Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

1973. november 23. © PETŐFI NÉPE • 3 Az OSZSZK televíziójának estje a magyar tv-ben Forradalmi tett: Jól dolgozni és tanulni A bajai járás ifjúkommunistáinak tanácskozásáról Befejeződött a megyében a KlSZ-alapszer- vezeti vezetőségek, csúcsvezetőségek, vala­mint a városi, járási és üzemi KlSZ-bizott- ságok tagjainak, titkárainak újjáválasztása. Mintegy háromezer fiatal elsőízben kapott megbízatást. Figyelemre méltó azok száma is, akik már évek óta dolgoznak az ifjúsági moz­galomban, s most újra bizalmat kaptak az if­júkommunista közösségektől. A tisztújítást megelőző viták tanulságaiból, a taggyűlési, küldöttértekezleti beszámolók­ból lemérhető, hogy a KISZ VIH. kongresszu­sa határozatainak megvalósítása jó úton ha­lad. Ugyanakkor kitűnt, hogy e tevékenység még korántsem mentes a problémáktól, a megoldásra váró gondoktól. November 29-én, csütörtökön rendezi meg a Magyar Televízió az OSZSZK televíziójának estjét. Az összeállítás igyekszik sok szí­nű, érdekes keresztmetszetet ad­ni a köztársaság tájairól, min­dennapi életéről, kultúrájáról. Az „Orosz földön” című film -az orosz táj hangulatát idézi és se­gítségével bejárhatjuk Jásznaja- Poljana, Voronyezs, Borogyino történelmi levegőjű vidékeit, nem utolsósorban pedig a Szovjetunió fővárosát. Moszkvában a kame­ra egyaránt elvezet bennünket a Seremetyevói repülőtérre, a Le- nin-mauzóleumba, a Kremlbe ... A „Túl a Bajkálon" című filmet a Magyar Televízió munkatársai készítették. Ebben megismerked­hetünk' az állattenyésztéséről, földműveléséről nevezetes ország­résszel, a Burját ASZSZK-val. Tájékozódunk a népgazdaság legjelentősebb ágának, a faipar­nak a fejlődéséről, a burját ope­ra produkcióiról is. Egy másik kisfilm „Szibériai mesterek” címmel az ősi kézmű­ves mesterségek mába ötvöző hagyományait tárja a tévé nézői elé. A „Világhírű színházak” című sorozatban a leningrádi Gorkij Akadémiai Drámai Nagyszínház munkájával és világhírű főrende­zőjével, Tovsztogonovval ismer­kedhetünk meg. „Rekordok és margaréták” című riportfilm iz­galmas portrét rajzol elénk Mari­na Popovicsról, Alekszej Popovics űrhajós feleségéről, aki nem min­dennapi foglalkozást választott hivatásául: berepülő pilóta lett. A „Mesélő körhinta” című film­ben Csehov néhány novellájának tévéfilm-változatát láthatjuk. A televíziós estet végül a „Ragyogó divertimento” című adás zárja, amelyben a leningrádi Kirov Opera művészei adnak ízelítőt tudásukból a Glinka zenéjére komponált balettben. Hazai fehérjegyártás Az intenzív állattartás, tenyész­tés és hizlalás nem képzelhető el fehérjedús takarmányozás nélkül. A magyar mezőgazdaság a fehér­jeszükséglet, illetve a fehérje- koncentrátumok jelentős részét importálja, ezeknek az anyagok­nak a beszerzése azonban egyre nehezebb s a beszerzés költségei is emelkednek. Az import csökkentése érdeké­ben Zala megyében fehérje-előál­lító üzemeket telepítenek. Erre állami és iparági támogatással, valamint saját erőforrásból mint­egy 250 millió forintot fordítanak. A Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat zalaegerszegi központi húsüzemének telepén csontlisztüzemet létesítenek. Az üzem naponta 50 mázsa csontot dolgoz majd fel, amiből 10 mázsa hasznos anyagot nyernek. A má­sodik fehérjegazdag takarmány­koncentrátum-alapanyagot előál­lító üzem 73 000 000 forintos költ­séggel a Zala megyei Tejipari Vállalat zalaegerszegi központi üzemében épül. Itt fölözött, úgy­nevezett sovány tej porítására rendezkednek be. Az üzemben 1074. második felétől naponta 200 000 liter fölözött tejet poríta- nak. amit a Phylaxiának szállí­tanak. A zalaegerszegi tejüzem­ben ezenkívül a sajtgyártás mel­lékterméke. a még sok hasznos tápanyagot tartalmazó savó sűrí­tésére is üzemet rendeznek be. A legjelentősebb takarmány­fehérje-előállító üzem a zalahás- hágyi Petőfi és a bagodvitenyé- di Lenin Termelőszövetkezet kö­zös vállalkozásában épül. Állami támogatással, mintegy 170 millió forint összegű beruházással létre­hozzák a hazai fehérjegyártás egyik ipari bázisát. Ezúttal, a bajai járás ifjúkom­munistáinak nemrég lebonyolított küldöttértekezletéről adunk tájé­koztatást. Felsorakoztatunk né­hány fontosabb mozzanatot, idé­zünk a felszólalásokból. Az új­ságíró jegyzetfüzetébe főleg olyan tapasztalatok kerültek, melyek minden bizonnyal a me­gye más területein élő fiatalok munkájára, törekvéseikre egyfor­mán jellemzőek. O A kétéves munkát tartal­mazó beszámolót írásban kiadták, s így a küldöttek alapo­san áttanulmányozhatták. A vita előtt Csala Imre, a járási KISZ- bizottság titkára szóbeli kiegészí­tést, afféle vitaindító beszédet mondott. Tömören az eredményekről: jól sikerültek a kulturális tö­megrendezvények, a Szovjetunió­ról szóló vetélkedősorozatok, s egyáltalán nem kell szégyenkez­niük a VIT-felkészülés időszaká­ban lebonyolított termelési ver­senyakciók miatt sem. A mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakmunkások, technikusok és mérnökök számottevően se­gítették az ismert kukoricater­mesztési rendszer kidolgozását és elterjesztését, a húsprogram cél­kitűzéseinek teljesítését. A bács­almási Ruhaüzem és a Finom­posztó Vállalat fiataljai többlet- munkával támogatták az óvoda­építést. Akciót szerveztek a hiányzó általános iskolai végzettség pót­lására. Az eredmények sorában ezért, figyelmet érdemel a kö­vetkező tény: a járás KISZ-tag- jai között már alig akadnak olyan fiatalok akik ne rendel­keznének a szükséges alapfokú műveltséggel. A munkát foly­tatják a szervezeten kívüliek kö­rében is. O Csala Imre nem hallgatott a kevésbé sikeres akciók­ról sem. A jövőben többet kell tenniük a hazafias és honvédel­mi nevelés sikeréért. Megemlí­tette, hogy mielőbb feledtetni szeretnék a legutóbbi megyei if­júgárdista szemlén elért „ered­ményüket”. Elégedetlenek a politikai okta­• Homoki Júlia felszólalás közben. tás helyzetével is. Joggal. Az okok? Nem volt elegendő számú, jól képzett propagandista, és he­lyenként a szervezés is sántított. A jelenleg zajló oktatási idénytől már jobb eredményeket várnak. A segítség jókor jön. December közepén ugyanis a járási párt­végrehajtóbizottság önálló na­pirendként tárgyalja majd a KISZ-oktatás helyzetét, s egy­úttal megszabja a további ten­nivalókat is. A vitaindító és a beszámoló is nagy figyelmet szentelt az ifjú­sági törvény végrehajtásának ta­pasztalataira. A törvény realizá­lását szolgáló helyi intézkedési tervek elég lassú ütemben ké­szültek. De ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy sok helyen csak a törvény „passzusait” ve­tették papírra, s elmaradt a konkrét tennivalók megfogalma­zása. Az ifjúsági költségvetési alapok képzése és a pénz fel- használása körül is akad még ja­vítanivaló. Végül, a szervezeti életről egy­két dolgot. Az elmúlt két év­ben nem fejlődött egyenletesen a testületi irányító, szervező munka. A beszámolóban is ol­vashatták a küldöttek, de a já­rási KISZ-titkár is megerősítet­te: volt időszak, amikor fél évig nem ülésezett a járási KISZ- bizottság. Igaz, az alapszerveze­tek szervezeti élete 1973. közepe óta javuló képet mutat — de azért még jó ideig, és tegyük hoz­zá: mindenkor fejleszteni, szilár­dítani szükséges. © A küldöttértekezlet vitá­ját az őszinte, kritikus hangvétel jellemezte: Nem akadt a felszólalók között egy sem, aki konkrét mondanivaló hiányában „csak úgy” jelentkezett volna szólásra. Bíráltak, javaslatokat tettek, de nem fukarkodtak az önkritikával sem. Milánkovícs Milán, a Bajai Állami Gazdaság KlSZ-alap- szervezeti titkára a tisztségvise­lők felelősségével foglalkozott. Aki a KISZ-ben bizalmat kap, s vezető lesz, annak folyamatosan, nagyobb felelősséggel kell dol­goznia. Jó dolog — mondta, ha \ a választott testület tagjai időn­ként a saját alapszervezetükben is beszámolnának tevékenységük­ről. Homoki Júlia a katymári fia­talok küldötte; a járási appará­tus munkáját' bírálta. A KISZ- alapszervezeti propagandistákat évente egyszer tájékoztatják a járásnál feladataikról, de menet­közben már nem nézik meg, hogy sikerül-e megvalósítaniuk a cél­kitűzéseket. Az oktatás színvona­lának javításához a jelenleginél több helyszíni segítséget várnak az alapszervezetek. A tataházi ifjúkommunisták jó eredményt értek el a párt­taggá nevelés terén. Kis István elmondta, hogy tavaly és idén öt KISZ-est ajánlott a taggyűlés párttagságra, s valamennyiüket fel is vették a párttagok sorába. Nem kampányszerűen végzik ezt a munkát, hanem folyamatosan, nagy türelemmel. És amire min­denütt érdemes felfigyelni: a párttaggá nevelés dolgát a párt- szervezettel szoros kapcsolatban, útmutatásai alapján, de önállóan végzik. Sugár János a csátaljai Üj Ta­vasz Tsz főkertésze nem adott igazat azoknak, akik hiányolták a beszámolóból az új feladato­kat. A VIII. kongresszus hatá­rozatait kell következetesen meg­valósítaniuk — hangoztatta. Ér­dekes megjegyzést tett: a KISZ- titkárok, -aktivisták nem hasz­nálják ki eléggé az önképzés nyújtotta lehetőségeket. Nem ol­vasnak rendszeresen újságot, fo­lyóiratokat. Aligha vitatható, hogy az egy-, vagy akár két­hetes vezetőképző tanfolyamok nem adnak hosszabb távra elég­séges „muníciót”. Nagy figyelem övezte Szalóki Józsefnénak a KISZ megyei tit­kárának felszólalását. A politi­kai nevelő munkáról szólva hangsúlyozta: — Sok helyen egyenlőségjelet tesznek a poli­tikai vonások, a kommunista jel­leg erősítése és a szervezett po­litikai oktatás közé. Kell-e bizonyítani, hogy e meg­ítélés mennyire nem állja ki a próbát? Aligha. A kommunista jelleg, s a politikai vonások erő­sítése a mindennapok feladata. Nem lehet elkülöníteni a KISZ- munka egyetlen területétől sem, nem lehet önmagában megvaló­sítani. A feladat nem kevesebb, mint meglátni a helyi tenni- vaílókat, kezdeményezni a sajá­tos feltételek alapján, vonzóvá tenni a KISZ-t szervezeten kí­vüli fiatalok körében. A járás kommunistáinak üdvöz­letét Szabó Imre elvtárs a járási pártbizottság első titkára tolmá­csolta. Javaslatait, kritikai ész­revételeit, de az elismerő szavait is helyesléssel fogadták a küldöt­tek. Több időt szentelt a járás mezőgazdasága előtt álló felada­tok ismertetésére. E célkitűzések megvalósításában részt venni, az alkotó munka örömében osztozni már ma is forradalmi tett, de az marad a jövőben is. Sz. A. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Szerdán az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága oktatási igazgató­ságának épületében megkezdte munkáját a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetsé­gének V. kongresszusa. A kétnapos kongresszus meg­nyitóján Majnek Attila, a szö­vetség titkára vonta meg a két kongresszus közötti munka mér­legét. Hangsúlyozta, hogy telje­sítették legutóbbi IV. kongresz- szusuk határozatát, erőfeszítése­ket tettek, hogy a munkába fo­kozottabban vonják be a szlo­vák ajkú lakosságot és ezzel szé­lesítsék a demokratizmust. A be­vált munkamódszereket — így a kulturális körutakat, a béke- és barátsági összejöveteleket, a nem­zetiségi találkozókat, a fesztivá­lokat stb. — az elmúlt négy esz­tendőben nemcsak továbbfejlesz­tették, hanem újakkal is gazda­gították. (MTI) Vér a műanyaggyárból © Három évvel ezelőtt különös kísérletre került sor a Cincin­nati Egyetemen L. C. Clark professzor laboratóriumában. Szi­likonolajjal töltöttek meg egy üvegedényt, majd oxigént ára­moltattak át a folyadékon. Né­hány perces előkészület után egy egeret dobtak a tartályba. Az ál­lat azonnal elmerült a folyadék­ban — de nem fulladt meg. A szilikonolaj ugyanis 20 térfogat­százaléknyi oxigént tartalmazott — pontosan ugyanannyit, mint a levegő. Először alaposan megijedt az egérke. de azután szaporán lé­legezni kezdett, összesen 15 per­cig maradt a folyadékban, és semmi baja sem volt amikor ki­vették. A kísérlet azonban mégis kudarccal zárult: a következő reggelre elpusztult az egér. Három év telt el és a kudarc­ba fulladt kísérlet lassan feledés­be merült, amikor Clark proíesz- szor egy másik folyadékra buk­kant. amely hasonlóképpen képes oxigént felvenni. Ügy döntött, hogy ugyancsak egeret dob a tisz­ta állapotban a vízre hasonlító, fluorszénhidrogénbe. Ezúttal azonban több szerencséje volt. Amikor negyedóra múltán ki­emelte az állatot a folyadékból, az egér prüszkölt néhányat, és elégedetten tisztogatni kezdte ma­gát. Szőre-szála sem görbült meg. Később- patkányokkal, macskák­kal. kutyákkal ismételték meg a kísérletet — és egyikük sem ful­ladt meg. Az egyik egér 24 órán át élt a különös folyadékban. Az egér olyan folyadékot léle­gez be. amely oxigént szállít, Éppígy oxigént szállít egy másik folyadék is, mégpedig a vér — okoskodott az amerikai kutató. Minden belégzéskor gázcsere megy végbe a tüdőben. A vér széndioxidot ad le és oxigént vesz fel a belégzett levegőből. Vajon nem lenne képes erre a különös műanyag is? Mi lenne, ha ezzel a folyékony műanyaggal cserél­nék ki egy állat saját vérét? • Clark professzor és munka­társai úiabb kísérletekbe kezdtek. Olyan műanyagkeveréket állítot­tak össze, amelynek oxigénfelvé­tele a véréhez hasonló. Hogy a műanyag parányi gömböcskéi egyenletesen oszoljanak el a fo­lyadékban és ne ülepedjenek le a tartály mélyén, különleges emulgáló szert kevertek az oldat­hoz. így a keverék inkább szap- panoldahoz hasonlított, mintsem a vérhez. De pontosan azok vol­tak az alaptulajdonságai, amit a kutatók vártak. Először is a mű­vér ugyanarra volt képes, mint a vörös vérsejtek. vagyis oxigént szállított a szervezetbe és elszál­lította a széndioxidot belőle. Ezenkívül befogadhatta magába mindazokat az anyagokat, ame­lyek a vérben áramoltak, vagyis a hormonokat, globulint, vérle- mezkéket. leukocitákat. a véral­vadásgátló anyagokat. A mesterséges vért először egy kutyán próbálták ki. Miközben a szintetikus terméket bevezet­ték ereibe, fokozatosan lecsapol­ták saját vérét. A tudományok történetében először áramlott mesterséges készítmény a piros vér helyett egy élőlény ereiben. A műtét után az elaltatott állat felébredt, s néhány óra múltán újra a régi volt futkározott. csa­holt. táplálkozott. • A kedvező hírek alapján más kutatók is bekapcsolódtak a mes­terséges vér kutatásába. Jelentős tudományos központ alakult ki a japán Nato professzor laborató­riumiban. továbbá a bostoni Harvard Egyetemen. Két alapvető kérdést kellett mindenekelőtt tisztázni: ártal­mas-e valamilven formában a művér a szervezetre? A válasz egyértelműen: nem. Másodszor: versenyezhet-e a művér a termé­szetes vérrel? Nemcsak verse­nyezhet, hanem bizonyos mérték­ben felül is múlja. A mesterséges vér részecskéi ugyanis százszor kisebbek, mint a vörös vérsejtek, így könnyebben áthatolhatnak a keringési rendellenességben szen­vedők rosszul ellátott szövetein. Ám szembe kellett, nézni egy másik problémával is. amely fe­nyegette az egész kísérlet sikerét. A kísérleti állatokba bevezetett művért ugyanis rövidesen saját vérrel kezdte pótolni a szervezet. Ebben semmi rendkívüli sincs: a természetes vér is állandóan meg­újul. Óránként a vörös vérsejtek milliárdiai pusztulnak el és pót­lódnak újakkal. A művér hason­lóan viselkedik a szervezetben: lassanként úi természetes vér pó­tolja s így fokozatosan kivonó- dik az érrendszerből. Négy héttel a művér-átömlesztés után már nyoma sincs a mű vérnek a kí­sérleti kutva szervezetében. — Eredményeink annyira újak, hogy még tudományos szakla­pokban sem publikáltuk őket — jelentette ki Clark professzor. És a művér. ha a további kísérletek során is beválik, új távlatokat nyithat meg az orvostudomány­ban. © A mesterséges vér alaposan megkönnyítheti a nehéz műtéte­ket. A bonyolult szívműtét pél­dául két módon is szükségtelenül legyöngíti a beteget. Először is idegen vért kell adni neki, s ez immunbiológiai védekező reakció­kat vált ki. Másodszor: a szív- tüdőgép szétroncsolja saját véré­nek jelentős részét. A jövőben a műtét során teljes egészében „le­csapolhatják” a beteg saját vérét és mesterséges vérrel helyettesít­hetik. a műtét után pedig újra „feltölthetik” a beteg ereit saját — sértetlen — vérével. A mű vér használata esetében nincs többé gond a vércsoportok­kal. Ezenkívül a művért köny- nyebb csíramentes állapotban tartani, mint a természetest'— az orvos biztos lehet benne, hogy a művérben nem rejtőzködik a ret­tegett sárgaság kórokozója. To­vábbá : a művért könnyebb tá­rolni, és a modem kémiai mód­szereivel nagv tömegben gyárt­ható. — A legfontosabb kérdéseket már megoldottuk — jelentette ki Clark professzor. — Minden re­mény megvan rá, hogy három- négy éven belül már emberek ereiben is keringhet a művér. (A Delta legújabb számából.) Miről írnak megyei laptársaink? SZENNYEZÉSI GÓCTÉRKÉPET KÉSZÍTENEK PÉCSETT A hétfőn megjelenő DUNÁN­TÚLI NAPLÓ figyelmet érdemlő információt közöl a baranyai fő­város, Pécs légszennyezettségé­nek helyzetéről, s az ezzel kap­csolatos legújabb — országosan is egyedülállónak tekinthető — intézkedésekről. Mint a lap írja, a környezet- védelemre vonatkozó feladatok következetes megvalósítása ered­ményeként az elmúlt tizenöt esztendő során több mint felére csökkent a megyeszékhely leve­gőjét szennyező anyagok meny- nvisége. Jelenleg évente körül­belül 300 tonna por és korom található a légtérben négyzetkilo­méterenként. Pécs lakói mostanság leggyak­rabban a kéngáz miatt panasz­kodnak. Több vállalat milliókat fizet rendszeresen azért, mert szennyezi a levegőt. A készülő környezetvédelmi jogszabály 1975- től progresszív büntetés kiszabá­sát írja elő. E' rendelet végre­hajtására kellően felkészülnek a városban, ahol szennyezési góctér­képet készítenek. A munkát a Baranya megyei KÖJÁL és az Országos Meteorológiai Intézet közösen végzi. Ennek során 500 méterenként helyeznek el speciá­lis műszereket, amelyek a kén­dioxid, valamint a Por és korom ülepedését mérik. Az adatokat számítógép dolgozza fel. Követésre méltó kezdeménye­zésről olvastunk a SZOLNÖK MEGYEI NÉPLAP-ban, amely arról tudósít, hogy Karcagon megrendezték a helyi vezetők és pedagógusok találkozóját. A kö­tetlen beszélgetésen az illetéke­sek részletes tájékoztatást adtak a helység fejlődéséről, minden­napi gondjáról és távlati tervei­ről. Ezen információk birtokában a tanárok eleget tudnak tenni a jól értelmezett lokálpatriotizmus adta követelményeknek: diákjaik számára ugyanis nemcsak a tan­anyaggal, de a várospolitikai problémákkal kapcsolatos kérdé­sekbe is felvilágosítást tudnak adni. összeállította: Velkei Árpád MEGSZŰNIK A BÉBITAPSZERHlANY Nemrégen kezdődött meg a próbatermelés az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár új, há­romszáz millió forintos költség­gel épült körmendi gyárában — adja hírül a VAS NÉPE, amely részletesen beszámol az első pro­duktumok minőségellenőrzésé­nek tapasztalatairól, valamint a közeli — bizonyára sok kisgyer­mekes anyát, illetve leendő kis­mamát érdeklő — tervekről. Megtudjuk a cikkből, hogy •* dán gyártmányú, modern gépi berendezések hibátlanul működ­nek, s az általuk eddig előállí­tott 2000 kilogram tejpor és a megközelítően egy vagon cse­csemőtápszer minősége meg­felel a követelményeknek. Ez idő szerint nagyon szigorú, úgy­nevezett több fázisú vizsgála­toknak vetik alá a termékeket: a készülő tejpor, illetve tápszer egészségügyi jellemzőit a gyár vegyészei, a végtermék tisztasá­gát pedig a KÖJÁL és az Or­szágos Élelmezéstudományi Inté­zet munkatársai ellenőrzik. Mi­vel a szakemberek sem a gyár­tástechnológiában, sem a cso­magolástechnikában nem talál­tak kifogásolnivalót, illetékesek már döntöttek arról, hogy a Lacta Tápszergyár — ez a neve a körmendi üzemnek — novem­ber közepén megkezdi a folya­matos termelőmunkát, melynek eredményeként várhatóan de­cemberben kerülnek forgalomba a Robébi „A” és „B”, valamint a Robolacta nevű tápszerek. Mindhárom készítményt kitűnő hatásúnak minősítették a gyer­mekgyógyászok. A gyár vezetői ígérik: a rend­szeres termelésük révén hama­rosan megszűnik Magyarországon a bébitápszerhiány! VEZETŐK—PEDAGÓGUSOK TALÁLKOZÓJA KARCAGON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom