Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

4 • PETŐFI' NÉPE • 1974. Január 23. PANORÁ MA Csukotkai olaj A pártalapszervezetek munkájának segítése a bajai járásban • A csukotkai KMaJ- és földgázlelőhely próbafúrása. BAROMFI ES HAL A kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet a még nem végleges számítások szerint több mint 7 millió forint tiszta nyereséggel zárja az elmúlt évet. A tsz bruttó bevétele meg­haladja a 40 millió forintot. Az összeg fele a baromfi nevelé­séből, értékesítéséből adódik. Tavaly korszerű technológiával keltetőt és baromfinevelőt építettek. A halastavaikon víziszár­nyasokat nevelnek. Az idén nagyobb terveket szeretnének megvalósítani, mint az elmúlt évben. Nemcsak mai tennivaló, hanem a jövőben is a legfontosabb fel­adat lesz a pártalapszervezetek munkájának segítése egész járá­sunk területén. Fontos lenini tanítás: a párt­munka műhelyei az alapszerveze­tek. A párthatározatok helyi vég­rehajtásáért az itt dolgozó elv­társak a felelősek. Az egyes párt­tagok az alapszervezeteken ke­resztül kapcsolódnak a pártmun­kához. Az alapszervezet a műkö­dési területén a pártot jelenti, azt képviseli. Ezek a tények meghatározzák Minél jobban dolgozik a párt­vezetőség, annál eredményesebb az alapszervezeti munka is. Nem véletlen, hogy a megyei pártbi­zottság segítségével a kádermun­kában több. mint 10 év óta olyan feltételek teremtődtek járásunk­ban is. hogy nemcsak általános­ságban beszélhetünk a nagyobb politikai műveltség eléréséről. A titkárok nagy többsége ugyanis az esti egyetemre, egy részük pe­dig a szakosítóra jár. Ebben a ciklusban 3 évvel ez­előtt a pártvezetőségek megvá­lasztásánál már többségben olyan feltételeket javasolhattak alap­szervezeteink, hogy a párttagság összetételének megfelelően kerül­jenek a vezetésbe egyetemet, kö­zépiskolát, esti egyetemet, marxis­ta középiskolát végzett elvtársak, fizikai munkások, nők és fiatalok. Ennek is köszönhető hogy nagy többségük nemcsak formailag töl­ti be a funkciót, hanem érti és el is végzi a feladatát. A pártveze­tőségek munkájában érvényesül az önállóság, öntevékenység, és kezdeményezőkészség. Rendelkez­nek féléves munkatervvel, rövi- debb és hosszabb távra kidolgo­zott programokkal. A pártmunka feladatát jövőben is egyre inkább a korszerű veze­tési és irányítási elvek szabják meg. Előtérbe kell helyeznünk a határozatok következetes végre­hajtását. amelynek fontos feltéte­le az alapszervezeti munka haté­konyságának fokozása. Biztosítani kell. hogy az alap­ezer vezetek a saját munkaterüle­tüknek mindjobban a gazdáivá váljanak. Alapvetőnek tartjuk, hogy legyen munkamegosztás, mindenkinek legven oártmegblza- tása és ezek elvégzését rendsze­resen értékeljék. A párttagot az Alapszervezet köti össze a párttal Hegyi ménes # Lipicai csikók a bükki fennsík csipkéskúti ló­telepén. (MTI foto: Fe- hérváry Ferenc felvé­tele — KS) az alapszervezeti munka helyét, szerepét és jelentőségét. A szer­vezeti szabályzat kimondja, hogy minden párttag kötelessége rend­szeresen részt venni valamelyik alapszervezet munkájában. A párt X. kongresszusa óta több határozat született, melyek nagy­mértékben segítik és kötelezővé teszik a pártszervezetekben folyó politikai munka további javítását. Ilyenek például a járási-városi pártbizottságok irányító munká­jának további javítása: a községi pártbizottságok és csúcsvezetősé­gek munkájának segítése stb. A járási párt és a függetlenített apparátus a községi pártvezetők­kel együtt az instruktort munka további javítása mellett azt az el­vet erősíti, hogy a taggyűlések legyenek a kezdeményezés köz­pontjai, ezzel egyidejűleg nőjön a párttagság tekintélye és egyben felelőssége is. Nagy gondot for­dítunk a taggyűlések rendszeres megtartására, a napirendek meg­A jó alapszervi munkához hoz­zá tartozik, attól elválaszthatat­lan a pártcsoportok munkája. Já­rásunk 98 alapszervezeténél a párttagok 85 százaléka 297 párt­csoportban működik. Ezen belül 189 termelési pártcsoport tevé­kenykedik. Rendkívül hasznosak, aktívak és kezdeményezőek a pártcsoportülések. Arra törekszünk, hogy munká­juk még rendszeresebb legyen, összetételük az igények és felté­teleknek legmegfelelőbben alakul­jon. Folyamatosan kapjanak tá­jékoztatást és megtörténjen a be­számoltatásuk is. Több helyen be­vezették az emlékeztető füzetek alkalmazását, amelyet helyesnek és követendő példának tartunk. A taggyűlések elé kerülő fonto­sabb napirendeket a munkaterü­letük sajátos problémáit rendsze­resen megvitatják, a felvetett kér­désekre választ kapnak. A párt­csoportokban is az a törekvés, hogy ne csak a párttagok, hanem a vezetők is beszámoljanak a vég­zett munkájukról. Mindezek hatá­sára a párttagság aktivitása újabb lendületet kapott. A párt­csoportokon keresztül erősödik a kapcsolat a pártonkívüliekfcel is. választására, a beszámolók jó el­készítésére a vitavezetés és a vi­takészség javítására, a döntések előkészítése, meghozatala, a ha­táridők és felelősök megjelölése és a hozott határozatok végrehaj­tására. A legtöbb probléma a feladatok végrehajtása, ellenőrzése, értéke­lése következtetések alapján a to­vábbi konkrét helyi feladatok meghatározása terén van. A pártalapszervezetben, taggyű­léseken tovább kell erősíteni a pártdemokráciát, a pártegységet, a nyílt őszinte bírálatot, a párt­megbízatások értékelését, a jó munka megbecsülését, a döntési véleményezési jogok gyakorlását és érvényesítését. Az utóbbi időben, különösen amióta a Központi Bizottság a taggyűlési jegyzőkönyvek vezeté­sét egységessé tette, áttekinthető és járási szinten is gyorsan érté­kelhető emlékeztetők készülnek. Ezek mindig tartalmaznak hatá­rozatot, vagy állásfoglalást, a leg­többször intézkedési, vagy fel­adattervet, amelyek jó alapot szolgálnak a továhbi munkához. Minden pártszervezet munká­jában első helyen áll a Központi Bizottság novemberi határozatá­nak végrehajtásával kapcsolatos feladat. Ennek megvalósítását se­gíti a tájékoztatások rendszeres­sége, sokoldalúsága, a folyamatos információ, a pártfegyelem, a párttagság személyes példamuta­tása. amit az emberek úgy fejez­nek ki, hogy jó a politika. Ennek hatására jobban érvényesül a pártdemokrácia és fokozódik az aktivitás. Nem egyszerűen pozitív, vagy negatív tényezőkkel találkoznak a pártszervezeteink, hanem rend­kívül nagy a differenciáltság, de sokszor árnyalati eltérések is mu­tatkoznak, ezeket kell helyesen értékelni és ezekben kell mindig megtalálni, eldönteni a helyes utat, ami nem könnyű feladat. Hogy mégis lehet, ezt legjobban bizonyítja az elmúlt 17 esztendő eredményes politikája, amelyen belül igen nagy jelentőségű volt és lesz a jövőben is a pártalap­szervezetek munkája. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára Csukotkán tavaly januárban jó minőségű kőolajat találtak. A gazdag szénkészletet tartal­mazó területen hosszú évek óta folyik az olaj lelőhelyek és egyéb hasznos ásványi kincsek felku­tatása. A munka különösen a kilencedik ötéves tervben vett nagy lendületet. így például az utóbbi két évben a hullám-visz- szaverődésen alapuló geofizikai kutatómunka mennyisége meg­haladja az előző öt évit. A Szovjetunió rendkívül gaz­dag természeti kincsekben. Több ásványi kincsből itt vannak a világ leggazdagabb készletei. A (Szovjetunió területén található a világ olajkészletének egyhar- mada és földgázkészletének több mint egynegyede. A kelebiai Rákóczi Csillaga közös gazdaság baromfiágazatá­ra a „hagyományos” jelző a leg­megfelelőbb. Kollár Mátyás tsz- elnöktől megtudtuk, hogy tavaly 100 ezerrel több húscsirkét érté­kesítettek a tervezettnél. — Míg az elmúlt években 50 —60 ezer csirkét értékesítettünk, tavaly 170 ezret tudtunk felne­velni és eladni — mondotta. — Kihasználatlanul álló gazdasági épületeinket is átalakítottuk ba- romfióllá. A korábban alkalma­zottaktól eltérő módon béreztük a baromfitartásban dolgozókat. Az éves tervben meghatározott feladatokat ugyaiiis elosztottuk a brigádok között. Ezáltal egy- egy brigád felelőssége megnőtt, s munkájuk függvényében kap­ták fizetésüket. A brigádvezető­ket aszerint premizáltuk, meny­nyivel teljesítik túl a tervet, il­letve az előírtnál mennyivel' ál­lítanak elő nagyobb nyereséget. Bevált ez a bérezési és ösztön­zési módszerünk. A gazdaságos termelésben érdekeltté tett bri­gádok csirkénként 4 forint tisz­ta nyereséget értek el. A hús­csirkéből termelőszövetkezetünk­nek 600 ezer forint nyeresége származott. Az idén csaknem 500 ezer húscsirke értékesítését ter­vezzük. Az elmúlt évben 1 millió 200 ezer forintos költséggel megépí­tették az első, már modern tech­nológiával felszerelt boromfi- nevelőt, ahol 20 ezer állatot tud­nak elhelyezni. Az idén hasonló baromíiház építését kezdik el. Az új épületekben libákat7 ne­velnek. — A libaállományt csaknem megduplázzuk, s az idén 70 ez. rét szeretnénk hizlalni — foly­tatta az elnök. — Eddig a pecse­nyelibákat 14, a májlibákat 30 forintos tiszta haszonnal értéke­sítettük. A 10 ezer májliba után 370 ezer forint májprémiumot kapott a gazdaságunk. A jövő év végéig libatörzsállományt ala­kítunk ki. Várhatóan 130 ezer libatojást keltetünk saját kelte­tőtermeinkben. A szövetkezet több halastó gazdája. Az összes vízfelület meghaladj^ a 150 hektárt. Ponty, busa, amúr és szürkeharcsa csa­patok tanyáznak a tavakban. A hét tóban felnevelt halak érté­kesítéséből mintegy 900 ezer fo­rint haszon származott. Két köz­ség — Kelebia és Tompa — hús­ellátását augusztustól májusig saját üzleteikben árult, mintegy 150 mázsa hallal segítették, il­letve segítik. A halastavak má­sodhasznosítását — ezzel össze­függően ' a vizek szervesanyag- utránpótlását — a kacsatar­tás tette lehetővé. A tavon ne­velt víziszárnyasokon kívül je­lentős bevételt hozott a szövet- Kezetnek a naposkacsa-értékesí­tés. Befejezésül Kollár Mátyás erről szólt: — Hétezres kacsatörzsállomá- nyunk van. A keltetőházunkban, amelyet a gazdaság szakmunká­sai építettek, Korpa Károlynak, a keltetőüzem vezetőjének ter­vei és irányítása mellett, kiváló eredmények születtek. Tavaly hét hónapig működött, és a tisz­ta nyeresége csaknem elérte a 600 ezer forintot. A termeskelte­tő teljes beruházása 1 millió 300 ezer forint volt, s ha tovább­ra is hasonlóan jó eredménye­ket érnek el, 26 hónap alatt megtérül a befektetés. A kelési eredmény 85 százalékos. Az idén 700 ezer naposkacsát érté­kesítünk, 22 ezerrel többet, mint tavaly. Jövőre bővítjük a keltetőt, és 1 millió naposkacsa eladását tervezzük. Cs. í. Nagyobb politikai műveltség A pártcsoportok munkája • SzergeJ Csuncsukov expedícióvezető és Vlagyimir MJakota mérnök modern műszerek segítségével ku­tatja a föld mélyében rejlő olajat. Jobbra: a helikopter a geofizikusok elmaradhatatlan segítőtársa a tundravidéken. Papp Zoltán jÜia] iJU UvOU az Lagsorba yy Frank nagyon jó benyo- mást keltett Danneréknál. — Egy kicsit ugyan öreg hoz­zád — jegyezte meg az anyja Editnek —, dehát ennek az első tíz évben nem lehet még különö­sebb jelentősége. Később ’'«dig már úgyis te vagy a nyeregben — paskolta meg lánya fenekét. — Hízhatnál egy kicsit Tudod, a férfiak legjobban a teltkarcsú nő­ket kedvelik. Csak Danner akadékoskodott. Szinte rögeszméjévé vált az, hogy ez az idegen koldusszegény. — Mért — támadt rá a felesé­ge —, az kellett volna neked, hogy anzágoljon itt? Hogy azt hazudja, övé egész Spanyolország? Látszik ezen, hogy megvan neki minde­ne. Csak hát okos ember, nem kérkedik azzal, amije van... Hát persze, hogy nem könnyű. ■. Itt­hon se az. Azért nem szereztél te semmit, mert nem voltál elég ügyes. Mert engedted magad min­dig félrerúgni... Ezzel Danner erkölcsileg meg volt bélyegezve. Egyben elvesz­tette a további ellentmondás, sőt időlegesen még az önálló véle­ményalkotás jogát is. De annak ellenére, hogy Dan- nerné ilyen jó véleménnyel volt Frankról, azért csak nehezen, és egv kicsit fájó szívvel engedte el vei-> Editet a következő szomba­ton egy hét végi, budapesti ví- kendre. Am a meghívás elől aligha le­hetett volna kitérni, ráadásul Edit persze addig ütötte a vasat, míg anyja kénytelen volt engedni. Persze ezzel még nem oldódott meg minden probléma. lővén, hogy Dannerné következő javas­lata az volt: majd elkíséri, „gar­dírozza” őket. Még csak éppen az kéne — gon­dolta Edit. Lesülne a képemről a bőr... Es hosszú viaskodás után végre meggyőzte az elkénzelésé- hez sokáig egv tigris makacsságá­val ragaszkodó anyját, hogy ez képtelenség. Es hogy különben sem érheti őt a világon semmi baj. Abban mindenesetre megegyez­tek, hogy Dannerné nővérénél, a Hűvösvölgyben lakó Elvira néni­nél fog Edit éjszakára megszállni. Miután táviratoztak neki, anyja kissé megnyugodott. Időközben kiderült, hogy Frank kocsival érkezett az országba. Csak eddig javították, és külön­ben sem tartotta szükségesnek szót ejteni róla. Egy szód sötétkék Lancia-ja volt. — Nem szeretem a föltűnést — mondta. — Ne látványos le­gven a kocsi, hanem jó. S mikor rátértek az E—5-ös út­ra a férfi teljes sebességre kap­csolt, Edit gondolatban igazat adott neki. A fővárosi vfkend különben olyan volt, akár egy álom. # Frank tapasztalt és nagyon ta­pintatos vezetőnek bizonyult. — Sajnos, csak két távolabbi egyágyas szobát tudok önöknek adni — mondta a főportás a Du- na-parti szállodában. Viszont a második emeleten, remek kilátás­sal a vízpartra és a hegyekre. S amikor lerakták csomagjai­kat, a férfi nem jött mindjárt hozzá. Hagyott időt' hogy megfüröd- hessen, alaposan rendbehozhassa magát. Úgyhogy már frissen, illatosán, kibontott hajjal, pongyolában ül­dögélt az ablak mellett, elnézve a távolban kéklő, lassan már pá­rába búr kólód zó hegyek felé. amikor Frank bekopogtatott. Igyekezett természetes, köny- nved. fesztelen lenni. Es külön hálás volt, amikor észrevette, hogy a férfi próbálja elősegíteni, hogy ez sikerüljön neki. Bár már húszéves volt, és kor­osztálya bőséges tapasztalatokkal rendelkezett etekintetben — oly­annyira, hogy tudásával néha lát­ványosan vissza is élt — először került ilyen helyzetbe. Nem mintha nem lettek volna egészségesek az érzékei, s nem kísértette volna még meg soha életében a testi vágy. Egyszerűen azért, mert várt. Válogatott. Lányságát olyan ér­téknek fogta fel, amely bizonyos szituációban maximálisan kama­tozhat. De ha netán ugyanebben a helyzetben nem is tartanának rá igényt, megléte aligha lehet bá­rány. Elgyengülve hagyta, hogy a férfi magához ölelje. Hoe" meg­csókolja a száját, a nyakát, a vál­lát. Engedte, hogy lefejtse róla a pongyolát, és hogy erős karjaiba vegye az immár ruhátlan lány­testet, amelyen a szépség és a szégyen egymás mellett tündökölt Most egyszeriben megszűnt számára létezni a külvilág. Erez­te. szíve a torkában dobog, foga szinte összekoccan az idegesség­től, attól a futó félelemtől, amelv ezekben a percekben áthullámzott rajta. Aztán még látta a férfi ftt'é;e hajoló arcát, hallotta suttogását, érezte arcán forró leheletét, maid úgy érezte, mintha üvegbúrát bo­rítottak volna rá, és zuhanna, valami olyan mélység felé, ahol forróság és csönd van, azok do­bolnak ritmust egymással. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom