Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 18. TUDOMÁNY TECHNIKA Lyukfúrás a betonfalba NAGYKÖZSÉGRŐL - NAGYKÖZSÉGRE Tiszaalpár elébe ment a jövőjének Nem egyik napról a másikra szűnt meg Alpár és Tisza- újfalu, hogy átadják helyüket — Tiszaalpárnak. Az egyesülés folyamata évekkel ezelőtt megkezdődött, a közös vízhálózat, az összevont egészségügyi szolgálat rtiegteremtésé- vel. A tanácsi szakigazgatásban is némely .— Tiszaújfalura is kiterjedő — funkciót az alpáriak vállaltak magukra. Csak ezután tartották meg falurészenként, termelőszövetkezeti brigádonként a gyűléseket, s járták végig a tanácstagok a körzetükben élő családokat, hogy meghallgassák a lakosság véleményét, kitapogassák szándékát. Végeredményben az alpáriak 95—98, az újfaluiak 90%-a támogatta az egyesülés gondolatát. Az összevonás hivatalosán az idei választások alkalmával meg is történt. Július 1-től kezdve pedig a csaknem 6000 lelket számláló helység elnyerte a nagyközségi rangot. A nagy szilárdságú betonfalba szöget beverni szinte lehetetlen, márpedig az új lakások jelentős része ilyen, előre gyártott elemekből készül. A képek, könyvespolcok. karnisok, csillárok, falilámpák stb. felerősítését az alábbi négyféle módon oldhatjuk meg. SZÖG BELŐ VÉS. A szögbelövő pisztollyal másodpercek alatt el lehet helyezni a betonfalba a nehéz tárgyak felfüggesztéséré szolgáló horgokat, csavarokat, szegeket. Ám ezek a készülékek magán célra nem kaphatók, használatukhoz engedély szükséges. Amikor már megjelöltük a falon a csavarok pontos helyét, érdemes kihívni a szakioarost, aki egymás után gyorsan belövi a nagy szilárdságú acélból készült, kúpos végű csavarokat. ütvefürAs. Az ütvefúró géppel sem tart tovább 1—2 percnél egy 6—10 milliméter átmérőjű. 20—25 milliméter mély lyuk ki fúrása. Az ide helyezett műanyag-, vagy fatiplibe kerülhet azután a csavar, vagy a szeg. Ütvefúró .villanyfúrógép 1900— 2100 forintért szerezhető be, de akár bérbe is vehető a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól. A fúrótokmányba befogott kemény- fémbetétes csigafúró kétféle mozgást végez: egyrészt forog, másrészt hosszirányú rezgőmozgásra kényszeríti a fúrógépbe épített ütőszerkezet. Fúrás előtt a lvukak helyeit pontosan jelöljük meg a falon, majd pontozóval készítsünk kis „bekezdést” a fúróhegy számára. Ezután az ütvefúró gépet jó erősen nekiszorítva a falnak, megkezdhetjük a lyuk mélyítését. A fúró a betonban levő kavicsszemcséken is áthatol, azokon mintegy átrágja magát, szapora ütögetésekkel széttördeli az útjába eső akadályt. FÜRÁS VILLANYGÉPPEL, VAGY KÉZI AMERIKÁNERREL. Egyszerű villanyfúrógéppel, vagy kézi hajtású amerikánerrel is fúrhatunk lvukat a betónfalba, igaz, hogy sokkal nagyobb fáradtsággal. A művelethez természetesen szintén keményfémbeté- tes csigafúró j szükséges, hiszen a közönséges csigafúró éle pillanatok alatt letompulna. Mivel ezek a fúrógépek nem „ütnek”, a betonfalban levő kavicsdarabkákat sem tördelik szét. Amikor csikorgó hangot hallunk, az a fúróéi és a kavics találkozását jelzi. Ilyenkor kihúzzuk a fúrót a lyukból és egy pontozóval, kalapáccsal megtörjük a kavics felületét, majd ismét folytatjuk a munkát. LYUKFIIRÁS VÉSŐVEL. A legolcsóbb, de egyben a legnehezebb betonfúrási mód a három hornvú tiplifúróval való kézi vésés. A háromhornvú kézi falvéső négy méretben — 4. 6, 8, 10 milliméter — kapható. A falon megjelölt helyen először kisebb ütö- getésekkel be kell „kapatni" a vésőt, majd egyre nagyobb kalapácsütésekkel folytatható a vésés. közben folyamatosán körbe forgatjuk a marokra fogott szerszámot. A mélyülő fúratból időnként kaparjuk ki a betonport. további jótanAcsok. a keménvfém-betétes fúrót nem szabad sem hűteni, sem kenni. Csak alacsony fordulatszámú fúrógéppel lehet beton fúrást végezni. Ha a fúratba lazán illeszkedik a műanyag- vagy fatipli, epokitt ragasztóval rögzítsük, ne pedig gipsszel, vagy cementtel. Mind a csigafúrót, mint a falvésőt időnként meg kell élezni. B. 1. hóromhornyú falvéső Vajon új fejezet kezdődött-e ezzel a volt két „ikerfalu” történetében? Bizonyos fokig — igen. A természetes összenövés valójában befejezettnek mondható, az alpári és az újfalui részt nem egészen száz méteres üres térség választja el csupán. Az egykori faluhatár, a Holt-Tiszába torkolló Nyárlőrinci-csatorna, rajta a kiszélesített közúti híddal, immár csak történelmi jelkép. Üj nevet kaptak a különböző határrészek is. Az egykor viruló, de újabban ugyancsak halódó parcellás, gyümölcsfás szölővidék a Szőlőhegy nevet kapta. Az újfalui határrészen a Csorda járást a Csongrádi úti körzethez, a Birkajárást pedig Borsihalomhoz csatolták. A korábbi elnevezések az ott lakó fiatalok számára voltak kényelmetlenek . .. »Érdjük jól, hogy miért, ennek ellenére is sajnáljuk a pusztai zengésű, a nép letűnt életéhez oly szorosan tapadó dűlőnevek elhagyását. Ha a régi neveket fel is váltják az újak, az ősi tiszai mesterségek egyelőre még ellenállnak az idők változásainak. Bár a halászat mind szőkébb körre szorul vissza ... A Virágzó Htsz-nek már nem a hal a fő jövedelmi forrása, hanem a különböző melléküzemági tevékenység. Nem a hal lett kevesebb — az állományt iyadéktelepítéssel pótolják , hanem a halászember... A • vízi foglalkozáshoz kevés fiatalnak fűlik a foga. Annál több viszont a horgász, korunkban a pecázás épp úgy kedvteléssé vált, mint a parcellás szőlőművelés. A fordított sorrenddel még pontosabban fejeznénk ki a helyzetei ... A kosárfonást — egyelőre mindkét falurészen önálló háziipari szövetkezét működik .— a kielégíthetetlen külföldi kereslet tartja virágzásban. Olyannyira, hogy a fűz vesszőnek csak a kisebb hányada terem meg az itteni folyó menti árterületen. A további „felfutást" mégsem a nyersanyag hiánya fékezi, hanem az, hogy erre a munkára sem akad elegendő jelentkező. Az alpári szövetkezetnek nemrég a Tiszántúlra kellett „elmennie", hogy ott új üzemrészt létesítsen. Nem az ősi, hanem a modern ipar iránt mutatkozik igény Ti- szaalpáron — bármennyire is sajnáljuk, hogy így van, ez a tény. Üjabban egy kétszáz nőt foglalkoztató textilüzem idetelepítésének a terve érlelődik. Nagyjából a még meglevő helyi „munkaerőtartalékot” vették számításba. Bizonyos, hogy az elképzelés szinkronban van a nagyközségi fejlesztési törekvésekkel, s még csak amiatt sem kell megkondí- tanunk a vészharangot, hogy az iparosítás a mezőgazdaság rovására történik. Részint azért nem. mert az agrárfoglalkozású népesség túlsúlya továbbra is megmarad. Másrészt a két nagy termelőszövetkezet már amúgyis berendezkedett gépesített szántóföldi termesztésre, sőt a Búzakalász Tsz a szőlő- és gyümölcsös ültetvényeiben is meghonosította a korszerű művelési módszereket. Ezzel együtt persze az is igaz, hogy a mezőgazdaságból élő lakosság meglehetősen elöregedett, s az újfalui Tiszatáj Tsz intenzív kertészeti kultúráit — 150 holdon fűszerpaprika. 80 holdon pritaminpaprika, 60 holdon dinnye és 300 holdon a dohány termesztését — csakis a százalékos művelés ösztönzőivel lehet a jelenlegi szinten tartani. Az itteni, nem egészen 600 fős tagság egyhqrmada nyugdíjas vagy jára0 üdülőtelep a Holt-Tisza partján dékos, a KISZ-korosztálybeli fiatalok száma viszont a 60-at sem éri el. A tsz területe viszont 9000 holdas. A rosszabb talajadottságokkal rendelkező Alpár a sűrűbben lakott falurész, s épp a gyengébb szántóföldi lehetőségek ellensúlyozásaként fejlesztették ki a szőlő- és gyümölcstermesztő kultúrát. Ebből az következik, hogy — a volt két falu lakosságát összehasonlítva — az alpárink váltak fogékonyabbá a civilizá- lódás iránt. Az újfaluiak életszintjét elérendő itt mindig többet kellett dolgozni, mint a szomszéd helységben. Ezzel függ össze, hogy az állattartás — akár a közösben, akár a háztájiban — Űjfalun összpontosul. Ugyancsak e falurész az, amely — kölcsönhatásban a háztáji Jószágtartással — még tartja a tanyai életforma „hadállásait”. Az itteni lakosság egyharmada él külterületen. Természetesen ez a tanyavilág már a két év előttivel sem mondható azonosnak. Az újfalui határrészt négy kövesút szeli át, s az ezek mentén levő több, mint másfélszáz tanya villamosítása az idén befejeződik. Az alpári lakosságnak csak az egyUzede él külterületen, de ez is felerészben a zárt, utcarendszerben kiépült Árpádtelepen. A háztáji szorgalom azonban itt sem csökevényesedett el, a parcellás szőlő- és gyümölcstermesztés a Szőlőhegyről lassanként a házikertekbe tevődik át. Amennyivel szűkebb körre szorul vissza, annyival intenzívebbé válik. Alpár ősi település. Két év múlva ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. A megyében nem sok helység büszkélkedhetik ilyen tisztes korral, sőt ezen túlmenően honfoglalás kori emlékekkel. Törzsökös falusi arculata a helységnek azonban mindmáig nem változott. Az ártéri nagy legelőn méla kolompszóval botorkáló tehéncsorda, a gémeskút, a falu innen kirajzolódó látványa, a fák közül előkandikáló toronnyal — a letűnt évszázadok hangulatát idézi. A paraszti komfort mindmáig meglevő hiányát a statisztika is kifejezik az 1970-ben megszámlált 1484 lakás közül 1046 volt az egyszobás, 375 a kétszobás, s csupán 63 a három vagy ennél több szobával rendelkező. A lakások közül csaknem 1200 épült 1945 előtt. S ezek közül 323 még a múlt században került tető alá. Bizonyos, hogy az elmúlt évtizedben már mínuszra váltott népesedés ezzel is összefügg. Manapság Tiszaalpáron afféle bűvös fogalomként, egy eljövendő „új időszámítás” kezdeteként emlegetik a következő évtizedben — és Alpár új évszázadában — megépülő harmadik tiszai vízlépcsőt. Amikoris a folyó húsz kilométer hosszú és négy kilométer széles tóvá szélesedik Csong- rád fölött. Víz alá kerül a nagy legelő, s ezzel együtt a pusztai múlt, ám kiterebélyesedik a két falurész között már most is rohamosan épülő üdülőtelep. A Tiszatáj Tsz is 800 holddal kíván részt vállalni a nagy tiszai zöldségtermesztő-programból; Ha most nem is, a közeljövőben új fejezet nyílik a megnagyobbodott helység történetében. Tiszaalpár most elébe ment a jövőjének. Hatvani Dániel VÍZISÍZÉS - EGYEDÜL A világszerte egyre kedveltebb nyári sport, a vízisízés nagyobb elterjedését hátráltatja az a tény, hogy a vontatáshoz egy másik személv közreműködése is szükséges. aki vezeti, irányítja a vontató motorcsónakot. Ebből kiindulva tervezték meg az NSU- gyár konstruktőrei a képen látha-. tó. távvezérelhető „robothajot', amelyet a vízisíző maga működtethet és kormányozhat. Az elsüllveszthetetlen kis sikló- hajó 2 méter hosszú. 1 méter széles, 75 kilogramm súlyú. A hajtóerőt egy vízhűtéses. 150 köbcentiméteres NSU—Wankel motor szolgáltatja, amelynek hasznos teljesítménye 21 lóerő, óránként 4 liter benzint fogyaszt. A szállíthatóság. a partra húzás megköny- nvítése érdekében a motor és a hajócsavar egyetlen mozdulattal besüllyeszthető a hajótestbe és e helyzetében rögzíthető. A kis ..robothajó” siklását a 2,5 méter hosszú vezetőrudazaton át kézikarokkal és markológázkarral lehet szabályozni, (a vezérlőegység doboza ugyancsak süllyedésmentes). Egy rúgós kar a motor gyújtását csák addig tartja bekapcsolva, amíg a vízisíző a kormánvkarokat tartja, így borulás esetén a vontató nem „szökhet meg”, a kezelője elől. A két iúd kitérítésével, valamint a test súlypontjának a változtatásával irányíthatja magát a hullámok lovasa. Képeinken a kormányszerkezet és az új robot hajó látható munka közben Gépkocsivezető-képzés és kereseti aránytalanság 400 millió forint értékű alkatrész az aratáshoz (2) Az elmúlt évben, egészen 1973 februárjáig a gépjárművezető-képzés díjai, függetlenül attól, hogy a tanuló az Autó- közlekedési Tanintézetnél, az MHSZ-nél, az Autóklubnál, vagy a gépjárművezető-képző munkaközösségnél jelentkezett — a következők voltak: Ha a tanuló saját gépkocsiján tanult, a tandíj 960, ha az intézmény gépkocsiját vette igénybe, akkor 1600 forintot fizetett. Ez év februárjától azonban a tandíjak módosultak. Saját kocsin történő tanulás esetében 1200, az intézmény gépkocsijával 2500 forint. A motorkerékpár-vezetői engedély megszerzéséhez pedig 250 forint szükséges, Ehhez még hozzá kell számítani a 400, illetve a 300 forintos vizsgadíjat. A tandíjak tehát egyformák, sőt a tanuló bármelyik intézménynél végzi el a tanfolyamot, egyformán 30 órát tölt vezetési gyakorlaton, 30 órán közlekedési ismereteket, illetve 20 órában műszaki ismereteket tanul. Nagyon fontos, hogy a jelöltek — ismerve minőegyik intézmény oktatógárdáját — azonos szintű kiképzést kapnak, amelyet a vizsgákon a bukási átlag is jelez. Egyszóval, nem több és nem kevesebb a nem megfelelők aránya sem a tanintézetnél, sem a gépjárművezető-képző munkaközösségnél, sem az Autóklubnál, sem az MHSZ-nél. Mi az, amit a gépjárművezető- képző munkaközösségek ebben az adott helyzetben kihasználnak? A kereseti arányokat. Manapság az a helyzet, hogy Kecskeméten, de úgy véljük, hogy Baján is — ez a megye déli részén az oktatás centruma — egyre-másra hagyják ott régi munkahelyüket az Autóközlekedési Tanintézet és az MHSZ oktatói. vagy másodállásban dolgoznak a gépjárművezető-képző munkaközösségekben. Énnek oka a nagyobb kereseti lehelőségben rejlik. ^ Érdemes belemélyedni a részletekbe. Vegyük például a kecskeméti 1-es számú gépjárművezető-képző munkaközösséget. Ez a munkaközösség 1972. április 25-én alakult, s eddig 68!) személygépkocsi-vezetőt. s 397 motorkerékpár-vezetőt képezett ki Jelenleg 157 személygépkocsi- és 90 motorkerékpár-vezető képzése folyik. A kiképzést négy fő-, és 16 másodállású oktató végzi, 20 személygépkocsival és néhány motorkerékpárral. A főállású oktatók havonta 7 személygépkocsi-vezetőt képeznek ki 210 órában, míg. a másodállású oktatók 3 tanulót készítenek fel a vizsgára, havi 90 órában. Ez a törvényesen megszabott keret. A munkaközösség vezetője szintén oktathat, ugyanolyan feltételek mellett, mint a munkaközösségi tag. de ezenkívül gondoskodnia • kell az egész munkaközösség működéséről, felelős az oktatás színvonaláért, a balesetmentes oktatásért stb. Mint már korábban említettük, a gépkocsivezetők tandíja — s ez esetben vegyük a február előtti állapotot — 1600 forint. A munkaközösségek működési szabályzata előírja, hogy az elnök a bruttó bevétel 5, a pénztáros pedig 3 százalékát kapja meg munkadíjként, függetlenül attól, hogy oktat, vagy sem. (Az oktatásért nyilván külön illetmény illeti meg.) Érdemes számolni. A kecskeméti 1-es számú munkaközösség vezetője csupán a 688 személvgép- kocsi-vezetö által befizetett 1 100 800 forint után 55 040 forintot vehetett fel. Ezt ha kilenccel elosztjuk — hiszen 1972 februártól már magasabhak a tandíjak —, havi jövedelme meghaladta a 6 ezer forintot, de ebben nincs benne a motorkerékpárosok tandíjának 5 százaléka. illetve az oktatásért kapott illetmény. A pénztáros — aki egyébként másodállásban végzi ezt a 'munkát — ugyancsak a személy gépkocsi-vezetők befizetését számolva — 33 021 forintot vett fel, vagyis havonta az illetménye 3669 forint. Még mindig ennél a munkaközösségnél maradva, az elnök oktat is. Ha havonta 7 gépkocsivezetőt képez ki — ehhez, nemcsak joga van. de ennyit válla! is — 18 forintos óradíjat számolva — ennél a munkaközösségnél eny- nyi a részesedésből származó, 1 órára vetített díj — 3780 forintot keres. Ezután már csak egy összeadási művelet szükséges, hogy megállapítsuk: Hivatalosan az 1-es számú kecskeméti gépjárművezető-képző munka- közösség elnöke majdnem 10 000 forintot keres havonta. S ebben még nem foglaltatik benne a gépkocsi használati-díj kilométerenkénti 2 forintos összege. (Folytatjuk) Gémes Gábor Az elmúlt hét végén és a hét elején országszerte meggyorsult az aratás. Az időjárás általában kedvezett, bár kisebb helyi esők néha megzavarták a kombájnok munkáját. A MEZŐGÉP Tröszt javító- szolgálata eddig minder? esetben tudott segíteni az elromlott arató-cséplő gépek vezetőinek. A tröszt vállalatai 150 szervizautót tartanak készenlétben, ezekkel a járművekkel 460 szerelő utazik az országban, és néhány órás munkával a helyszínen javítják meg a törés és más hiba miau elakadt kombájnokat. Eddig mintegy 400 esetben nyújtottak segítséget a bajba jutott gépek kezelőinek, é.s 3100 szerelőórán át javították a kombájnokat, traktorokat és szárítógépeket. A javítószolgálat 689 új kombájnt állított össze és készített lel a bejáratásra. A Szovjetunióból és az NDK-ból érkezett arató-cséplő gépeket a szállítás után a gazdaságokban szerelték össze, és az első üzemi próbákon is részt vettek a szerelők. Néhány hónappal ezelőtt a raktárakban nem volt elegendő kombájnmotor, dinamó, íeszült- ségszabályozó, adagoló, akkumulátor stb. A külföldi eredetű gépekhez ugyanis a szállítók: nem küldtek cseredarabot. Ezért a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai maguk rendezkedtek be a fontos részegységek felújítására. Az alkatrészellátás a legtöbb cikkből zavartalan. A Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat az első félévben 800 millió forint értékű alkatrészt és felszerelést forgalmazott, ennek becslések szerint, 50 százaléka volt valamilyen aratógép tartozéka. cseredarab ja. (MTI)
