Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
1974. január 3. • PETŐFI NÉPE • 3 KOSZORÚZÁS, FÁKLYÁS MENET — GYERTYÁK AZ ABLAKOKBAN Ünnepségek a Petőfi-év végén Jó alkalmat nyújtottak az elmúlt napok arra, hogy gondolatban felidézzük mindazt a sok-sok ünnepi eseményt, irodalmi rendezvényt, műsort, mely Petőfi Sándor emlékét idézte közművelődési intézményeinkben, a televízióban vagy a rádióban. Az egész országra — sőt a határokon túlra is — kiterjedő, egész éven át tartó eseménysorozaton belül különösen fontos szerepet kaptak azok a Bács-Kiskun megyei városok és községek, melyekhez Petőfit életében nagyon szoros szálak fűzték. A költő szülőhelyén, Kiskőrösön a Petőfi Emlékbizottság december 30-án és 31-én rendezte a jubileumi év záróünnepségeit. Hétfőn délután öt órakor fáklyásmenetben gyülekezett a diákság a szülőház előtt, ahol akkorra már több százan össze- sereglettek azok, akik jelenlétükkel akartak tisztelegni a forradalmár költő emléke előtt. A Himnusz elhangzása után énekszámokkal és szavalatokkal igyekeztek emlékezetessé tenni az eseményt, majd a város vezető testületéinek, intézményeinek a képviselői megkoszorúzták a szülőházat. Jelen volt Konfár Sándor is, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatársa. A Petőfi-házat és az állandó kiállítást az ó-év legutolsó napján is sokan meglátogatták. 1973-ban hetvenezernél többen zarándokoltak el ide. 31-én éjfélkor a fényesen kivilágított emlékház előtt sokan meghallgatták az irodalmi műsort,' melyet a hangszórók közvetítettek a körösiek részére. Kiskunfélegyházán, a költő „szellemi szülőhazájában”, a KISZ városi bizottsága szervezésében folyt le a jubileumi év utolsó ünnepsége. A fiatalok fáklyás felvonulása és szavalat díszítette a Petőfi-szobor koszorúzását. A nagy költő nevét viselő felnőtt vegyeskórus Kapus Béla karnagy vezetésével szerepelt. Szalkszentmártonban, ahol Petőfi annyi sok feledhetetlen versét írta, születése napján szintén emlékeztek a költőre. December 31-én délután öt órakor a Pe- tőfi-emlékmúzeum baráti köre ünnepi ülést tartott. Matics Pál, a baráti kör elnöke és Majsai Károly múzeumigazgató mondott beszédet. Az énekszámokból és szavalatokból álló műsor után közösen múzeumi sétán vettek részt a jelenlevők, majd sor került a hagyományos gyertya- gyújtásra. A Petőfi-ház ablakaiban huszonnégy égő gyertya emlékeztetett egészen reggelig a másfél évszázaddal ezelőtti éjszakára, a költő születésére. Este fél nyolckor a Petőfi-szobor- nál Majsai Károly igazgató mondott beszédet a nagy számú közönség előtt. Többek között elmondta, hogy 1973-ban tízezernél többen látogattak el Szalkszentmártonba, hogy a költő emlékének adózzanak. A dunavecsei Petőfi-emlékmú- zeumot a múlt évben nyolcezren nézték meg. A nagyközségben december 30-án délelőtt Nagy Zsuzsika, , az egykori múzsa. Bállá István tanító-káplán és Bernolák Soma rektor, a két jóbarát földi maradványait helyezték el a díszsírhelyen. Áz ünnepélyes avatáskor Márton István lelkész és Vasberényi Géza Pelöfi-kutató mondott beszédet, A külkereskedelem intézkedései a tőkés világpiac árhatásainak csökkentésére Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért népgazdaságunk kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek, jóllehet e világpiaci hatásoktól népgazdaságunkat sem lehet elszigetelni. Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kért arról, hogy a tőkés világpiaci árak emelkedései milyen mértékben hatnak a magyar külkereskedelemre, s milyen intézkedésekkel csökkentik e kedvezőtlen hatásokat. Mint a minisztériumban elmondták. a tőkés országok belső inflációjának gyorsulása, valutá- ris bizonytalansága, az olajválság, számos fontos alapanyaghiánya minden eddiginél nagyobb áremelkedést idézett elő a világpiacon. A világpiaci árszínvonal összevont mérésére általánosan használt Reuter nversanyagindex szerint az árak 1973 eleje óta mintegy 30 százalékkal emelkedtek. A rézárak egy év alatt megduplázódtak, a gyapot és a nyersgumi is kétszer annyiba kerül, mint az előző év elején, a rizs tonnája jelenleg 800 dollár az egy évvel ezelőtti 270 dollárral szemben, a búza tavaly januári tonnánkénti 96 dolláros ára az év végére 172 dollárra ugrott. A kakaóbab jelenleg 1200 dollárba kerül tonnánként. 450 dollárral drágább. mint egy évvel korábban. A növénvifehérje-takarmányok ára 1973 utolsó hónapjaiban némileg csökkent ugyan, de a szójababot még mindig 210—220 dollárért árusítják tonnánként a tavaly januári 160—170 dollárral szemben. Óriási mértékben drágultak az energiahordozók. Egy- egy tonna gázolaj most már csak 180 dollárért kapható, pedig az ár tavaly januárban még 37 dollár volt. Emelkedett a cukor, a kávé, a citrom, s egész sor más fontos cikk ára. Külkereskedelmi vállalataink jobb piackutató munkával és megfelelő kereskedelempolitikával igyekeznek csökkenteni az árak erős emelkedésének hatásait. Árszempontból a lehető legkedvezőbb időpontban igyekeznek megkötni külkereskedelmi szerződéseiket. hosszabb időre előre megvásárolnak olyan árucikkeket, amelyekre csak később lesz ugyan szükség, de áruk várhatóan tovább emelkedik. A helyes piackutató munka segítségével vállalataink újabb beszerzési forrásokat is igyekeznek feltárni, ahol kedvezőbb áron vásárolhatják meg a különböző termékeket. Az intézkedések ellenére a nem szocialista országokból származó magyaxÁTTíRPTt-árszínvonala tavaly mintegy 15 százalékkal magasabb Volt az 1972. évinél. Ezen belül az energiahordozók. különféle élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek ára 40—45 százalékkal emelkedett, Természetesen nemcsak az importcikkek. hanem a Magyarországról a nem szocialista országokba exportált termékek átlagos árszínvonala is növekedett, jóllehet kisebb mértékben, hiszen exportcikkeink között kevés az olyan termék, amelynek az óra olyan nagymértékben nőtt, mint az energiahordozóké és a különböző alapanyagoké. Lehetőségeiket azonban a magyar külkereskedelmi vállalatok is igyekeznek kihasználni. A korábbiaknál jóval magasabb áron sikerült elhelyezniük olyan magyar exporttermékeket. mint a feketefém hengerelt áruk. az alumínium, különféle élelmiszerek, élőállatok. Exporttermékeink árszínvonala 12—14 százalékkal volt magasabb 1973-ban az előző évinél, nem érte tehát el az importcikkek árának 15 százalékos növekedését. Mi várható 1974-re? A tőkés országok gazdaságának változásaira prognózist készíteni még kiegyensúlyozottabb viszonyok között sem könnyű, most pedig különösen nehéz felmérni a tőkés világpiaci helyzet várható alakulását. Sok bizonytalansági tényezőt rejt magában az energiaválság, egyes áruk hiánya. Mindenképpen szinte kizártnak tarthatjuk azonban, hogy a tőkés piac jelenlegi magas árszintje visszatérjen a másfél, két évvel ezelőtti színvonalra. A világpiaci árak okozta veszteségek mérséklésére a magyar külkereskedelem továbbra is élni kíván az úgynevezett taktikai vásárlásokkal, vagyis kedvezőbb időpontban hosszabb időszakra is megvásárol különféle cikkeket. Ehhez megfelelő hitelkeretek is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a külkereskedelmi vállalataink további erőfeszítéseket tesznek, hogy a magyar exporttermékeket a lehető legjobb áron értékesítsék. Az ipari vállalatok munkája is jelentős mértékben segítheti magasabb exportárak elértét. Jobb minőségű, versenyképes szállítási határidőkre vállalt exporttal lényegesen ja-' víthatiuk értékesítési lehetőségeinket. Mint ismeretes az importárak emelkedésének hatásaitól az állami költségvetés jórészt megkíméli a lakosságot, a felhasználókat. Erre a célra az állam 1973-ban 5,3 milliárd forintot fordított, 1974-re pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezen intézkedések nélkül a fogyasztói árak 1974-ben legalább 6—7 százalékkal emelkednének. Az állam közbeavatkozása teszi lehetővé tehát, hogy a világpiaci áremelkedések ellenére a fogyasztói árak emelkedése az idén 2 százalékon belül marad. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelem árai a jelenlegi ötéves tervidőszak során alapvetően változatlanok. Ez pedig — mivel a forgalom döntő részét ezekkel az országokkal bonyolítjuk le — nagymértékben mérsékli a világpiaci árfolyamatok hatásait a magyar gazdasági életre. Munkásőrök találkoznak Január első napjaiban országszerte megkezdődnek a munkásőrök hagyományos, ünnepélyes egységgyűlésed. A tanácskozásokon a parancsnokok beszámolnak az elmúlt év kiképzési és szolgálati eredményeiről, a végzett munkáról és megjelölik a további feladatokat. Az ünnepi gyűléseken kapják meg az egységek legjobbjai a „Kiváló munkásőr” illetve „Kiváló parancsnok” jelvényt, az 5—10—15 év óta szolgálatot teljesítők pedig a Munkásőr emlékjelvényt, illetőleg a Szolgálati Érdemérmet. Az idősebbek közül azok, akik már hosszabb ideje teljesítették pártmegbízatásukat a munkásőrségen, többen leszerelnek vagy tartalékállományba kerülnek. Helyükbe fiatalok lépnek, s ők az egységgyűléseken tesznek ünnepélyes fogadalmat arra, hogy mindenkor becsülettel teljesítik a nép hatalmának, az ország rendjének védelmében rájuk háruló kötelezettségeket. Űj villamosok Szegednek Szeged fejlődése, az új ipari övezetek, új lakónegyedek létrejötte megköveteli a helyi közlekedésnek az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését. A város erre külön állami támogatást kapott, csaknem 40 millió forint értékben. A jelentős összeget a villamosközlekedés korszerűsítésére fordítják. A villamosvonalat két. vágányúra építik át, egészen a városközpontig, más villamosvonalakon a vágánypárokat az úttest közepére helyezik. A jelentős összegből új csuklós villamosokat is beszereznek. A lengyel hajógyártás Lengyelország a tengeri hajók gyártásában a világ élvonalába tartozik. Az emúlt évben épült hajók együttes tonnatartalma (700 ezer DWT) a világranglista 12. helyét biztosítja számára. Ha azonban figyelembe vesszük az épített egységek műszaki felszerelését és munkaigényességét, Lengyelország még rangosabb helyet foglal el. A lengyel „specialitást” jelentő halászhajógyár, tásban például Japánnal váltakozva az első, illetve második helyen áll, a darabáru-szállító hajók, univerzális és tömegáru- szállító hajók gyártásában pedig az ötödik helyen. 1975-ben a len. gyei hajóépítő ipar évi termelése túl fogja lépni a 100 hajóegységet és az egymillió tonna együttes tonnatartalmat. Délelőtti randevú - éjszakai lokálban! Turián György rendezővel — Mivel tölti az év utolsó előtti napját? — tettem fel a szokatlan kérdést az ó-esztendő vége felé a kecskeméti Katona József Színház volt főrendezőjének, aki nem kevésbé szokatlan meghívással válaszolt: — Jöjjön el szombaton, vagyis vasárnap az Astória bárba és mindent megtud! Elmentem. A közismerten éjszakai lokálban, rendkívül eleven, nappali munkahangulat fogadott: december 30-án, délelőtt ugyanis innen közvetítettek élő adásban a „Szabad szombat — vasárnap" című nagy, kétórás műsort Az egyik páholyt teljesen megtöltötték a félelmetesen bonyolult műszaki berendezések. Izgalmas játék. Az itt kimondott szavakat ugyanis nem lehet utólagosan megszűrni, finomítani, átcsoportosítani, ami most elhangzik, az végérvényesen kimegy az utcákra, lakásokba, az emberek fülébe. Mindenki ugyanazt hallja, amit én is, aki ott ülök a beszélők mögött, csak éppen nem látják azt, hogyan születik, áll össze egy rádiós helyszíni közvetítés, amelyet hatalmas felkészülés előz meg, s amelyben mégis szinte minden pillanatban előadódhat valami váratlan zökkenő, amit a rendezőnek és a riporternek kell elsimítania, lehetőleg úgy, hogy a hallgató ebből ne vegyen észre semmit. Mire egy műsor eljut idáig, a rendező túl van a munkája nehezén, s ilyenkor a riporteré — jelen esetben Szepesi Györgyé — a parádés főszerep. Szepesi riporteri teljesítménye — szakértőnek, civilnek egyaránt — felejthetetlen élmény! Mintha magasfeszültségű árammal lenne feltöltve: vibrál, szikrázik, a partnereit is felvillanyozza, ugyanakkor óramű pontossággal, vasfegyelemmel igazodik a műsor szigorú menetrendjéhez. Kapásból készített utcai riportja utón, lent a bárban nagy taps fogadja — műsoron kívül. Turián György rendező is nagyon elégedett: — Két állandó műsorom van, az egyik ez, a havonta jelentkező Szabad szombat. ' Az élő adás ugyan nem az én asztalom, de szeretem, mert egy kicsit á színházéhoz hasonló feszültséget teremt. A másik, szintén kétórás állandó műsorom, az „Ez is — az is.” — Nem hiányzik a színház? — Őszintén szólva számomra mindig két „szerelem” létezett: a színház és a rádió. Először színházi rendező voltam, és vezető sokáig, de azért mellette sokat rádióztam is. Most ez megcserélődött: a rádió szórakoztató osztályára kerültem, s bár nagyon elégedett vagyok a munkakörömmel, a színháztól sem szakadtam el teljesen. Jelenleg két darabot is rendezek. — Hogyan gondol vissza Kecskemétre? — Sok szeretettel. Rengeteg szép emlék fűz a városhoz, a színházhoz, ami nem is csoda, hiszen hét évet töltöttem ott. Ra- dó Vilmos igazgatóval jó volt együtt dolgozni, s ez nem üres bók, ha csak tehetem, meglátogatom Kecskeméten. Az előadásokra is elmegyek. Nem szakadtam el a kecskeméti színháztól. De itt a rádióban is jól érzem magamat. Mit mondjak? A rádióban 17 évig dolgoztam, mint külsős. Tehát egy kicsit most úgy vagyok . ezzel, hogy hazajöttem. Egyébként, hogy tetszett a műsor? — Ügy, mintha nem is „élő" adást néztem volna, hanem színházat. Szép előadás, jó játék volt. Köszönöm. Az utcán jutott eszembe, hogy végső soron munkával töltöttem az elmúlt év utolsó szabad szombatját, amely szilveszterből kifolyólag még vasárnapra is esett. Nem bántam meg. Éjszakai lokálban úgy sem mindennap tölthet az ember, egy ilyen igazán kellemes délelőttöt... Vadas Zsuzsa IIÉIIÉIÉI „Képtelen” szilveszter Kállai Istvánnak gratulálnék először a tv szilveszteri műsoráról szólván, ha rosszmájú lennék. Azt ígérte, hogy ama híres-hírhedt párizsi illuzionistához hasonlóan elaltatja a nézőket. A mutatvány túlságosan is jól sikerült, mert később is gyakran kerülgette álmosság a képernyő előtt a nagy év végi mulatságra várakozó milliókat. Néhányszor már- már úgy érezték, éreztük, hogy mindjárt, most megkezdődik az igazi, a hamisítatlan szilveszteri kabaré. Csalódtunk. Férfiasán bevallom, hogy én is tévedtem, amikor egy esztendeje az 1972-től búcsúzó műsort elemezve kifejtettem, hogy „annál” csak jobb következhet. Tréfásan úgy elmélkedtem, hogy nyilván bölcs előrelátással spóroltak az ötletpetárdákkal, a rendezői leleménnyel. kímélték nevetőizmainkat, így akarván az elkövetkezendő szilveszteri sikereket megalapozni. Az ember ugyanis mindig hasonlít, viszonyít. Hofi Géza címzetes futballkapitány fejtegetései a mostani műsor derűsebb pillanatai közé tartoztak. Pechjére láttuk már őt is jobban játszani. Kicsit neheztelünk is rá, amiért pont az év mérkőzésén maradt el a nagy alakítással. Kép Ernő képtelen volt megismételni bravúros szellemes alakításait. A humoristák egyike-másika önmaga paródiáját adta. a címekben jelzett témák vidám, mosolyogtatva elgondolkoztató bemutatása helyett Hétfőn éjszaka volt időm töprengeni a szilveszteri balsikerek okain. Nyilván indokolatlanul sokat vár a közönség. Múló gyengeség Már érzékelhetők a gyógyulás jelei. Tavaly tízezrek egy pillantást se vetettek az év utolsó óráiban a képernyőre. A világért sem szeretném, ha félreértenének: az érdeklődés csökkenése nem a korábbi gyengébb műsorok következménye. Kialakulnak a helyes arányok. „Rájönnek” az emberek arra, hogy „más” kellemes időtöltésre is van mód szilveszterkor. Táncolnak, meglátogatják a rokonokat házi mulatságot rendeznek. A Szilveszter ’73 felelőseit fele- dékenységük miatt hibáztatom. Ahogyan „nincsen hétfő Centrum áruház nélkül”, úgy nincs év vége — vélekednek — milliószor látott-hallott arcok nélkül. Elfeledkeznek arról hogy a szilveszterkor rendszeresen foglalkoztatott humoristákon, művészeken kívül sok tehetséges ember él ebben az országban, csak éppen — ki tudja, mi okból? — nem jutnak fórumhoz. A vidéki színházak vidám vetélkedője nagy sikert aratott a rádióban. A legjobb, látványos számokat nem lehetett volna „becsempészni” 1973 utolsó kabaréjába? Az agyonhajszolt ősz Ferencnek. Radványi Barnának, Vit- ray Tamásnak szusszanásnyi idejük sincs az elhasznált poénok pótlására. Honthy Hannát őszintén sajnáltuk, amiért kicipelték a kamerák elé. hogy döntsön egy izzadtságszagú vetélkedőn, ö sokkal nagyobb művész annál, mintsem, hogy ilyen méltatlan körülmények között lépjen a nyilvánosság elé. Nem tudom, hogy hol vették föl a műsort, de úgy sejtem, hogy nem a Szabadság téri palotában. Miből gondolom? Az épület be? járatánál nagy betűkkel olvasható. hogy ott székel a Magyar Te? levízió. A szilveszteri műsorban közreműködők többsége egyszerűen elfeledkezett arról, hogy a tv egyre gyarapodó technikai apparátussal rendelkezik és ennek révén nemcsak hallani: látni is lehet a műsort. A nézők elsősorban olyan számokat, melyek csak a televízióban élvezhetők, állíthatók elő. A szóviccekhez elegendő a rádió, itt képi humor, bravúr, tótágas szükségeltetik. Bocsánat hogy most én is szóviccre fanyalodom. Az volt a legnagyobb baj, hogy a Szilveszter ’73 képtelen volt. Kivéve a televíziószerűsége miatt hatásos kitűnő Riadó a Pitypang Szállóban, a kicsit hosz- szadalmas. ám elmés Komlós- műsort. Heltai Nándor A fiatalokra számíthatunk Ifjúsági ankét a félegyházi vasútállomáson Még a múlt év krónikájához tartozik az az ifjúsági ankét, amelyet 1973 utolsó munkanapján rendeztek a kiskunfélegyházi vasutas fiatalok. Patyi Margit KISZ-titkár üdvözölte a 120 ifjú vasutast képviselő 30 fiatalt, akiket Miklós László állomásfőnök tájékoztatott a márciusi ankét óta elért eredmé- nyekrőL 9 Sándor Ilona átveszi a Kiváló ifjú vonatvezető kitüntetést. (Rádi József felvétele.) — Akkor az állomás előtt álló éves feladatokat vitattuk 'meg — mondotta az állomásfőnök. — Ma pedig már elmondhatjuk, hogy a félegyházi vasútállomás 350 dolgozója — közöttük 120 fiatal vasutas — 11 havi tervét élüzem szint felett teljesítette. A decemberi adatokat még nem összegeztük, annyi azonban bizonyos, hogy a 12. havi teljesítményeinkkel sem vallunk szégyent. Az eredmények elérésében nagy érdemeik vannak a fiataloknak. A vasúti szabályzatot és az utasításokat példásan betartották, s magatartásukkal a MÁV Szegedi Igazgatóságának elismerését is kivívták. Nyugodt szívvel bízhattunk rájuk bármily felelősségteljes feladatot, pontosan végrehajtották. Nagy eseménynek számított, amikor kísérletként az egyik gyorsvonatot ifjúsági női brigádunk vezette fel Budapestre. A kísérlet sikerrel járt, s azóta több helyen követték példánkat. A beszámolót követő vita egyik hozzászólója Tóth Mihály, a vasutas pártszervezet csúcstitkára a fiatalok jogait és kötelességeit elemezte, s arra kérte az idősebb vasutasokat, hogy továbbra is szeretettel és türelemmel foglalkozzanak a fiatalok nevelésével. A Vasutas Szakszervezet területi bizottságának képviselője, dr. Lakatos Lajos felszólalásában megállapította, hogy a félegyházi vasúti csomóponton jól alkalmazzák az ifjúsági törvényt. Ezt az eredmények mellett az is bizonyítja, hogy az állomásfőnökség káderutánpótlás! tervében huszonkét olyan Fiatal szerepel, akinek vezető beosztást szánnak. Az ifjúsági ankét kedves színfoltja volt, hogy a 30 éves szolgálat után nyugalomba vonuló Nagyszombati István vasutasnak itt nyújtották' át kitüntetését Ezután természetesen a fiatalok következtek. Tóth Márta Kiváló ifjúmunkás, Mayer Hedvig Kiváló ifjú szakmunkás, Sándor Ilona és Horváth Katalin Kiváló ifjú vonatvezető kitüntetést kapott Az ankéton felszólaló fiatalok nagy hivatásszeretetről tettek tanúbizonyságot Észrevételeikkel, javaslataikkal már az 1974-es esztendő munkasikereit igyekeztek megalapozni. Tóth Miklós
