Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-28 / 149. szám
NEC VÉDSZ A ZA DOS JUBILEUMÁRA KÉSZÜL a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet A felszabadulás után néhány évvel a gyenge, homokos földeken dolgozgató kunszállási kis- és szegényparasztokat is egymás felé hajtotta a jobb élet utáni vágy, a közös munkában rejlő lehetőségek felismerése. A termelőszövetkezeti mozgalom krónikaíróinak feladata lesz végigkísérni, elemezni az eltelt évek küzdelmeit, s levonni majd az évente szaporodó tanulságokat. A negyedszázados jubileumig még kerek két esztendő van hátra, s valószínű akkor a mostaninál is gazdagabb, erősebb lesz a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet. 1950. augusztus 20-án a helybeli kommunisták ünnepi tag gyűlésén határozták el a termelő- szövetkezet megalakulását. Húsz család .18 tagja azonnal aláírta a belépési nyilatkozatot és a kis közösség 110 hold földön kezdte meg a gazdálkodást. Kevés voll a föld. tagosítást kértek, s ennek Befejezése után mái- 504 holdat művelt meg az új belépőkkel 50 család 82 tagja, öt ló. 10 süldő és 50 tyúk volt a vagyon. Ma már mosolyogva emlékezünk ezekre, s aki nem volt részese a mezőgazdaság nagy átalakulásának, talán el sem hiszi, hogy milyen nehéz volt a kezdet. Mi Íven nehéz volt eljutni idáig . . mert a jelenlegi kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet már 1920 hektáron gazdálkodik. 500 tagja közül 400-an rendszeresen részt vesznek a közös munkában A múlt évben a szövetkezet nettó árbevétele elérte az 55 millió 468 ezer forintot, az egv 10 órás munkanapra jutó kereset pedig már 85 forintra nőtt adottságok, lehetőségek Hiaba voltak szorgalmas művelői évszázadokon ker esztül a kunszállási földeknek, sohasem volt gazdag termés a jutalom a gondoskodásért. Homokos, alacsony értékű földeken dolgozott az itteni parasztember, s gondjait tetézte, hogy ezen a vidéken a csapadék is ritka. Ha van is. szinte mindig olyankor, amikor a sürgős munkákat akadályozza, s nemegyszer sűrű jég pusztítja ilyenkor a növényeket. A múlt évben például az egész évi kevés csapadék 60 százaléka aratás idején hullott, a gabona betakarítói- ra. Most májusban mindössze 5 milliméter eső volt — szinte még a „port sem verte el”. Nehéz így a gazdálkodás, de a termelőszövetkezet gazdái egyre inkább úrrá lesznek a természet szeszélyein. Területükből 2632 hektár a szántó, ahol az adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve egyre inkább profilírozzák a termelést. Hagyományos kalászosuk a rozs, 240 hektáron hamarosan 10 mázsás átlagtermést szeretnének betakarítani. Hasonló nagyságú területen termelik néhány éve a triticálét. ez már jobban fizet, mint a rozs. mert hektáronként 20 mázsára számítanak. Foglalkoznak még dohány termesztésével is. a részes művelésre kiadott 25 hektáron átlag 65—70 mázsás termést szednek le. Az állattenyésztés szempontjából rendkívül fontos a lucerna. 320 hektáron az idén 30—35 mázsa szénára számítanak. .16 termést várnak az 50 hektáros cukorrépaföldön, ahonnan az idén már majdnem sikerül teljesen száműzni a nehéz fizikai munkát az NSZK gyártmányú betakarító géppel. Bíznak abban, hogy a hektáronként várt 330 mázsa répát idejében el tudják juttatni a cukorgyárba. Kevés a jó földjük, s természetesen itt termelik a legfontosabb növényeket, a búzát és kukoricát. Az előbbiből 187 hektárjuk van, s bíznak a 28 mázsás átlagtermésben. A 277 hektár kukorica is meghozza remélhetőleg a májusi morzsoltban számított 30—32 mázsás átlagot. Mit tettek a termelőszövetkezetben az utóbbi években a jobb terméséi') ? A földek gondos művelése mellett mindent elkövettek a termés időben, veszteség- mentesen történő betakarításáért. Kevés a munkaerő, egyre nagyobb gondot kell fordítani acél- szerű gépesítésre. A kalászosok betakarításánál már elérték a 100 százalékot, de a többi növény termesztésénél még sok feladatuk van az embereknek. Két évvel ezelőtt megkezdték a vegyszeres gyomirtás kiszélesítését. 150 hektár kukoricát már nem a hagyományos módszerrel kell betakarítani. ennél sokkal könnyebben és gyorsabban végeznek vele. A lucernát a földeken bálázzák — kevesebb ember szükséges a betakarításhoz. a négy bálázógép gyorsabban dolgozik. A természet szeszélyéi elleni harc eddigi legnagyobb eredménye az a 4 kilométeres csatorna, amely felfogja a csapadékvizet, s innen szivattyú emeli át egy 23 hektáros, víztárolásra kiválóan — de másra nem — alkalmas területre. Ezen a területen az állandó, mintegy hatvan centiméteres víz jelentősen hozzájárul a környék talajvízszint-tartásához a két év múlva továbbfejlesztve, 'lehetőséget nyújt mintegy 100—150 hektár öntözésére. A 434 hektáros lét-legelő minőségének javításában is jelentős szerepe van ennek a nemrégiben kezdődött erői- teljes vízrendezésnek. Az öntözés különben nem új ebben a termelőszövetkezetben sem. de eddigi anyagi lehetőségeik nem engedték meg a nagyarányú megvalósítást. R)élvfúrá- «ú kútjuk vize csak arra elegendő, hogy a 28 hektáros kertészetük vízszükségletét fedezze. Konzervgyári szerződésre termelnek ezen a területen 13 hektáron paradicsomot és 15 hektáron kétfajta paprikát. Valamikor borospalackokon is szerepelt a község neve, de néhány éve már nem itt lesz bor a szőlőjükből. Feldolgozó, palackozó berendezéseik korszerűtlenek, nagy beruházás helyett kifizetődőbb, ha inkább a szőlőt értékesítik. A 350 hektárból mindössze 110 hektár a nagyüzemi telepítés. a többi szórvány, öreg, gyengén termő. Ennek a nagyüzemi, 10 éves szőlőnek is külön története van, egy része 125, másrésze 240 centiméteres sortávolságú. Néhány éve a terület 80 százalékán minden második sort ki kellett szántani, hogy géppel lehessen műyelni és győzzék benne a munkát. Ekkor kezdődött a vegyszeres gyomirtás és a megfelelő tápanyag-utánpótlás is. Megérte a fáradságot, mert. tavaly a tervezett 30 helyett 40—42 mázsa szőlőt szüreteltek hektáronként. Száz hold kajszi. 68 hold vegyes gyümölcs termését szedik évente. A humuszban szegény területen a tízéves kajszifákból minden évben sok kipusztul, de a baracktermést sok más veszély is -fenyegeti. Ennek ellenére a múlt évben 7 vagon barackot szállítottak közvetlen exportra. 7 vagonnal pulpként juttallak a külföldi megrendelőknek. s ugyancsak hét vagonnal a ME- ZÖTERMÉK-nek adtak át belföldi értékesítésre. Sainos. az idei terméskilátások nem biztatóak, a múlt évi fertőzés miatt mintegy 50 százalékkal kevesebbet tudnak majd értékesíteni. Sokat várnak 197.5-re a két évvel ezelőtt telepíteti 30 hektár .sövénykajszitól . . . • I.crcI 4 gulya a* crdösseélen Belső utat épít a tsz brigádja • A féleg.vházi teszt a üzem ben • Nagy gondot fordítanak a szőlőben a növényvédelemre. 9 Szállítás előtt a hízott bikák FEJLŐDŐ ÁLLATTENYÉSZTÉS Ebben az üzemágban néhány ÉLELMISZERIPAR Igen nagy jelentősége van a eve már megvalósították á teljes 1 profilirozást. csak szarvasmarhát tenyésztenek —. de azt azután egyre jobb eredményekkel. Három évvel ezelőtt, kezdték meg az állománymentesítést, s ezzel a nagy költséggel járó munkával már mintegy hetven százalékban elkészültek. Jelenleg 260 tehenet gondoznak, illetve fejnek. 230 a borjúszaporulat, 230 bika- és 100 üszöboriút vásároltak — nagy többségét a háztájiból. Egyre jobb eredményeket érnek el a szarvasmarha-hizlalásban. A múlt évben elszállított 397 állatból 350-el exportra értékesítettek. Az idén hasonló lesz a hizlalt állatok száma, s minden jel arra mutat, hogv többségükért ismét a kitűnő minőségért .iáró magasabb árat kapják. Az állattenyésztésben is mindig keresik az újat. azokat a módszereket. amelvek felhasználásával eredményeiket növelhetik, ilyen volt például az is, hogy két évvel ezelőtt átalakították a hízók hagyományos istállóját szabadtartó- sosra. Viszonylag kis ráfordítással a 120 állat helvell így több mint 200-at tudnak itt, elhelyezni. Változásokat, vezettek be a ta- karmánvnzási rendszerben, .s a múlt évben már sikerült elérniük állatonként a napj 1,5 kilogrammos súlygyarapodást. Az Állattenyésztési Kutató Intézettel karöltve takarmánvozási kísérleteket folytatnak az önköltség csökkentésére, a hizlalás! idő lerövidítésére. Most kezdték meg egy 144 férőhelyes borjúnevelő építését, jövőre pedig 108 tehén részére építenek korszerű istállót. Az adottságok és lehetőségek figyelembevétele az állattenyésztésben is érvényesül. A cél már világos: minél előbb igazi nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztést szeretnének megvalósítani, s ezen belül főleg a hízott marhák értékesítésével növelik majd árbevételüket. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben, ül. azok eredményeinek növelésében nagy szerepük van a háztáji gazdaságoknak is. A háztáji bizottságon kívül függetlenített agro- nómus is segít itt a termelés szervezésében. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy tavaly például a háztájiból a tsz- en keresztül a tagok 1937 hízott sertést. 309 szopósborjút. 2 millió 91 ezer csomó retket es még sok mást értékesítettek. termelőszövetkezetben az élelmiszeripari tevékenységnek: biztosítja a tagok közül 150—170 személy állandó foglalkoztatását, hozzájárul a közös bevételek növeléséhez, s az itt dolgozók a kampánymunkák idején segítséget tudnak adni a földeken, szőlőben, gyümölcsösben. A szeszfőzde tavaly 978 hektoliter pálinkát főzött, s ennek palackozása mellett bérmunkában még 902 hektolitert palackoztak. A száraztészta gyártása fejlődik, tavaly már 700 mázsát gyártottak. A kiváló minőséget bizonyítja, hogy mind a kunszállási, mind a kiskunfélegyházi üzemben már szinte alig győzik a megrendelések teljesítését. A tagok téli foglalkoztatását szolgálja a konzervgyár részére vállalt munka. Minden télen átlag 60—70-en találnak itt havi 1500 forint körüli keresetre, s a múlt télen 200 vagon különböző árut dolgoztak fel a gyár részére. A gazdaság 30 tagú építőbrigádja a saját építkezések mellett családi házak építését is vállalja a tagok részére. Igen fontps a szerelők munkája is. hiszen a gazdaság már 5 kombájnnal. 4 tehergépkocsival. 30 különböző traktorral é.s igen sok munkagéppel rendelkezik. így élnek, s egyre jobban boldogulnak a termelőszövetkezet tagjai. Saját üzemi étkezdéjük van, télen hetven-nyólevanan, nyáron több mint 200-an kapnak innen alacsony térítésért bőséges ebédet. Már négy munkahelyen van hideg-melegvizes fürdőjük megfelelő öltözővel. A géptelepen most építenek 40C ezer forintos beruházással egy szociális létesítményt. Évente nyolcvanan, százan vesznek részt országjáró kirándulásokon. A fiataloknak klubot létesítettek, rádió, lemezjátszó sem hiányzik belőle. A község életében is tevékenyen részt vesz a termelőszövetkezet. A tsz-tagok közül 31-en tanácstagok, 4-en a végrehajtó bizottság munkájában is részt- vesznek. egy tsz-tag pedig a megyei tanács tagja. Segítik az iskolákat, óvodákat, a Szűcs iskolába például a tsz vezette be a villanyt. A helybeli sportkör a tsz-é, évente 40—50 ezer forintot fordítanak a segítésükre, E beszámoló csak nagyon rövid tájékoztató erről a szépen iejlődő gazdaságról, de ebből is látjuk: honnan indultak el 23 éve és hogyan jutottak el az eddig elért eredményeikhez. (X)
