Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 7. T7"* 1 ^ • í r i *«• rr• Kiskőrösi tanyak jovoje Kiskőröst kevéssé emlegetjük, ha a tanyagondok kerülnek szóba. Nem mintha a megye legifjabb városa mentes lenne e gondoktól. Inkább talán azért, mert a helyi lakosságnak viszonylag kis hányada, „mindössze” 17 százaléka él külterületen — szemben a tanyán élők 28,7 százalékos megyei átlagával. Ugyanígy például Kiskunhalas mintegy 2200, vagy Kiskunfélegyháza 2700 tanyájához képest kevésnek tűnik a kiskőrösi tanyák 900-as száma. Annál figyelemre méltóbbak azok a tanyapolitikai alapelvek és konkrét fejlesztési tervek, amelyeket külterülete fejlesztésére fogadott el legutóbbi ülésén a Kiskőrösi Városi Tanács. Mielőtt ezekre kitérnénk, hadd idézzünk a tanácsülési előterjesztésből egy-két' megállapítást: „Nálunk jelentősebb a külterületi zárt település, s hasonlóan a szórvány települések is kevésbé szétszórtak, mint a megyére általában jellemzőké. A kialakult sajátos (szakszövetkezeti tagsági) gazdálkodási forma és a mező- gazdasági termelés zömmel szőlő- és gyümölcstermesztési jellege következtében a tanyak szerepe, gazdasági funkciója még hosszú távon uralkodó marad .. A helyi alapelvek Lényegében e megállapításokból, a helyi sajátosságok elemző számbavételéből kiindulva szabta meg a tanácsülés Kiskőrös tanya politikájának általános alapelveit. Szem' előtt tartva természetesen a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971. december 22-i -együttes ülésének határozatait. A külterületen gyakori engedély nélküli építkezések megszüntetése érdekében kimondta például a tanács: a feladat e vonatkozásban nem az építkezések megtiltása, hanem a reális telekigények kielégítése. Mégpedig oly /módon, hogy később lakott hellyé nyílvánítható területet kell -az építkezés céljára kijelölni. Számításba véve a lakossági -és a szakszövetkezeti hozzájárulást is, állást foglalt a tanács a tanyavillamosítás folytatásában, az egészségügyi ellátás fejlesztésében, a tanyai oktatás feltételeinek további javításában. Az áruellátás jobbá tételére egyfelől a választék bővítését, másrészt a külterületi üzletek korszerűsítését, s újabb egységek létrehozását tűzte célul. A tanyai gazdálkodás elősegítését pedig a,kisgépellátás javításával, valamint — a szakszövetkezetek hatékonyabb közreműködésével — a tagsági területe-.: termékeinek közös értékesítésében, s a műtrágya, növényvédő szer, vetőmag, a tagsági állatállománynak szükséges takarmányféleségek közös beszerzésével jelölte meg. Végül, nagyon fontosnak tartja a tanács Kiskőrös lakás- és kommunális fejlesztésénél a tanyai beköltözést elősegítő, s azzal kapcsolatos fejlesztési, ellátási igények figyelembe vételét. Tanyasorok, villany, út % Az általános alapelveken túl a tahyafejlesztés konkrét feladatait is meghatározta a tanácsülés. Az ezeket tartalmazó intézkedési terv Alsó-, Középső- és Felsőce- bét jelöli meg külterületi lakoti hellyé fejlesztendő területként. Napjainkban ugyanis e területeken a leggyakoribb az engedély nélküli építkezés. A tanácsülés döntése szerint még ez év végéig meg kell teremteni a lehetőségét, az' építési engedélyek kiadásának, mégpedig az egyes tanyasoroknál meghatározott formában. Az eddigi tanyavillamosítás folytatásaként Alsócebe, Lenke, Ambrus és Lábát dűlő, valamint Felsőkamaszáció területeken további 7 kilométer villanyhálózat kiépítését célozza meg a városi tanács. Ily módon további 80 tanya jut majd áramszolgáltatáshoz. Ugyanakkor Erdőtelken — mintegy 3 kilométer vezeték építésével és egy tuanszforrnátorcse- rével — a teljes villamosítást kívánják elérni. A határidőt !977 végében megjelölő állásfoglaláskor a hálózatfejlesztésnél lakásonként mintegy 8 ezer forint la- lossági és 2 ezer forint szakszövetkezeti hozzájárulást vett számításba a tanács. Erdőtelek külterületi lakott helyet egyébként — mintegy 8 kilométeres vezeték kiépítésével — j vízhálózatba is bekapcsolják 1980 végéig. Az útépítésre vonatkozó elhatározás szerint — több mint 7 millió forint költségelőirányzattal számolva — ugyancsak az ötödik ötéves terv végéig 6 kilométeres hosszon kiépítik a Seregélyesi utat. A 4 kilométeres Feketehal mi úton pedig elvégzik az út- stabilizációs munkálatokat. Az idei feladatok közé iktatták a jelenleg félműszakban működő erdőtelki óvoda egész napos foglalkoztatásúra való fejlesztését, úgy, hogy a Toldi Szakszövetkezet anyagi részt vállal benne. További hasonló és 1976 végéig megoldandó törekvés egy új, két- csopoitos óvoda felépítése. Ennek révén ugyanis felszabadulnak, valóban iskolai célra szolgálhatnak majd a jelenleg óvodának használt tantermek. Két újabb tanterem hozzáépítésével pedig újra megkezdődik Erdőtelken a felső tagozatos oktatás. Mikrobusszal az orvoshoz A külterületi lakosság alap- és szakorvosi ellátását — tiszakécs- kei mintára — Kiskőrösön is. várhatóan már jövőre, mikrobusz beállításával akarják elősegíteni, jobbá tenni. Ugyanakkor egy újabb gondozónő foglalkoztatásával a külterületekre is kiterjesztik a Jiázi betegápoló szolgálatot. A külterületi üzlethálózat felújítása, az erdőtelki vendéglő korszerűsítése, s egy vegyesáruval ellátott mozgóbolt megszervezése — ezek az áruellátás gyökeres javítását célzó, még a jelenlegi tervidőszakban esedékes tennivalók. A szolgáltatások javítására pedig jövőre szeretnék elérni, hogy Erdőtelken hetenként két napon. Ökördin egész heti nvitvatartással fodrászat és általános szervizrészleg, vagy felvevő hely nyíljon meg. Erdőtelken mintegy 180 házhelyet alakít ki a tanács a szórványtanyákról betelepülő lakosság számára. Kiskőrösön pedig a Budai és a Béke utcák közötti területen mérnek ki 65 telket a tanyáról ide kívánkozóknak. Csakis együtt az érdekeltekkel Íme, a kiskőrösi tanyai fejlesztési tervek, amelyek bizonyára nemcsak érdeklődésre és visszhangra, hanem a célok végrehajtásában közvetlenül érdekeltek — cselekvő közreműködésére is találnak. Legalábbis erre a következtetésre jogosítanak fel a tanácsülés tapasztalatai. A tervek vitájában ugyanis a testület tagjainak egynegyede — csaknem valamennyi külterületi tanácstag is — részt vett és a tanyai lakosság életével, életkörülményeivel összefüggő, sok érdekes problémát feszegetett. És szinte nem akadt felszólaló, aki ne hangoztatta volna: az anyagiakat is beleértve, bármilyen segítségre van szükség, szívesen vállalják. De hozzá tették ezt is: a tanyakérdést csakis az érdekeltekkel, a tanyai lakossággal együtt lehel és kell megoldani. Alapvető tehát az elhatározások széles körű ismertetése. Ebben kívántunk segíteni a kiskőrösi tanyapolitikai törekvések közreadásával. P. I. Biztató kísérletek a rák gyógyításában - BCG-vel Az amerikai Bethesda kórház két orvosa, Herbert Rapp és Ber- ton Zbar tengerimalacokon végzett kísérletei állnak mostanában az orvostársadalom figyelmének középpontjában. A két tudós előrehaladott állapotban levő, rákos malacokat kezelt BCG-vel, azzal az 1921-ben felfedezett vakcinával, amelyet mind ezideig a tuberkulózis ellen alkalmaztak. A BCG-t — nagy adagokban — közvetlenül a daganatba fecskendezték, amelyek a vakcina hatására visszafejlődtek. A kutatók most azzal a kérdéssel foglalkoznak: vajon az a gyógyszer, amellyel sikerül meggyógyítani az állatokat, miért nem használható eredményesen az ember gyógyítására? Az első. aki arra gondolt, hogy ha nem is a rák, de egy hozzá hasonló betegség, a leukémia gyógyítására BCG.-t lehet felhasználni, Georges Mathé professzor volt. Az elgondolás egyszerű: a BCG — mint minden vakcina — fokozza a szervezet természetes védekezőképességét. Vajon ezt a védelmi erőt nem lehetne bevonni a rosszindulatú daganatok elleni küzdelembe? 1968-tól kezdve Mathé profesz- szor a leukémia egyéb kezelési módjai közé bevette a BCG vakcina! is. Az eredmény biztató: ma a gyógyulás 35 százalékos. Az amerikaiak azután kiterjesztették a kísérlet területét: napjainkban azzal próbálkoznak, hogy a BCG-vel gyógyítják a Hodgkin- kórt, valamint egy sor egyéb rákos betegségiét, például a csecsemőm irigy rákot, a mellrákot, a bőrrákot, valamint a melanómót, amely ellen az orvostudomány mind ez ideig tehetetlennek bizonyult, és amely évente 4000 amerikait érint, elsősorban négereket Sajnos, az eredmények nem egyértelműen pozitívak. Kétségtelen, hogy a gyógyszer hatására, bizonyos esetekben a daganatok visszafejlődnek, a beteg jobban érzi magát. Olykor azonban — anélkül, hogy az okát tudnánk — növekszik az áttételek száma. És minthogy a BCG-t sokkal nagyobb adagokban használják, mint a tuberkulózis elleni beoltásnál, kellemetlen mellékhatásokat válthat ki. A kutatók most azzal foglalkoznak, hogy a BCG megfelelő módosításával és átalakításával olyan gyógyszerre tegyenek szert, amelynek hatásait tökéletesen ismerik. Kereskedelmi dolgozók PANORÁMA „TESLA-COLOR” FUTÓSZALAGON A „Tesla” márka Csehszlovákia határain túl is nagy hírnévnek örvend. Most a gyári futószalagról új termék — az első csehszlovák színes televíziós készülék — kerül az üzletekbe. A „Tesla-Color”-ok színes képcsöveit a Szovjetunió szállítja, a többi alkatrészt a hazai ipar gyártja. Ebben az évben 3000, jövőre 12 000 új tv-készülék hagyja el a gyárat. A teljes „felfutás” után évente 20 000 színes televíziós készüléket gyártanak majd. A „NEKTÁR”-K0MBINAT A nagyszerű cseresznyével, mosolygó őszibarackokkal, aranyszínű szőlőkkel díszített konzervdoboz-címkén a „Made in Bulgária” felirat alatt kisebb betűkkel a „Nektár konzervkombi- nát, Szilistra” olvasható. Bulgária legnagyobb konzervüzemének neve ez: a kombinát évente 11 ezer tonna konzervet gyárt, ebből 9000 tonnát a világ több mint 17 országába exportál. A legnagyobb vásárló, ahová a kombinát az exportra szánt termékeinek 80 százalékát szállítja. CÉKLAMÜVELŐ TRAKTOR Céklaművelő traktorokat gyártanak a Kisinyovi Traktorgyárban. A gép tágas vezetőfülkéjéből jó kilátás nyílik. Meleg időben hűtés, hidegben pedig fűtőtest teszi kényelmesebbé a traktorista munkáját. Az új gép segítségével a céklatermesztés minden művelete gépesíthető — a vetéstől a begyűjtésig. A gép kukoricaföldeken és más kapás- növény-táblákon is használható. FORRÓ TAVAK A HEGYTETŐKÖN Három meleg vizű tóra bukkantak a Tiensan hegységben, 2100 méteres magasságban. A tavak fenekén a víz hőmérséklete meghaladja az 50 Celsius- fokót. A vízben több az ásványi só és a kénhidrogén; a tavakat nagy mélységből a földkéreg tektonikus törésvonalai mentén feltörő ásványvízforrások táplálják. • Ügy illene, hogy egy számmal kezdjük ezt az írást. Olyan számmal, amely kifejezi, hogy hányán dolgoznak megyénk kereskedelmében. Meggyőződésünk szerint azonban a számok ezúttal nem, vagy csupán kis mértékben tükröznék a Valóságos állapotokat. Az állami, a szövetkezeti, a magánkereskedelem mellett ugyanis még számba kellene venni azokat az alkalmi, szezonra szóló szerződéssel működő kereskedőket is, akik a standokon, pályaudvarokon, a városok forgalmasabb terein, üdülőhelyeken állnak a pult másik oldalán. De nem is a szám az érdekes, hanem az emberek, akik a kánikulai hőségben fehér köpenyben, szolgálatkészen, a forgalmasabb helyen pillanatig sgn lazítva, pihenve, hanem mindig csak állva, futkosva, Igyekezve szolgálják ki a vásárlókat. Ne vegye dicsekvésnek az olvasó, de én nerrt vagyok türelmetlen vevő. Készségesen sorbaállok, ha kell, nem reklamálok minden áron, nem sürgetem megjegyzésekkel az eladót, aki láthatóan törekszik pontosan, gyorsan dolgozni. Így tehát — miközben nyugodtan várok a soromra — alkalmam van megfigyelni a kereskedelmi dolgozókat. • De különösen a nyári időszakban kelt bennem tiszteletet az e helytállás, amely a boltokban, a kereskedelmi dolgozók körében tapasztalható. Tudom, hogy ez kötelességük, ezért kapják a fizetést, ezért dolgoznak, de ha csak így fogná fel az ember, az nagyon lélektelen, bürokratikus megítélése volna a jelenségnek. Elsősorban az embereketj kell látni és megbecsülni. Azokat az embereket, akik kora reggeltől, sőt hajnaltól késő estig talpon vannak, létrákra másznak, ládákat, zsákokat cipelnek, türelmesek, ha nincs valami, amit a vásárló kér, ha a vevő negyedóráig is válogat az áruban, stb. Talán túlságosan ideális képet festünk itt a kereskedelem dolgozóiról? Nem hinném, mert zömmel és elsősorban ezek a tulajdonságok jellemzik a pult másik oldalán álló, dolgozó embereket, s ha akadnak is kivételek — mint ahogyan akadnak —, akkor azok szám szerint bizonyára nem többek, mint más, olyan munkahelyeken, ahol ügyfeleket fogadnak, emberek százaival foglalkoznak naponta. Ügy érzem, valahogyan így kell megítélni a kereskedelem „bűneit”’ is, így kell nézni az ott dolgozó ezer és ezer embert, férfiakat, nőket, lányokat és fiúkat, időseket és fiatalokat egyaránt. • S ha az ember eljut ennek a felismeréséig, szinte önkéntelenül adódik a következő gondolat: mi lenne, ha minden olyan helyen, ahol az állampolgárok tömegei jelennek meg naponta ügyes-bajos dolgaikkal, a kereskedelmi egységekhez hasonlóan panaszkönyvet helyeznének el, ahová be lehetne jegyezni a lélektelen ügyintézést, a sértő, durva hangot, a küldözgetést, s mindazt, amit általában panaszolnak az emberek. Nem szeretném, ha bárki is félreértene. Nem szeretném, ha azt olvasná ki valaki a sorokból, hogy a kereskedelmi dolgozók védelmére keltem. Csupán az a szándék vezet, hogy a valóságnak megfelelően szemléljük a kereskedelemben dolgozó emberek helyzetét, becsüljük az általuk naponta végzett fáradtságos munkát. Különösen nyáron van erre szükség, hiszen a hőségben kevésbé türelmes az ember, hamarabb elhangzik eev-egy meggondolatlan kijelentés és a megbán- tás szándéka nélkül is megbántó szó. • Az év tizenkét hónapjának egyetlen napját sem jelölte ki senki, hogy a kereskedők napja. Azt jelenti ez, hogy minden nap az övék? Igen, valóban azt jelenti. De egyben azt is, hogy mi, vásárlók, akik a pult innenső oldalán állunk, mi is naponta találkozunk, beszélgetünk, kapcsolatba kerülünk velük, az emberekkel. Tekintsük hát őket jó partnernek vásárlásaink során, még akkor is, ha nekik az a kötelességük, hogy kiszolgáljanak bennünket. Gál Sándor A »lélek tükrének« orvosa Arany diploma. Az 50 évvel ezelőtt megszerzett szakmai bizonyítvány ünnepélyes, díszes kivitelű párja. Fél évszázad lelkes igyekezetének, megfeszített munkájának szerény méltánylása, elismerése. Többekkel együtt az orvosi hivatásnak ezzel a „marsall- botjával” büszkélkedhet dr. Tapasztó István kecskeméti szemorvos, a Bács-Kiskun megyei Kórház Trachomagondozó Intézetének vezető főorvosa, aki a méltán kiérdemelt kitüntetést pár nappal ezelőtt vette át Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A Bánátból származik; iparoscsalád gyermekeként született 76 esztendeje. A frontszolgálatot és a hadi érettségit követően iratkozott be a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, s ott avattak doktorrá 1923 májusában. Fél évtizeden át a Mária utcai szemklinikán dolgozott Grósz professzor mellett, majd 1928-ban Kecskemétre nevezték ki, az OTI szemész főorvosának. Innen került át a későbbi jogutódhoz, a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságához. — őszintén szólva, nem volt túl könnyű ez a fél évszázad — mondja, derűsen mosolyogva. — A kezdet kezdetén én voltam Kecskeméten az egyetlen szemész. Így a legfőbb .gondom . volt a város lakosságának éjjel-nappali orvosi ellátása. Számát sem tudnám az évek során elvégzett szür- kehályog-operációknak, de emellett is állandó készültségben kellett lennem, hogy a szervezet egyik legféltettebb kincsét, a szemet érő károsodásokat elháríthassam, vagy megszüntethessem. 1935 óta az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott trachomagondozó intézet vezetése is dr. Tapasztó István feladata. Mint mondja, koraibban szinte népbetegség számba ment ez a szemfertőzés, főként a szétszórt településeken, s ott, ahol elmulasztották betartani az egészségügyi előírásokat, rendszabályokat. Csak az' állandó személyes agitáció, a meggyőzés vezetett, úgy-ahogy, eredményekre. Amikor Tapasztó doktor a. „trachomavonal gazdája” lett, a megyében nvntegy négyezer ilyen jellegű megbetegedés szerepelt a nyilvántartásokban, ma pedig 80, s a megyeszékhelyen mindössze hat. Nagy lendületet adott a munkának az 1955-ben életre hívott trachomatörvény, amely az oktatási intézményekben és az üzemekben végzett kiterjedt szűrő- vizsgálatokkal igyekezett ezt a betegséget felszámolni. A gyógyszeres kezelés mellett lényegében a díjmentes kórházi ápolás adta meg a „kegyelemdöfést” a trachomának, amelyről, szerencsére, ma már jóformán múlt időben szólhatunk. Az élete nyolcadik évtizedében járó főorvosnak mindazonáltal van még mit tennie annak érdekében, hogy az utódoknakl e tekintetben végképp ne legyen tennivalójuk. A pár órai magángyakorlat mellett rendszeres szűrő- vizsgálatokat végez az iskolákban, gyárakban, s kezeli a betegeket. Töretlen energiával és fáradhatatlan lendülettel. — Jó órában legyen mondva, a munka ma sem fáraszt — válaszolja kérdésünkre. — Az a kis hipertónia — talán még ösztönző is ... Hálát kell adnom a sorsnak azért, hogy pompás az idegrendszerem. Pedig elképzelhető, mennyire nem volt könnyű az indulás: betegek százait kerékpáron járva ellátni, a hajdanán még „kis megyényi” körzetben. — Érdekes sztorival nem szolgálhatok. Hiszen az orvosnak a sikeres gyógyítási eredmények jelentik a legnagyobb szenzációt. Visszaadni valakinek a szemevi- lágát: lehet ennél izgalmasabb?! Még egy évig szeretne dolgozni, azután pedig élvezni a munkásélet jogán alaposan megérdemelt pihenést, ötven év minden páciense nevében is kívánunk az aranydiplomásnak szándékai valóra váltásához a mostanihoz hasonló friss erőt, jó egészséget! Jóba Tibor
