Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
Harminc éve a zöldségtermesztés szolgálatában A felfedezés, a kutatás öröme csak akkor teljes, ha elismeréssel párosul. A kísérleti eredményeknek, a munkának is csak akkor van értelme, ha a gyakorlatban hasznosíthatók, megállják helyüket a termelésben. A kecskeméti központú Zöldségtermesztési Kutató Intézet — amely az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját — ugyancsak nem szűkölködik az eredményekben, s az elis-. mérésben. Az idén Hamburgból a nemzetközi kertészeti kiállításról négy nagydíjat, 37 aranyérmet, sok ezüst és bronzérmet, oklevelet hoztak haza, a Magyarországra került díjak felét. Nagy hasznára vannak a termesztésnek, ezt bizonyítja, hogy az ország paradicsomtermő területének 90 százalékán a kecskeméti fajtákat palántázzák, vetik, meg- állták helyüket a fűszerpaprika-fajták is. 0 A Zöldségtermesztési Kutató Intézet. A megalakulástól a Zöldségtermesztési Kutató Intézetig A népgazdaságnak oly sok hasznot hozó szellemi centrum, a jelenlegi Zöldségtermesztési Kutató Intézet „őse” az 1943-ban létesült Állami Kertészeti Telep. A megalakulását követő ötödik évben átszervezték, s az állami Kertészeti Kísérleti Telep nevet kapta. 1950-ben lett Kísérleti Gazdaság. majd 1955-ben Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetként működött 1970 decemberéig, s 1971 januárjában kapta mostani nevét. Az évek során nemcsak a név változott, hanem a feladatok is. Kezdetben csupán a Kecskemét környékén működő gazdaságokat kellet ellátni nemesített vetőmaggal, később kezdtek foglalkozni a paradicsom nemesítésével, a Cecei paprika, a Kecskeméti Hamvas uborka és az áttelelő salátafajták szelekciójával, s a felsorolt zöldségfélék legjobb termesztési módszereinek kidolgozásával. A kísérleti gazdaság témakörébe tartozott már a rozs. a burgonya, a seprőcirok és néhány takarmánynövény nemesítése. a gyümölcstermesztés, a faiskolai és homoki dísznövénytermesztés néhány problémája. 1955 után alakult ki a zöldségtermesztési és nemesítési osztály Kecskeméten, a gyümölcstermesztési és kertgazdasági osztály Cegléden, a növénytermesztési osztály Kecskeméten, a Parásztfőiskolán. 1958-ban az intézethez csatolták a kalocsai fűszerpaprika-nemesí- tési és -termesztési csoportot. Ugyanekkor kezdődött az állandósult búza—rozs hibridek nemesítése is. Fordulópont volt az intézet történetében az MSZMP 1970-ben hozott tudománypolitikai határozata. Az irányelvek közzétételét követő MÉM-határozat nyomán alakult ki a Zöldségtermesztési Kutató Intézet. Üj profillal bízták meg: feladata lett a zöldségtermesztési kutatások központi bázisának megteremtése, s elsődleges szempont a konzervipari zöldségfélék nemesítése, a termesztés fejlesztését szolgáló, azt előre vivő kutatás. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatósága és a zöldségkutatási főosztály Kecskeméten van. Hozzá tartozik az ugyanitt levő paradicsomkutatási osztály, s az egyéb zöldségnövények osztálya. Az utóbbi az uborka, a tojásgyümölcs, a csemegekukorica, a gomba kutatásában koordinátor, a görögdinnye-kísérletekben pedig más intézményekkel működik együtt. A Parasztfőiskolán levő növénytermesztési osztályon továbbra is a tájkutatással foglalkoznak. A lepelhomoktalajok növénytermesztési, talajerő-gazdálkodási, takarmánytermesztési kísérleteit végzik; a szöszösbük- köny, a somkóró, a rozs és a triticale nemesítése, agrotechnikájának kidolgozása a feladatuk — ugyancsak más kutatóintézetekkel együttműködve. ZKI Fűszerpaprika Kutató Állomás, Kalocsa — feladatuk középtávú kutatási program alapján új fajták előállítása, agrotechnikájának kidolgozása, termesztőberendezések vizsgálata, öntözési, tápanyag-gazdálkodási, gyomirtási, növényvédelmi módszerek kialakítása. A munkában részt vesz az 1971-ben osztály rangot kapott, és az állomáshoz csatolt szegedi fűszerpaprika-kutatási osztály is. ZKI Kertészeti Kutató Állomás. Szentes. — Az intézethez 1973-ban csatlakozott állomás feladata a csemegepaprika és káposztafélék nemesítése, öntözéses technológia kidolgozása, a fajtafenntartás. Sokrétű feladat A lakosság és a konzervipar ellátásában fontos zöldségfélék hozamai éveken át csökkentek, zsugorodott a termőterületük is. Az ágazatban nem vált általánossá a nagyüzemi gépesített termesztés. A zöldségtermesztés fejlesztését elhatározó kormányprogram előtérbe helyezi ugyan a nagyüzemi módszerek, eljárások bevezetését, de támogatja a hagyományos termesztést mindazokon a helyeken, ahol a munkaerő ezt megengedi. Mindez megszabja a ZKI feladatait is, hiszen a népgazdasági igényeknek megfelelő fajtákat kell előállítani : gépesítésre alkalmas nagyüzemi fajták nemesítésével, és a hagyományos termesztéshez szükséges nagy hozamú fajtákkal is foglalkozni, törődni a hajtatásra alkalmasakkal, s gondoskodni a vetőmagvakról is. A fajtákhoz megadni a technológiát és a gépeket is. A munka koordinálása a Zöldségtermesztési Kutató Intézet feladata. A sokrétű munka fő célja a konzervipari felhasználásra alkalmas paradicsom, fűszerpaprika, uborka, káposztafélék, csemegepaprika, csemegekukorica és gomba komplex kutatása. Kecskemét 3 F, paradicsom — sövén.ves termesztési módszere. ■ Az intézetben központi jelentő- ' ségű növény a paradicsom, ezzel foglalkoznak legrégebben. Tizenkét, államilag elismert fajtával rendelkeznek, az elmúlt három évtized alatt az egész ország számára megadták az igényeknek megfelelő fajtát. Üj cél. új gond az egyszerre érő, egy- menetes gépi betakarításra alkalmas fajta nemesítése. Ígéretes jelöltek már vannak: a genetikai kutatások során sikerült kiküszöbölni a zúzódási és a héj- repedési hajlamot. Kitűnt az is, hogy a területtrágyázással kombinált sortrágyázás azonos műtrágyaadag felhasználásával mintegy 25 százalékkal növeli a hozamot. Húsz százalékkal jobbak az eredmények, ha a káliumtartalmú műtrágyát tavasszal szórják ki, a deflációra hajlamos területeken pedig bevált a zöld- trágyázás. A palántázós és a helyrevetéses termesztési mód0 Kecskeméti, gépi szedésre alkalmas, koncentrált érésű paradicsomfajta-jeldlt. Kecskeméti jubileum paradicsom. szereket kidolgozták ugyanúgy, mint a vegyszeres gyomirtásét. A növényvédelemben is jelentős eredmények születtek: külföldön is felfigyeltek a paradicsommagvak fungicid-batericid nedves- ségcsávázásának Kecskeméten kimunkált módszerére. Tisztázták a hazai szántóföldi paradicsomtermesztést károsító két veszélyes betegség, az alternáriás levél- és bogyófoltosság, valamint a Phytophtora által előidézett paradicsomvész biológiáját, az előrejelzéses védekezés lehetőségét. A növényvédelmi kutatók most próbálkoznak a vírusrezisz- tens paradicsomtörzsek előállításával. Az új fajtákat az intézet központi laboratóriumában kémiailag is megvizsgálják, s egybep megadják hozzá a feldolgozási technológiát is. Rendelkeznek egy „minisűrítővei”, amely 50 kg paradicsombogyó feldolgozására is alkalmas. így a fajta előállításakor rögtön megállapítható, hogy a konzervipar számára mennyire használható. Kitűnő fajtákat tudnak aoni a fóliás hajtatással foglalkozóknak is, és több — még honosítás alatt levő — egyszerre érő, nagy hozamú, gépi és hagyományos termesztésre egyaránt alkalmas fajta és fajtajelölt is van. A kecskeméti nemesítésű és a TOMATOCOP keretein belül a gépi betakarításra alkalmas fajta vetőmagját a ZK1 magüzemében állítják elő, minősítik, fémzárolják. Az I. szaporítású fokú vetőmagot a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalaton keresztül Kiváló kutatási eredmények a fűszerpaprika és egyéb zöldségfélék nemesítésében Az export szempontjából ugyancsak fontos lű- szerpaprikából is mind kevesebbet termeltek az elmúlt esztendőkben. A kutatók feladatul kapták a géppel szedhető, nagy hozamú, magas festékanyagtartalmú fűszernövény-nemesítés technológiájának kidolgozását. A munka során előállítottak 10 folytonos növekedésű, féldeterminált és determinált fajtát. A jelenleg köztermesztésben levő valameny- nyi fűszerpaprika-fajtát a kalocsai és a szegedi Kutatók állították elő. Évente 40—50 ?názsa elit minőségű vetőmagot forgalmaznak, ez a mennyiség az egész országnak elegendő. Kimunkálták a fólia alatti nagyüzemi palántanevelés módszereit, az agrotechnikai kísérletekkel a gépesíthe tőségre, az önköltségcsökkentésre, a zárt technológiai rendszer kialakítására törekedtek. Eredményes volt a Rhizoctonia solani gomba és a Xhanthomonas vesi- catoria baktérium elleni talajfertőtlenítési eljárásuk. Nagyüzemi körülmények között próbálták ki az új fajtákban a paprikakombájnt: az FZB típusú alkalmas a szedésre. A kutatásoknak köszönhető, hogy a gazdaságokba újra visszatért a termesztési kedv. fajtáikat, gazdaságosan termesztik az üzemek, s a feldolgozók az eddigieknél nagyobb mennyiségű nyersanyaghoz jutottak. Az uborka nemesítésében is értek el szép eredményeket: célj uk elsősoi. bán a hozam és a minőség javítása volt A nővirágú növények előállítására törekszenek, ezekkel hibrideket állítanak elő, így átlagosan 80 százalékos termés- többletet érnek el. A Kecskeméti 113 F|, amely 1970-ben nyert állami elismerést 55— 138 százalék, kai adott nagyobb hozamot, mint a Rajnai fürtös. Az idén állami elismerést kapott a Kecskeméti bő termő is. 0 Kecskeméti fehér 370 Se csemegekukorica. 0 Szegedi 16 — fűszerpaprika. 0 Kalocsai determinált 601 fűszerpaprika. 0 Kecskeméti hajtató uborkafajta. a Kecskeméti triploid. Ez utóbbi mag nélküli. Exportlehetőségei kiválóak de rendkívül drága a magelőállítás. Ugyancsak államilag elismert a garantáltan ízletes Kecskeméti vöröshúsú fajta. Fajtakísérletekben jól szerepel az új, kis gyümölcsű Korai 2 hibrid is. Szentesen állították elő és kapott állami elismerést a Sárgahúsú szentesi bőtermő és ízletes görögdinnye. A paradicsompaprika és a csemegepaprika, a káposztafélék kutatásában ugyancsak új fajták előállítása, a gépesíthetőség került előtérbe Eddig négy csemegepaprika-, egy fejeskáposzta- és egy karalábéfajtájuk kapott állami elismerést. A tojásgyümölcs vagy padlizsán exponálási lehetőségei ugyancsak jók. Értékes vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó, diabetikus ételek készítésére kiváló zöldségféle. A Debreceni Konzervgyár dolgoz fel belőle nagyobb mennyiséget. Tavaly 35 külföldi fajta viselkedését tanulmányozták. Kipróbálták hazai termesztési lehetőségét. Az agrotechnikai kísérletek eredményeit már átadhatják a gyakorlatnak, s elegendő alapanyaguk van a nemesítés megkezdéséhez is . A '>nmhalpr_ iuuu AuiuatffciiuvenyeK Kuiautsan kivui más uueztJieK program- terveibe is „bedolgoznak”: a lépelhomokon alkalmazható zöldtrágyázás kecskeméti módszerét már kidolgozták. Állami elismerést kapott a Kecskeméti H. rozs, amelyet a Duna—Tisza közén 80—100 ezer hektáron termesztenek. Ugyancsak államilag elismert a Kecskeméti kétéves fehérvirágú somkóró. A búza-rozs hibrid, a triticale nemesítésével évek óta foglalkoznak. A nagy termőképességű, értékes fehérjetartalmú növény nemcsak takarmányozásra alkalmas, hanem sütőipari termékek készítésére is. Vetésterülete a gazdaságokban évről évre növekszik. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet összességében 40 új, államilag elismert zöldség- és takarmánynövény-íajtát állított elő fennállása óta. előzetes állami elismerésben hat fajtájukat részesítették. Eredményeikről rendszeresen tájékoztatják a bel és külföldi társin- tézeteket, szoros a kapcsolat a termelő üzemekkel. Bázisgazdaságaikban a zöldségtermesztés nagyon jövedelmező, a terméseredmények kimagaslóak. (X) öoza“u?„yirnsrezisztens, konzervipari felhasználásra alkalmas paradicsomfaiták A csemegekukorica iránt mindinkább nő az érdeklődés, különösen a magas színvonalú étkezési kultúrájú államok igénylik a magas cukor- és szénhidráttartalma miatt. A Kecskeméten előállított fajtából kért már a magyar konzervipar is. A termelőknek az idén S—10 mázsa vetőmagot tudnak adni, ami azért is jelentős, mert eddig importból szerezték be a szaporító anyagot. Zi gorogumj- nye-kutatás ] már, kezdettől ! a kis gyümölcsű, a íogyasz- j lók igényeinek * jobban megfe- | lelő, hütőszek- f rénybe beférő j fajták előállítására irányult. - Két, államilag elismert hib- ü ridfajtával rendelkeznek: a Kecskeméti heterózis F, és mesztésben is nagy az előrelépés. Kutatásával 1972 óta foglalkoznak, több féle kom- poszttal próbálkoznak. több fajtát figyelnek és szelektálnak. Cél a hagyományos, pincés termesztési módszer leváltása, a fólia alatti termesztés rnodo- satainak kidolgozása. Az eddigi eredmények biztatóak négyzetméterenként szedlek már 8—10 kiló gombát is. • Gombatermesztés üvegházban.
