Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

1913. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 3 A BÉKE TENGERÉN Stralsund, Hiddensee, Rügen, Sassnitz Greifswaldtól északnyugatra -van Stralsund, a Rügen-sziget „bejárata”. Rostock és Wismar utáiv az NDK legnagyobb kikö­tője. Nevezetes, régi város, sok szép gótikus épülettel. Nagyobb arányú fejlődése a XIII. század­tól kezdődik, amikor a Hanza- városszövetséghez csatlakozott. A város legszebb és legismer­tebb műemléke a XIII. század­ban épített, pompásan tagolt homlokú gótikus városháza. Bel­ső udvara az első emelet szint­jén kiépített körfolyosóval gyű­lések tartására tette alkalmat eá. Az udvar felőli részen talál­juk a fasizmus áldozatainak em­léktábláját, valamint II. Gusztáv Adolf svéd király mellszobrát annak emlékére, hogy a nagy svéd király a városban hossza­szat egyik központja. Halászflot­tája majdnem 200 hajóból áll. Halkombinát jp második az NDK-ban, halfeldolgozó üzeme pedig napi 30 tonna halat tud feldolgozni. Részt vettünk egy délelőtti négyórás hajókiránduláson északi irányban a híres kréta- szirtek mellett. A nyílt tenge­ren nyugatra kanyarodtunk a sziget és egyben az NDK leg­északibb pontjáig, az Arkona- fokig, amelynek krétafalai a napsütésben csillogtak. Délután Stubbenkammerba autóztunk el, és megnéztük a sziget egyik lát­ványosságát, a kiugró königstuhlj ßziklatömböt. Este Stralsundon keresztül tértünk vissza Greifs- waldba. Kiss István • Stralsund híres műemléke: a soktornyú városháza. san időzött. A városképhez hozzátartozik a két és fél kilométer hosszú Rügendamm, a Rügen-szigetét a szárazfölddel összekötő gáthíd a vasúti és közúti forgalom lebo­nyolítására. Hajógyára (Volks­werft) nagyon nevezetes. Stralsundból szép hajókirán­dulást tettünk Hiddensee-szige- tére. Ez a sziget Rügen nyugati partja mellett húzódik észak- déli irányban. A kirándulók pa­radicsoma ez, a teljes nyugalom és a csend szigete: a járműve­ket kitiltották róla. Települései közül legjelentősebb a leg­északabbra fekvő Kloster város­ka. Gerhard Hauptmann német író élt itt, és itt is halt meg. Lakóháza ma emlékmúzeum. Klostertől északra a dornbachi dombokról (világítótorony is van ott) belátható az egész kis sziget, sőt a háttérben kirajzo­lódnak Stralsund, templomainak jellegzetes körvonalai. Rügen-szigetének megismeré­sére egy egész napot szántunk. A félszigetekkel, földnyelvekkel, öblökkel tagolt sziget majdnem 1000 négyzetkilométer területű. Leghíresebb városa Sassnitz. Ez egyben az NDK legészakibb vá­rosa. Innen indul ki a teher- és személyforgalmat lebonyolító komphajójárat a svédországi Trelleborg felé. Kikötőjében megcsodáltuk Európa legkorsze­rűbb emeletes komphajóállo­mását. Sikerült végignéznünk, hogyan rakodik ki és be a svéd „Götaland” vasúti komphajó. A földszinten" 5 vasúti sínpár nyel el egész tehervonatokat, az „emelet” pedig a kiutazókat és az autókat eltértek a írásos ismertetőkhöz folyamod­tam. A jelenleg Wamemündé- ből a dániai Gedser felé közle­kedő „Sassnitz” komphajó befo­gadóképessége, a nyomtatott ismertető alapján, 1000 utas, 40 .autó és 34 vasúti teherkocsi. Sassnitz a nyíltteíigeri halá­é Stralsund városa és a Fehér Flotta kikötője. • Sassnitzban éppen rakodik a „Götaland” svéd vasúti komphajó 4300 tanyát villamosítanak 1974-75-ben A Bács-Kiskun megyei Tanács Tervgazdasági Bizottságának ta­nyapolitikai szakbizottsága Sán­dor Béla ÉKV-osztályvezető el­nökletével tartott ülésén jelentést hallgatott meg a megyei pártbi­zottság és a megyei - tanács 1971 decemberében — a tanyai lakos­ság életkörülményeinek megjaví­tására — hozott határozatának végrehajtásáról. A szakbizottság megállapította, hogy a tanyai la­kosság ellátásának javítására igen fontos intézkedéseket tettek az illetékes szervek. Befejeződött többek között a tanyai iskolák villamosítása. Több mint 1200 ta­nyai iskolás kollégiumi elhelye­zésére megkezdődtek az építkezé­sek. Egy év alatt ezer tanyát vil­lamosítottak, és számos intézke­dés történt a közlekedés, a keres­kedelmi és egészségügyi ellátás fejlesztésére. Ezután a szakbizottság vélemé­nyezte a megyei tanácsnak azt a felméréssel és tervezéssel kapcso­latos intézkedését, amelyet a ta­nyai lakosság életkörülményeinek további javítására ez év július / 16-án hozott. A felmérést szep­temberben, a tervezést pedig no­vemberben fejezik be, amit a megyei tanács még ebben az év­ben megtárgyal; hogy az V. öt­éves tervbe beépíthesse. Az elkö­vetkező időszakban a legnagyobb fejlődés a tanyai kollégiumok építése és a tanyák villamosítása terén várható. 1974—75-ben Bács- Kiskun megyében 4300 tanya villamosítását tervezik, részben lakossági erőforrásból, részben tanácsi támogatásból. Jövőre 2350 tanyába vezetik be a villanyt, mintegy 35 millió forintos költ­Rönkvár a Tisza Rönkvárral gazdagodik a ti- szakécskei úttörőtársadalom Miskó István tanácselnök kez­deményezésére, Miháczi Imre út­törőcsapat-vezető tervei alapján. A diósgyőri vár mintájára ké­szülő, egy fő- és négy mellék­bástyából álló „erődítményhez” partján a nyárjasi erdészet adja ked­vezményesen- az anyagot. A ki­vitelezést a helyi tanács köz­séggazdálkodási üzemének asz­talosai végzik társadalmi mun­kában a Tisza-parton, s a mun­kában segítenek a pajtások is. A. T. S. A halasi csipke Kalocsán A IV. Duna menti folklórfesz- tivál keretében két kiállítást nyit meg vasárnap délelőtt 11 órakor Kalocsán, a Petőfi Sándor Műve­lődési Központban Vorák József kiskunhalasi múzeumigazgató. Az országos csipkekiállítás, valamint a. néprajzi és népművészeti fotó- kiállítás augusztus végéig, na­ponta 10—ÍZ es 14—18 óra között tekinthető meg. Hét végi pihenőhelyek a Duna-Tisza közén Nyaralók, hétvégi pihenőhe­lyek kialakítására nagyszerű le­hetőséget kínálnak a Duna—Ti­sza közi természetes tavak, for­rások. Az adottságok hasznosí­tását 1960-ban kezdték meg Bács-Kiskun megyében, s azóta a helyi erők bevonásával a nyaralótelepek egész sora ala­kult ki a sík vidéken. Eddig a legtöbbet a Szelidi-tó környéké­nek rendezésére költöttek. A helyi tanácsok felmérték a pihenésre alkalmas lehetősége­ket, s elkészítették a távlati ter­veket. Baján, az úgynevezett Pandúr-szigeten nemzetközi kempinget építenek, a megyét átszelő főbb országutak mentén pihenőparkokat alakítanak ki és vendégfogadókat építenek. Több műtrágya - javuló terméseredmények A nyári és az őszi betakarí- tású növények országszerte ked­vező terméskilátásait a szakem­berek részben annak tulajdonít­ják, hogy a mezőgazdasági ter­melők az év első hat hónapjá­ban még egyetlen évben sem használtak fel annyi műtrágyát és növényvédő szert, mint idén januártól június végéig. 1973 első félévében — az elmúlt év azonos időszakához képest — az AGROTRÖSZT vállalatai 22 százalékkal több műtrágyát hoz­tak forgalomba, ami azt jelenti, "hogy hat hónap alatt 2,8 millió tonna talajerőpótló anyagot ad­tak el. A legnagyobb volt az érdeklődés a nitrogénműtárgya iránt, ebből 1,4 millió tonna fo­gyott. A tavalyinál jobb volt az ellátás foszfor- és kálium­műtrágyából is. A vegyianya­gok elősegítették a gabona fej­lődését és — amint az a nyári határszemléken máris lemérhe­tő — a kukorica növekedésére is igen jó hatással voltak. A minden eddiginél jobb műtrágyázással párosuló nö­vényvédelem is megtette a ma­gáét a terméseredmények ja­vítására. Bár a kora tavaszi hó­napokban késtek az esők, emiatt a növényvédő szerek nem oldód­tak fel, és így hatásukat sem fejthették ki, a szakemberek mégis úgy találják, hogy az is­mételt vegyszerezés hatására aránylag gyommentesek és egészségesek a növények. Ro­varirtó és gombaölő szerekből az igényeket kielégítették, s több mint 10 százalékkal több növényvédő szert adtak el hat hónap alatt,' mint egy évvel ko­rábban. Néhány készítményből hiány van; a lisztharmat elleni védekezéshez a termelők hiába keresik a tőkés- importból szár­mazó kolloid-kén készítménye­ket, nincs belőlük elegendő. Eze­ket azonban jól helyettesíti a hazai gyártmányú Fundazol, amelyből minden igényt kielé­gítenek az AGROKER-vállala- tok. A KÖJÁL egyes hazai gyártású rovarölő szerek ki­sebb tételekben való forgal­mazását nem engedélyezi — ezeket a vegyianyagokat csak a nagyüzemekben lehet felhasz­nálni —, ezért a kereskedelem most más típusú, folyékony ké­szítmények forgalomba hozata­lát tervezi. Ezekkel tökéletesen helyettesíteni tudják majd a ház­táji termelők a kiskereskedelmi forgalomba hozatalra nem en­gedélyezett vegyszereket. A gazdaságok a korábbinál több műtrágyaszóró gépet vá­sároltak. Az év első hat hónap­jában több > mint ezer berende­zést adtak el az AGROKER-te- lepek. A másik típusú, az NDK- ból importált műtrágyaszóró adapterből nem volt elegendő a raktárakban, ezért a Hódmező­vásárhelyi MEZŐGÉP Vállalat kialakított egy újabb berende­zést, amely tehergépkocsihoz szerelhető, s ugyanolyan mun­kára használható fel, mint á* NDK-beli gép. Ennek a műtrá­gyaszóró adapternek a szállítá­sát a vállalat a negyedik ne­gyedévben kezdi meg. (MTI) Szakfelügyelet a könyvtárakban ÚJ FILMEK és a művelődési otthonokban a képernyőn Ellengőz Mint — sajnos — máshol is, Kecskeméten szintén hallat-láttat magáról a városszépitési mozga­lommal ellentétes buzgalom, a városéktelenítők kártevése. Ha el­enyésző kisebbségben vannak is a rendet, szépet, tisztaságot be­csülőkkel szemben, működésük mégis sokba kerül. A maguk ot­romba módján ugyancsak a köz­pénz herdálói. A rombolókra, vandálokra, kalótyákra gondo­lunk. Akik évente félmillió fo­rint körüli összeget lopnak el su­nyi pusztításaikkal a megyeszék­hely szépítésére szánt pénzből. ök a gyermekjátszóterek fel­szereléseinek rongálói. Többnyire a kisgyerek korból jól kinőtt le­génykék. akik rendszerint az éj sötétjét használják ki eszeveszelt- ségük kiélésére. Hármasával szálliák meg a lán­coshintákat, s dradalüvöltéssel hullnak egymásra, mert hisz’ a lánc a túlterheléstől elszakad. „Rendeltetésszerű’’ kis tréning után „dugóhúzóba” csavarják a libikókákat, míg el nem törnek. Viccből. — vagy talán. hóvégi. gyorssegélyre — kifűrészelik a fém-mászóberendezések kitámasz­tóit. tartószerkezeteit. Elviszik a mászórudakat, annak ellenére, hogy azokat — előrelátásból és a rossz tapasztalatok alapján — már nem is fából, hanem egye­nesen vasból készítik mostaná­ban. Hogy hol történtek ilyenek? A Vasútkertben. Erkel utcában, Te- mes téren, — hogy ne mondjunk mást. Az meg városszerte „divat”, hogv elemelik a kertipadok ülő­kéit és háttámláit. Lehet, hogy azért is. mert mint. deszkának is megvan a jó értékük. Egy-egy ülőke és támla 200. illetve 150 forintjába kerül a városnak. S ha már a csővel, vassal, deszká­val összefüggésben holmi piszkos anyagiak is vezérlik a barbár ke­zeket, — bizonyára akkorieszünk tárgyilagosak, ha az elkövetők korhatárát nem szűkítjük le a szorosan vett ifjúságra. f. fi • Rügen szigetének egyik ne­vezetes, krétasziklájá, a KS- nigstuhl. A rontó szenvedély azokat is elkapja, akiknek — úgymond —. rég benőtt — benőhetett volna — a fejük lágya. Ki ne látott volna még össze­rugdalt, -görbített sarokvédő rá­csokat, leszaggatott lánckorláto­kat a városközpontban éppúgy, mint a Leninvárosban? Vajon minden a gyerekek „kezemunká- jára” vall? Láttak már korosabb duhajokat is áthengerbuckázni ezeken, s utána a „megbosszuló” dühödt tiprást. Pedig ezek az esz­közök éppen a gyalogosok védel­mét szolgálnák. S míg el nem felejtjük... Ugye milyen hangulatosak, látványra is lélekvidítók a kék-fehér-piros új — vagy újra festett — kerti pa­dok városszerte. Gondolták-e, hogy ezekből is lába kelt már egyiknek — suttyomban az éj leple alatt. Feltehetően nem lenne egy tel­jes idényen át nyersanyag gondja a konzervgyárnak, ha az a ren­A közművelődési könyvtárak é.s a művelődési otthonok munkájá­nak felügyeletét — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — újonnan szabályozta a művelő­désügyi miniszter. Az utasítás ha­tálya — tekintet nélkül az intéz­mények fenntartóira — kiterjed valamennyi közművelődési könyv­tár, továbbá művelődési otthon általános felügyeletére és szak- felügyeletére. A felügyelet célja: az egységes művelődéspolitikai célok, valamint az intézmények munkájára vonatkozó jogszabá­lyok és szakmai állásfoglalások érvényesülésének segítése, gya­korlati megvalósulásuk ellenőri­zése. A felügyelet egyúttal az in­geteg borsó egyszerre begyűlne az udvarára, amennyit már egye­dül a sajtó is — falra hányt, például a parkrongálóknak cí­mezve. Hogy mondják már, az istenért, a kedves gépkocsitulaj- donosok: miért parkolnak az ut­cák, lakótömbök pázsitján — a Leninvárosban. a Zalka Máté, Fürst Sándor utcában, az Árpád körúton, a Schönherz Zoltán té­ren s másutt — autóikkal, mi­kor egészen a közelben ott az arra alkalmas, füvetlen terület?! Nem, és nem! Az őskonoknak csak a park jó! (Érdekes volna utánanézni, hányán tartottak már közülük megrázó előadást a kör- nyezet-szennveződés félelmetes következményeiről.) Jó, értjük, mindenki azt sze­retné, ha kocsija az ablaka alatt lenne. De — örvendetesen — annyi autó van már, hogy ez mindenképp hiú ábránd, s egy­re reménytelenebb óhaj. Meg ráadásul: hányán tartanak rend­szeresen autómosó, -szerviz é.s generáljavítás-bemutatókat ugyancsak a park füvén. A vegy­szerek kiégetik a zöldet, s az el­járás csalornaigénybevételi tézmény vezetésének munkáját is támogatja, előmozdítja az intéz­ményekben folyó művelődésügyi tevékenység fejlesztését. Az intézmények általános fel­ügyeletét a megyei városi, váro­si, továbbá a fővárosi kerületi tanácsok illetékes szervei, illető­leg a járási hivatalok látják el. A szakfelügyelők megbízása és munkájuk irányítása — vala­mennyi intézményre vonatkozóan — a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődés- ügyi feladatot ellátó szakigazga­tási szervének a feladata. Az utasítás hatályba lépett. szempontból is szabálytalan. Ügyszintén jogtalan a vízhasz­nálat a kocsimosásra. De talán, talán kezd már moz­dulni valami az emberekben. Pó­lyák Péter, a Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üze­mének vezetője tisztelettel szólt azokról a gépkocsi-tulajdono­sokról, akik a Zalka Máté utca és a Halasi út közötti lakótömb előtt társadalmi munkában kő­zúzalékos burkolatú parkolóhe­lyet építettek. Igen sok dicsérőt, szívmelen­getőt mondott a „Tiszta, virágos Kecskemétért” indult mozgalom eredményeiről is, de arról leg­közelebb szóljunk. Ezúttal az kívánkozott ki belőlünk, amit a „városéktelenítő buzgalom”-ról hallottunk, s tudtunk saját ta­pasztalatból is. Hogy felhívjuk a társadalom, a rendőrségi szervek figyelmét: továbbra is oda kell figyelnünk, s le kell csapnunk azokra a kezekre, amelyek egy nagyszerű mozgalom kibontako­zásakor az „ellengőzt” kapcsol­nák be. Tóth István Augusztus filmműsora kellemes szórakozást ígér a tv-nézőknek. Ebben a hónapban indul Ország­utak címmel egy új, ötrészes NDK-filmsorozat, amelynek ese­ményei a második világháború előtt kezdődnek, a fasiszták által megszállt Lengyelországban foly­tatódnak, majd bemutatják egy NDK-beli falu háború utáni első évtizedének fontosabb fejezeteit. A Kozincev-sorozatban a Hamlet és a Don Quijote után egy ugyan­csak klasszikus számba menő al ­kotást vetítenek, á Shakespeare- dráma nyomán készült Lear ki­rályt. Magyarországon is megje­lent és a közkedvelt regény Harper Lee műve. a Ne bántsátok a fe­kete rigót. Ennek a filmváltoza­tát ugyancsak a következő hetek­ben láthatjuk Gregory Peckkel a főszerepben. A könnyebb szórakozás hívei­nek szerez örömet a „Papa. ma­ma. ő, meg én”-sorozat két újabb folytatása „Papa. mama, a fele­ségem, meg én”, valamint a „fe­leségem, a fiam, meg én” című francia produkció. A Favorit cí­mű francia komédiában ismét láthatjuk Fernand Gravey-t és Jean Richard-ot. Üj epizóddal jelentkezik augusztusban az Arsene Lupien- sorozat. Címe: A zöld szemű lány. NSZK-operaíilm a Bajazzók. A gyerekeknek bizonyára örömet szerez az „Adj pacsit, pajti!” cí­mű kalandos szovjet produkció. A kísérleti 2-es műsoron vetí­tik a Gyilkoljuk meg Vivaldit! című angol tv-játékot, amely négy emberről szól, akik meg­próbálnak saját erkölcsi normáik szerint élni. ' Azonban az így el­nyert „szabadság” ellenére is sor­suk a boldogtalanság. A film fő­szerepét a kitűnő angol színésznő, Glenda Jackson alakítja. Ugyan­csak itt kerül képernyőre a Ná­poly, a Nap városa című olasz dokumentumfilm, a festői olasz tájról. Az Exkluzív című NSZK bűnügyi történet egy tökéletesnek látszó rablúsi terv csődjéről szól. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom