Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
4 • Petőfi népe • 1973. július 3. Korszerű műtrágyagyárak, több új növényvédő szer Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes a mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről Mezőgazdaságunk kemizálásának fejlődésére jellemző, hogy az idén hektáronként 190 kiló műtrágyát alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek. A növényvédőszer-felhasználásban is megközelítettük a fejlett országok színvonalát, a hektáronkénti 9 dolláros vegyszerértékkel. Ez a figyelemre méltó növekedés megteremtette a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésének alapjait is. A kemizálás jelenéről és jövő tervéiről nyilatkozott Gór Nagy Sándor, a nehézipari miniszter helyettese. A mezőgazdaság kemizálása a vegyipar függvénye. Hogyan biztosítja ez a dinamikusan fejlődő iparág napjainkban a korszerű agrotechnikákhoz elengedhetetlenül szükséges kémiai' anyagokat? — Műtrágyagyártásunk menv- nyiségét és a technológiai színvonalat tekintve jónak mondható. A szükséges nitrogén hatóanyag mintegy 90 százaléka, a foszfor ha tóanyagnak pedig 70 százaléka a magyar gyárakban készül. A káliműtrágyábói azonban teljes egészében behozatalra szorulunk. Az elmúlt évek-' ben jelentősen bővítettük az alapanyágbázist, új ammóniaszintézis-tizem létesült a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Tiszai Vegyi Kombinátnál 45 ezer tonna kapacitású salétromsavüzemet építettünk, Szolnokon pedig 200 ezer tonna évi termelésű kérisaVgyár kezdte meg az üzemelést. Idén legfontosabb feladatunk a választékbővítés. A Péti Nitrogénműveknél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál, valamint a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál megkezdték a korszerű, ösz- szetett műtrágyák gyártását. — Bár a növényvédőszer-fel- használásunk megközelíti a fejlett ipari országok szintjét, az e körbe tartozó vegyületeknek alig több mint 50 százalékát állítjuk elő itthon. Az import csökkentésére és a választék bővítésére a Nehézipari Minisztérium kidolgoztatta azt a célprogramot, amelynek alapján Magyarországon is megteremthetjük a korszerű növényvédőszer-kutatást és. ipari termelést. Több új hatóanyagú növényvédő szer kerül forgalomba, a gyógyszeripar is bekapcsolódott á növény védőszergyártási programba 1972-ben 10, az idén pedig már 17 új hazai növényvédő szert adnak át a fogyasztóknak. A fejlett ipari országok szintjét tekintve bizo- . nyos elmaradás mutatkozik az állattenyésztés kemizálásában és ugyancsak alacsonynak moiid- ható a mezőgazdaság műanyagfelhasználása is. Milyen a kapcsolat a termelők és a felhasználók között? — A mezőgazdasági üzemeknek a kemikáliák gyártása mellett segítséget adunk a felhasználásban is. A Magyar Vegyipari Egyesülés számítógépközpontjában például komputer segítségével határozzák meg az egyes talajtípusok optimális műtrágyaigényét és a műtrágyaféleségek arányait. Létrehoztuk a műanyag-alkalmazástechnikai, valamint a mezőgazdasági kemizálási központot. Ezeknél bemutatjuk a vegyipar újdonságait, ismertetjük annak felhasználási területeit és módjait. A választék bővítését szolgálja még a . KGST-n belüli együttműködés. Részt veszünk az INTERCHIM munkájában. Bulgáriával, NDK-val és a Szovjetunióval négyoldalú megállapodást kötöttünk a kemikáliák kutatásával, fejlesztésével kapcsolatos együttműködésre. A Nehézipari Minisztérium, a. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen elkészítette a mezőgazdaság kemizá-' lásának távlati tervét. Milyen változásokat tartalmaz ez a nagyszabású program? —: Megállapítottuk,, hogy 1985- re a vegyiparnak és a külkereskedelemnek összesen 2,4 millió tonna vegyes műtrágya hatóanyagot kell a mezőgazdaságnak átadni. Ennek feltételeként 1985-ig háromszorosára kell növelnünk a nitrogén és foszfor műtrágyaipari kapacitásunkat. Ma már nem beszélhetünk külön nitrogén és foszfcrműtrá- gya-gyártásról. Olyan üzemeket kell létesítenünk, amelyek nyersanyagként -földgázt, nyers- foszfátot és kálisót használnak fel és a különböző összetételű műtrágyák igen széles választékát állítják elő. A magyar műtrágyaiparban először a Péti Nit- rogenműveknél építünk ilyen korszerű műtrágyagvárat, amely 1975-ben már évenként 260 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfor és ugyanannyi kálium hatóanyaggal növeli a hazai műtrágyaipar termelését. Az új üzem azonban még nem elégíti ki a szükségleteket sem mennyiségben, sem pedig választékban — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — A péti beruházást követően olyan fosz- forműtrágya-gyártásra van szükség, amely egyedi műtrágya és kálisó bekeverésével korszerű hármas-hatóanyagú műtrágya előállítását teszi lehetővé. Egy ilyen műtrágyagyár építését tervezzük 1976 és 1980 között. Mindezek a bővítések és beruházások lehetőséget adnak arra, hogy a mezőgazdaság 1975-ben 260 kilóra, 1980-ban 300 kilóra, 1985-ben pedig csaknem 400 kilóra emelje hektáronkénti műtrágya hatóanyag felhasználást. Elképzelhető-e, hogy a jövőben önellátóak leszünk növényvédő szerből? — A növényvédő szer gyártás- és felhasználás jellegéből adódik, hogy sem most, sem pedig a távoli jövőben teljes egészében önellátásra nem tudunk berendezkedni. Ezen a területen igen komoly nemzetközi együttműködést kell kialakítanunk a KGST-országokkal. Ezek megvalósításával a tervek szerint 1980 után a hazai ellátásunknak már 70—75 százalékát tudja majd vegyiparunk itthoni termeléssel, illetve szocialista termékcserével kielégíteni. A folyamatban levő kutatás és fejlesztés^ eredményeiképpen a közeljövőben 15 új növényvédő szer gyártását kezdik meg és ezzel 1970-hez viszonyítva 1975-ig megduplázódik a magyar nö- vényvédőszer-ipar termelése. Barta Éva KENDŐZETLENÜL Lima után szemétszőnyeg Nyolc napon át vendégeskedett Kecskeméten a nemzetközi Lunapark. A Köztársaság tér füves területét elfoglaló szórakoztató nagyüzem délutánonként, s kora este szép számmal vonzotta látogatóit, a fiatalokat, akik egyebek között utaztak a lengővasúton, felültek a láncos hintára, kipróbálták az automata játékokat és célbalőttek. Hogy mennyire jól érezhették magukat, arra önfeledtségükből következtettem. Mert mi tagadás, nagyon sokan megfeledkeztek arról, hogy egy . szépen parkosított téren vannak. Reggelenként munkába jövet szomorúan/ tapasztaltam, hogy egyre szemetesebb a Lunapark környéke. Ezért megkönnyebbültem, amikor észrevettem, hogy csomagol a társulat. Elköltözésüket aránylag gyorsan lebonyolították, június 25-én, hétfőn délután már csak hűlt helyüket találtam, amely valóságos szemétszőnyeggel volt borítva. Zsíros, koszos papírok, használt nylontasakok, tartalmuktól megfosztott mosóporos dobozok, rongv- és vattadarabok hevertek mindenfelé. És azóta sajnos nem változott e helyzet. A helyszínt látván támad néhány gondolata a jóérzésű embernek. Például gyanítja, hogy a nemzetközi Lunapark Kecskeméten járt alkalmazottainak nem sok fogalmuk lehet a köztisztaság mindenkire egyformán kötelező szabályairól. Értesülésünk szerint rendbe hozva kapták meg a területet, így azt ugyanolyan állapotban kellett volna átadniuk. Vagy talán úgy gondolkoztak, hogy h», az odavalónak szemetelhetnek, ők miért nem? Nos, akárhogy is történt a dolog, már késő a bánat. Persze korántsem annyira, hogy egy városi Illetékes ne merészelje 1 elrendelni a környék nagytakarítását. Mert most erre a munkára van szükség, mégpedig haladéktalanul ! Velkei Árpád Fórum mindenki javára A múlt hét elején tanácskozott a Hazafias Népfront városi bizottsága és Kecskemét Városi Tanácsa közös rendezésében az a kereskedelmi vitafórum, amelynek immár örvendetesen egyre szebb hagyományai vannak. Hovatovább törvényszerűvé válik, hogy „a pult- két oldalán állók” — ha nem is a szó szoros értelmében eladók és vevők, hanem a kereskedelem vezetői és a lakosság képviselői — rendszeres időközönként kölcsönösen megvitatják gondjaikat. i A kifejezés jobbik értelemében „nagy port vert fel” korábban a nők fóruma, amely elsősorban az anyák, kismamák, háziasszonyok meglátásait, véleményét tükrözte, a második műszakkal kapcsolatos kérdéseknek adott hangot, és sok vitás szempontot segített tisztázni. Ezt a megbeszélést bővítették most a rendező szervek a lakosság egészét tömörítő, a kereskedelemmel és a vendéglátással kapcsolatos bírálatok és javaslatok tágabb fórumává. Főként a tanácstagi jelölő gyűlések alkalmával hangzott el megannyi, az előbbi témákat érintő felszólalás. Ezekre, és a később kibocsátott kér- dőlapokra támaszkodva, a főbb tárgyköröket észszerűen csoportosítva értettek most szót egymással az állami, tanácsi és szövetkezeti kereskedelem és vendéglátás vezetői, s az ő szolgáltatásaikat naponként igénybe vevő vásárlóközönség soraiból néhányan. Sok érv és ellenérv hangzott el ezen a megbeszélésen, sok jogos panaszra adtak választ, olykor pedig jószándékú, de téves óhajokat „tettek-helyre” az illetékesek. Nem a kiskereskedelem mentségéül, vagy igazolásul hangzottak el, mégis sok szónál hívebben magyaráztak a számok. Hogy például csaknem 85 ezer városlakó mellet a „vonzáskörzet”, a városon kívüli községek népének jogos igényei, sőt, az idegenforgalom kívánságait is el kell látnia kereskedelmünknek. Méghozzá olyan körülmények között, hogy egy évtized alatt 133 (!) százalékkal nőtt a megyeszékhely kiskereskedelmi forgalma, a hálózat alapterülete pedig mindössze 57 százalékkal. M^eg kell mondanunk, hogy az ország egyéb városaihoz képest e tekintetben jóval előnytelenebb a helyzetünk. A fórumon szóba hozott kérdéseknek a puszta felsorolása is megtöltene egy füzetet. S ezekkel talán majd később foglalkozunk. Van miről szóla- nunk és van mit a helyére tennünk. A tanácskozás lényegét valamiképpen annak a résztvevőnek a megjegyzése summázta, aki azt mondotta: néhány évvel, vagy évtizeddel mérve, mennyire mások az igényeink, a kereslet, mennyire más az, amit a vevő az eladóktól elvár .. . Lényegében azt összegezte ez a tanácskozás, hogy a kereslet és a kínálat nagyjából, összhangban van, hogy ha adódnak is gondok az ellátás szférájában, a problémák megoldására mindent megtesz a szakmai vezetés. Ez a tanácskozás ugyan nem akart, nem is tudhatott minden nehézséget elhárítani, de a lehetőségekhez képest igyekezett a közösség, a vásárlók mindennapi gondjainak megoldásában hasznos segítőtársnak bizonyulni. És ha ezt a célját elérte már nem volt hiábavaló. j. t. Esedékes a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás második félévi díja Az Állami Biztosító statisztikája szerint az elmúlt évben 82 874 esetben okoztak balesetet, karambolt a gépjárművek. Műszaki hiba miait .1119 baleset történt, a többi a gépjárművezetők magatartásán múlott. A járművezetők hibájából 11399 ember sérült meg, 3670 gyalogost, köztük 62 gyermeket gázoltak el, 438-an vesztették életüket. A gépjárművek által okozott anyagi kár az elmúlt évben 300 millió forint volt, s ezt az összeget a biztosító a kötelező gép j ármű-f elelősségi biztosítás alapján megtérítette. A sajnálatos adatok is igazolják a kötelező biztosítás fontosságát, s azt, hogy az érvényes biztosítás minden járművezetőnél, mindenkor kéznél legyen. Július 1-én esedékes a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás második félévi díja, amely a hónap végéig egyenlíthető ki. A befizetést igazoló szeivény hiányában a közúti ellenőrzés során megtilthatják a gépjármű közlekedését. MEGJEGYEZZÜK Már megint a mini? Nem ritka látvány a kora reggeli órákban a kerékpáron kisgyermekét óvodába, bölcsődébe vivő anyuka vagy apuka. Általában a csomagtartón ücsörögnek az álmos kicsinyek, szüleik derekába kapaszkodva lógatják lábukat a föld felé. Délután már vidámabbak az apróságok, hiszen nem a jó meleg ágyból keltették fel őket a karékpározás előtt. Ezek az utak nem ritkán az orvosi rendelőben végződnek — jegyezte meg a napokban városunk egyik sebészorvosa. — Elszorul sokszor a szívem, amikor ilyen csöppség kerül elém, bokatöréssel, vagy csúnya, mély horzsolással valamelyik lábán. A csomagtartón ülve ugyanis, lábacskáikat lógatva, nagyon veszélyes helyzetben utaznak. Lábuk könnyen a küllők közé kerülhet, s ilyen esetekben azután általában orvosi rendelő, sőt hosszantartó kezelés az út vége. Kérdem ilyenkor a szülőktől, hogy miért nem szerelnek fel hálót a kerékpárra? Szinte mind azt mondja, hogy megpróbálta már de, nem lehet kapni. Érdemes lenne felhívni a kereskedelem figyelmét, hiszen megyénkben havonta tudomásom szerint legkevesebb húsz kisgyermek szenved ilyen körülmények között boka törést, vagy súlyos lábsérülést... Kecskeméten, a Katona József téri műszaki boltban érdeklődtünk: Kapható kerékpárra szerelhető háló? A válasz nagyon rövid és elgondolkodtató volt. A magyar kerékpárokhoz már nem gyártanak hálót, több mint egy éve. A sárvédőket is úgy' gyártják, hogy erre nem lehet hálót szerelni. Miért? Csökkent a kereslet, nincs szükség hálóra, a miniszoknyát már nehezen kapja el a kerék ... A szovjet kerékpárokat, hálóval felszerelve hozzák forgalomba, de hálót külön nem lehet kapni .. . A Rákóczi úti boltban hasonló választ kaptunk. A magyar háló nem keresett, nem is kapható, nem is tudják, hogyan lehetne felszerelni az újabb magyar gépekre. Szovjet hálót tudnak adni, páronként négy forintért. Ugyanennyi lenne a magyar háló ára is . . . A szovjet kerékpárgyártó szakemberek ezek szerint nemcsak a mini- szóknyás kerékpárosokra gondoltak, eszükbe jutott, hogy a csomagtartón kisgyermeket is szoktak szállítani. Ügy gondolom, nem ártana, ha az illetékesek valami megoldást találnának sok-2>ok kisgyermek épségének védelmében. Persze, addig a szülők is tehetnének valamit, mert a 4 forintos szovjet hálót valószínű kis ügyeskedéssel a magyar kerékpárra is fel lehetne szerelni. ' O. L. Az épülő halasi kórház Jobb kalauzt keresve sem találtunk volna arra, hogy bemutassa az épülő kiskunhalasi kórházat, mint Szanyi Miklós főművezetőt. A harminc éves fiatalember 1969-től, ahogyan mondani szokás, az első kapavágástól az építkezésnél dolgozik. Szívesen és örömmel vállalkozik a kísérő szerepére, noha ezen a napon már négyszer „mászott fel” a tizedik emeletre. Ä bemutatást mi is innen, a legfelső szintről, a tizedik emeletről, pontosabban a tetőről kezdj ük. • A kórház tetején már valóban a utolsó simításokat végzik. Elektromos kézicsiszolóval szépítik a burkolókövet. A látvány egyedülálló. Háttérben az úgynevezett fertőzőosztály épülete, tetején szegedi középiskolások szakmai gyakorlatot végeznek. Jobbra a kazánház, amely a télen már fűtötte a helyiségeket, s a szakmunkások melegben dolgozhattak. • Összesen tíz műtőszoba lesz az épületben. Ezeknek a helyiségeknek az állandóan egyenletes hőmérsékletű, azonos páratartaimú levegőt egy klímaberendezés szolgáltatja. A berendezésnek egy1 töredéke látható a felvételen. 9 A tizedik emeleten helyezik el a könyvtárat, az olvasótermet és a büfét. Török János, az EÜBER Vállalat szakmunkása a fűtőtestek elé helyzendő védőrácsokat festi, de ugyanez a vállalat szereli az ajtókat, beépített szekrényeket, bútorokat, pólyázó asztalokat. Itt — • A sebészeti műtőszobák egyikében kaptuk lencsevégre Fakan József csempézőt. Elmondták a csempéző szakemberek, hogy az épületen összesen 14 ezer négyzetméternyi felületet burkolnak főleg halványzöld csempével. Ez csaknem másfél hektárnyi területet jelent, darabszámra pedig — egy négyzetméterre ötven csempe jut álagosan — hétszázezer darab csempe. Ezenkívül azonban rájuk vár további ötezer négyzetméter mettlachi lap lerakása is. Nem kis munka/ Gál—Pásztor
