Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

1073. november 1. • PETŐFI NÉPE • 3

Óvodai ellátás Kecskeméten

:s>

EREDMÉNYEK,

TERVEK,

GONDOK

Kecskemét város fejlődését igen nagy figyelemmel kíséri a város, és a megye minden lakosa. Ez a jogos érdeklődés aira ösztönzi a város vezetőit, hogy időnként tájékoztassák a lakosságot munkájukról, a tervek teljesítéséről, s a fontosabb feladatokról. A városfejlesztés tennivalói közül évek óta különös jel- lentőségű a lakás- és közműépítés, valamint a gyermekintézmények fejlesztése. Ezek többet jelentenek tervezési, beruházási vagy pénzügyi tennivalóknál, mindenekelőtt társadalompolitikai jelentőségűek.

Vállalatok összefogása

A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa kiemelten foglalkozott az életszínvonal további emelésével összefüggésben a fent említett három fő kérdéssel is. Megfogalmazta többek között, hogy növelni kell a gyermekintézmények számát, s ezek beruházási fenntartási költségeit a vállalatok és a tanácsok között kell megosztani. A kongresz- szttsi határozat jelentősége többek között abban áll, hogy felhívja a figyelmet az igények és lehetőségek együttes figyelembevételének fontosságára.

Amikor Kecskeméten a város

IV. ötéves terve készült, az igények messze meghaladták a lehetőségeket. Többszörösen ellenőrzött számítások szerint 1100 gyermek óvodai elhelyezését kellett volna tervezni, ezzel szemben csak 360-ra volt erőnk.

A IV. ötéves terv első két évében kezdett kiéleződni az igények és lehetőségek közötti ellentmondás. Az óvodás korú gyermekek száma lassan bár, de tovább emelkedett és ugyanakkor ugrásszerűen nőtt az óvodai elhelyezést kérő családok száma, sajnos azonban 1971-ben csak 85,

1972-ben pedig 145 új óvodai hely létesült. Óriási jelentősége volt az 1970. elején létrejött társadalmi összefogásnak, melynek eredményeként 37 munkahely (vállalat, üzem, intézmény stb) csatlakozott az óvodafejlesztési programhoz. Az általuk tett és 5 évre megosztott felajánlások értéke meghaladta a 10 millió forintot. 1972. októberében a városi pártbizottság és a városi tanács úgy döntött, hogy jelentős mértékbgp kell az óvodaépítés ütemet es el kell érni. hogy 1978."'december 31-4 4Ö0- zal több óvodai hely épüljön.

Ebben az évben 500 hely

Az októberben elfogadott program végrehajtásához e két szerv együttes és Összehangolt munkával azonnal hozzákezdett. Most, két hónappal az év befejezése előtt arról adhatunk számot, hogy az elhatározott fejlesztésnél többet tudunk megvalósítani. Említettük, hogy a IV. ötéves terv 360 helyet jelentő fejlesztést irányzott elő 1975 végéig. A társadalmi erők összefogásával sikerült elérni, hogy 3 év alatt túlteljesítsük az, öt évre szóló programot. Ebben az évben — október 15-ig — egy új óvoda (S/.échenvi- város 125 személyes) és három óvodai csoport (az Illetékkiszabási Hivatal volt épületében 30, a Juhász utcában 25, és a BM hatáskörében 20) létesült.

November és december hónap- J bán nyílik meg a hunyedivárosi-, műkertvárosi, a Kisfaludy utcai és BOV üzemi óvoda, összesen 300 férőhellyel. A növekedés az 1970. januári bázishoz képest 730. Ez rendkívüli nagy eredmény! A városi tanács végrehajtó bizottsága ezúton is köszönetét fejezi ki, az együttműködésben részt vevő 37 munkahelynek, a társadalmi munkát vállaló egyéb szerveknek, a kivitelezést végző Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak, Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnak, az ÉP- SZER Vállalatnak, a politikai és társadalmi szervezeteknek, hogy vállalt felajánlásaikat teljesítették és ezzel jelentős .mértékben hozzájárultak a feladatok megoldásához.

A városi tanács megkülönböztetett gondót fordít a növekvő lehetőségek igazságos felhasználására és ezért minden óvodai felvételt gondosan mérlegel. Mindenekelőtt " a munkahelyekkel szerződésben rögzített elhelyezési kötelezettségeknek tesz eleget, ami 1975. végéig 308 gyermeket jelent. A felvételt végző társadalmi bizottság az adott helyzetben elsősorban a szociális szempontok alapján dönt, és előnyben részesíti a többgyermekes családokat, valamint a gyermeküket egyedül nevelő dolgozó szülőket.

Néhány mondatban szólunk még azokról a gondokról, amelyeknek megoldásán nap, mint nap dolgozunk. Ilyen többek között az óvodák zsúfoltsága, döntő többségük korszerűtlensége és az óvodai elhelyezés költségvetési terhe.

Elavult épületekben

Jelenleg Kecskeméten 1788 óvodai hely van. A felvett gyermekek száma ezzel szemben 2122. Ez azt jelenti, hogy óvodáinkban jelenleg 334 gyermekkel több van, mint amennyit az előírások engedélyeznek. Figyelembe véve az év hátralevő részében megvalósuló további fejlesztéseket,

smípwís. a,"Si-gyermekeké pedig a^-2342-t,- Ä Különbség 314-re csökken. Ahhoz, hogy ezt a „különbséget" kivegyük a jelenlegi óvodákból, az 1975-ig tervezett összes fejlesztést erre a célra kellene fordítani, ami célszerűtlen lépés volna. Nem tehetjük ezt azért sem, mert a mostani felvételek lezárása után 506 kérelmet kellett elutasítanunk. Belátható ideig tehát, de legalább 1975 végéig megmarad a zsúfoltság, bár mindent elkövetünk ennek csökkentésére. Ez a helyzet rendkívüli terheket ró az óvónőkre, dajkákra, a kisegítő személyzetre, akik megértve ezt a nehéz helyzetet, példamutató helytállással' dolgoznak.

Az eddig felépített, illetve kialakított óvodák között csak négy olyan van. ami óvodának épült. Az összes többi épület eredetileg más célt szolgált. Néhány példát: a Nagykőrösi utcai óvoda magánház, amelyért évi 30 048 forint bérleti díjat fizetünk. Az óvodának nincs udvara. A Csongrádi utcai óvoda 1880-ban épült, falai salétromasak, repedeznek az udvar felőli része süllyed. A Kisfaludy utcai óvoda egy 1890- ben épült lakóházban van. A má- riavárosi óvoda 1912-ben épült, ugyancsak lakás céljára vályogból és téglából. Ugyanilyen a rendőrfalusi óvoda is. A Vörösmarty utcai óvodát szintén magánszemélytől bérli a tanács.

Nyilvánvaló, hogy ezeknek, és a hozzájuk hasonló többi' épületeknek évről évre növekszik a fenntartási költsége. Ezt két számmal lehet bizonyítani: 1966- ban 18 360 köbméter beépített óvodai légtérre 97 500 forint jutott, míg 1973-ban 22 447 köbméterre 108 000 forint volt a tanács ingatlan-fenntartási fedezete. E két szám egybevetéséből világosan látszik a jelenlegi költségek elégtelensége. Ez annak ellenére is igaz, hogy minden évben emelkedik a napközi otthonos óvodákra fordítható pénz. ami elsősorban1 ai1 ‘-'•’ér j^1 léfádátolri ifiért Sára szükséges.

Könnyű belátni, hogy a magas óvodai létszám is igen nagy terheket ró a tanács .pénzügyi alapjaira. A társadalmi összefogásban résztvevő munkahelyeknek jelenleg nincs lehetőségük arra, hogy az óvodák fenntartási, illetve működési költségeiből is részt vállaljanak. A fokozódó terheket így kizárólag a tanácsnak kell viselnie. Míg 1966-ban tanácsi költségvetésből '1 millió 893 ezer forint jutott erre a célra, addig 1973-ban az összeg már elérte a 6 millió 446 ezer forintot. Tekintettel arra, hogy a működési költséget az irányító szervek csak 100 százalékos kihasználá.si

Tokra biztosítják, az ellátottsági színvonal egyre csökken, az élelmezési normák tartása, pénzt von el a szemléltető eszközök, játékszerek és egyéb felszerelések vá- sárlásátólT'Szükség van a segítségre

A fenti példákkal szerettük volna reálisan bemutatni az óvodákkal összefüggő problémákat, mivel úgy vélem, hogy a költségvetési keretek növeléséhez, a város lakosságának mozgósításához, a társadalmi erők összefogásához nyílt és világos beszédre van szükség. Csak akkor számíthatunk új társadalmi erők és tartalékok bekapcsolódására, ha pontosan meghatározzuk tennivalóinkat. Erre a forrásra évekig szükség lesz még akkor is, ha a népgazdaság lehetőségei növekedni fognak.

Befejezésül néhány szót arról, hogy a IV. ötéves terv hátralevő két évében milyen céljaink vannak.

Az,egyre fejlődő városközpontban — a Hosszú utcában — szeretnénk egy 150 helyet adó bővítést végezni. Ezzel párhuzamosan a Széchenvivárosban szintén 150 g\*éhékrték új ÖV-tíö^'éíwt'éSér tervezzük. Szándékaink szerint ezt is szeretnénk a tervidőszak végéig megvalósítani.

Alapvetően az a célunk, hogy 1980-ig Kecskeméten az óvodai ellátás tekintetében a jelenlegi feszültségek megszűnjenek. Azzal számolunk, hogy a fenti időpontig az óvodás korú gyermekek száma eléri a 4500 főt. Hogy számszeri nt milyen fejlesztési lehetőségeink lesznek, azt ma még pontosan nem tudjuk. De bármekkora is lesz, a továbbiakban sem nélkülözhető a munkahelyek és egyéb társadalmi erők fokozódó mértékű segítsége.

Gyapai József

Kecskemét Város Tanácsának elnökhelyettese

Európában egyedülálló szobortárlat a kőbányában

A Dráva menti síkságból kiemelkedő 442 méter magas Szár- somlyó-hegy lejtőién kedden bezárta kapuit a szobrászok nemzetközi alkotótábora, ahol tavasztól őszig egymást váltva dolgoztak a meghívott hazai és külföldi művészek. Az 1968-ban alapított tábort Siklós nagyközség tanácsa tartja fenn és az UNESCO védnöksége alatt működik. Az idén — a magyarok mellett — csehszlovák, japán, jugoszláv, lengyel, olasz. román és szovjet szobrászok is dolgoztak itt. Egy elhagyott, katlanszerű kőbányában formálják szoborrá a kőtömböket és az elkészült alkotásokat a helyszínen hagyják, ezáltal viszonozzák a mecénás siklósi tanács vendégszeretetét, támogatását. A természetes környezet és a nagy szikladarabok monumentális — a természettel harmonizáló — szobrok készítésére ösztönzik a művészeket. A hatalmas szabadtéri ..műteremben’’ mintegy félszáz különböző méretű szobor sorakozik, egyik-másik magába a mészkőhegvbe faragva. Ily módon lenyűgözően szép és

i .

érdekes — európai viszonylatban is páratlan — szabadtéri szoborpark alakult ki a Szársomlyó lejtőjén. Az alkotótábort iövőre és azt követően minden nyáron megrendezik. s így állandóan gyarapszik a nemzetközi szobormúzeum, amely máris idegenforgalmi látványosságnak számít Siklós környékén.

Közúti ellenőrzés

Önkéntes rendőrök, munkavédelmi felügyelők, a megyei tanács és a megyei pártbizottság gépkocsivezetői, a közlekedésrendészeti járőrök irányításával vállalkoztak arra. hogy részt vegyenek a sűrűn megismétlődő közúti ellenőrzésen. Tizenegy járőr vont szabályos élő gyűrűt a megye- székhely és Kiskunfélegyháza köré. s nem kevesebb, mint 900 járműt állítottak le. igazoltatták vezetőiket. Három óra alatt 11 ittas járművezetőt. 19 kivilágííat- lan kerékpárost, s 16 más szabálysértőt jelentettek fel, s 150 járművezetőt bírságoltak meg a helyszínen. A közlekedési razzia ismételten bebizonyította, hogy sokan semmibe veszik az előírásokat. durván megsértik a szabályokat.

Motorozás italozással

Kiskunfélegyházán állította meg a járőr az ND—27—59 forgalmi rendszáméi—motorkerékpárt. Tarjányi Ferenc, Orgovány, I. kerület 153. szám alatti lakos „elfelejtette” becsatolni bukósisakját, s amikor megkérdezték, fogyasztott-e szeszes italt, nem tagadott, bevallotta 3 deci bort hajtott le. Ezt aláírásával is megerősítette.

Gyöngyösi Ferenc, aki utasával éppen a vendéglőből lépett ki, meglátta a rendőrautót. Nem szállt fel motorkerékpárjára, megvárta, míg a kocsi elhalad, aztán pattant a jármű nyergébe. Gondolni sem mert arra, hogy követik, s amikor Űrrét 54. szám alatt megállt, csodálkozott, hogy mögötte ott áll a rendőrautó. Nem tehetett mást. bevallotta, egy deci pálinkát fogyasztott.

Nem járt jobban Galbavi László Fülöpháza. II. kerület 310. szám alatti lakos sem. aki az LN— 66—11 forgalmi rendszámú motorkerékpárján hazafelé tartott. Az igazoltatáskor töredelmesen bevallotta, egv korsó sört ivott meg. Mondani sem kell. hogy az ittas járművezetőket feljelentették, s a szabálysértési hatóság nem lesz szűkmarkú velük szemben.

Rossz biztonsági berendezések

Néhány gépjárművezető nem

vg'J/iia .t-iiílJjjA jJ'J 1I9Í JÍJJ19J

. sokat törődik a gépkocsi, v£gy a motorkerékpár műszaki"állábwtá-V” val. Erre utal az a tapasztalat, amelyet az ellenőrzők szereztek. Semperger László. Kiskunfélegyháza. Klapka utca 23. szám alatti lakos SB—76—60 forgalmi rendHűtőtárolóban a

számú személygépkocsijának kormány-holtjátéka pl. 15—30 fok helyett 65 fok volt, Ez pedig balesetveszélyes.

Kovács Kálmán budakeszi lakos, Kiskunfélegyháza belterületén vezette a Szabad Május L Termelőszövetkezet tehergépkocsiját, amelynek iránvielzői nem működtek. A gépkocsivezető szerint nem régen romlott el a berendezés. de ezt nem hitték el nski

Kele Láskló. Méntelek, 214. szám alatti lakosról sem lehet elmondani. hogy gondozza gépkocsiját. Az IF—75—58 forgalmi rendszámú személygépkocsi

irányjelző készülékei rosszak voltak. a hátsó világítás egyáltalán nem működött. Öt is. akárcsak a többi műszaki hibás jármű vezetőjét feljelentették, hiszen ilyen gépkocsikkal tilos részt venni a közúti forgalomban.

Jogosítvány nélkül

Számtalanszor írtuk már le, hogy néhánvan nem tartva a súlyos büntetéstől, a balesettől, kimerészkednek az országúira anélkül, hogy megszerezték volna a vezetői engedélyt. Faragó József, Helvécia. Korhánközi dűlő 7. szám alatti lakost' a község belterületén állították meg. aki kölcsönkért motorral éppen esküvői meghívásokat továbbított, de vezetői engedélye nem volt.

Helvécia és Kecskemét között

— nem számítva az ellenőrzésre

— Marton Gábor. Kecskemét, AI- sószéktó 26 2. szám alatti lakost azért állították meg. mert nem volt hátsó világítása motorjának. Később az is kiderült, hogy a motorkerékpár lábféke üzemképtelen. s nem rendelkezik vezetője hajtási engedéllyel.

Akadnak olyanok is. akik eléggé hanyagok ahhoz, hogy időnként ellenőrizzék vezetői igazolványuk érvényességi idejét, s lejárt jogosítvánnyal közlekednek. Kúti István. Kecskemét. Széchenyi körút 22. szám alatti lakos és Huszárik László. Kecskemét, Bolond utca 3. szám alatti lakos járt így. de feltehetően gyorsan pótolják mulasztásukat, bár így sem mentesülnek a büntetés alól.

Minden közúti ellenőrzés szolgál tanulságokkal, megmutatja,

■ követnek; el a járművezetők. A "JíiSb'álVtáláríkodókat, a hanyagé kát pénzbírsággal figyelmeztetik, szeretnék jobb belátásra bírni őket. Ez pedig valamennyiünk érdekfe.

Gémes Gábor

Nyírség „aranya”

A Szabolcs- Szatmár megyei MÉK Vállalatnál javában tart a Nyírség ..aranyának” — a téli almának — a felvásárlása és raktározása. A vállalat nyíregyházi 2000 vagon befo- gadású hűtőtárolójá-1 bán már eddig 1500 vagon almát vettek át.

Képünkön:

. Almatenger a hűtőtároló előtt.

BESZÉLIK, HOGY ...

Nagy varázslat volt

Utólag most már bevonhatom, hogy egy ideig eléggé kényelmetlenül éreztem magamat. Bármerre jártam és bárkivel beszéltem, előbb vagy utóbb, de inkább előbb szóbakerült valami nagy varázslat, amiről nekem fogalmam sem volt, csak álltam és hallgattam, mint a sülthal. Egy idő után világossá vált előttem, hogy a többi ember, ha arról a bizonyos varázslatról esik szó, félmondatokból is megérti egymást, miközben én értetlenül hegyezem a fülem.

öngyötrő vívódásaim azzal kezdődtek, hogy az egyik reggel, miközben gyanútlanul szorongtam az autóbuszon, közvetlen közelemben két férfi párbeszédbe bonyolódott. Arról vitatkoztak,

hogy el lehet-e hinni az ilyesmit, van-e tudományos alapja, vagy egyszerű, de ügyes humbug az egész. A társalgásra eleinte nem is nagyon figyeltem, arra gondoltam, hogy a hit vagy nem hit bizonyára ennek a két embernek a magánügye. Kiderült azonban, hogy nem az, meri mások beleszóltak a vitába. Egy hölgy állást foglalt amellett, hogy igenis el kell hinni, mert ő is ismer egy illetőt, aki szintén képes az ilyesmire, olyan szeme van, mint a gülünek, megbabonáz mindenkit, akire csak ránéz. Egy másik nő gúnyosan mosolygott és közölte, hogy a vak is láthatta, miszerint meg volt kártyázva az egész, a varázsló több tucat ember közül választotta ki azt a néhányat, akit aztán elvarázsolt, s ezek nyilvánvalóan profik voltak. Erre többen is helyeseltek, mások viszont makacsul erősítgették, hogy vannak kivételes adottságú emberek, akik képesek akaratukat másokra rákényszeríteni. A sok „de igen, de nem” úgy röpködött a levegőben, hogy a negyedik megállónál már egészen furcsán éreztem magam, mint a gyerek, aki belehallgat a felnőttek intim beszélgetésébe, holott még nincs túl a szexuális felvilágosításon.

A presszóban, ahol sok-éve, minden reggel megiszom a" szokásos reggeli duplámat, s eddig csak az volt a probléma, hogy hol gyenge, hol pedig még gyengébb kávét tettek elém, mert törzsvendég lévén már nem érezték szükségét annak, hogy megnyerjenek, s odaszoktassanak, most egyszerre csodálatos dolgok történtek. A kávéfőzőnő szintén a varázslat hihetőségéről ‘ bocsátkozott élénk eszmecserébe a többi vendéggel, kijelentette, hogy az

ember manapság már a saját szemének sem hihet, s feltehetőleg szórakozottságában olyan méregerős duplával lepett meg, amitől majdnem lefordultam a székről. Ráadásul az egyik vendég kifejtette, hogy épeszű nő a nyilvánosság előtt önszántából nem veszi le ruhadarabjait, mire mindenki mindentudó képpel bólogatott. Kábán szédelegtem kifelé és az utcán gyorsan megvettem a reggeli lapot, hátha abban van valami, s amint éppen böngésztem az oldalakat, az újságárus minden bevezetés nélkül megkérdezte, mi a véleményem arról, hogyha valakivel elhitetik, miszerint a Szaharában van, de nem ott van és attól függetlenül is melege lehet? Azt feleltem, hogy természetesen, igen, persze, és vissza se nézve tovább álltam, mert éreztem, hogy tekintetem most már kifejezetten zavaros lehet.

Azon már nem is csodálkoztam, hogy munkahelyen felbolygatott méhkashoz hasonlított, a folyosón csoportosan tárgyalták a nagy varázslatot. Valaki éppen azt fejtegette, hogy a hipnózissal nemcsak gyógyítani, hanem visz- szaélni is lehet. Így például micsoda merénylet volna, ha a televízióban megjelenne a gülü- szemű varázsló, hipnotikus álmot bocsátana a nézőkre és utasítást adna arra, hogy mostantól kezdve pedig kivétel nélkül mindenki teljes eröbedobással dolgozzon. Mások vitatták ennek a sikerét és emlékeztettek arra, hogy a varázsló minden esetben felszólította, médiumait, hogy ne gondoljanak másra. Nálunk viszont az emberek, ha mondanak nekik valamit, rendszerint eleve másra gondolnak.

Végre akadt egy jótét lélek, aki miután már a zavarodás határán álltam, megszánt és felvilágosított arról, hogy mindenki egy televíziós műsorról beszél, a

varázsfesztiválról, amelyet a párizsi Olympia színpadáról közvetítettek, s amelyben egy kivételesen ügyes hipnotizőr különféle szemfényvesztő mutatványokkal ejtette ámulatba a közönséget. S megkérdezte, hogy hiszek-e az ilyesmiben, valamint véleményem szerint elképzelhető-e hipnotikus álombaejtés televízión keresztül.

Némi töprengés után igennel feleltem. Most már emlékeztem ugyanis, hogy azon a bizonyos estén egy magyar tévéjátékot néztem éppen, amely közvetlenül megelőzte a párizsi fesztivál közvetítését. S lehet, hogy én különösen érzékeny médium vagyok, mert már a magyar tévéjáték hatására egészséges álomba merültem. Azóta tudom, hogy ez bizonyára hipnotikus álom volt, s eszerint varázslók dolgában nem szorulunk tőkés behozatalra.

, Árkus József