Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 14. I Hogyan készül a költségvetés? Mint népesebb családban a gondos háziasszony, körültekin­tő beosztással biztosítja, hogy a család élelmezésére, ruházko­dására, legszükségesebb kiadásaira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb családnál, az államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredményei, tapasztalatai alapján összeállíttatja a következő évi bevételek) és kiadások jegyzékét, körvonalazva ezzel egy-egy esztendő gazdasági fej­lődésének útját-módját is. MIT TARTALMAZ A KÖLTSÉGVETÉS ? TÖRVÉNYBE FOGLALJÁK Tévénéző gorillák vételek és kiadások számszerű összeállítását a pénzügyminiszter készíti el, s azt a kormány elő­terjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechanizmus ismétlődik meg ebben a hónap­ban is: a sok éves hagyomány­nak megfelelően az idei utolsó ülésszak plénuma elé kerül a Magyar Népköztársaság költség­­vetése, amelyet az országgyűlés megvitat, majd törvényerőre emel. fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a kü­lönböző társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének szabályo­zásában. Az állami költségvetés lénye­ges funkciója, hogy — a bevé­telek alakulásától függően — ■kellő összeget biztosítson a kü­lönböző népgazdasági ágak fej­lesztésére; az egyes állami vál­lalatok, továbbá a külkereskede­lem tevékenységének támogatá­sára; a közös társadalmi fogyasz­tásra, ezen belül a haza védel­me szükségleteinek kielégítésére, végül pedig a nemzetközi szer­ződésekből eredő és egyéb állami kötelezettségek teljesítésére. A kötségvetés két részre tagozó­dik: a központi szervek és a ta­nácsok kötségvetésére. országgyűlés állandó bizottságai­val. E bizottságok az alapos in­formáció, a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott köz­vetlen konzultáció során külön­böző észrevételeket tettek; több­nyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek na­gyobb anyagi támogatást. A pénzügyi szakemberek az­után gondos elemző munkával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igényekre vala­mivel több pénzt előteremteni? így a mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjainak kérése alapján az eredetileg tervezettnél na­gyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetésben a me­zőgazdasági bekötő utak építésé­re, s a mezőgazdasági kutatások fejlesztésére; a kulturális bizott­ság igénye alapján az iskolák felszerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság javaslatá­ra, a vérellátás, a véradó 1 szol­gálat és a mentőszolgálat fej­lesztésére, korszerűsítésére. szág új esztendejének előkészíté­séhez az állami költtségvetés or­szággyűlés elé terjesztése, ottani megvitatása, elfogadása. Ez te­szi lehetővé, hogy a jó gazda gondosságával készülhessünk fel az 1974. évre, s biztosítsuk ha­zánkban a szocialista építés elő­rehaladását. U. L. Versenytársak, de nem ellenfelek... Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot jelenti, amelyből az állam különböző szervei útján gazdálkodik. Ebbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből teljesítik az állami felada­tok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetésben természetesen csak olyan bevéte­leket lehet előirányozni, ame­lyeknek előteremtése törvényes, amelyre jogszabály ad lehetősé­get. Ami az állami költségvetés megjelenési formáját illeti, a be-Az állami költségvetés magá­ba foglalja valamennyi állami szerv, továbbá a SZOT Társada­lombiztosítási Főigaegatósága összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kapcsolatos bevéte­leket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevé­telükkel és kiadásukkal szere­pelnek a költségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirányzott befizetéseikkel, illet­ve az állami költségvetésből szá­mukra előirányzott támogatás összegével. A költségvetés útján történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős részének el­osztása, illetve újra elosztása. Az állami költségvetés alapvető fel­adata, hogy felmérje a társada­lom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénz­ügyi fedezetet. Ilyen értelemben A MUNKA SORRENDJE A költségvetés összeállítása a Pénzügyminisztérium által éven­ként kiadott úgynevezett költ­ségvetési körirat alapján kezdő­dik meg. Ez felhívja a figyel­met az aktuális gazdaságpolitikai irányelvekre, tájékoztat a nép­­gazdasági terv főbb céljairól, út­mutatást tartalmaz a takarékos­ság érvényesítésére. Meghatároz­za a bevételek és a kiadások tervezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak alapelveit. A költségvetés tervezése két ütemben történik. A tervezés el­ső ütemében a Pénzügyminisz­térium — együttműködve a töb­bi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsokkal — felső szinten ki­alakítja költségvetési javaslatát. Ez történt ' meg a decemberi ülésszak elé kerülő állami költ­ségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illet­ve helyettesei ismertették az Ez a néhány példa is meggyő­zően bizonyítja, hogy az állami költségvetés számadatait sok-sok konzultáció, tanácskozás ' során úgy alakítják ki, hogy ez való­ban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gazdálkodásának törvénybe foglalt szabályzata le­hessen. , Ezért nélkülözhetetlen az or­udom, nem sok újat mon­dok annak kijelentésével, hogy az állatoktól is sokat ta­nulhat az ember. A kutyahűség: fogalom. A galambszelídség: szintén. Ámbár erről erősen megoszlanak a vélemények. Mondják, rájuk is áll a szólás­mondás, hogy lakva ismerjük!, meg egymást igazán. Megfigyel­ték, hogy maguk közt ádázul tudnak civakodni a galambok. Ügy tépik, vágják egymást, ha összekülönböznek, hogy az em­berek se jobban. No de hát így kerek a világ — állatéknál is. Ez még hitelesebbé teszi az állítást, hogy tőlük is van mii tanulni. Hogy a galambnál ma­radjunk egyelőre: Klagenfurt osztrák város lakói voltak szem­tanúi annak a hőstettnek, ame­lyet egy postagalamb hajtott végre. A madár postai kiküldeté­séről volt útban visszafelé, ami­kor a várostól 13 kilométerre megsebezte egyik szárnyát. Né­hányszor megkísérelte a felszál­lást, de mivel ez nem ment, gya­logszerrel folytatta útját. Ha nagy késéssel is — és teljesen le­gyengülve —. de teljesítette fel­adatát a szárnyas postás: eljut­tatta a levelet a címzetthez. S ha már szárnyról van szó ... A bagolyról kiderült például, hogy nemcsak bölcsességben le­het mintaképünk, hanem példát vehetünk róla a nesztelen re­pülésben is. Nem vagyunk még annyira süketek, hogy ne ész­lelnénk gyakran, milyen súlyos gond közérzetünkre nézve az óriásrepülőgépek, de még a ki­sebb gázturbinás repülőgépek, helikopterek túlzott lármássága. Aerodinamikai szakemberek kézzel-lábbal dolgoznak most azon± hogy ellessék a „bagoly­technika” nyitját. Felfedezték — a bagoly a szárnyvégek különle­gesen finom, fűrészfogszerű for­májának köszönheti, hogy a leg­­nesztelenebbül repülő madár. A mennyezeten elhelyezett hi­ganygőzlámpák nappali fényt árasztanak a Bajai Ganz Villa­mossági Készülékek Gyára új szerelőcsarnokában. Odakint még nem virradt meg, de itt az üzemben már javában dolgoz­nak. A szerelésre váró kapcsoló­­szekrényeken füzérekben csüng­nek a bekötésre előkészített ká­belek. Az asztal mellett a „fino­mabb” műszerek szerelői szor­goskodnak, egymás keze alá ké­szítik elő a munkát. Férfiak, nők, több mint harmincán végzik (egymás mellett felelősségteljes feladatukat. Valamikor az Egyet­értés szocialista brigád ' tagjai voltak valamennyien, amíg egy átszervezés miatt ketté nem vál­tak. A brigád másik fele a Hu­nyadi nevet vette fel. Sokan kíváncsian figyelték, megáll-e saját lábán az új bri­gád, az új vezetővel — Horváth Istvánnal. Horváthot a régi bri­gádnál is a legjobbak közölt em­legették, s az ottani tapasztalat, no meg a jó szervezőkészség itt sem hagyta cserben. 1970-ben úgy indultak, mint zöldkoszorús szo­cialista brigád. 1971. április 4-én őket is szólították az ünnepség elnöki asztalához, hogy ismét át­adják a szocialista brigád okle­velet. Az Egyetértés brigád ha­sonlóképpen elnyerte. Mindkettő fej-fej mellett versenyzett a jobb eredmények eléréséért. 1972-ben aztán nem várt for­dulat történt. Év elején ugyan még mindkét brigád benevezett a bronz jel vényért folyó verseny­be, de az eredmények már eltá­volodtak egymástól. Az Egyetér­tés brigádvezetője három hónap­ra bevonult katonának. Balázs Zoltán művezető ideiglenesen vállalta a brigád irányítását. A termeléssel nem is volt baj, de a vállalt társadalmi munkából A megyei szőlőkonstrukció megvalósításának egyik fontos témakörét a felhasználandó sza­porító anyag képezi. Az elhatá­rozások szerint az új szőlőültet­vényeken kizárólag fajtaazonos, magas biológiai értékű, államilag ellenőrzött szaporítóanyagot hasz­nálhatnak fel a gazdaságok. En­nek érdekében kell létrehozni központi törzstelepeket, illetve ahol a feltételek lehetővé teszik, erre a célra a régi üzemi ültet­vényeket is át lehet alakítani. A szükséges szaporítóanyag nagy részét a Hosszúhegyi-, a Kunba­jai-, és a Kiskunhalasi Állami Gazdaságot« oltványtermelő bázi­sain állítják elő. A három gazdaság nagy össze­get fordít az évi másfél millió szőlőoltvány előállítására alkal­mas üzem kiaakítására. Ezenkí­vül mindegyik gazdaságban lesz törzsültetvény, az alanytelep. Persze, ne essünk tévedésbe. Nem a bagoly, hanem a termé­szet jobb technikus, mint az ember.1 Bízunk abban, hogy a bagolyszárnyvég-konstrukciót sikerül még annak előtte leko­­pirozniok a kutatóknak, mire az egyre nagyobb méretű repülő­­szerkezetek zajártalmai miatt tö­kéletesen megsiketülnénk. (Ap­ropó! Nem lehetne körülnézni az énekesmadarak világában is olyan technika után, amelynek utánzása révén bizonyos zenei zajártalmak hárulnának el a fülünk felől?) Technikát kölcsönkérni mehe­tünk ám a madaraknál jóval ki­sebb állatokhoz is. Akkorához, mint a pók. Hogy ne tréfáljunk? Szó sincs viccelődésről. Az é szak-kar olinai egyetem 5000 dollár pályadíjat tűzött ki ama kutatója megjutalfhazására, aki • A Hunyadi brigád egyetlen órát sem teljesítettek. Becsületükre legyen mondva, a versenyt mindvégig folytatták, de a versenyértékelő bizottság nem volt elnéző a nem telesített társadalmi munkával szemben. A Hunyadi brigád viszont bronz­érmes lett. Az Egyetértésben kissé alább­hagyott a versenyszellem, hogy a sikertelenségnek egyedül ma­guk az okozói. Az idén a Hunya­di az aranyjelvényért, az Egyet­értés a bronzért versenyez. Az értékelési idő áprilistól áprilisig tart. Most egymást segíti a két brigád. Továbbra is versenytár­sak maradtak, de nem váltak ellenfelekké. Az új elhagyta a régit, bizonyítva, hogy megáll a amelynek létrehozására több mint 90 millió forintot szánnak. Há­rom éven belül a megye állami gazdaságai innét vásárolhatják a rekonstrukcióhoz, új telepíté­sekhez szükséges szőlőoltványo­kat. Szabó Lajos, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság főkertésze tá­jékoztatott a telepen szaporítan­dó fajtákról. — Az Alföldön biztonságosan termeszthető és gépi betakarítás­ra alkalmas fajtákat nevelünk — mondotta. — Dr. Tamássy István és dr. Koleda István, a Kertészeti Egyetem kutatói, eu­rópai és amuri fajták kereszte­zéséből előállították azokat a hibrideket, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A kísérleti adataink szerint a hek­táronkénti 230 mázsa szőlőt biz­tonságosan megtermik, s a tava­szi fagyok után is képesek 70 szá­megfejti, hogyan szövi hálóját a pók. Eszerint a textilipar mai gépesítettsége mellett sem vág­hatunk fel szaktudásunkra. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az említett pályázat mögött az ot­tani textilgyárak szövetsége áll, amely a textilgyártáshoz akarja megfejteni a természet titkát. Tehát még mindig van valami, amit a pók jobban csinál. No de nem folytatjuk a pél­dák felsorolásával, elhitetésül — hogy az állatoktól is tanuha­­tunk — ennyi is elég. Az meg egyenesen szép az em­bertől, hogy igyekszik viszo­nozni az állatok szívességét, mi­vel önzetlenül adják át ismere­teiket. Van rá példa, hogy tő­lünk is tanulhatnak azért egyet­­mást az állatok. Mit meg nem próbált például a Hága melletti Wassenaar ál­latkert vezetősége, míg sikerült leküzdeniük a náluk őrzött öt gorilla unalmát. Mindent meg­próbáltak, hogy mentsék meg az egyenesen halálos unalomtól a maga lábán is. Az idén vállalt versenypontokat egymás után „pi­pálják ki”, már csak három van hátra, de még időben ezt is tel­jesítik. Ami ezután következik, kér­ték, hogy ne írjak róla, hiszen ez még csak terv. De az évek óta vezetett mintaszerű brigádnapló meggyőzött arról, hogy amit a Hunyadi-brigád tervez, azt meg is valósítja. Ha sikerül elnyerni az aranyjelvényt, személyenként 500 forintot kap a brigád. Ebből a pénzből egyik tanyai iskolának iskolatelevíziót szeretnének vá­sárolni. Elnézést az utolsó sorokért. Szabó Ferenc zalékos termésre. Téli fagyra nem érzékenyek, takarni így nem kell, a magas művelésre, a gépi betakarításra kiválóan alkalmas hibridek. A tapasztalatok szerint a hib­ridek peronoszpórára és Botritis­­re érzékenyek, illetve ellenállók. A jelenleginél fele mennyiségű permetezéssel megvédhető a ter­més. A kedvező tulajdonságaiból adódik, hogy egy hektár egész évi művelése és kézi betakarítá­sa a mostani 95 munkanap he­lyett 48 nap alatt elvégezhető. A must magas cukorfokú, az •idén 20—21 volt. Az új fajták terméséből készített bor savfoka kisjé magasabb, mint a többi alföldi fajtáké, ezért elsősorban tömegbor készítéséhez, valamint borházasításokhoz használható kitűnő alapanyag. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban az elkövetkezendő 5—6 évben 150 hektáron alakítanak ki törzsültetvényt, ötven hektá­ron már 1976-bán nevelnek hib­rideket. A három bázisgazdaság együttesen pedig 350 hektáros oltvány telepet hoz létre. Az ál­lami gazdaságok összefogása me­gyei és országos szempontból is jelentős. Hozzájárulnak a kor­mányhatározatra alapozott szőlő­termelési, korszerűsítési felada­tok megvalósításához. Cs. I. majmokat, amikor a Hollandiára oly jellemző rossz idő beálltával a fedett ketrec sivár sarkába kényszerültek behúzódni. Nem állták körül ketrecüket a láto­gatók, nem volt kikkel szóra­­kozniok. Csináltattak a gorilláknak műanyag játékokat, de azoktól még idegesebbek lettek, s pil­lanatok alatt elsinkelték a vac­kokat. Lehet, hasonló emberi szituá­cióban szerzett tapasztalat su­gallatára, de korszakalkotó öt­letet próbált ki kínjában az igazgatóság. A gorillák „nappali szobájába” két televíziót szerelt be, s ezek néhány órán át su­gároztak műsort. Mit tesz a ter­­mészetfeltiős! Az egész gorilla­család illedelmesen elhelyezke­dett a képernyő előtt, és — az igazgató szerint — nagyon nyu­godtan vi&elkedett. Milyen műsor mehetett? Vagy ezért emberszabású ma­jom a gorilla? Tóth István Nagy sebességgel A közlekedési szabálysér­tések közül kiemelkedő he­lyet foglal el a gyorshajtás, az eszeveszett száguldás. Az elmúlt hét során több­szőr írtuk le a következő mondatot: „A jármű veze­tője nem az út- és a látási viszonyoknak megfelelően választotta meg sebességét,” Jelen esetben nem arról a főleg nyáron előforduló gyorshajtásról szeretnénk szó* ejteni, amely során a járművezetők túllépik a megengedett sebességet, az országúton nem a biztonsá­gos közlekedésnek megfe­lelően közlekednek, hanerh a téli sebességtúllépésről. Télen, amikor jegesek, csúszósak az utak. rendkí­vül meggondoltan kell a jár­mit — motorkerékpár, sze­mély- és tehergépkocsi — sebességét megválasztani. Ez több alapvető okból szük­séges. Például a nedvesség­mentes betonúton akadhat­nak olyan szakaszok, ame­lyekre ráfagyott az éjszakai esőzés az olvadásnak in­dult hó. A sebesen haladó gépkocsi a durva felületű útról rátér erre a jeges részre, s elég egy hajszál­nyi kormánymozdulat, a jármű keresztbe fordul az úton. az árokban köt ki. Különösen veszélyes ez akkor, ha a gépkocsivezető megijed, esetleg kopottak a gumiabroncsok. A fékezés természetesen a jeges, síkos úton nemcsak, hogy nem célszerű, de katasztrófához Is vezethet. Tulajdonképpen a téli közlekedésben a jár­művezető egyedül a sebes­ségcsökkentéssel tud ope­rálni. ezzel teheti biztonsá­gossá közlekedését. Szólni kell a téli közleke­dés kapcsán — éppen a se­besség összefüggésében — a kanyariechnikáról, a jár­művek kanyarodásáról. Minden gépkocsivezető előtt köztudomású, hogy nyáron egy-egy éles kanyar előtt visszavesszük a sebességet, s az útkanyarban már gázt adunk, ezzel kihasználva a centrifugális erőt odata­pasztjuk a járművet az út­pályához. Télen ezt nasrvn- kocká­zatos lenne megkísérelni, hiszen, ha jeges úton adunk gázt kanyarban a gépkocsi­nak. az kiíarol. megpördül, ütközik. A kanyarokat télen lehetőség szerint kis sebes­séggel. esetleg visszakapcso­lással közelítsük meg, és semmi esetre se adjunk na­gyobb gázt a kanyarban. A járművek ki- és beka­­nyarodása esetén — a faro­lás. a csúszás ilyenkor kö­vetkezik be a leghamarabb, biszen sokan elfelejtkeznek arról, hogy ebben az eset­ben sem szabad gázt adni — szintén kis sebessé Tgel közlekedjünk. Nem volna teljes a se­bességgel kapcsolatos írá­sunk. ha külön és ismétel­ten nem hívnánk fel a jár­művezetők figyelmét a gu­miabroncsok állapotára. Té~ ' len csakis ló futófelül ctű gumiabronccsal közleked­jünk; olyannal, amely ké­pes megkapaszkodni a la­tyakban. hóban, s valami­vel jobb tapadási felületet képez a jeges úton is, mint a kopott futófelület nélküli gumi. Télen éppen a fentiekből kiindulva, a nagy sebesség tehát lehet 39. vagy akár 20 kilométer is. amely előidé­zője a szerencsétlenségek­nek, a halálos és súlyos sé­rüléseknek. Számtalan példát tudnánk említeni ennek bizonyításá­ra, mi csupán egyet részle­teznénk. Kecskemét és La­­josmizse között december 8-én alig 50 kilométeres se­bességgel vezette személy­­gépkocsiját Farkas László, Lajosmizse, Kossuth utca 12. szám alatt lakó autósze­relő. A síkos útburkolaton a gépkocsi megcsúszott, át­tért a bal oldalra, ahol a két méter mélységű árokba csúszott, felborult. A gép­kocsivezetőt életveszélyes sérülésekkel, eszméletlen állapotban szállították a kórházba. E példából úgy véljük, levonható a következtetés: télen nagyon megfontoltan kell megválasztani a jár­művek sebességét, mert az utak. a közlekedés résztve­vői váratlan helyzeteket, ve­szélyeket teremthetnek. Gémes Gábor Három gazdaság összefogása a szőlőtermesztés korszerűsítéséért A szőlészet—borászat a megye mezőgazdaságában az egyik legjelentősebb ágazat. A jelenlegi csaknem 60 ezer hek­tár szőlőültetvény 75 százaléka régi telepítésű, ahol kisüzemi módszerrel történik a termelés. A tőkék nagy része elörege­dett, a fajták nem megfelelők, különösen a betegségek, vala­mint a fagykár okoz évente terméscsökkenést. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tavaly kidolgozta és jóváhagyta azokat a tennivalókat, amelyek megvalósításával módosulhat a mostani, kedvezőtlen helyzet. A megyében 1975-ig hatezer hektár meglevő üzemi szőlő korszerűsítését tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom