Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
1973.december 28. • PETŐFI NÉPE • 3 ■iiiiiill Bőséges ajándékcsomag A RÁDIÓ MELLETT Karácsony görkorcsolyával Hasznos és szép kiadványok Festmények, városképek 1974-es naptárakon A szokásos karácsonyi körkérdések során tőlem sajnos senki sem tudakolta, hogy van-e valamilyen különleges kívánságom. Feltétlenül azt kértem volna, hogy az ünnep utáni Képernyő terjedelme többszöröse legyen a szokásosnak. A bőség zavarával küszködve igyekezem mondandómat a megszabott helyre beszorítani, elrendezni. A szerkesztők dicséretével kezdem. Ügyeltek az arányokra, a zené® műsorok és a prózai művek elhelyezésére, a gyerekekre, felnőttekre, jól vegyítették a vidámságot, a felszabadult derűt és-vá magvas, súlyos gondolatokat. Sokféle műfajban szórakoztatták a milliós közönséget, változatosan, felhasználták a legkülönbözőbb kifejezési formákat; mégis egységesnek éreztük a három napot, „összeállt a karácsonyi program. Nagyszerű ötletnek bizonyult az,,.És mégis mozog a föld” bemutatása, a három rész. időzítése. A nézők nem szeretik a túlságos elaprózást, mert mire beleélnék magukat a történetbe, már megjelenik a felirat: „a legközelebbi részt...” A Jókaiműből készült film tagolása mintaszerű volt. A kiegyezés* utáni felpezsaüiés éveiben, amikor „ahogy a költő megálmodó: minden emelkedik az ég felé: házak, népek, szellemek” írta a legtermékenyebb magyar író aranykorszakának időtálló remekét. Nyughatatlan emberekre emlékezik, ifjúkori példaképekre és társakra, kik a földnek ezt a kis darabját, Magyarországot akarták megmozdítani; a nagy reformkorszak legendáját formálta elapadhatatlan mesélőkedvvel. Nemzetépítő erényeket, és tragédiákkal fenyegető vétkeket testesítenek meg a hősök, a főbb szereplők. Kapás Dezső, Szántó Erika ea Hajdúfy Miklós úgy gombolyította erős sodrású cselekménynyé a regény szét-szétszaladó szálait, hogy egy pillanatra se érezzük az elhagyott epizódok hiányát. Hatásos jelenet az „eredeti” regényben Csollán Berci és a világszép Katinka tizenhárom év utáni törvényparancsolta találkozója és a delnő bivaly-, szamár- és ökörfogaton történő hazatranszponálása, Az első csacsin cigánygyerek fújta a postamarsot Buda és Pest legelőkelőbb utcáin. Tíz forgatókönyv^ író, rendező közül talán egy tekintene el ettől a vidám menet beillesztésétől, fényképezésétől. Szerencsére az említettek kihagyták az önmagában szerfölött mulatságos, ám Jenőy Kálmán sorsát, egyéniségét nem befolyásoló, az ügy lényegét tekintve érdektelen sztorit. Csak a példa kedvéért említettem ezt az epizódot, tucatnyira hivatkozhatnék az utóbbi évek egyik legjobb tévéfeldolgozását méltatva. Kit dicsérjünk a színészek közül lelkesebben? A szűkszavúságában félelgnetes Dayka Margitot, Latinovits Zoltánt, „az igazi magyar urat”, vagy Jenőynét (Sulyok Máriát) és unokáját, Kálmánt (Kozák Andrást) méltassuk? Torna nek Nándor fiskálisa egy nagy művész remeklése ... Sík Igor operatőr is megtalálta az És mégis mozog a föld tévéváltozatának a stílusát. A jobbnál jobb gyerekműsorok közül A palacsintás király című, kédves ötletekkel színesített, üde és tanulságos meséjéről. a Hat medve és a. bohóc című csehszlovák film harsány humoráról mindenképpen szólni kell. Másodszor láthattuk mindkét útifilmet. A jó, igazán értékes alkotások jellemzője, hogy ilyenkor az ember újabb kitűnő felvételeket, rendezői „fogásokat” vesz észre. Most is így történt Thor Heyerdahl expedíciója az emberi kitartás, szolidaritás, leleményesség eposza. Vitár Róbert szerkesztő-riporter Japánban jártunk című riportfilmje is jóval többet adott a szokványosnál. A karácsonyesti IX. szimfónia azok számára is remélhetően maradandó élményt jelentett, akik máskor elcsavarják a rádiót, ha Beethoven vagy más klasszikus zeneszerző nevét hallják. (Külön cikket érdemelne a zenei osztály ünnepi ajándékcsomagja.) A „keserűről” sem illik hallgatni. Az Arany páva II. középdöntője azt látszik igazolni, hogy a rosszul megválasztott keret, forma évszázados értékek csillogását is halványíthatja. Hányszor írtuk már, hogy a népdalokat és a népi előadókat hiba úgy egymásnak ereszteni a csillogó porondon, mint a táncdalokat és a könnyű műfaj sztárjait. A Tavaszi szél vizet áraszt, meg a Zöld erdők harmatját sohasem lesz „versenyprogram”. Már-már hagyománynak érezhetjük, hogy a karácsonyi ünnepeken felvonulnak a királyok, hercegek, grófok a képernyőre. Nyilván a véletlen hozza így, de azért jövőre jó lenne csökkenteni a számukat. Volt most is palacsintás király, császár, herceg szép számmal. Végül lokálpatrióta büszkeséggel hadd örvendezzünk a tiszaújfalui Bársony Mihály kitűnő teljesítményének, a Tükrösben szereplő homokmégy i asszonypk tortakészítő leleményességének. A háromnapos műsorban örömmel fedeztük fel a képernyőn a megyénkbeli színészele közül Gumik Ilonát, Sárosi Gábort, Szakács Esztert. Heltai Nándor Ezúttal a lábam viselte meg a háromnapos karácsonyi ünnepet. Ennek pedig nem a megelőző bevásárlás, sorban állás volt az oka, hanem a rádió és a televízió. Igen, ez a két önző lakótársam, akik csak annyi szabad időt hagytak, amíg elfogyasztottam az ünnepre kijelölt mennyiségű kocsonyát, pulykahúst, disznócsülköt — aztán magukhoz láncoltak könyörtelenig. Hűtlen lennék a valósághoz, ha eltitkolnám, hogy ennék a rabságnak voltak kellemes percei. sőt órái is. Nem gondolok hát rossz szívvel sem a rádióm, sem a tévére; eredendően elnéző vagyok, csak a lábam fájlalom a három nap után. Az egy percig sem vitás, hogy Péter és Pál összefér ,a naptárban, és az sem, hogy a televízió és a rádió ugyanabban a szobában egyidőben nem beszéJihet. Választhattam tehát, vagy nézem a tévét vagy hallgatom a rádiót. És ez volt a nehéz feladat. Mert módfelett érdekelt például az Arany páva középdöntője is, meg a budai Korona cukrászdából közvetített irodalmi összeállítás is. A baj ott kezdődött, hogy a két műsor javarésze egyidőben játszódott. Kezdődött az ingajárat: egy népdal a kisszobában, három perc Karinthy Ferenccel a nagy szobában. Egy másik alkalommal pedig meghallgattam Csanádi Imre egy versét a tévében, majd fölpattanok a székből, irány a rádió, fülelem Tömörkény István írását. Közben lemaradtam Danteről és Velazquezről, de gyönyörködöm pár pillanatig Toulouse-Lautrec-ben, futás a másik szobába, sajna, elmulasztottam Sánta Ferenc néhány mondatát... Szóval ezért fájdult meg a lábam. Jövő karácsonyra legalább egy görkorcsolyát veszek a rádió és a tévé közti közlekedéshez. Egyébként tetszett a rádió ünnepi műsora. ízléssel válogatott versek, rádiószínházi bemutatók, figyelmet felkeltő riportok, zenei összeállítások kerültek az ünnepi „asztalra”, Csak a választás ne lenne ennyire nehéz ... Kontra György Szombattól közlekedik a kis földalatti A millenniumi földalatti vasutat 29-én adják át rendeltetésének. Üj végállomását a Kacsóh Pongrác útnál alakították ki, s meghosszabbított útvonalán a Széchenyi fürdőnél létesítettek új megállót. A pályaépítéssel, illetve -korszerűsítéssel egyidejűleg az alagútban jobbirányú közlekedést, valósítottak meg A kis földalatti kocsiparkját teljesen kicserélték. A Ganz-MÁVAG gyártotta vonatok elődjeiknél kényelmesebbek, tágasabbak, s nagyobb befogadóképességűek. Csaknem másfélszer annyi utas fér fel az új szerelvényekre, mint a régiekre. Egymásba kapaszkodva futnak a napok. Észre sem vesszük, hogy elmúlt egy hét, egy hónap. Ha valaha, hát napjainkban érvényes az a megállapítás, hogy az idő pénz, egészen pontosan szólván: érték. A mind bonyolultabb létviszonyok között egyre fontosabbá válik az időtényező. Hajdanán a csillagok állása, a nap égi útjának követése elegendő támpont volt a tájékozódáshoz. Most sokan percekre beosztják idejüket, hoszabb időre kidolgozzák programjukat. Ilyenkor, december végén, amikor az óév már búcsúzkodik, érthetően nagy keletje van az új esztendő pontos rendjét, „beosztását”, az ünnepek elhelyezkedését tartalmazó kiadványoknak. Megtudtam Varga Andrástól, a Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat megyei lerakatának az igazgatójától, hogy 21 ezer példányban harminchat féle zsebnaptárt kaptak. Az irodai naptárakból 29 ezret szállítottak az üzletekbe. Több vállalat külön is meglepte dolgozóit, ügyfeleit valamilyen naptárral. • Vaszary János: Női portré. • Keresett a városképet bemutató asztali naptár is. i * i • t i K 15 29 Sz 2 16 30 Cs 3 17 31 P 4 18 Sz 5 19 H 7 21 K 8 22 Sz 9 23 Cs 10 24 P 1! 25 Sz 12 26 H 14 28 A napok, hónapok rendjét tartalmazó nyomtatvány szükséges, nélkülözhetetlen segédeszköz ügyeink intézésében. Mivel sűrűn látjuk a birtokunkban, szobánkban levő naptárt, joggal igényeljük, hogy ne csak praktikus, hanem szép is legyen. A környezetünkhöz tartozik, hatással van ránk. A hasznosságot és az esztétikumot igyekeznek ötvözni a Képzőművészeti Kiadó Vállalat naptárai. Évről évre növekszik irántuk az érdeklődés. Állandóan gazdagodik a választék és — ha kis mértékben is — emelkedik a példányszám. Egyik-másik kiadvány valóságos nyomdai remeklés. Érdemes érvényessége lejártával is megőrizni. A naptárgyűjtés nemes szenvedély. Vannak olyan lakások, amelyekben a naptárakon látható reprodukciók az egyedüli képzőművészeti alkotások. Kelendőek voltak az asztali naptárak. A városképeket bemutató fajtából ezerkétszáz darab került a Bács-Kiskun megyei üzletekbe. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a Czóbel Béla munkásságát pompásan kivitelezett nyomatokon érzékeltető, az idős mester újabb munkáit és néhány régebbi alkotását felidéző falinaptár iránt. Már december elején elfogyott valamennyi példány. Jó ötletnek bizonyult a hazai népviseletek és a régi magyar várak ismertetése. Kedveltek a Ms alakú állónaptárak. „Használat után” az egyes hónapokat díszítő képek . levelezőlapként is hasznosíthatók. 1974-ben egy szép Vaszary János-sorozat segíti a képzőművészeti ízlésfejlesztést, tájékoztat és gyönyörködtet. Naptárakról szólván tudást gyarapító szerepükről sem hallgathatunk. 1974-ben a régi Budapestet idéző asztali naptár minden tekintetben sikerült munka. Nincs helyünk valamennyi naptártípus felsorolására, vagy vázlatos ismertetésére, összegezésként megállapítható, hogy a kiadók érdekes, bőséges választékról gondoskodtak. A nyomdai kivitelezés miatt sem panaszkodhatunk. A szakemberek mégis úgy látják, hogy csak újabb erőfeszítésekkel tarthatja meg a magyar naptárkiadás a nemzetközi piacon kivívott jó hírét. Célszerű lenne modernebb formákkal kísérletezni, jobban M- használni a korszerű nyomdatechnika vívmányait. Heltai Nándor Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat létesítettek A művelődésügyi miniszter a pályakezdő fiatal íróit. költők, kritikusok Bzámáina „Mó-;cz zsigmond irodalmi ösztöndíjat” létesített. Az öszitöndíj célja: hozy a pályakezdő íróknak, köJitőtoiek, kritikusoknak: segítséget nyújtson a szocializmust építő társadalom miméi mélyéhb.alflposabb megismerésiéhez, és; kedvező feltéteteket teremtsen a művészileg magas színvonalú, szocialista szellemiségű alkotói tevékenységhez. Az ösztöndíj egy év tartamára szól, összege havonta háromezer forint, amely több személynek megosztva is adomány ózható. Az ösztöndíjban 35 évesnél fiaitaatabto fródc részesíthetők, a ki kinek a megjelent művei megfelelő tehetségről és a szocializmus iránti elkötelezettségről tesznek bizonyságot. Nem részesülhet ismételten ösztöndíjban az a felt ételeknek egyébként. me-felelő tró —. aki egy évig már a teljes összegű, háromezer forintos' ösztöndíjat élvezte. Az ösztöntHi odaítélésénél előnyben részesülnék azok az Írók, akik vállalják, hogy huzamosabb időn keresztül részt vesznek — ültetve, akik részt vettek — a term«őm.unkóban, és tapasztalataikat, élményeiket szépülöd, vagy közvetlen vaióságfeltáró (riport, szociográfia, tanulmány stb.) műfajban folyamatosan fel kívánják dolgozni. Előnyt élveznek azok is. akik olyan művön dolgoznak, amely a szocialista társadalom alapvető osztályainak életproblémáit ábrázolja és ehhez további anyaggyűjtésre, vagy anyagi gondoktól mentes alkotói feltételekre van szükség. Az ösztöndíjat közvetlen pályázatt-'l vagy a Magyar írók Szövetsége KKSZ-alapszervezeténelk, a fiatal írók JAzmef Atti’a-lcöre vezetőségének és az irodalmi folyóiratok szerkesztőségeinek javaslat- alapján adományozzák. Megvonható az ösztöndíj, ha az ösztöndíjas nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, vagy erkölcsi-politikai magatartása erre érdemtelenné teszi. A Méricz Zelgmond-ösztöndij adományozásáról’ esetleges megvonásáról a bíráló bizottság határoz, melynek határozata a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával lép hatályba. A pályázók é® a javasolt jelöltek munkaprogramot kötelesek benyújtani a bíráló bizottsághoz, és teljesítéséről kötelesek beszámolni a bizottságnak. A bíráló bizottság elnökét és taglalt a művelődésügyi miniszter nevezi ki. Az adminisztrációs feladatokat a Maevar Népkűztámas'1 - Művészeti Alapja látja el. A pályázatokat és javaslatokat a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi osztályához kell . benyújtani. Az ösz-an/Hi adományozása első alkalommal 19T4. január l-től történik, (MTI) (2) Mindehhez egy nagyon szépen megmunkált, mélybamára pácolt falépcső vezetett fel a földszintről. Igen masszív építmény volt. nem nyikkant az egyet se, akármilyen súlyú ember lépett is bármelyik fokára. Suhant haza az ifjú, szívében a náz már-már aranyba foglalt képével, és fejében a kiegészítő ötlettel, amely nem volt más, mint a teniszpálya, valamint az úszómedence. Útközben lázasan dolgozott fantáziája. minek következtében a terv mindjobban kiterebélvesedett. Nem egy ilyen házat kell építeni hanem egy egész utcányit belőlük. ■ A város ezzej oéldát mutathatna, nemcsak a szomszéd helységeknek. hanem az egész országnak. Sőt az egész kontinensen jól reprezentálhatná, hogy nem abrakadabra, hanem nagyon is tény az a bizonyos sokat emlegetett szittya kultúrfölény. Ráadásul ezzel méltó lakáshoz — vagy nyári lakáshoz — jutnának a város előkelőségei is — tette hozzá gondolatban. Mert ha még az előbb leírt mérvű távolságokba ragadta is el fantázia, egy bizonyos határon túl csak föltámadt benne a Béládi-menril.itás. A polgármester-apa látott némi realitást az ötletben. A terv kétségkívül újszerűnek tetszett, amellett voltak olyan vonatkozásai is, amelyek az erkölcsi siker mellett némi anyagi haszonnal is kecsegtettek. De a szenátorokat előbb meg kellett puhítani ahhoz, hogy szavazásra bocsáthassa. Az idősb. Béládi először tehát azt vette számba a városatyák közül kik azok. aMk ilyen vagy olyan módon szerepet kaphatnak az építkezésben. Elég tekintélyes volt a számuk. A kultúrtanácsnoki ötlet ezzel lényegében a megvalósulás útjára lépett. Persze előbb még kellett valami támogatást szerezni a kormánytól is. Az ifiú kultúrtanácsnok nem mindig egyenes logikai vonalú indoklásai során előszeretettel ismételgette a szittya kultúrfölénykifeiezést. Nem rossz. Hiszen az országban már a verebek is csiripelték, hogy a kultúrfölény nagy apostollá, Klebelsberg Kunó gróf. vallás- és közoktatásügyi miniszter gyengéd érzelmekkel viseltetik a város iránt. Persze ..Klébi” azért megkérdezte a kihallgatásra jelentkezett Béláditól: — No és mondd csak, kérlekalássan. mi ebben az egész vállalkozásban a kultúra? Mire a polgármester ravaszul azt kezdte fejtegetni, hogy az európai látvány, amit ez az utcaegyüttes a városba látogató hazai és külföldi vendégeknek nyújtani fog. — Ezzel mintegy példát statuálunk kegyelmes uram. Hogy a városképek tekintetében is benne vagyunk a nyugati kultúrkörben. Nem volt éppen átütő ereiű érvelés, azt meg kell hagyni. De „Klébi’’ azért adott pénzt. Ha nem is annyit, amennyit kértek tőle — annyit sose adott —. de elég tekintélyes summát. (Minthogy Béládi jól ismerte ezt a szokását, kétszer annyit kért. mint amennyit kapni remélt. így aztán végül mindkét fél elégedett lehetett.) Igaz, a város által megszavazott összeg, valamint a kormánytámogatás még mindig nem futotta a tervezett kiadásokat, de a pillanatnyi deficittől a polgármester egyáltalán nem ijedt meg. Az volt az elve, hogy majd menet közben kialakulnak a dolgok, és végül minden elrendeződik. Az építkezés úgy indult, mint minden nagyobb vállalkozás ebben a korszakban. Az első pillanattól kezdve körülgomolyogta a panama felhője. Ez azonban még nem lett volna olyan nagy baj. Főképp azért nem. mert a ravasz Béládi jó erősen markában tartotta a szálakat. Sőt. Sikerült a városi bérletek az évi megváltási árát is följebb srófolnia Csakhogy még így sem volt elég a pénz. Minthogy az építkezés nem állhatott le, gyorsan szerezni kellett valahonnan. Utólag egyáltalán nem tudták kideríteni kinek volt az ötlete, hogy csípjék le annak az összegnek a feléit amit a Népjóléti Minisztérium utalt át a városnak a közsegélyesek ellátására. Valószínűleg Béládié. De ő később úgy tett, mintha soha nem hallott volna a dologról. Mindenesetre lecsípték. Nem is a felét. Annál valamivel többet. Szokásos, a városok financiális gyakorlatában ..bevett’’ manipuláció volt ez. amely fölött úgyszólván minden esetben szemet hunytak. S itt sem lett volna semmi baj. ha nem a ..Klébi” által kedvelt és asvonszubvencionált helységről van szó. Csak egy stréber tisztviselő kellett hozzá, aki besúgta a Népjóléti Minisztériumban a Béládiék keresztülvitte tranzakciót, és Vass József, a minisztérium gazdája — egyben állandó miniszterelnökhelvettes — azonnvomban felvillanyozódott. Sőt rögvest szigorú vizsgálatot is indított. Tán megszállta volna az igazságkeresés ördöge? Dehogy! Egyszerűen csak borsot akart tömi Klebelsberg orra alá. Évek óta ádázul intrikáltak Ugyanis egymás ellen. S ha Vass Józsefnek sikerült is a hatalom magasabb polcaira kapaszkodnia, ellenfele mindig éreztette vele vitathatatlan szellemi fölényét. „Klébi” persze azonnal átlátott a szitán, és közismert agyafúrtságának minden eszközét felvonultatta védencei érdekében — állítólag a kormányzónál is eljárt ebben az ügyben —, mégis csak részleges sikert tudott elemi. Megmentette ugyan Béládiékat. Ami gyakorlatilag annyit jelenített. hogy nerrj indult fegyelmi a városi adminisztráció ellen a közsegélyeseknek szánt pénzösszeg önkényes megbírálás-*. miatt S nem iártik utána az illetékes szervek azoknak a panamáknak sem, amelyek ezt a különös vállalkozást — mint említettük — az első pillanattól kezdve sötéten gomolygó felhőként körüllengték. A botrány elkerülése érdekében viszont a házak nem maradhattak városi tulajdonban. így nem költözhettek be falaik közé a vezető tisztségviselők sem. Hanem értékesíteni kellett őket. — Ez volt a büntetlenség ára. Nomeg persze az átadásra tervezett díszünnepség is elmaradt. A hat házra, ha nem is könynyen, de azért végül akadt vevő. Az elsőt — mintegy porhintésül — Béládi egyik tehetős földbirtokos rokona vette meg. A másodikat. harmadikat negyediket egy gyáros, egy nagykereskedő, illetve egy fuvarozási vállalkozó. Az ötödiket dr. Blau Henrik főorvos. A hatodikat pedig egy pesti újgazdag — a babájának. Hej micsoda élet folyt itt’ (Folytatjuk).
