Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

4 t PETŐFI NÉPE I 1973. augusztus 10. Fellendült a szarvasmarha-tenyésztés Két nyelven, egy szívvel MEZÖTERMÉK Kömpöcön Nem nagy község Kömpöc, mégis egymást érik a gyümölccsel, zöldséggel megrakott kocsik a MEZÖ­TERMÉK kirendeltsége udvarán. A fedett gyümölcstárolóban megtalálható az őszi­barack, sárgabarack, szilva, körte, dinnye, paradi­csom és paprika egyaránt. Naponta 100—150 mázsa gyümölcs, illetve zöldség hagyja el a felvásárló tele­pet, s ez a mennyiség a közeli napokban eléri a 200 mázsát is. A felvásárló telepen augusztus második felében megkezdik a paradicsompaprika szeletelé­sét, melyet téli eltevésre készítenek elő. A szállítók között sok a magántermelő, aki szíve­sen hozza termését a MEZÖTERMÉK-hez, mert megtalálja számítását. Felvételünkön Csókási József kömpöci lakos cse­resznyepaprikáját mérlegelik a MEZÖTERMÉK-nél. Hatvanezer hektoliterrel több tej évente A szakemberek körében egyre több szó esett az utóbbi években a mezőgazdaság egyes ágazataiban keletkezett fe­szültségekről. Különösen kiütközött ez az állattenyésztés­ben. A mezőgazdasággal keveset foglalkozó városi ember is érzékelhette ezt. A kereskedelemben megjelentek a fran­cia és holland tejtermékek, emelkedtek a zöldségárak. Az élelmiszergazdaságban jelentkező gondokat azonban a mezőgazdasági termelésben az utóbbi évtizedben végbement műszaki-technikai forradalom diktálta fejlődés természetes velejárójaként helyes értékelni és megoldásukat is ilyen szempontból megközelíteni. Mezőgazdaságunk fejlődésére jellemző néhány számadat: 1961- től 1971-ig búzából évi 1,9 millió tonnáról 3,9 millió tonnára, kuko­ricából 2,7 millió tonnáról 4,7 millió tonnára, vágósertésből 580 0000 tonnáról 880 000 tonná­ra, vágómarhából 250 ezer ton­náról 324 ezer tonnára növelte termelését a magyar mezőgazda­ság. 1972-ben a kenyér- és ta­karmánygabona ossz mennyisége meghaladta a 10 millió tonnát. Ebben az évben pedig minden eddigit meghaladó termésre szá­mítunk. Sajnos, csökkent a tej­termelés, 1961-ben 1.900 millió, 1971-ben 1.750 millió liter tejet állítottak elő az ország tejterme­lő gazdaságai. A problémákkal terhes ágaza­tok gondjainak feloldására meg­felelő terveket hozott nyilvános­ságra a kormány, egyidejűleg rendezve a termelés közgazdasá­gi feltételeit. Így került sor a sertés-, majd a zöldségprogram­ra, ezt követően a szarvasmarha- és a szőlőtermesztés programjára. Jelentős változást hozott kukori­catermesztésünkben a termelési rendszerek térhódítása. A közel­múltban került napirendre a gyümölcstermesztés helyzete. Bács-KIskun, mint az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje, szinte mindegyik prog­ramból helyéhez méltóan veszi ki részét. Talán nem haszontalan, ha fél­időben áttekintjük, hol tart Bács- Kiskun megye a tervek végrehaj­tásában. Vegyük elsőnek a szarvasmarha-ágazatot. Értékénél és sokoldalú hasz­nosíthatóságánál fogva nem­csak hazánkban, hanem világvi­szonylatban is a szarvasmarha foglalja el az első, helyet. Ha ehhez hozzátesszük a szarvasmar­ha-tenyésztés általános mezőgaz­dasági, népélelmeizési és valuta­gazdálkodási jelentőségét, érthe­tővé válik, hogy miért olyan központi kérdése ez az ország mezőgazdasági politikájának. Az is igaz, hogy az elmúlt év köze­péig alig volt a mezőgazdasági termelésnek ágazata, amely oly sok nyitott kérdést hagyott volna maga után, mint a szarvasmarha­tenyésztés. A Politikai Bizottság elmúlt év júniusi határozatát gyors cse­lekvés követte. Az elmúlt év júliusában a kormány elfogadta a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztési tervét, majd a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium a határokat végrehajtásá­ra 1985-ig terjedő programot dolgozott kíi. Az intézkedéseket a II. félévben meghirdették, és azok 1973. január 1-én életbe lép­tek Jellemző az állomány létszámá­nak változása. 1973. március 31-i adatok szerint, 1972 azonos idő­szakához viszonyítva a szarvas- marha összlétszáma Bács-Kiskun megyében 4,9 százalékkal, a te­hénlétszám pedig 13,9 százalékkal nőtt. Az országos növekedés a szarvasmarha-állomány teljes létszámát figyelembe véve 3,3 százalékos, a tehénállománynál 3,7 százalékos volt. Legkedvezőbb az arány a me­gye tsz-einek közös állományá­nál, ahol az összes szarvasmar­ha 7 százalékkal, a tehénlétszám 18,5 százalékkal emelkedett. A háztájiban 10,8 százalékkal nőtt a tehenek száma. Jelenleg a me­gyében a teljes szarvasmarha- létszám 140 ezer, ebből több mint 62 ezer a tehén. A megye tehén- állományának csaknem 50 száza­léka, mintegy 30 ezer állat van a háztáji gazdaságokban. A nő­ivarú szarvasmarha kivágási kor­látozása megszűnt, ennek elle­nére ez év első félévében 3,8 százalékkal kevesebb volt a ki­vágási igény, mint korábban. A számok alakulásából arra követ­keztethetünk, hogy a gazdaságok kedvezően fogadták az intézkedé­seket. A tenyésztőkedv fellendülését jelzi, hogy az üzemek több gon­dot fordítanak a takarmányozási és tartási feltételek javítására. Megkezdték az épületek korsze­rűsítését és a kihasználatlan fé­rőhelyek betelepítését. A múlt év végén a megyében több, mint 12 ezer férőhely volt kihasználat­lan. A megye 10,4 millió forintot kapott és osztott szét a kedve­zőtlen adottságú szövetkezetekben a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére. Ugyancsak tapasztalható a te­nyésztői kedv a háztáji gazda­ságokban is. A megyei állatte­nyésztési felügyelőség ebben az ® Az állami tejipar nagy teljesítményű feldolgozói mellett fontos szerepük van a lakosság ellátásában a szövetkezeti tejttzemek- dolgozóJa*Ün^°n a k,s,tan,,laísa, Pető,i Szakszövetkezet tejfel­évben eddig 11 ezer tehénre adott ki, egyedenként 1500 fo­rintos állami támogatást, 16 és fél millió forint összegben. Az Országos Takarékpénztár fiókjai­tól hetven háztáji állattartó gaz­da, 1 millió forint kölcsönt vett fel. Ezenfelül a takarékszövetke­zetek is bocsátanak a gazdák rendelkezésére kisebb-nagyobb kölcsönöket. Országosan 9 szá­zalékkal, ^ a megyében 10 száza­lékkal nőtt a termelt és felvá­sárolt lej mennyisége. Az elmúlt év első felének 450 ezer hektoli­ter tejtermelésével szemben ez év hasonló időszakában 510 ezer hektoliter árutejet termeltek a megye gazdaságai. Ez évben kezdte meg a folyamatos terme­lést egy újabb szövetkezeti tej- feldolgozó társulás, a solti Du- natej. A tej és tejtermékek fogyasztá­sánál éreztette hatását az év ele­jén végrehajtott árváltozás. Az év első 5 hónapjában az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva tejből 6 százalékkal, vaj­ból 20 százalékkal fogyasztottunk kevesebbet. A tejfogyasztás csök­kenésének oka, hogy itt volt a legnagyobb arányú az áremelés, vajnál pedig, hogy mással pótol­ható. (A Rama margarin fo­gyasztása várhatóan négyszere­se lesz a tavalyinak.) A szarvasmarhaprogram nyo­mán a megyében új erőre kapott a tenyésztői munka A megye 12 gazdaságában folyik tejelő jelle­gű keresztezés. A gazdaságok többsége a Holstein-friz fajta te­jelőképességét kívánja fajtaalakí­tó keresztezéssel a tejtermelés növelésére felhasználni. Fajta­0 Könnyen felépíthető, olcsó színeket, szerfás istállókat gyártanak az erdőgazdaságok a nagyüzemi ál­lattenyésztés számára. (Pásztor Zoltán felvételei) átalakító keresztezések folynak több gazdaságban húshasznosí- iásra. Két helyen folyik a Here- ford-fajta tiszta tenyésztése, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban és a kecskeméti Vörös Csil­lag Tsz-ben. Három gazdaság vesz részt a Dália-programban, mely húshasznosítást jelölt meg cél­kitűzésként. A megyében 15 sza­kosított tehenészeti telep műkö­dik, illetve van építés alatt. Mindennek ellenére sem szűnnek meg az ágazat sokrétű gondjai. Olyan szemléletre van szükség, amely ebben az ágazatban is a gazdasági hatékonyság javítását tekinti a gazdálkodás alapjá­nak. Az olcsó épülettípusok és tar­tástechnológiák jelenlegi válasz­téka nem elegendő. A tejtermelés és felvásárlás növekedésével bő­víteni kel] a tejfeldolgozó kapa­citást. Indokolt Bács-Kiskun me­gyében egy tejporgyártó üzem felépítése is. A 3000 literes tej­termelés ma még gazdaságos le­het, mivel — a megyei átlag 2345 liter — de hosszú távon már nem jövedelmező. Érdemes a szarvasmarhafajta-kérdést vég­képp tisztázni, a vitát eldönteni. A terv szerint a megye tehén­létszámát 1980-ig 69 ezerre szük­séges növelni. Legkésőbb 1985-ig kialakításra vár a szakosított szarvasmarha-tenyésztés úgy, hogy az állomány 40 százaléka tej, illetve tej-hús, 60 százaléka hús, illetve hús-tej hasznosítá­sú legyen. A tejhasznosítású ál­lomány érje el a tehenenkéniti évi 4—5000 liter átlagos tejter­melést. A terv meghatározza, hogy a megye 2—3 üzemében tdsztavérű, Holstein-friz állo­mányt kell beállítani. Abban a gazdaságban, ahol a jelenlegi magyartarka állomány termelése elérte a 3000 litert, a Holstein- friz és a vöröstarka-lapály faj­tával történő fajtaátalakító ke­resztezés jöhet számításba. A jelenlegi hazai szarvasmarhafaj­ta jó hústermelő képességű és húsminősége világviszonylatban a legjobbak közé tartozik. A ke­resztezés fő iránya magyar hús- ; marha kialakítása, melyet első- ' sorban az olcsó tartással kell megalapozná. A szarvasmarha-tenyésztés megoldandó feladatainak körét bővítve szólni kell a korszerű állattenyésztés állategészségügyi feltételeinek megteremtéséről, az állategészségügyi fegyelem javí­tásáról. További erőfeszítések szükségesek a szálas takarmányok termelésének gépesítésére. Ahhoz, hogy megyei elképze­lések megvalósuljanak, szüksé­gesnek tartjuk, hogy az ágazattal kapcsolatban levő gazdaságok, vállalatok vezetői, szakemberei tudásuk legjavát nyújtva, össze­fogjanak, egymást segítve dol­gozzanak a népgazdasági érdekek megvalósításáért., Molnár István az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai munkatársa Nem sok gyereknek adatik meg életében az a ritka több­letlehetőség, ami nem egészen két esztendős kis barátunk­nak, Fodor Kristófnak, ö ugyanis már eleve két nyelv pár­huzamosan való elsajátításának az előnyével rajtol, úgy, hogy mire iskolába kerül, magyarul és németül egyaránt folyékonyan cseveg majd. Otthon, a családi körben legtöbb- nyme német szót hall, de kispajtásaival a bölcsiben kényte­len ízes széchenyiváresi „tájszólásban” társalogni. Fodor Kor­nél, az apuka eredetileg pes­ti, a „Mutti” pedig azNDK- beli Haliéból került ide, a? Alföld kellős közepére. Az ő történetük iránti kíván­csiság, egy­másra találá­suk, majd Kecskemétre kerülésük „fel­derítésének” a szándéka vitt el a napokban hozzájuk, a szüntelenül és rohamosan változó város­rész egyik szép, új bérházába. 0 Kristóf — és szülei — a játék ritka, röpke szü­netében... (Banczik István felvétele) Becsöngetünk a harmadik emeleten, ahol a családfő fogad. A kánikulára való tekintettel jégbehűtött szörp és ásványvíz társaságában indul a beszélgetés. — . A nyomdász-szakmában dolgozom — kezdi a rövid, de a kép teljességéhez elengedhetetlen önéletrajzot. — Pályám alakulá­sára igen ösztönzően hatott az a három év, amelyet az NDK-ban, a hallei Szabadság Nyomdában tölthettem el. Több más város mellett, itt állítják elő a köz­ponti pártlapot, a Neues Deul- ischland-ot is. A berlini központ­tól kapott kódolt anyag segítsé­gével, néhány óra alatt több mint negyedmillió példány ke­rül ki a nyomdából a legkorsze­rűbb módon és formában. De nemcsak azért érte meg ez a szakmai tapasztalatszerzés az időt és a fáradtságot, mivel Fo­dor Kornél a kontinens egyik legfejlettebb nyomdaiparát, s az ofszet-rotációs eljárás megannyi csínját-bínját ismerhette meg, hanem azért is, mivel Halléban találkozott későbbi feleségével, Hel kével is ... ... aki e pillanatban érkez;k a „trónörökössel”. Érdekes, szép, de egyáltalán nem északi típusú, barna fiatalasszony. Kristóf el­ső dolga, hogy jegyzetfüzetembe néhány erélyes vonalú krix- krax formájában „autogramot” adjon, majd az irattáskámat kezdi módszeresen kirámolnü Csak a nagy labda tereli el kis­sé a figyelmét a felnőttek dol­gairól. — Egy örökké emlékezetes hétvégén, valamilyen ünnep al­kalmával ismerkedtünk össze — sorolja az asszonyka, ha nem is folyékonyan, de érthető magyar­sággal. — Meglátni és megsze­retni... ahogyan mondani szo­kás. A szülővárosomban kötöt­tünk házasságot. Majd jött az elválás az enyémektől. Bizony nem volt könnyű: más emberek, szokatlan életforma várt rám Magyarországon. S az ősszel lesz két éve, hogy Kristóf megérke­zett. Vele teljesebb lett az éle­lünk, s az érzelmi szálak még szorosabbak. Fodornénak kirakatrendezői képesítése van. Jelenleg azonban, nem a szakmájában dolgozik, hanem műszaki szövegeket for­dít a Petőfi Nyomdának. Elfog­laltsága xrévén és új környeze­tében jó alkalma nyílik magyar nyelvtudását gyarapítani is. — Hirtelen a „mélyvízbe” ke­rültem, s így akarva — nem akarva egyre több szó, kifejezés válik a véremmé — mondja mo­solyogva. A férje mint gépmester került szintén a Petőfi Nyomdához, né­hány hónapja pedig művezető­nek lépett elő. Ebből is látható, hogy az üzemben megbecsülik, s valamennyi munkatársával jó baráti kapcsolatban van. Kecs­keméti életük egyébként egy egészségtelen, nyirkos kis szobá­ban kezdődött. Nemrégiben az­tán boldog tulajdonosaivá váltak a mostani szép, két szoba össz­komfortos széchenyivárosi ott­honnak. — Bizony, alig-alig van ma­gánéletünk — folytatja Heike a beszélgetést. — Egy kolléganőm­mel összejövünk időnként, de na­gyobb programot már csak a gyerek miatt isem csinálhatunk. Sok jó könyvünk, hanglemezünk van, s ha hozzájutunk, ezeket forgatjuk. Kornél az ideje nagy részét a munkahelyen tölti. Szá­mára a pihenés jelenti a legfőbb kikapcsolódást. Nagy könnyebb­ség, hogy a kisfiú a közeli böl­csödé lakója. Jó kezekben van, s míg itthon a német szót hallja, kis társaival ott magyarul be­szélgethet. Néha ugyan még fe­lemásak a mondatai, de idővel majd csak rend terem a kis ko­ponyában. Évente egyszer-kétszer a szüléimét is meglátogatjuk. I.egutóbb most júniusban töltöt­tünk odakünn egy hónapot. Gyakran járnak otthon a fia­talasszony gondolatai. Nem is csoda, hiszen élete nagyobbik ré­szét Halléban élte le; a szülők, barátok, az emlékek légiója köti oda. A mérleg másik serpenyő­jében viszont itt a szűkebb csa­lád. A férje, akiért hazát cserélt, s az örökvidám, örökmozgó lur­kó: Kristóf, akinek csengő kaca­gása a napos lépcsőházba is kö­vet bennünket. Jóba Tibor MotoMpárok, javítását, hazai és külföldi Televízióját, rádióját kerékpárok javítását, hazai és külföldi motorok szervizét elvégezzük. megjavítjuk, szállítását Vállaljuk. Telefon: 226. Mindennemű gumik javítását, vulkanizálását, (a benzinkút mellett) Telefon: 507. Központi fűtések szerelését, lakatosipari munkákat, ^SliílljUn! díszkapuk, kerítések készítését Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító KTSZ. Móra tér 11. Telefon: 252. ■ Z A felszámoló bizottság / ~ a bajai TÖVÁL Zombor utcai — volt irodáját eladásra ajánlja Alkalmas iroda vagy megosztással két lakásnak. Víz, villany, és gáz van. Érdeklődni lehet a felszámoló bizottságnál. Egyesülés Mg. Tsz., Csávoly. Telefon: Csávoly 10. 575

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom