Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
1973. december 23. • PETŐFI NÉPE « 3 Ülést tartott a megyei tanács Dr. Vidmann Mihály előterjesztése Minden évben a második félév során egészséges türelmetlenséggel várjuk, hogy miként fog alakulni a következő év gazdálkodása. vajon módunk lesz-e gyorsítani — bővülő források birtokában — a felzárkózási ütemet, vagy csak a korábbi színvonal tartását vállalhatjuk? Ebben az évben a szokásos körön túl két körülmény is fokozta az érdeklődést. Egyrészt kérdéses volt. hogy miként valósulnak meg állami támogatás formájában a gyermekjóléti intézmények létesítésével és működtetésével kapcsolatos központi állásfoglalások. Másrészt gondként vetődött fel, hogy milyen költségvetési színvonalon tudjuk finanszírozni az 1974-ben belépő — viszonylag magas költségvetéssel gazdálkodó — egészségügyi és kulturális intézményeket. A tanácstagok részére készített előterjesztés tartalmazza a lehetőségeket. A főhatóságok — elsősorban a Pénzügyminisztérium — pozitív hozzáállása is nagymértékben közrejátszott abban, hogy Bács-Kiskun megye tanácsainak 1974. évi költségvetése 11,1 százalékkal meghaladja az 1973. évi előirányzatot. A tervezett dinamika — a nagyságrend ellenére — országos viszonyításban nem mondana sokat, helyzetünk változásáról. Ha abból indulunk ki, hogy ennél lényegesen alacsonyabb a nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme, hogy a társadalmi közös fogyasztási alap bővülésénél nem várható hasonló dinamika, és hogy a megyék hasonló mutatójának átlaga 9,3 százalék, akkor 1974. évre kedvezőnek ítélhetjük meg helyzetünket. Természetesen ez a fejlődés csak csökkenteni tudja a megye relatív és közismert hátrányait. A nagyobb összegű költségvetés bővülése — mint említettem — kettős cél végrehajtását segítheti elő; — egyrészt a már meglevő intézmények ellátásának javítását, valamint különböző, többnyire kommunális szolgáltatás kiterjesztését. Ennek részaránya az össznövekedésen belül mintegy 20 százalék; — másrészt az 1974. évben üzembe helyezendő, új létesítmények működéséhez szükséges feltételek megteremtését. Ez a feladat körülbelül 80 százalékot képvisel a volumen bővüléséből. A dinamikusan növekvő társadalmi kötelezettségeink finanszírozásához szükséges forrásokat döntő mértékben a saját és megosztott bevételek biztosítják 1974. évben is. Az állami támogatás aránya várhatóan — annak ellenére, hogy a volumene növekszik — csökken, az 1973. évi 17,7 százalékról 10.6 százalékra. Javuló vállalati gazdálkodás A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásában az 1973. év a IV. ötéves terv eltelt évei közül a legsikeresebbnek tekinthető. Kedvezőbbek a hatékonysági mutatók. az előző évekhez képest a nyereség volumene is jelentősen emelkedik. A iobb eredmények mögött a közgazdasági környezethez való mind jobb igazodás húzódik meg. Egyre jobban azonosulnak a vállalatok és szövetkezetek a szocialista pincegazdaság modelljéhez, láthatóan körvonalazódnak a szakosodásra a profiltisztításra az erőforrások ésszerű átcsoportosítására irányuló törekvések kontúrjai. Természetesen az 1973. évi eredmények önmagukban még nem elegendők a jövő évi — magasabb színvonalú — gazdálkodásunkhoz. Nem minden vállalat jutott még túl az önálló gazdálkodásból fakadó gondokon, s nem mutatkozik ennek konkretizálható előnye gazdálkodásuk színvonalában. E szervek működésének konszolidálása termelési tényezői optimális összhangjának megteremtése napjainkban és jövőre is folyamatos feladat. Valamennyi gazdálkodó szervnél tőrekedni kell az erőforrások, kihasz nálásában az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárására. Ezt igényli a vállalat jövőbeni fejlesztése, a kollektívák anyagi érdekeltsége, s nem utolsósorban — a költségvetési kapcsolatokon keresztül — a tanácsok gazdasági helyzete is. Az 1974. évi kiadási előirányzataink ágazati szintű vizsgálata során tapasztalhatjuk, hogy a meghatározó jellegű területeken szinte hasonló mértékű dinamika érvényesül. Ez a hasonló ütem egyben azt is jelzi, hogy vala. mennyi terület fejlesztése egyformán szükséges. Rendkívül jelentős a lakosság közérzete szempontjából a gazdasági és kommunális feladatok megvalósításának színvonala és minősége. Főleg ez a terület, amely közvetlenül érinti a la. kosság valamennyi rétegét, befolyásolja tevékenységét, hangulatát. E téren az országos szinten előirányzott 8,2 százalékos fejlődéssel szemben, mintegy 13,7 százalékos növekedést tervezünk. Terveink szerint jelentősen növekszik többek között az új lakótelepek építésével, a meglevők korszerűsítésével párhuzamosan bővülő parkosítási igény kielégítése. E célra az előző évhez viszonyítva mintegy 8—10 millió forinttal többet kívánunk fordítani. Számottevő parkosítás várható — új városrészek létesítésével kapcsolatosan — Kalocsán és Kecskeméten. Kiskőrös központjának rendezése e szempontból halaszthatatlan feladat, Kiskun, félegyháza 200 éves fennállásának méltó ünnepléséhez a központi utca megfelelő parkosítása ésszerű törekvés. Mindezek mellett a IV. ötéves terv legnagyobb célcsoportos kórházi beruházása indokolja az épülettel harmonikus környezet kialakítását Kiskunhalason, a Semmelweis-park létesítésével. Több mint négyezer lakás, kórházak Köztudomású, hogy a megye városai viszonylag széttagoltak, s a külső területeken többnyire megoldatlan a belvízelvezetés, nem is beszélve a szennyvízről. A városoknál mutatkozó ilyen irányú kötelezettség mellett, napi feladatként vetődik fel a nagyközségek és községek bevízrendezése is. Egyes településeknél az alacsony fekvés miatt csapadékos időszakban nagy gondot okoz a belvízrendszer kiépítetlensége. Ez arra késztet bennünket, hogy a költségvetésből e feladat megoldására mintegy • A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja. 6—7 millió forinttal többet fordítunk. Ily módon lehetővé válik többek között olyan feladatok megoldása, mint például Kiskőrös központjában a nyílt árok megszüntetése, Kiskunmajsa belvízrendszere kivitelezésének megkezdése stb. Nagy erőfeszítéseket tesznek a tanácsok a lakásellátottságnál mutatkozó nehézségek felszámolására. Tovább folytatódik Kecskeméten a széchenyivárosi lakótelep, a városközpont fokozatos kiépítése, Baján az újvárosi, Kalocsán a Széchenyi úti, Kiskunhalason pedig a csipkeházi lakótelep építése. Mintegy 4200—4300 lakás átadása várható 1974-ben, amelyből a nagyobb részt a magánerőből való építés jelenti. A gazdasági és kommunális téren növekvő feladataink végrehajtása mellett a szociális és egészségügyi ágazatokban is mind mennyiségileg, mind minőségileg előrelépünk. Mintegy 14,8 százalékos bővüléssel számolunk, amely lényegesen meghaladja az országos növekedési ütemet. Szociális otthon kezd működni a jövő évben Lajosmizsén 100, Solton 80 hellyel. Ezek nagyrészt kielégítik a járások ilyen irányú igényeit. A szociális otthoni elhelyezés bővítése mellett kiemelt figyelmet fordítunk az idős és rászoruló egyének étkeztetésének javítására, a szociális segélyek emelésére. Ezt a törekvést támasztja alá a szociális kereteknek a 800 ezer forinttal való emelése. Az egészségügyi ágazatban legjelentősebb fejlesztés a kiskunhalasi, 461 ágyas új kórház 1974. évi átadása lesz. Kalocsán is befejeződik a bővítés, folytatódik Baján a sebészeti és belgyógyászati pavilon építése, továbbá elkészül a 680 ágyas új megyei kórház tervdokumentációja. Kétezer óvodai hely Mindig kiemelt területnek számított és most is az a kulturális ágazat, amely költségvetésünknek 38 százalékát köti le. Itt az 1973. evihez viszonyítva 14,7 százalékos növekedést tervezünk, amely mögött részben a meglevő intézmények ellátási színvonala, részben új intézmények létesítéséhez kötődő működési feltételek anyagi fedezetének biztosítása húzódik meg. A IV. ötéves tervben mintegy kétezerrel több napköziotthonos óvodai hely létesül, amelynek a működési feltételeit is meg kell teremteni. 1974. évben már — jelentős mértékű központi támogatással — javítani tudjuk a gyermekjóléti intézmények anyagi ellátását, az újonnan belépőknél a normatív mérték tartására törekszünk, s a már működő intézmények színvonaljavítására mintegy 3,7 millió forintot tervezünk. Sajátos megyénkben az alsófokú oktatás problémája. Közismert, hogy a megye lakosságának jelentős hányada külterületen él, gyermekeik külterületi iskolákba járnak. Ezekben az iskolákban nehezebb az oktatás színvonalát tartani, gondot okoz az osztott tanítás megvalósítása. Az e téren mutatkozó feszültség enyhítését célozza a felsőtagozatos tanyai gyerekek számára a kollégiumok létesítése. A tanyai iskolákban tanuló alsótagozatos diákoknak — az osztatlanságból fakadó hátrányok enyhítése érdekében — megteremtettük az audiovizuális oktatás anyagi, tárgyi és személyi feltételeit, részben az iskolákban, részben az oktatási stúdió létrehozásával. Ez az intézmény 1,5 millió forintos költségvetéssel dolgozik. Mind nagyobb gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzés helyzetének a vizsgálatára. Ismeretes, hogy megyénk iparában és mezőgazdaságában többnyire erre az időszakra esik a technológiai váltás. Nem mindegy, hogy a korszerű gépek működtetéséhez szükséges személyi állomány szakmai felkészültsége milyen színvonalú. Vannak tapasztalataink, hogy esetenként a szakemberek a már meglevő gépeken, azok működése közben sajátítják el a tecnológia jellemzőit, ahelyett, hogy ezek működtetésére felkészültek volna. A fokozott odafigyelést az is indokolja, hogy 1974-től kezdve mind szakmai, mind gazdasági irányítás szempontjából a szakmunkásképző intézetek tanácsi hatáskörbe kerülnek. Nagy figyelmet fordítunk a kluturális élet egyéb területein mutatkozó gondok enyhítésére. Várhatóan 1974-ben befejeződik a megyei művelődési központ, valamint a technika háza kivitelezése. Ezeknek az intézményeknek alkotó jellegű tevékenysége nagy mértékben elősegíti kulturális életünk színvonalának. további javítását. KECSKEMÉT — BAJA — ZOMBOR A Névnap sikere a Vajdaságban Barátok között vagyunk, így érezték a kecskeméti színészek már a megérkezés utáni percekben a zombori népszínház klubjában. A Narodno Pozoriste társulat tagjai régi ismerősöket illető kedvességgel várták, köszöntötték a Katona József Színház küldöttségét, a Bács-Kiskun megyei kulturális delegációt. A hoszszú út fáradalmai, a nyelvi nehézségek ellenére gyorsan kialakultak a beszélgető csoportok. Fekete Tibort vették körül a legtöbben aki már járt itt a magyar együttessel. A két színház közötti kapcsolatot éppen a kecskemétiek tavalyi vendégjátéka alapozta meg. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az együttműködés mindkét társulat számára hasznos, ösztönző. Az 1879-ben épített, hangulatos színház társalgójában hol itt, hol ott bugyborékol jóízű nevetés, magyar, szerb, orosz szavak keverednek. Jól kezdődött a Névnapot bemutató együttes vendégszereplése. És jól is folytatódott. De haladjunk sorjában mert a háromnapos turné szinte minden mozzanata feljegyzésre érdemes. Kétnyelvű föliratok A színészek többsége lepihent a szépen rendbehozott Hotel Szloboda Szállóban, hogy frissen léphessen este a zombori színpadra, az ottani kollégák és a magyar anyanyelvű közönség elé. Tapasztalt művészek valamennyien, Kertész Ákos komédiáját már tizennyolcszor játszották, mégis a szokottnál izgatottabban várták az esti gongot. A Névnappal először tájolnak, s bármennyire is otthonos a légkör, mégiscsak más országban vagyunk, ahol az író neve mitse jelent az embereknek és a színre lépő művészek látványa nem idéz korábbi sikeres alakításokat. Most előszörre azonnal kell elfogadtatni, megszerettetni magukat és az író által megformált figurát. A Szászfay György szcenikus irányításával dolgozó, kis létszámú műszakot délután a színpad előkészítése foglalja el. A többiek Bodor Jenő megyei művelődésügyi osztályvezető társaságában ismerkednek Zomborral. A hivatalokon kétnyelvű fölirat, az újságosbódéban néhány magyar nyelvű napi- és hetilap mutatja, hogy tisztelik az itt élő nemzetiség jogait. Három embert is szólítanunk kell azonban, míg egy érti kérdésünket: — Hol található a városi könyvtár? A virágok és a fák városa Kívánni sem kívánhattunk volna kedvesebb, készségesebb útbaigazítót. Fernbach István ismeri a kedves bácskai város minden kövét, fáját, itt élte le egész életét. mindenkor a békességet, az • A zombori tanácsháza. Vlade Spasica helyi művész rajza. egymásra utaltságot hirdetve. Beszámol a Magyar Állami Népi Együttes előző napi sikeréről, a környék magyar, szlovák és szerb népművészetéről. Tőle tudjuk, hogy az utcákat, tereket szegélyező töméntelen fa, a sok virág Csihás Benő polgármesternek köszönhető. A hajdani városvezetőt tüdővész senvvesztette és külföldi szanatóriumok után odahaza sem akart rossz poros levegőben élni. Légyen bármilyen egyéni is az ok, buzgalma hasznát ma egy negyvenezer lakosú város élvezi. Jártunk a Petőfi Sándor-körben. ahol a WATT-együttes készülődött az esti bálra. A magyar gimnazista fiatalok beatzenekara hangerőben és színvonalban felveszi a versenyt az általam ismert vidéki együttesekkel. Fembach István szíves invitálására betértünk a Központi Kávéházba. Hatalmas, nyílt roston parázsló szénen sütik a rablóhúst. A pompás falatok után iól esett az extra méretű korsókban felszolgált csapolt sör. Veoma Ennyi íz. szjn. látnivaló után a kezdésre értünk a 340 személyes színházba. Bűbájos, egyenruhába bújtatott diáklányok fogadnak minden nézőt, ők mutatták meg a számunkra fenntartott páholyt. Bebizonyosodott hogy indokolt volt az elővigyázatosság, mert csak egy-két hely maradt üresen. Az előtérben két ládikót helyeznek el esténként. Az egyiken veoma”. a másikon ..ne” felirat olvasható. Hazafelé tartva a már felesleges jeggyel szavaznak a nézők. Megtudtam, hogy a kecskemétiek Névnap előadása után a szavazócédulák túlnyomó többsége a Veoma jelzésű dobozba került. Veoma igenlést jelent. Tetszett a mű és az előadás. Heltai Nándor KÉPERNYŐ Marja és Zahar Karácsonyi műsorok a televízióban és a rádióban Karácsonyra — szokásához híven — színes és változatos programot kínál mind a televízió, mind a rádió. December 24-én délelőtt a tv-ben a gyerekek számára vetítik az „Európa öröme” című filmet, amely ,a belgrádi nemzetközi gyermekzénei fesztiválon készült. Délután Mikszáth Kálmán életéről készült dokumentumfilmet mutatnak be „A nagy palóc” címmel. Ismét jelentkezik Kemény Henrik vásári bábjátéka, a Vitéz László, majd a Hahó, öcsi című magyar film pereg. József Attila „Csoszogi, az öreg suszter” című novellájának tv-változata után Beethoven IX. szimfóniája csendül fel osztrák filmen. Este kezdődik a Jókai Mór regényéből készült „És mégis mozog a föld” című sorozat, amelyet három egymást követő esten sugároznak. December 25-én az „Illa-berek” című verses-zenés műsort sugározzák, majd ugyancsak a kicsinyeknek a „Jancsi és a varázsbab” című amerikai zenés mesefilmet vetítik. Megismétlik Thor Heyerdahl Rá-expedíciójárói készült filmje első részét. A másodikat a következő nap délelőttjén láthatjuk. Délután ugyancsak ismétlésben kerül képernyőre Örkény István; „Az ember melegségre vágyik” című tv-játéka, majd filmbeszámoló idézi fel a .X. vjlágifjúsági találkozó eseményeit. Dínom-dánom országba invitálja a fiatalokat A palacsintás király című színes, zenés, vidám mesefilm. Este az Aranypáva középdöntője után a régi filmslágerek sorozatban Greta Garbóval a főszerepben a „Walewska grófnő” című amerikai filmet mutatják be, majd a Maszk nélkül sorozatban Carlo Bergonzi énekel. December 26-án Moliére két vígjátékát ismétlik, míg a zenés tv-színház Dohnányi Ernő „A tenor” című vígoperáját tűzi műsorára. A rádióban hétfőn a gyerekek számára kétórás összeállítás sorakoztat egymás mellé kará-Egyéves szünet után szombaton ismét megnyílt a főváros egyik legérdekesebb természeti kincse, a Pálvölgyi cseppkőbarlang. A barlangot a közelmúltban az Országos Természetvédelmi Hivatal vette kezelésbe, felújította az elavult világítást, s á látogatóknak még kényelmesebb, biztonságocsonyhoz illő jeleneteket, dalokat, énekeket. Klasszikus felvételről csendül fel Bartók „A kékszakállú herceg vára” című operája Székely Mihály és Palánfcay Klára tolmácsolásában. A választékban szerepel még Beethoven IX. szimfóniája, és egy Gigli-est is. Tabi László „Ketten beszélgetnek” címmel háromrészes sorozatot írt a rádiónak, amelyből az első az ábrándokról, a második az életről, a harmadik pedig a nőkről szól. A szocialista költészet nagyjait bemutató sorozatban Nazim Hikmet életműve kerül a mikrofon elé. Adaptáció hangzik el Sánta Ferenc „Isten a szekéren” című műve nyomán. Az esti órákban Czigány György összeállítása ígér tartalmas szórakozást. „Variációk a szerétéiről” címmel. December 25-én a Szivárvány a családi élet, a békesség témájában tallóz. Csapó György öszszeállítása fél évszázad karácsonyainak emlékét idézi. Két részben kerül bemutatásra Jules Verne „Várkastély a Kárpátokban” című izgalmas regényének hangjátékváltozata. A harmadik műsorban a szegedi szabadtéri játékokról — felvételről — közvetítik a Rómeó és Júlia elő* adását. Különleges élményt ígér Bartók Béla 1939-es hegedűversenyének ősbemutatója, amelyet Willem Mengelberg dirigálásával a Concert Gebouw zenekar tolmácsol, archívfelvételen. Ezt több mint egyévi munkával restaurálták a szakemberek. December 26-án Áprily Lajos elbeszélő költeményének, az Alom a vár alatt-nak változata után a Karinthy-színpad jelentkezik ismét. A választékban szerepel még zenés beszélgetés Neményi Lilivel, valamint rendhagyó kívánságműsor olyan meghívottakkal, mint Szemes Mari, Horváth Teri, Moldova György, Komlós Aladár, Havas Ferenc, valamint a Magyar Posztógyár Állami-díjas brigádja. (MTI) cseppkőbarlang sabb körülményeket teremtett a több mint egy kilométer hosszú alagútrendszerben. Az évezredek alatt képződött különös alakzatú cseppkövek várhatóan nemcsak a hazai természetkedvelő közönségnek nyújtanak újból látványos szórakozást, hanem idegenforgalmi vonzerő is lehet. (MTI) „Eposzi méretű alkotást” ígért a Magyar Televízió, amikor Az árnyak délben tűnnek el című hétrészes szovjet filmalkotást beharangozta. Az eposzi méret nem is maradt el; fél évszázad története tárult elénk, kegyetlen viharaival, megpróbáltatásaival együtt. S ha a művészi kivitelezéssel mindig nem is lehettünk elégedettek, ha a forgatókönyv, a szöveg, s a szokványos rendezői fogások olykor a sematizmus színezetében tüntették fel az egyes jeleneteket, mégis elmondhatjuk, hogy mindvégig érdekes élményben volt részünk, Amikor az első részben megismerkedtünk a Zeljonij Dóiban élő emberek életével, ennek az apró szibériai településnek sokféle gondjával és örömével, érdeklődéssel vártuk a folytatást. A kezdet kezdetén töményen kaptuk a drámát, az egyéni sorsok és társadalmi kérdések mély összefonódását. Ez mindvégig jelen volt a filmben. A nézőt a több szálon futó cselekmény és a szereplők sokasága zavarta olykor. Egy-egy adás után megfigyeltem; mindenfelé nagyban folyt a vita arról, hogy ki kinek volt a lánya, fia, unokája, s ki hogyan, mikor keveredett a történetbe. A nagyszerű és rokonszerves Marja emléke jelképpé magasodott a múló időben. A szikla, ahol a gyilkosok végeztek vele, s később az emlékére ültetett fa, ott állt mindvégig mementóként a parányi falu felett. Közben zajlott az élet. Békében és háborúban formálódott a szőkébb haza sorsa Zeljonij Dóiban, mint minden felé, a sokak számára akkor még áttekinthetetlen, hatalmas országban. Sorsok kereszteződtek, indulatok lángoltak fel és feszültek egymásnak, reménykedések kaptak életre, örömök nyíltak ki és tragédiák. És nehezítették az előrehaladást azok, akik a gyilkosságtól sem riadva vissza, akik nem tudtak belenyugodni a változásba. Az életnek ezt a valóságtartalmát, ezt a bonyolultságában is előre mutató jellegét igyekeztek a film alkotói érzékeltetni. Hogy milyen eredménnyel, mutatja többek között az is, hogy a Szovjetunióban óriási sikerrel sugározta a sorozatot a televízió. Zahar Bolsakov élete-sorsa legjobban példázza az ellentmondásos korszakot. Az önmaga csalódásain, keserűségein felül emelkedő, kiváló vezetővé felnőtt elnök személyében ragyogóan ötvöződött keménység és líraiság, az el-eltűnődő szemlélődés és a céltudatosság. Megnyerő alakjára sokáig emlékezni fognak a tévénézők. V. M. Megnyílt a Pálvölgyi T
