Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

lamint az e kérdésekben előter­jesztett francia és jugoszláv nyi­latkozat-tervezeteket vitatja meg. Az utóbbi időben nagy jelentősé­get tulajdonítanak az első albi­zottság munkájának, amely tárgy­szerűen. és építő szellemben be­fejezte az egyik legfontosabb elv — a határok sérthetetlenségé­nek elve — megvitatását. Szovjet részről Andrej Gro- miko külügyminiszter vett részt a beszélgetésben. Scheel — mint jelentettük — a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson van Moszk­vában. (MTI) könyvnapok papjainkra országszerte meg­' nőtt az érdeklődés a poli­tika iránt. Könnyű felsorakoztat­ni azokat a tényeket, melyek mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a dologzó emberek ma már nem „úri huncutságnak” tartják a politikát, mint néhány évtized­del ezelőtt még nagyon sokan, hanem eleven tényezőnek mely nélkül az életük elképzelhetetlen. Ha valaki figyelemmel kíséri a rádió, s a televízió politikai jel­legű műsorainak hatását, vissz­hangját, könnyen meggyőződhet a fenti állítás igazáról és jogo­sultságáról. Elég itt most csu­pán a tévé egyre népszerűbbé váló Fórum műsorára utalni; egy-egy adás megtekintése után az utcákon és a munkahelyeken, meg a legkülönfélébb alkalmak­kor hallhatja az ember a véle­ményeket. Lemérhető a kül- és belpoliti­ka, a társadalmi kérdések és az ideológiai témák iránti érdeklő­dés többek között azon is, hogy az ilyen és hasonló tárgyú könyveket, folyóiratokat valamint egyéb kiadványokat egyre na­gyobb számban vásárolják az em­berek. Köztudott, hogy a politi­kai és pártirodalom kiadásával és terjesztésével elsősorban a Kossuth Könyvkiadó foglalkozik. Egy év alatt hatvan milliónál nagyobb értékben találnak gaz­dára a megjelentetett kötetek. A „Kossuth” tervszerűen és mind sikeresebben próbálja ki­elégíteni a lakosság ilyen irányú igényét. Kiadói politikájában mindenkor szem előtt tartja a hazai és nemzetközi politikai élet alakulását, az aktuális kérdések iránti érdeklődés mértékét, mi­lyenségét, hogy eleget tehessen annak a követelménynek, amit vele szemben támasztanak. A kiadványokat: a könyveket és folyóiratokat a pártszervezetek irányításával, a terjesztő propa­gandisták jól szervezett hálózata igyekszik eljuttatni az olvasók­hoz, párttagokhoz és pártonkívü- liekhez. Mindazokhoz, akik fel­ismerték, hogy mindennapi mun­kájukban nélkülözhetetlen segít­ség a politikai irodalom. Bács-Kiskun megyében csak­nem ezer terjesztő propagandis­ta fáradozik azért, hogy minél több emberhez jussanak el a leg­frissebb kiadványok, s egyre töb­ben olvassák — mint előfizetők vagy alkalmi vásárlók — a párt- folyóiratokat. 1963-ban nyolcszáz- ötvenezer forint értékű kiadvány talált gazdára a terjesztők útján. Tavaly már kétmillió forintnál nagyobb volt a forgalom. A politikai és pártirodalom terjesztése nem kampányfela­dat. Akik pártmegbízatásként végzik e fontos munkát, tapasz­talatból tudják, hogy szinte min­den napra akad elvégezni való. Mégis hangsúlyozni kell, hogy jelentős szerep jut évről évre a téli politikai könyvheteknek. Egy évtizede már, hogy ilyenkor a szokottnál jobban irányul a fi­gyelem a politikai vagy politikai jellegű kiadványokra. Hangsúlyozzuk: ebben az idő­szakban sem a forgalom emelése az elsődleges, hanem az igények felkeltése, az érdeklődési kör bő­vítése, a politikai irodalom to­vábbi ■ megszervezése. Helyes ha az alapszervezetek segítik, beszámoltatják a terjesztést vég­ző propagandistákat a végzett munkáról. (Ahol erre rászolgál­tak, ne fukarkodjanak a dicsé­rettel!) A kiadványok eladása -csak fél siker. Még fontosabb, hogy el is olvassák azokat, s az abban foglaltakat fel is használ­ják. (Folytatás a 2. oldalon) Elsorvad-e a halasi csipkeművészet A halasi csipke világhírű — ezt már az iskolában is tanítják. A város lakói — büszkék is a hírnévre, megőrzéséért azonban — úgy tűnik — nem fáradoznak eleget. Napjainkban mindössze tizen­két csipkevarrót tartanak szá­mon Kiskunhalason, valameny- nyien ” a háziipari szövetkezet dolgozói. Többségük az időseb­bek közé tartozik, s úgy látják, nem sok remény van rá, hogy művészi értékű munkájuk foly­tatására kellő számú fiatal vál­lalkoznék majd. Ezt sejteti egy korábban megrendezett tanfo­lyam is, amelynek harminc résztvevőjéből csak három fog­lalkozik jelenleg is csipkevarrás­sal. Az idén az iskolákban pró­báltak szakköröket indítani, de csak tíz jelentkező akadt, pedig a szövetkezet, oktatót és anyagot is ad a tanuláshoz. A csipke­varrók órabérét már korábban 13 forintra emelték, ám ez sem vonzott újabb nőket a szép mun­kához. Igaz, a még varrogató tizen­két asszonyban is kihűl lassan a szenvedély. Itthon ugyanis nem tudják beszerezni a csipkecso­dákhoz szükséges cérnát, mert a külkereskedelmi vállalatok a kis tétel miatt nem vállalkoznak a hazai forgalmazására. Eddig ál­talában Angliából és Franciaor­szágból hozták be az érdekeltek turistautak alkalmával. A. meg­levő tartalékuk egy-két hónapra futja esetleg, azután többen.fel­hagynak a csipkevarrással. A könnyűkezű nők más mun­kát is találnak a szövetkezetben, ahol női fehérneműket, hímzett blúzokat, zsebkendőket is készí­tenek. Az elmúlt évben a 10 millió forintot is meghaladta termelésük értéke, s a 10 mil­liós tervet előreláthatólag ez év­ben is túlteljesítik vagy másfél millióval. A háziipari szövetkezet termékeinek 30 százalékát a Szovjetunióba exportálják, ezen­kívül nyugati országoknak adnak el hímzett blúzaikból és zseb­kendőikből. A. T. S. 9 A Csipkeház előtt Markovics Mária emlékműve, akinek el­évülhetetlen érdemei vannak a halasi csipke világhírűvé vá­lásában. • A konfekció-részlegben hímzett blúzok készülnek holland megrendelésre. (Pásztor Zoltán felvételei) • Városföldön a Dózsa Tsz-ben betakarították a terményt. Egyszerre hat gép szánt nyújtott műszakban a tengeriföldön. Kerekegyháziak a lakásprogramért A megyei lakásépítkezésekhez szükséges fa alapanyagú cikkek — ajtók, ablakok, parketta — ké­szítésébe több kisebb üzem is bekapcsolódott. A tapasztalatok szerint szükség van ezekre a ter­mékekre amellett, hogy az Épü­letasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti, kiskunhalasi és ba­jai gyáregységei igazán nagy mennyiségben szállítanak a kivi­telező vállalatoknak és a keres­kedelemnek. A sorba tartozik például a ke­rekegyház! ipari szövetkezet, ahol a TÜZÉP megrendelésére gyár­tanak ajtókereteket. Tavaly több, mint 22 ezer darabot adtak át ebből a termékből, s az idén sem lesz kevesebb. Rövidesen hozzá­látnak a normálparketta készíté­séhez is, amelyből jövőre már 10 ezer négyzetméterre elegendő mennyiségre vállalnak megrende­lést. A kereslethez igazodva új mű­helycsarnokot építenek és ren­deznek be. 9 A forgáccsal borított műhelyben az ajtók elemei formálódnak. (Pásztor Zoltán felvétele) Október 30-ra ígérték az ér- sekcsanádi Búzakalász Termelő- szövetkezet gazdái, hogy befeje­zik a betakarítást és a kényér- gabona-vetést. Teljesítették ígé­retüket. Most a mélyszántással igyekeznek, hogy a tél beálltáig elvégezzék. A gondos őszi talaj­munkát, tápanyagpótlást megkí­vánja az étkezési és a fűszer- paprika, a zöldbab, a kukorica, s az évente 150—200 hektáron nagyüzemileg termesztett hüve­lyes vetemény, a lencse. 1974- ben tovább növelik az érsek- Csanádi szövetkezetben a zöld­ségfélék és fűszernövények ter­mőterületét. A közös gazdaság egyik jelentős nyersanyagszállí­tója a konzerviparnak, a zöld­ség-, gyümölcskereskedelmi vál­lalatoknak és több esztendős szü­net után ismét szerződéses társa a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalatnak. A bácskai szövetkezet gazdái­hoz hasonló igyekezettel dolgoz­nak a szalkszentmártoni Hunyadi Termelőszövetkezet tagjai. Tekin­télyes anyagi befektetéssel gépe­sítették a kukorica betakarítását, előkészítését a tárolásra. Az el­múlt évben helyezték üzembe a naponta ezer mázsa terményt víztelenítő toronyszárítót. Szinte emberi kéz érintése nékül gyűj­tötték össze az idei kukoricater­mést. Jól haladnak a munkával a dunaegyházi termelőszövetke­zetben, ahol fólia között és föld­takaró alatt tárolják szárításig, illetve felhasználásig a kombáj­nolt szemes kukoricát. Sajnos, a gyors betakarítás nem mindegyik közös gazdaságra jel­lemző. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tálya november 2-án összesítette az október végéig elvégzett mun­kát. A mezőgazdasági szövetke­zetekben, a kisegítő és háztáji gazdaságokban még mindig sok termény van kint. Az előirány­zott 125 ezer hektár helyett no­vember elejéig 98 300 hektáron takarították be a kukoricát. A bajai járásban 6000, a kecskeméti és kiskőrösi járásban három-há­romezer, a kalocsai járásban 7000 hektár kukorica várja a csőtörő gépet vagy az adaptert. Nem fejeződött be október vé­gére a kenyérgabona vetése sem Bács-Kiskun megyében. Novem­ber eleje óta sokat növekedett ugyan a búzával bevetett terü­let. Ennek ellenére november második hetére is áthúzódik a búzavetés befejezése a megye egyik-másik termelőszövetkezeté­ben. Az értékelés idején a bajai és a kalocsai járásban három­háromezer, a kecskeméti járás­ban kétezer, a kiskunhalasi já­rásban ezerötszáz hektáron még nem volt elvetve a búza. K. A. • Naponta ezer mázsa szemes kukoricát számítanak a szalk­szentmártoni Hunyadi Tsz-ben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! perm NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 259. szám Ara: 90 fillér 1973. november 4. vasárnap a közel-keleti válság rendezése Kissinger közvetít Folytatódik a közel-keleti válság megoldásával kapcsola­tos arab álláspontok egyeztetése. Kairó legújabb vendége Bumedien algériai elnök. Szadat, egyiptomi államfő, aki har­minc órás látogatást tett „olajszövetségeseinél”, Kuviatban és SzaúdArábiában, s eközben Asszad szíriai elnökkel is tár­gyalt, pénteken fogadta először Bumedient és szombaton is­mét eszmecserét folytatott vele. Szadat elnök egyébként pén­teken ismét fogadta Vaszilij Kuznyecovot, a szovjet külügy­miniszter első helyettesét. izraeli parlamentnek washingto­ni megbeszéléseiről. Kissinger amerikai külügymi­niszter pénteken magához kéret­te a NATO-országok washingto­ni nagyköveteit és 90 perces tá­jékoztatót tartott nekik a közel- keleti válságról, különös tekin­tettel az amerikai lépésekre. Az AP szerint a tájékoztató elébe kívánt vágni az európai NATO- szövetségesek további panaszai­nak amiatt, hogy az Egyesült Államok nem konzultál velük kellőképpen. Egyes források sze­rint Kissinger a nagyköveteknek „dinamikus konzultációt” ígér a jövőre nézve. Folytatódik Közben az Egyesült Államok fővárosában a lényeget tekintve — máris létrejött a közvetett érintkezés egy formája Izrael, Egyiptom és Szíria képviselői kö­zött. A közvetítő szerepét Kissin­ger amerikai külügyminiszter vállalta: pénteken este külön- külön találkozott Fahrrvi egyipto­mi külügyminiszterrel és Moha­med Zakaria Iszmail szíriai kűl- ügyminiszter-hélyettessel. Ezt megelőzően Kissinger Golda Meirrel, Izrael miniszterelnöké­vel tárgyalt. Kettejük utalsó wa­shingtoni eszmecseréjét tegnap tartották meg. Mehr a tervek szerint hétfőn tesz jelentést az Politikai Több ezer hektáron még betakarításra vár a termény A bécsi tárgyalásokon befejezték a határok sérthetetlenségének elvéről folytatott vitát Koszigin fogadta Scheelt Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke szombaton fogadta Walter Scheelt, a Német Szövetségi Köz­társaság alkancellárját és kül­ügyminiszterét. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második szakaszának munkaszervei foly­tatják tanácskozásaikat. Az első bizottság, amely az eu­rópai biztonság kérdéseivel fog­lalkozik, az európai biztonság alapjairól és az államközi kap­csolatok elveiről szóló általános nyilatkozat szovjet tervezetét, va-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom