Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. november 1. Ol VASÓINKE A SZÓ Bosszankodtunk, dideregtünk Idén augusztus eleje vala­mennyiünk — összesen nyolc kis- kunmajsai család — számára em­lékezetes, mivel elkészült a tár­sasházunk. A Béke téri lakások kivitelezője a Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalat volt. Szerelői saj­nos nem végeztek lelkiismeretes, szakszerű munkát Mindezt bizo­nyítja az épület műszaki átadá­sakor felvett 3 oldalnyi hiba­jegyzék, amely egyebek között gázbekötésí hiányosságot iS' tar­talmazott. A dolgok miatt bosz- szúsak lettünk, de bíztunk az ígért gyors intézkedésben, s mi­hamar beköltöztünk új ottho­nainkba. Teltek-múltak a napok, meg is érkeztek a szakmunkások, ám a javítások egy részével adósak maradtak. Például a konyhai tűz­helyet és a fürdőszobai bojlert csak hosszas rábeszélésre kap­csolták a gázhálózatra. A szo­Gondoljanak az öregekre is . Nem készítettem még statiszti­kai felmérést annak kiderítésé­re, hány ember fordul meg na­ponta a megyeszékhely központi postahivatalában. Azt viszont ta­pasztaltból állítom, hogy gyakor­ta várakoznak hosszú sorokban azok, akik levélküldeményeiket feladni, csekkjeiket befizetni, vagy egyéb ügyeiket intézni akar­ják. Régebben volt mód arra, hogy ha valakinek 20—30 percet, esetleg még ennél is több ideig kellett ott tartózkodnia, leülhe­tett a helyiségben levő padokra. Főleg mi, idősebbek éltünk a lehetőséggel. Hetek óta azonban toporgunk, mivel a padok zömét eltávolították. Mire való a poggyásztartó? Kétéves kisfiam nemrégen megbetegedett, s a helyi orvos azt tanácsolta, vizsgáltasisam meg a kecskeméti szakrendelésen. Hogy az oda-vissza utazását ké­nyelmesebbé tegyem, úgy döntöt­tem, magunkkal hozzuk sport­kocsiját is. A Hetényegyházáról reggel 8 óra 10 perckor induló és Kecskemétig közlekedő autóbusz jegykezelőjét megkértem, hogy az összecsukható kocsit is elszál­líthassam. Szó sem lehet róla, mivel nincs csomagtartó — kap­tam az elutasító választ. Hivat­koztam ugyan arra, hogy orvos­hoz viszem a lázas gyereket, aki ilyen állapotban képtelen gya­logolni és magam sem bírom ci­pelni. Érveimet nem méltányolta a kalauz. Ebbéli álláspontját ké­sőbb a sofőr is támogatta. Te­kintettel arra, hogy gyenge ol­Mit ér a garancialevél? Tavaly novemberben vásárol­tam egy lengyel gyártmányú, Lucznik típusú varrógépet. A működési előírásoknak megfele­lően használtam és kilenc hó­napig nem volt rá panaszom. Ez év augusztusában azonban váratlanul zakatolni kezdett, majd csütörtököt mondott. Nyom­ban kézbevettem az egyévi jó­tállásra vonatkozó okmányt, s az abban foglaltak szerint cse­lekedtem: a hibáról írásban ér­tesítettem a javító üzemként megjelölt Kecskeméti Autó- és Gépjai'ító Ipari Szövetkezetei. Azóta eltelt már mintegy három hónap, de onnan a mai napig nem érkezett válasz és szerelő sem. Pedig a garancia érvényes­sége rövidesen lejár. Bugac szíve sivár Az utóbbi hetekben, hóna­pokban több színes riportot és egyéb érdekes beszámolót ol­vastam a hazai újságokban köz­ségünkről. Valamennyi írás, saj­nos csak a pusztai romantikával, illetve az idegenforgalom ará­nyaival és várható alakulásával foglalkozott. Pedig a település központja is szolgált volna té­mául. De -miről is van szó? Bugac szívében található a ré­gi piac helye, amely eléggé ren­dezetlen. Néhány fácska és több méternyi hosszú vadrózsasövény próbálja álcázni a kiáltó sivár­ságot. Érthetetlen, miért nem parkosítják a nagy kiterjedésű Szerkesztői üzenetek bák fűtésére szolgáló konvektoro­kat .'azonban külön kérésre, kö­nyörgésre sem szerelték' fel, mondván, ez ügyben még vita van a DÉG AZ és a kivitelező kö­zött. Az ellentéteket eléggé so­kára sikerült tisztázni, ugyanis csak nemrég tették üzemképessé a gázberendezéseket. Működésü­kig bizony dideregtünk, hiszen a korábbi hetekben már gyakorta volt hideg az idő. Szerencsére sem mi, sem gyermekeink nem fáztunk meg. Tanulságképpen írtam meg a történteket, s abban a remény­ben, hogy a szóban forgó válla­latok a jövőben koordináltabban dolgoznak és hasonló, vagy más módon többé nem törnek borsot az új lakások tulajdonosainak, bérlőinek orra alá. A családok nevében: Bükki Csaba Kiskunmajsa Legutóbb azért kerestem fel az említett hivatalt, hogy interurbán beszélgetést folytassak a távol élő gyermekeimmel. A telefon- vonalat csaknem másfél óra múlva kaptam meg. S addig bi­zony álldogálnom kellett. Sokan tették ugyanezt. Az ilyen vára­kozás pedig roppant kényelmet­len, fáradtságos. Ha másokra nem is, legalább reánk, öregekre le­gyenek tekintettel e fontos szol­gáltató szerv vezetői és helyez­tessék vissza a padokat, hogy azokon pihenhessünk, amíg nem tudjuk lebonyolítani ügyletein­két. Többek megbízásából: Botfalusi Mártonná Kecskemét, Zója u. dalam a vitatkozás, így akarat­lanul megalkudtam a kényszer- helyzettel, s babakocsi nélkül szálltunk fel a járatra. A megyeszékhelyre történt megérkezés után alaposan szem­ügyre vettem a GA 69—83 for­galmi rendszámú autóbuszt, s megpillantottam a poggyásztar­tóját. Akkor döbbentem rá, hogy félrevezettek. Semmi kétség egy­szerűbb volt „nem”-et monda­niuk az említett dolgozóknak, mintsem teljesíteniük kérésemet, őszintén bevallom, fogalmam sincs, mit ír elő a Volán-sza­bályzat a csomagszállításra vo­natkozóan, kevésbé tartom azon­ban valószínűnek, hogy az utas poggyászának elszállítása ok nél­kül is megtagadható. Kocsó Sándorné Hetényegyháza A közelmúltban elmondtam bánatomat egy kereskedelmi szakembernek, aki felvilágosított, tudomása szerint a külföldi gyártmányú varrógépek javítása körül sok a probléma Bács-Kis- kunban. Valóban igaz lenne mindez? De hát akkor, miért nem keresik az illetékesek a megol­dást? Mert a jelenlegi helyzet roppant visszás e téren. Megen­gedhetetlen ugyanis, hogy az üz­leteink által forgalmazott, im­portból származó gépi berende­zések garanciaidőn belüli javí­tására nincs felkészülve a megyei szolgáltató ipar. Bugyi Bálint Tiszaújfalu, Munkácsy u. 11. területet. Ha a tanácsnak nincs pénze ilyen célra, talán a lakos­ság társadalmi összefogása segít­hetne. Bízom aban, hogy az1 ille­tékesek már most tervet készí­tenek arra, hogy a jövő évben szorgos kezek fognak ott mun­kához, s kiirtják a gazt, felás­sák a földet és pázsitot alakíta­nak ki, valamint díszcserjéket és virágokat ültetnek. A főtér le­gyen a község vonzó színfoltja, a lakosság örömére és szép számú külföldi vendégsereg tisz­teletére. Sokak nevében: Petró Sándorné Bugac V Egyszerre tíz John Deer és Claas kombájn dolgozik a hatalmas kukoricatáblán. Izgalmas távlatok Látogatás Bábolnán Az idén 126 ezer hektáron al­kalmazták a Bábolnai Állami Gazdaság által kezdeményezett zártrendszerű kukoricatermesz­tési módszert. Jövőre pedig már 225 ezer hektáron vetik majd eszerint a tengerit. A megyében először a Városföldi Állami Gaz­daság. majd az itteni Dózsa Ter­melőszövetkezet csatlakozott a CPS-hez — így nevezik a tech­nológiát. Ezt követte a kiskun­félegyházi Lenin Termelőszövet­kezet, majd pedig legújabban a vaskúti Kossuth belépése. A bábolnai rendszer rendkí­vül gyorsan hódított tért, mind ezt az előbbi számok is bizonyít­ják. Híre azonban már túllépett az országhatáron. Két gépsor dol­gozik Csehszlovákiában, egy a Szovjetunióban. Jelenleg tárgya­lások folynak Jugoszlávia és Len­gyelország mezőgadasági szak­embereivel. Mind a két ország­ban nagyobb területen kívánják bevezetni a módszert. A CPS már túlnőtte ' a kezde­ményező állami gazdaságot és az elmúlt évben önálló közös vállal­kozás létesült, amelynek az a fe­ladata, hogy kéz'oentartsa azt a szolgáltatást, melyet a rendszer nyújt a taggazdaságoknak. A napokban dr. Burgert Ró­bert, a Bábolnai Állami Gazda­ság vezérigazgatója sajtótájékoz­tatót tartott, amelyen a kukori­catermesztés jelenlegi helyzetét és a további elképzeléseket is­mertette. A gazdaságban 6400 hektáron monokultúrában ter­melik a tengerit, évről évre nö­vekvő átlagterméssel. Az idén az aszály ellenére magasabb lesz a hozam, mint tavaly, és a szá­mítások szerint eléri a hektáron­kénti 66 és fél mázsát, májusi morzsoltban számítva. — A kukoricában nagy lehe­tőségek rejlenek. Nem vagyunk elégedettek az eredményekkel, hiszen tudunk arról, hogy az Egyesült Államokban 200 mázsa kukoricát is termelnek egy hek­táron. igaz. kísérleti jelleggel — hangoztatta a vezérigazgató. A későbbiekben hozzátette: — Ebből következik az is, hogv a nemesítőknek. a termelési tecnológiával foglalkozó szakem­bereknek még sok a tennivaló­juk. A Bábolnai Állami Gazdaság vezetői is sokat törik a fejüket, miképp lehetne a jelenlegi ered­ményeket akár többszörösen is túlszárnyalni. Ehhez természete­sen vetőmag, fajta, még korsze­rűbb technológia, nagyobb telie- sítménvű eépDk szükségesek. Az első lénések megtörténtek. Meg­tekintettük a gazdaságban a ku- kukoricabet°karítást. és láttuk a Steiger nevű amerikai cég által gyártott. 300 lóerős traktort, amelv csaknem öt hektárt szánt fel, 15—20 nentiméfor mélyen esv óra alatt. Megkezdődik az. elő­készültek a naev teljesítménvű erőgéphez, szükséges munkagé­pek beszerzésére. A teljesítmények növekedése 0 Munkában a háromszáz lóerős Steiger traktor. 0 Tengerifajta-bemutató. A világ minden tájáról folyamatosan ösz- szegyűjtik a legújabb hibrideket. (Tóth Sándor felvételei.) — hangoztatják a gazdaság ve­zetői •— lehetővé teszi, hogy az eddigi 800 hektár helyett akár 2400 hektár területet alakítsunk ki legkisebb egységként a kuko­ricatermesztés korszerű technoló­giájának alkalmazására. Ä tengeri termesztésének fej­lesztése létkérdése a gazdaság­nak. Fejlődő állatállományát ugyanis el kell látni korszerű ta­karmánnyal, amelynek alapanya­ga a kukorica. Közismert, hogy Bábolna a világon az elsők kö­zött van a baromfitenyésztésben. Az itteni hibridek a világ kü­lönböző tesztversenyein az első helyezést érnek el, vagy legaláb­bis az elsők közé kerülnek a minősítésben. Az idén mintegy 140 millió naposcsibét állítanak elő, ennek harmada kerül bel­földre, a többi exportra, Európa különböző országaiba. Ugyancsak szállítanak külföldre pecsenye­csirkét, tojóhibridet. A baromfi­nak és a tojásnak ma jó piaca van. A gazdaság a közvetlen export jogot 1968-ban kapta meg. Bábolna tehát nemcsak lovai­ról híres manapság. Foglalkoz­nak a barorfifin kívül még az iparszerű sertéstenyésztéssel, va­lamint a birkatenyésztés modern technológiájának kialakításával. A gazdaságban az idén het­venezer tonna takarmányra van szükség. A szükséglet kielégíté­sére korszerű berendezések áll­nak rendelkezésre. Számos sa­ját újításuk van. Nemrég adták át rendeltetésének a bábolnai rendszerű ikerszárítót, amely óránként 50 tonna termény víz­elvonását végzi el. A gazdaság idei termelési ér­téke meghaladja másfélmilliárd forintot, ebből egy dolgozóra csaknem 400 ezer jut. Ezek a számok a termelékenység magas fokát bizonyítják. K. S. Tájékoztató az építésügyi hatósági eljárások illetékeiről Király Imréné, Kecskemét: Utazással kapcsolatos — szemé­lyesen tett — panaszát felkéré­sünkre kivizsgálta a Volán 9-es számú Vállalat, amely szerkesz­tőségünket tájékoztatta megálla­pításáról. Eszerint önt és csa*- ládját zsúfoltság miatt nem szál­líthatta el a szeptember 16-án este 7 óra 25 perckor Izsákról induló autóbusz, így meg kellett volna várniuk a 8 órát, amikoris egy másik járat indul a nagyköz­ségből Kecskemétre. Ha figyelme­sen elolvasták a MÁVAUT-meg­állóban kifüggesztett menetren­det, tudomást szereznek az utóbb említett járatról, és nem dönte­nek úgy, hogy taxival, vagyis borsos - áron utaznak a városba. A korábbi járat gépkocsivezetője egyébként megsértette a szolgá­lati rendet, azáltal, hogy a meg­állóhoz érve tovább hajtott, vagyis elmulasztott információt adni a további utazási lehetőség­ről. Végül hivatkozik a válasz­levél a Volán egyik szabályza­tára, miszerint a buszról történő lemaradás miatti utazási több­letköltségének megtérítésére nem tarthat igényt az utas. Vass Imréné, Baja: Sajnáljuk, hogy későn, vagvis a KISZ-ren- dezvényt követő nyolcadik na­pon kaptuk meg írását, így azt már nem használhatjuk fel. Na­pilap lévén csak friss informá­ciókat, tudósításokat közölhetünk. Összeállította: Velkci Árpád A lakosság ügyeinek gyors intézése a tanácsok alapvető feladata. Sok esetben bírálják azonban a helyi ál­lamigazgatási szervek apparátusát az­zal, hogy hosszadalmasan végzik az ügyintézést, s emiatt előfordul az is, hogy időszerűtlenné válik egy-egy kért engedély kiadása. Az államigaz­gatási eljárást viszont jogszabályok alapján bonyolítják, amelyeknek be­tartása a jó és gyors ügyintézés egyik alapvető feltétele. A kérelmek gyors elintézéséhez tehát az is szükséges, hogy a lakosság kellőképpen ismerje az engedélyezés formai feltételeit. Ezek betartásával azután mindenki hozzájárulhat ügyének idejében való megoldásához. Tájékoztatómmal eh­hez kívánok a lakosságnak segítséget nyújtani. Sok bonyodalmat okoz az ügyinté­zésben a beadványok illetéke. Egy 1972-ben kiadott pénzügyminiszteri rendelet ugyanis kimondja, hogy az illeték lerovása előtt az eljárást meg­indítani, vagy határozatot kiadni nem lehet. Fontos tudnivaló ezzel kapcso­latban, hogy szeptemberben jelent meg a pénzügyminiszter 28 1973. szá­mú rendelete, amely szabályozza az államigazgatási, hatósági eljárás ille­tékét. Általában minden kérelem, bead­vány illetéke 20 forint, s csak a lakó- házépítéssel kapcsolatos egyes enge­délyek illetékmentesek. Ha azonban a kérelmező hatósági intézkedést kér, már 50 forint a beadvány illetéke. A könnyebb tájékozódás kedvéért az alábbiakban ismertetem, mennyi ille­téket kell leróni néhány gyakran elő­forduló kérelemnél: Telekalakítási engedély 200 Ft, elvi építési engedély 50 Ft. építési enge­dély 200 Ft, használatbavételi enge­dély 100 Ft, fennmaradási engedély 500 Ft, közterület használati engedély 50 Ft, engedélvmeghosszabbítás 50 Ft. Lakóházépítés esetén illetékmentes: a területfelhasználási engedély két telekig, a telekalakítási, az elvi épí­tési, az építési, a használatbavételi engedély és az azok ellen benyújtott fellebbezés- Illetékköteles viszont az üdülőtelek, a külterületi földrészlet telekalakítási engedélye, a hétvégi ház, üdülő, a melléképület és a kerí­tés építési engedélye. Az elsőfokú (városi, községi) ható­ság által hozott határozat elleni fel­lebbezés illetéke a fellebbezés tárgya értékének minden megkezdett 10 ezer forintja után 50 forint, vagy ha pénz­ben nem állapítható meg az érték, akkor egységesen 50 forint. Másodfokú határozat ellen benyúj­tott panasz esetében a fellebbezés il­letékének háromszorosát kell fizetni. Az ügyfelet védi, ha a hozott határo­zat az ügyfél hátrányára jogszabály- sértő volt. Saját ügye megoldását segíti elő és fáradságot, bosszúságot .takarít meg az, aki megszívleli e rövid tájékozta­tót. Leitner László, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályának vezetője NAPIRENDEN Meddig lesz mostoha? Minden eddiginél na­gyobb, bőségesebb lesz az őszi—téli ruházati cikkek készlete és választéka — közölték a Bács-Kiskun megyei kereskedelmi válla­latok. Meleg cipőből, csiz­mából 9 millió forint értékűt tartanak. A kecskeméti köz­pontú Alföldi Cipőgyár is 2 millió 200 ezer pár cipőt készít az idén, szabászaik már a nyár elején munká­hoz láttak, hogy időre a boltokban lehessen az áru. Különösen a gyermekláb- belikre fordítottak nagy gondot, amiből félmillió párat adnak át a belkeres­kedelemnek. Kétszázezer pár Hiröskét készítenek az ugyancsak kecskeméti ci­pőipari szövetkezetekben — szólt a következő közle­mény. A termelők és a ke­reskedelmi vállalatok — la­punkban is közölt — nyi­latkozatai szerint tehát semmiféle baj sem lehet a gyermcklábbclikkcl, a szü­lők csak bemennek a bol­tokba, kérik és megkapják a kívánt árut. Október utolsó napjaiban járunk, s a gyermekcipő után nyomozva óhatatlanul is a hajdan sokszor játszott „Komám asszony, hol az olló..játék jutott az eszembe, amikoris egymás­ra mutogatva küldözgettük a kérdezőt ide-oda. Mert a nyilatkozatokkal, ígére­tekkel szemben a szomorú valóság, hogy gyermekcipő­ből nagyon kevés van, a legkisebb méretííekből pe­dig csak elvétve akad. Kecskemét legnagyobb áru­házában. az Alföldben, csak úgy barnállik a polc a rengeteg azonos színű es fazonú kis -cipőtől. Ez vá­lasztéknak aligha nevezhe­tő. Az áruház vezetői nem is olyan régen azt mond­ták. hogy ha kell, az NDK- ból szerzik be az olcsó, őszi—téli gycrmeklábbelikel. Eddig még csak ígéret. Az igazsághoz tartozik, hogy találtam egy-Uét színes csíz- macskát, de gyanakszom, ezek még tavalyról marad­tak. nem szépek, s csak néhánv számban kaphatók. A kizárólag gycrmekhol- mikat értékesítő üzletben, a Pajtás Kisáruházban sem jobb és több a készlet a tavalyinál, néhány méret el-eltűnik. A Centrum Áru­házban van még talán a legnagyobb választék. Itt a Kecskeméti Cipőipari Szö­vetkezet könnyű, meleg, hajlékony cs olcsó Hírös- kéiböl is találtam jó néhá­nyat, sokféle színben és minden méretben. A Hírös- ke körül sajnos, ismét ki­újultak a harcok. Több el­adótól hallottam, hogy a vá­sárlók nem szívesen veszik, mert elterjedt a hír, hogy bokasüllyedést okoz. A szö­vetkezetnél megtalálható a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Ortopédiai Klinikáiának szakvélemé­nye. amelyet dr. Bender György egyetemi adjunktus írt* alá. s eszerint: „Egészségügyi szempontból megfelelő. Nem deformálja a lábat. Megakadályozza a sarok befelé fordulását. A kicsiket féltő szülőket azonban nehéz meggyőzni, gyanakodnak, és inkább nem vásárolnak belőle. Nemegyszer hallottam már azt is, hogy 18—20-as kis cipőket cipőipari szövetke­zeteknél készíttettek. Az Alföldi Cipőgyár ne­vét viselő üzletben ott jár­tamkor két-háromféle gyer­mekcipő árválkodott a pol­cokon. A kis méretűek még ezekből is hiányoztak. A bolt vezetője úgy mond­ta, hogy a gyár nem szállít. S az Alföldi Cipőgyár veze­tőinek válasza: „Kérem, mi naponta 3 ezer gyermekci­pőt készítünk. Ha a bolt rendelt, meg is kapja.” No. most aztán itt a dilemma: Kendéit, vagy nem rendelt. S ez a kérdés áll a többi kecskeméti üzletre is. Egy a lényeg: hogy gyerekcipő­ből kicsi a választék, sőt nagyon sok méretben egy­általán nem kaphatók. S a fogyasztó — teljes joggal — ezt veszi észre, ezt kifogá­solja. És amig a termelők és a kereskedelmi vállala­tok vitatkoznak, hogy ki a hibás, a kicsik fáznak. — dé —

Next

/
Oldalképek
Tartalom