Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 23. \ A pénzügyi revíziók tapasztalatai A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács- Kiskun megyei Hivatala az idén elsősorban a hatékonyság növelésére, a munka minőségi tényezőinek előtérbe helyezésére fordított nagy figyelmet. Ebből adódóan az általa vizsgált gazdálkodó szerveknél végbemenő gazdasági folyamatokat, a szabályozók működésének hatását a különböző pozitív, illetve negatív jelenségek okait vizsgálta elsősorban. A vizsgálatoknál azoknak a kérdéseknek elemzésére koncentrálta erejét, amelyek a népgazdaságban hátráltatják a központi célkitűzések megvalósítását. • Bescnyci Lászlóné • Farkas Mihály • Magyar! Mária MAGASABB SZINTEN... Beszélgetés fiatal párttagokkal Baján, a Finomposztó Vállalat pártirodájában fiatalokkal beszélgetünk. Csak néhány hete tagjai a pártnak, fizikai dolgozók, jártasak a mozgalmi munkában, s örülnek a nemrég kapott felelősségteljes megbízatásnak. Milyen „ajánlólevéllel” érkeztek a pártba? Mit várnak önmaguktól és az új közösségtől, ahová bizalommal hívták és befogadták őket? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a műszakváltás időpontjában rögtönzött eszmecserén. A hivatal augusztus végéig 129 gazdálkodó szervnél végzett teljes körű pénzügyi revíziót. A vizsgálatok még mindig igen jelentős eltéréseket állapítottak meg a mérlegek adataiban, vagyis azok nem a valóságos helyzetet tükrözték. A vállalatok és szövetkezetek egy része ugyanis a valóságosnál kisebb eredményt mutatott ki, mivel beruházásait nem fejlesztési alapja terhére, hanem állóeszköz-fenntartási költségként számolta el; saját kivitelezésű építőipari munkáinak teljesítményértékét az előírtnál alacsonyabbra értékelte; készleteit a teljes önköltség alatti értéken vette számításba; a beszámolási időszakra vonatkozó árbevétel egy részét a következő időszak javára Könyvelte; szabálytalan költségelszámolással ráfordításait indokolatlanul növelte, ily módon — kellő jogszabályismeret hiányában vagy szándékosan — mérlegbeszámolójában a ténylegesnél kisebb nyereséget realizált. A gazdálkodó szervek másik része az előbbivel ellentétes gyakorlatot követte, amikor mérlegében a valóságosnál nagyobb eredményeket szerepeltetett. Ezek esetei: Az előző vagy a következő időszak árbevételeit a beszámolási időszak bevételeként számolta el; szabálytalan részszámlázásokkal árbevételeit növelte: készleteit az előirt önköltségnél magasabban értékelte; szabálytalan költségelszámolással ráfordításait csökkentette, ami — a jogszabályok helytelen értelmezéséből, vagy szándékosan — de végső soron a valóságosnál nagyobb nyereség realizálását jelenti. Az adóhatóság a valótlan mérlegeredményeket korrigálja, mert az összefügg, a nyereségadó nagyságával, s kihat a vállalati érdekeltségi alapokra is. A revízió az ellenőrzött gazdálkodó szerveknél, az 1972. évi mérlegszerinti eredményt részben 29,9 millió forinttal növelte, részben 44,9 millió forinttal csökkentette. Tehát a beszámolási időszakban összesen 74,8 millió forinttal kellett a vizsgált vállalatok és szövetkezetek mérlegeredményét, nyereségét vagy veszteségét megváltoztatni. Ennek megfelelően a hivatal 4,6 millió forinttal növelte, illetve 10,6 millió forinttal csökkentette a nyereségadók összegét, 22,2 millió forint különféle be nem vallott ádót, illetőleg jogosulatlanul igényelt költségvetési juttatást (árkiegészítés, ártámogatás, dotáció), mint adóhiányt vett követelésbe, ugyanakkor 11,4 millió forint különféle adót, mint adótöbbletet állapított meg. Egybevetve tehát, augusztus végéig a megye gazdálkodó szerveinél 33,6 millió forint adóeltérést fedtünk fel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a mérlegekben a valótlan adatok és az adókötelezettségek bevallásának elmulasztása, a vizsgált gazdálkodó szerveknél lényegesen magasabb arányban fordult elő, mint egy évvel korábban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy tavaly kevesebb volt a valótlan mérleg, hanem azt, hogy a revizorok az idén szakszerűbben végezték munkájukat. Megállapítottuk, hogy néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet még az előző évi revízió rendelkezéseit sem hajtotta végre. A különböző jogszabályokat sértő cselekmények, mulasztások és szabálytalanságok szankcionálására, hivatalunk 6,7 millió forint bírságot szabott ki. A vállalatoknak és szövetkezeteknek, a mérlegadatok valódiságát önmaguknak is módjukban van ellenőrizni. Amennyiben utólagosan hibát észlelnek, azt bejelenthetik az adóhal óságoknak. Az adómorál javulását mutatják, hogy bár az ilyen önrevíziós bejelentések száma az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyan csökkent, de az önmaguk által feltárt adóhiányok öszszege növekedett. Mig ugyanis 1972 első nyolc hónapjában az önrevízióval feltárt adóhiányok összege 8,7 millió, addig az idén januártól, augusztus végéig, már 12,1 millió forintot tett ki. A pénzügyi revíziók 11)73. évi tapasztalatai, egyébként azt is igazolják, hogy több gazdálkodó szervnél a belső ellenőrzés, sajnos, még nem járult kellőképpen hozzá a vállalat, szövetkezet tevékenységének javításához. Holott a feladata az lenne, hogy a gazdálkodási fegyelem fokozódását a helytelen gazdasági intézkedések idejében történő felderítését elősegítse. A felsőbb pénzügyi vezetés megfelelő informálására 24 témakörben, 140 gazdálkodó szervről végzett hivatalunk vizsgálatot. Elemeztük a gazdaságtalan termelés okait, a beruházási döntések mechanizmusát, a fogyasztói árkiegészítések hatását, vagy többek között a vegyes hasznosítású szakosított1 sertéstelepek hatékonyságát stb. A vizsgálati témákról készült jelentésekben boncolgattuk a feltárt jelenségek okait, amely lehetővé teszi a felső pénzügyi hatóságok számára az általános következtetések levonását. Tátrai Béla a PM Bevételi Főigazgatóság Megyei Hivatalának vezetője Munka a szocialista brigádban Besenyei Lászlóné a „rangidős”, hiszen ő már tíz éve a gyár dolgozója. Félig komolyan, félig tréfálkozva közbeveti, hogy ennek ellenére még a KISZ-es korosztályba sorolja magát. Szövőnő, tagja az egyik szocialista brigádnak. Az előzményekhez tartozik, hogy négy évig a KISZ- ben, később pedig a szakszervezetben tevékenykedett. — Jelenlegi megbízatása? — A szocialista brigádok működését segítem, persze mindenekelőtt azét, ahol magam is érdekelt vagyok. Nem látványos .munka az enyém, mégis szívesen végzem. Mert, ha ritkán is, de látom a közös tevékenység eredményeit. — Például? — A legutóbbi kommunista szombaton két olyan brigádtag is bejött dolgozni, akik korábban nemet mondtak. Biztos vagyok benne, hogy mindketten közelebb kerültek a közösséghez. — Tervek, elképzelések? — Szeretnék szakmai téren előbbre jutni. Elkezdtem a textilipari technikumot, remélem, eredményesen befejezhetem, bár a két gyerek mellett nem lesz könnyű. Ezenkívül számítok rá, hogy a pártoktatás valamelyik formáján is tanulhatok. Egyszóval nem fogok unatkozni az elkövetkezendő években. Amit sajnálok az, hogy egyre kevesebb idő jut majd kedvenc időtölésemre, az olvasásra, a múzeum- és képtárlátogatásra. Hogy bírom-e? Bírni kell, hiszen magam vállakoztam rá és most már a párttagságom is kötelez. Pártmegbízatása a KISZ-munka Farkas Mihály Bátmonostoron él, naponta utazik a munkahelyére. Szövődéi szerelő. S hogy milyen mértékben érti a szakmát, arról legmegbízhatóbb véleményt azok az asszonyok és lányok mondhatják, akik az általa gondozott gépeken dolgoznak. A beszélgetésben részt vevő Teleky Zoltánná a gyári KISZ- bizottság titkára kisegít, és felsorolja a munkatermekben megfogalmazott elismeréseket. A lényeg: lehet, hogy más munkahelyen esetleg valamivel többet is kereshetne Farkas Mihály, de szakmaszeretete és az itteni munkáskollektíva értéke aligha mérhető forintokban. Ezért is érthető az igyekvése. Amikor párttag lett, nem kapott különleges, újszerű megbízatást. Maradt az eddigi — a KISZ-munka. — Más jellegű feladatra számított? Ajánló: a KISZ-taggyűlés Magyart Mária a szövőelőkészítőben működő KlSZ-alapszervezet titkára. Harmadik éve dolgozik a Finomposztó Vállalatnál. Cérnázó. A napi munka mellett levelező tagozaton végzi a textilipari szakközépiskolát. Beszélgető partnereim közül ő a legfiatalabb. A városi pártbizottság tagfelvételi előterjesztésében a neve alatt ez áll: „Egyik ajánlója a KISZ-taggyűlés.” És tegyük hozzá: nem véletlenül. ~r Miért is? — Két évvel ezelőtt a mi KISZ-alapszervezetünk bizony elég gyengécskén működött. Program, ötlet és közös akarat nélkül, egyhelyben topogunk. Változtatni akartunk. Kidolgoztuk a követendő „taktikát”, aztán a tagokkal együtt lépésről lépésre megvalósítottuk. Ma ötvenen vagyunk a korábbi harmincnégygyel szemben, de nemcsak ez jelzi a változást. Vonzó, tartalmas, politizáló lett a kollektívánk. — Elégedett? — Nem. Meggyőződésem, hogy az ifjúsági szövetségben végzett tevékenységet is ugyanúgy beszámítják, mint a többit. Különben is, legyünk csak őszinték: akad tennivalónk bőségesen a KISZ politikai vonásainak, kommunista jellegének erősítése terén. — Milyen munkát végez KISZ- vezetőségi tagként? — Sportfelelős vagyok a 2. számú alapszervezetben, de gyakran segítek az ifjúsági klubnak is, meg ami még adódik ... Eredmények? A legutóbbi: sikerült meghonosítanunk a gyárban a női focit. Nemrég az „Amazon”kupában a lányok bizonyítottak is. Bárcsak az NB I-ben látnánk hasonló küzdelmet, akarást. Szeretem a sportmunkát, és áss sem baj, ha egy főként lányokból álló alapszervezetnek fiú a sportfelelőse. — Tanulás? — Eddig két tanfolyamot végeztem a KISZ-vezetőképző iskolán. Az idén új és nehezebb feladat előtt állok: pártoktatásra jelentkeztem, a magyar munkásmozgalom történetét fogom tanulmányozni. Sajnos, a textilipari technikumot abbahagytam. Folytatni kellene, tudom ... — Az idén két nagy élményben volt részem. Az egyik, hogy részt vehettem a bajai fiatalok képviseletében Berlinben a X. VIT-en, a másik, hogy nemrég tagja lettem a pártnak. — Közvetlen feladatok? — Készülődünk az október 26-i gyári KlSZ-küldöttértekezletre. A sok sürgős tennivaló közül csak egyet említek: szeretnénk tovább javítani az ifjúsági klub munkáját. Ugyanis csak szombaton és vasárnap működik elfogadhatóan. Pedig egy hét több napból áll... o Három fiatal párttaggal gyarapodott a posztógyári pártalapszervezet taglétszáma. Joggal elmondható, hogy saját nevelésük. Mert hogy Besenyei Lászlóné, Magyari Mária és Farkas Mihály eljutottak idáig, abban nem kis szerepe volt és van azoknak a kommunistáknak, akik velük együtt dolgoznak és továbbra is egyengetik fejlődésüket, életútjukat. Igaz, most már magasabb szinten, a párton belül. Szabó Attila Mennyiség és érték a termelésben Különösebb gondot senki számára nem okozhat a termelés mennyiségi növekedésének megítélése. Ha idén, az első félévben például a tavalyihoz mérten kilenc százalékkal több Diesel-járműmotort gyártottak, akkor a növekedés— mivel havonta 1400— 1700 darab volt a gyártott motorok száma — 126—153 motort tesz ki. Jó dolog, ha több motor hagyja el a szerelőszalagot? Minden bizonnyal, felelheti bárki, hiszen föltehetően vevő is van rá. A motorra igen, ám nem minden termék ilyen kapós, amelyből több készül. A termelés különböző ágazatainak menynyiségi mutatói fontosak, de önmagukban még nem igazítanak el a tényleges produktum, az érték, a fölhasználhatóság, a korszerűség, a gazdaságosság stb. szövevényes útjain. A motoroknál maradva: már sokkal beszédesebb az az adat, hogy e berendezések lóerő-teljesítmény alapján számított termelésnövekedése az év első felében 19 százalékra rúgott; a mennyiségnél gyorsabban változott a minőség, erősebb, nagyobb teljesítményű és értékű motorokat állítottak össze. A régi jelszó — termelj többet, jobban élsz — a maga idején kifejezője volt a gazdasági adottságoknak, s a szükségszerű teendőknek. Abban a szakaszban ugyanis az volt a döntő, hogy az alapvető termékekből elegendő legyen, Volt, használtuk két ízben is, hangsúlyozva a múlt időt. Napjainkban a mennyiségtől már elválaszthatatlanok a minőségi jellemzők. A textiliparban négy év alatt 1,7-szeresére növekedett a korszerű textíliák gyártása, mind több kötött, hurkolt kelme talált vevőre. Termeljünk többet, értékesebbet — ma így fogalmazhatjuk át a régi jelszót. Érdekek találkozása Tavaly a kohó- és gépiparban — a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására tett erőfeszítések eredményeként — félmilliárd forinttal javult a jövedelmezőség, idén, a tervek szerint ez további 200 millió forinttal növekszik. A termelői és a felhasználói érdekek találkozásaként foghatjuk fel — minden esetben föltételezve a tisztességes vállalati üzlet- és árpolitikát — az értékesebb cikkek eladásának az átlagosnál gyorsabb bővülését. A tartósabb gumiabroncs, a tetszetős műszálas kelme, a textilhordozós habosított műbőr, a higiénikus papírzsebkendő — türülköző napi holmijaink közül való, de hasonlókat — szerencsére — szép számmal említhetnénk a termelőesaközök, s más, nem fogyasztási cikkek sorából is. M. O. BŐVÜL A VÁLASZTÉK Magyar—NDK termékcsere A tartós fogyasztási cikkek gyártása szakosításának fejlesztésére a közelmúltban szakmai kiállítást rendezett a Kohó- ás Gépipari Minisztérium magyar és NDK-szakemberek részére. Az NDK 324 terméket állított ki, a magyar vállalatok 414-et, amelyeknek döntő többsége kifejezetten a lakosság ellátását szolgálja. A háztartási eszközök és készülékek, az elektromos háztartási gépek, a rádiók és televíziók közvetlenül, a vendéglátó- és üzletberendezések, a különféle szerelési anyagok közvetve javítják a fogyasztók ellátását. A kiállítással egybekötött szakosítási tárgyalások eredményeit nem lehet azonnal és forintban kifejezni. A hatalmas tárgyalási anyag feldolgozása a KGM-ben és a vállalatoknál folytatódik, amelynek eredményeként meghatározzák a jövő évek szakosítási programját. Az együttműködés haszna a következő évek áruellátásában jelentkezik: bővül a választék, s a korszerű technológiák cseréje folytán javul a tartós fogyasztási cikkek minősége. Gondoskodjon családjáról, magáról! Lépjen be a Biztosítási és Önsegélyező Csoportba! A csoportos élet- és baleset-biztosítás 3** 000 forintos életbiztosítást loO 000 forintos balesetbiztosítást gyógyintézeti ápolási térítést és egyéb kedvezményeket nyújt a csoporttagoknak, Havidij: 40 forint Felvilágosítást nyújtanak az üzemi és vállalati megbízottak, városi és járási fiókok. 1560 Ellenőrzés íytiért van az, hogy amikor az ellenőrzés szót halljuk, azonnal a leleplezésre, a hibák felkutatására, bűnre, bíróságra, csalásokra és sikkasztásokra gondolunk? Bizonyára azért, mert gyakran olvosunk, hallunk tudósítást, amely arról tájékoztat, hogy az ellenőrzés hiánya, illetve lazasága tette lehetővé a sikkasztást, a csalást, a bűncselekmény elkövetését. Így aztán ösztönösen összekapcsolódik az emberben az ellenőrzés és a leleplezés. Pedig az ellenőrzésnek csupán járulékos megnyilvánulása a visszaélések kiderítése. Fő funkciója szerepe és lényeges célja korántsem ez, hanem hogy segítő szándékkal elejéi vegye az esetleges szabálytalanságoknak, amelyek gátolnák és akadályoznák egy-egy kereskedelmi, termelő, vagy ügyintéző szervezet munkáját, annak fejlődését. Hogy mégis gyakori a kényszerű leleplezés, az azzal magyarázható, hogy az ellenőrzés még nincs azon a fokon, amelyre hivatott lenne, még nem tölti be mindenhol azt a szerepet, amelyet mindenképpen be kell töltenie. A laza revízió, sőt annak időnkénti teljes hiánya aztán törvényellenes cselekedetekre csábítja az arra hajlamosakat. Egyik járásbíró ismerősöm elképedve mesélte a napokban, hogy megyénk déli részén az egyik gazdálkodó szervnél a jelenleg előzetes letartóztatásban levő pénztáros tíz évig egyfolytában dézsmálta a kasszát és akkor sem azért hagyta abba, mert a revizorok rájöttek, hanem, mert — noha eléggé soká — felébredt benne a lelkiismeret és jelentkezett a rendőrségen. z természetesen szélsőséges példa. De az gyakori, hogy a vállalaton, üzemen, termelőszövetkezeten, kereskedelmi egységen belül igen sok helyen alig-alig működik, nagyon kicsi hatásfokkal dolgozik az ellenőrzés, az „önkontroll”. Vannak olyan szervek és szervezetek, amelyek ennek nem is tulajdonítanak különösebb jelentőséget, hanem arra várnak, hogy majd valamelyik külső ellenőrző vagy felettes szervük revizorai kimennek, azok úgyis megvizsgálnak mindent, s kiderül az igazság. Nagyon kényelmes és veszélyes álláspont ez, hiszen azok az ellenőrzésre hivatott szervek, amelyeket az ilyen helyeken várnak, nem biztos, hogy évenként valóban él is jutnak oda. De tegyük tel, hogy igen, viszont addigra már olyan szabálytalanság gyűlt össze, ami a vizsgálatot eleve a leleplezés irányába kényszeríti. Arról itt nem beszélünk, hogy a negyedévenként szükséges és esedékes ellenőrzéseket, a belső revizoroknak azért is „illik” megtartani, mert őket azért fizetik, továbbá, mert egészen más optikája van a jelenségnek, ha a vállalat saját emberei jönnek rá visszásságokra, mintha ugyanezeket külső szakértők állapítják meg. Nem közömbös továbbá az sem, hogy a negyedéves ellenőrzés eleve nem találhat annyi hibát, mint az, amelyikre csupán évenként kerülhet sor — a legjobb esetben. 'T isztában vagyunk azzal, -* hogy egy vállalatnál, termelőszövetkezetben, kereskedelmi ágazatban nem a legnépszerűbb ember az ellenőr. S bizonyára ennek is köze van ahhoz, hogy a belső revizorok inkább hanyagolják kötelességüket, nehogy magukra haragítsák a munkatársakat örökös „piszkálódásukkal”. Nem lehet eléggé el.ítélni az ilyen szemléletet sem az egyik, sem a másik oldalról. A revizor nem hanyagolhatja feladatának elvégzését azért, mert valakik emiatt görbe szemmel néznének rá. De — és ez a másik oldal — feltétlenül egészségtelen az a munkahelyi légkör, amely az ellenőrben valamiféle nem kívánatos személyt lát, akire mindenképpen haragudni kell. Mi lenne, ha a közlekedési rendőrök azért mulasztanák el évekig a járművek és vezetőik ellenőrzését, nehogy azok megharagudjanak, vagy rosszat gondoljanak róluk? Az ellenőröknek és az ellenőrzötteknek is tisztában kell lenniük az alapvető igazsággal: a revizorokat csak ott nem szeretik, ahol maguk is tudják, hogy nincs minden rendben. Az ellenőrök legtöbb esetben számviteli, vagy pénzügyi szakemberek, a legjobban képzettek közül. Tanácsadó és segítőszándékú érdeklődésüket, vizsgálatukat mindenképpen hasznosnak kell, hogy tartsák még azok is, akiknek a munkáját ellenőrzik. > Ne mumusokat lássunk tehát bennük, hanem olyan kiváló szakembereket, akik a munka javítása, a termelési eredmények növelése, a lakosság jobb ellátása, egy-egy vállalat, egység, üzem stb. munkája eredményesebbé tétele érdekében fáradoznak. Természetesen az is szükséges, hogy maga az ellenőr szintén így értelmezze és fogja fel saját feladatának lényegét Gál Sándor 1
