Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

1973. július 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Az elmúlt napokban igazi nyári hőség köszöntött ránk. Akiknek az a szeren­cse jutott osztályrészül, hogy szabadságukat ebben az időszakban vehették ki, és kellemes környezetben, esetleg váz mellett élvez­hették az évszak örömeit, azoknak semmi okuk sem lehetett a panaszra. Az élet azonban ilyenkor sem áll­hat meg. Sőt, néhol éppen a nyár parancsol kettőzött fitemet a munkában, hiszen most van az aratás dandár­ja, s ez időszakban kapcsol­nak rá a tokozott termelés­re a konzervgyárak, a kü­lönböző zöldség- és gyii- mölcsíeldolgozó üzemek. Sokkal nehezebb a dolga az úgynevezett melegfizemi munkásoknak, például zo- .máneiuari öntőknek, ége­tőknek. a sütőipari, konyhai dolgozóknak, de elmond­hatjuk, hogy mindenütt ne­héz a helytállás ilyenkor. Nem lehet irigyelni a köz­lekedési alkalmazottakat, gépkocsivezetőket és kalau­zokat. a vendéglátás, keres­kedelem. a szolgáltatás kü­lönböző ágában tevékeny­kedőket. S az irodai munka sem gyönyör ilyenkor, kü­lönösen a modern irodahá­zak 30—32 fokot tároló üvegablakai mögött. őszintén be kell vallani, hogy mi az ilyen időjárási szélsőségekre néni vagyunk felkészülve. A legtöbb üzemben ismeretlen foga­lom az alkalmi nyári büfé, ahol legalább valamilyen hűsítő italhoz hozzájuthat­nának a dolgozók. Nagyon kiesi a fantáziánk a kötele­ző „védőitalok” felszolgálá­sában is, a legtöbb helyen ugyanis beérik a közönsé­ges szódavízzel, amivel a Szervezet sóveszteségét aligha (ehet pótolni. A bol­tok, áruházak szellőzése tel­jesen megoldatlan, néhol még a felszerelt ventilláto­rok sem működnek, az ab­lakokat nem nyitják ki. mert „huzat van”, az el­adók, nénztárosok nehezen juthatnak egy korty vízhez, mivel nenn hagyhatják el munkahelyüket, s oda nem viszik nekik. Feketét ma már mindenütt főznek az irodákban. de ilyenkor sokkal jobb és egészsége­sebb lenne egy-egy pohár citromos tea. Ha külföldön jár az em­ber. mindenütt láthatja az utcai automatákat, ezekből valamilyen szörpöt minden különösebb tolakodás és sorbaállás nélkül lehet kap­ni. de nálunk — különösen vidéki városainkban — az ilyeneknek még hírmondó­ja sincs. Nem mérnek, nem hoznak szörpöt a vonaton utazóknak sem. ott is csak a feketekávét és a csoko­ládét kínálják. Még a tá­volsági — külön helyjegyes espressz vonat okon is igy van ez. Sajnos, alig készülünk fel évről évre a nyárra, legfel­jebb csak panaszkodunk. És számolgatjuk a napokat, hogy majdcsak ránk kerül a sor, amikor mi is szabad­ságra mehetünk, s akkor maid mások szenvednek a munkahelyen. Csakhogy a szabadság legfeljebb két hét. a nyári melegben eltöl­tött munka sokkal hosszabb ennél. Valamit tenni kellene mindenütt. Mert még hosz- szú a n\ár! T. P. Bolero pezsgő Izsákról Az elmúlt év végére készült el 16 millió forint beruházással az Izsáki Állami Gazdaság új palacko­zó- és pezsgőüzeme. Azóta már 700 ezer üveget töl­töttek meg a finom itallal. A Pompadúr nevű pezs­gő éppen úgy. mint elődje, a Bolero habzóbor vi­selheti a Kiváló Áru megkülönböztető jelzést. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron BIV-díjat és a nemrég tartott országos borversenyen első díjat nyert. Alapanyaga nagyrészt az Izsákon népszerű sárfe­hér bor. Közismert, hogy ezt a borfajtát azelőtt ex­portra szállították. Szintén pezsgőgyártás céljából vásárolták tőlünk a nyugati partnerek. Az izsáki pezsgő nem a hagyományos módszerek­kel, hanem gyorsított erjesztéssel készül. Tankokba töltik az italt, és összesen hat hónap szükséges ah­hoz, hogy kiváló pezsgőt nyerjenek. A hagyomá­nyos gyártásnál két és fél. három év kellett az ér­leléshez. Ebben az esztendőben 1 millió 350 ezer palack kerül Izsákról exportra és belföldi fogyasz­tásra. A tervek szerint 1 millió 200 ezer palackot szállítanak külföldre. Ezekben a tankokban érlelik a pezsgőt. (Kovács János felvételei) Magyar élelmiszerek a francia piacon E héten kezdi meg a TERIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat a továbbhizlalásra alkalmas bárá­nyok szállítását Franciaországba. Egy hét alatt csaknem kétezer bárányt raknak vagonba és indí­tanak útnak. Egyébként évente általában 25 ezer juhot exportál a vállalat a francia piacra. Emellett folyamatosan szállít­ják a vágóállatokat, vágott ba­romfit és galambot, a különböző húsféléket, konzerveket stb. A Franciaországban oly népszerű lóhúsból például hetente 8—10 vagonnal exportál a magyar vál­lalat. s már készülnek a legna­gyobb exportcikk, a libamáj „sze­zonjára”. amikor is augusztus vé­gétől több mint 220 tonnát kül­denek a világhírű strassbourgi feldolgozó gyárba. A legutóbbi években nő a te- nyészhal és halivadék kivitele is. Ezeken kívül többféle magyar tej­termék, például vaj és sajt is kapható a francia üzletekben. Az előzetes piackutatások sze­rint nagy az igény Franciaország­ban a gyorsfagyasztott ételek iránt, s főleg a magyaros kész­ételek a keresettek. így lehetőség kínálkozik arra. hogy a követke­ző években bővüljön a magyar export ezekből az alufóliába cso­magolt készételekből is. Jubileumi aktívaértekezlet Baján A napokban Baján, a fegyve­res erők klubjában a Magyar -Honvédelmi Szövetség a járási, •városi vezetőség ünnepi aktíva- értekezleten emlékezett meg a szövetség megalakulásának 25. évfordulójáról. Az elnökségben helyet foglalt Búza Mátyás, a járási pártbizottság titkára, Pető József, a városi pártbizottság titkára és dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke. Ott volt Szemök György alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese, valamint a fegyveres erők kép­viselői. A megnyitó után a bács­almási úttörőhatárőr-raj kö­szöntötte az aktívaülést, majd Pető József mondott ünnepi be­szédet. A szervezet munkájáról szólva kiemelte azt a jelentős politikai nevelőmunkát, ame­lyet a szövetség végez a lakos­ság körében, majd a különböző szakágakban tevékenykedő fia- • talok eredményeiről szólt. Az aktívaülés résztvevői vé­gül ellátogattak az új kiképzési bázisra, amelyet ebből az alka­lomból adtak át rendeltetésének. Pierre Messmer, a Francia Köztársaság miniszterenoke hivatalos látogatásra ma hazánkba érkezik. Kormányunk meghívására Julius 20-ig tartózkodik Magyarországon. A francia miniszterelnök Fock „eno látogatását viszonozza. Érdemes visszatérni a magyar kormányfő 1968- as párizsi látogatásának eseményeire, hiszen azok az elvi megállapí­tások, amelyek mindkét részről akkor elhangzottlak, ma is meghatá­rozzák a két ország kapcsolatait, s megmutatják, miért tartják oly fontosnak az eszmecseréket, a kölcsönös magas szintű látogatásokat raind Budapesen, mind Párizsban. Pompidou elnök a magyar minisz­terelnököt üdvözlő beszédében hangozatta, hogy Franciaország es Magyarország között nemcsak vitás kérdések nincsenek, hanem szá­mos nemzetközi kérdésben különösen az európai kontinens jövője te­kintetében nézeteik közel állnak egymáshoz. Hangsúlyozta, hogy a köl­csönösen fontosnak nyilvánított politikai kérdésekről folytatott esz­mecsere hasznos dolog. A baráti szavakra adott válaszában a magyar kormányfő rámutatott arra, hogy hosszú időszak mulasztásait kell pótolni, sokat kell tenni azért, hogy a két ország kapcsolatai bővül­jenek, eredményesebbek legyenek. „Nemcsak meggyőződésünk, ha­nem sokirányú tapasztalatunk is — mondotta miniszterelnökünk —, hogy a személyes találkozások erősítik a bizalom légkörét és így köl­csönösen eredményesebben tudunk dolgozni.” Az akkor kiadott ma­gyar—francia közös közlemény kijelentette: különös megelégedéssel üdvözli mindkét fél azt ia tényt, hogy a gyakorlati politikai konzul­tációk a lkát ország képviselői között rendszeressé Váltak. Ezt a gya­korlatot a jövőben is alkalmazni kívánják. Azóta a magyar—francia kapcsolatok tovább fejlődtek. -A magyar közvélemény nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet Franciaország az európai enyhülés érdekében betölt. Most, amikor első ízben üdvözöl­hetünk hazánkban — Pierre Messmer személyében — francia minisz­terelnököt. kifejezzük reményünket, hogy az európai biztonság és együttműködés érdékében a helsinki konferencia első szakasza után, a rövidesen folytatódó genfi megbeszéléseken is tapasztalhatjuk majd az enyhülés érdekében teendő francia lépéseket. Nem kerülte el a magyiar közvélemény figyelmét az a tény sem, hogy a francia kor­mány mind a vietnami agresszió, mind a közel-keleti helyzet meg­ítélésében lényegében a miénkhez hasonló álláspontot foglalt el. Nagy fontosságot tulajdonítunk a gazdasági kapcsolatok fejleszté­sének. Nem rejtjük véka alá hogy szerintünk jóval több lehetőség van e kapcsolatok fejlesztésére, mint amennyit eddig a két fél kiak­názott.. Reméljük, hogy a francia kormány elősegíti kapcsolataink fejlesztése érdekében a még meglevő akadályok elhárítását is; pél­dául előmozdíthatja azoknak a megkülönböztető intézkedéseknek fel­számolását, amelyeket a Közös Piac emelt a kereskedelmi kapcsolatok útjába. A magyar közvélemény a francia vendégeket köszöntve azt kíván­ja, hogy érezzék jól magukat hazánkban, megbeszéléseik legyenek si­keresek, gyümölcsözőek mindkét nép, az európai béke és a nemzet­közi együttműködés javára. Pierre Messmer miniszterelnök 1916. március 20-án születet t Vincenncs-ban. Tanulmányait Párizsban végezte, jogtudo­mányból és a keleti nyelvek tu­dományából szerzett diplomát. A második világháborúban a szenegáli lövészek hadnagya volt. 1940 júliusában csatlako­zott a De Gaulle vezette szabad francia erőkhöz. Az afrikai és elő-ázsiai francia gyarmatokon harcolt a fasiszták ellen. Az idegenlégió 13. dandárjának szá­zadparancsnokaként különösen nagy érdemeket szerzett az af­rikai Bir-Hakeim melletti csa­tában. Harcolt Olaszországban, Franciaországban és Németor­szágban is. A háború befejezése után kü­lönböző magas állami tisztsége­ket töltött be, 1958-tól többször volt hadügyminiszter Debré, Pompidou, illetve Couve de elnöktől. Az 1973. márciusi par­Murville kormányában. Első lamenti választások után a köz­kormányalakitási megbízatását társasági elnök ismét őt állítot- 1972. júliusában kapta Pompidou ta a miniszterelnöki posztra. Az életért dolgozik Főorvosi szobájában festmények, rézkarcok, vázák, köny­vek mind-mind az alkotó élet termékei. Mióta ezt a hiva­tást választotta, minden tudásával küzd az emberi életért, pedig munkája sokszor ott kezdődik, ahol a halál már elvé­gezte feladatát. A RÁDIÓ MELLETT Vasárnap délelőtt Mi legyen az oroszlánnal? Kit érdekel az oroszlán, vannak fon­tosabb dolgaink is — és egyál­talán, mi közöm nekem az egész­hez? Komlós János pesti krimijé­nek nyomozója alapos munkát végzett. A vizsgálat során kide­rült, egy óllatkertből elszabadult vadállat távolról sem olyan ve­szélyes, mint a közöny és az a bizonyos hivatali bürokrácia. A humor sok kedvelője várta a Kossuth vasárnap délelőtti közvetítését a Mikroszkóp Szín­padról. Igazi politikai kabarét kapott nyolcvan percben a hall­gató, mégpedig kiváló szereplő- gárda tolmácsolásában. Ha az összeállításban akadtak is már hallott jelenetek, a műsor egé­sze friss, újszerű volt. Komlós karmester kétfelé dirigált — fi­gyelembe véve, hogy azok a bi­zonyos húszfillérek nem min­dig és nem egyidőben pottyan- nak le. Ezért volt, hogy az igazi poének közé becsúszott, egy-egy halványabb „jópofaság” is. Várjuk a rádió nyári kacagó­programjának további részeit, hiszen a kánikulát legjobban vi­dámsággal lehet elviselni. A „Hányszor mondjam?” második részét e hét vasárnapján közve­títi a Kossuth, ugyancsak 8.38-kor. Visszafelé haladva az időben, Rab Nóra ismert vasárnapi so­rozatáról, a „Nagy családok”-ról feltétlenül érdemes néhány gon­dolatot papírra vetni. A ripot tér a kiskunfélegyházi Némedi Varga családot szólaltatta rpeg úgy, hogy az elénk táruló mély humanizmusú kép bizonyságot adott — a nagy család egyálta­lán nem korszerűtlen életfelfo­gás tükröződése. A legegysze­rűbb — és így leghatásosabb eszközöket alkalmazó riport egy meleg, emberi közösséget, a teljes életet szerető szülőket és gyermekeket mutatott be. Kontra György Dr. Lusztig Gábor 17 éve a Bács-Kiskun megyei kórház kórbonctani-kórszövettani osz­tályának vezető főorvosa. A kol­lektíva — mélynek igen aktív, tevékeny irányítója — munká­jának rendkívül fontos részét képezik a szövettani vizsgálatok, mind sebészeti, mind nőgyógyá­szati szempontból. Lusztig doktor tudományos munkásságára hazánkban és kül­földön is felfigyeltek. Az érel­meszesedés megelőzéséről és gyógyításáról több mint száz előadást tartott, s ezzel kapcso­latban mintegy 120 tudományos közleménye jelent meg magyar, angol és német nyelven. — Milyen jelentősége van a kórház szempontjából dr, Lusz­tig Gábor kutatómunkájának? Erre kértünk választ dr. Takács Sándortól, a Bács-Kiskun me­gyei kórház igazgató főorvosá­tól. — Egy kórház egymásba kap­csolódó munkáját a gyógyítás, a kutatás és az oktató tevékeny­ség alkotja. A mi kórházunkban többen is végeznek kutatómun­kát, melynek jelentőségét az Egészségügyi Minisztérium rangsorolja. Lusztig doktor az érelmeszesedéssel foglalkozik, s ezt a munkáját a Magyar Tu­dományos Akadémia is támo­gatja. A kandidátusi fokozat is ennek a munkának az elisme­rése. Lusztig doktor meghívást kapott számos külföldi orvos­kongresszusra, ahol kutatómun­kájának eredményeivel gazdagí­totta az orvostudományt. — Ügy tudom, hogy hosszabb tanulmányúton is volt külföldön. — Munkáját nagy lépéssel vit­te előbbre az egyik kanadai egyetemi intézetben eltöltött egyeves gyakorlata, ahol nagy teljesítményű elektronmikrosz­kóppal vizsgálhatta az érfal kü­lönböző rétegeinek ;elváltozásait, az érelmeszesedés idejében tör­ténő felismerését, és gyógyítási módszereit. — Van-e lehetőség a külföl­dön szerzett tapasztalatok hazai alkalmazására ? — Az ezzel járó műszerek be­szerzésére céloz? — Igen, elsősorban erre gon­doltam. — Ebben a kórházban nincs olyan helyiségünk, ahol rezgés- mentesen el tudnánk helyezni egy elektronmikroszkópot. Az új megyei kórházban viszont ez már nem lesz akadály. Addig a meglevő berendezéseinkkel va­gyunk kénytelenek beérni. — Megfelelő az utánpótlás a kórbonctan-kórszövettani osztá­lyukon? — Kifogástalannak tartom. Lusztig doktor igen jól szerve­zi az osztályát. Ennek köszön­hető, hogy a vidéki kórházak közül ez az egyetlen, ahol soha nem volt gond a pathológus- állás betöltése. Kiváló pedagó­gus is, aki nemcsak álllandóan tanul, de eredményeit nagy sze­retettel, lelkiismeretességgel ad­ja tovább Szakorvosaitól megköveteli a nyelvtudást. Osztályáról már kikerüli; kandidátus is. Munkatársai ugyancsak fog­lalkoznak ku­tatómunkával; Ügy tudom, a közeljövőben nevezik ki őt a Szegedi Or­vostudományi Egyetem cím­zetes egyetemi tanárának. Az osztály te­vékenysége ki­terjed a citoló­giai vizsgála­tokra (szűrő- vizsgálatokra) is, amely fő­leg a nőgyó­gyászatban nyújt messze­menő segítsé­get. Ebben a szakmában a pathológus vé­leménye sorsdöntő lehet. A vizsgálatok nagyon lelkiismere­tes munkát, pontos diagnózist követelnek. Itt ugyan a páciens az orvosban felvetődő sok-sok kérdésre nem válaszol, de ez a tevékenység felmérhetetlen se­gítséget jelent a helyes diagnó­zis felismerésében és a gvógyi- tásban. Lusztig főorvos állandóan ke- resi-kutatja az orvostudomány újabb forrásait. 1961 óta a me­gyei kórház tudományos bizott­ságának és a kórház szakkönyv­tárának vezetője. Több külföldi és magyar tudományos társaság tagja. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem kórbonctani inté­zetében mint adjunktus dolgo­zott. 1962-ben megvédte kandi­dátusi disszertációját- önmaga^ ról igy vall egyik előadásában: „Mi kórboncnokok sohasem .sáncolhatjuk el magunkat egy szilárd és végleges pontban, mert soha nem fejezhetjük be a tanulást, mindig tanulók mara­dunk, tanítóként is.” Munkájáért a „páciensek” nem rrÁndanak köszönetét. Nem ír fel gyógyszert, nem használ sztetoszkópot, s „betegei” köszö­nés nélkül távoznak. ö mégis az életért dolgozik. Szabó Ferenc FRANCIA KORMÁNYFŐ MAGYARORSZÁ GON HŐSÉG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom