Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

1973. augusztus 10. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÖTLET MEGVALÓSÍTÁSRA VÁR Vendégeket a tisztaszobákba Számos külföldi példát említ­hetnénk arra nézve — egyebek közt Salzburg környékén, vagy Bajorországban —, hogy az ilyen igényekkel fellépő turisták, ki­rándulók, üdülők részére falusi tisztaszobákban nyújtanak szál­lást. Előnye ennek a megoldás­nak a nagy luxushotelekkel vagy a felkapott üdülőhelyekkel séfemben a'csönd, a nyugalom, a teljes kikapcsolódás, ami termé­szetesen a lehetséges kényelem­mel, higiéniával, a civilizáció minél több vívmányával is páro­dul. Az 'aszfaltrengetegben élő vá­rosi ember valósággal kicserélő­dik, ha néhány napot vagy hetet a zajos, füstös metropolis helyett a friss levegőjű, erdők, ligetek övezte nyugodt környezetben tölt­het. A zaj, a szüntelen rohanás okozta görcsben vonagló iz­mok fellazulnák, a szervezet megpihen, felfrissül, újjászületik. önkéntelenül kínálkozik a gondolat, az ötlet: amit a lele­ményes, szervezni jól tudó kül­földiek már „felső fokon” meg­valósítottak — ha nem is ugyan­azt, de hasonlót miért ne csi­nálhatnánk idehaza? Ha kevésbé komfortosan, ha egyelőre talán „döcögve” is, de hozzá kellene fogni! Megyénkben a közelmúltban kezdődött is egy adatgyűjtés, amely arra igyekezett választ kapni: hol és milyen mérték­ben lehetne a tanyákat, vagy a falusi tisztaszobákat az érde­kes és hasznos cél szolgálatába állítani. (Indokolja ezt nem utolsósorban a szállodai férőhe­lyek meglehetősen szűkös volta is.) Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy főként a Szelidi-tó- nál és annak környékén — első­sorban a Kalocsát övező szállá­sokon — lehetne az akciót elin­dítani. Itt máris legalább két­száz olyan család van, amely hajlandó lenne fizető vendége­ket fogadni, jó részt meleg padlós, ízlésesen berendezett — több­nyire külön bejáratú — szobák­ban, két, négy személynek nyújt­va szállást. A háziasszony regge­lit is adna; a főzési lehetősé­gekről is gondoskodás történne, hiszen az esetek többségében a vendég a konyhát is használhat­ná, főző- és étkező edényeket is kapna. Az udvarokon az érke­zők gépkocsijai is biztonságo­san elhelyezhetők lennének. Propán-butángáz csaknem' min­denütt, és rádió, tv is a lakások többségében akad. Az egyetlen, de legfőbb gondot pillanatnyilag a folyó víz, illetve a korszerű egészségügyi berendezések hiá­nya okozza. Nem elhanyagolható szempont, hogy éppen az említett tájegy­ség a megye népművészeti kin­csekben és tevékenységben leg­gazdagabb része. Népi hímzés,' pingálás, táncosok: mindez szinte a vidék hétköznapjaihoz tarto­zik. S a folklórszépségek bizo­nyára nem csupán a külföldről érkezőket, hanem hazai turistáin­kat is száz számra vonzanák, ha az ott-tartózkodás lehetőségeit jól szervezetten tudnák kínálni. Hasonló szolgáltatások termé­szetesen nemcsak a Szelidi-tó körzetében, de a megye számos más üdülőközpontjában is elkép­zelhetők, és megvalósíthatók len­nének. Most már csak egy, vagy több szervezet, intézmény, a té­mát szívén viselő vagy hivatás­szerűen ezzel foglalkozó hivatal, vagy vállalat rugalmasságára, le­leményességére, az elmondottak­ban „fantáziát látására” kell apellálnunk. Sajnos, a küszöbön álló Duna menti folklórfesztivál napjaira mindebből már semmi sem lehet: falun, tanyán, szál­lásokon szervezetten nem üdül­het, pihenhet az oda kívánkozó. De, ki tudja, hátha jövőre?!... —a —r „Még... a lángsugarú ..." Mielőtt elszaladna a nyár, mentsünk át belőle néhány emlékképet a hűvösebb napokra is. A nagy kánikulák idejéből, áfáikor még eszünkbe sem volt sóhajtozni: „Milyen hamar elmúlt a nyár... Még tegnap volt. hogy vártuk a raájúst, és ehol ni, már nyakunkon a szeptember...” Balaton-part. Mennyi sok jó ember megfér egymás mellett. Milyen béké­sek, igazán jók vagyunk ilyen természetközei­ben. Nincs mit irigyelni a má­siktól : az ál­dott nap mind­annyiunkra egyformán süt, a víz, a pázsit, a fa árnyékos­tul mindenkié. No igen. De legyen csak vé- =ge a lustálko­dásnak, nyúj­tózkodjunk egyet, máris kisördögök birizgál­nak bennünket. „Az a bikini ke­rült vagy ötszáz forintba” — „Az a fiú úgy grasszál itt dagadó muszklijait mutogatva, mintha ő lenne „Mister Európa”! — Vagy, ha más nincs: „Akár­mivel kenem be magam, nem bámulok olyan szépen, mint Dobóné... Hogy annak minden jobban sikerül!” S így folytató­dik nyaralás után. Pihent erővel. — Engem nem érdekel a fürdés. Találtam egy olyan horgászbúvóhelyet, ahová még ebből a nagy lármából se jut el egy hang sem... Feleségem is imádja a csöndet. Míg én a deszkapalló végén csöngetem a lábam, s a csali imbolygását figyelem, addig ő a gumimatracon hasal. Olvas. Hogy lehet ekkora könyvnek nekifogni ilyenkor?! Ez ő. A halak hidegen hagyják. Azt mondja: „Hogy képes ilyen dromedár ember mint te, fél napokon át csak ülni, lesni, meg abba a vékony pecabotba kapasz­kodni ...” Jó szemű em­ber mindjárt észreveszi, hogy ez már nem Balaton-part. Igaz is. Ez tős- erdői holt Ti- - sza-partpészlet. Mint látható, a “ víz színe-fénye kicsit morcos a Balatonéhoz képest. Nem várja' az em­bert olyan „für- dőkádi” kénye­lemmel, bizton­ságossággal. De éppen ezért frissebben ás tartja. A tájék pedig még tele Van fiatalos ro­mantikával. Az ember még „nem nyúlt hoz­zá” annyira, hogy ezt kiűzte volna belőle. S ha úgy vesszük talán előnye is Tőserdőnek, hogy ahogy legújabbkori vonzódásán- ami késik, Tőserdőn se múlik még nincs úgy „felfedezve”. De kát a természethez — nézzük, Tóth I.—Tóth S. Ilyen szép, egészséges, gusztusos megjelenésű lesz mindenki, aki a Balaton mellett is sok gyü­mölcsöt eszik. Persze, arra készüljön fel, hogy tö- möttebb bugyellárissal menjen barackot, dinnyét, körtét vásárolni, mint odahaza. Szántóföldek üveg alatt Kertország. Maguk a bolgárok is így nevezik a termékeny Trá- kia északi részét, a zöldségter­mesztés egyik legnagyobb körze­tét. „Fővárosaként a vásárairól messze földön ismert Plovdivot emlegetik, de a kertország igazi kertfővárosa mégis a 65 ezer la­kosú Pazardzsik. az üveg alatti zöldségtermesztés központja. 1000 hektár Jelenleg összesen 730 hektárnyi területen termesztenek zöldséget üveg alatt, de a hatodik ötéves terv végére ez a terület eléri az 1000 hektárt. Jelenleg az ország melegházaiban termesztett zöld­ség mennyiségének mintegy 65— 70 százalékát exportálják. A 730 hektár összterületet mintegy hatvan gazdaság üveg alatti zöldségtermő területe adja. A meglevő területből 18 gazdaság 365 hektár üveg alatti területe tartozik a BULGARPLOD Válla­lathoz. ezek közül a legnagyobb a pazardzsiki kertgazdaság. A kertország fővárosa Ez volt az első holland típusú telep, melynek építését 1965-ben kezdték, 66-ban már termelt a komplexum. Ennek mintájára épültek azután a bolgár üveghá­zak. melyek beruházási költsége átlagosan 350 ezer leva hektáron­ként. Ez a viszonylag magas befek­tetés azonban a megfelelő fajták kiválasztásával, korszerű techno­lógia alkalmazásával 5—6 év alatt megtérül. Méltán viselhetné a ..kertország fővárosa” titulust a pazardzsiki kertgazdaság. Kilenc hatalmas üvegház 18 —i egyenként három- hektáros — blokkia valóságos üvegváros. Az egybefüggő üveg­felületek egységét, csak a kazán­házak és az üzemanyagtartályok bontják meg. az egész kép olyan, mintha egv tudományos-fantasz­tikus film monumentális díszlete lenne. Az embermagasságúra nőtt uborka- és oaradicsomtövek kö­pött fűtő és öntözőcsövek, gomb­nyomásra öntöznek, automatika szabályozza a fűtést, szellőztetést, hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom mindig optimális le­gyen. Decemberben piros paradicso­mot, haragoszöld uborkát, ropogós húsú paprikát szüretelnek az augusztusban ültetett tövekről, s a vitamingyár június végéig ont­ja a termést. Meghatározott tech­nológia szerint folyik a termesz­tés. már az ültetést is program szerinti szakaszossággal végzik, hogy legyen mindig friss zöldség. 33 és fél hektáron terem ubor­ka — szalmán. Az üvegház „pad­lójára” szalmabálák kerülnek szo­rosan egymás mellé, ezek a meg­felelő kezelés, locsolás következ­tében rothadni kezdenek. A vas­tag szalmatakaróba fúrt lyukakba speciális föld-trágva keverék ke­rül. ebbe ültetik a magot. Alap- és fejtrágyázással biztosítják a nö­vények számára szükséges táp­anyagokat. természetes és műtrá­gyák formájában, a technológiai utasításnak megfelelően. Paradicsom 19 hektáron terem, ennél a kultúránál már nem al­kalmazzák a helvbevetést, az augusztustól folyamatosan tápkoc­kákba vetett magokból fejlődő pa­lánták az érés szakaszosságának biztosítása érdekében tíznapon­ként kerülnek az üvegházakba. Bevált gyakorlat, hogy a bepor­zás idején Domatinnal permetez­nek, s a megtermékenyítést vibrá­torokkal segítik elő. Minden dolgozónak megvan a maga területe, amelyiken „gaz­dálkodik”. az ültetéstől a betaka­rításig, az ápolási munkáktól a növényvédelemig mindent ugyan­az a dolgozó végez. Munkájuk akkor fejeződik be. amikor az utolsó érett termés is ládákba ke­rült. Uborkából 0.1. paradicsom- ból 0,15, paprikából pedig 0,2 hek­tárt lát el egv-egy dolgozó. Há­romhektáronként egy agronómus, 12 hektár fölött pedig főagronó- mus irányítja a termelést. Termésátlag — tonnában Érdemes néhánv szót szólni a kertgazdaság termésátlagairól is, Uborkából 250 tonnát, paradi­csomból 90 tonnát, paprikából 60 tonnát ad az üveg alatti kultúra minden egyes hektária. A termés- eredmények mögött korszerű gé­pesített technológia, növényvéde­lem. jól szervezett munka áll. A termelés hatékonyságát jellemzi, hogy 100 leva termelési értéket 68—70 leva ráfordítással állítanak elő. Több mint ezer dolgozót foglal­koztat a pazardzsiki kertgazdaság, az alkalmazottak 80 százaléka nő. Autóbusz hozza, viszi őket, leg­többjük Pazardzsikból jár ki. A gazdaság étkezési, fürdési, pihe­nési lehetőséget is biztosít a dol­gozóknak. az évi szabadság idejé­re pedig a Balkán Idegenforgalmi Vállalattal kötött, szerződés értel­mében a tenger mellett és a he­gyekben üdülők állnak a dolgo­zók rendelkezésére. Az üvegváros részletének látképe. Hektáronként 250 tonna! (Kép és szöveg: Urbán Péter) JÓ MÓDSZEREK KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a társadalmi munka szervezéséhez Néhány nappal ezelőtt levelet kaptak a kiskunfélegyházi vá­lasztókörzet tanácstagjai a váro­si tanács elnökének aláírásával. A levélben igen hasznos javas­lat, s egyben kérés is állt, amely felhívja* a tanácstagok figyelmét: alakítsák ki azt a tanácsi szer­vezési módszert, amellyel a la­kosság tenniakarását felhasznál­ják, hogy a város korszerű tele­püléssé fejlesztéséhez saját ere­jével, kezdeményezésével járul­jon hozzá. A Kiskunfélegyházi Városi Ta­nácsnak ez a kezdeményezése újabb lehetőségeket rejt magá­ban, legtöbbször nem elég hatá­sos az egyszerű felhívás a lakos­sághoz különböző társadalmi munkákra, mert sokszor megvol­na ugyan az igény, de nincs irá­nyító szakember, akinek útmu­tatása alapján számos olyan munkát meg lehetne Valósítani, melyet egyébként csak a városi tanács kommunális üzeme vagy más üzemek, szakemberei, tud­nának elvégezni. A levél javasolja, hogy a tár­sadalmi munka .szervezésének eddigi tapasztalataival együtt ta­nácstagi választókerületenként meg kell vizsgálni, fel kell mér­ni a lehetőségeket jobb módsze­rek alkalmazására. Legalkalma­sabb ezek kipuhatolására a hely­színi szemle. Minden tanácstag saját választókerületében a vá­rosi tanács vb műszaki osztálya, a pénzügyi, a terv- és munka­ügyi osztály képviselőinek bevo­násával helyszínen vizsgálná meg, mik azok az igények, amelyek a. közép, vagy éves fejlesztési fel­adatokban nem szerepelnek, de kisebb összeg biztosításával és- természetesen társadalmi munká­val műszaki irányítás mellett elvégezhetők. Azt is meg kellene vizsgálni, hogy a tervben .sze­replő választókerületi vagy vá­rosi fejlesztési feladatokhoz az érintett körzet lakói mily módon tudnának önkéntes társadalmi munkával hozzájárulni. A városi tanács elnöke levelében kitér ar­ra is. hogy a tanács vb célszerű­nek látná, hogy a választókerü­letekben tartandó szemlére hív­ják meg a tanácstagi választások előkészületeiben közreműködött népfront aktívákat, utcabizalmi- kat, mint a tanácstag közvetlen segítőtársait. A szemle gyakorlati eredmé­nyét segíti majd. hogy az ott je­lenlevő tanácstag és a résztvevő iszakigazgatási szervek vezetői feljegyzésben rögzítik megállapí­tásaikat, amelyek tartalmazzák a iszükséges intézkedéseket, azok határidejét, a felelősöket, alap­ját adják a további szervező munkának. Sz. F. APRÓ BOSSZÚSÁGOK Vaskos cikkgyűjtemény kere­kedne azokból az újságkivágá­sokból. amelyek a szolgáltatások helyzetét, a fogyatékosságokat tartalmazzák. Hasonlóan tekin­télyes aktacsomagot adna, ha összegyűjtenénk azoknak a taná­csi és egyéb határozatoknak a szövegét, amelyek szorgalmazták a lakossági szolgáltatások javí­tását. Nem mondom, van ered­mény, de néhány „apróbb” bosz- szúság még mindig akad példá­ul Kecskeméten is. Érthetetlen például, hogy Bács- Kiskun megye székhelyén az 1-es számú postahivatal csomagfelve­vő részlege miért nem nyit ki reggel nyolc óra előtt. Fél nyolc­tól a nyitásig már húszasával állnak ott az emberek várva a bűvös nyolc órát, ugyanakkor idegeskedve, hogy elkésnek mun­kahelyükről. Lehetetlen volna például a postának mondjuk hét órakor kinyitnia? Hiszen az üz­letek már jóval nyolc óra előtt várják a vásárlókat. A posta mi­ért nem tud, rmért nem képes al­kalmazkodni az igényekhez? Mi volna, ha a vonatok is csak reg­gel nyolc órakor indulnának, ha a pékek, a szakácsok, az autó- buszvezetők is csak reggel nyolc­kor kezdenének? S ha már megemlítettem az autóbuszvezetőket, hadd szóljak a taxiról is. Kecskeméten éjsza­ka, illetve hajnalban nincs taxi. Éjfél után kettőtől hajnali ötig hiába akar az ember taxival utazni, erre nem képes Kecske­méten, mert ekkor szünetel ez a szolgáltatás. Ha például valaki a negyed ötkor induló személyvo­natot akarja elérni és az állo­mástól négy-öt kilométerre la­kik, annak csomagokkal együtt már éjfélkor el kell indulnia — gyalog. Ilyenkor önkéntelenül is felteszi az ember a kérdést: tény­leg olyan nagy város Kecskemét, mint ahogyan gondoljuk és mondjuk időnként? Ha nem is olyan nagyon nagy város, de minden esetre idegen­forgalma van Kecskemétnek. Néhány nappal ezelőtt például az Aranyhomok Szálloda étter­mében, az esti órákban körülbe­lül hatvan-hetven külföldi ál­lampolgár akart szórakozni. Mert mire voltak kíváncsiak ezek a hollandok, franciák, angolok? A muzsikára. Igen ám, de mindösz- sze egy szál muzsikus dörzsölte a szárazfát egész este, s a cinco­gás elveszett az étkezéssel járó zajban. Hol van az Aranyhomok zenekara, pontosabban hol volt akkor este? Csak nem vették ki az évi rendes szabadságot a sze­zon kellős közepén? Hollandiából Belgrádba uta­zott egy idős asszony. Közben áthaladt megyénkén is, többek között reggel hatkor érkezett meg a hírből már ismert Kiskö­rösre. Az őt kísérő magyar ál­lampolgár már előre szégyenke­zett, mert azt tudta, hogy az asszony valami nagy tisztaságot, jó reggelit, kellemes környezetet remél a Petőfiről híres város ál­lomásán. A csalódás leírhatatlan. Először is a vasútállomás büfé­jében csak röviditalt lehetett kapni — állva. Másodszor pedig nem akadt egy olyan váróterem, ahol jó ízlésű ember — akár küL- akár belhoni — leülhetne. Ma­radt a bőröndök sarka. Nem tud­ták volna elűzni az éhséget sem. ha az állomás épületével szem­ben, a park szélén nem pillant­ja meg a kísérő a rozoga bódét, rajta a felirattal: kolbász- és pe­csenyesütő. A deszkatákolmány­ból áradt a frissensültek kelle­mes illata és a magánkereskedő kedvesen kiszolgálta az éhező utasokat.., Valóban apró bosszúságok ezek, s elkerülésük nem is igényelne különösebb beruházást, nagyobb pénzösszeget. Elég lenne ha az ésszerűség és a lakosság szolgá­lata vezérelné egy-egy terület gazdáit, dolgozóit. —dorgál^-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom