Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Gépesített növénytermesztés, batériás sertésnevelés Kezdeményezések a borotai Egyesülés Termelőszövetkezetben Fejlődő nemzetközi kapcsolatok A borotai Egyesülés Termelőszövetkezet csaknem 10 évvel ezelőtt alakult a Piros Alma és a Vörös Október Termelő- szövetkezet területén. Jelenleg majdnem 3 ezer hektáron gaz­dálkodik és 450 családnak ad kenyeret. Talajadottságai vál­tozatosak. A Borota és Jánoshalma közötti vidék sajátossága, hogy a bácskai fekete föld itt csap át a Homokhátságba. A szövetkezet területének 60 százaléka homok, emiatt a ked­vezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik. A vezetőség a tagsággal összefogva nagy erőfeszítéseket tesz a gazdálkodás fejlesztéséért, a hozamok növeléséért. Szá­mos kezdeményezés történt az utóbbi években annak érde­kében, hogy a legkorszerűbb termelési módszereket bévezes- sék az egyes ágazatokba, főként az állattenyésztésbe. Sokat tettek a munkafeltételek javításáért. Az utóbbihoz tartozik a fizikai munka terheinek csökkentése, a géppark fejlesz­tése, növelése, rendszeres havi munkabér fizetés, a szabad szombat bevezetése, az állandó üzemi konyha. Tavaly óta a tanyavilágban levő termelőszövetkezet központját mind a két községhez műút kapcsolja. A termelőszövetkezet kezde­ményezésére, jelentős társadalmi munka segítségével építet­ték ezeket az utakat, Jánoshalmára már rendszeres buszjárat is van. A tanyák nagyrészét villamosították. A változó életkörülmények, a korszerűsítés, a technika fej­lődése vonzza a kívülállókat, az alkalmazottakat is a közösbe. Tavaly 53 taggal gyarapodott a gazdaság, nagyrészt fiatalok­kal. A dolgozó tagok átlagéletkora 45 esztendő. Az elmúlt évben sokat lépett előre a termelőszövetkezet. A halmozott termelési érték megközelítette a 90 millió fo­rintot. Az idén csaknem 100 millió forintra számítanak. A termelőszövetkezet közös vagyona kereken 140 millió forint. Ezek után nézzük meg köze­lebbről a szövetkezet gazdálko­dását. A szántóföldi növénytermesz­tésben a szakosítást már koráb­ban megoldották. Fő növényeik a gabonafélék és a kukorica. Termesztésüket teljesen' gépesí­tették. Bár megoldott a nagyüze­mi kukoricatermesztés, de to­vább akarnak haladni. Szó van arról, hogy belépnek az úgyne­vezett nádudvari kukoricater­mesztési rendszerbe. A magyar és a jugoszláv hibrid fajtákból az elmúlt öt év alatt több mint 60 mázsa termést értek el hektá­ronként, májusi morzsoltban számítva. Mintegy 800 hektáron termel kukoricát az üzem. Az egész termést a saját állomány takarmányozására használják fel, Hasonlóképpen a takar­mánygabonát is így hasznosít ják. Szükséges hozzátenni, hogy saját szárító üzemükben végzik a gabonák és a kukorica víztar­talmának csökkentését. MaguK állítják elő a takarmánytápokat is. Erről a későbbiekben még szó lesz. A homok hasznosítására már az előző években szőlőt és gyü­mölcsöt telepítettek Tavaly ez az ágazat a tervezettnél 1 millió forinttal produkált többet. A ter­melőszövetkezetnek 100 hektár nagyüzemi telepítésű termősző­lője és mintegy 100 hektár szór­vány szőlője és gyümölcsöse van. Az elképzelések szerint 200 hek­táron telepítenének még a kö­vetkező esztendőkben új ültet­vényeket. Be akarnak kapcso­lódni a kormány által meghir­detett jzőlőtelepítési programba. Természetesen ezt egyedül a szö­vetkezet nem tudja megoldani, megfelelő állami támogatásra van szükség és kedvező hitele­zési feltételekre. Az üzemi gyü­mölcsösök közül már terem az 50 hektárnyi törpealmás. A termést a MEZÖTERMÉK szövetkezeti közös vállalattal együttműköd­ve a saját 67 vagonos hűtőházá­ban tárolja a közös gazdaság. A bor egy részét saját, üzlet- hálózatában értékesíti. Baján, Győrött és Budapesten összesen 7 poharazója, illetve bisztrója van a gazdaságnak. Valamennyi üzletet a szövet­kezet építőbrigádja létesítette, ügyelve arra, hogy kulturált kö­rülmények között történjen a fo­gyasztók igényeinek kielégítése. Másszóval korszerűek ezek az üzletek, a forgalom kielégítő, a vendégek elégedettek, a jól ke­zelt alföldi borokkal és a tájjel­legű ételekkel. A hét üzlet forgalma évente 10 millió forint körül van. To­9 Elszállítás előtt a peescnyebaromfi-állomány egy része • Távlati kép a sertéstelepről vábbi hálózatbővítésről tárgyal­nak. Kapcsolat alakult ki Bu­dapest VIII. kerületének tanácsi vezetőivel, akik egy-két üzlet nyitását igényelnék. A VIII. ke­rület Kecskemét város testvér* kerülete és ezért is szeretnék fejleszteni a kapcsolatokat. A borotai Egyesülés borai ugyanis országszerte ismertek. Számos versenyen értek el kiváló helye­zést. Legutóbb a Keszthelyen tartott országos termelőszövetke­zeti borversenyen a tavalyi mus- kotályos boruk nyert aranyér­met. Legfigyelemreméltóbb eredmé­nyeket az állattenyésztésben ér­ték el. ( r Jelentős beruházást valósítot­tak meg a szakosított sertéste­lep megépítésével. 1971. január 2-án adták át az 52 millió forint költséggel létesült kombinátot. Az Iparszerű Sertéstartó Gazda­ságok Közös Vállalatának ta­pasztalatai alapján építette sa­ját brigádjuk. A telep kocaállománya meg­haladja a 560-at. Az idén 6800 hízott sertést szeretnének értéke­síteni, jövőre pedig már tízezret. A malacok 56 napos korukig maradnak, a fiaztató kutrieájá- ban majd a hizlaldába kerülnek és általában 166 napos koruk­ban érik el a 100 kilogrammos súlyt. Az első félévi tenyésztési eredmények kedvezőek. Sikerült minimálisra csökkenteni az el­hullást. Ez év első hat hónapjá­ban 2259 hízott sertést értékesí­tettek. A kedvező eredményeket úgy sikerült elérni, hogy szigo­rúan betartják az állategészség­ügyi rendszabályokat is. A te­lepre semmiféle jármű nem jö­het be. A dolgozók munkába ér­kezéskor a fekete öltözőben le­vetkőznek. majd a termelőszö­vetkezet által rendelkezésre bo- csátott fertőtlenített munkaru- v hóba öltöznek. A telepnek saját mosodája is van. A felvásárló vállalat gépko­csijai az úgynevezett fekete ud­varon rakodnak- A hízoft sertése­ket a rakodóhoz konténerben szállítják. A fejlődésben nincs megállás, a technika naponta halad előre, így van ez még egy olyan mo­dern iparszerű tenyésztőtelepen is, mint a borotai. Űj kísérlete­ket vezettek be a sertések nö­vekedésének, hizlalásának meg­gyorsítására. Tíz fiaztató kutri- cában egyszintes malacnevelő batériákal építettek be. Az ered­mények máris jobbak, mint a hagyományos kutricákban. Ezért a következő esztendőben emele­tes batériákat szándékoznak épí­teni. Milyen előnyökkel jár ez a módszer? Abban a kulrieában ahol eddig tíz malacot neveltek 28-tól 56 napos korukig, most a batériás megoldás segítségével 20-at tudnak nevelni. Természe­tesen ha emeletet építenek rá. akkor 40 jószágot nevelhetnek ugyanakkora területen. A süldő kevésbé tud mozogni, eredmé­nyesebbé válik a takarmányo­zás. Jobbak, higiénikusabbak a tartási körülmények is a rács­padozat miatt. Az «említetteken kívül előnye ennek a módszernek, hogy a fiaztató kutricákat jobban ki tudják használni, ami lehetővé teszi, hogy aránylag kis beru­házással évente 8500 helyett 12 ezer hízót adjon a telep. Érdemes szólni a takarmányo­zásról is. A telep évi táptakar­mány szükséglete csaknem 300 vagon. Ezt saját keverőüzemük- • ben állítják elő. Még koncentrá- tumot sem vásárolnak, csak az egyes komponenseket. A malac­neveléshez szükséges indító takar­mányt is saját receptjük alap­ján készítik. Egy jellemző szám: az elmúlt esztendőben 1 kilo­gramm súlygyarapodáshoz 3,6 kilogramm takarmányt használ­tak fel. A tenyésztő épületek­ben a tápot nedvesen, vályúból vagy etetőkagylóból adják. Csak a szopós malacok kapják szára­zon a takarmányt. A telepen három fajta keresz­tezéssel próbálják javítani az állományt. Nagyrészt sonkaser- téseket értékesítenek. Ebben az esetben igen lényeges, döntő té- nvező a szalonna vastagsága. Az eddig átadott hízók kiválóan megfeleltek a követelmények­nek. Említést érdemel, hogy az országban itt alkalmazták elő­ször a szalonna vastagságának ultrahanggal történő mérését. Megoldották a trágya haszno­sítását, illetve gyors feldolgozá­sát is. Nagy szívóképességű anyagokkal — szalmával, lőrék­kel, tőzeggel, törköllyel — ke­verik. — ily módon naponta 15 —20 vagon jó minőségű „talaj- zsírozót” nyernek. Másik fontos állattenyésztési ágazatuk a baromfitenyésztés. Az idei tervük magasabb, mint a tavalyi. Több mint félmillió pe­csenyebaromfit szállítanak a szerződés alapján a Baromfifel­dolgozó Vállalat kiskunhalasi gyáregységének. Negyvenkilenc nap alatt 1,40 kilogramm átlag-'1 súlyt érnek el a jószágok. Az elhullás minimális, egy év alatt nem haladja meg a két és fél százalékot. A naposcsibéket a Hunnia Hybrid nevű közös vál­lalattól vásárolják. A csirkenevelés erre a célra átalakított régi épületekben tör­ténik, melyekből négy teljesen gépesített. Két szinten történik a nevelés. Egy épületben 14 ezer jószág van. ezt a létszámot egv műszakban egy ember gondoz­za. A takarmányozás a baromfi- tenyésztésben is a saját keverő­ben előállított táppal történik. A csirkenevelés évi táptakar­mány szükséglete 180 vagon-Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2.5 • Süldők a batériában kilogramm tápot használnak fel. Az elkövetkezendő években növelik a pecsenyebaromfi lét­számát. Évente 1 millió darabot szeretnének értékesíteni. Fontos melléktevékenységük a társasházak, középületek építése. Természetesen az 50 személyből álló építőbrigádjuk mezőgazda­sági-üzemi épületeket is létesít, elsősorban a termelőszövetkezet számára. Évente 10 millió forint termelési értéket produkál ez a brigád. Többek között a saját sertéstelepükön 1 millió forint értékű fenntartási munkát vé­geztek. A közös és a háztáji gazdasá­gok között szoros kapcsolat ala­kult ki. A háztáji bizottság az elmúlt esztendőben szorgosan tevékenykedett. Segítették a kis­gazdaságok takarmányellátását, az állatok értékesítését. Említés­re méltó kezdeményezés a ház­táji gyümölcsösök telepítése. Ezt a tagok saját költségükre végzjk ugyan, de a területet — térítés nélkül — a termelőszövetkezet adja. Az akciót tovább bővítik, mivel a szórvány telepítésű sző­lők és gyümölcsösök már elöre­gedtek, s a pótlási csak ily mó­don lehet megoldani. Az új te­lepítések nagyüzemileg rnűvel- hetők. a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő sor- és tőtá­volságokra kerülnek a szőlőtő­kék és a gyümölcsfák. Az előrehaladás egyik feltéte­le a megfelelő szaktudás. A ter­melőszövetkezet vezetőségéből tízen végeztek egyetemet, illet­ve főiskolát. Az eredmények elérésében je­lentős szerepe van a munkaver­senynek is. Ez mindössze két- három éves múltra tekint vissza a szövetkezetben, de hatása megmutatkozik a termelés min­den területén. A szövetkezei versenybizottsága az elmúlt esz­tendőben is rendszeresen érté­kelte az eredményeket. Szóljunk a nemzetközi kap­csolatokról is. A jugoszláviai Vajdaságban levő Zentai Mező- gazdasági Kombináttal szoros kapcsolatban van a termelőszö­vetkezet. Nyaranta egy-egv kül­földi egyetemista tölti itt a ta­nulmányidejének egy részét, üze­mi gyakorlatra eljön a gazda­ságba. Az előző években a ber­lini Humbold egyetemről jött eg.v-egy diák. Jelenleg Párizstól 40 kilométerre levő Grignonból var üzemi gyakorlaton egy fia­talember, az Institut National Agronomie hallgatója, alti rend­kívül nagy elismeréssel nyilat­kozott rövid ittléte alatt is a kö­zös gazdaságról. Ugyanúgy, mint azok az újságírók, akik tavaly itt jártak. Az elmúlt esztendő­ben ugyanis a Budapestre akk reditált sajtótudósítók látogatást tettek a termelőszövetkezetben. Napjainkban beszámoltak a ta­pasztalatokról és még a legelfo- gultább nyugati laptudósítók is elismeréssel nyilatkoztak. A termelés legújabb tapaszta­latairól oly módon is értesülnek, hogy igyekeznek hozzájutni a korszerű módszerek leírásához. Ennek egyik lehetősége a szak­folyóiratok olvasása. Több fran­cia és német nyelvű szakmai fo­lyóiratra fizetnek elő. Ezeket házon belül fordítják le. A fo­lyóiratok előfizetési díja évente 4500 forint. Megéri — mint mondják — mert egy-egy jó módszer, újítás, vagy ötlet, ame­lyekről ezekből értesülnek sok százezer forint jövedelmet hoz­hat a közös gazdaságnak. (X) 9 A lörpealmás 9 A hatvannyolc vagonos hiítötároló 9 Belső felvétel a bajai bisztróról

Next

/
Oldalképek
Tartalom