Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

4 9- PETŐFI NÉPE • 1974. január 3. Hasonlóan a termelő vállalatokhoz Kevesen tudják, hogy a kötségvetés a felemelt lakbérek el­lenére, nemcsak az állami tulajdonban levő lakóházak karban­tartását kénytelen pénzügyileg támogatni, hanem közvetve a személyi tulajdonban levő lakások komfortját is dotálja. A víz-, a csatornázási, a távfűtőműveknek, a köztisztasági és fiirdővállalatokkat a lakosság részére végzett szolgáltatásai je­lentős állami ártámogatásban részesülnek. Ezenkívül a kom­munális szolgáltatásokat végző vállalatok fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges anyagi alapok képzését az általános gazdasági szabályozástól eltérő módszerek és kedvezmények is segítik. Bár a szolgáltatások bevételei nem fedezik a kiadáso­kat, valóságos nyereség tehát nem képződik, mégis a kom­munális intézmények 1968. óta lényegében a termelő vállala­tokéhoz hasonló nyereségérdekeltségi rendszerben dolgoznak. Üj feladatok előtt a szocialista brigádok Az elmúlt hetekben zajlottak le a vállalatoknál a szocialis- tabrigád-vezetők tanácskozásai. A szakszervezetek nagy fi­gyelemmel kísérték az idén a szocialista brigádok tevékeny­ségét, s nemcsak a termelésben kifejtett erőfeszítéseikhez, a művelődéshez, a szocialista emberformáláshoz igyekeztek se­gítséget nyújtani, hanem a mozgalom továbbfejlesztéséhez is. 9 A sok kivétel, kedvezmény és támogatás tulajdonképpen kü­lönlegessé. bonyolulttá és bürok­ratikussá tette a szabályozást, za­varja a gazdasági tisztánlátást és a vezetői felelősség érvényesíté­sét. Ezért olyan kormányzati dön­tés született, hogy a tanácsi, kom­munális és közüzemi vállalatok szabályozó rendszerét 1974 janu­árjától módosítani kell. Ennek lé­nyege, hogy megszűnik a nyere­ségérdekeltség s olyan új szabá­lyozást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az urbanizá­ció e fontos intézményei megfele­lő szinten elégíthessék ki a tár­sadalom. a lakosság növekvő szükségleteit. Az életbe lépő szabályozás új elemei közül első helyen említ­hetjük, hogy a vállalati nyereség­től lüggetlenítik a személyi jöve­delmek alakulását. Így már az 1974. évi népgazdasági terv tar­talmazza a kommunális és köz­üzemi dolgozók központi bérfej­lesztését a vállalati önköltség ter­hére. Sőt a személyi jövedelem A szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséről megjelent kormány- határozat alapján meg kell gyor­sítani az ágazat szakosítását, a hús-, illetve a tejelő tenyészetek kialakítását. A tejtermelést vá­lasztók-nagyüzemek tehenészetei­nek Jt^f^ipemelkedése, .a\tejeílán tás javulása már a közeljövőben lehetővé teszi a húshasznú mar­ha tartásának nagyobb arányát. Ezzel a módszerrel ugyanis lé­nyegesen kisebb a költség és te­henenként évente 2 ezer forint tiszta jövedelem érhető el. A te­henektől évente egy 240—280 ki­logramm súlyú borjú várható, amelynek értéke 9 ezer forint. Számít a szerves trágya értéke is, és külön bevétel a 3 ezer fo­rintos támogatás, amelyet bor­ianként kap a gazdaság. Egy te­hén gondozásának költsége szo­pós borjával 10 ezer 200 forint évente. A fejlesztés állóeszközigénye kisebb a húshasznú marha tar­tásánál, így az amortizációs és állóeszköz fenntartási költség több mint a felére csökken. Be­ruházási megtakarítást jelent, hogy nincs szükség a drága fe­jőberendezésre, az önkiszolgálá- sos etetés pedig kiiktatja a ta­karmányozás gépesítését. Az elő­regyártott vasvázas szerkezetek ezzel együtt meggyorsíthatják az kiegészítését szolgáló jutalmazási alap nagy részét is garantálják a vállalatoknak. A képződő nyere­séget csak a szükséges alapokon felül növekvő módon. Az így adó­zott vállalatoknál maradó nyere­ségrészből kiegészíthetik a garan­tált jutalmazási alapot, illetve abból a szükséges összeget fej­lesztésre fordíthatják. (Jövőben gyakorlatilag teljes egészében visszatarthatják az értékcsökke­nési leírás összegét fejlesztési cé­lokra.) Vagyis, ha a vállalatok léte. fejlődése 1974-től alapvetően már nem is a nyereség alakulá­sától függ, azért a jövedelmező­ség fokozásában, a reform által szorgalmazott hatékonyság növe­lésében a jövőben is érdekeltek maradnak. 9 A kommunális és közüzemi szolgáltatások zömét — az álta­lános szabályoktól eltérően — ed­dig sem terhelte eszközlekötési járulék. Az új szabályozás 1974- től mindenféle eszközlekötési já­rulék fizetését megszünteti ezek­nél a tanácsi vállalatoknál. Azért új telep építését. Ezekben az épü­letekben és a silókban nincsen gép, tehát kevesebb a hibaforrás és az üzemzavar. Egy tehén és növendékének állóeszközigénye (épület és legelő) 30—50 ezer fo­rint, a kettős hasznosítású mar­hatartásnál 110—120 ezer forint. Természetesen éz a szám üze­menként változhat. A kettős hasznosítású marhánál évente 372 forint, a húshasznúnál tehenen­ként 180 forint az amortizációs, valamint az állóeszköz fenntar­tási költség. A szakszerű gyepgazdálkodás­sal nagymértékben csökkenthető a takarmányozási kiadás. A gyep­terület mint takarmányalap ab­rak nélkül elégítheti ki a tehe­nek és tenyészüszők egész esz­tendei takarmányigényét. Bár az alábbi összeg üzemenként válto­zik, egy tehén takarmánya hús­hasznú tartásnál 1720 forintba kerül. A takarmány értéke ez esetben természetesen a gyepgaz­dálkodás költségét is magában foglalja. Ha a gazdaság a húshasznosí­tású marha tartására rendezke­dik be, emelkedik a munka ter­melékenysége. A kettős hasznosí­tású szarvasmarha-állománynál egy személy átlagosan tíz tehe­net gondoz, húshasznúnál százat. • • • mert a járuléknak ebben az ága­zatban nincs reális közgazdasági tartalma, az eszközök kihasználá­sa ugyanis nemcsak a közművek­től. hanem a természeti viszo­nyoktól. a lakossági szokásoktól is jelentős mértékben függ. Te­hát nincs szó az eszközlekötési járulék létjogosultságának általá­nos érvényű tagadásáról. A szak­mai vita már eldőlt: a szabályozó rendszer 1976. évi átfogó módosí­tásával nem törlik le az eszköz­lekötési járulék fizetését, legfel­jebb annak eddigi mértékét kor­rigálják, hogy ezáltal is ösztö­nözzék a műszaki fejlesztést. Megdrágítják viszont a munka­erőt, nagyobb bérjárulék fizeté­sére kötelezik majd a vállalato­kat 1976-tól. A kommunális- és közüzemi vállalatokra viszont nem vetnek ló újabb bérjárulé­kokat. mivel jelenleg is nyomasz­tó a munkaerőhiány, s a szolgál­tatások jellege, technikai színvo­nala még jó ideig extenzív fej­lesztést kívánja. 9A vezetők anyagi érdekeltsé­ge 1974-től döntően nem a jöve­delmezőség javulásától, hanem a kommunális szolgáltatás színvo­nalától függ. A konkrét prémium feladatok kitűzése, illetve a vég­rehajtás értékelése a jövőben a helyi tanácsok feladata lesz. A tanácsi hatáskört azzal is növelik, hogy a kifejezetten helyi jellegű szolgáltatások (fürdők, lakóház ja­vítások) állami ártámogatását az ötödik ötéves terv kezdetétől de­centralizáltan oldják meg, vagyis a szükséges összeget a területi közigazgatási egység költségveté­sébe utalják. A többi területen a támogatások decentralizálása fo­kozatosan, az árhatósági jogkö­rök leadásával, rugalmasabb ár- és szolgáltatási politika kialakí­tásával valósul meg. K. J. a külterjesebb hereford fajta hizlalásánál két-háromszázat. Mi­vel a húshasznú tartásánál gyor­sabb az állomány úgynevezett forgási sebessége, a beruházás hamarabb megtérül. Az üsző- nevelés költsége 8—10 százalék­kal kisebb, ..mert az üszők már kétéves korukban ellenek és az ellés általában fűre történik. A húshasznú marha tartásánál a tehénállomány növelése köny- nyebb a saját szaporulatból, hi­szen a tejhozam fokozását elő­mozdító válogatás, szelekció el­marad, a növendéküszők 70—80 százaléka tenyésztésbe vehető. A húshasznú tehénállomány tehát saját szaporulatból öt esztendő alatt megkétszereződhet. így az üzemek a 20 ezer forintos álla­mi támogatást hamarabb igény­be tudják venni. Mindezek alapján célszerű, ha azok a szövetkezetek, amelyek­nek nagyobb gyepterületük van a húshasznosítást választják te­henészetük jövedelmezővé tételé­hez. A kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek külön fejlesztési hoz­zájárulást kapnak. A módszer szélesebb körben természetesén csak a megye tej- és tejtermék- ellátásának figyelembevételével valósulhat meg. Zsiga Gyula Felkerestük Princz Lászlót, az SZMT titkárát, s megkértük, tá­jékoztassa lapunkat a brigád­mozgalom eredményeiről, kez­deményezéseiről, további felada­tairól. — Bács-Kiskun megyében a termelés különböző területein 3800 szocialista brigád működik, amelyeknek 45 ezer tagja van. Milyen eredményeket értek el 1973-ban? — Ez az esztendő a brigádok számára is az üzemi demokrácia növekedésének jegyében kezdő­dött. Az év elején bevonták őket az új munkaverseny-szabályzatok kidolgozásába. A vállalatok több­ségénél az igazgatók tájékoztat­ták a brigádvezetőket az üzem gazdasági helyzetéről, s a terme­lésben a brigádokra váró felada­tokról. Ily módon a brigádtagok konkrét vállalásokat tudtak ten­ni a munka hatékonyságának nö­velésére, az önköltség csökkenté­sére, s a minőség javítására. A dolgozók aktivizálódásának jelen­tőségét pedig növeli az a tény, hogy az Idén a megye ipara már 13 milliárd, mezőgazdasága pedig több, mint 12 milliárd forintos termelési érték létrehozását tűzte célul. Ezt követően került sor április 2-án a szocialistabrigád-vezetők megyei tanácskozására, amely fel­hívást adott ki a munkaverseny- mozgalom kiszélesítésére. A fő feladatokat a termelés segítésé­ben, a gazdálkodás hatékonysá­gának javításában, a szakmai és politikai műveltség növelésében, s a társadalmi célok megvalósí­tására tett munkavállalásokban jelölték meg. Ugyanakkor a gaz­dasági vezetőktől azt kérték, hogy az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítésével, valamint a folyamatos munkavégzéshez szük­séges feltételek megteremtésével segítsék, a. brigádokai vállalásaik teljesítésében. A Ifelh'ívás— inegyészerte nagy visszhangot váltott ki. A szocia­lista címért küzdő brigádok ma­gasabb szintre emelték verseny­felajánlásaikat. Javult az együtt­működés a gazdasági, a műszaki vezetés és az üzemrészekben dol­gozók között. Már az első félév­ben érezhető volt ennek a hatása, ugyanis folyamatosabbá vált az A megifjodott földalatti 9 Átadták az év végén Budapesten a felújított milleaiumi földalatti vasutat. A képen a föld­alatti vasút új, Mexikói úti végállomása. (MTI foto -*> Bajkor József felv. — KS) anyagellátás, javult a termelés műszaki előkészítése, s a terme­lési tervek teljesítésén kívül a termelékenység 4—5 százalékkal növekedett. Ez az eredmény az éves tervek teljesítésében is vár­hatóan testet ölt. Nehéz lenne számontartani mennyi segítséget nyújtottak a .brigádtagok bajbajutott, \ illetve nehéz helyzetben levő társaiknak, vagy például a szociális ottho­nok tagjainak, stb. Nagy részük van abban, hogy az idén elkészült 490 tanyái kollégiumi hely. Eh­hez 260 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával és közel 30 ezer forint pénzbeni támogatás­sal járultak hozzá a szocialista brigádok tagjai. Elvégezték 16 tanyasi iskola villamosításának belső szerelését. A bölcsődék és óvodák befogadóképességét 170 hellyel bővítették. Részt vettek a tiszakécskei játszótér és úttörő­vasút létrehozásában. Társadal­mi munkával segítették a Bu­dapest VIII. kerületi, a kecske­méti, a bácsalmási és kalocsai új játszóterek létrehozását. Lelkes támogatói voltak az egy üzem egy iskola patronáló mozgalom­nak. A. szocialista brigádok komo­lyan vették a „tanulni” jelszót is. A brigád tagok közül 18 ezren vesznek részt politikai oktatásban és 7 ezren szakmai továbbkép­zésben. Az üzemi, városi és me­gyei rendezésű szellemi vetélke­dőkre 6 ezren neveztek be. — A szocialistabrigád-vezetők most lezajlott tanácskozásain ta­pasztaltak-e új vonásokat? — Ezeken az értekezleteken ér­ződött először kézzelfoghatóan a Politikai Bizottság ez éy május 8-i határozata, amely kimondja: „Az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében növelni kell a szocia­lista brigádok szerepét az üzemi közéletiben.’.’ A. vállalatik,, többcél, généi az r jgázgatók már bevált, vezetési módszernek tekintették a szocialistabrigád-vezetőkkel va­ló közvetlen megbeszélést. Az üzem helyzetéről és feladatairól szóló beszámolóikban megjelöl­ték azokat a problémákat is, amelyek megoldásában közvetle­nül kérik a szocialista brigádok segítségét. A műszaki vezetők pedig az újítókat kérték külön­böző konkrét feladatok teljesíté­sére. Uj vonása volt a megbeszélé­seknek az is, hogy a brigádok igényelték, a termelést közvetle­nül irányító középvezetők rend­szeres részvételét a brigádmegbe­széléseken. Kérték ugyanakkor azt is, hogy a jövő évi felada­tokról szóló tájékoztatók után ne szűnjön meg a vezetők közvetlen kapcsolata a brigádokkal. Az üze­mi demokrácia erősítése és széle­sítése érdekében kapjanak to­vábbra is rendszeres tájékoztatást a feladatok teljesítésének értéke­léséről és nem utolsósorban a vállalati gondokról, mert csak így tudják vállalásaikat az élet köve­telményeihez igazítani. Hangsú­lyozták, hogy különösen fontos­nak tartják a szocialistabrigád- tagok politikai-szakmai tovább­képzéséhez a megfeleld feltételek megteremtését. Ez egyébként igen figyelemre méltó törekvés, hi­szen a megyében a szakmunká­sok az összes fizikai dolgozóknak csak 24 százalékát teszik ki. — Milyen feladatok várnak 1974-ben a szocialista brigádokra, és hogyan segíti tevékenységüket a szakszervezet? — A vállalatok sajátosságai­nak figyelembevételével arra kell törekedni, hogy a szocialista munkaverseny középpontjába a termelőmunka hatékonyságának növelése kerüljön. Kezdeményez­zék a brigádok, hogy a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom feltételeit teremtsék meg a vállalat vezetői. Az alkotókedv és a kezdeménye­zőkészség fokozására a vállalatok gazdasági és mozgalmi szerveinek vezetői ne kerüljék meg a szo­cialista brigádokat, hanem kér­jék tanácsaikat, amikor az er­kölcsi és anyagi ösztönzés haté­konyabb módszereinek kidolgozá­sán fáradoznak. Az üzemi demokrácia érvénye­sülésének alapvető feltétele a dol­gozók és a vezetők közötti köz­vetlen kapcsolatok továbbfejlesz­tése. Az elmondottakból a szak- szervezetek bőven megtalálják feladataikat. Kísérjék figyelem­mel a , verseny minden fázisát, nyújtsanak segítséget' a 'szocia­lista brigádoknak, ' a különböző problémák megoldásához, ugyan­akkor legyenek terjesztői a leg­jobb munkamódszereknek és minden eszközzel biztosítsák a verseny nyilvánosságát — fejezte be tájékoztatóját Princz László. N. O. Olcsóbb a húshasznú marha tartása Papp Zoltán Lépcső will 2L az Lagsorba £ Ekkor a tanácsnál vala- '*• kinek olyan mentőötlete támadt, hogy menten körülcsó- kplták érte. Éppen ebben az időben kerül­tek ugyanis rendkívül kínos helyzetben a lakásügyiek. Mert azokban a zűrzavaros napokban, amikor az országban csakúgy, mint ebben a városban is, tótágast álltak az események, többek között kényszerfoglalá­sok is történtek. Két épp akkor elkészült bérház várt arra, hogy beköltöz­zenek a lakók. A tanácsnál már összeállítot­ták az új birtokosok listáját. Csupán az értesítések és az igényjogosultságot igazoló iratok szétküldése volt hátra, amikor néhány napra leállt az ügyme­net. Ezt a rövid intervallumot használták ki azok, akik anélkül, hogy bárkit is megkérdeztek vol­na, se szó, se beszéd, egysze­rűen beköltözködtek az új laká­sokba. S noha nem volt kiuta­lásuk, szépen magukra zárták az ajtót, és kijelentették: ők bi­zony innen soha többet nem költöznek ki. Még az erőszak­nak se fognak engedni. A lakáshivatal kínos helyzet­be került. Mert az igazat meg­vallva, az önkényes beköltözők túlnyomó többsége épp oly igényjogosult volt, mint azok, akik kiutalással rendelkeztek. Csakhát más a jogcím. Es megint más a törvény. Ráadásul a .lakások száma is erősen kor­látozott volt. Ekkor jutott valakinek eszébe a hat villa, a benne levő tizen­két lakással. Meg lehet oldani tizenkét em­ber gondját. Legalább tizenket- tőét — a hatvan közül.' S ezek az emberek, akik ko­rábban már boldog lakástulajdo­nosoknak érezték magukat, s akik aztán az elmúlt hetekben már-már idegbajt kaptak á bi­zonytalanságtól, meg a sok, semmi jóval nem kecsegtető her­cehurcától, egyből ráálltak az al­kura. Érdekelte is őket az a bizo­nyos sQjtat emlegetett titokza­tosság! A legelátkozottabb vár­kastélyba is beköltöztek volna, csakhogy végre fedél legyen a fejük fölött. Kisemberek voltak valameny- nyien. Kisemberek, akik évek óta vártak már lakásra. S most, amikor elérkeztek a kis utcá­hoz, megpillantották a házakat, kimondhatatlanul boldogok vol­tak. Beszippantották a jó levegőt, látták a környék magasra nőtt fáit, amelyek békésen hajladoz­tak a feltámadt szélben. És lát­ták magukat a házakat, ame­lyek különösek voltak ugyan, és első pillantásra kifejezetten fu­rának tűntek az ő egyszerűség­hez. szokványoshoz Szokott sze­mükben, mégis ettől a pillanat­tól kezdve már az otthonuknak számítottak. . Márpedig az otthonát — kü­lönösen az első önálló otthonát — nagyon szokta szeretni az ember. Nagy igyekezettel láttak hoz­zá a környék rendbehozatalá­hoz. Az előkerteken kezdték. Nem telt bele sok idő és újra virágba borult itt minden. A kiszáradt fák helyébe úja­kat ültettek, és gondosan meg­nyírták a bokrokat. A hátsó traktusban, ahol egy­kor az úszómedencék és a te­niszpályák, később pedig a röp­labdapályák álltak-, zöldséget kezdtek termeszteni, igazságosan fölosztva egymás között a ren­delkezésre álló helyet. Azokban az időkben, amikor sorompóval volt elzárva -a kör­nyéktől ez az utca, minden ház valamennyi ablakára nehéz vas­rács került. A pinceablakokra is. Olyan rácsok védték az alag­sort, amelyek tán még a leg­ügyesebb betörő mesterkedései­nek is ellenálltak volna. A négy ablak közül kettőn meghagyták őket, kettőn pedig átalakították, - hogy nyithatók legyenek. Ahol majd leszórják a tüzelőt ősszel az alagsorba. A földszintieknek is. meg az emeleten lakóknak is. A nyitható rácsra nagy lakat került. Hiszen azért óvatos em­berek voltak az új lakók. Meg aztán tudták, hogy az alagsor­ból lépcsők vezetnek föl a föld­szinti lakásba. Ha valaki be tud mászni a pinceablakon, könnyen behatolhat az egykori személy­zeti szobán át a többi helyi­ségbe is. Hanem a földszinten és az emeleten mind leszerelték a rá­csozatot. Olyan volt tőlük a ház, akár egy börtön. Hogy eltűntek, mindjárt barátságosabb lett. ' Teltek-múltak közben az évek. Békében éltek egymás mellett az itt lakók. Sőt, néha még cse­rélődtek is. Akadt, aki meggon­dolta magát, más utcába vagy más> városba költözött. De aki helyükbe jött, azzal sem volt semmi baj. A különös házakról kezdett lekopni a titokzatosság bélyege. A panamákra, amelyek körül­ményei közt felépültek, itt bi­zony már senki nem emlékezett. De feledésbe merültek lassan a sorompós—kerítéses—szögesdró­tos idők is. Kezdtek ellegendá- sodni, mint annyi minden, ami előbb-utóbb a múlt ködébe vész. Rendkívüli eseményeknek kel­lett történnie ahhoz, hogy az utca újfent a közérdeklődés homlokterébe kerüljön és ismét magára öltse a titokzatosság ál­arcát. Az első különös esemény szín­helye a kibetonozott közlekedő- űthoz legközelebb eső villa volt, amely az egyes számot viselte. (Folytatjuk) Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom