Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Üj szárnyasfajták kl IM R\Y(j Ötszemközt - sokszemközt A napokban olvastam Vit- ray'Tamás: Az ember, akivel beszélek című tanulmányát kollégái okulására összegezte — felkérésre — tapasztalata­it, rendszerezte az interjúké­szítés legjobb módszereit, ha úgy tetszik fogásait. Meggyő­ződhettem arról, hogy a szerző, a Magyar Televízió egyik kiemelkedő egyénisége semmit sem bíz a véletlenre. Az előkészítés alaposságát te­kinti a riporter legfőbb kö­telmének. „Miről kell előzetesen beszél­getni? Mindenről! Rengeteg időt érdemes áldozni erre a beszél­getésre, esetleg több részletben is lebonyolítható, csak sietni nem szabad! Ha a majdani be­szélgetés témája egyetlen anya­csavar, melynek feltalálója lesz partnerünk, ne sajnáljuk az időt, tudjunk meg mindent a gyárról, ahol készül, a gépekről, amely­hez használni fogják, arról a fo­lyamatról, ahogyan eszébe jutott az újítás ... »Kaparja maga alá« a riporter a témát, gyűjtse ha­lomba az adatokat, az ötlete­ket ... A beszélgetés körvonalai már ki is bontakoznak. A ri­porter már komponál. Érzi — éreznie kell —, hogy miként kö­zelíti meg a lényeget.” Dolgozata végén azt írta Vit- ray, hogy szeretné egyszer a fel­sorolt kívánalmakat saját maga egyetlen egyszer megvalósítani. Az ötszemközt első adása után gondolom, hogy az önma­gához igényes riporter is elége­dett lehet. Szinte eszköztelenül, dokumen­tumok, régi fotók, lemezek man­kói nélkül mutatott be egy érde­kes, rokonszenves, tiszteletre méltó művészt, henyűgöző őszin­teséggel, közvetlenséggel idézték föl dr. Palló Imrével, az Opera- ház örökös tagjával a pályakez­dés gondjai, a kiteljesedést. Hamar"- megfeledkeztünk arról, hogy a képernyőn egy riportert és egy híres operaénekest lá­tunk. A közvetlenség azonban egy pillanatra sem fajult bizal­maskodássá. A beszélgetést szin­te észrevétlenül irányító Vitray mindig megtartotta az illő há­rom lépés távolságot — sem töb­bet, sem kevesebbet — és min­dent elkövetett, hogy otthonosan mesélhessen Palló Imre arról a székely kisfiúról, aki korának nagyjai közé ,emelkedett. Két embert láttunk a képernyőn és ők olyan fogalmakat fejeztek ki (humanitás, elapadhatatlan tu­dásszomj, kitartás a munkában stb.) amelyek valóságos térben nem is léteznek. De most ott vol­tak, tanúsíthatja mindenki aki ott ült a készülék előtt csütörtök este. Ügy éreztük, hogy érdemes így élni mint Palló: célért, egy ügyért, önmagunk maximális ki­teljesítéséért. '■ Az Ötszemközt sorozatról ír­ván ..lesz módunk még Vitray stílusának az elemzésére. Most csak annyit. Tanítani kellene szerénységét, azt a tiszteletet, amivel segítőtársát illeti. Nem fejezhetem be a cikket az emberi arc ezernyi rebbené- sét, kifejezéseit oly nagyszerűen tolmácsoló operatőr teljesítmé­nyének a méltatása nélkül. Holtai Nándor Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség sükösdi teljesít­ményvizsgáló állomásán Lógó Já­nos állomásvezetővel beszélget­tünk az itten,i feladatokról és a nagyüzemi tenyésztésbe vett új fajták hasznosságáról: — Olyan kacsa-, liba- és csir­kefajtákat vizsgálunk, amelyek még a köztenyésztésben nincse­nek. Törzsállományunk jelentős, 7 ezer kacsa, 10 ezer törzslúd van telepünkön. A szárnyasok tojásait is itt keltetjük, s vizs­gáljuk a tojások keltethetőségét, s ezenkívül az egy tojóra eső tojás termelést. Eddig 50 ezer pecsenyekacsát, 10 ezer pecsenyeludat és 14 ezer csirkét neveltek fel. Az új ka­csafajták közül itt vizsgálják a Cheri-velli, az NDK-fajtákat. Az eredmények biztatóak. Az eddigi vizsgálatok szerint a Cheri-velli súlygyarapodása a legjobb, 52 napos korban a 3—3.40 kilo­gramm takarmányt használ fel. A lúdfajták közül a tiszasülyi BL, az orosházi és a Prehib—70 található a telepen. Az egyéves ludak 40—45 tojást produkáltak, s 56 napos korban elérték a 4— 4,20 kiló súlyt. Fontos szempont a tojások keltethetősége, amely ezeknél a fajtáknál 72 százalé­kos volt. A Prehib—70 májter- melése kitűnő, az egyedek Ö0 százalékánál 50 dekán fölötti súlyt hetnek majd. A hírt az ismert szoviet hidro- technikus. a tervezőcsoport fő­mérnöke. Igor Gerardi közölte a sajtóval. — A csatorna jelentősége első­sorban abban áll — mondotta —, hogy Közép-Ázsiában és Ka­zahsztánban mintegy tízmillió hektár kiszáradt, föld öntözését te­szi lehetővé. Emellett hajózásra is szolgál, ami a célkitűzés univer­zális voltát tanúsítia. A 300—350 méter széles és 15 méter mélységet is elérő csatorna több ezer kilométer hosszú lesz. Első szakasza egvedül az Jrtisből fog táplálkozni és évi 25 milliárd köbméter vizet juttat majd a közép-ázsiai, kazahsztáni sztyep­péknek. A későbbiek folyamán a vízigény a háromszorosára növek­szik, ezért addigra a Szibériát a Kaszpi-tengerrel összekötő víz­rendszerbe bevonják az Obot és a Jenyiszejt is. E grandiózus mérnöki elgondo­lás fő mutatóinak hallatára ter­mészetesen felmerülhet, néhány kérdés. ( Az első: ilyen nagy mennyiségű víz elvonulása nem borítja-e fel maguknak a szibériai folyóknak a vízgazdálkodását és ezáltal nem zavarja-c meg területük mikro­klímáját? A tudósok és tervezők számí­tásai meggyőzően bizonyítják, hogy a csatornának nem lesz ilyen ért el. Az orosházi és a tiszasü­lyi fajták kettős hasznosításúak, a kielégítő májtermelésük mel­lett súlygyarapodásuk is jobb, mint a kontrollként használt rajnai fajtának. A csirkék minőségvizsgálata is fontos feladat, s itt is új fajtáké kai találkozunk, mint a francia CTR, valamint az Inravedet és a hibro húshibridek. A minősítő tanács jóváhagyása után a teljesítmény vizsgáló ál­lomáson elért eredményeket fi­lényeges kihatása az Irtis, az Ob és a Jenviszei vízhozamára, ezek a folyók ugyanis évente több száz milliárd köbméter vizet szállíta­nak a Jeges-tengerbe. A második kérdés: mennyi be­tonra lesz szükség a csatorna med­rének megépítéséhez? A szakemberek válasza: vi­szonylag kevésre. A csatorna medrét ugyanis néhány kivételes szakasztól eltekintve nem kíván­ják burkolni. Az elgondolás sze­rint a mesterséges folyó a ter­mészetes. eleven folvó minden is­mérvével rendelkezik majd. A Kaszpi-tengerhez vezető út­szakaszon a Szir-Daria, és az Amu-Darja fogja táplálni a csa­tornát. Ez a két közép-ázsiai folyó most az elsekélvesedő Arai-tóba ömlik. Ennek halai tehát eljutnak majd a csatornába. így az a ha­lászat fontos bázisa lesz. Partjain pedig a víz hatására úi talajviszo­nyok alakulnak ki: a puszták ár- valányhala után rétek, legelők, erdőségek jelennek meg. Agroké­miai eszközökkel szabályozhatók is ezek a folvamatok. A művelés alá vont területeken a földmű­velők gyapotot, gabonát, gyümöl­csöt termeszthetnek. jószágot tarthatnak. A csatornaövezetben új városok és falvak születnek. Végül a leglényegesebb kérdés: van-e a Szovjetuniónak elegendő gyelembe véve az új fajták közül az elkövetkezendő években töb­bet a nagyüzemi tenyésztésben is beállíthatnak a gazdaságok. Az állomás munkája az országos ér­dekeknek megfelelő szárnyasfaj­ták kiválogatásában igen fontos. Jövőre bővül a kísérleti 'munka. Itt vizsgálják majd a fehér landi lúdfajta teljesítményét, valamint új májlibát is bevonnak — az eddig eredményesen termelő Prehib—70 fajtával hasonlítva — a vizsgálatba Cs. I." technikai eszköze ilyen nagysza­bású terv megvalósításához? Igen, megvan a technikai bá­zis és a nagy hidrotechnikai építkezések során szerzett tapasz­talat is. Közép-Ázsiában például, a Karakum-sivatagon keresztül már több mint 800 kilométer hosszúságban építettek csatornát. A Volgát és a Dont már régen ugyancsak csatorna köti össze. A szibériai Angarán és Jenyiszejen emelt erőművek építése «kapcsán gátakkal zárták le ezeket a nagy folyókat, a Volgán vízierőművek sorozata épült. Szoviet technika felhasználásával és szovjet szak­emberek közreműködésévél több nagy hidrotechnikai létesítmény épült külföldön, köztük az asszuá- ni gát Egyiptomban. Az ilyen építkezésekhez szük­séges gépek és anyagok gyártása erőteljes ütemben növekszik a Szovjetunióban. A Statisztikai Hi­vatal jelentése szerint ez év első három hónapjában például 9000 nagy teljesítményű kotrógép és több mint 11 000 földgyalu készült. „A technikán tehát nem múlik. Jelenleg több népgazdasági ág szakemberei dolgoznak a tervezet egyes részletkérdésein. A szov­jet vállalatok tervezőirodáiban már szerkesztik a gépeket, ame­lyek a csatorna építésére indul­nak maid. Ezekhez foghatót nem ismert eddig a vízépítési technika. Mint az Izvesztyija1 közölte, A Nyugat-Szibériában levő tomszki területen már elkezdték a víz­rendszer első egységének előké­szítő munkáit. L. Gy. PANORÁMA Épül a transzszibériai csatorna Szovjet vízépítési mérnökök a Kaszpi-tengert a szibériai Irtis, Ob és Jenyiszej folyókkal összekötő csatorna tervén dol­goznak. A csatornán nagy folyam-tengerjáró hajók közieked­Mit ígér a televízió a jövő hétre? Kedden a tévében új vidám sorozat indul „Minden lében öt kanál" címmel. Az első adás közreműködő humoristái: Fehér Klára, G. Szabó Judit, Radványi Barna, Mikes György és Peterdi Pál, A Két olimpia és közben egy világháború című dokumen­tumfilmben a berlini és a lon­doni olimpia eredeti felvételeit felhasználva megszólalnak i hajdani magyar aranyérmesek, akik nemcsak győzelmük törté­hetét, hanem a kor sajátos han- gulatát is felidézik. Egy világméretű mozgalom történetét és elterjedését mutat­ja be szerdán a Dolgozz hibát­lanul című riportfilm. Utána a Thálía Színházból felvételről közvetítik Illyés Gyula Bál a pusztán című hősi komédiáját Kazimir Károly rendezésében. A főbb szereplők: Kozák András, Nagy Attila, Horváth Teri, Dra- hota Andrea és Harsányi Gábor. Beremendre vezet csütörtökön a „Belépés csak tv-nézőknek’'’ sorozat új epizódja, ahol az al­kotmány napján átadásra kerülő új cementgyárból láthatunk helyszíni közvetítést. Este kerül képernyőre Bánki Zsuzsa irodal­mi műsora, „Nincs mese?!” cím­mel. Pénteken Leoncavallo Bajaz- zók című operáját láthatjuk NSZK tv-filmen, majd Oláh Gá­bor rendező filmjében Kardos László irodalomtörténésszel is­merkedhetünk meg. Szombaton a Slágermúzeum adásában többek között Lehocz- ky Zsuzsa, Psota Irén, Bodrogi Gyula szerepel. Ezt Gregorry Feck főszereplésével a „Ne bánt­sátok a fekete rigót” című ame­rikai film követi. Vasárnap vetítik a Kellér An­dor vidám írásaiból összeállított „Hegynek fel” című műsort, majd at Interfórum gálaestjén fiatal művészek adnak hangver­senyt. Végül a veszprémi tv­találkozó díjnyertes filmjei közül az „Egy óra, három arc” című kerül képernyőre, Darvas Lili főszereplésével (MTI) Öszibarackexport • A Balatonböglári Állami Gaz­daság 224 holdas őszibarackosá­ban 2Ö fajtát termesztenek, így a nyár közepétől őszig folya­matosan szállíthatnak ex­portra. Képünkön: Ösziba­TacksZédés. (MTI-foto — Baj­kor József felv. — KS) Országos színjátszó napok A díj : a Mátyás Kupa Visegrádon augusztus 25—26- án rendezik meg a már hagyo­mányos országos színjátszó na­pokat. A kétnapos rendezvényre az ország minden tájáról tíz amatőr színjátszó együttest hív­tak meg, amelyek a Mátyás-pa­lota pincéjében és teraszán fel­állított színpadon mutatják be műsorukat. A nézők láthatják majd a tavalyi szinjátszó napok győztesének, a zalaegerszegi Ref­lex színpadnak és a Monori Jó­zsef Attila Gimnázium különdí­jas irodalmi színpadának előadá­sát. Rajtuk kívül miskolci, száz­halombattai, szentesi, debreceni, budapesti, győri, kaposvári és pécsi amatőrök lépnek színpad­ra. A legjobb együttes díja a Mátyás Kupa lesz. Ezenkívül több intézmény ajánlott fel tisztelet­díjat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó együtteseknek. 1973. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Hogyan tovább A gyermekgondozási segély hat évének tapasztalatai „A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jö­vendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva, bizto­sítanunk kell a (népszaporulat kedvezőbb alakulását” — mond­ta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés tavaszi ülésszakán. Mit mutat a gyermekgondo­zási segély hatévi mérlege? A kedvezménnyel élők száma elérte a négyszázezret. Közülük ezren a három év lejárta után, száz- húszezren pedig ennél korábban mentek vissza dolgozni. Kétszáz­ezer azoknak a száma, akik je­lenleg' is igénybe veszik a se­gélyt. A tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézmé­nyes állami segítése jó-kezdemé­nyezés volt, de tovább kell fej­leszteni. Az elmúlt években egy-egy esztendőben átlag egymilliárd 300 millió forintot költött államunk az anyák segélyezésére. A gyer­mekgondozási segélyt igénybe ve­vők 60 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka alkalmazott és szel­lemi foglalkozású, 10 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgo­zik. Az adatok egyértelműen jel­zik: főként azok az édesanyák maradnak otthon, a havi 600 fo­rintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körülmények között dolgoz­nak. Népgazdasági áganként is vizs­gálják a helyzet alakulását. Az ipari tárcák ' területén például legtöbben a textil-, a ruházati iparban, a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban dolgozó, gyermeket szülő nők közül maradnak ott­hon három évre. Utánuk az egészségügy és a szooiális szol­gáltatás következik, majd a ke­reskedelem. Ezeken a területeken természetesen egy ideig hiányoz­nak az otthon maradt nők, s na­gyobb munkaerőgondokkal küz­denek, mint másutt. De a gon­dok a segélyben részesülő nőktől függetlenül is jelentősek; vagyis nem elsősorban ezeknek az anyáknak a munkából való ki­esése jelenti a problémát. A gyermekgondozási segély bevezetésének rendkívüli társa­dalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyítani, nemcsak ná­lunk, külföldön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai meg­figyelés azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonzerejéből. A segélyt igénybe vevő nők mint­egy fele hamarabb visszamegy a munkahelyére dolgozni. Magya­rán szólva: a (JOO forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen általánosítható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a második gyermek meg­születése a családok többségénél egybeesik a fiatal házasok éle­tének egyik legnehezebb gond­jával: az otthonteremtés komoly anyagi áldozatokat is kívánó idő­szakával. Ezért egyre több kis­gyermekes családban az anya új­bóli munkába állásában látnak kivezető utat az anyagi gondok­kal küszködő fiatalok. A statisz­tika szerint az anyák 40 százalé­ka emiatt a tervezettnél koráb­ban tér vissza munkahelyére. A gondozási segély — mint is­meretes — biztosította a gyer­mekével otthon tartózkodó anyák jogfolytonosságát. De közben itt ,is problémák jelentkeztek. Pél­dául az, hogy jó néhány üzem­ben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan lehagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munkába állnak. Amikor azután erre sor került, sok munkahe­lyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetésemelést. Annyi . nagyjából már világos, hogy a gondozási segély igény- bevétele hátráltató tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatásában, általános fejlődésé­ben.: Sajnos, nemcsak a munka­helyén éri gyakran olyasfajta sé­relem, amelyet az előbb emlí­tettünk; a családon belül is fel­borul a korábbi, többé-kevésbé egészséges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a ki­mondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úgyis egész nap otthon van, is­mét minden gond, teher a nő vállára hárul. S a logikai lánc ilyenkor természetesen így foly­tatódik: kevés, vagy semmi idő sem jut az önképzésre, az olva­sásra, nem is beszélve olyan kulturális igényekről, mint egy- egy színházi előadás, koncert, múzeumlátogatás. A gondozási segély igénybevé­telének csökkenését a demográ­fusok abban látják, hogy az első, illetve a második gyermek meg­születését a családok általában a tervezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gye­rek vállalását a családok túlnyo­mó többségében — szemléletbe­li és anyagi okok miatt — nem kívánják, egyre többen gondol­ják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gye­rek vállalását. A segély mai formájának to­vábbfejlesztése természetesen és elsősorban népgazdaságunk te­herbíró képességétől függ. A kor­mányzat — és ezt a miniszter- elnök idézett parlamenti felszó­lalása is nyomatékkai megerősí­tette — mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb továbbléphessünk. De a legnagyobb segítséget itt is azt jelenti, ha gyermekcentri- kusabbá tesszük társadalmunkat, a közszellemet. U. L. EGYRE SZÉPÜL KISKŐRÖS • Űj 28 lakásos ház épül Kiskőrösön. A város legmagasabb lakóhá­zát a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat készíti előre­gyártott elemekből. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom