Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

1973. június 24. • PETŐFI NÉPE 9 3 A testvérmegyéről, a kapcsolatokról Nyilatkozik N. K. Kiricsenko, a Krími Pártbizottság első titkára Ez a „kérdezz — felelek” írás egy több, mint kétezer ki­lométerre levő félszigetet igyekszik bemutatni, amely mé­gis legközelebb van hozzánk a testvérmegyék között, ha a barátság mérőszalagját használjuk a távolság-közelség rög­zítésére. A Szovjetunió európai részének legdélibb, krími területéről van szó, amely négyszer nagyobb Bács-Kiskun- nál, s több olyan nevezetességet mutathat fel, ami egyedül­álló a világon. — A Szovjetunió IX. ötéves ter­véből a Krímre eső feladatokat hogyan teljesíti a terület? — A jelenlegi tervidőszak har­madik esztendejének a köze­pén járunk. Az iparon belül egy kissé elmaradt az előirányzattal az élelmiszeripari gépgyártás, de annál elégedettebbek lehetünk a vegyiüzemek termelésével, vagy a hajóépítéssel és -javítással. Le kell szögezni, hogy igazán jól kezdődtek a nagy beruházásaink. Az idén több olyan létesítményt adtunk át, amelyek a jövő alap­ját vetik meg. Ilyen például az évente 360 ezer tonna kénsavat gyártó üzemünk. Még júniusban megkezdi működését a jaltai ke­nyérgyár a déli üdülőövezet köz­pontjában. Jevpatorijában hatal­mas húskombinát, a nyizsnye- gorszki járásban konzervgyár épül. A krasznogvargyejszki já­rás jtollüzemét külföldi gépekkel szereljük fel. A területi székhe­lyen, Szimferopolban bőr- és műbőrgyár formálódik, amely közszükségleti cikkekkel látja el a lakosságot. A felsorolást tovább lehetne folytatni a felújítások, gépi beruházások megnevezésével, A kivitelezési ütemet kell meg­gyorsítanunk, hogy mielőbb hasz­not hozzanak a befektetések. Ez korántsem lehetetlen dolog. Egy érdekes kísérletet folytatunk pél- dául’a házinyúl tenyésztésével és feldolgozásával kapcsolatban, s néhány hónap alatt sikerült elké­szíteni a szükséges létesítménye­ket, aminek a gyorsasága irány­mutató lehet a jövőre nézve. — Az itt járt magyar mezőgaz­dasági szakemberek emlékezetes élménye marad, hogy szinte min­denütt öntözőberendezésekkel ta­lálkoztak a földeken. Vajon mi­be kerül a hiányzó csapadék pótlása? — Nagyon sokba, de ez jelenti a gazdálkodásunk alapját a szá­raz éghajlati viszonyok között. Az észak-krími csatornahálózat bővítésére és kihasználására évi SÓ millió rubelt fordítunk. Me­zőgazdasági tervünket —1 a búza és a szőlő kivételével — telje­sítettük is. Idei feladat lesz,, hogy kifizessük az állammal szembeni adósságot. A búzater­més — 600 ezer hektáron — gazdagnak ígérkezik, ilyen esős 'tavaszunk 25 éve nem volt. A szőíő négy esztendővel ezelőtt fizetett a legmagasabb hozam­mal,. amikor 640 ezer tonnányit takarítottunk be. Termést hozó területünk 82—85 ezer hektárt tesz ki. Most ismét bőséges szü­retben bizakodunk. A gyümöl­csöseink nagyon jól produkáltak tavaly, a magyar tapasztalatok alapján mi is az intenzív, termő­karós módszert honosítjuk meg, s az eljárás jelesre vizsgázott. A zöldségtermesztési eredmé­nyektől szintén elválaszthatatla­nok a friss kutatási vívmányok, az idén már 630 hektáron neve­lünk palántákat és termesztünk primőröket műanyagborítású melegágyakban. Ami az állatte­Lllóolajtermelésének csaknem a felét adjuk, évi 4,1 ezer tonnát. — A Krím-félsziget sajátossá­ga, hogy össz-szövetségi üdülő- területnek számít. Milyen több­letfeladatokkal jár ez a kivált­ság? — Az ellátás megszervezése nem kis munka elé állítja a ke­reskedelmet. Az alig több, mint 1 millió 900 ezer lakosú félszi­get tavaly 5 millió vendéget fo­gadott, s az idén 500 ezerrel nö­vekszik a számuk. A tejfélesé­gekből, tojásból, zöldségből, gyü­mölcsből és szőlőből teljesen önellátók vagyunk, a hús ddeszál- iításában viszont segít az állam. Jaltában, Szevasztopolban és Szimferopolban újabb szállodák épülnek, de tudjuk, hogy ez még mind kevés az igényekhez ké­pest. Egyelőre nem sok, mintegy 60 ezer külföldi turistát foga­dunk, mivel elhelyezési gondja­ink vannak. — Hogyan értékelné a Krím és Bács-Kiskun közti barátsá­got? — A testvérmegyei kapcsolatok immár több, mint egy évtizedre nyúlnak vissza. Nagyon sok ta­pasztalatot szereztünk, amit a kölcsönös — Szimferopolban, il­letve Kecskeméten megrendezett — termékkiállítások szolgáltak a legjobban. Figyelemmel kísérjük a Bács-Kiskun megyei lakásépít­kezéseket, s különösen a keres­kedelem szervezésének, az áru csomagolásának ottani módszerei érdekelnek bennünket. Sok hasz­nos dolgot vehetünk át egymás­tól. Többször kritizáltak például minket rpagyar barátaink, hogy nem a legjobb paradicsomfajták­kal foglalkozunk. A jövőben a Kecskeméten nemesített fajták átvételére is gondolunk. Jó do­log, hogy iskolák leveleznek egymással, sportolók, turisták ta­lálkoznak. Jelenleg 35 ország­ba exportálunk, s keressük az árucsere szélesítésének további útjait Bács-Kiskunnal. Milyen jó lenne, ha egyes magyar konzerv- vekből, így a májpástétomokból vásárolhatnának üdülő dolgo­zóink a tengerparton! Az a véle­ményem, hogy a kapcsolat továb­bi elmélyítésére nagyok a lehe­tőségek. — Köszönjük a beszélgetést. Halász Ferenc nyésztési ágazatot illeti, bizonyo­san eleget teszünk az ötéves elő­irányzatnak. Húsból, tejből és tojásból egyaránt jóval többet értékesítettek a gazdaságok, mint tavaly, az első halt hónapban. TJjabban nagy arányú libate­nyésztésbe kezdtünk, hét hatal­mas telepet hozunk létre erre a célra. Emellett egyre inkább át­térünk a broilercsirke-nevelésre, az egyik kolhozunk négyemeletes feldolgozóüzemet is létrehoz. Egyáltalán, el akarjuk érni, hogy a hústermelés egynegyedét a szárnyasok tegyék ki. — Miről a leghíresebb Krim gazdasága? — Amennyiben ki akácunk ra­gadni egy területet, akkor külö­nösen nagy gondot fordítunk az illóolajnövények, a rózsa, leven­dula és zsája termesztésére. Az eredményeink már túlhaladják ■egész Bulgáriáét. A Szovjetunió 9 A tengerpart szanatóriumokkal várja a pihenni vágyókat. <é 9 A főcsatornából elágazások viszik a vizet a szomjas földekre. 9 Hódit a fólia alatti zöldségtermesztés. Négy évtized a katedrán Idős pedagógusok kitüntetése Harminc-negyven év pedagó­giai munkássága, több ezer ta­nítási óra, sikerrel lezárt tan­évek sora áll a most nyugdíjba vonuló idős pedagógusok mö­gött. Talán ők maguk ,sem tudnák megszámlálni, hány kisgyerme­ket tanítottak meg az ábécére, hány kisebb és nagyobb diákot neveltek fel gondoskodással, szakértelemmel. Akkor kezdték pályájukat, amikor egyáltalán nem volt biz­tos. hogy állandó álláshoz jut­nak; megélték Magyarország új­jászületését, a felszabadulást; te­vékeny részesei voltak az okta­tásügy „földreformjának'’, az ál­lamosításnak, s teljes szívvel- lélekkel végezték negyedszáza­don át szép feladatukat, a szo­cialista emberformálást. Nyugdíjba vonulásuk alkalmá­val a művelődésügyi miniszter 21 Bács-Kiskun megyei pedagó­gust tüntetett ki. Az Oktatásügy kiváló dolgozója címet kapta Gellért Károlyné (Kiskőrös), Ki­rály Veronika (Baja), Molnár Lajos (Kiskunfélegyháza), Sváb Pál (Kiskunmajsia), Hámori Er­zsébet (Sükösd), László Istvánná (Kecskemét), Sásdi Gyula (Csen­gőd), Halmos László (Tabdi), Szendröi Nándor (Apostag) és Szamosvári Józsefné (Baja). Ti­9 Bodor Jenő osztályvezető a kitüntetett pedagógusokkal beszélget. (Tóth Sándor felvétele.) zenegyen miniszteri dicséretben részesültek. A kitüntetéseket szombaton délelőtt nyújtotta át Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője. A bensőséges hangulatú ünnepségen megjelent Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Szappanos Albert, a Pedagógusok Szakszer­vezete Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának munkatársa is. Válaszok a Tv Fórum kérdéseire A TV Fórumra több kérdés érkezett a televíziónézőktől, amelye­ket Nyers Rezső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszolni. A Központi Sajtószolgálat ez alkalommal a Könnyű­ipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium válaszait közli az alábbi kérdésekre. Irányelvek a nemzetiségek közművelődéséhez A Művelődésügyi Minisztéri­um nemzetségi osztálya- kidol­gozta a nemzetiségi közművelő­dés fejlesztésének irányelveit. A dokumentum figyelembe ve­szi, hogy a nemzetiségek kul­turális tevékenysége alapvetően a művészeti együttesekre, cso­portokra épül, jelenleg 436 nemzetiségi közművelődési cso­portot (műkedvelő együttest, klubot, tanfolyamot) tartanak nyilván, ezekből 179 német, 126 szlovák, 120 szerb-horvát és szlo­vén, 11 román.) Műsoraikban nagy szerepet játszik a folklór, A Művelődésügyi Minisztérium által kidolgozott irányelvek sze­rint a nemzetiségi műkedvelő együttesek műsoraiban kívána­tos lenne több helyet biztosíta­ni a versmondásnak, a színját­szásnak, a népdalnak. Fontos, hogy a klubvezetők beszéljék az illető nemzetiség nyelvét. Szükséges, hogy a ma­gyar és nem magyar nyelvű ál­lampolgárok kölcsönösen megis­merjék egymás kultúráját, a ve­gyes lakosságú települések kul­turális programjaiban érvénye­süljön a nemzetiségi jelleg, le­gyenek kétnyelvű ismeretterjesz­tő előadások éis kiállítások, ki­emelkedően fontos az ifjúság kulturális nevelése. A nemzetiségi közművelődés helyes irányú fejlesztésére szá- mos feladatot kell vállalniuk a központi .szerveknek, az intéz­ményeknek, a nemzetiségi szö­vetségeknek. a tanácsoknak. Minden tanácsnak, amelynek ha­táskörében nemzetiségi lakosok élnek — mondják az irányelvek — feladata a szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása. A Népművelési Intézet szak­mailag segíti a nemzetiségek művelődését. Nemzetiségi jelle­gű módszertani útmutatókat, mintaprogramokat, tematikákat készít és ad ki. A nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának ápolá­sában fontos szerep jut a könyv­táraknak is. (MTI) Takarmányliszt kukoricaszárból A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem termelésfej­lesztési intézetében, a sze- remlei Duna Gyöngye Ter­melőszövetkezet megbízásá­ra, kidolgozták a kukorica- szárliszt előállításának és felhasználásának új módsze­reit. A kukorica szárát a gazdasá­gok eddig a termés betakarítása után beszántották a talajba. A keszthelyi kutatók szerint a ku­koricaszárból szárított lisztet le­het előállítani, és így kiválóan alkalmas, fehérjementes takar­mányokkal keverve, elsősorban a szarvasmarhák táplálására. A szeremlei termelőszövetke­zetben még ebben az évben meg­kezdik az új takarmányhordo­zók előállítását. KÉRDÉS: Milyen meggondolás alapján történt áremelkedés a fodrásziparban ? Bérei Béla. a Könnyűipari Mi­nisztérium árosztályának veze­tője; — A fodrászatban, az alapvető szolgáltatások, mint például a vá­gás, a borotválás, a dauer (tartós haj hullámkészítés) országszerte maximált árkategóriába tartoz­nak. Az olyan szolgáltatások, me­lyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki, például a manikűr, a hajfestés, a kozmetika, szabad­árasak. Ezek árának megváltozá­sa a szövetkezetek, a tanácsi vál­lalatok hatáskörébe tartozik. A maximált árkategóriában szerep­lő szolgáltatásoknál országszerte a helyi árhatóságoknak lehetősé­gük van rá, hogy azokon indokolt esetben változtassanak. Egyébként régi gond a szolgáltatások ára, mivel ezeket évtizedekkel ezelőtt állapították meg. Ma már gyak­ran előfordul, hogy az árak nehe­zen fedezik a költségeket. KÉRDÉS: Mi volt az indítéka a szakmunkásképzés tanácsi irá­nyítása alá helyezésének? Nem okoz-e átmeneti visszaesést a szakmunkásképzésben az irányí­tás megváltoztatása, mivel a ta­nácsok kevésbé ismerik a szak­munkásképzés speciális gondjait? Szamos József, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosz­tályának csoportvezetője: — Az állami oktatás irányítá­sában. de a középfokú, ezen tje­iül a szakközépiskolai és szak­munkásképző iskolai irányításban különösen fontos a kellő össze­hangoltság. A középfokú szakok­tatás közvetlen irányítása jelenleg a legszétaprózottabb. Ezeket az iskolákat a tanácsok mellett ti­zenhárom. ezen belül a szakmun­kásképző iskolákat hat főhatóság irányítja. Azonos szakra, vagy szakmára több tárca közvetlen felügyelete alatt működő intézményekben is képeznek fiatalokat különböző, egymástól gyakran nagyon is el­térő körülmények között. Ez bo­nyolulttá teszi az irányítást, meg- nehezíti az egyébként is szűkös anyagi és szellemi erőforrások megfelelő koncentrálását, a kü­lönböző iskolatípusok képzési fel­adatainak összehangolását és a korszerű iskolahálózat megterem­tését. Az állami oktatás múlt évben lezárult felülvizsgálata ezeket a hiányosságokat felszínre hozta. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának határozata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tartalmi korszerűsíté­sével párhuzamosan minden szin­ten hatékonyabbá kell tenni az irányítást, növelni kell a szerve­zettséget és javítani az iskolahá­lózat fejlesztésének összehango­lását. Az irányítás szervezetére vonatkozóan a határozat előírta, hogy főhatósági irányításra tekin­tet nélkül minden iskolatípus •fenntartásának jogát a jövőben a tanácsok gyakorolják. Ez az intézkedés, ha átmeneti gondokkal jár is, közoktatásunk, s ennek keretében a szakmun­kásképzés fejlődését szolgálja. A szakmunkásképzésben a Munka­ügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati — irányítása vál­tozatlan marad. Úgyszintén az is­kolaigazgatók önállósága is. Emel­lett a Munkaügyi Minisztérium minden szükséges támogatást megad a tanácsoknak az új fel­adatok ellátásához. így remélhe­tő, hogy az iskolák közvetlen irá­nyításának megváltozása nem okoz átmeneti visszaesést a kép­zésben. Hosszabb távon pedig mindenképpen hasznos. KÉRDÉS: 1974-től a kereske­delmi beruházásokra (például ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek) megszüntetik-e a beruházási stopot? Vándor Sándor, a Belkereske­delmi Minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruházási stop a belkereskedelemben. A beruhá­zások alapja ma is a vállalatok hitelképessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori építőipari kapacitás. A szövetkezeteknél a negyedik ötéves terv idejére ha­tározták meg a pénzügyi kerete­ket. Ezeknek felszabadításával a beruházási piac lehetőségétől füg­gően foglalkoznak. KÉRDÉS: A forgóeszközöket a vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból kell finanszírozni. A Magyar Nemzeti Bank június 1-től nem dolgozza fel a hozzá beérke­zett anyagokat, így a kereskedel­mi vállalatok készpénzbefizetését sem, ezért a vállalatoknál növek­szik a forgóeszköz-állomány. Vál­toztatnak-e ezen a jövőben? Dr. Bél Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosz­tálya: _ Valóban, a vállalatoknak k ell finanszírozniok saját fejlesz- tési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a lövőben sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifogá­solt feldolgozását illeti, az nyil­vánvalóan az államigazgatásban június 1-től bevezetett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, se nem ír jóvá. Ez némileg növeli az árusítási időket, de jelentősen befolyásolja a vállalati gaz­dálkodást. Jalta városa építkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom