Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 7. Húsz év az önállóság jegyében Faluriport Imrehegyről • Képünkön: Utcává szerveződött lakóházak. (Pásztor Zoltán felvételei.) Kiskunhalas és Kecel között emberemlékezet óta öt, mai szóhasználattal élve külterületi lakott részt tartott nyilván a Statisztika: Debeák, Polgárdi, Tüskös, Felsőkistelek és Szarkás. Ezt az öt tanyaközpontot vonták össze 1952-ben és Szentimrehegy néven önálló községgé szervezték. Természetesen ez a szervezés úgyszólván mindössze papírmunkát jelentett, mert csak ezt követően kezdett kialakulni a mai Imrehegy centruma (időközben a szent elmaradt a község nevéből) a tanácsházával, postával, majd később az orvosi rendelővel, s az egymás után épülő családi házakkal. Az önálló község területén 1952-ben kétezren laktak. A felszabadulás előtt az itt élő emberek egy része a kalocsai főkáptalani szőlőkben dolgozott, vagy az ugyancsak egyházi tulajdonban levő pincészetnél keresett munkát. A lakosság másrésze az önálló gazdálkodás forgandó szerencséjére bízta maga és családja sorsát... A tanácsháza mellett két nyárfa birkózik a föl-föl támadó széllel. Rugalmas törzsük hajlik, az ügak összeverődnek, süvít közöttük a hideg fuvallat. Vinné a homokot is a szél, de mindenütt fák, épületek, gyep. Így maradnak a dérmarta levelek, kiszáradt ördögszekér, szamárkóró, eldobott papírok. Hideg van, de a nap melege az ablakon át elviselhetővé teszi Szegi Tivadarnak, a községi tanács vb-titkárának a szobáját, ahol Imrehegyről beszélgetünk: a közösség gondjairól, az egyének gyarapodási lehetőségeiről . — Itt a lakosság 70 százaléka ma is petróleummal világít. Villan?' csak a pincénél van, aggregátőr szolgáltatja az áramot. Azt mondják az itteni emberek, hogy a főkáptalani pincében, amely hétezer hektoliter befogadó képességű. annak idején a misebort tárolták. Persze lehet, hogy ez csak tréfa, — és még exportáltak is belőle — de a lényeg, hogy a felszabadulást követően a pince a Béke Termelőszövetkezeté lett, aztán államosították, jelenleg az Űj Élet Szakszövetkezet bérli. A szövetkezetnek két borkimérője van: Budafokon és a Ferencvárosban, 350 hold nagyüzemi szőlőt művelnek, a pincét most akarják bővíteni — tájékoztat elöljáróban a tanácstitkár. De nem is a pincén van itt a hangsúly, hanem azon, hogy milyen iramban tud kialakulni a község belterülete. Érdekes, hogy amíg 1970-ben összesen kilencven ember lakott a község belterületén, 1973-ban már körülbelül kétszázra; tehető a számuk. — A külterületekről elsősorban a fiatalok költöznek be, ők építenek házat. Vannak persze, akik Kecelre, Halasra, Kiskőrösre mennek, de aki itt bent akar építeni és a szövetkezetben dolgozik, annak a közös gazdaság a ház faanyagának a felét ingyen adja, öt ezer forintig ingyen fuvart vehet igénybe. Ennek van is eredménye, mert például 1970- ben 40 házhelyet mértünk ki, s ebből már 29 gazdára talált, sőt legtöbbjén felépültek a házak is. Tizenegy telek még nincs eladva, de nem azért, mert nincs vevő, hanem egyéb ok miatt. 1975- ben újabb 40 házhelyet akarunk kisajátítani itt a kialakuló központban — sorolja Szegi Tivadar. Meglepő, hogy egy ilyen kis helyen, mint Imrehegy, milyen sok —' noha valamennyi mezőgazdasági jellegű — munkalehetőség kínálkozik: az Űj Élet szakszövetkezet, a császártöltési Kossuth Tsz üzemegysége, a Halasi Állami Gazdaság, az erdészetnek két üzemegysége. Sajnos legtöbb csupán szezonmunkát nyújt, s így a téli időszakban sokan járnak el a faluból a környező nagyközségekbe, városokba. * — Hét tanyacsoportot tartunk számon, amelyek a községhez kötődnek közigazgatásilag. Ebből hatot villamosítani fogunk, ami körülbelül 140 tanyát jelent. A külterületen lakó emberek sajnos kissé elzárkóznak a községben jelentkező gondok enyhítéséért való közreműködés elől. Mindössze néhányan jöttek, amikor vízvezetéket fektettünk le, illetve járdákat építettünk. De azért csak elkészültünk vele. Most újabb gond nehezedik ránk: a Petőfi és az Erdei Ferenc utcában bővíteni szeretnénk a villanyhálózatot, de nincs kivitelező. A DÁV csak 1974 negyedik negyedére vállalná, magániparossal pedig nem merjük megcsináltatni, mert olyankor az átvételnél szokott baj lenni. Így aztán azt hiszem kénytelenek leszünk a DÁV-ra várni. Nem valószínű, hogy a DÁV azért szabott ilyen hosszú időt, mert Imrehegy kisközség. Azt viszont kétségtelen, hogy a falu negyedik és minden előző orvosa azért ment el Imrehegyről, a kétszoba összkomfortos, fürdőszobás, jól felszerelt rendelővel ellátott orvosi lakásból. A ház jelenleg üres, a helyet hirdetik. Pedig ez a falu környezetével és lehetőségeivel együtt vonzó település. Nemrégiben adták át rendeltetésének a keceli ÁFÉSZ által épített falatozót és vegyesboltot. A tanács ehhez 100 ezer forintot és területet adott... * Végül arról kérdezem Szegi Tivadar vb-titkárt, miként alakul a lakosság száma, mennyi az elvándorló, illetve az itt letelepedő ember. Előkeresi a községi törzskönyvet, s hamarosan meglepő dologra derül fény Imrehegy demográfiai adataiból. Arról már beszéltünk, hogy a megalakuláskor, húsz évvel ezelőtt kétezer ember lakott a község területén, kül- és belterületen. Most, 1973-ban viszont már csak 1321 a létszám, ami azt jelenti, hogy húsz év alatt közel hétszáz ember hagyta ott régi házát, tanyáját, életmódját. Az is igaz viszont, hogy akik véglegesen otthonuknak tekintik Imrehegyet, azok telket vásárolnak a centrumban, házat építenek villanynyal, vízzel, sátortetővel és tágas, nagy ablakokkal, két szobával, előszobával, fürdőszobával. Tulajdonképpen ők a megalapítói Imrehegynek, annak a községnek, amely gyakorlatilag húsz év alatt jutott el oda, hogy az 1952-ben kapott önállóság jegyeit nyilvánvalóvá tudta tenni. » Az udvaron vergődő, az egyre erősebb széllel küzdő nyárfák is mintha ezt példáznák: gyökeret verhi a homokba, hogy megmaradhasson az ember, s hogy értelme, szorgalma „lombjait” akkor is növessze, ha időnként összeverődnek az ágak ... Gál Sándor • Vegyesbolt és falatozó. 0 Vásárlók az új üzletben. Ezer szállal... Negyedszázados a termelőszövetkezeti mozgalom. Az alapító tagok nagy része már nyugdíjas, sokan nincsenek az élők sorában. Üj nemzedék nőtt fel a közös gazdaságok léterejötte óta. A fiatalok belépésükkor nem hoznak magukkal földet, termelési eszközöket. Másképp kötődnek tehát a közöshöz, mint elődeik. Hogyan? Erről az érdekes témáról, az új kapcsolatokról bezsélgettünk Kollár Tiborral, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkárával. — A mi termelőszövetkezetünk is sokat fiatalodott az elmúlt két esztendőben. Az átlagéletkor 7 évvel csökkent. Gondjainkat növeli. hogy a város ipari üzemeinek vonzáskörében élünk, tehát az újonnan belépőknek lehetőleg olyan keresetet kell elérniük, mint az iparban dolgozóknak. Van egyéb különbség is, mint a munka természete. Egyik az, hogy nálunk 10 órás munkanapokat számítunk a tagok tevékenységének értékelésekor, a jövedelemszintet pedig befolyásolja; a háztáji gazdálkodás is. A legfontosabb feladatnak tartjuk a folyamatos munka megteremtését. Minden tag szám-Sra képességeinek és fizikai erőnlétének megfelelően kell elfoglaltságot és keresetet biztosítani. A növénytermesztésben ma már a gépek végzik a feladatok nagyobb részét, több kézi erőre van még szükség a kertészetben. Foglalkozunk palántaneveléssel, van szőlőnk és gyümölcsösünk. Ezek viszonylag nem sok munkást kötnek le. Az utóbbi időben fejlesztettük az állattenyésztést. Építettünk egy 148 férőhelyes tehénistállót, számottevően növeltük a szarvasmarha-állomány létszámát. Évről évre bővítjük a pulykanevelést, ahol asszonyokat, lányokat tudunk foglalkoztatni. Megemlítem a vágóhidat is, itt 16-an dolgoznak. Most építünk egy nagyobb húsfeldolgozót, 20 millió forint költséggel. Ezenkívül van galvánozó, csiszoló, szerelő műhelyünk, amelyekben ipari üzemeknek dolgozunk. Szükség esetén kivonjuk innen a munkaerőket a mezőgazdaságba. különösen szüret, betakarítás idején. A háztáji gazdaságokat sokféleképpen segítik. Természetesen a háztáji terület kiadását ebben a szövetkezetben is feltételhez kötik. Az alapszabállyal meghatározták, hogy mennyi munkanapot köteles a tag ledolgozni ahhoz, hogy kapjon 800—1600 négyszögöl területet. Az állattenyésztő gazdák takarmányjuttatásban részesülnek, nekik erre a célra földterületet adnak. Kialakulóban az új szövetkeze«ti lakótelep. Kollár Tibor elmondja— Hét családi ház épült eddig, 400 szögöles telkeken. Negyvenhat parcellánk van, a fele már elkelt. A családiház-építés feltétele, hogy az illető legalább egy év óta tagja legyen a szövetkezetünknek, és további öt évi tagságot vállaljon. Ebben az esetben 20 ezer forint értékű szolgáltatást kap a közöstől, amit nem kell visszatérítenie. Többek között kedvezményes áron építőanyagot, olcsó fuvart és így tovább. Bevezették az üzemi étkeztetést, amelyet már százhuszan vesznek igénybe. Szociális segélyeket adnak családi eseményekkor, az idős tagokat sokféleképpen segítik, gabonával, pénzzel. Ezer szállal kötődik tehát a tagság a közöshöz. Joga van a különböző fórumokon bekapcsolódni a gazdálkodás vezetésének segítésébe, hiszen észrevételeket tehet az irányítással kapcsolatosan, a termelés szervezését illetően. A csaknem 2200 hektáros termelőszövetkezet kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Árkiegészítést kap az értékesített árui után. Sok küzdelemmel érték el az eddigi eredményeket. Az idén mintegy 70 millió forint termelési értéket kívánnak elérni. Négymillió forint nyereségre számítanak. K. S. HOGY NE CSÚSSZANAK AZ UTAK • A Közúti Kutató Intézet kísérleti útszakaszt építtetett Nyergesújfalu és Tát között. Az ezer méter hosszú szakaszon különféle aszfaltkeverékeket használtak fel. Ezeket rendszeresen műszerekkel ellenőrzik. A kísérlet célja az olyan aszfaltútburkolat-keverék kialakítása, amely tartós használat után is megtartja tapadó felületét. (MTI foto Hadas János — KS.) Szocialista együttműködés az élelmiszer-gazdaságban • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa révén a szocialista országok kapcsolatainak fejlesztése, a szoros politikai és gazdasági együttműködés magas színvonalon valósul meg. A testvérországok életszínvonalának emelkedésében az egyik legjelentősebb tényező a lakosság — megfelelő szinten, egyre javuló minőségben és bővülő választékban történő — élelmiszer-ellátása. A szocialista országok az elmúlt években számottevő eredményeket értek el az élelmiszer-gazdasági termelés fejlesztésében. A napjainkban lejátszódó tudományos-műszaki forradalom ugyanakkor indokolja, hogy a KGST- országok közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználására az élelmiszer-gazdasági termelés fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ismeretes, hogy mezőgazdaságunk ebben az évben is kiemelkedő gabonatermést ért el. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nem támaszkodunk a Szovjetunióval való együttműködésre. Sikereink forrásai jelentős részben a kiváló tulajdonságú Bezosztaja, Auróra és Kavkáz őszi búzafajták tömeges alkalmazásábén rejlenek. Az intenzív termesztésre alkalmas fajták vetésterülete hazánkban eléri az osszgabonavetés 80—83 százalékát Hasonló a helyzet a napraforgó-termesztésben is. A nagy olajtartalmú és nagy hozamú szovjet napraforgófajtákat termesztik a vetésterület háromnegyed részén. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban — most már évek óta rendszeresen — megterem a lakosság kenyérellátásához szükséges gabona, sőt exportra is gondolhatunk. A magyar növénynemesítés hagyományainak megfelelően a nemzetközi fajtakísérletekben sikerrel vettek részt a magyar fajták is. A Szovjetunióban körzetesítették a BÉTA—40 és a BÉTA kétsoros ősziárpafajtát, a kivárdai rozsot, a pannonbükkönyt, a badacsonyi fekete cseresznyét, a „Cegléd szépe” szőlőfajtát. A Bolgár Népköztársaságban pedig a kompolti kender és három cukorrépa hibridünk honosodott meg. .9 Az itthon már elismert bábolnai kukoricatermesztési rendszert sikerrel próbálták ki Ukrajnában. Ennek hatására ezt a Szovjetunió más köztársaságaiban is alkalmazni kívánják. Eredményes kooperációt alakítottak ki a bábolnaiak a szovjet partnereikkel a baromfitenyésztés területén is. Burgonyatermesztésünk stabilizálására és a hazai ellátás választékának bővítésére évelte rendszeresen nagyobb mennyiségben importálunk étkezési- és vetőburgonyát a Lengyel Népköztársaságból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Éves átlagban 10 000, illetve 0000 tonna vetőbúrgonyát hozunk be a két baráti országból. 0 A mezőgazdasági termelés fejlesztésének döntő tényezője a gépesítés korszerűsítése és elterjesztése. A szocialista országok együttműködésével készült el a nemzetközi géprendszer, amely mintegy 750 gépet és 1500 típusméretet foglal magába. Ez a rendszer szolgál alapul a tudományos-kutató és tervező-szerkesztő munkához, és körvonalazza a tagországok mezőgazdasági gépgyártásának fejlesztési irányát. Mezőgazdaságunk gépi eszközeinek összetétele szépen példázza az együttműködés eredményeit. Hazánk traktorállományának 40 százaléka, gabonakombájnjaink 98 százaléka a Szovjetunióból származik. A Német Demokratikus Köztársaságból és Csehszlovák Szocialista Köztársaságból is sok gépet kapunk, többek közt traktorokat, betakarító- és permetezőgépeket, míg a többi tagállamok elsősorban speciális célgépeket szállítanak számunkra. Hazai gépgyártásunk főként csávázógépek és borsócséplő gépek előállításával vesz részt az együttműködésben. A közös gépesítési gondok megoldására létrehoztuk az AGROMAS szervezetét. A korszerű, fehérjedús táplálkozás elősegítése érdekében fokozott erőfeszítéseket teszünk az állattenyésztés fejlesztésére. A legjobb tulajdonságokkal bíró állatfajták cseréje és tenyésztésbe vétele módot nyújtott arra, hogy a szocialista országokban bővüljön az állattenyésztés genetikai alapja és javuljon a tenyésztői munka. 0 Magyarország elsősorban a fésűs merinó juh genetikai alapjának előnyös alakításában érdekelt. Ebből a célból kaukázusi és sztavropoli juhfajtákat hoztunk be a Szovjetunióból. A kedvező eredményt a gyapjú minőségének nagymértékű javulása mutatja. A szarvasmarha-fajtaváltás ütemének meggyorsítására tenyészállatcsere van folyamatban a Német Demokratikus Köztársasággal és Csehszlovákiával, főleg holstein-friz vérségű állomány tekintetében. Hazánk távlatilag tenyészanyag szállítást tud vállalni a holstein-friz, a fekete és vöröstarka lapály fajtákból. 0 A meglevő állatállomány biztonsága érdekében a szocialista országok együttes erőfeszítéseket tesznek a fertőző és egyéb állatbetegségek megelőzésére, a továbbterjedés megakadályozására, illetve leküzdésére. A műtrágya-felhasználás növelése, szakszerű alkalmazása előfeltétele a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételének. A szocialista országokból — elsősorban a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból — történő műtrágyaimporton túl hazánk szoros együttműködést alakított ki a műtrágyázási módszerek fejlesztését, a talaj tápanyagmérlegének meghatározását, a műtrágyaszállítás és kiszórás gépesítésének megoldását célzó kutatásokban. Az agrokémiai központok kialakítása során az NDK ilyen irányú tapasztalatait vesszük figyelembe. Az élelmiszertermékek előállításának fejlődése a szocialista országok valamennyi élelmiszeripari ágazatában a termelés szakosodása és koncentrálódása közepette megy végbe. Az élelmiszeripar egészére kiterjedő együttműködés eddigi eredményeiből kiemelhető a technológiai vonalak tipizálási terve, az aszeptikus konzervgyártási technológia kidolgozása, a húskészítmények füstölési technológiája, egyes élelmiszerek ionizációs besugárzással történő tartósítása, a bor hőkezelése stb. Kiemelkedő sikert értünk el a csomagolási technológia szabványosítása terén, amely a tagállamok közti kereskedelmi forgalomban több milliós nagyságrendű gazdasági megtakarítás tett lehetővé. 0 A KGST XXV. ülésszaka hagyta jóvá az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a tagállamok szocialista gazdasági integráció jának fejlesztését célul kitűző komplex programot. A programban foglalt további feladatok eredményeként a KGST-országai az élelmiszer-gazdasági együttműködés fejlesztésével megvalósítják a tagállamok nemzeti élelmiszer-gazdaságnak optimális szerkezetét, a termelés ésszerű koncentrációját, a tudományosműszaki színvonal további jelentős emelését. Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes
