Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

4 C PETŐFI NÉPE • 1973. augusztus 1. A PÁ RTTAGOK FELELŐSSÉGE Tapasztalatok a bajai járásból Bonyolult, sokféle összefüggést tartalmazó témáról készült összefoglaló a bajai járási pártbizottság munkaközösségének közreműködésével. A jelentés témája: a marxista világnézet terjesztésének helyzete. Nem könnyű összefoglalni egy ilyen előterjesztést. Csak vázlatosan lehet szemléltetni a pártbizottságok, pártalapszer- vezetek munkáját. Erről beszélgetünk Szabó Imrével, a járási pártbizottság első titkárával. Lapünk július 7-i számának Olvasóinké a szó rovatában je­lent meg a Bosszantó bürokrá­cia a gázcseretelepen című levél. Írója, Borbély Imréné szóvá tet­te, hogy az Agasegyházán lakó sógornője hiába kereste fel az izsáki gázcseretelepet, nem ka­pott új palackot. A vezető arra hivatkozott: a propán-bután gáz­készülék használatáról szóló en­gedély a férje nevére van kiál­lítva, így csak ő jogosult a pa­lack cseréjére. Közölte azonban, hogy a tulajdonos tóvolléte ese­tén a hozzátartozó is lebonyolít­hatja a cserét, ha tanúk által aláírt meghatalmazással rendel­kezik. E megoldási javaslatot túl komplikáltnak, bürokratikusnak nevezte olvasónk. A panaszra írásban válaszolt az Izsáki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgató­ságának elnöke. Mihala Sándor. Egyebek között arról tájékozta­tott, hogy a nevezett nem cse­rélni akart palackot, hanem azt első ízben kiváltani. Ilyenkor pedig az a szabály, hogy a pa­lackot kizárólag a gázkészülék használatáról szóló engedéllyel rendelkező személy veheti át, akinek még külön is kell iga­zolnia személyazonosságát. Ha a tulajdonos akadályoztatva van, képviselőjének csak a megfelelő adatokat tartalmazó megbízóle­vél ellenében lehet kiadni a pa­lackot, amelynek átvételét bizo­nyító okmányokat a Siófoki kő­olajvezeték Vállalatnak kell to­vábbítani. A szóban forgó eset­ben tehát helyesen járt el az izsáki gázcseretelep vezetője. Az üggyel kapcsolatban még ány- n.vit: palackot az ország bárme­lyik gá zcse retel epe n lehet cse­rélni, ahhoz semmiféle igazolás nem szükséges. A szerk. megjegyzése: Az iménti válasz birtokában is az a véleményünk, hogy az elmített palackok forgalmazására vonat­kozó előírások túlságosan mere­vek. Ha ugyanis már felmutat­ja a propán-bután gázkészülék használatáról szóló engedélyt, vajon mi szükség még az egyéb személyi adatok feljegyzésére, vagy éppen a megbízólevélre? A jelenlegi adminisztrációs gyakor­lat aligha segíti e fontos szol­gáltatás zökkenőmentes lebonvo- lítását. * Visszásságok a kecskeméti uszodában címmel közöltük Ros- kó István sorait július 14-i szá- munk ugyanezen rovatában. Le­vélírónk kifogásolta, hogv az' úszómesterek mostanság csak nagyritkán tartózkodnak a für- dőzők közelében. Ha időnként megjelennek, elintézettnek vélik dolgukat azzal, hogy rámordul­nak a — többnyire szüleik tár­saságában tartózkodó — gyere­kekre. Sérelmezte továbbá, hogy egyesek zuhanyozás nélkül ug­ranak a vízbe, mások pedig gát­lástalanul szemtelenek. Végül megemlítette, hogy a lábmosó medence tartalmának egy része a fürdővízbe ömlik. Az ügyben az Észak-Bács me­gyei Vízmű Vállalat igazgatója, Benkó Zoltán írásos választ jut­tatott el szerkesztőségünkbe. Mint soraiból megtudtuk, a me­gyeszékhely fedett uszodáját csúcsforgalom idején naponta há­romezren keresik fel. A vendé­gek többsége kulturáltan visel­kedik, betartja a szabályokat. Sajnos, azonban vannak olyanok is, akik fittyet hánynak a házi­rendre. Közülük kerülnek ki az előzetes zuhanyozás, illetve az úszósapka nélküli fürdőzők, a tilos helyen dohányzók, s a hul­ladékot szerteszét dobálok. Megfékezésük az úszómesterek feladata, akiknek állandó ügye­letet kell tartaniuk a meden­cékben és. környékükön. Termé­szetesen az ő munkájuk sem le­het eléggé eredményes akkor, ha telt ház van az uszodában. Ez esetben sokat segíthetnének •a példás magatartást tanúsító vendégek, ha rendszeresen fi­gyelmeztetnék a rendbontókat. Ami a lábmosó medencét illeti, az el van látva az úgynevezett szir.tszabályozóval, tartalmának tehát egy cseppje sem folyhat a fürdővízbe. Erre csak akkor ke­rülhetne sor, ha a csatorna el­dugulna. Az ilyen hiba meg­szüntetésére azonnal történik intézkedés. Végezetül közölte az igazgató: a víz folyamatos tisz­títását a kifogástalanul működő szűrőberendezések garantálják, a medencékben pedig naponta cserélik a vizet, amelynek minő­ségét állandóan ellenőrzi a vál­lalat laboratóriuma. •k Szerkesztői üzenetek Kovács Antalné és Németh Lászlóné, Kecskemét: A bíróság az ítélet meghozatala előtt nem­öt méter mély. 160 milliméter átmérőjű lyukat „éget" 20—25 perc alatt az örökösen fagyott talajba az új szovjet hőfúró be­rendezés. A gépet Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában, a csak a bizonyított tényeket, s azok társadalmi veszélyességét mérlegelte, de figyelembe vette a vádlott tettének súlyosságát enyhítő körülményeket is. Leve­lük aggodalmas hangja tehat in­dokolatlan volt. Még annyit köz­lünk: az önök által említett bűn­ügyben a Kecskeméti Megyei Bíróság hozott ítéletet, amelyről július T5-i lapszámunkban ad­tunk tájékoztatást. Kovács « József. Kecskemét: Szerkesztőségünkhöz küldött le­vele nélkülözi az orgoványi Kos­suth Szakszövetkezetben végzett munkájával kapcsolatos legfon­tosabb információkat, így, saj­nos, nem áll módunkban konk­rét választ adni kérdéseire. Tá­jékoztatásul azonban közöljük a a szakszövetkezetben dolgozók nyugellátására vonatkozó főbb tudnivalókat: 1. A szövetkezeti nyugdíjtörvény értelmében azok a. szakszövetkezeti tagok tart­hatnak igényt öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra, akik fizetik a nyugdíjjárulékot, s legalább ötéves tagsági vi­szonnyal, valamint a jogosult­ság egyéb — az életkorra, jö­vedelemre vonatkozó — feltéte­leivel is rendelkeznek. 2. Jára­dékot kivételes esetben a három­évi szakszövetkezeti tagság alap­ján is folyósíthatnak mindazok­nak, akik 1971. január 1-e előtt összes földjüket közös haszná­latba adták és saját művelésük­ben a háztáji mértéket megha­ladó földingatlanuk nincs. 3. Egyáltalán nem kaphatnak já­radékot azok a szakszövetkeze­ti tagok, akik — vagy a velük együtt élő házastársaik — fize­tik a mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadóját, s ha annak a legutóbbi naptári évre megálla­pított, illetve a kedvezmények­kel csökkentett összege megha­ladja a 4000 forintot. Itt jegyez­zük meg, hogy méltányosságból történő nyugellátásra törvényes lehetőség nincs. Végezetül any- nyit: ha az általunk közöltektől részletesebb információra van szüksége, szíveskedjék felkeres­ni személyesen az említett szak­szövetkezetét, vagy a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatósá­ga Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságának nyugdíjügyi osztályát (Kecskemét, Komszcmol tér 7. IL em. 215.), ahol készséggel ad­nak önnek további felvilágosí­tást. N. L-né, Kalocsa: öregségi nyugdíj iránti kérelmét írásban juttassa el a megyei társadalom- biztosítási igazgatósághoz, vagy annak területi kirendeltségéhez. Beadványában közölje volt mun­kahelyének pontos nevét, címét, s a foglalkoztatásának idejét. Az adatokat tételesen ellenőrzik a társadalombiztosítási szervek, amelyek határozatban tájékoz­tatják önt a nyugdíja megálla­pításához alapul vett szolgálati éveiről, valamint jövedelméről. P. G-né. Kecskemét: Panaszát kivizsgálta a megyei egészség- ügyi intézmény vezetője, aki szerkesztőségünkhöz juttatta el megállapításait. Eszerint ön az állapotának megfelelő gyógyke­zelésben részesült, s ápolását il­letően nem követtek el mulasz­tást a nővérek. Vélt sérelme csakis ingerlékenységéből, vagy a kórtermi rend nem kellő is­meretéből adódhatott. Ettől füg­getlenül, s elsősorban a hasonló reklamációk megelőzése végett figyelmeztették az érintett kór­házi osztály dolgozóit, hogy a jövőben még udvariasabb, meg­értőbb magatartást tanúsítsanak a betegekkel szemben. Tóth Ferenc. Kecskemét: A me­gyeszékhely kommunális ellá­tottságával, illetve a kenyérszál­lítás higiéniájával kapcsolatos levele nélkülözi a helyszín konkrét megjelölését. emiatt, sajnos, nem tudunk foglalkozni a közérdekűnek tűnő bejelentés­sel. Tóth László. Soltvadkert: Fel- tételezése helyes, önt, mint egyé­ni gazdálkodót teljes egészé­ben megilleti a pincészetnek át­adott must-, illetve bortermé­se után járó vételár. A kifizető- hely, a soltvadkerti Jóremény­ség Szakszövetkezet jogtalanul vonta le járandósága egy részét. Ügyében fekérésünkre a megyei tanács vb kiskőrösi járást hiva­tala tartott vizsgálatot, s intéz­kedett, hogy mielőbb megkapja a hiányolt összeget. Összeállította: Veiket Árpád műszaki egyetemen tervezték. A lángfúró 2000 m/sec sebesség­gel, rendkívül magas hőfokú lángsugarakat bocsát ki, s fel­olvasztja a jeget, amely a fagyos talajt cement szilárdságúvá teszi. Bevezetőül elmondja: — Járásunk lakossága több­nemzetiségű, háromnegyed része magyar, a többi szerb-horvát és német anyanyelvű. A foglalkozta­tottak nagyobb része a mezőgaz­daságban dolgozik. Kevés még az iparból élők száma. Ebből követ­kezik, hogy a járás nagy részében az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek gazdálkodásának színvonala határozza meg az életkörülményeket. A lakosság hagyományosan vallásos. Ez utóbbihoz, főleg a külsőségekhez való konzervatív ragaszkodás a nemzetiségiek kő­iében az általánosnál erősebb, de bázisa van itt a szektáknak is. Mintegy ezer család tartozik a baptista, adventista, őskeresztény, jehovista. nazarénus csoportok­hoz. A tömegek nagy része vonzó­dik a szocializmus építéséhez, ér­zelmileg kötődik politikánkhoz. Munkáját ebben a szellemben végzi. Az ideológiai nevelés érdeké­ben sokat tettek a járásban A pártbizottság éves munkatervében részletesen megjelöli a marxista világnézet terjesztésének felada­tait. — A községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszerveze­Riadó! l^ejes a Fővárosi Javító es A Szerelő Vállalatnál beta­nított munkás, Nyers, pedig fog­lalkozásnélküli. Mindketten azo­nos felfogásúak: nem szeretnek dolgozni és megrögzött bűnözők, összesen negyvenkét hónapot ültek már tiltott határátlépésért. Azon a napon a kelenföldi ál­lomásnál találkoztak, de már két hónappal előbb eldöntötték, hogy harmadszor is megkísérlik a til­tott határátlépést. Olaszországba tervezték a szökést. — Ne kínlódjunk tovább ide­haza, túlságosan ismernek a rendőrök, nem tudunk lebukás nélkül bulizni — mondta keserű szájízzel Fejes. — Nyugaton jobban feltaláljuk majd magun­kat — fűzte hozzá íztelen vi- gyorral és sunyi tekintettel les­te a többieket. — Egy percig sem érdemes várni, minél előbb, annál biz­tosabb — nyugtázta Nyers a cimborája ötletét. 1. Károly és A. Zaharella — aki Fejessel közös háztartásban él — szintén jelen voltak a be­szélgetéskor, és ők is csatlakoz­tak a szökési tervhez. — A disszidensnek pénz is kell! tek a járási határozatok, állásfog­lalások alapján rendszeresen vizs­gálják a közművelődés helyzetét — folytatja Szabó Imre. — A munka megjavítása éredekében számos határozatot hoztak, vég­rehajtásuk ellenőrzésére vissza­térnek. Világnézetet alakító sze­repe van a könyvnek is. A járás minden községében van könyv­tár, a rendszeres olvasók száma megközelíti a 8 ezret. A könyv­tárak több mint 130 ezer kötet könyvvel rendelkeznek. A külön­böző ismeretterjesztő előadásokon tavaly több. mint 60 ezren vették részt. Megközelítőleg 1500 ilven előadás volt. Szükséges megemlíteni, hogy a sajtóterjesztés hagyományosan eredményes. A pártlao olvasott­sága egy családra vetítve 43 szá­zalék, a legfontosabb napi-, heti- és nemzetiségi lapokat figyélem- bevéve viszont együttesen több. mint 70 százalék az arány. A világnézet alakításában sze­repe van az egyre növekvő jó­létnek is. A javuló életkörülmé­nyek kedvezően hatnak az embe­rek tudatára. Egyre többen kap­csolódnak be a szocialista mun­kaversenybe. öt évvel ezelőtt 42 szocialista brigád csaknem 600 taggal tevékenykedett járásunk­ban, napjainkban már 386 bri­— kiáltotta borgőzös hangulat­ban Károly. — Igazad van! — helyeselték amazok. A három férfi taxiba ült es Gyál községbe utazott. Előbb a tejbolt kirablását tervezték, de féltek, hogy az üzlet közelében lakó rendőr észreveszi őket, s így inkább a községi tanácsházát vették célba. Éjfél volt, csend és nyugalom. A tanácsháza kör­nyékén a rablókon kívül senki nem mozgott. Fejes az egyik iro­da ablakát benyomta és Ká­rollyal behatoltak az épületbe, Nyers pedig az épület előtt fi­gyelt. A tolvajok néhány bank­jegyet, nagymennyiségű üzem­anyagjegyet és illetékbélyeget raboltak el, amiért a Budapest- környéki üzemanyagtöltő állo­másokon nyolcezer forintot kap­tak. A jegyeket a benzinkútke­zelők vették meg jutányos áron. A lopott holmik elárusítása után a rabbik különböző szóra­kozóhelyeken dorbézoltak. Köz­ben Fejes rájött, hogy Károly becsapta őket. Annál ugyanis négyezer forint maradt, náluk meg csak két-kétezer. Karcsit leütötték, a pénzt elvették tőle és a Déli-pályaudvarra utaztak. Zaharellát is magukkal vitték. Budapestről — Dunaújvároson — Solton — és .Kiskunhalason át taxival jutottak el a halárig... Vámosi József, fővárosi taxi­gád több, mint hatezer taggal küzd 'a szocialista cím elnyeré­séért. A marxista világnézet terjesz­tésének sokféle lehetősége van. Csak vázlatszerűen sorol fel né­hányat a járási pártbizottság el­ső titkára. — A világnézetet formáló mun­kánkban nincs helve a bátorta­lanságnak. Minden párttagnak is­mernie kell politikánk összefüg­géseit. Csak az a kommunista tud másokat is eredményesen meggyőzni, aki maga is jól isme­ri a párt célkitűzéseit. Gazdasági építőmunkánkban a fő figyelmet továbbra is a helyi termelési feladatok végrehajtá­sára kell fordítanunk. Járásunk­ban egyik fontos tennivaló a zárt termelési rendszerek elterjesztése. Termelőszövetkezeteinkben ki­emelt feladat a szakosítás, az anyagi és a szellemi erők össze­vonása. a gazdaságok közötti együttműködés Az if júság nevelésénél minden­kor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Vélemé­nyünk szerint a KlSZ-oktatás szervezéséhez több segítséget kell adni_ a helvi pártszervezeteknek. A nők körében és érdekében ho­zott központi, megyei és járási párthatározatok végrehajtása marxista világnézetük alakítását is szolgálja. A pártbizottságnak és az alap­szervezeteknek fontos feladata, hogy felismerjék a káros néze­teket. a kispolgári gondolkodás- mód újratermelődését és ez ellen bátran lépjenek fel. Minden párt­tag érezzen felelősséget a marxis­ta világnézet elsajátításáért és terjesztéséért. —. hangoztatta vé­gezetül Szabó Imre. K. S. sofőrnek gyanússá vált a dolog. Különösen amikor az országha­tárt jelző táblát is meglátta. Ideges lett és ösztönösen kürtöl­ni kezdett. — A határon vagyunk kérem! — figyelmeztette utasait. — Akkor álljon meg! — ri­kácsolta Fejes. Tumbász Bruno és Konkoly Béla — tompái lakosok — az állami gazdaság dolgozói — hin- tóval Járták a határt. Látták az erdőbe vezető műúton robogó taxit és hallották a kürtszót is. — Valami baj lehet — mondta Tumbász mezőőr, Konkolynak. — Menjünk utánuk. — Amikor Fejesék a taxiból ki­szálltak, Vámosi a gázpedálba taposott. A feléje haladó hintó- nál megállt és . Tumbászéknak elmondta az esetet. Vámosi és Tumbász taxival érkeztek az öis- re. Reszkető százados a határ­őröket riadóztatta. Üldöző cso­port indult a helyszínre. Záró és kutatóerők gépkocsival robogtak a határra. Percek alatt megtör­tént a körzet körül zarása. A kiképzőponton Szabó Gyula őrvezető hatalmas leütését tap­solták a röplabda-verseny rajon­gói, amikor Alapi János őrmes­ter riadót kiáltott. Gombos György, első időszakos határőr politikai vizsgára készült a tan­teremben, de ő is meghallotta a parancsot. Szabó őrvezető raja az erdőszegélyen hajtotta végre a kutatást. Gombos a kutató­erők legszélső embere volt és egy vízgyűjtő árok szélén balla­gott. Először hajtott végre ilyen jellegű feladatot. Az ifjú határ­őr akarata ellenére is megtor­pant, amikor az árokban emberi alakokat látott meg. Mintha földbe gyökereztek volna a lábai, öt — tíz másodperc is eltelhe­tett, mire a mögötte haladó raj- parancsnokához fordult. ■ — Mi baj van Gombos határ­őr? — kérdezte barátságos han­gon Szabó őrvezető, aki látta az újonc határőr idegességét. A jobbszárnyon haladó kuta­tócsoportok leálltak. Kiss Ferenc tiszt is a helyszínre érkezett. Együtt fogták el az árokban la­puló határsértőket. Gazsó Béla Politika és gazdaság Vállalatoknál, gyárakban járva sűrűn hallani: ezt vagy azt a kérdést megtárgyalta a pártszervezet, a pártbizott­ság, állást foglalt, határozato­kat fogadott el. A gond csak az, hogy kellett-e, s ha igen, éppen ezzel volt-e szükségés foglalkozniuk a kommunis­táknak? Tény, hogy a jó párt- politikai munka nem része, hanem egyenesen elengedhe­tetlen feltétele az eredményes gazdasági fejlődésnek, de ez a szoros kapocs mindent nem köthet össze! Fölösleges, erőt, időt, figyel-^ met rabló buzgalom, ha úgy véli** a pártszervezet, hogy valameny- nyi ügy sorravétele a dolga. A szerszámüzem egyenetlen tevé­kenysége, a fonoda némely gép­során — föltehetően beállítási hibákból származó — megnöve­kedett selejt, az állattenyésztési telepek egészségügyi állapota nem kíván közös elemzést, ál­lásfoglalást, hivatalosabban szól­va önálló napirendi pontot. Részletkérdések ezek, s tárgya­lásuk fontosabbtól terelheti el az érdeklődést. A részletek boncolgatása ugyanis fölmenti a gazdasági ve­zetőt az önálló, felelős cselek­véstől, mert hiszen ő „a párt- szervezet útmutatásait követte”. Magyarán mondva, restségre ne­vel ez a módszer, az egyszemé­lyi vezetés sokféle előnyének el- sikkadására. Miért, hogy mégis sűrűn meglelhetjük? Azért, mert a pártszervezetek még nem vá­lasztják el egymástól kellő ha­tározottsággal azokat a feladato­kat, amelyeknél nélkülözhetet­len a kollektív gondolkodás, azoktól, amelyek végrehajtásakor a kommunisták egyéni fellépé­se, személyes példamutatása — vagy véleménye — is elegendő. Gondolatmenetünkből kiolvas­ható. hogy az első lényeges moz­zanat a pártpolitikai munka és a gazdasági tevékenység egysé­gének kovácsolásakor a „menet­rend”, azaz a fontsabb, áljp.tná- sok s azok sorrendjének meg­állapítása. E miatt1 nem ftífmá- lis aktus a félévi vagy éves munkaterv kialakítása, jóváha­gyása, hanem nagyonis tartalmi teendő. Ha a munkaterv megra­gadja a csomópontokat, így pél­dául a vállalati stratégia és tak­tika távlati bevonásait, a bérpo­litika elveit, a munkaszervezés rendszerét, a népgazdasági és a helyi érdekek minél jobb egyez­tetésének módozatát, akkor már­is létrejött az egészséges mun­kamegosztás. a zavaró párhuza­mosságok elkerülésének lehető­sége. Nem egyszerű feladat eliga­zodni az elvégzésre váró felada­tok sűrűjében, mert majd' min­denütt tapasztalhatjuk, az egy­másra torlódó teendők újra meg újra kísértésbe viszik a pártszer­vezetet, hogy sodródjon azok­kal. E sodródás jele a formális megoldások előtérbe kerülése, a lényegtelen dolgokról órákig vi- tázgató értekezletek összehívása, a napirendi pontok megállítha­tatlan gyarapodása, a jelentések oldálszámának növekedése, a tet­szetősen hangzó, de a lényegre még gyertyafényt sem vető gyű­lések megrendezése. Ilyenkor ugyanarról ugyanazt szinte ugyanazok hallják, s aligha meg­lepő, hogy maga az ügy sem­mit nem jut előbbre. Ahol a koncepció, a középtávú terv legfőbb célkitűzései fölött zajlik a vita, ahol nem a bér- fejlesztés egyes személyeknek adott forintjait, hanem az elve­ket, a feszültségek okait taglal­ják a kommunisták, ahol egybe­esnek a szavak és a tettek, ott föl sem merülhet az a dilemma, vajon mi áll előbb a sorban, a politikai cél vagy a gazdasági ér­dek? Ugyanabban a sorban álló dolgok ezek — persze, a helyes értelmezést mindenkor feltéte­lezve —, s nem megalkuvó, az­az elveket félretoló egyezteté­sük rejti a megoldást, hanem a minél rövidebb, egyenesebb utak meglelése. Ezeknél adódhatnak váták, felfogásbeli különbségek a pártszervezet és a gazdasági vezetők között — s ilyenkor a területi pártszervek segítsége, elvtársi „közbeavatkozása” ter­mészetes —, de az a fő, hogy ugyanazt akarják. A hatékonyabb gazdasági munkát, amit a politikai útrryi- tatás tölt meg értelemmel. A cél­ratörőbb politikai tevékenységet, amihez a gazdasági haladás szál­lítja a bizonyító erejű tényeket. Politikai és gazdasági munkálko­dás egységét tehát, mert ez az egyetlen lehetséges alapja a tar­tós, mindenkinek többet adó eredményeknek. Mészáros Olló LÁNGFÚRÓVAL ÉSZAK JEGE ELLEN Gépesített bokorirtás A Szovjetunió szűzföldjein sok munka vár a képen látható bokorirtó berendezésre, amelyet a száz lóerőn felüli teljesítményű lánctalpas traktor­ra szerelnek rá. Az ék alakú vágó- és tolóelőtétet hidráuli!kus „izmok” emelik vágy süllyesztik a te­repviszonyoknak megfelelően. A traktor vezetőjét és a motorházat erős csővázias keret védi meg a ledőlő szálfáktól. Ha befejeződött az irtás, a trak­torra tuskószedő berendezést lehet kapcsolni a bo­korirtó előtét helyére, de tolólapáttal akar bul­dózerként is használható ez a sokoldalú erőgép. Válaszolnak az illetékesek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom