Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
4 9- PETŐFI NÉPE • 1974. január 3. Hasonlóan a termelő vállalatokhoz Kevesen tudják, hogy a kötségvetés a felemelt lakbérek ellenére, nemcsak az állami tulajdonban levő lakóházak karbantartását kénytelen pénzügyileg támogatni, hanem közvetve a személyi tulajdonban levő lakások komfortját is dotálja. A víz-, a csatornázási, a távfűtőműveknek, a köztisztasági és fiirdővállalatokkat a lakosság részére végzett szolgáltatásai jelentős állami ártámogatásban részesülnek. Ezenkívül a kommunális szolgáltatásokat végző vállalatok fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges anyagi alapok képzését az általános gazdasági szabályozástól eltérő módszerek és kedvezmények is segítik. Bár a szolgáltatások bevételei nem fedezik a kiadásokat, valóságos nyereség tehát nem képződik, mégis a kommunális intézmények 1968. óta lényegében a termelő vállalatokéhoz hasonló nyereségérdekeltségi rendszerben dolgoznak. Üj feladatok előtt a szocialista brigádok Az elmúlt hetekben zajlottak le a vállalatoknál a szocialis- tabrigád-vezetők tanácskozásai. A szakszervezetek nagy figyelemmel kísérték az idén a szocialista brigádok tevékenységét, s nemcsak a termelésben kifejtett erőfeszítéseikhez, a művelődéshez, a szocialista emberformáláshoz igyekeztek segítséget nyújtani, hanem a mozgalom továbbfejlesztéséhez is. 9 A sok kivétel, kedvezmény és támogatás tulajdonképpen különlegessé. bonyolulttá és bürokratikussá tette a szabályozást, zavarja a gazdasági tisztánlátást és a vezetői felelősség érvényesítését. Ezért olyan kormányzati döntés született, hogy a tanácsi, kommunális és közüzemi vállalatok szabályozó rendszerét 1974 januárjától módosítani kell. Ennek lényege, hogy megszűnik a nyereségérdekeltség s olyan új szabályozást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az urbanizáció e fontos intézményei megfelelő szinten elégíthessék ki a társadalom. a lakosság növekvő szükségleteit. Az életbe lépő szabályozás új elemei közül első helyen említhetjük, hogy a vállalati nyereségtől lüggetlenítik a személyi jövedelmek alakulását. Így már az 1974. évi népgazdasági terv tartalmazza a kommunális és közüzemi dolgozók központi bérfejlesztését a vállalati önköltség terhére. Sőt a személyi jövedelem A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről megjelent kormány- határozat alapján meg kell gyorsítani az ágazat szakosítását, a hús-, illetve a tejelő tenyészetek kialakítását. A tejtermelést választók-nagyüzemek tehenészeteinek Jt^f^ipemelkedése, .a\tejeílán tás javulása már a közeljövőben lehetővé teszi a húshasznú marha tartásának nagyobb arányát. Ezzel a módszerrel ugyanis lényegesen kisebb a költség és tehenenként évente 2 ezer forint tiszta jövedelem érhető el. A tehenektől évente egy 240—280 kilogramm súlyú borjú várható, amelynek értéke 9 ezer forint. Számít a szerves trágya értéke is, és külön bevétel a 3 ezer forintos támogatás, amelyet borianként kap a gazdaság. Egy tehén gondozásának költsége szopós borjával 10 ezer 200 forint évente. A fejlesztés állóeszközigénye kisebb a húshasznú marha tartásánál, így az amortizációs és állóeszköz fenntartási költség több mint a felére csökken. Beruházási megtakarítást jelent, hogy nincs szükség a drága fejőberendezésre, az önkiszolgálá- sos etetés pedig kiiktatja a takarmányozás gépesítését. Az előregyártott vasvázas szerkezetek ezzel együtt meggyorsíthatják az kiegészítését szolgáló jutalmazási alap nagy részét is garantálják a vállalatoknak. A képződő nyereséget csak a szükséges alapokon felül növekvő módon. Az így adózott vállalatoknál maradó nyereségrészből kiegészíthetik a garantált jutalmazási alapot, illetve abból a szükséges összeget fejlesztésre fordíthatják. (Jövőben gyakorlatilag teljes egészében visszatarthatják az értékcsökkenési leírás összegét fejlesztési célokra.) Vagyis, ha a vállalatok léte. fejlődése 1974-től alapvetően már nem is a nyereség alakulásától függ, azért a jövedelmezőség fokozásában, a reform által szorgalmazott hatékonyság növelésében a jövőben is érdekeltek maradnak. 9 A kommunális és közüzemi szolgáltatások zömét — az általános szabályoktól eltérően — eddig sem terhelte eszközlekötési járulék. Az új szabályozás 1974- től mindenféle eszközlekötési járulék fizetését megszünteti ezeknél a tanácsi vállalatoknál. Azért új telep építését. Ezekben az épületekben és a silókban nincsen gép, tehát kevesebb a hibaforrás és az üzemzavar. Egy tehén és növendékének állóeszközigénye (épület és legelő) 30—50 ezer forint, a kettős hasznosítású marhatartásnál 110—120 ezer forint. Természetesen éz a szám üzemenként változhat. A kettős hasznosítású marhánál évente 372 forint, a húshasznúnál tehenenként 180 forint az amortizációs, valamint az állóeszköz fenntartási költség. A szakszerű gyepgazdálkodással nagymértékben csökkenthető a takarmányozási kiadás. A gyepterület mint takarmányalap abrak nélkül elégítheti ki a tehenek és tenyészüszők egész esztendei takarmányigényét. Bár az alábbi összeg üzemenként változik, egy tehén takarmánya húshasznú tartásnál 1720 forintba kerül. A takarmány értéke ez esetben természetesen a gyepgazdálkodás költségét is magában foglalja. Ha a gazdaság a húshasznosítású marha tartására rendezkedik be, emelkedik a munka termelékenysége. A kettős hasznosítású szarvasmarha-állománynál egy személy átlagosan tíz tehenet gondoz, húshasznúnál százat. • • • mert a járuléknak ebben az ágazatban nincs reális közgazdasági tartalma, az eszközök kihasználása ugyanis nemcsak a közművektől. hanem a természeti viszonyoktól. a lakossági szokásoktól is jelentős mértékben függ. Tehát nincs szó az eszközlekötési járulék létjogosultságának általános érvényű tagadásáról. A szakmai vita már eldőlt: a szabályozó rendszer 1976. évi átfogó módosításával nem törlik le az eszközlekötési járulék fizetését, legfeljebb annak eddigi mértékét korrigálják, hogy ezáltal is ösztönözzék a műszaki fejlesztést. Megdrágítják viszont a munkaerőt, nagyobb bérjárulék fizetésére kötelezik majd a vállalatokat 1976-tól. A kommunális- és közüzemi vállalatokra viszont nem vetnek ló újabb bérjárulékokat. mivel jelenleg is nyomasztó a munkaerőhiány, s a szolgáltatások jellege, technikai színvonala még jó ideig extenzív fejlesztést kívánja. 9A vezetők anyagi érdekeltsége 1974-től döntően nem a jövedelmezőség javulásától, hanem a kommunális szolgáltatás színvonalától függ. A konkrét prémium feladatok kitűzése, illetve a végrehajtás értékelése a jövőben a helyi tanácsok feladata lesz. A tanácsi hatáskört azzal is növelik, hogy a kifejezetten helyi jellegű szolgáltatások (fürdők, lakóház javítások) állami ártámogatását az ötödik ötéves terv kezdetétől decentralizáltan oldják meg, vagyis a szükséges összeget a területi közigazgatási egység költségvetésébe utalják. A többi területen a támogatások decentralizálása fokozatosan, az árhatósági jogkörök leadásával, rugalmasabb ár- és szolgáltatási politika kialakításával valósul meg. K. J. a külterjesebb hereford fajta hizlalásánál két-háromszázat. Mivel a húshasznú tartásánál gyorsabb az állomány úgynevezett forgási sebessége, a beruházás hamarabb megtérül. Az üsző- nevelés költsége 8—10 százalékkal kisebb, ..mert az üszők már kétéves korukban ellenek és az ellés általában fűre történik. A húshasznú marha tartásánál a tehénállomány növelése köny- nyebb a saját szaporulatból, hiszen a tejhozam fokozását előmozdító válogatás, szelekció elmarad, a növendéküszők 70—80 százaléka tenyésztésbe vehető. A húshasznú tehénállomány tehát saját szaporulatból öt esztendő alatt megkétszereződhet. így az üzemek a 20 ezer forintos állami támogatást hamarabb igénybe tudják venni. Mindezek alapján célszerű, ha azok a szövetkezetek, amelyeknek nagyobb gyepterületük van a húshasznosítást választják tehenészetük jövedelmezővé tételéhez. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek külön fejlesztési hozzájárulást kapnak. A módszer szélesebb körben természetesén csak a megye tej- és tejtermék- ellátásának figyelembevételével valósulhat meg. Zsiga Gyula Felkerestük Princz Lászlót, az SZMT titkárát, s megkértük, tájékoztassa lapunkat a brigádmozgalom eredményeiről, kezdeményezéseiről, további feladatairól. — Bács-Kiskun megyében a termelés különböző területein 3800 szocialista brigád működik, amelyeknek 45 ezer tagja van. Milyen eredményeket értek el 1973-ban? — Ez az esztendő a brigádok számára is az üzemi demokrácia növekedésének jegyében kezdődött. Az év elején bevonták őket az új munkaverseny-szabályzatok kidolgozásába. A vállalatok többségénél az igazgatók tájékoztatták a brigádvezetőket az üzem gazdasági helyzetéről, s a termelésben a brigádokra váró feladatokról. Ily módon a brigádtagok konkrét vállalásokat tudtak tenni a munka hatékonyságának növelésére, az önköltség csökkentésére, s a minőség javítására. A dolgozók aktivizálódásának jelentőségét pedig növeli az a tény, hogy az Idén a megye ipara már 13 milliárd, mezőgazdasága pedig több, mint 12 milliárd forintos termelési érték létrehozását tűzte célul. Ezt követően került sor április 2-án a szocialistabrigád-vezetők megyei tanácskozására, amely felhívást adott ki a munkaverseny- mozgalom kiszélesítésére. A fő feladatokat a termelés segítésében, a gazdálkodás hatékonyságának javításában, a szakmai és politikai műveltség növelésében, s a társadalmi célok megvalósítására tett munkavállalásokban jelölték meg. Ugyanakkor a gazdasági vezetőktől azt kérték, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével, valamint a folyamatos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésével segítsék, a. brigádokai vállalásaik teljesítésében. A Ifelh'ívás— inegyészerte nagy visszhangot váltott ki. A szocialista címért küzdő brigádok magasabb szintre emelték versenyfelajánlásaikat. Javult az együttműködés a gazdasági, a műszaki vezetés és az üzemrészekben dolgozók között. Már az első félévben érezhető volt ennek a hatása, ugyanis folyamatosabbá vált az A megifjodott földalatti 9 Átadták az év végén Budapesten a felújított milleaiumi földalatti vasutat. A képen a földalatti vasút új, Mexikói úti végállomása. (MTI foto -*> Bajkor József felv. — KS) anyagellátás, javult a termelés műszaki előkészítése, s a termelési tervek teljesítésén kívül a termelékenység 4—5 százalékkal növekedett. Ez az eredmény az éves tervek teljesítésében is várhatóan testet ölt. Nehéz lenne számontartani mennyi segítséget nyújtottak a .brigádtagok bajbajutott, \ illetve nehéz helyzetben levő társaiknak, vagy például a szociális otthonok tagjainak, stb. Nagy részük van abban, hogy az idén elkészült 490 tanyái kollégiumi hely. Ehhez 260 ezer forint értékű társadalmi munkával és közel 30 ezer forint pénzbeni támogatással járultak hozzá a szocialista brigádok tagjai. Elvégezték 16 tanyasi iskola villamosításának belső szerelését. A bölcsődék és óvodák befogadóképességét 170 hellyel bővítették. Részt vettek a tiszakécskei játszótér és úttörővasút létrehozásában. Társadalmi munkával segítették a Budapest VIII. kerületi, a kecskeméti, a bácsalmási és kalocsai új játszóterek létrehozását. Lelkes támogatói voltak az egy üzem egy iskola patronáló mozgalomnak. A. szocialista brigádok komolyan vették a „tanulni” jelszót is. A brigád tagok közül 18 ezren vesznek részt politikai oktatásban és 7 ezren szakmai továbbképzésben. Az üzemi, városi és megyei rendezésű szellemi vetélkedőkre 6 ezren neveztek be. — A szocialistabrigád-vezetők most lezajlott tanácskozásain tapasztaltak-e új vonásokat? — Ezeken az értekezleteken érződött először kézzelfoghatóan a Politikai Bizottság ez éy május 8-i határozata, amely kimondja: „Az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében növelni kell a szocialista brigádok szerepét az üzemi közéletiben.’.’ A. vállalatik,, többcél, généi az r jgázgatók már bevált, vezetési módszernek tekintették a szocialistabrigád-vezetőkkel való közvetlen megbeszélést. Az üzem helyzetéről és feladatairól szóló beszámolóikban megjelölték azokat a problémákat is, amelyek megoldásában közvetlenül kérik a szocialista brigádok segítségét. A műszaki vezetők pedig az újítókat kérték különböző konkrét feladatok teljesítésére. Uj vonása volt a megbeszéléseknek az is, hogy a brigádok igényelték, a termelést közvetlenül irányító középvezetők rendszeres részvételét a brigádmegbeszéléseken. Kérték ugyanakkor azt is, hogy a jövő évi feladatokról szóló tájékoztatók után ne szűnjön meg a vezetők közvetlen kapcsolata a brigádokkal. Az üzemi demokrácia erősítése és szélesítése érdekében kapjanak továbbra is rendszeres tájékoztatást a feladatok teljesítésének értékeléséről és nem utolsósorban a vállalati gondokról, mert csak így tudják vállalásaikat az élet követelményeihez igazítani. Hangsúlyozták, hogy különösen fontosnak tartják a szocialistabrigád- tagok politikai-szakmai továbbképzéséhez a megfeleld feltételek megteremtését. Ez egyébként igen figyelemre méltó törekvés, hiszen a megyében a szakmunkások az összes fizikai dolgozóknak csak 24 százalékát teszik ki. — Milyen feladatok várnak 1974-ben a szocialista brigádokra, és hogyan segíti tevékenységüket a szakszervezet? — A vállalatok sajátosságainak figyelembevételével arra kell törekedni, hogy a szocialista munkaverseny középpontjába a termelőmunka hatékonyságának növelése kerüljön. Kezdeményezzék a brigádok, hogy a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom feltételeit teremtsék meg a vállalat vezetői. Az alkotókedv és a kezdeményezőkészség fokozására a vállalatok gazdasági és mozgalmi szerveinek vezetői ne kerüljék meg a szocialista brigádokat, hanem kérjék tanácsaikat, amikor az erkölcsi és anyagi ösztönzés hatékonyabb módszereinek kidolgozásán fáradoznak. Az üzemi demokrácia érvényesülésének alapvető feltétele a dolgozók és a vezetők közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztése. Az elmondottakból a szak- szervezetek bőven megtalálják feladataikat. Kísérjék figyelemmel a , verseny minden fázisát, nyújtsanak segítséget' a 'szocialista brigádoknak, ' a különböző problémák megoldásához, ugyanakkor legyenek terjesztői a legjobb munkamódszereknek és minden eszközzel biztosítsák a verseny nyilvánosságát — fejezte be tájékoztatóját Princz László. N. O. Olcsóbb a húshasznú marha tartása Papp Zoltán Lépcső will 2L az Lagsorba £ Ekkor a tanácsnál vala- '*• kinek olyan mentőötlete támadt, hogy menten körülcsó- kplták érte. Éppen ebben az időben kerültek ugyanis rendkívül kínos helyzetben a lakásügyiek. Mert azokban a zűrzavaros napokban, amikor az országban csakúgy, mint ebben a városban is, tótágast álltak az események, többek között kényszerfoglalások is történtek. Két épp akkor elkészült bérház várt arra, hogy beköltözzenek a lakók. A tanácsnál már összeállították az új birtokosok listáját. Csupán az értesítések és az igényjogosultságot igazoló iratok szétküldése volt hátra, amikor néhány napra leállt az ügymenet. Ezt a rövid intervallumot használták ki azok, akik anélkül, hogy bárkit is megkérdeztek volna, se szó, se beszéd, egyszerűen beköltözködtek az új lakásokba. S noha nem volt kiutalásuk, szépen magukra zárták az ajtót, és kijelentették: ők bizony innen soha többet nem költöznek ki. Még az erőszaknak se fognak engedni. A lakáshivatal kínos helyzetbe került. Mert az igazat megvallva, az önkényes beköltözők túlnyomó többsége épp oly igényjogosult volt, mint azok, akik kiutalással rendelkeztek. Csakhát más a jogcím. Es megint más a törvény. Ráadásul a .lakások száma is erősen korlátozott volt. Ekkor jutott valakinek eszébe a hat villa, a benne levő tizenkét lakással. Meg lehet oldani tizenkét ember gondját. Legalább tizenket- tőét — a hatvan közül.' S ezek az emberek, akik korábban már boldog lakástulajdonosoknak érezték magukat, s akik aztán az elmúlt hetekben már-már idegbajt kaptak á bizonytalanságtól, meg a sok, semmi jóval nem kecsegtető hercehurcától, egyből ráálltak az alkura. Érdekelte is őket az a bizonyos sQjtat emlegetett titokzatosság! A legelátkozottabb várkastélyba is beköltöztek volna, csakhogy végre fedél legyen a fejük fölött. Kisemberek voltak valameny- nyien. Kisemberek, akik évek óta vártak már lakásra. S most, amikor elérkeztek a kis utcához, megpillantották a házakat, kimondhatatlanul boldogok voltak. Beszippantották a jó levegőt, látták a környék magasra nőtt fáit, amelyek békésen hajladoztak a feltámadt szélben. És látták magukat a házakat, amelyek különösek voltak ugyan, és első pillantásra kifejezetten furának tűntek az ő egyszerűséghez. szokványoshoz Szokott szemükben, mégis ettől a pillanattól kezdve már az otthonuknak számítottak. . Márpedig az otthonát — különösen az első önálló otthonát — nagyon szokta szeretni az ember. Nagy igyekezettel láttak hozzá a környék rendbehozatalához. Az előkerteken kezdték. Nem telt bele sok idő és újra virágba borult itt minden. A kiszáradt fák helyébe újakat ültettek, és gondosan megnyírták a bokrokat. A hátsó traktusban, ahol egykor az úszómedencék és a teniszpályák, később pedig a röplabdapályák álltak-, zöldséget kezdtek termeszteni, igazságosan fölosztva egymás között a rendelkezésre álló helyet. Azokban az időkben, amikor sorompóval volt elzárva -a környéktől ez az utca, minden ház valamennyi ablakára nehéz vasrács került. A pinceablakokra is. Olyan rácsok védték az alagsort, amelyek tán még a legügyesebb betörő mesterkedéseinek is ellenálltak volna. A négy ablak közül kettőn meghagyták őket, kettőn pedig átalakították, - hogy nyithatók legyenek. Ahol majd leszórják a tüzelőt ősszel az alagsorba. A földszintieknek is. meg az emeleten lakóknak is. A nyitható rácsra nagy lakat került. Hiszen azért óvatos emberek voltak az új lakók. Meg aztán tudták, hogy az alagsorból lépcsők vezetnek föl a földszinti lakásba. Ha valaki be tud mászni a pinceablakon, könnyen behatolhat az egykori személyzeti szobán át a többi helyiségbe is. Hanem a földszinten és az emeleten mind leszerelték a rácsozatot. Olyan volt tőlük a ház, akár egy börtön. Hogy eltűntek, mindjárt barátságosabb lett. ' Teltek-múltak közben az évek. Békében éltek egymás mellett az itt lakók. Sőt, néha még cserélődtek is. Akadt, aki meggondolta magát, más utcába vagy más> városba költözött. De aki helyükbe jött, azzal sem volt semmi baj. A különös házakról kezdett lekopni a titokzatosság bélyege. A panamákra, amelyek körülményei közt felépültek, itt bizony már senki nem emlékezett. De feledésbe merültek lassan a sorompós—kerítéses—szögesdrótos idők is. Kezdtek ellegendá- sodni, mint annyi minden, ami előbb-utóbb a múlt ködébe vész. Rendkívüli eseményeknek kellett történnie ahhoz, hogy az utca újfent a közérdeklődés homlokterébe kerüljön és ismét magára öltse a titokzatosság álarcát. Az első különös esemény színhelye a kibetonozott közlekedő- űthoz legközelebb eső villa volt, amely az egyes számot viselte. (Folytatjuk) Á.
