Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

1973. december 14. • PETŐFI NÉPE • 5 ÚTTÖRŐÉLET Pajtások! A kecskeméti járás egyik legkisebb létszámú úttö­rőcsapatát, a nyárlőrinci VL szá­mú általános iskolában működő 717, számú Rózsa Ferenc úttörő­­csapatot mutatjuk be. Mindössze ötvennégy tagja van a csapatnak. A kisdobos- és az úttörőrajnak négy Örse, — és négy képzett őrsvezetője van! Az elmúlt tanév azért marad valamennyi pajtásnak emlékeze­tes, mert az őszi munkáért di­cséretet kaptak a városföldi Dó­zsa Termelőszövetkezet vezető­ségétől, nagyszerűen szerepeltek az úttörőolimpián és a téli nép­­dalversenyen. A hulladékgyűj­tésből is kivették a részüket; két teherautó vitte az iskolá­tól a vasat, színesfémet, papírl és rongyot. Az idén részletes munkatervet készítettek: gondosan, megtervez­ték a Nem térkép' e táj akciót, — ezen belül pedig lakóhelyük történeti dokumentumainak fel­kutatását. Októberben megkezdték a ku­tatómunkát, lakóhelyük múltját, az elmúlt évtizedek történetét fürkésző tevékenységet. Felvet­ték a kapcsolatot Bakos Dénes­sel, az iskola nyugalmazott igaz­gatójával, Balogh Péterrel, a köz­ségi tanács elnökével, Szeveré­­nyi Istvánnal a nyárjasi erdé­szet vezetőjével, Kürtösi Ká­rollyal, a Dózsa termelőszövet­kezet elnökével, a szomszédos V. számú iskola 'úttörőcsapatával, és a Kilián György KlSZ-alap­­szervezettel. Azt remélik, hogy segítséget, támogatást kapnak munkájukhoz, az expedíciós fe­ladat elvégzéséhez. Október utolsó napjaiban fe­lejthetetlen közös kiránduláson vetek részt: a szomszédos isko­la úttörőivel autóbusszal Békés­­szentandrásra, Szarvasra, Gyu­lára, Békéscsabára utaztak. No­vemberben ünnepi műsort mu­tattak be a nyárjasi erdészetnél. Megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójáról, és nagyszerűen szere peltek a: Ki tud többet a Szov­jetunióról — vetélkedőn. Az elmúlt napokban rendez­ték meg a Télapó-ünnepélyt. El­készítették a madáretetőket is, megszervezték a hasznos kis ma­darak folyamatos etetését. A téli szünetben hócsatát, szánkóversenyt szeretnének ren­dezni. De ez nem csupán raj­tuk múlik... A KISZ-esekkel közösen tartott klubdélutánra viszont minden­képpen sort kerítenek; tréfás vetélkedőkkel, közös dalolással. Ekkor fogják megkezdeni a ku­tatómunka során összegyűjtött anyag rendezését, a tablók és albumok kialakítását. Erre az időre még egy fontos esemény jut: Kecskemétre jönnek, meg­tekintik a megyeszékhely neve­zetességeit, ellátogatnak a. Fém­munkás Vállalathoz. Márciusban szavalóversenyt rendeznek, majd megemlékeznek a dicsőséges Magyar Tanács­­köztársaságról. Hazánk felszabadulásának ün­nepén az erdészet dolgozódnak mutatják be a műsorukat a paj­tások. Méltó megemlékezést tar­tanak május 1-én is, hiszen ek­kor avatják iskolájukban a kis­dobosokat illetve úttörőket. * A kecskeméti járás egyik leg­kisebb létszámú úttörőcsapata gondosan elkészített, egész évre szóló programját ismertettük előttetek." A tervnek «talán leg­szebb része a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyár­jasi erdészetével kötött szocia­lista szerződés. A pajtások rend­szeresen tehetnek — szakvezető irányításával — sétákat és kirán­dulásokat az erdőben. Megismer­hetik az erdőgazdaság és a fa­­feldolgozás munkáját, annak népgazdasági hasznát. A csapat kap anyagi támogatást is. A pajtások fellépnek a gazdaság társadalmi ünnepein, szavalatok­kal, jelenetek bemutatásával te­szik emlékezetessé az összejöve­teleket. Évente egyszer a nyárlő­­rinci pajtásak részt ..vehetnek az erdőgazdaság termelési tanács­kozásán, hallhatják hogyan ér­tékelik az ő kezük munkáját is... Megyénk valamennyi kislét­­számú úttörőcsapata bátran pél­dának tekintheti a 717-es szá­mú úttörőcsapatban folyó mun­káját. REJTVÉNY FEJTŐKNEK ö »<■ *3 >i r «Yvlcpl i> '■lén í; *, n 7~s 's / / s Q / s 's ^ () 's ^ ( s 's / s Q Közeledik a téli szünidő. Ezért most olyan háromfordulós rejtvényt állítottunk össze részetekre, amely a személyes találkozást is lehetővé teszi. Ügy tervezzük, hogy azokat az úttörőket és kisdo­bosokat, akik a decem­ber 14-én és 21-én megjelenő rejtvény he­lyes megfejtését bekül­dik, meghívjuk a kecs­keméti űttörőházba a január 4-én, pénteken sorra kerülő rejtvény­délutánra. Ekkor vala­mennyien részt vehet­tek a játékos fejtörők, ügyességi feladatok megfejtésében. Erre a személyes találkozóra akik mindkét rejtvény megfejtését eljuttatják szerkesztőségünkbe, névre szóló meghívót kapnak. A Petőfi Népe út­törőrovata és a Kecs­keméti Városi Úttörő­elnökség közös rendez­vényén a nyertesek könyv- és egyéb jutal­makat kapnak. Az első feladatot most közöljük., A meg­fejtéseket levelezőla­pon küldjétek be szer­kesztőségünk cimc.-e (Petőfi Népe Szerkesz­tősége, G001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) de­cember 19-ig. A levele­zőlapra írjátok rá: Üt­­törőfejtörő I. Feladat: Az itt látha­tó ábra vízszintes so­raiba írjátok be a kö­vetkező hat szót úgy, hogy egy zeneszerző családi és utónevét kapjátok megfejtésül (fodros, kalász, kútásó, vádolt, növény, vád­lód). Összeállította: Selmeci Katalin Csendes beszélgetés a pult melletti otthonos sa­rokban. Kedveltek a társasjátékok, sakknak, focinak még nézője is akad. Klub a gyár mellett Ha valaki Solt felől érkezik Kecskemétre, s az uszoda előtt megállásra kényszeríti a sorompó, jobboldalt egy földszintes sárga épületet láthat. Itt áll két év óta a Fémmunkás üzemi if­júsági klub. Az új irodaház és a régi műhelyek, csarnokok kö­zött, a műútra néző ajtóval, ablakokkal. A szakszervezeti bi­zottság közreműködésével kapták meg az épületet: alakítsa­nak ki belőle saját erővel klubot maguknak. Harminc fiatal két-három hónapon át dolgozott rajta szabad idejében. Kőmű­vesek, festők, lakatosok, szerelők szép összefogásából kelt élet­re a vonzó, kellemes otthon. Két terem Amikor benyitunk jó meleg csapja meg az arcunkat. Apró előtér, „önkiszolgáló” ruhatár, mosdók. Két oldalt egy-egy te­rem. Az egyikben rexasztal, sakkozók, beszélgetők csoportja. A sarokban üvegszekrényben könyvek. Lehet vagy nyolcszáz kötet. Meghitt, csendes szoba. Szemben, a másik teremben magnóról hangos beat-zene szól. Kovácsoltvas lámpák; zöld, sár­ga, vörös, kék égők a falakon. Füst, moraj, nevetés. Pult, bár­székek, Coca-cola. Sör. Csendes beszélgetők könyökölve. Élénk, zajos szoba. Tisztaság, friss festés, rend. Az első benyomások alapján összenézünk: ez igen. Nézzük meg közelebbről. Ismerkedés f (Öíí*íö/ !2í A klub vezetőség: Villám Sán­dor szobafestő, Takács Ilona gépírónő, Horváth Sándor mű­szaki szerkesztő. Mindhárman huszonegy évesek. A csendes te­rem egyik sarkában beszélge­tünk. Előttünk a munkatervek, beszámolók, heti programok. Ki-K/xn + olzrí^ib alntlíinílf rakozhatok. Szeretek táncolni. Imádom a vetélkedőket ás... Csak ne kelljen szerepelni. Gubányi Magdolna: — Ami­kor idecsöppentem, nem gondol­tam, hogy ennyire otthon érzem majd magam. Kell egy olyan közösség, ahol az ember elfelejti a bosszúságait, rosszkedvét. Kocsis Zoltán: — Zenét hall­gatni, játszani, vitatkozni kultu­rált körülmények között, nagyon jó. Nem ártana több komolyabb témájú — például politikai — előadás. Varga Zsuzsa: — Itt mindig van valami új. Legutóbb egy vetélkedő után hógolyóztünk odakint. Az a legjobb, hogy mindenki fiatal. Kovács József: — Találok mindig olyanokat, akikkel sok mindenről el lehet beszélgetni. Szakmai dolgokról, családi élet­ről, lakáskérdésről. Az sem utol­só szempont, hogy a mi pénz­tárcánkhoz méretezték. Sztojanovics Márta: — Elő­ször vagyok itt. Megértést, jó összhangot látok a tagok között. Tetszik a légkör. Ha felvesznek, klubtag leszek én is. Arányok • Készül a heti program meg a Habselyem gyár lánydol­gozóival Híres emberek is jártak itt már. Kibédy Ervin, Ambrus Ky­­ri, Csala Zsuzsa, Papp Laci, Ti­chy Lajos, Gyarmati Andrea. Még mindig emlegetik őket. „Na­gyon aranyosak voltak.” — Milyen rendezvényeik van­nak még? — kérdeztem a veze­tőket. — Vetélkedőket ssecyezünk- — Egyebet? Irodalmi ankétot, film­­vitát például? — Még nem volt, de tervezünk. — Író-olvasó ta­lálkozót? — jó lenne az is. — TIT-előadást? — Az volt már, de nem igényűik a tagok. — Mát kívánnak? — Beat-zene, tánc, sport kell. A könnyebb dolgok. Az irodalom, művészet keveseket érdekel. Amikor ilyes­mivel próbálkoztunk, szenvedett az előadó a közömbösségtől. Képek és nézők Minden jó könyv figyelmet érdemel. Hát még ha az értékes mondanivalóval szép külső .for­ma párosul! Az igazi könyvbú­­várok nemcsak egy alkotó új könyvére figyelnek fel, hanem újra és újra kézbeveszik a szép könyveket, belelapoznak, megné­zik belülről, sőt — furcsa ezt „elárulni” — még az „illatát”, az új könyv papír- és festék­szagát is beszívják. így, ennyi­re, többszörösen „szép”, „érté­kes”, „érdekes” a Gondolat Ki­adó új könyve, a Képek és né­zők, melyet Kampis Antal és Németh Lajos művészettörténész állított össze. (Tulajdonképpen „semmitmondó” a könyv cime. Ebből még nem lehet egyköny­­nyen kikövetkeztetni, mi van benné...) Ez a szép könyv nem egysze­rűen „művészettörténeti” jelle­gű. Nem ad áttekintést egy kor­stílusról (pl. barokk). Nem mu­tat be egy-egy alkotói pályát. Többet ad. Sokkal többet. Él­ményt! Ügy ad élményt, ahogy azt valaki, egy híres író, kitű­nő művészettörténész, képzőmű­vész átélte. Olykor egy-egy iro­dalmi remekmű olvasható egy­­egy képzőművészeti alkotás szép reprodukciója mellett: így Keats verse, Oda egy görög vázához, vagy Rilke költeménye, az Archaikus Apollo-torzó. (Külön kötetben jelent meg a modern francia irodalom nagy egyénisé­gének, Michel Bútornak A ve­lencei Szent Márk leírása.) Apollinaire, a kitűnő francia költő így vallott Picasso Arlequi­­no és családja című festménye láttán: „Mert Picasso azok kö­zül való, akikről Michelangelo azt mondta, hogy a sásokhoz ha­sonlatosak: mindenkit túl­szárnyalnak. és a felhőkön át törnek utat a napfényig.” Vagy: Csontváry feledhetetlen Magá­nyos cédrusa mellett Nagy László verse olvasható: Itt áll, mennydörgő teteje a csillagoknak hinta, termi magának a kínt örökre, fejünknek a szédületét. S külön érdekesség egy olyan vélemény olvasása, mely az ak­kor még nem „felfedezett” re­mekművet mutatja be. S ezt az élményt adja tovább Sztaszov: Repin Hajóvontatók című — azóta igen híressé .vált képét látva. „És vajon a nagy tehet­ség leglényegesebb tulajdonsága nem éppen az-e. hogy meg tud­ja látni és művében ki tudja fe­jezni az egyszerű igazságot, amely mellett százával és ezré­vel. haladnak... el az emberek,. aoglRül, hogy észrevennék ?” — írja Sztaszov. A Donatellotól Cézanne-ig és Courbet-tól Egry Józsefig a vi­lág művészetének remekeiből jól válogató könyv jó kísérőnk lehet: felfedezteti velünk újra a képek és a mellettük olvasható — olykor költői — magyaráza­tok révén — a művészet sok szépségét. Szekér Endre A nyolcvanhárom beiratkozott tag átlagos életkora huszonöt év. Hetvenen a Fémmunkás dolgo­zói, a többiek külső tagok. Ked­den, csütörtökön és szombaton tart nyitva a klub, délután négy órától este tízig. Vélemények Villáminterjú a tagokkal. Ki miért jár ide? Háromszéki Mária: — Itt la­kom a közelben. Jó, hogy nem kell bemenni a városba; jól szó­Tévében, rádióban, magnóról leginkább a beat- és a tánczene. Ez kell. „Jöhetne minden meny­­nyiségben” — így az egyik tag. Valaki még szélsőségesebben fo­galmaz: — Ez a lényeg! Kéthetenként nálunk játszik a „Pepita” nevű beat-zenékar. Cse­rében azért, mert hetenként két­szer itt próbálhatnak. Sokat tán­colnak a fiatalok. Hallottam olyan véleményt, miszerint a klubtagok többségét csak a tánc érdekli. Ezért is panaszkodtak ottlétem alatt többen, hogy ke­vés a lánytag. Keresik a kap­csolatot az óvónőképzősökkel, Az összkép Egy este abban a klubban, amely a lelkesen végzett munka árán vált ilyen széppé, otthonos­sá. Az épület, a berendezés, ép­pen úgy jó alap lehet a tartal­mas, színvonalas munkához, mint a vezetés, s a tagság összetétele. Szerencse, hogy e kis intézmény fiatal vezetői nem nyugodtak be­le abba, hogy náluk a „komoly dolgokat nem lehet megszerettet­ni”. Varga Mihály Mesés példányszám A moszkvai Gyetszkaja Litye­­ratura Kiadó fennállása alatt megjelentetett könyvek példány­­száma meghaladja a hárommil­­liárdot. Ezek a művek 2—16 éves korú gyermekeknek szólnak. A Szovjetunióban napvilágot látó minden hatodik könyv — gyer­mekkönyv. Ezek az írások a Szovjetunió népeinek 35 nyel­vén jelennek meg. NÉPESEDÉS ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS (2.) Egy kérdőjel sorsa Tavaly Magyarországon az egy főre jutó nemzeti jövedelem átszámítva elérte az 1000 dollárt. A fejlettségi szintek közötti ugrásra nincs lehetőség. Folyamatos, kiegyensúlyozott növe­kedés: ez a járható út. Ahhoz azonban, hogy járhassuk, a töb­bi között a népesség megfelelő utánpótlása is elengedhetetlen. 1960-ban az ország lakosságának 25,4 százaléka tartozott a 0— 14 évesek korcsoportjába; idén csupán 20 százalék. Ugyanak­kor a hatvan évnél idősebbek aránya 11,6 százalék volt 1949- ben, ma 18. Közel kétmilliós sereg a hatvan éven felülieké, s mintegy félmillióan tapossák 55—59-ik évüket 1973-ban ... Bűvös kör Angliában az ötvenes évek ele­jén erőteljesen csökkent a szüle­tések száma. Ezért ma a gazda­ság sok területén hiányzik a 18— 22 éves fiúk, lányok csoportja, például 50 000 titkárnői állás be­töltetlen, 12 helyet kínálnak egyetlen jelentkezőnek... Ha­zánkban most még viszonylag népes korosztályok lépnek mun­kába, de számuk fokozatosan apad, s a nyolcvanas évek ele­jére — amikor a hatvanas évek közepén születettek választanak először munkahelyet — a mai­nál több tízezerrel kevesebben kezdenek dolgozni. Az egyszerű népességreprodukcióhoz — tehát ahhoz, hogy az ország lakosságá­nak lélekszáma majdan ne csök­kenjen — legkevesebb 16 ezre­lékes élveszületés kellene. Ezt hosszú ideje nem értük el. A kérdés nem egyszerűen az, hogy a születettek száma megha­­ladja-e az elhunytakét. A nettó reprodukciós együttható formu­lája — aminek alapján a népes­ségutánpótlás ténylegesen jelez­hető — így hangzik: ezer élve­született lány élete folyamán (az adott halandóság figyelembevéte­lével) hány gyermeket fog szül­ni (az adott termékenységi mu­tató szerint)? E bonyolultnak tű­nő számítás újra meg újra azt igazolja, hogy jelenleg a szüksé­gesnél kevesebbet. A kérdőjel Ezzel pedig a gazdasági növe­kedés tervezett mértéke mellé kerülhet a kérdőjel. Ugyanis: törvényszerű, hogy meghatáro­zott fejlődési szakaszban a né­pesség gyorsabban növekszik, mint benne a munkaképes korú­ak száma. A gazdasági növéke­­dés együttjár az oktatási, képzé­si követelmények gyors emelke­désével, ez viszont későbbre tol­ja a fiatalok munkábalépésének idejét, Ugyanakkor egyre több idős ember, bár munkaképes, nem vállalja a nyugdíj elhalasz­tását, mert nyugodt pihenése így is biztosított. A keresők táborá­nak esetleges létszámcsökkenése a népgazdaság egész frontját be­folyásolja, e front gyengülése pe­dig az életszínvonalat... Olyan törvényszerűség ez, amelyet nem tudunk áthágni. Sokféle mérleg Születéskor a fiúk vannak számszerű fölényben, ám az élet­kor előrehaladtával egyre inkább nőtöbblet mutatkozik (tavaly ezer férfire 1062 nő jutott), ezer leányszülöttből százzal több' éri meg a 80-ik életévét, mint fiú­ból. Ez egy mérleg a sok közül. A másikon azt láthatjuk, hogy míg 1930-ban a legtöbb gyermek a 30—39 éves apák és a 30—39 éves anyák házasságából szár­mazott, ma a 25—29 éves apák és a 20—24 éves anyák állnak az élen. A harmadik mérlegről azt olvashatjuk le, hogy a gyer­mekes háztartások 54 százaléká­ban kettő, s csupán 12 százalé­kában volt három vagy több utód, s ma alig százezren kap­nak három vagy több gyermek után családi pótlékot, holott 1960-ban majdnem kétszázezren érvényesítették e jogukat... Tavaly az ország 10 416 000 fő­nyi népességéből együttesen 6 348 000-re rúgott a 14—59 éves férfiak és a 14—54 éves nők száma. Az aktív keresőké 5 061 000 volt, tehát a népesség­nek a fele sem. S az alacsony természetes szaporodás miatt kü­lönösebb javulásra ma még nincs lehetőség. Meredek lépcső Három fő számsor tükrözi gondjainkat. Különösebb kom­mentár nélkül is megláthatjuk, milyen meredek ez a lépcső, amelyen a népesedés mutatók el­helyezkednek. Meredek lépcső, sajnos, lefelé! O ■ *o> flj Jd o </> V) O j) cJg N ^ N o 'V U « (/> 5 > « 73 X S| H S ezer lakosra jutó száma 1925 29,4 19,9 9,5 1938 19,9 14,2 5,7 1950 20,9 11,4 9,5 1960 14,7 10,2 4,5 1965 13,1 10,7 2,4 1972 14,7 11,4 3,3 A hatvanas évek mélypontjá­hoz képest valamelyes javulást észlelhettünk a legutóbbi eszten­dőkben, de még mindig távol vagyunk attól, hogy a jövőért érzett felelősségünk miatt ne nyugtalankodjunk. Hiszen 1960 és 1973 között 440 ezerrel csök­kent a 15 éven aluliak, s 460 ezerrel bővült a 60 éven felüliek csoportja. Mennyi mindent akarunk ten­ni; építeni, szebbé, könnyebbé formálni napjainkat, utódaink örökségét. A társadalom arcula­tán évtizedekre nyomot hagy a népesedés egy-egy csúcsa, völ­gye. A túl gyakori váltakozások nehezen leküzdhető feszültsége­ket keltenek, viszont az egyen­letes népességszaporulat a ki­egyensúlyozott jövendő fontos alapköve. Negyedszázad alatt (1950—1975) az egy lakosra jutó beruházások 313 százalékkal növekednek, a jobb holnaphoz az anyagi gyara­podás, a műszaki korszerűsítés sokban hozzájárul, de lesz-e ele­gendő ifjú, aki beül az iskolák, az egyetemeik padjaiba odaáll a gépekhez, a pulthoz, vezeti a szállítóeszközöket, kezeli a hír­közlő berendezéseket? E kérdő­jel sorsa, eltörlése, vagy fenn­maradása mindannyiunk ügye. Mert ma még csak azt mondhat­juk, hogy az említett negyed­században az ország lakossága mindössze 13 százalékkal gyara­(Kövekezik: Jövőnket formáló kö v étkeztetések)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom