Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

1973. október 23. • PETŐFI NÉPE • 3 MAI JEGYZET Szervezés A napokban egyik intézmény­be meghívtak egy pártvezetőt, kerték, hogy tartson előadást a megadott témáról. A meghívást elfogadta, pedig azokban a na­pokban rendkívül sok volt az el­foglaltsága, Más fontos találko­zást mondott le azért, hogy meg­hívói kívánságának eleget tegyen. Nem tarthatták meg az elő­adást; hiányzott a tágas néző­térről a közönség. Az intézmény vezetője nem tudott mást monda­ni: nyilván valami szervezési hi­ba történt. Elmaradt egy előadás, ez nem nagy ügy, kár rá szót veszteget­ői — mondhatná bárki. Igaz, nem nagy ügy, bár egy nagyon elfog­lalt embert így felültetni, a bo­londiát járatni vele. mégiscsak elgondolkoztató. Ám mégsem ezért említjük most ezt a dol­got. Hanem, mert — sajnos —, gyakori a hasonló eset. Nézzünk néhány példát. Nemrégen egyik városunkban kiállítás megnyitására gyűltek össze az emberek, köztük a város tanácselnök-helyettese is. ö is úgy tudta, hogy tizenegy órakor nyitják a tárlatot. A várakozás után közölték: délután ötkor lesz a megnyitó. Másik: koszorúzási ünnepség a szobornál. Szépen szerepel az énekkar. S egyszerre csak fülsiketítő mótorberregés, autótülkölés stb. Elfelejtették el­intézni, hogy a forgalmat elterel­jék arra az időre. Megint más: ünnepi gyűlés a művelődési ház­ban. Jó az előadás, a műsor is tetszik, csak éppen hideg van a helyiségben. Elfelejtettek befűte­ni. S olyan is előfordult, hogy a területi szavalóversenv résztvevői víztócsák, felmosórongyok, vöd­rök és seprűk között lépkedtek. A kezdés idejében még javában folyt a takarítás. A példákat sokáig sorolhat­nánk. Csupa olyat, amit egy ke­vés igyekezettel, s felelősségér­zettel el lehetett volna kerülni. Hogy ezáltal jobb. sikeresebb le­hessen a rendezvény. Vagy, hogy egyáltalán meg lehessen azt tar­tani. V. M. KÉPERNYŐ Tanulságos mulatság Mivel magyarázható a Magyarázom magunkat... osztatlan sikere? Ismeretterjesztő sorozatot ritkán emlegetnek kedvelt műsoraik között a nézők. S ha mégis: a szenzációs téma vagy a rokonszenves elő­adó személye kelti fel az előfizetők többségének érdeklődését. Így volt ez — például — az Indiai­sorozatnál és öveges professzor óráin. A Magyarázom magunkat ...és Szabó Sipos Ta­más korábbi sorozata komoly, viszonylag elvont ismereteket továbbít. Van rá 10 fillérem, hogy sokan kikapcsolnák készüléküket. Település álta­lában, vagy A város címmel hirdetett tudományos előadás előtt. Dr. Agyra azonban szinte mindenki kíváncsi. A társadalmi lét törvényszerűségeit elem­ző fejtegetéseket fiatalok és idősek egyaránt nézik, hallgatják. Hámos György találóan, nevelő szeminá­riumnak minősítette az ötletes rajzfilmet. Az idő­szerű, magvas tartalomhoz sikerült sajátos, szati­rikus, groteszk elemeket bátran alkalmazó formát találni. Gyakran keserű igazságokat rejtenek a vidám fordulatok. Látszólag apró-cseprő ügyek mögül lényeges összefüggések körvonalai rajzolódnak ki. Az alkotók kegyetlenül őszinték, nem szépítik a va­lóság olykor riasztó tényeit. Olyanok, mint a se­bészek: elevenbe vágnak, hogy gyógyíthassanak. Gyarlóságainkon, a történelem illogikus jelensé­gein szívből nevetnek, mert szeretik az embere­ket. A Magyarázom magunkat... stábja birtokában van a hatékony szemléltetés ritka tulajdonságá­nak, adományának. Remek rajzos hasonlatokkal pillanatok alatt érthetővé tesznek absztrakt, bo­nyolult képleteket. A legösszetettebb törvényszerű­ségeket is le tudják fordítani a köznapi nyelvre. Egy pillanatra sem feledkeznek meg Goethe meg­állapításáról: ,,A vidámság minden erény anyja.” A humoros ábrázolás, szatirikus túlzás hatékony fegyverük. A dolgok fonákját mutatják, hogy a va­lóság színei minél hűségesebben tükröződjenek. Ügyesen alkalmazzák a szöveg (a dialógusok) és a kép „feleseljelésében” rejlő lehetőségeket. A vá­lasztott műfajnak köszönhető, hogy a rendező és az író térben és időben korlátlanul terjeszkedhet. A szerzők, az alkotók korábbi munkájukkal, a Magyarázom a mechanizmust című remekléssel magasra tették a mércét. Az efféle sorozatok (pél­dául a Mézga család) gyakran ellaposodnak, az öt­letek öncélúvá válnak. A Magyarázom magun­kat ... az örvendetes kivételek közé tartozik. Friss, üde, viharzó, mulatságos és elgondolkodtató a nyol­cadik folytatás után is. H. N. Épül a kemping a bajai Petőfi-szigeten Mint már hirt adtunk róla, Baján a Sugovica és a Ferenc-csatorna által határolt Petőfi-szigeten kempinget épít a városi tanács. A Dunából vízzel kiszivattyúzott homok kedvező talaj lesz a kem­ping számára, bár — mint a képen is látható — a még süllyedő, iszapos homokban néha elmerül a talajegyengető dózer, ilyenkor a másiknak kell kihúzni. Versmondó lányok Vasárnap délelőtt Kecskeméten, tartották meg a KPVDSZ országos szavalóversenyének megyei dön­tőjét. Az alapszervi vetélkedőnek legjobbjai léptek az UNIVER szövetkezet parányi dobogójára, hogy elmondják szabadon választott két versüket. Az előzetes válogatást a jelentkezők nagy száma tette szükségessé. A bíráló bizottság meglepve tapasztalta, hogy egyetlen férfi sem jutott a döntőbe és a szavalok közül hiányzott a középnemzedék. A közepes szín­vonalú versenyen a solti Nagy Éva kirakatrendező­gyakornok bizonyult a legjobbnak. Ö vehette át a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsát képviselő Urbán Pálnétól az első díjat. A második és harmadik helyezettnek járó jutalmat Rábái Ist­vánná, a KPVDSZ megyei bizottságának politikai munkatársa adta át Gyetvai Máriának (Mélykút, ÁFÉSZ) és Maár Erzsébetnek (Kecskemét, MÉK). Mindhárman részt vesznek a szegedi területi dön­tőn. Üj teherautók a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban új nyer­gesvontató sorozatgyártását kezd­ték meg. A D—740-esekből 180 darabot gyártanak. A jövő év­től pedig újabb típusok; a 8 és fél tonnás D—730-as és egy a mezőgazdaság számára készülő 5 tonnás összkerékhajtású teher­autó gazdagítja a gyár autóvá­­lasztékát. Képünkön: kész nyer­gesvontatók á gyár udvarán. (MTI Fotó — Fehér József felv. — KS) Szovjet diplomával A Krími Orvostudományi Egye­tem 22 ország — többek között Kongó, Nepál, Jemen, Szudán, a Csád Köztársaság — fiatal or­vosait bocsátotta szárnyra ebben az évben. Közel száz orvos képzéséhez nyújt segítséget a Szovjetunió. Miként a szovjet fiatalok, a kül­földi hallgatók sem fizetnek tan­díjat, a kórházi és klinikai gya­korlatot térítésmentesen végez­hetik el. Ezenkívül különböző kedvezményekben részesülnek, ösztöndíjat kapnak a szovjet ál­lamtól. Jelenleg a szovjet felsőoktatá­si intézményekben 135 országból több mint 35 ezer fiatal tanul. (BUDAPRESS—APN) Számvetés előtt • November elejétől december közepéig kerülnek lebonyolításra az immár hagyományos év végi beszámoló párttaggyűlések. A me­gye pértalapszervezeteiben is elkezdődött az előkészítő munka. E beszámoló taggyűlések alap­vető feladata elősegíteni a párt politikai célkitűzéseinek követke­zetes megvalósítását, a párton belüli demokrácia és pártegység erősítését, az alapszervezeti mun­ka színvonalának emelését. In­­dokolt, hogy a kommunisták a taggyűléseken megkülönböztetett módon foglalkozzanak az MSZMP X. kongresszusán és a Központi Bizottság 1972. novemberi ülésén hozott határozatok területi vég­rehajtásával. Szükséges megha­tározni az 1974. év legfontosabb teendőit is. A pártszervezetek e felelősség­­teljes követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha vál­tozatlanul nagy figyelmet fordí­tanak a taggyűléseket megelőző pártcsoport-értekezletek előkészí­tésére, és az ott szerzett tapasz­talatok gondos összegezésére. A kisebb taglétszámú és pártcso­porttal nem rendelkező alapszer­vezetekben a vezetőség közvet­lenül, egyéni beszélgetések útján gyűjtse össze a beszámolóhoz szükséges javaslatokat, észrevé­teleket. Annak érdekében, hogy a párt­­csoport-megbeszélések elérjék a kívánt célokat, hasznos módszer, ha az alapszervezet vezetősége előzetesen összehívja, felkészíti a bizalmiakat. Itt megállapodhat­nak a tárgyalandó kérdések kö­réről, a vezetőség által nyújtott segítség módjáról. A pártcsoport­­bizalmiak legfontosabb tenni­valója, hogy összegezzék mind­azokat a tényeket, tapasztalato­kat, amelyek a pártcsoport mun­kájára, a kommunisták tevé­kenységére az elmúlt év során jellemzőek voltak. • Az alapszervezetek egy ré­szében a pártmunka módszerévé válik, hogy a pártcsoportülés előtt a bizalmiak minden párt­taggal egyéni beszélgetést foly­tatnak. Itt gyakran személyes értékítélet, dicséret vagy bírálat is elhangzik, s előzetes megálla­podás történik egy-egy újabb pártmegbízatás adásának lehető­ségéről. A bizalmiak mindenekelőtt sa­ját közvetlen tapasztalataikat hasznosítják, de kérjék ki a párt­tagok munkájáról, magatartásá­ról az illetékes helyi gazdasági, társadalmi szervek vezetőinek véleményét is. Érdeklődjenek a pártcsoport tagjainak a politikai oktatásban való részvétele, ta­nulmányi munkájuk eredmé­nyessége felől. Az információt a pártvezetők véleményével is egé­szítsék ki olyan elvtársak ese­tében, akik felsőbb párt- vagy társadalmi szervezetek választott testületéinek tagjai. E sokoldalú tények ismereté­ben, azok összegezése után kell összehívni a pártcsoport tagjait az év végi számyetés el­végzésére. Az eddig kialakult gyakorlat alapján a bizalmiak részletesen, személyekhez szólóan értékeljék a pártcsoport tagjai­nak munkáját, magatartását. Nem szerencsés, ha az értékelés leszűkül egy-egy pártmegbízatás teljesítésére, illetve a pártszerve­zet rendezvényein való részvé­telre. Minden esetben indokolt kitérni a párttagok magatartá­sának, munkához való viszonyá­nak és a párt politikája melletti kiállásának minősítésére is. • A személyes értékelésen túl foglalkozni kell a pártcsoport te­vékenységével, az adott munka­­területre vonatkozó hatásával, a pártcsoport gazdasági és politi­kai nevelő és szervező munkájá­val. Összegezzék a vezetőség és a pártalapszervezet tevékenysé­gével kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat is. Helyes, ha visszatérnek az el­múlt évi beszámoló taggyűlést előkészítő pártcsoport-értekezle­­ten elhangzott főbb megállapítá­sokra. illetve megállapodások ér­tékelésére. Ne feledkezzenek meg a pártcsoport kommunista kollektívájának fejlesztését, ösz­­szeforrottságát elősegítő dicséret­ről és bírálatról sem. Alakítsák ki közös álláspontjukat a munka továbbfejesztésének konkrét ten­nivalóiban is. A pártcsoportbizalmi által el­mondott értékelés után lehetőleg minden párttag mondja el véle­ményét, javaslatát. Csak ily mó­don válhat teljessé, sokoldalúvá a pártcsoport egész évi tevé­kenységének értékelése. Jó do­log, ha a megbeszélésre meghív­ják a pártszervezet vezetőségé­nek képviselőjét. Ez minden­képpen elősegítheti a pártcso­­port-megbeszélésen elhangzott vélemények, javaslatok, dicsére­tek és bírálatok továbbítását az alapszervezet vezetőségéhez, amelyet a beszámoló taggyűlés mondanivalójában hasznosítanak. Egyúttal a vezetőség képviselője a pártcsoport-értekezleten segít­het a felmerülő vitás kérdések megoldásában, tolmácsolhatja a vezetőség véleményét a párteso­­port munkájáról, közreadhatja a pártvezétőség egyik kérését a feladatokra vonatkozóan. • A jól előkészített és tartal­mas pártcsoport-megbeszélések elősegítik a beszámoló taggyűlé­sek sikerét, a gondos számvetést. Kovács Péter SZAKMAI KIRÁNDULÁS A SZOVJETUNIÓBA Huszonkét szőlész, borász indul ezekben a napokban hazánkból a Szovjetunióba. Az IBUSZ szervezte szakmai kirándulás keretében a Krím-félszigettől Taskentig a legnevezetesebb bortermelő es palackozó nagyüzemeket keresik fel. Küszöbön a békeerők moszkvai világkongresszusa Magyar küldöttek nyilatkozatai Ma utazik Budapestről Moszk­vába az a népes magyar delegá­ció, amely — október 2.3. és 31. között — részt vesz a békeerők világkongresszusán. Az útrakész küldöttség néhány tagjához kör­kérdést intézett Tóth Ferenc, az MTI munkatársa: milyen gondo­latokkal, érzésekkel és tervekkel lesznek jelen a világtalálkozón. Dr. Pál Lénárd Kossuth-díjas akadémikus, a Központi Fizi­kai Kutató Intézet igazgatója, delegációnk helyettes vezetője a következőket mondotta: — A békés egymás mellett élés térhódításával előtérbe kerülnek a nemzetközi együttműködést előmozdító társadalmi akciók; a békeharcosoknak a gazdasági, tu­dományos, kulturális és más kéj% dések egész sorával kell foglal­kozniuk a jövőben. Tovább kell erősíteni a tömegek békevágyát, növelni a békéért való összefo­gást, s egyben — a nemzetközi antiimperialista egységfront ré­szeként — harcolni a még meg­levő válsággócok felszámolásáért, olyan légkör kialakításáért, amelyben lehetővé válik a nem­zetközi ellentétek megoldása tárgyalások útján. A Szovjetunió és a többi szocialista ország bé­kepolitikája, reális kezdeménye­zései megindították az enyhülés folyamatát, az erőviszonyok el­tolódását a békeszerető erők ja­vára. — Olyan jelei vannak ennek az enyhülésnek, mint például a vietnami békeszerződés, fordulat következett be a szovjet—ameri­kai viszonyban, kontinensünkön létrejött egy sor olyan szerződés, amely a jelenlegi európai reali­tásokat tükrözi. Mégsem szabad túlértékelnünk az enyhülést. Er­re nemcsak a Chilében most tör­téntek figyelmeztetnek. Délkelet- Ázsia továbbra is hadszíntér, a Közel-Keleten ismét fegyverek ropognak Izrael újabb agresszió­ja nyomán, s több más neural­gikus pontja és témája is van a nemzetközi helyzetnek. Egyik esetben sem csupán „helyi” vál­sággócról van szó. A nemzetközi békemozgalom nem lehet tétlen egyik színtér harcaival kapcso­latban sem; a szolidaritásnak ki kel! terjednie a világ valameny­­nyi olyan területére, ahol igazsá­gos ügyért tömegek, népek har­colnak. Ugyanakkor a békemoz­galomnak a szocialista országok­ban, így Magyarországon is sajá­tos feladata vívmányaink népsze­rűsítése, a szocialista országok békepolitikáját támadó nézetek visszaverése. — A moszkvai világtalálkozó már nevében is tükrözi egyete­mes jellegét: ,,A békeszerető erők világkongresszusa a nemzetközi biztonságért, a leszerelésért, a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért”. Ügy vélem — mondta dr. Pál Lénárd —, hogy az új hely­zet, a békemozgalom új sikerei és feladatai nemcsak indokolttá, hanem halaszthatatlanná teszik a világ békeszerető erőinek ilyen széles körű találkozóját. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a moszkvai találkozó — amely az előjelekből ítélve a béke-világmoz­galom történetének eddigi legna­gyobb demonstrációja lesz — az enyhülés folyamatát figyelembe véve elő fogja segíteni az impe­rialistaellenes erők összefogását, a nemzeti békemozgalmak meg­újulását, hozzájárul a nemzetközi helyzetben elért pozitív változá­sok megszilárdításához, a nem­zetközi élet további enyhülé­séhez. Mészöly Imréné, a Ganz-MÁ­VAG ifjúmunkása, az OBT el­nökségének tagja: — A fiatalokban nagy hajlan­dóság él a békemozgalom tevé­kenységének segítésére, s nekünk törekednünk kell arra, hogy ifjú­ságunk szellemileg, politikailag még jobban felvértezve találja meg saját cselekvési terét a bé­keharcban. Jóleső érzés, hogy tá­maszkodhatunk a fiatalok eddigi tetteinek megannyi szép példájá­ra, arra a jó együttműködésre, amely a békemozgalom és a fia­talok szervezete, a KISZ között kialakult. — Nekünk, kommunista fia­taloknak életszükségletünk a lankadatlan békeharc. Szükséges továbbra is, hogy a fiatalok cse­lekvőén kinyilvánítsák interna­cionalista, hazafias érzelmeiket, békeakaratukat és szolidaritásu­kat azokkal a népekkel, amelyek az imperializmussal szemben fegy­veres függetlenségi harcot vívnak. A moszkvai tanácskozástól, a sok-sok országból érkező békesze­rető emberrel való találkozás­tól azt is várom, hogy eszmeileg még jobban felkészüljünk; hiszen vannak még olyan fiatalok — igaz, nagyon kevesen —, akikben téves fogalmak élnek a békéről, a mai világhelyzetről. A magyar fiatalság elsöprő többsége azon­ban szereti a cselekvést, a gya­korlati tetteket. Ennek bizony­ságát adta, amikor különösen a vietnami békéért folytatott harc­ban kiemelkedő aktivitást tanú­sított. Mi, fiatalok — életkorunk­ból adódóan is — szeretjük az akciókat, kedveljük azokat a munkaformákat, ahol lehetőség van a kérdezésre, a vélemény­­nyilvánításra, és a válaszadásra egyaránt. Az ilyen jellegű ta­nácskozásokhoz nyújtanak jó ke­retet az ifjúsági klubok, a poli­tikai vitakörök. Remélem, hogy moszkvai tartózkodásunk során bepillanthatunk a Komszomol ilyen irányú tevékenységébe, s hogy az ott látottakat a magyar ifjúkommunisták gyümölcsöztat­­hetik majd a magyar fiatalok öntevékenységének további ki­bontakoztatásában. Dr. Bognár József Állami­­díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia afro­ázsiai kutatóközpontjának igaz­gatója: — Véleményem szerint a nem­zetközi békeerők napjainkban három erőkomponensből tevőd­nek össze. Az első tényezőt azok a munkásmozgalmi és szocialista erők jelentik, amelyek száza­dunkban mindenkor a háborúk kirobbantásának megakadályozá­sára törekedtek, és az államok közötti békés együttélés és forra­dalmi harc dialektikus egységét vallották és vallják. Másodszor azokat az antiimperialista erőket kell említenem, amelyek a bé­ke, a nemzeti függetlenség és a gazdasági fejlődés elveit elvá­laszthatatlannak érzik, és ennek megfelelő nemzetközi rend­szerért szállnak síkra. Harmad­szor említeném azokat az erő té­nyezőket, amelyek társadalmi és világnézeti kérdésekben nem szo­cialisták, nemzetközi kérdések­ben nem következetesen anti­­imperialisták, de: békét akarnak, és ennek érdekében nemcsak mások törekvésének megértésére hajlandók, hanem arra is, hogy szervezett keretek között harcba szánjanak egy igazságos nemzet­közi rendért. — A moszkvai világkongresz­­szustól olyan „politikai straté­gia" irányvonal kialakítását vá­rom, amely egyfelől a béke és a fejlődés ügyét előre viszi, más­részt az említett három erőténye­ző egységét fenntartja és meg­erősíti. Dr. Káldy Zoltán, a Magyar Evangélikus Egyház Országos Zsinata elnök-püspöke, a Béke­világtanács tagja: — Az utóbbi idők egyik leg­jelentősebb eseményének tartom a békeerők moszkvai világkong­resszusát. Rendkívül biztató jel­nek tekintem, hogy a világkong­resszus előkészítésében számos olyan békemozgalom is részt vett — és magán az eseményen is képviselteti magát —, amely korábban nem tartotta szüksé­gesnek a • békeerők egyesítését. Ez nyilván nem jelenti, hogy a különböző felfogású békemoz­galmak most már teljesen egyet­értenek minden részletkérdésben, és uniformizálódni fognak. Ám azt igenis jelenti, hogy a fő kér­désben egyetértenek: a béke vi­lágméretű biztosításának szüksé- ' gességében. És ez - a legfon­tosabb! Ha mindegyik békemoz­galom a maga külön „szívét” és erejét beleveti a munkába, igen jelentős eredményeket lehet el­érni. — A békeerőkhöz, éspedig a szervezett békeerőkhöz kell csat­­lakozniok — meggyőződésem sze­rint — az egyházi békeerőknek és békemozgalmaknak is. Az egyházaknak nem elég a maguk sajátos eszközeivel igény elniök és münkálniok „a szív békessé­gét” — ami ugyancsak fontos —, hanem szükséges, hogy lás­sák: segíteniük kell a tömegek szervezett békeharcát, fgy válik az . egyházak békemunkája is konkréttá. (MTI) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom