Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-29 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. Június 29. Termékeny kapcsolat . j^iskun megye a tudományos együttműködés szálaival is kötődik a testvéri Krím területéhez. A Magaracs (régi település neve, jelentése „forrás”) állami kutatóintézetben például tíz, Kecskeméten nemesített szőlőfajtát próbálnak ki, s hasonló célra ők is adnak telepítési anyagot. A világhírű tudományos műhelyben 22 különféle — borászati, technológiai, mikrobiológiai, gépesítési, növényélettani stb. — osztály és laboratórium alapozza meg az eredményeket. A szőlőnemesítéssel és borászattal foglalkozó legnagyobb szovjet, Magaracs nevű kutató- intézet Jaltában működik, háromszáz kutatót és tudományos munkatársat foglalkoztat, akik közül hatan a tudományok doktorai, ötvenen pedig kandidátusok. A tavalyi budapesti borvilágversenyről négy aranyérmet vittek haza. Az igazgató Pavel Jakovlevics Golodriga profesz- iszor, a biológiai tudományok doktora most a munkahelyén beszél az elért sikerekről és az eredmények alapjáról, a mindennapi tevékenységről. — Nagyon örülök, hogy részt vehettem a borok nemzetközi versenyének ezen a magyarországi fórumán. Kellemes dolog visszaemlékezni arra a baráti fogadtatásra, amelyben küldöttségünk tagjai részesültek. A krími borok, a Fehér Muskotály, a Szersziál és a legújabb magara- csi fajták kitüntető értékelést szereztek, a nagydíj mellett aranyérmeket kaptak. Jóleső tudat arra gondolni, hogy helytálltunk az erős mezőnyben. — Melyek azok a magyar szőlőfajták, amelyeket a Szovjetunióban is termesztenek? — A korábban nálunk járt magyar szakembereknek, Kozma Pálnak, Borbás Lajosnak, Tompa Bélának, Albert Nándornak, Szegedi Sándornak és másoknak is rendszerint elmondom, hogy legjobban a Csaba Gyöngye, a Hárslevelű, valamint a Furmint vált be nálunk. A Csaba Gyöngye például nagyon korán, már június 15-én termést ad. — Említette a magyar szakemberek látogatását. Milyen kapcsolatot tart fenn az intézet hazánk kutatóival és nemesítőivei? — Jól megalapozott és már hagyományossá vált kapcsolat alakült ki, ami mindkét félre kedvező. Kölcsönösen átadjuk egymásnak az újonnan nemesített legjobb fajtákat, hogy kipróbáljuk a különböző éghajlati viszonyok között. Ily módon a fajták gazdagodása megy végbe. És mindenki előtt világos, hogy az intenzív szőlőtermesztés leggyorsabb módja az értékes fajták kiválasztása és elterjesztése. Emellett együttesen igyekszünk tökéletesíteni a szőlőművelés gépesítését. A nálunk kifejlesztett metszőgépeket például már sok gazdaság használja. Az AGROMAS közreműködésével egy újabb berendezés is készül, amely jelentősen megköny- nyíti a talajmunkákat. Önökkel együtt izgatottan várjuk a szüretelőgépeket is. A szakemberek gyakran találkoznak egymással. A magyar kollégák minden esetben felkeresik a Magaracs intézetet, hogy megismerkedjenek azokkal az eredményekkel, amelyeket elért a szovjet kutatás. Azt szeretnénk, hogy az együttműködés mindkét ország hasznát szolgálja. Halász Ferenc A paradicsomtermesztés gépesítése A mezőgazdasági munkaerő hajtja meg. Pontosabban fogai csökkenése létkérdéssé tette a gépi szedésre alkalmas paradicsomfajták előállítását. A nemesítéssel foglalkozik Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, amely úgynevezett programvezetője a paradicsommal kapcsolatos kutatásoknak és jelentős szerepet vállalt a kísérletekhez szükséges berendezések elkészítésében is. Az alábbi írás áttekintést ad az újfajta termesztési lehetőségekről. A világ paradicsomfogyasztása az elmúlt évtizedekben megkétszereződött és a sokféle felhasználási lehetőség tovább növeli a keresletet. Hazánkban szintén erősen fokozódott a friss paradicsom és a tartósított készítmények iránti igény, ugyanakkor a külföldi értékesítési lehetőségek is igen kedvezőek. Szomorú tény viszont, hogy a fokozatosan növekvő kereslettel szemben egyre csökken a belföldi kínálat, ami elsősorban a termesztéshez szükséges kézi munkaerő hiányával magyarázható. Gépesítés ^nélkül tehát csak visz- szafejlődésre lehet számítani. Persze az sem mindegy, hogy miként gépesítünk. Manapság — az általánosan használt palántázó- gépen kívül — csaknem minden munkához a szántóföldi növény- termesztés berendezéseit igyekeznek alkalmazni, ezzel azonban nem lehet megvalósítani a korszerű paradicsomtermesztést. Különleges gépekkel és speciális fajták felhasználásával viszont bámulatra méltó eredményeket lehet elérni, hiszen hazánk klímája kivételesen jó. minőségű termés betakarítását teszi lehetővé. Kutatóintézeteink több évi munkájának eredményeként megoldottnak tekinthető a legkorszerűbb módon történő paradicsomtermesztés kérdése, már „csak” a módszerek bevezetése, a szükséges gépek beszerzése van hátra. Szakembereinknek azonban még meg kell ismerkedniük az új termesztési technológiával. A szakemberek a helyreVeté- ses FMC rendszerű, ágyásos művelési termesztéstechnológiát tartják a legmegfelelőbbnek. A módszer lényege: az elrendezett terepű talajfelületet úgy alakítják ki, hogy egymástól megfelelő távolságban húzott barázdákban öntöznek, majd az ápolási, betakarítási munkáknál is e barázdák-segítik a gépek vezetését. Az ősszel előkészített ágyások talaja a tél folyamán beérik. Tavasszal porhanyós, rögmentes földben dolgozhat az ágyáskészí- tő gép. Ideális technológiai sorrendben, egy munkamenetben a Side Winder ED—200 típussal alakíthatók ki az ágyások. A Side Winder ED—200 az erőgép hárompont-felfüggesztésű hidraulikus emelőberendezésére van kapcsolva. Forgó szerkezeti részét kardántengelyes csatlakozás mazva: a Side Winder gép nemcsak az ágyásalakítást végzi el egyetlen munkaművelettel, hanem a sorműtrágyázást, a gyomirtó vegyszer szórását és bedolgozását, valamint a helyrevetést is. E sokrétűség előnyeit talán nem is kell külön hangsúlyozni! A paradicsom helyrevetése legkorábban április közepén lehetséges. A talaj felső 1—2 centi- méteres rétege könnyen kiszáradhat, amit megbízhatóan csak öntözéssel lehet megakadályozni. Fontos, hogy az úgynevezett ke- leszto öntözés jó porlasztása legyen. A kelést követően körülbelül június derekáig a növény a talajban is elegendő nedvességet talál a fejlődéshez. Ezután, a lombnövekedés időszakában, ismét öntözni kell július második feléig. A várható betakarítás előtti 3 héttől az időjáráshoz célszerű igazodni az öntözéssel. A növényvédelemnek alapvetően két kritikus szakasza van: a kelés időszakában a burgonyabogán elleni védelem, majd a termesztés utolsó harmadában a rothasztó tényezőkkel szembeni harc. A növényápolás egyik fontos feladata a tőszámbeállítás. A 23 —30 centiméteres fészektávolságnál — fészkenként 2 kikelt növényt számítva — hektáronként 100 ezer tő növényre kell törekedni (1254 mm-es osztótávolságú barázdák esetén). A talaj műveléses növényápolás az első két sorközművelés- kor ugyancsak a Side Winder géppel végezhető el (leszerelve róla a vegyszerszóró elemeket és a vetőgépet). A 12 centiméter magas lombú növényeket a berendezés már károsítja, tehát a továbbiakban nem használható a sopközművelésre. A gépi betakarításra alkalmas paradicsomnak egyszerre érőnek, vastag terméshúsúnak, állóképesnek, repedésmentesnek, megfelelő kocsányleválásúnak, jól szállíthatónak kell lennie. Ma még nincs egyöntetű álláspont a termesztendő fajtákra vonatkozóan, de valószínű, hogy a klasz- szikus gépi szedésű amerikai VF —145 paradicsomfajta bizonyul majd az egyik legalkalmasabbnak (átlagos hozama 650—680 mázsa lehet hektáronként). A betakarító gép 1,4—1,7 km/ óra sebességgel halad a táblán, miközben a késszerkezet a növény szárát tőben elvágja. A lombostól felszedett paradicsom bogyóleválasztó szerkezetre kerül, ahol a paradicsomok elválnak a szártól. A különválasztott bogyók válogatását az amerikai betakarító technológia szerint a szántóföldön haladó gépen végzik; a magyar kísérleti módszernél vízzel töltött, billenthető tartályokban fogják fel a termést és szállítják a válogató, feldolgozó helyekre. R. I. • A kedvező fekvésű Madarasi-tó. ÁLLÓVIZEK - PARLAGON Érdekes „leltár” került a kezembe. A bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készítette. Bács-Kiskun megye állóvizeit sorolja fel a jegyzék. Csaknem 30 nagyobb tó szerepel a névsorban. Egy részük jól ismert, mások létezéséről kevesen tudnak. A vízügyi igazgatóságon Nagy Sándor főosztályvezetőtől kérek tájékoztatást a tavakkal kapcsolatban. — Az állóvizek egy részének hasznosítása nem lehetséges. Né- hányukban ugyanis nincs állandó' víztükör, csak időszakosan töltődnek fel, a gyakori esőzések idején. Aszályos időszakban eltűnik a víz. A nagyobb tavak viszonylag állandóak. Jelentősebb szikes állóvizeinket már felfedezték. A Szelidi-, a Solt- vadkerti-tó és a Kunfehértó környékén szép, hangulatos üdülőtelepek épültek. A vízszint szabályozása, sajnos, most még nem lehetséges. A fölös vizeket még el tudjuk vezetni, de a feltöltésre aszály idején nincs mód. Legnépszerűbb tavunk, megyénk Balatonja, a Sze- lidi-tó szabályozásán most munkálkodunk. Mintegy 4 kilométer levezető csatorna épül, s ezzel a következő években már megvalósítható a tó szintjének állandósítása. Két évvel ezelőtt külön szám- ba_vették a Kecskemét környékén található, üdülésre és pihenésre alkalmas állóvizeket. Az ezzel kapcsolatos vizsgálódásokat To- perczer Gábor főosztályvezető végezte. Tőle érdeklődöm a tapasztalatokról. — Tíz jelentősebb tavat soroltam fel tájékoztatómban. Az akkori megállapításokat most is időszerűnek tartom. Elsősorban azokat a tavakat vettem számba, amelyek szóba jöhetnek valamilyen, hasznosításra. A szemléltetés érdekében térképet is készített. A helyszínrajzot kiteríti elém. — Itt van például a Madarasi- tó. Ladánybenétől nem messze igen kedvező környezetben helyezkedik el. Kecskeméttől mintegy 20 kilométerre van, nagyrészt portalanított úton közelít- hetQ meg, A földút csupán 2 ki- lométer. A (tó vize tiszta, jó minőségű. Nyugati részén homokos, strandolásra alkalmas. Ladánybenétől délnyugatra van a Nagy- széktó. Elsősorban horgászás céljára lehet hasznosítani. Nézzük tovább. Itt van például a Ludas-tó, Jakabszállástól északnyugatra. Jól megközelíthető úton és vasúton. Tizenöt kilométerre Kecskeméttől. A keleti oldalán levő mocsaras, vizenyős területet kivéve a partja üdülésre, pihenésre alkalmas. Terep- rendezéssel hasznosítható — magyarázza. íme néhány, a felfedezetlen tavak közül. Kétségtelen, hogy még " alaposabb vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a tavak bármely, igénél érdemes legyen jelentősebb beruházást megvalósítani. Részletesebb talaj-, valamint hidrológiai elemzést kell végezni. Tanulmányozni a domborzati viszonyokat a vízgyűjtők helyzetét. A hasznosítás másféle is lehet. Érdemes a tavak egy részén halgazdálkodással foglalkozni. Néhány termelőszövetkezet él ezzel a lehetőséggel. Felvidéki István, a bajai Üj Elet Halászati Termelőszövetkezet elnöke elmondja: — Több közös gazdaság — amely kisebb-nagyobb állóvízzel rendelkezik — érdeklődik halivadék iránt. Szívesen állunk rendelkezésükre. Kedvező tapasztalataink vannak. A harkakötönyi tógazdaságunk, mintegy 15 mázsa halat „terem” hektáronként. A száz hektáros tóból évente háromszázezer forint tiszta nyereségünk van. Mostanában a bajai Duna Termelőszövetkezet, valamint a ga- rai, csátaljai, a dávodi, az érsek- csanádi közös gazdaságok vezetőivel tárgyaltunk tavaink hasznosításáról. Üdülés, horgászat, ^halászat. Megannyi lehetőség az eddig parlagon heverő állóvizek hasznosítására. K. S. • A Ludas-tó csak tizenöt kilométerre van Kecskeméttől. A kisiparosok jövedelemadója Beszélgetés a KIOSZ megyei szervezetének titkárával Korábban már beszámoltunk arról, hogy új kormányrendelet szabályozza a kisiparosok adózását, s 1971-ben elsőnek megyénkben került sor annak kísérleti végrehajtására. A tapasztalatokat felhasználva a múlt évben Komárom megyében, valamint á fővárosban is, az idén pedig már az egész országban e rendelet szerint történik a kisiparosok adóztatása. Erről beszélgettünk a napokban Szabó Ferenccel, a KIOSZ megyei megyei tanács pénzügyi osztálya hozza meg a döntést. Néhány érdekes adatot érdemes feljegyezni — vesz elő egy dossziét Szabó Ferenc. — Megyénk kisiparosai az idén 17,4 millió forint jövedelemadót fizetnek. Ennek az összegnek az 51,5 százalékát fizeti a kisiparosok 85,4 százaléka, 48,5 százalékát pedig a kisiparosok 14,6 százaléka. Ez is bizonyítja, hogy a rendelet megszünteti az igazságtalan egyenlősdit, annyi adót fizet mindenki, amennyi „dukál”. — A közelmúltban tartották a féléves taggyűléseket. — Igen, megyénk 22 helyi csoportjában és 35 községében 1830 kisiparos vett részt ezeken a gyűléseken és 360-an szóltak hozzá. Megtárgyalták a békehónap tennivalóit, tájékoztatót kaptak az adózásról, s sok szó esett a javító-szolgáltató tevékenység színvonalának növeléséről is. A gyűléseken részt vettek mindenütt a helyi párt és tanács képviselői, a Hazafias Népfront és az Á^ÉSZ-ek munkatársai. A tiszakécskei csoport taggyűlésén megjelent Angyal János iskolaigazgató, országgyűlési képviselő. Nagy figyelemmel kísért hozzászólásában a kisiparosok társadalmunkban elfoglalt helyéről és szerepéről beszélt, majd elismerően nyilatkozott a kisiparosok hasznos munkájáról. — Hallottuk, hogy a megyei titkár a napokban érkezett haza külföldről. — Igen, háromtagú delegáció tagjaként egy hetet töltöttem Lengyelországban. Országos központunk két vezető munkatársával Varsóban, Poznanban, Gdanskban és még sok városban tanulmányoztuk a lengyel kisiparosok helyzetét, a szervezeti demokráciát, az anyagellátás megoldását és értékes tapasztalatokat szereztünk a szolgáltató tevékenységről is. Igen érdekes ott, hogy a kisiparosok egy része — általában járásonként és szakmánként — alacsonyabb szervezésű társulásban dolgozik. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a társulás szerzi be az anyagokat, megrendeléseket vesz fel és elvégzi az értékesítést, a társulás tagjai pedig otthon saját műhelyükben végzik el a vállalt munkát. Jártunk sok kisiparos műhelyében, s kissé irigykedve láttuk, hogy általában igen jól gépesítettek. Sok az ipari tanuló, a lengyel kisiparosok nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. Már megkezdtem a tapasztalataim feldolgozását, s ezeket majd az országos központunkkal jelentésben ismertetem; biztos vagyok abban, hogy a sok hasznos tapasztalat segítséget nyújt, majd a mi munkánkban is. A későbbiek folyamán különben a helyi KlOSZ-szervezetekben is tartok élménybeszámolót tagjaink részére. Opauszky László Öngyújtó tűzkő nélkül A legújabb konstrukciójú gázöngyújtóban a tűzkövet és a kereket két elektromosságot keltő kristály helyettesíti. Ha megnyomjuk a gyújtószerkezetet, elektromos feszültség keletkezik. A miniatűr tranzisztorberendezés által felerősített elektromosság az elektródákra keiül; a hirtelen fellobbanó szikra elegendő ahhoz, hogy a gáz meggyulladjon. Új módszer a sós vizek édessé tételére Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sótartalmú vizek édessé tételére szolgáló új, gazdaságosabb módszerek kidolgozására. Ausztráliában a közelmúltban érdekes új módszert javasoltak. Ezt a módszert eredményesen lehet alkalmazni a kis mennyiségben sót tartalmazó vizek édessé tételére. A módszer alapja az ioncsere: a vizet tisztítógyantákkal teli készüléken bocsátják keresztül. A tisztítógyanták visszatartják a vízben oldott adalékanyagokat. Az új módszernél használt szűrő nem igényel kémiai reagensekkel való későbbi kezelést. Elegendő, ha a sós víz keresztülbocsátása után forró vízzel elmossák a szűrőt. KÖNYVESPOLC Élelmiszer-feldolgozás a termelő- szövetkezetekben A Mezőgazdasági Kiadó új könyve a termelőszövetkezetek élelmiszeripari kiegészítő tevékenységének előkészítésével, tervezésével foglalkozik. Segítséget nyújt az alapvető döntéshez: létesítsen-e a termelőszövetkezet élelmiszer-feldolgozó üzemágat, és ha igen, milyet. ■ Tanulmányozni kell ehhez a tágabb gazdasági környezetnek a kérdéses vállalatra gyakorolt hatását és a vállalaton belüli forrásokat, igényeket. A lehetséges változatok hatékonyságának elemzése, az elemzés tapasztalatainak felhasználása a termelőszövetkezet eredményességét nagyobb távlatokban is befolyásolja. A szerzők, Novotta Lajos és Vértessy László jelentős személyes tapasztalattal rendelkeznek a kiegészítő tevékenységek előkészítése területén — könyvüket haszonnal forgathatják az élelmiszer-gazdaság számos területének szakemberei. GYŐR ZAJTÉRKÉPE • A közutakon megnövekedett forgalom növelte a városok zajszintjét ts. Ezért több városban — Győrben, Szombathelyen, Szegeden és Debrecenben — megkezdték a zajszintméréseket. Az Országos Közegészségügyi Intézet a KÖJÁL Zajvédelmi Műszaki Osztályával a mérések után elkészíti a város zajtérképét. Képünkön: A győri KÖJÁL Zajvédelmi Műszaki Osztályának munkatársai munka közben Győr központjában. (MTI foto: Bajkor Jézsef felvétele—Kél) 0 — Nagyon igazságos ez az új adórendszer — mondotta a megyei titkár — mert könnyít a »kisebb jövedelmű kisiparosok terhein és igazságosan többet fizettet azokkal, akik korábban aránytalanul kevés adót fizettek. Az adó összegének megállapítása igen demokratikusan történik. A kísérleti évben 55- en, most pedig 242-en vesznek részt a végrehajtásban. Minden járásban véleményező bizottságok működnek, az adóbevallást megvitatják, véleményezik, s ezután továbbítják a megyei kivető bizottsághoz. Itt állítják össze a listát, amelyet azután a KlOSZ-szervezetekben és a községi, városi tanácsokon is közszemlére tesznek. Két hét után következnek a felszólamlások az erre a célra alakított bizottsághoz. Az idén 3915 adózásra kötelezett kisiparostól 308 felszólamlás érkezett, s ebből a bizottság 160-at változatlanul hagyott, a többinél pedig meghozta a szükséges új határozatot — természetesen aíapos vizsgálat után. A tanácsoktól 360 kisiparos ügyében érkezett észrevétel, de 223 ügyben nem született új döntés. Azok a kisiparosok, akik egyetértettek a kivető bizottság döntésével, napjainkban már meg is kapják a fizetési meghagyásokat. A vitás ügyekben a
