Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 22. Politikai vitakörök A tömegpropaganda munkájáról több mint két éve hozott párthatározat kimondta: az aktuális politikai eseményeket élő, vonzó vitafórumokon kell megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció hatékonyságát A határozat végrehajtására múlt év októberétől országosan mintegy ötezer politikai vitakör alakult. Figyelembe véve a pártoktatás jelenlegi felépítését, a politikai vitakörök szervezeti rendszerét, bővítsük a párt- szervezetekben a politikai eszmecsere lehetőségeit s adjunk további tartalmi segítséget a párttagok politikai tevékenysé„Pillangó az ember...” Shakespeare bemutató Kecskeméten Ma is pontosan kezdődött Shakespeare Troilus és Cressida című színművének a próbája a kecskeméti színházban. Sürget az idő, két hét múlva kezdődik az évad. Jiuszt József főrendező jelt ad és máris páratlan hangszer zúg, muzsikál a színpadon: a súlyos gondolatokat könnyedén röptető Shakespeare-szöveg. Gyorsan feledjük a dísztelen, beállványozott színpadot. Trója falai alatt az ostromló görögök táborában vagyunk. Achilles (Trokán Péter) fájdalmasan panaszolja a dicsőség múlandóságát: „Pillangó az ember — Csak a nyárnak mutatja szárnya hamvát — Embernek, mert egyszerűen csak ember, — Semmi becse, becsülik becseit. — Melyek övezik, rangot, pénzt, a hírt — Mit a vak sors éppúgy adhat, ahogy érdem:” (Képünkön Trokán Péter világos ingben és Patroclus, Szilárdy István.) Gyűlöli a háborút Tiiersites (Székhelyi József), a fullánkos szavú görög: „átkom az egész táborra! vagy még inkább a nápolyi csont- kór, mert úgy vélem, ez az átok jár azoknak, akik hadra kelnek egy bugyogóért”. Felvételünkön Rüszt József rendezővel beszéli meg az egyik jelenetet. Fontos szerep az övé, két világháború után másként vélekedünk iszonyú dühéről. (Szotnor Tamás felvételei) géhez. • A vitakörök hármas funkciót látnak el: tájékoztatnak, értelmeznek. mozgósítanak. Egyaránt feladatuk az időszerű politikai események összefüggéseinek ismertetése, magyarázása, a vitában résztvevők helyes, pontos orientálásá. cselekvésre késztetése. A vitakörök tapasztalatai azt mutatják, hogy többségük megfelelt e célkitűzéseknek. A párt- alapszervezetek olyan embereket bíztak meg a vitakörvezetéssel, akik jól tájékozottak, képesek eligazodni az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekben, ismerik a helyi problémákat, környezetükben tekintélyük van. az emberek elfogadják véleményüket. Körültekintően választották ki a resztvevőket is. Többségében olyanok vesznek részt, a vitákban, akik alkalmasak arra. hogy a helyi agitáció „vezérkarát” képezzék, akik megfelelő elméleti-politikai képzettséggel rendelkeznek és akik részesei a mindennapi pártmunkának. Nem kis gondot okozott a vitakörök indításánál ..a szemináriumi beidegződés”. Ez elsősorban a vitavezetés módszerében volt érzékelhető. A tapasztalatok ma már azt mutatják, kialakultak a helyes módszerek. Megállapítható. azokban a vitakörökben folyik hatékony beszélgetés, ahol a résztvevők száma nem haladja meg a 10—15 főt. ahol a vitaindító nem tart tovább 15—20 percnél. a vitavezető rendszeresen öszegezi a kialakult álláspontot, nem hagy megválaszolatlan kérdéseket. A vitakörön hallottak továbbadása. hasznosítása már nem ilyen egyértelmű. A tapasztalatok azt mutatják, pártszervezeteinknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy a vita eredményeként kialakult helyes áláspont elterjedjen és érvényesüljön abba a közegben, amelyet a vitakör résztvevői képviselnek. • Bár a központilag kiadott segédanyagok többségében olyan témákat dolgoznak fel. melyek ■az érdeklődés középpontjában állanak, szükséges, hogy a jövőben a helyi pártszervek gyakrabban készítsenek a különböző he- lyi témák tárgyalásához alapanyagot. Ezzel bővítenénk a viták körét, lehetővé téve. hogy az eszmecserék helvi kérdésekkel is foglalkozzanak. Tapasztalataink birtokában várható, hogy még ez évben többszörösére emelkedik a vitakörök száma. A további szervezés sikerét az biztosíthatja, ha az alap- szervezeti vezetés még nagyobb gondot fordít a résztvevők és a vezetők kiválasztására, felkészítésére. Feladatuk közé tartozik, egyrészt a hallgatók politikai műveltségi szintjének emelése — ebben jelentős szerepe van a politikai oktatásnak —. másrészt a vezetők megismertetése a vitakörvezetés módszereivel, és ösztönzésük a helvi adottságoknak megfelelő sajátos módszerek alkalmazására. • A közeljövőben tehát a politikai vitakörök szervezésének új szakasza kezdőik: a pártszervezetek többségében, ahol a feltételek adottak, létre kell hozni az agitációs munkának ezt az új bázisát. Ehhez elegendő tapasztalattal rendelkezünk, de a széles körű bevezetés bizonyára felvet ma jd ú j kérdéseket, a tartalom és az irányítás vonatkozásában egyaránt. Hogy az alapszervezetek titkárai és vezetőségei a követelményeknek megfelelően teljesíthessék feladataikat, októbertől kézhez kapják a vitakörök vezetőinek készített témavázlatokat. Ezáltal újabb információs anyaghoz jutnak, amit maguk is hasznosíthatnak meggyőző munkájukban, így dönteni tudnak abban is, hogy a helyi igények szerint melyik téma megvitatását ajánlják a politikai vitaköröknek. Az irányító, szervező, elemző munka továbbá azt is szükségessé teszi, hogy néhány, az agitációs munkában tapasztalt párttag segítse az agitációs felelős munkáját, aki minden szinten a vitakörök „gazdája”. Ha pártszervezeteink felismerik a szóbeli agitáció eme formájának jelentőségét, életképességét, és nagyobb fi eveimet fordítanak a vitakörök munkájára, hatékonyan segíthetik a tömegek megnyerését. cselekvő részvételét politikai céljaink megvalósításában. Marót! Imre, az MSZMP KB munkatársa A próba minden percét kihasználta a rendező. Csak annyi szünetet engedélyezett magának — amíg kérésünkre — elmondta, hogy október 5-én tartják az évadnyitó előadást. A címszerepeket Farády István és Szakács Eszter alakítja. A díszleteket Csányi Árpád, a jelmezeket Poós Éva tervezte. A Szabó Lőrinc csodálatos fordításában színre kerülő Troilus és Cressida ritkán szerepel a magyar színpadon. Legutoljára a körszínház játszotta. Kecskeméten bíznak a sikerben és remélik, hogy mind a tizennyolc előadás közönsége maradandó élménnyel távozik. H. N. F. JEGOROYl A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 17. Kitört a háború Szergejev levelet írt Lidánatc Még annak idején megegyeztek, hogy a lány is igyekezni fog minél előbb visszatérni hazájába. Most Szegejev arról biztosította őt, hogy mindent megtesz a probléma megoldásáért, ha Lida sem habozik szándékában. Megszólalt a csengő. Szergejev felállt, el sem tudta képzelni, ki keresheti a déli órákban. Talán távirat Lidától. Kinyitotta az ajtót. Kulijev lépett be. Szergejev behátrált az előszobába, csak amikor becsapódott az ajtó, akkor lépett Kulijevhez, hogy megölelje őt. — Mehtyi, valóban te vagy az?! Már azt gondoltam, sokáig nem látjuk egymást. — Hidd el barátom, én is vágytam rá, hogy találkozzunk, és kibeszélgessük magunkat, de megérted, hogy nem volt szabad kockáztatnunk. A németek az első időben megfigyelés alatt tartottak. Az események azonban közbeszóltak beszélnünk kell. — Miféle események? — Hát te nem tudsz semmit?! Rossz a rádiód? — Ma nem kapcsoltam be és nem jártam sehol. Levelet írtam. — A fasiszták támadást indítottak. Megkezdődött a háború. Jakov is érezte a háború közeledtét, a hír mégis megdöbbentette. Amíg Kulijev elmesélte a részleteket, le sem vette róla a szemét. — A szörnyű hír után, amikor magunkhoz tértünk. Rumjancev elküldött hozzád. Schönhausen- nek most megsokszorozódik a munkája. — Igen, érlelődött a háború, még sem hittem, hogy valójában bekövetkezik. Azs ember már csak olyan, hogy nem hisz a szerencsétlenség bizonyosságában. — Jakov, holnap reggel ismét eljövök hozzád és részletesen megbeszéljük a tennivalókat. Most azonban szükségem van néhány iráni adat pontosítására, hogy jelentést és javaslatot küldhessünk Moszkvába az Abwerh tevékenységének felszámolására. Hogyan merült fel a gyanú Hodzsa Alival kapcsolatban? — Egy konkurrens . kereskedő titokban elárulta a képviselet gazdasági vezetőjének, hogy Hodzsa Ali a németek bizalmi embere. Tudtuk, ezt a kereskedőt elsősorban az a vágy vezette, hogy Hodzsa Alit kiszorítsa a szovjet kereskedelmi képviseletről, mégis úgy látszott, hogy szavai többé-kevésbé megfelelnek a valóságnak. Felmerült a gondolat bennem, hogy feltételenül meg kell bizonyosodnunk a hír valódiságáról, his? Hodzsa Ali szolgálatait sok szovjet ember igénybe vette. Ekkor közöltem a tervemet a népbiztossággal, amely jóváhagyta. Ennyi az egész. Ezután már szigorúan az utasítások szerint cselekedtem. Így' tettem szert a német szülőkre és a rokonokra Németországban. Kulijev ezután egyéb részletekről érdeklődött. Amikor végeztek, Jakov megkérdezte tőle: — Mit szólnál hozzá, ha beadnám a kérelmémet, hogy visz- szatérhessek a szervezetbe? — De hát az egészséged ... — Azt hiszem, ilyen időkben ez mellékes kérdés. — Természetesen Jakov, én támogatom. Kulijev távozása után Jakov leült, hogy megírja a beadványt Rumjancevnak. A hivatalos papír szerény soraiban feltárult az egész élete. .. . 1925-ben, amikor az egyetemre készült, megölték a bátyját, Vlagyimirt, aki az OGPU szervezetében dolgozott. Egy csoport külföldi kémmel csaptak ösz- sze, úgy érte a golyó. Jakov Va~ sziljevics nagyon nehezen viselte el egyetlen testvére halálát, aki lényegében — szüleik 1915-ben bekövetkezett halála óta — nevelte őket. A veszteség fájdalmában határozta el, hogy az ellenséggel való harcnak szenteli magát. Az egyetem elvégzése után ő is • az állambiztonsági szervek kötelekébe lépett. Az utóbbi időben operatív munkával foglalkozott Tádzsikisztánban. a Belügyi Népbiztosságon. Néhány esztendő alatt elsajátította a tadzsik nyelvet, amely hasonlít a perzsához. De kitört a háború Finnországgal és Szergejev -a frontra kéredzkedett. ahol egy felderítő alegységet irá- nvított. Egy vállalkozáson súlyosan megsebesült. A kórházi ápolás után Jakovot leszerelték Egészségi állapota miatt nem dolgozhatott tovább a testületben Szergejev Bakuba utazott. Az orvosok azt sem engedték meg hogy felkészültsége szerinti tudományos munkát folytasson — könyvelőként helyezkedett el egy országos szőrmekereskedelmi vállalatnál. Az élete kezdett rendbe jönni, munkája nem volt különösebben megerőltető, s Kulijev segítségé, vei lakást is kapott... Azutár. felajánlották: menjen dolgozni az iráni kereskedelmi képviseletre. Beleegyezett... Befejezve a személyes részleteket, Jakov néhány keresetlen, rövid mondatba rögzítette kérését a biztonsági szervekbe való visz- szavételéról. Indoklás: egészsége helyreállt. Csak estefelé gondolhatott ismét Ládára. Hogyan fogadta a háború hírét? Milyen nehéz lesz most neki és társainak távol a hazától! Jakov fogadta a befejezetlen levelet, s megtoldotta még egy sürgető mondattal. Az a gondolat motoszkált a fejében, hogy annyi év alatt egyszer sem szeretett meg egy lányt sem, mintha tudta volna, hogy ott, az idegenben várja őt Lida. Kellemesen .gondolt arra a kollektívára, amelyben több mint fél esztendeig dolgozott. Sok szimpatikus, derék ember van közöttük. Igaz, egy kicsit kívülről nézte őket. A németek szemében olyan embert testesített meg, aki mindent gyűlöl, ami a szovjet rendszerrel összefügg, s ezt zárkózottságával leplezi környezete előtt. Mindig magán érezte a németek figyelő tekintetét, pedig néha nagyon szeretett volna őszintén, természetének megfelelő módon beszélgetni munkatársaival. Ezt azonban nem tehette meg. S érezte, hogy ezért sokan nem szeretik őt. (Folytatjuk) A termelőszövetkezetek vezetőit segíti Annak idején — 1972 végén — hírt adtunk arról, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat szerkesztősége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőihez, hogy írják meg a bevált vezetési üzem- és munkaszervezési tapasztalataikat. A pályázat célja az volt, hogy közkinccsé váljanak a közös gazdaságok legértékesebb kezdeményezései, követendő módszerei. A pályázati felhívás élénk visszhangra talált megyénkben is. A legtöbb pályamű innen érkezett, ennek megfelelően a legtöbb helyezést is megyebeli szövetkezetek kapták. Mindezekről annak idején beszámoltunk. A nyertes írások egy részét lapunkban is közöltük. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nemrég A mi tapasztalataink címmel 25 termelőszövetkezeti vezető üzem- és munkaszervezésről szóló írását kiadta. A könyvecskében hat megyei termelőszövetkezet —a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a lajosmizsei Népfront, a rémi Dózsa, a pálmonostori Keleti Fény, a lakiteleki Szikra és a nagybaracskai Haladás — vezetője írja meg a vezetési módszereket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a területi szövetségek közvetítésével az ország valamennyi termelőszövetkezetének eljuttatta a kiadványt, azzal a céllal, hogy a jó kezdeményezések, gazdálkodási módszerek minél szélesebb körben elterjedjenek. A szolgáltatás és a megye kisiparosai Ha elkopik a cipőnk talpa, vagy bő a konfekcióban vásárolt öltöny nadrágja, esetleg sztrájkba lép a vekkerünk, vagy netalán frizurát igazíttatunk — és még sok más esetben is —, szakemberhez fordulunk, ha magunk nem vagyunk „beavatottak”. Kívánságunk olyankor az, hogy gyorsan és olcsón teljesítsék óhajunkat. Ez különösen falun, de jórészt városon is a kisiparosokra háruló feladat. A napokban megyei központjukban tájékozódtunk helyzetükről és szolgáltatásaikról. Szabó Ferenc, a KIOSZ megyei titkára és Darabos Bálint iparigazgalási felelős elmondotta, hogy szervezetük a fő feladatának a kisiparosság szolgáltató tevékenységének fejlesztését tartja. Az elmúlt évben visszaesést okozott az, hogy közel hatszáz kisiparos nyugdíjba ment. Közülük azóta mintegy háromszázan újra csatasorba álltak, s működési engedéllyel javítómunkát végeznek. Említésre méltó még, hogy a megye 4829 kisiparosa közül több mint nyolcszá- zan másodfoglalkozásos iparengedéllyel dolgoznak, ők a vállalatuknál ledolgozott munkaidő után végzik a lakosság részére a javító-szolgáltatást. Szabó Ferenc arról is beszélt, hogy szervezetük révén milyen támogatást vehetnek igénybe a kisiparosok. Műhelyeik kapacitásának növelésére, korszerűsítésére állami hitelt kaphatnak az érdekeltek. A községek iparosainak gyakran gondot okoz az anyag beszerzése. Hogy ezen is segítsenek, több községi ÁFÉSZ- szel együttműködést teremtettek. A megállapodás értelmében a szövetkezet megrendeli, házhoz szállítja, esetenként kedvezményesen is adja a szükséges anyagot, fgy hamarabb lesz kész az ajtó, ablak stb. a falusi házakhoz. Beszélgetésünkben felvetődött a kisiparosok szakmai továbbfejlődésének szükségessége is. Darabos Bálint foglalta össze a probléma lényegét. Mivel a technikai fejlődéssel új cikkek jelennek meg a háztartásokban, lakásokban, új eljárásokat, anyagokat alkalmaznak a nagyiparban, a javítóknak is meg kell ismerniük ezeket, tovább kell képezniük magukat. A megyei szervezetük révén például a műanyagoknak a cipőkészítésben való alkalmazását szervezett keretek között ismerhették meg az idősebb lábbelikészítők. Az olajkályha „anatómiáját” lakatos kisiparosok tanulmányozták, javító munkájukhoz alkatrészekkel is ellátják őket. A gázszerelést vízvezeték-szerelők sajátították el, szintén tanfolya- mon-. — Azt nyújtják-e a kisiparosok minden esetben, amit várnak tőlük az emberek? — Sajnos, vannak olyan ipart folytatók — válaszolta Darabos Bálint —, akik az emberiesség, a törvények és a szakmai becsület parancsait nem veszik komolyan, inkább gyors haszon- szerzésre törekednek. Ezek ellen szigorúan eljárunk. Ha a szakmai bizottságok figyelmeztetései kevésnek bizonyulnak, bevonjuk tőlük az iparengedélyt. Így járt Illés Géza kiskunfélegyházi kőműves is. Árvízkárosultaknak dolgozott, de becsapta őket, jogtalan haszonra tett sezrt. Nem kaphat többé iparengedélyt. Kállai Béla kiskőrösi kőművesről, valamint Balázs András László- falván működő lakatosról a beérkező panaszokból tudtuk meg, hogy a lakosság nincs megelégedve a munkájukkal, megsértik a szabályokat. Tevékenységüket többször bírálta a szakmai bizottság, sajnos, eredmenytele- nül. Már ők sem kisiparosok. A megyei titkár azonban hangsúlyozta, hogy az ilyenek szerencsére elenyésző kisebbségben vannak a tisztességes munkát végzőkkel szemben. A megyei tanács eddig 133 kisiparost tüntetett ki a Szakma kiváló kisiparosa oklevéllel,'s a megyében húszán kapták meg a Könnyűipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. A lakosság érdekében egyre többen készek a gyorsszolgáltatásra is, vagyis vasárnap és az esti órákban is a javíttatok rendelkezésére állnak. Példaként említette Solymosi József kiskunfélegyházi autószerelőt, Dénes László tv-szerelőt. Nyitrai József kalocsai rádió- és tv-szerelő pedig kimegy a községekbe a hibás készülékekért, és javítás után házhoz is szállítja azokat. .— Általánosságban — elsősorban a községekben — szobafestő, kőműves, asztalos, fodrász és vízvezeték-szerelő szakmákban gyengébb az ellátás. A helyzet javításáért mindent megteszünk — egészítette még ki az elhangzottakat Darabos Bálint. A. Tóth Sándor Napraforgószedés • A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikum gyakorló gazdaságában is érik a termés. Képünkön a napraforgót szedi Csípek Zsuzsanna és Fekete Gábor negyedikes diák. (Pásztor Zoltán felvétele)
