében elkészül a zsinagóga átalakításával a Tudomány és Technika Háza, ahol megfelelő elhelyezést kap a TIT megyei szervezete és az MTESZ is. A második félévben viszont a megyei és városi művelődési kpspont épülete, készül el ép megp; kégŐ9®ítójft.ü^Sílály-iIlt^?§t JÜb alakítása,--amelynek várható át-, adási ideje 1975. Megkezdtük az úgynevezett gólyás ház felújítását is.

— Az elmondottakból látható,1 hogy városunk 1974-ben jelentős kulturális létesítményekkel gyarapszik, amelyek magas színvonalú működtetéséről gondoskodni fogunk. Néhány szót még az egészségügyi szolgáltatásról. Mint ismeretes, januárban megkezdte működését az átalakított központi gyógyszertár. De még ebben az évben átadják a hunyadivárosi orvosi rendelőt és a hozzá kapcsolódó gyógyszertárat is.

KÉRDÉS: — Ügy gondolom, hogy Kecskemét lakossága elégedett lehet lakóhelye fejlődésének ütemével.. Igen fontos területeken lépünk előre az 1974-es. évben,

. s ha szabad úgy fogalmazni: sok mindent kapnak a kecskemétiek. Arra kérem viszont elnök elvtársat, néhány mondatban fejtse ki, hogy a város vezetői, a tanács, mit vár a megyszékhelyen lakó emberektől?

VÁLASZ: — Örülök, hegy ez a kérdés felmerült, hiszen feladataink végrehajtásában az elmúlt évek során mindig is éreztük a lakosság alkotó támogatását, amely például 1973-ban 10 millió forint értékű társadalmi mun- . kában nyilvánult meg. A város vezetése nevében ezúton is köszönetét mondok ezért a lakos-, Ságnak. Nem kétséges előttünk, hogy célkitűzéseink megvalósításában ebben az évben is számíthatunk a lakosság támogatására. 1974. október 31-én lesz harminc éve, hogy Kecskemétet a hős szovjet hadsereg felszabadította a fasiszta elnyomás alól. Az év-’ forduló méltó megünneplésére az MSZMP városi bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Kecskemét Város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KISZ városi bizottsága: felhívással fordult a lakossághoz,,: hogy az évforduló tiszteletéret csatlakozzanak a „30 év — 30 óra” elnevezésű mozgalomhoz.

— Az üzemek, intézmények egy része már eljuttatta felajánlását az illetékes szervekhez, s napjainkban minden gazdálkodó egységnél, intézménynél megtárgyalják a mozgalom szervezésével kapcsolatos kérdéseket. Kérjük a város lakosságát, hogy alkotó tevékenységével segítse elő a mozgalom sikerét, 1974. évi terveink megvalósítását — fejezte be nyilatkozatát dr. Kőrös Gáspár, Kecskemét tanácselnöke.

Gál Sándor