Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

1973. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Itáliai pillanatképek 2. Legendákból a jelenbe Veronában legendává szé­pült a múlt, nem utolsósor­ban Shakes- pearenek kö­szönhetően. Jú­lia * házát az óváros egyik eldugott utcá­jában találni meg, az egyik udvarban, ám a turisták — s köztük a mai Júliák és Ró­meók — szá­mára ez sem akadály. Az egyébként tá­gas ház beren­dezése kora­beli, puritán cserépedények­kel, nehézkes, komfortnélküli bútorzattal, ru­hásládákkal díszes. Vagy inkább díszte­len ... S az el­ső emelet ma­gasságában ott van a világ alighanem leggyakrabban fényképezett erkélye. Mit tehettem volna? Jómagam is az erkélyről készült felvételek számát szaporítottam. A modénai dóm homlokzatán nem mindennapi fényképes tablót látni. A Mussolini elleni partizánharcokban mártírhalált haltak arc­képeinek sorai láthatók itt. Az ismertető szöveg szerint ez a város volt a partizánmozgalmak központja. Nyilván nem véletlen, hogy a város — és a környéke, a provencia — irányításában már jó ideje a baloldali többség érvényesül. Ebben a városban több helyen láttuk az Olasz Kommunista Párt plakátját, ezzel a felirattal: „Resistenza oggi e sempre” (Ellenállás most és mindig!) Nápoly — úgy tetszik — egyetlen óriási piac. Az ernyők alatt a hallal, csigával, kagylóval, rákkal, mindenféle gyümölccsel, paradi­csommal teli ládák tovább szűkítik az amúgyis keskenyre szabott utcákat. Az árusok harsány üvöltések kíséretében kínálják portékái­kat.'Itt-ott megszorulnak az utcai pizzasütök által árasztott jóféle il­latok, csalogatván a városnézésben megfáradt és megéhezett turistá­kat. Déli egy órakor azonban határozottan lecsillapodik a délszaki nyüzsgés, s a tűző napfény elől pihenni térnek a „dolce far niente”, az édes semmittevés kedvelői, öt óra tájban viszont újból megeleve­nedik a város, s éjfélig nem is nagyon tér nyugovóra. (Folytatjuk) Hatvani Dániel Kedden, szerdán békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 25-én és 26-án Buda.- pesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1973. másodjk félévi sorsolását. Kedden az I. Békekölcsönből 112100 kötvényt húznak kr, 29 177 600 forint összegben. Az V. és VI. Békekölcsön sorsolását szerdán tartják. Az V. Békeköl­csön 532 950 kötvényére 67 287 800 forintot, a VI. Békekölcsön 807 200 kötvényére pedig 101 587 000 fo­rintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson összesen 1 452 250 köt­vényt húznak ki, 198 053 200 fo­rint értékben. A kisorosolt kötvények kifize­tése október 9-én kezdődik. (MTI) Orvosi tanácsok harminchat polgármester az usa-ból if™=Srk Ez pedig a Kossuth-szobor... felidegesítik A gépkocsivezetők, a motoro­sok között is hódít a gyógyszer­szedés divatja. Növeli-e ez a balesetveszélyt? — kérdezte az MTI munkatársa az egészségügyi szakemberektől. Feltétlenül — hangzott a vá­lasz. A gyógyszerek rendszeres szedése a gépjárművezetőknél legalább olyan veszélyes, mint az alkoholfogyasztás. Munkaidő­ben, szolgálat közben semmifé­le orvosság, tabletta rendszeres szedése nem tanácsos, sőt: kife­jezetten káros. Altatók és nyug­tatok egyáltalán nem fogyaszt­hatok. A gyógyszer tudniillik úgy befolyásolja a központi ideg- rendszer működését, hogy a ref­lexek lelassulnak. Szolgálat közben még Valeria­na sem szedhető. Ha rendkívüli ok van rá, munka előtt nyolc órával esetleg a legenyhébb nyugtató, a Sevenaletta megen­gedhető, de semmiképpen nem rendszeresen és nem szolgálati idő alatt. Ha például egy autó- buszvezetőt vezetés közben fel­idegesítenek, s úgy érzi, nem képes, nem tud biztonságosan vezetni, inkább váltassa le ma­gát egy-két fordulóra, míg meg­nyugszik — tanácsolja az orvos. Ilyen esetben nyugtátokat sem­miképpen nem szabad bevenni. Előfordul, hogy sokan a mig­rén jellegű, görcsös fejfájás al­kalmával epilepszia elleni gyógy­szert vesznek be. Ez szintén ti­los. Ugyanez vonatkozik az al­lergiás betegségek elleni, úgyne­vezett antihistaminokra, például a Suprastinra, a Sandostenre. Az „utazási betegségek” leküzdésére használt gyógyszerek — például a Daedálón — szintén nem szed­hetők. Szédülést okozhatnak a járművezetőknek. Izgatószerek szedése szintén ti­los a gépkocsivezetőnek. Áll ez elsősorban a Centedrinre, vagy a régebbi actedron-származékokra — mert nyugtalanságot, erős szívdobogást, fejfájást okoznak. A „másnaposság” megszünteté­sére nem alkalmasak; hatásuk pedig veszedelmes lehet. Az izületi, illetve reumás be­tegségek ellen használt, izom­görcs elleni Scutamil—C az izomműködést, az idegrendszer működését zavarja, megnyújtja a reflexidőt — ezért munka köz­ben ezt sem szabad szedni. (MTI) ' :F:v;sRm ÍUV r, ’orrta Térképezik a gyümölcsösök helyét Rendeződtek az újabb gyü­mölcstelepítések anyagi feltéte­lei állami támogatást, hitelt kap­nak a kertészeti üzemág bővíté­sére, a tőkeigényes befektetésre vállalkozó gazdaságok. Bács-Kiskun megyében a csont­héjas — a kajszi, a meggy, a cseresznye és a szilva — gyü­mölcsfélék kultúrájának tovább­fejlesztésére használják ki ezt a lehetőséget. Eddig, az anyagi fe­dezet hiányán kívül, a távlati munkaerőhelyzet is visszatartot­ta, a rendkívül kézimunka-igé­nyes gyümölcsfélék termesztésé­től a nagyüzemeket. Az utóbbi időben több helyütt, így a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben is már gép szedi a kajszit. Ez a lehe­tőség és a gyümölcs iránti ke­reslet ösztönzően hat a kertgaz­daságokra. Megkezdték az előké­születeket az újabb ültetvények kialakítására. A vidéken, ahol jelenleg mintegy 5000 holdnyi zárt kajszist, meggyest és szil­vást tartanak nyilván, további 3500 holdat telepítenek. A mérnökök készítik a modern gyümölcsültetvények térképeit. E szerint a kiskunsági kajszi újabb termőhelye a Duna mentén ala­kul. A dunavecsei termelőszö- vetkezetekben, ahol tervszerűen bővítik a barackosokat, már több száz hold ültetvény díszük. — Ez az a névjegy. Fehér Sándor kecskeméti városi népfrontéinak mosolyogva adja ide a finom kis papírlapot. A névjegyről a megyei békekonferencián be­szélt. Majd részletesebben rá egy hétre, a nép­frontülés szünetében. Megígérte, hogy ha legkö­zelebb találkozunk, megmutatja. Nem mintha kételkedtünk volna szavahihetősé­gében. De ilyen az ember. Egy kedves élményének emlékét nemcsak szép szavakkal, hanem — mert módjában is áll — valami kézzelfoghatóval is szereti továbbadni. A népek közeledésének biztatóan sokasodó ténye} között Kecskemét egyre fejlődő, és ma már igei} jelentős idegenforgalmáról szólt a konferencián Fehér Sándor. Megyénk székhelyén nap mint nap köszönthetünk nyugati országokból érkező turis­tákat, vendégeket is. Megnyilatkozásaikból — az udvariasságon túl — a népünk iránti érdeklődő ba­rátság tükröződik. Egy héttel a békekonferencia előtt az ameri­kai egyesült államokbeli Wisconsin állam váro­sainak 36 polgármestere ült a díszteremben. Jól érezték magukat a bűbájos környezetben. Egy-ket­tőjük fejében talán még megvolt akkor, hogy a tanácsháza Lechner Ödön gyönyörű alkotása. Jó szándékkal érdeklődtek népünk, s elsősorban a város életének sok részlete iránt. Kíváncsian fi­gyelték a tanács szervezeti felépítéséről kérésükre adott tájékoztatást. Érdekelte őket a beruházások rendszere éppúgy, mint a közlekedés. Meglepett csend követte azt a pillanatot, ami­kor meghallották, milyen magas a nők aránya a tanácsban, s általában a választott testületekben. Tüzetesen érdeklődtek még ilyen részterületekről is. — No és a köztisztaság. Van-e szemétprobléma? — A szemét bizony nálunk is kényes kérdés — hallhatták az őszinte választ. Amiben persze benne benne volt a finom célzás arra is, hogy a tévé hozzánk is elhozza a „városképeket” New York vagy Chicago időnként katasztrofális szeméthegyei­ről. Kedélyes öngúnnyal kérték. — Ha valamilyen szenzációs módszert sikerül majd találni Kecskeméten a várostakaritásra, ok­vetlenül adják majd át nekünk is. Körbesétáltak a városközpontban. Fehér Sándor elkísérte a népes társaságot, amely egészen feloldódott már a barátságos fogadtatás alatt. Számítottak valamiféle hivatalos üdvözlésre, de nem gondolták, milyen is a vendégfogadás erre- felé. A népírontelnök okos diplomata. Míg induláskor kicsit elidőztek a tanácsháza árkádja alatt, nem ilyesmivel kezdte a város bemutatását, hogy ,,Ime itt előttünk ez a széles sugárút, amely már megépítésekor európai szépségűvé tette Kecske­métet. Hiszen negyvenöt méteres tágasságával ak­kor girbe-görbe régi utcák tömkelegét metszette ketté.. Mit mondanak ilyen adatok amerikai nagyváro­sok polgármestereinek? Vagy az újonnan épített lakások száma a felhőkarcolókhoz szokott város­vezetők arányérzékének. Rövid városnéző körút so­rán nincs idő történelmi előadásra. A főtér nagyvonalú rendezettsége, franciás bája, a járókelők színes forgataga, a csinos, egészséges fiatalok jókedve láthatóan rokonszenvező vidám­ságra hangolta a vendégeket. Érezték a város ba­rátságos légkörét. * — Ez az a híres kecskeméti öregtemplom . .. A kérlelhetetlen gazdasági realitások közt élő amerikai polgármesterek felengedve húzódtak kö­zelebb. Szemük se moccant, csak pici biccentések jelezték. Megértik, hogy amikor amerikás magyarok látogattak haza, külön kívánságuk volt: míg itt vannak, szóljon folyvást a harang... Hadd marad­jon meg a fülükben, hogy emlékezzenek rá, ami­kor odakint hallgatják a nótát: „Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja .. — Ez pedig a Kossuth-szobor. — Kossuth ... Kossuth ... Talán volt vendég, akinek a fülében — valahon- nét — ismerősen csengett a név? „Rémlett” vala­mi? Lehet. Bár nem szólt senki. — Kossuth Lajosnak nemcsak Kecskeméten, Budapesten és az ország igen sok városában, köz­ségében van ám szobra, hanem New Yorkban is ... Clevelandban is ... Pár mondat a negyvennyolcas szabadságharcról, Kossuth apánk szerepéről. A „Nagy Száműzött”- ről, akit 1851 decemberében meghívtak Amerikába. Ütja csupa diadalút volt. A magyar forradalom igazát hirdető, klasszikus angolságú nyelven tar­tott beszédei óriási visszhangot váltottak ki. Chi­cagóban díszesen hímzett zászlóval fogadták. A selyemanyagon három férfialak jelképezi a világ- történelem — szerintük — legnagyobbjait: Mózes Ázsiát, Washington Amerikát. Kossuth — kivont karddal — Európát. ... Azóta hazarepültek a polgármesterek. Bizo­nyára jó pár ülést tartottak már. Ott is, társaság­ban is meséltek itteni élményeikről. Lehet, hogy egyik-másikuk noteszében Kecskemét neve külön be van karikázva, s mellé a szoborról odamá­solták: „Kossuth”. Aki közülük lelkiismeretesen szereti hazája történelmét, otthon utána búvárkodott, hogy többet tudjon mondani Kossuthról. „Akivel” Kecskemé­ten találkozott. S mennyi forró felfedezésben lehe­tett része! Hogy például a polgárháborúban, ame­lyet Lincoln elnök északi hadserege vívott — győ­zelmesen — a rabszolgatartó déliek ellen, ezer ma­gyar katona is harcolt. Lincoln — a szabadság — oldalán. Csaknem valamennyien a magyar sza­badságharc edzett veteránjai. Ketten vezérőrnagyi rangra emelkedtek,! ö.t dandártábornok, tizenöt ezredes került ki közü­lük. Olyanok mint Asbóth Sándor tábóTnok, aki a diadal után három évvel az Egyesült Álla­mok argentínai és uruguayi ügyvivőiéként hal bele a harctéren szerzett sebeibe. Kuné Julián magyar-német, Mihalótzi Géza százados és Kovács hadnagy magyar és cseh származású amerikaiak­ból állított ezredet. Wisconsin államhoz nem mesz- sze van Chicago, ott alakult a „Lincoln lövészei” nevű ezred. Zágonyi őrnagy, a magyar szabad­ságharc egyik hőse saját pénzén varratott sötétkék uniformist huszárjainak. Százötven magyar lova­sával kétezer déli katonát íutamított meg egy fontos magaslatról. „Zágonyi halálrohamáról” máig beszél az amerikai történetírás. 1861. október 25-én 52 huszár áldozta életét az Unió egységéért... A rabszolgatartás ellen fogtak fegyvert. Egyi­kük sem kérdezte, mi keresnivalója van Lincoln táborában. Ügy érezték, ott a helyük, ahol a sza­badság ügyéért véreznek. A magyar szabadság- harc bukása után bárhol jártak a nagyvilágban — mint Itáliában is Garibaldi oldalán — a sza­badságért küzdők sorába álltak. A már említett Kuné Julián, a volt huszár al­tiszt, Bem seregének hőse Lincoln elnökké választá­sáért is agitált. Mint még republikánus pártvezért kereste fel a szegény sorból származó ügyvédet springfieldi otthonában. Kopogott a faház ajta­ján, várva, hogy komornyik vegye át névjegyét. Bentről harsány gyerékzsivalyon át férfias hang hallatszott: „Jöjjön be!” Kuné belépett. A későbbi nagy elnök — akivel majdan összeesküvő golyója végzett — fiaival volt nagy játékban. Mikor megtudta, hogy Kuné magyar származású, és része volt a szabadság- harcban, szeme felragyogott, lelkesen megragadta vendége kezét: — Senkinek sincsen jogában embertársát rab­szolgasorsba kényszeríteni, legyen az fehér vagy fekete... ... Mit érez akármelyik jó akaratú Wisconsin ál­lambeli polgármester, amikor a kecskeméti Kos­suth-szobor ürügyén Lincoln szavaira talál, a kezeügyében levő napilapból pedig ezt olvassa: „Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hiva­tala „Kentaur-terv” elnevezéssel részletes tervet dolgozott ki Allende elnök hatalmának megdönté­sére. A terv megvalósítását a katonai puccs előtt két évvel kezdték meg, s ennek döntő hatása volt az események végső kimenetelére.” ... A csoport vezetője búcsúzáskor adott át egy levelet, s a névjegyet — a városi tanácsnak, il­letve Fehér Sándornak címezve. Mindkettőben ez áll angolul és magyarul: „Kedves Barátunk! Na­gyon kellemesen emlékezünk vissza országúkra és ottani látogatásunkra. Köszönjük a kitüntető tisz­teletet és érdeklődést, amelyet irántunk tanúsí­tott. Mi, amerikaiak, azt kívánjuk, hogy a barát­ság és a kölcsönös megértés szelleme közöttünk le­gyen mind erősebb és erősebb a jövő években.” Tóth István ÉRDEMES MEGNÉZNI A Magyar Honvédelmi Szövetség jubileumi kiállítását Fent a Várban, a Hadtörténeti Múzeum hűvös falai között ka­pott otthont a Magyar Honvé­delmi Szövetség megalakulásá­nak 25 éves évfordulója alkal­mából rendezett kiállítás anya­ga. A látogatók három teremben ismerkedhetnek a szövetség élét- útjával, megalakulásától nap­jainkig, s elcsodálkozhatnak azon, hogy milyen sokrétű elfog­laltság várja a fiatalokat a szak­klubokban, szakkörökben, a kü­lönféle ismereteket adó tanfolya­mokon. Az MHSZ lövész-, rádió-, mo­dellező-, könnyűbúvár-, repülő- és ejtőernyős, tartalékos és általános honvédelmi klubjai behálózzák az egész országot és ezernyi lehetőséget nyújtanak a szabad idő okos és hasznos el­töltésére. Erről győződhet meg bárki a kiállításon ahol eredeti felvételek és. dokumentumok ad­nak hírt, áttekintést erről a szer­teágazó és hasznos tevékenység­ről. Történelmi múlt és jelen kap­csolódik össze a tárlaton. Látjuk Nógrádi Sándort székfoglaló be­szédét tartani 1948. február 29-én a jogelőd, a Magyar Szabadság- harcos Szövetség alakuló gyűlé­si n. Az új szövetség felhívása ez egész néphez szólt: „ ... zászlónk alá hívunk min­den magyart, aki vallja szövet­ségünk célját: Kossuth, Petőfi és Táncsics szellemében.” Egymás után alakultak meg a helyi szervezetek és alakították ki elsőnek a céllövő, motoros, sí- és a lovas szakosztályokat. 1949 januárjában megkapták az első rádióadóvevő-engedélyt, és ekkor terjedt el a jelszó: meg­nyitni a rádiózás kapuit a mun­kásifjúság előtt! A szövetség a dolgozók tízezreit képezte ki a sísportban, az első üzemi céllö­vőversenyeken mintegy 70 000 munkás és munkásnő vett részt, s amikor 1951 januárjában lét­rejött a Magyar Repülő Szövet­ség, az iparvidékek ifjúsága még erőteljesebben bekapcsolódhatott a repülésbe, majd az ejtőernyő­zésbe is, ^mi kezdetben az MSZHSZ szervezeteiben indult el útjára. A szövetség harmonikus fejlő­dését jól mutatja, hogy jelenleg több mint 4000 klubban, mintegy 100 ezer aktivista dolgpzik és pártunk honvédelmi politikájá­nak szellemében készíti fel a fiatalokat népünk, s a haza vé- •delmére. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom