Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. november 9. OLVASÓINKÉ A SZÓ KÖTELEZÖ-E TANYÁN ÉLNI? A problémánk voltaképpen ma­gánjellegű, s így aligha tartozik másra. Hogy mégis a széles nyil­vánosság elé tárom, annak, oka a furcsa bánásmód, amelyet mu­tatnak sorsunkkal kapcsolatban az illetékesek. Miről van szó? Hosszú évek óta lakunk ta­nyán, eléggé távol a község köz­pontjától. Régebben szíves-örö­mest végeztünk mezőgazdasági munkát, s tenyésztettünk, értéke­sítettünk háziállatokat. Mostaná­ban viszont már egyre fáradunk, s megterhelő számunkra a sok­sok tennivaló. Gyermekünktől nem várhatunk állandó segítsé­get, hiszen más életformát vá­laszt magának, s jelenleg keres­kedelmi szakközépiskolás. Napon­ta utazik a városba, s onnan ha­za. Bizony gyakorta panaszkodik a kimerítő gyaloglás miatt, s nemkülönben azért, mert rop­pant kényelmetlen pislákoló lám­pa fényénél tanulnia esetenként. Mivel lakásunk villamosítására nincs lehetőség, úgy döntöttünk, hogy a jobb munkafeltételek és életkörülmények reményében el­KIÉRT VAN A TAXI? Külföldi utazásra készültem. Mivel sok volt a csomagom, úgy döntöttem, hogy taxival megyek a lakásomtól távol levő vasút­állomásra. Kora délelőtt ballag­tam el Baján a Béke téri taxi- központba, hogy kocsit rendeljek aznap fél 1 órára. A gépkocsi- vezető hűvösen végigmért, majd közölte: uram én nem vállalok előre fuvart, hiszen ki tudja hol leszek 12 után. Hasonlóan véle­kedtek a többiek is. Ezekután be­mentem a Volán bajai forgalmi irodájába, s előadtam kérésemet. Azt a választ kaptam, a taxisok gebinben dolgoznak, s nem elő­KLRAKAT ÉS VALÓSÁG Bevallom, gyakorta időzöm hosszú percekig a kecskeméti Centrum Aruház dekoratívan, íz­lésesen rendezett kirakata előtt. A minap is arra vitt utam, s nagy örömömre megpillantottam ott egy fekete csipkével díszí­tett piros bébidollt és ugyanolyan színű kombinét. Szépnek, diva­tosnak találtam, s mivel ára is -kedvező volt számomra, gyorsan elhatároztam, • hogy megveszem. Besiettem az áruházba, ahol az VÁLASZOL az illetékes Lapunk szeptember 21-i szá­mának Olvasóinké a szó rovatá­ban hoztuk nyilvánosságra a Vásárlói gondok Zöldhalomban című panaszt. Írója, a Bócsán lakó Szabó József szóvá tette, hogy a környék tanyai lakossá­gának kereskedelmi ellátására hivatott 24-es számú külterületi vegyesboltban sok rendellenesség tapasztalható az utóbbi időben. Többször előfordult, hogy hétköz- nap is zárva tartott az egység, máskor hiányoztak az alapvető élelmiszerek és háztartási cik­kek, esetenként pedig az üres üvegek visszaváltása ütközött akadályba. De nem voltak mindig udvariasak az eladók sem, akik a legutóbbi búcsúi „népünne­pélyben szinte egész napon át árusítoták a különféle szeszes italt, vagyis hamisítatlan kocsmai tevékenységet végeztek. A bíráló sorokra levélben vá­laszolt a Soltvadkert és Vidéke Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet igazgatóságának elnöke, dr. Juhász Imre. Tájé­koztatásából egyebek között meg­tudtuk, hogy az ÁFÉSZ-hez tar­tozó üzletben csupán egy sze­mélyt foglalkoztatnak, akinek esetleges betegsége, valamint az évi rendes szabadságának kiadása SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Mükerti lakók" jelige, Kecs­kemét: Kár, hogy eltitkolták tel­jes nevüket és pontos címüket, ugyanis adatok hiányában nem foglalkozhatunk a lakóhelyük közvilágítási helyzetét bíráló so­raikkal. Szabó B. Sándor, Bácsalmás: Panaszát kivizsgálás céljából juttattuk el a megyei tanács ba­jai járási hivatalához, amely megállapításáról, intézkedéséről levélben tájékoztatta szerkesztő­ségünket. Eszerint a Bácsalmási Nagyközségi Tanács pénzügyi cso­portja jogtalanul vetett ki adót, valamint bírságot a garázsként használt mellékhelyisége után. Az új családi házával egyidőben elkészült épületet ugyanis meg­illeti az adómentesség. A kirótt összeg törlését határozat rendelte el. V. A.-né, Kecskemét: A megye- székhely Kereskedelmi és Ven­költözünk innen, s Nyárlőrinc belterületén építünk családi há­zat. Azt hittük, ennek nincs kü­lönösebb akadálya, s pénz kér­dése az egész. A tények sajnos másról győztek meg bennünket. A helyi tanácsnál elzárkóztak telekvásárlási kérelmünk teljesí­tése elől. Hivatkoztak település- fejlesztési nehézségekre, majd a jelenlegi ingatlanunk tulajdon­jogát bizonyító telekkönyvi vég­zésben fedeztek fel hibát, s azóta van huzavona ügyünkben. Legutóbb ezt jelentette ki a szakigazgatási szerv vezetője: ha eddig jó volt a tanya, kibírjuk ott a továbbiakban is, házhelyre pedig ne számítsunk! Mi úgy értjük, megtiltották a faluban történő letelepedésünket, vagyis kötelezővé tették szá­munkra a tanyai életet. Ezúton kérdezem az illetékesektől, az ilyen rendhagyó intézkedésre is lehetőséget adnak az oly sokszor emlegetett tanyapolitikai határo­zatok? Kéri Istvánná Nyárlőrinc, III. kér. 63. rendelés alakján végzik munká­jukat. Ezekután mondanom sem kell, poggyászomat gyalog voltam kénytelen a vonathoz cipelni. Sa­ját bőrömön tapasztaltam tehát, hagy valami hiba van a taxi­rendszerben. E szolgáltatás igény- bevételével kapcsolatos bizonyta­lanság aligha egyeztethető össze az utazóközönség gyors és zök­kenőmentes szállítását célzó tö­rekvésekkel. Javaslom, illetékesek keressék annak lehetőségét, hogy taxit a jövőben előre is rendel­hessünk! J. E. Baja, Szabadság u. 84/a. eladónő közölte velem: az álta­lam keresett női fehérnemű már elfogyott, s a kirakatban levőt pedig tilos eladnia. Figyelmembe ajánlott ugyan egy másik fa­zonú bébidollt, ami azonban nem nyerte meg tetszésemet. Tudomásom szerint a kirakat reklámcélt szolgál. De vajon miért kínálnak olyan árut, amely- hői tnár egy darab sincs a pol­cokon és a raktárban? K. í. Kecskemét óhatatlanul előidézte a kifogá­solt zárva tartást. Ami a hiány­cikkeket illeti azok az országos ellátási nehézségekből adódtak. Ä szövetkezet központja intézke­dik majd annak érdekében, hogy a jövőben valamennyi napi fo­gyasztású áruval folyamatosan és a szükséges mértékben ellássák a tanyai lakosságot. A boltvezető utasítást kapott arra, hogy az üres üvegeket mindenkor vegye át. A vizsgálat tisztázta a búcsúi árusítás körülményeit is. Mint kiderült, a megjelölt vasárnap tanácsi engedély alapján értéke­sített szeszes italt a vegyesbolt, mégpedig a bejáratnál elhelyezett pulton át, vagyis oly módon, hogy helyiségbe nem léphettek be a vevők, akik körében senki sem viselkedett botrányosan, kihívóan. Végezetül közli a levél: a hason­ló jellegű segítő szándékú észrevé­teleket máskor is szívesen fogad­ja az igazgatóság, amely arra tö­rekszik, hogy irányítása alatt le­vő üzletek munkájával mindin­kább elégedett legyen a fogyasztó közönség, s nem utolsósorban a szövetkezet tagsága. déglátóipari Szakmunkásképző Iskolájában folyó, a munkavi­szonyban állók részére szervezett szakácstanfolyam késő délutáni kezdésére vonatkozó javaslatát továbbítottuk az intézmény igaz­gatójának, Hazag Lászlónak, aki írásos válaszát lapunknak küldte meg. Mint közölte, a felnőttek­nek zömmel azok a pedagógusok adnak órát, akik a nappali ta­gozaton is rendszeresen taníta­nak. Sem nekik, sem .pedig a vidékről bejáró hallgatóknak nem lenne tehát kedvező, ha a módo­sított kezdési időpont miatt az es­ti órákig tartanának az előadá­sok. Mivel ez utóbbiak jelenlegi rendje megfelel az érdekeltek többségének, így sajnos nincs mód a szóban forgó egyéni ké­relem teljesítésére. összeállította: Velkei Árpád A zajártalmak ellen • A B-épűlet épülő első emelete. KÖZPONTI LABORATÓRIUM AZ ÚJ ÉPÜLETBEN Korszerűsödik a kalocsai kórház Megszűnik a túlzsúfoltság Nagyon drága az egészség, drága a kórházi ágy, jól kell te­hát gazdálkodni vele, okosan, hasznosan kihasználni. Nemcsak átvitt értelemben drága az egészség, nemcsak ab­ban a vonatkozásban, hogy nincs nagyobb értéke az ember­nek, mint a tulajdon élete, testi épsége, egészsége. Igaz, sokba kerül az egészségünk a gyógyító apparátus fenntartása a kór­házi és rendelőintézeti hálózat működtetése, korszerűsítése, építése. Évről-évre emelkedik az egy kórházi ágyra jutó költ­ség. Ezekről a problémákról és a kórház B. épületének rekonst­rukciójáról beszélgettünk a ka­locsai kórház igazgató főorvosá­val, dr. Horváth Bertalannal. — Harmadik fázisában épül a kórház B. épülete. Elkészültével egy sor gondot, problémát old meg, nem teljesen ugyan, de az adott lehetőségeket kihasználva, az egyes osztályok átcsoportosí­tásával, mindannyiunk munkáját megkönnyíti. — Az eddigi túlzsúfoltságot — hisz ez köztudott —, az ágy­hiányt, ezzel az új épülettel át­menetileg megoldottnak tekint­hetjük. — Sebészeti osztályunk negy­ven ággyal bővül. Az új épület­ben kap helyet a központi rönt­gen, a diagnosztika, a terápia — amire nagy szükség van —, a központi laboratórium. A kórház gyógyszertára a tüdőosztály alag­sorában nagyon szűkös körülmé­nyek között működik. Ezt az évek óta tartó kényszerhelyzetet oldja meg a B-épületben raktá­rozási lehetőséggel ellátott köz­ponti gyógyszertár, de helyet kap az eddigi „szétszórt” konyha is, ami minden követelménynek megfelel. — A kórház vezetői a terveket készítőkkel, a kivitelezővel együtt a betegszállítás megkönnyítését is szem előtt tartották. Egy felvo­nó megépítését tervezték és ezzel egyidejűleg megszűnik majd a súlyos betegek lépcsőn való ci- pelése. A három épületet függő folyosó köti össze. — Meg kell említenem to­vábbá azt is, hogy az A-épület- ben levő röntgenosztály áthelye­zésével további húsz ággyal sza­porodik a sebészeti osztály, ahol a szemészet, füll-orr, gégeosztály 'betegeit' helyezzük el. íA *33 HMi* * hó Toríritcfe beruházást a Bács megyei Építőipari' Vállalat 1975- ben adja át. Reméljük, hogy ezt a határidőt nem kell módosítania a jóhíme- vű, nagy mullú építőipari válla­latnak. Klíma Győző Dicséretes kezdeményezés Napjainkban a zajártalom már ott szerepel a munkaártalmak so­rában. Azok, akik'1966. július 1. óta több éven át zajártalmat okozó munkahelyen dolgoztak, kártérítésre, illetve baleseti jára­dékra jogosultak. Az ilyen dolgo­zók száma hazánkban hozzávető­leg egymillióra tehető. A népbetegség számba menő, s az emberiség egytized részét sújtó nagyothallás ellen elsősor­ban az idejekorán való felisme­rés jelenthet védelmet. A felde­rítésre és megelőzésre irányuló vizsgálatok ma még csak néhány helyen folynak. Ezért is dicsé­retes a kiskunfélegyházi szakren­delés országosan is élenjáró in­tézkedése a gondozási munka be­vezetésére. Ennek fő módszere a szűrés, amely kiterjed a csecse­mőkre és az óvodás korúakra, az általános iskolai tanulókra, az idős korú nagyothallókra és ter­mészetesen a zajártalomban szen­vedőkre. Lényege a gondozásnak, hogy az ártalmat minél fiatalabb életkorban felderítsék, hogy így a tartás halláskárosodás meg­előzhető legyen. A város környéki tanyai isko­lák növendékeit egyébként az említett hallásszűrésekre külön gépkocsival szállítják be. A BIOPTOM Égy újfajta orvosi műszer for­radalmasította az idegen szívvel szembeni kivetési reakciók leküz­dését — bioptomnak hívják és a Kaliforniában dolgozó Philip K. Cave angol orvos fejlesztette ki. A bioptom piciny miniolló, ame­lyet a nyaki verőéren keresztül a jobb szívkamrába vezetnek, hogy onnan egy kis darab szöve­tet eltávolítson a testből. Amerika legsikeresebb szívát- ültetője, Norman Shumway, a stanfordi egyetem orvosközpont­jának munkatársa, egy éve dol­gozik a bioptommal. Mielőtt egy súlyos szívbetegbe új szervet ül­tet át, a beteg szívből ily módon elvesz egy darab szövetet. Az or­vos ezután megvizsgálhatja a szövetet abból a szempontból, mennyire és milyen formában fogja kivetni az átültetendő szí­vet. Mielőtt még hozzákezdenek az átültetéshez, a- qzergezetgl. amelybe az idegen szív kerül, gyógyszeresen elő lehet készíteni az „eseményre". Dr. Shumway stanfordi csoportja az év eleje óta IS szívet ültetett át. Gazdaságpolitika A megye kereskedelmi hálózatának fejlesztése • Bács-Kiskun megyében ezer lakosra 318 négyzetméter bolti alapterület jut. Ez megegyezik az országos átlaggal. S miután ez az adat Budapestet is magába fog­lalja, viszonylag jónak mondha­tó. Azt is elmondhatjuk, hogy az alapterület bővítésének üteme megyénkben gyorsabb volt az országosnál. 1965-ben ugyanis ezen lakosra nálunk még csak 202 négyzetméter bolti alapterü­let jutott, vágyik a hálózat hét év alatt másfélszeresére nőtt. Az eredménnyel azonban mégsem le­hetünk elégedettek, mert az ezer lakosra jutó kereskedelmi beru­házások értéke Bács megyében volt a legalacsonyabb, tehát a kelleténél kevesebbet fordítottak korszerűsítésre, s a technikai fel­szerelések gyarapítására, javítá­sára. Emellett nálunk az üzletháló­zat fejlesztése állandó lépéshát­rányban van a lakosság térbeli átáramlása miatt, magyarán mondva az új lakónegyedek, te­lepülésrészek, tanyaközpontok el­látása nem kielégítő. A vendéglátó hálózat sem tud­ja kielégíteni a vele szemben tá­masztott igényeket. A bolti keres­kedelemmel ellentétben az ezer lakosra jutó vendéglátóipari alap­terület (162 négyzetméter) jóval elmarad az orsztágostól. Emellett a vendéglátó egységek szakmai összetétele technikai felszereltsé­ge a berendezések színvonala szintén jelentős javításra szorul. A hálózatfejlesztés természete­sen a kereskedelmi szervek gaz­dálkodási eredményeitől függ. Miután a megye kereskedelmi vállalatainak és szövetkezeteinek jövedelmezősége jónak mondható, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor mért nem következ­het be a hálózatban megfelelő minőségjavulás? Sajnos több té­nyező gátolja a fejlődést. Ilye­nek: A kereskedelmi egységek jelen­tős része magántulajdonban le­vő — sok esetben — rossz állagú épületben helyezkedik el. Ezek­nek a bérleményeknek az átala­kítása, korszerűsítése — elsősor­ban a tulajdonviszonyok miatt — nehézségekbe ütközik. — Bács-Kiskun megyében a cél- csoportos lakásépítkezések ala­csony aránya miatt kevés az ál­lami támogatásból járulékos be­ruházásként megépülő kereske­delmi egység is. Az ezzel iáró ne­hézségek belátható időn belül el­háríthatok. ugyanis a jövőben a járulékos beruházások mértéké­nek meghatározásánál nem a célcsoportos, hanem a telepsze­rűen megépített lakások száma lesz a mérvadó. — A megye áruforgalma az át­lagosnál gyorsabb ütemben nőtt és ezért a fejlesztési alan erfv ré­szét forgóalap-feltöltésre hasz­nálták fel. • Kereskedelmi szervezeteink­nek az említett okok miatt, kevés fejlesztési alaoból kell megvaló­sítaniuk a hálózatbővítést, és korszerűsítést. A gátló tényezők mellett viszont említést kell ten­ni a különböző támogatásokról is amelyek elősegítették a kereske­delmi hálózat fejlesztését. — A Belkereskedelmi Minisz­térium 1971-től a beérkezett pá­lyázatok alapján a 70 millió fo­rintos kereskedelmi beruházá­sokhoz (ol. ábc-ánjbázakl 30 millió forint állami támogatást adott. — A megyei tanács a IV. öt­éves tervben 24 millió forinttal segíti a kereskedelmi hálózatfej­lesztést. — A technikai felszereltség ja­vítására a Belkereskedelmi Mi­nisztérium 1973-ban a különböző gépi berendezések (hűtőszek­rény, hűtőpult, stb.) beszerzésé­hez 50 százalékos állami támoga­tást nyújtott. Ezzel a lehetőség­gel a megye kereskedelmi szervei megfelelően éltek is. A jövőre vonatkozóan a hálózatfejlesztési lehetőségek számba vétele mellett alapvető fontosságú a célok pon­tos meghatározása. Ennek irányát a megyei párt végrehajtó bizott­ság a következőképpen határozta meg: — A folyamatban levő. illetve tervezés alatt álló beruházásokat időben és jó minőségben kell megvalósítani. — Az épülő új lakótelepeken é? településrészeken tervszerűen létesüljenek kereskedelmi egysé­gek. Ha a kereskedelmi szerveze­tek nem rendelkeznek elég fej­lesztési alappal, úgy a tervezett áruházak, boltok helyének meg­hagyása mellett egyszerűbb, ol­csóbb megoldásokkal — pavilo­nok létesítésével, kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésével (pl. házhoz szállítással) — teremtse­nek lehetőséget a zavartalan áru­ellátásra. — Az ellátás színvonalának bővülése, a kereskedelmi dolgo­zók közeljövőben várható mun­kaidő-csökkentése és az ott dol­gozó nők munkakörülményeinek megkönnyítése érdekében szük­séges tovább javítani a kereske­delem géoi felszereltségét, tech­nikai feltételeit. Továbbra is fon­tos tennivaló a korszerű eladási formák meghonosítása. • Nem könnyebb a helyzet a vendéglátóipari hálózatfejlesztés­sel sem. Vendéglátó szerveink eszközszegények, a hálózat nedig mennyiségileg és minőségileg egy­aránt javításra szorul. A vendég­látóipar gazdálkodási feltételeinek módosítására várhatóan országos intézkedés történik, amely elő­segíti és meggyorsítja majd a há­lózatfejlesztést. Emellett viszont egy sor megyei probléma is megoldásra vár. Az általános kereskedelmi fej­lesztési célkitűzéseken belül fi­gyelemmel kell lenniük néhány vendéglátóipari sajátosságra. — Célszerű a lakosság igénye­inek megfelelően kisebb alapte­rületű. hangulatos egységek lét­rehozása. — Forgalmas központi helye­ken viszont nagyobb alapterületű önkiszolgáló éttermekre van szükség. — Az automaták — és áthida­ló megoldásként a pavilonok — elterjedtebb alkalmazása ugyan­csak kívánatos megoldás. Tekintettel a vendéglátó vál­lalatok eszközszegénységére. a hálózatfejlesztést olcsó helyisé­gek juttatásával segítjük elő. szorgalmazni lehet például a fű­tésszerkezet megváltozása során felszabadult, arra alkalmas pin­cék ilyen célú hasznosítását. • Végül érdemes néhány szót ejteni a folyamatban lévő keres­kedelmi beruházásokról. Jelenleg két nagyáruház létesítése van folyamatban. Baján a Bácska Áruház 1974-ben, Kecskeméten a Domus Lakberendezési Áruház várhatóan 1976-ban készül el. ABC-áruházat adnak át a követ­kező évben Kecskeméten a Széc- henyi-városban, a Dózsa György úton és a Hunyadivárosban, va­lamint Kiskunfélegyházán, Kis­kőrösön, Kunszentmiklóson és Hajóson. Nagyobb alapterületű vendéglátó egység épül Lajosmi- zsén és Solton. A Kéttemplom- közben kialakításra kerülő „kecs­keméti Váci utcáról” csak annyit, hogy az ott létesülő 15 különböző kereskedelmi egység kiviteli ter­vei már készülnek. Többségüket 1974. I.—II. negyedévében nyitják meg. Az üzletsor új színfolttal gazdagítja majd a megye keres­kedelmi hálózatát. Bercsényi Zoltán az MSZMP Bács megyei Bizottságának munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom