Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. január 27. Nő az érdeklődés a megyében a számítástechnika iránt Mint arról lapunkban annak idején hirt adtunk, az MTESZ Számítástechnikai Bizottsága decemberben csoportokra osztva beszélgetést kezdeményezett az élelmiszeripari, építőipari, gépipari, kereskedelmi és tanácsi vállalatok, valamint oktatási, kulturális intézmények vezetőivel a számítástechnika alkalmazásáról. Ezzel kapcsolatban felkerestük Tohai Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, a számítástechnikai bizottság elnökét, tájékoztassa lapunk olvasóit a tárgyalások eredményeiről. Nehogy megismétlődjenek a tavalyi szüreti gondok Beszélgetés a Közép-magyarországi Pincegazdaság vezetőivel Sokat foglalkoztunk az elmúlt év őszén a jó szőlőtermés okozta gondokkal. Az állami bőripar kevés tárolótérrel rendelkezett, nem volt elegendő szállítóeszköz, ezért egyes helyeken akadozott az átvétel. A Közép-magyarországi Pincegazdaság átvevöhelyein nagy erőfeszítéseket tettek a nehézségek leküzdéséért. Az elmúlt esztendőben megközelítően 1 millió hektoliter mustot és bort vettek át, a szőlőt is folyadékra átszámítva. Megyénk lakosságának jelentős része a szőlőtermesztésből él, a boripar összes árualapjának 40 százaléka innen kerül forgaloméba. Nem közömbös tehát, hogy az állami pincészetek miként készülnek fel a következő szüretekre, nehogy megismétlődjenek az elmúlt évi gondok. • Tavalyi szüreti kép Kecskemétről, amely a bőség gond-1 jait tükrözi. Az idén meggyorsul az átvétel. (Pásztor Zoltán felvétele) — Az összejöveteleken milyen érdeklődés nyilvánult meg a számítástechnika iránt? — Három évvel ezelőtt tanácskoztunk először a vállalatok, intézmények vezetőivel. Akkor határozott negatív válaszokat kaptunk. A mostani beszélgetéseken viszont szembetűnő volt az a változás, amely azóta végbement. Ugyanakkor kirajzolódtak azok a feladatok, amelyeknek megoldása egyre sürgetőbbé vált. Több vállalat elkészítette a számítógépes szervezésfejlesztési koncepcióját, és néhány helyen már bevezetés előtt áll az adatfeldolgozás gépesítése, vagy éppen már él is kezdődött. — Annak idején a számítás- technika egy kicsit még hobby- nak számított. Főleg azok a vállalatok foglalkoztak vele, amelyeknél volt egy-egy fáradhatatlan, lelkes szakember, aki vállalta az apostolkodással járó többletmunkát. Azóta azonban megjelentek a számítástechnikára vonatkozó kormányhatározatok, és ennek hullámai érkeztek el a főhatóságokon, trösztökön keresztül a Bács megyei vállalatokhoz, intézményekhez. A számítástechnika nem hobby többé, nem célja, hanem eszköze a vezetés kor, szerűsítésének. Alkalmazásától egyetlen vállalat sem zárkózhat el. A gondot egyre inkább a' lyukszalagok, lyukkártyák gépkocsin. vagy vonaton való utaztatása, illetve Budapestre való szállítása jelenti. — Milyen lehetőségek vannak a táv-adatfeldolgozás megvalósítására? — Ez országos gond, amely még nincs megoldva, bár nagy erőfeszítések folynak a technikai lehetőségek megteremtésére. Elsősorban a távbeszélővonalak mennyiségi és minőségi fejlesztésére van szükség,, de még sok más műszaki feladatot is meg kell oldani. Nem tartom valószínűnek, hogy erre tíz éven belül lehetőség nyílik.' — Ezek szerint előnyt élveznek azok a városok, ahol már számítóközpontok működnek? — Ez így igaz, mint ahogy igaz az a mondás, hogy mindenki akkora csillagász, amekkora távcsöve van. Ahol van számítóközpont, ott van lehetőség megfelelő számítástechnikai munkára. — A számítógépek nagy meny- nyiségű adatok rendkívül gyors feldolgozására alkalmasak. A mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, az irányítás legkülönbözőbb területei is igénylik a számítógépes munkát. Sőt, a legnagyobb előrelépést e tárgykörben megyénkben éppen ezeken a területeken tapasztalhattuk az elmúlt évek során. — Segítenek a megyei vállalatok problémáinak megoldásában a műszaki főiskolán működő számítógépek? — A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola számítógépei elsősorban az oktatás céljait szolgálják Kecskeméten. Sajnos, a gépek mérete, kapacitása nem teszi lehetővé a vállalati, intézményi adatfeldolgozás átvállalását. Ugyanakkor nem rendelkeznek a számitógépes munkához szükséges adattárolókkal, adatbankkal. Reméljük azonban — és erre a Művelődésügyi Minisztérium részben már biztosította az anyagi fedezetet —, hogy sikerül a főiskolán felszerelni a? ESZ 1020 típusú, az eddiginél jóval nagyobb kapacitású számítógépet. Ezt a tervet a vállalatok, intézmények vezetői a csoportos beszélgetések során örömmel üdvözölték. Ez azonban csak a kezdet lehet. Az igazi, végleges megoldás az lenne, ha egy országos számítástechnikai vállalat Kecskeméten — mint ahogy néhány megyeszékhelyen tette — alközpontot létesítene, megfelelő rfend- szerszervezői apparátussal a vállalati, intézményi feladatok megoldására profilírozva. Talán nem árulok el titkot, hogy ilyen tárgyalásokat már folytatnak országos szervekkel a megye vezetői. — Tohai elvtárs az imént a rendszerszervezést említette. Mi a jelentősége ennek a számítógépek üzemeltetésénél? — Mint már mondottam, maga a gépi munka modem berendezésekkel rendkívül gyors. Az előkészítés igényli a több időt. A gépi adatfeldolgozás bevezetése nem egyszerű dolog. Át kell szervezni ehhez a vállalati ügymenetet is. Az ilyen jellegű előkészítő munka három-négy évet is igénybe vehet. A beszélgetések során ezért előtérbe kerültek a rendszertechnikai kérdések. Alapvető ellentmondás, hogy mindenhez értő> rendszertechnikai szakember nincs. Ahány vállalat, annyiféle a rendszer. — Mik a további elképzelések? — Az MTESZ elnöksége mellett működő számítástechnikai bizottság feldolgozta a decemberi megbeszélések tanulságait, és ennek megfelelően készítette el jövő évi tervét. Ebben szerepel többek között .az is, hogy június 30-ig kidolgozzuk a megyei számítástechnikai központ létrehozására vonatkozó javaslatot. Rendszerszervező és folyamat- szervező számítástechnikai tanfolyamokat rendezünk, tapasztalat- cseréket és szakmai látogatást szervezünk, végül pedig tájékoztató füzet kiadását tervezzük, amelyben ismertetjük a fontosabb számítástechnikai szakkönyveket, folyóiratcikkeket, az egységes számítógéprendszert és' egyéb közérdeklődésre számot tartó számítástechnikai jellegű kérdéseket. — Végezetül még egy kérdési. Milyen szerepet játszhat lapunk a számítástechnika megyei elterjesztésében? — Nem csupán udvariasságból mondom, hogy a Petőfi Népe eddig is sokat tett ilyen vonatkozásban. Tulajdonképpen a lapban egy öt-hat évvel ezelőtt megjelent cikk irányította rá a figyelmet erre a kérdésre. Ennek egyenes folytatása a főiskola első számítógépének beszerzése, az Országos Automatizálási Konferencia Kecskeméten való megrendezése. ami végül is a főiskolán folyó számítástechnikai oktatás bevezetéséhez vezetett. Vagy hadd utaljak a lap egy tavaly megjelent cikkére, amely a gépkiválasztás körüli vitában végül is az ESZ rendszer melletti állás- foglalást segítette elő. A decemberi összejöveteleken nagyon sok vállalat ismételten kifejezésre juttatta hajlandóságát, hogy anyagilag is hozzájárul egy számító- központ létrehozásához, ameny- nyiben ezzel megfelelő adatfeldolgozó kapacitáshoz juthat. Ennek koordinálja az állami szervek feladata lesz. A számítástechnika elterjedését nagyon sok téves nézet akadályozza. A felvilágosító munkában ugyancsak kérjük. a Petőfi Népe segítségét. Ez a megye,, amely a közelmúltban még a tanyai lakosság életkörülményeinek megjavítását tűzte napirendre, ezzel párhuzamosan azon fáradozik, hogy a jövő útját is egyengesse, s a számítástechnikában se maradjon el korunk követelményeitől. Ügy érzem, van ebben valami szimbolikus, ami a sok nehézség ellenére is optimizmussal tölt el — mondotta befejezésül Tohai László. Nagy Ottó Erről beszélgettünk a Középmagyarországi Pincegazdaság vezetőivel: Bajzák Béla igazgatóval, Kiss József igazgatóhelyettessel és Varga Mihály főmérnökkel. IGAZGATÓHELYETTES: — A szőlőtermesztő gazdaságokkal igyekeztünk állandó kapcsolatot teremteni. Százötvenöt gazdasággal kötöttünk több éves szerződést. A partnerek zöme — 117 — tartós kapcsolatra törekszik, ezt bizonyítja, hogy tízéves megállapodást kötöttek velünk. Az elmúlt esztendőben 44 gazdaság részére 734 vagon műtrágyát juttattunk termelési előlegként. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ezekben a gazdaságokban részben a nagyobb műtrágyaadagok felhasználása eredményeként az 1972. évi 45 mázsáról tavaly 55 mázsára emelkedett a hektáronkénti termésátlag. A termelés fejlesztésének másik módja az új fajták telepítése. A lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezettel ilyen jellegű együttműködést alakítottunk ki. Két előzetesen elismert fajtából adtunk szaporítóanyagot. A K—11-es fehér bort adó és az M—4-es vörös bort adó szőlőből. Egyik legnagyobb jelentőségű megállapodásnak tartjuk, amit a kiskunmaisai Jonatán Szakszövetkezettel, kötöttünk. Részletesebben azért nem szólók erről, mert a Petőfi Népe már hírt adott róla, cs,ak annyit jegyzek meg, hogy folyamatosan összesen 230 hektár szőlőt telepítünk közösen a szakszövetkezettel. A munka már megkezdődött, mintegy 30 hektár úi ültetvény létesült eddig. Az ilyen jellegű együttműködést tovább akarjuk bővíteni és keressük a termelési kapcsolatok további úi formáit, meghagyva természetesen az eddigieket is. IGAZGATÓ: — Ezek a kapcsolatok egyúttal elősegítik a terméseredmények növekedését. Hasonló bortermésekre a következő években is számíthatunk. éppen ezért alaposan fel kell készülnünk a növekvő hozamokra. Fejlesztési elképzeléseink szerint már az idén korszerűsítjük az átvételt, növeljük az idény alatt feldolgozható szőlő mennyiségét. Kecskeméten épül a megye legnagyobb és legkorszerűbb szőlőátvevő telepe. Folyamatosan működő szoyiet és olasz préseket helyezünk ide. A szüret alatt 100 ezer mázsa .szőlő átvéte-. lét és feldolgozását tudjuk majd megoldani. Kiskunfélegyházán új feldolgozóüzem épül, amely szüretre kész lesz. Ezzel némileg tehermentesítjük a kiskunmajsai. pincéket. Kívánatos a tárolótér bővítése is. mintegy 200 ezer hektoliterrel. Sajnos, erre nincs meg még a pénzügyi fedezet, pedig jó lenne már az idén egy részét megépíteni. Eddig a 13 ezer hektoliter befogadóképességű osztrák műanyag tartályokra számíthattunk csupán. Még annyit jegyzek meg, hogy az idén számottevően növeljük exportunkat, elsősorban a Szovjetunióba mind palackozott borból. mind hordós szállítmányokból. Az idén először szállítunk bort Ausztriába is. Fejlesztési elképzeléseinkhez tartozik az üdítőitalprogram megvalósítása is. Ez évtől ugyanis átvettük a megyei szesz- és szikvíz- ipari vállalatot. FŐMÉRNÖK: — Erről talán én adnék tájékoztatást. A program megvalósítására 58 millió forintot fordítottunk. A teljes beruházás mintegy 2 esztendő múlva lesz kész. Az új, szőlőléből készül szénsavval dúsitott. Márka nevű italunk máris népszerű. Egyelőre naponta 15—16 ezer üveget palackozunk, de rövidesen beállítunk egy korszerű új gépsort. Ennek teljesítménye óránként 15 ezer palack. Az idén már 24 millió palackot hozunk forgalomba. Amennyibe^ a piac igényéi úgy kívánják, a termelést .tovább fejlesztjük. Ezenkívül más természetes alapanyagú üdítő italokat is forgalom, ba hozunk. A bőripar vezetőinek tehát vannak elképzelései a további fejlesztésre. Figyelemre méltó kezdeményezés, hogy a könnyű homoki borok forgalomba hozatalán kívül nagy gondot fordítanak az üdítő italok választékának bővítésére. K. S. Együtt a tagokkal A dusnoki szorgalom eredménye A dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben is ezekben a napokban summázzák az elmúlt esztendő gazdálkodását. A határ csendes, hiszen időben végeztek a mezei munkákkal, a könyvelésben viszont ugyancsak szorgos munka folyik. A 4500 hektáros mezőgazdasági nagyüzem, amelynek a nyugdíjasokkal, járadékosokkal együtt mintegy hétszáz tagja van, jól zárta az elmúlt esztendőt. Még csak előzetes számításokat végeztek, de annyit máris megállapítottak, hogy a termelési érték meghaladja a 100 millió forintot és a többi gazdasági mutatók is jól alakulnak. Zsilinszki László elnök megkönnyebbülten sóhajt, amikor az elmúlt év gazdálkodása kerül szóba. — Igyekeztünk megbirkózni a gondokkal, leküzdöttük a termelés fejlesztése előtt álló kisebb- nagyobb akadályokat. Az elmúlt esztendő értékelésének napjaiban mindig megállapíthatjuk, hogy a tagság szorgalma, segítőkészsége, tenniakarása nélkül' nem jutottunk volna előbbre. A legtöbb jövedelmet tavaly is a paprika hozta. Csaknem 31 és fél millió forinttal járult hozzá a gazdálkodás eredményességéhez. A minőséggel elégedett volt az ipar. A termelőszövetkezet tavaly új utóérlelési módszerrel kísérletezett. ami bevált. A paprikát szellős ládákban tárolták, melyeknek aljára hálót szögeztek. Ez a módszer termelékenyebb, hatásosabb, mint az eddig alkalmazott neccben történő utóérlelés. Legalábbis a tapasztalatok ezt bizonyítják. A kedvező értékelés alapján az idén át akarnak térni a termés nagy részének hasonló módon történő ütóérlelésére. A termelőszövetkezetnek három szárító alagútja van, amelyek alatt 24 órás műszakban 60-tól 140 vagon félkész terméket készítettek >10 paprikaőrlésre. Szoros, kölcsönös előnyök alapján, nyugvó termelési kapcsolatot alakítottak ki a Kalocsavidéki Paprikafeldolgo. zó Vállalattal. a gazdaság látja el paprikavetőmaggal a környező termelő- szövetkezeteket. — Kétszázharminckilenc mázsa vetőmagot állítottunk elő tavaly, amely mintegy 1200 hektárra ele- gendő. Értéke 2 és fél millió forint. Az elit vetőmagon kívül-nálunk fémzároliuk a terméket. Nagyobbrészt. a kecskeméti Zöldség- termesztő Kutató Intézet kalocsai állomásán előállított K—622-es fajtából gondoskodtunk szaporítóanyagról. Ez helvrevetésre nagyon alkalmas, korábban érik, nagy a festékanyag-tartalma, bő termést ad, jól tárolható és géni szüretre is alkalmas — hangoztatja az elnök. Másik nagy bevételi forrásuk a baromfitenyésztés, főleg a kacsanevelés és a naoosbaromfi-ér- tékesítés. —, A kacsaiénvésztésbpi tavaly • Kép az egyik kacsatelepről. Sereg Lászlőné szeretettel gondozza a jószágokat. 8 millió forint, bevételünk • volt, az idén 10 millióra számítunk. A törzsállományt az elmúlt évi 8 ezerről 10 ezerre növeljük. Tavaly 640 ezer naooskacsát értékesítettünk saját keltetőállomásunkról. Az idei tervünk. 800 ezer darab. Foglalkozunk kacsa előnevelésével és oecsenvecsirke-tenvésztés- sel is. Egy figyelemre méltó adat: a baromfitelepen egy dolgozó évente 400 ezer forint termelési értéket produkál — tájékoztat Zsilinszki László. Az idei feilésztési tervek között szerepel a paprika vetésterületének növelése, száz hektár paradicsom, negyven hektár uborka vetése. Tavaly először foglalkoztak a tagok háztáji gazdaságaikban paprikatermesztéssel, az idén már 50 hektárnyit szándékoznak vetni a kisgazdaságokban. Dusnokon negyedszázados a szövetkezeti mozgalom. Ez alatt szinte évről évre gyorsabban haladt előre a mezőgazdasági termelés. A jövő azt ígéri, hogy a fejlődés üteme tovább fokozódik. —ö. —r. NAPKÖZBEN Levelek válasz nélkül Azt hiszem nem én vagyok az egyedüli ember, aki számtalan, különböző vállalatnak, szövetkezetnek, hivatalnak küldött leveleire hetek, sőt hónapok múlva sem kapott választ. Pedig talán mondanom sem kell, nem egyéni érdekek vezettek, amikor megfogalmaztam a leveleket, s nem is személyes kapcsolatot kívántam kialakítani egyik-másik osztállyal, ipari szövetkezettel, intézmény vezetőjével. Csupán azt tettem minden esetben, amit kötelességem: panaszos levél érkezett! például egy kecskeméti gépkocsitulajdonostól, akinek autóját már nyolc hónapja javította akkoi* (több, mint fél éve) az ugyancsak kecskeméti autójavító szövetkezet. Nosza, gondoltam» a panaszos érdekében eljárva írok az elnöknek, s tapintatosan érdeklődöm, hogy miért tart ilyen sokáig náluk egy javítás. Tettem ezt annál inkább, mert a szövetkezet vezetője az akkori napokban nyilatkozott egyik kollégámnak: nagyon jól megy a javítás, napok alatt elkészülnek a legbonyolultabb javítással is. Az illető szövetkezet elnöke a mai napig sem válaszolt. De ez csak egy példa. S ahogyan eszembe Jutnak az ehhez hasonló példák, amelyeket „saját bőrömön*'' tapasztaltam, továbbá, ha eszembe jutnak az ismerősök, kollégák hasonló panaszai, már-már azt kell gondolnom, hogy soha senki sem kap választ hivatalos levelére. Tudok olyan öregekről, akik ákom-bákom betűkkel teleírt füzetlapon panaszkodtak különböző hivataloknak, majd a rádióhoz fordultak, mert sehonnan soha nem kaptak választ. Pedig nem ez az általános, noha meglehetősen svakor! tapasztalat. Nem csodálkoztam azon sem, amikor egy elszánt olvasónk személyesen utazott be Kecskemétre, felkereste a hivatalt, ahonnan hónapok óta várta a választ. Azt felelték neki: — Mit gondol, hogy mink azért vagyunk itt? Talán más munkánk nincs is, mint a levelekre válaszolgatni? Olvasónk nem ijedt meg erre az ..emberi hangria”, hanem föltette a kérdést: — És mit tennének velem tisztelt hölgyem, ha én az önök levelére nem válaszolnék soha? Csakhogy muszáj, mert önök oda írják a levél végére, hegy amennyiben nem fizetek, jövök, akkor ilyen és ilyen büntetést alkalmaznak. Sajnos, az állampolgárok gyakran ki vannak szolgáltatva a hivatalokban még megtalálható bürokrata szemléletet hordozó, azt gyakorló embereknek. Ok azt hiszik, hogy — hányszor elmondott igazság — a lakosság van a hivatalért és nem fordítva. Azt gondolják, hogy ha valaki ír a hivatalnak, arra egyáltalán nem kell válaszolni, mert nekik „nem az a dolguk”, hanem sokkal fontosabb teendőik vannak. De lehet-e fontosabb, mint az állampolgárokkal való harmonikus, emberi kapcsolat, amely nem egyszer éppen e levelekben kellene, hogy megnyilvánul jen? Az egyes ember, ha felszólítást kap valahonnan, már tudja, hegy arra válaszolni kell. hogy ott meg kell jelenni. A hivatal ezt sajnos, gyakran nem tudja. Nem érc zékeli azt a — nevezzük csupán etikai kötelességnek — tényt, hogy ha írnak nekem, válaszolni illik és kell. Hány és hány olyan levelet kapott szerkesztőségünk az utóbbi esztendőkben, amelyben arról panaszkodik a feladó, hogy már mindenhová írt, „de még csak nem is válaszoltak**.. . Pedig, amint kiderült ezekből a hozzánk küldött levelekből, néhány perc alatt, kis hozzáértéssel, némi emberséggel el lehet intézni a problémát, meg lehet adni a néhány szavas felvilágosítást. egy telefonnal meg lehet mozgatni azt a szervet, ahol hónapok óta fekszik a beadvány stb. Ezek a válasz nélkül hagyott levelek igen sok kárt tesznek össznépi vonatkozásban. Az egyszerű emberek ezreiben táplálják a hivatalokról korábban kialakított véleményt, hogy csak a pénzt szedik be, de ha az embernek baja van, mehet panaszra a jóistenhez. Pedig — további száz és százezrek bizonyíthatják — ez nem így van. Viszont csak úgy lehet meggyőzni a kétkedőket, ha - a hivatalok, különböző szervek, intézmények, szövetkezetek, hatóságok igenis válaszolnak a levelekre, méghrzzá nem hátlapok, hanem napok alatt. Egyelőre sajnos, még nem tartunk itt. A napokban idős ember botorkált be szerkesztőségi szobámba. Ezerszer bocsánatot kért, de meglátta az utcai táblán, hogy itt szerkesztőség van, s feljött, mert alig lát, levelet kellene írni a helyi tanácsnak, kérni a településfejlesztési hozzájárulás csökkentését, tekintettel sok mindenre. Megírtam a bácsinak, megcímeztem a borítékot is. Alig múlt el egy hét, s újra kopogtatott az ajtómon az illető, s mint valami csodát említette, kezében a levéllel, hogy képzeljem el, válaszoltak'. . . Igen! Neki ez már-már csodának számított, pedig a legtöbb esetben természetes. Kár, hogy nem minden esetben. Gál Sándor • A keltetőállomáson Ferity István és Sipos Lajos villany- szerelő a vezérlőszekrényeket és fűtőtesteket javítja.
