Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-28 / 149. szám
»A magyar halász majdnem kivétel nélkül az, amit a „jóra- való magyar ember” — alatt értünk. Nyugodt lelkű, becsületes, jobbadán hallgatag — de amellett nyílt, vendégszerető, kiválóan mértékletes, munkában serény és kitartó.« — írta Hermann Ottó, a Magyar halászember című könyvében, több mint száz évvel ezelőtt. Azóta sokat változott a haljászmesterség. Bevonult a gép a halászat eszköztárába, de az ember a vizet, a hálókat, a csónakot szerető halászember nem változott. Pádig nem könnyű mesterség a halászat. Láttam már, amint gumicsizmában a halastó vizében állva, nekifeszülve húzzák a hálót... hajnalban, amint a part mentén elhelyezik, vagy felszedik a varsákat. Hol a nap tüze égeti arcukat, máskor hideg eső mossa elgémberedő, fáradt kezüket. Ezt* a szakmát csak azok választják, akik szeretik a vizet, a halászmestersé-' get. Öróluk írunk, a halászokról. Még több elsőrendű halat várhatunk • Az egyik halcsarnok a sok közül. a bajai Új Elet Halászati Termelőszövetkezetből # Próbahalászat dobóhálóval Harkakötönyben. nyílt lángon, bográcsban készül A BAJAI HALÁSZLÉ Az Uj Elet HTsz halászcsárdája a Sugovica partján a Petőfi szigeten található. Aki Baján jár, nem mulaszthatja el, hogy nyílt tűzön, bográcsban készülő kitűnő bajai halászlét itt a halászcsárdában meg ne kóstolná. A halászlén kívül egyéb halételeket ás felszolgálnak, sült és rántott halakat, valamint az elmaradhatatlan tepertős túrós csuszát, és a különböző ízű palacsintaféléket. Halfogyasztásból az egy főre eső országos átlag 2—3 kilogramm. Baján ugyanakkor évente égy-egy ember 27-—3Ú -kilogramm halat fogyaszt. A halételek népszerűsítésévé és ezek megszerettetésében nagy szerepe van az Új Élet Termelőszövetkezet nagy hírű halászcsárdájának. Naponta 250—400 adag halétel fogy. Az idén tatarozták, felújították ezt a reprezentatív, a külföldiek által is kedvelt halász- csárdát. Mintegy 250 ezer forintot költöttek az által akításóra. A termelőszövetkezet vezetői tervezik, hogy a közfeljövőben a jelenlegi mellett egy még korszerűbb nagy befogadóképességű halászcsárdát építenek. / • A képen: hallét főz az aranyérmes szakács. PVC-idomok, divatgombok és motortekercselés A Tanácsköztársaság idején a bajai halászok már alakítottak szövetkezetét, a neve Halászmunkások Szövetkezete volt. A felszabadulás után össznépi' tulajdonba kerültek hazánk vizei és a halászati hasznosítás joga is. A halászati jogot elsősorban hivatásosan dolgozó halászokból alakított szövetkezetek útján kellett alkalmazni és így alakultak meg a halászati bérlő szövetkezetek. A több mint harminc bérszövetkezet 1952—53- ban alakult át termelőszövetkezetté. Először Nagybaracskán a Szabadság, majd ezt követően Baján az Új Élet. s végül a kiskunhalasi Harcos Halászati Termelőszövetkezet alakult meg. Már húsz évvel 1 ezelőtt jogot kapott a bajai halászati szövetkezet, hogy melléküzemágat hozzon létre, és így megnyitotta halászcsárdáját a Tóth Kálmán téren. Az első esztendőt a szövetkezet 76 ezer forint nyereséggel zárta. A megalakulás után küzdelmes esztendők következtek, soksok változással. 1955-ben valamennyi halásztanyát rádióval láttak el. 1957-ben hálós halászatra alig került sor a szövetkezetben, a kitermelt 15 vagor. hal szinte rendkívüli teljesítményiek számított ebben a szeszélyes vízjárású, nehéz gazdasági évben. Bebizonyosodott, hogy a halászok mennyire híján vannak a nyílt. Dunán használatos szerszámoknak, amelyekkel pedig több halat lehetett volna kifogni. Ebben az évben épült meg a bátai halászház. Vásároltak csónakokat, motorokat. Az egy tagra jutó átlagkereset 14 ezer forint volt. 1958- ban kialakítottak egy új melléküzemágat; a kagylókat termelték ki a vizeikből és gyöngy- gombgyártó üzemet hoztak létre. Az egy holdra eső halfogás 1959-ben 27—30 kilogramm volt. A bajai Új Élet Halászati Tsz, a nagybaracskai Szabadság Halászati Tsz, s . a kiskunhalasi Harcos Halászati Tsz vezetői, együttes ülést tartottak 1961 novemberében Baján, s még ebben a hónapban összehívott közgyűlésen a tagok kimondták az egyesülést, s ezután a három halászati szövetkezet az Üj Élet nevet vette fel. 1962-ben a halászat termelési értéke már elérte a 2,5 millió forintot. Nagyon szép eredménnyel zárta a termelőszövetkezet az 1965- ös esztendőt. Az egy főre eső átlagos évi jövedelem 26 ezer forint volt. Beruházásokra mintegy 600 ezer forintot fordítottak, vásároltak többek között hínárvágáshoz szükséges csónakra szerelhető kaszákat, pótkocsis traktort. Régi halászhagyományokat elevenítettek fel, amikor 1966 nyarán Baján megrendezték az Aranyponty ünnepséget. Ebből az alkalomból volt először hazánkban országos halfőző verseny, melyen Farkas József a szövetkezet hal főző mestere szerezte meg az abszolút elsőséget. Halászati szempontból jó eredményekkel kecsegtetett az 1967- es esztendő. Elegendő megrendelés állt rendelkezésre a divat- gombüzemnek is. de gondok jelentkeztek a gyón gygombgy ártó üzemágnái. (Később egyébként ezt az üzemegységet megszüntették.) A beruházásokat illetően elkészült a székházban a garázs- épület, Harkakötönyben pedig a magtár. Júliusra átadásra készen állt a festői környezetben megépült kiskunhalasi halász- csárda. A .szövetkezet megszervezte és a tatai halászszak- munkás-képző iskolával bonyolította le a szakmunkásképzést. Ebben az évben negyvenötén — közöttük több idős halász is — .szerezték meg a szakmunkásbizonyítványt. A kedvezőtlen vízállás miatt rendkívül sok gond volt 1969- ben a szövetkezetnél. Azonban jócskán voltak eredmények, megvalósultak új beruházások. Kialakították a PVC-csöveket idomokká összehegesztő üzemüket, vásároltak gépkocsit, szivattyút, Nagybaracskán halászházat építettek, elkészítették a harkai II. halastó lecsapoló árkát és a szövetkezet megszervezte a törzsgárdamozgalmat. Az Új Élet HTsz halkeltető állomás létesítését határozta el ’1970-ber>. A vizek halutánpótiá- sát, a belterjes halgazdáikodást kívánták ennek segítségéve] megoldani. Karapancsán a hozzákapcsolódó tavakkal együtt mintegy 2 millió forint költséggel tavaly előtt elkészült a halkeltető. Az idén mintegy 4 millió zsenge csuka, tizezer süllő, tízmillió ponty és 200 ezer harcsaivadék kerül ki a keltető állomásról. 1971-ben befejezték Harkakötöny villamosítását, vásároltak elektromos halászógépet és az ipari üzemek részére modern berendezéseket. Tavaly ünnepelte a szövetkezet megalakulásának 20. évfordulóját. A halászati üzemágban •a nyíltvízi halászat ugyan nehéz évet zárt. de a harkakötö- nyi halgazdaság, valamint a halkeltető mégis mintegy fél millió forint ágazati nyereséget A-t el. Tavaly összesen 21 millió 199 ezer forint termelési értéket produkált a bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet. Az alaptevékenység mellett az ipari tevékenység aránya 39 százalék, így ez jól és hasznosan egész.íti ki a íőüzemágban folyó munkál. A szövetkezet tagságának keresete jó. életszínvonala megfelelő. Gazdálkodásuk keretében finanszírozni képesek jelentős összegekkel az ivadékolást, a halászat fejlesztését és a vizek karbantartását. A nagyüzemi munka és a belterjes gazdálkodás megvalósításában nagy szerep hárul az egyetemet végzett szakemberekre és a szövetkezeteiéi segítő kutatókra. Másképpen dolgoznak és élnek ma már a magyar halászok, más célokat követnek, mint annak előtte. Megérdemlik a társadalmi elismerést, amelyet a szövetkezet gazdái áldozatos munkájukkal kivívtak. A PVC-csöveket összeforrasztó és így ebből víz és szennyvíz elvezetésére is szolgáló csöveket készítenek a termelőszövetkezetnél. A múlt évet ez az üzemág nyereséggel zárta. A divatgombkészítő részlegük túlteljesítette tavalyi tervét. ^ motortekercselő szolgáltatásból pedig (tavaly csupán egy hónapig dolgoztak) mégis 15 ezer forint nyereséget értek el. A villanymotor-tekercselő részleg munkája fontos szolgáltató tevékenységük, elsősorban a mező- gazdasági üzemek részére, hiszen különösen a nyári-őszi munkák alatt több villany- motort kell cserélni, újratekercselni, javítani. Melléküzemági tevékenységükkel elérték, hogy elsősorban tagjaik feleségeinek rendszeresen munkalehetőséget biztosítanak. A bajai Üj Élet HTsz 3500 Tervek és kapcsolatok hektár vízterületen gazdálkodik, a Dunán, a Sió torkolatától Mohácsig, a. Ferenc-csatorna vízrendszerén és a Kiskunhalas környékén levő természetes tavakon. A kitermelt halat nem csak a bajaiak, hanem a megye lakói, valamint a balatoni és velencei HUNGAROHOTEL-ek vendégei is fogyaszthatják. Pontyon kívül angolna, süllő és harcsa „terem” vizeikben. Tervezik a ter- mésnövelés szempontjából a bátai Vén-Duna ág belterjesítését. Csaknem 300 holdas halastavat alakítanak ki, amely zsiliprendszerrel kapcsolódik a Dunához. Tovább korszerűsítik a halfogótechnikát. NDK tapasztalatok alapján gépesítik a ,halhúzást. A jelenlegi 2 elektromos halászgép mellé még négyet vásárolnak. A halászati termelőszövetkezet a szocialista országok hasonló ga^aságaival állandó kapcsolatban van. Ezenkívül még a környező országok kutatóival is konzultálnak, átadják tapasztalataikat és segítséget kapnak az itteni munkájukhoz. A kara- pancsai halkeltetőben a mesterséges ivadék-előállítás megoldásában e kapcsolatok is jelén- tősen gyümölcsöztek. Az NDK és a jugoszláv hasonló gazdaságokkal terv szerinti együttműködésük van. Napjainkban a nagyobb halhústermelés a fontosabb feladatok közé tartozik. Nemcsak a választék bővítése miatt, -hanem a halnak a táplálkozásban betöltött szerepe, biológiai értékel nagy és értékes fehérjetartalma is ezt indokolja. Á bajai termelőszövetkezetben az idén még több halat szeretnének termelni, halászni, ezért igyekeznek még intenzivebb módon dolgozni a bajai és a környék halászai. (X) t A karapancsai keltetőüzem egy része. • Halászcsárda a Petőfi szigeten. • Pvc-idomokat készítenek a halászasszonyok.
