Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

1973. május 20. • PETŐFI NÉPE • 3 BŐVÜLT A PROGRAM Már többször hírt adtunk a ti- szakécskei termelőszövetkezetek nagyszabású kezdeményezéséről, amely a zöldségtermesztés fejlesz­tését célozza. A programhoz csat­lakozott a lakiteleki Szikra Ter­melőszövetkezet és a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság is. Nemrég újabb öt közös gazda­ság jelentkezett a társulásnál. Egy nyálrőlinci és tiszaalpári, va- valamint a lászlófalvi két-két • Budai István: — Keressük a korszerű termesztés lehetősége­it. termelőszövetkezet. Az immár ti­zenegy gazdaság vezetői elhatá­rozták. hogy az egyszerű társulás helyett önálló közös vállalkozást létesítenek. Nemrég megalakult a vállalkozás igazgatótanácsa. En­nek elnökétől. Budai Istvántól — aki egyébként a tiszakécskei Bé­ke Termelőszövetkezet főagronó- musa — érdeklődtünk a további elképzeléseikről. — Terveink között szerepel egy új, öthektáros üvegház építése. Tízszeresére növeljük a fólia alat­ti termesztést. Kutatjuk a termál­víz hasznosításának további lehe­tőségeit. Ismeretes, hogy itt, Ti- szakécskén valamennyi termelő- szövetkezet hasznosítja ezt a ter­mészeti kincset a fólia alatt haj­tatott zöldségnövények altalajá­nak fűtésére, a sátrak levegőjé­nek melegítésére. Ahol nem tu­dunk termálvízzel, ott gázzal fűi tünk majd. Kidolgozzuk a főbb zöldségfélék, korszerű, zártrend­szerű termesztését, vagyis műve­lésük teljes gépesítését. Ez annál is inkább sürgős feladatunk, mert a munkaerő rohamosan csökken. Ezenkívül sokféle szolgálta­tást adunk tagszövetkezeteinknek. Többek között a szükséges pa­lántamennyiséget központilag ne­veljük. Főként paradicsomot, pap­rikát, zöldborsót, zöldbabot és burgonyát termelünk. Természe­tesen a kertészet egész területén öntözünk. Az elképzelések szerint a vál­lakózás tagszövetkezetei a beru­házások megvalósulása után az eddigi 23 ezer 500 tonna helyett, 53 ezer tonna zöldséget termel­nek, — hangoztatta Budai István. A progratn tanulmánytervét a megyei MEZŐBER szakemberei készítik. K. 8. A vállalkozás tagszövetkezetei — köztük a tiszakécskei Béke — je­lenleg is foglalkoznak fólia alatti termesztéssel. Felvételünk a pap­rikaszedést örökítette meg. (Fotó: Tóth Sándor.) Véget ért az írásbeli érettségi Június 1-én kezdődik a szóbeli * A középiskolák nappali tagoza­tain idén végző csaknem 55000 fiatal írta meg május 11 — 19 között érettségi dolgozatát külön­böző tantárgyakból. Kísérletképpen az idén először országosan egy időpontban a szakközépiskola matematika tan­anyagát is figyelembe vevő egy­séges feladatok alapján történt az írásbeli vizsgáztatás matema­tikából. A megyszékhelyeken — a fővárosban pedig több felsőok­tatási intézményben — írták ma­tematika írásbeli dolgozataikat azok, akiknek a matematika az egyik felvételi tárgyuk a felsőok- ' tatási intézményben. Valamennyi tárgyból irt írás­beli dolgozatokat alapul véve előzetes számítások szerint 150 — 180 ezer dolgozatot kell átnézni­ük és javítaniok a szaktanárok­nak a következő napokban, he­tekben. Egyidejűleg rávezetik az általuk javasolt osztályzatot is. A szóbeli megkezdése előtt sorra kerülő vizsgabizottsági értekezle­ten állapítják majd meg az érett­ségi dolgozatok végleges osztály­zatát, és döntenek arról melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgá­ra. A gimnáziumokban érettségi­zők közül szóbeli vizsgát azok te­hetnek, akiknek legalább egy dol­gozata megfelelt. A szakközépis­kolákban azokat bocsátják szó- ' belire, akik a kötelező írásbeli tantárgyak legalább 50 százaléká­ból sikeres dolgozatot készítettek. Hazánk 540 középiskolájában több mint 29 ezer gimnazistát és 25.600 szakközépiskolás diákot vizsgáztatnak a pedagógusok mintegy két és félezer érettségi elnök, társelnök vezetésével. Nap­pali tagozatokon a szóbeli érett­ségik június 1-én kezdődnek. A szakemberek hangsúlyozzák: legfontosabb az érettségin annak megállapítása, hogy a diákok szert tettek-e megfelelő tudásra, s az elméleti ismereteiket képesek-e összekapcsolni a gyakorlattal. Az egyetemi-főiskolai felvételi eljá­rásokban idén bevezetett változá­soktól a szakemberek kedvező ha­tást várnak az érettségi céljának minden eddiginél jobb megvaló­sításában. Az idén a nappali tagozaton érettségizők tanáraikkal együtt megszabadulnak a korábbi évek gyakori jelenségétől, amikor is az érettségi átlagot „a rendűséget” hajszolták a felvételi vizsgákra „vitt” pontszerzési lázban. A szak­emberek azt várják, hogy a mos­tani esztendőtől minden eddiginél nyugodtabb légkörben állapíthat­ják meg az érettségiken a jelöl­tek tudásának fokát, személyiség gének fejlettségét, érettségét. Akárcsak az előző években, az idén is húzzák a maturáló diákok a szóbeli tételeket a feleltetés egy-egy tantárgyból legfeljebb 15—20 percig tarthat. A felelet megkezdése előtt a vizsgázóknak időt biztosítanak mondanivalójuk nyugodt átgondolására. Az érett­ségit június 24-ig valamennyi kö­zépiskola nappali tagozatán befe­jezik. Az erre vonatkozó rendel­kezés nem érinti a zeneművésze­ti szakközépiskolák érettségi vizs* gáira előírt határidőket. A dolgo­zók gimnáziumában az érettségi Írásbeli részét május 28. és júni­us 3. között, szóbeli részét pedig június 12. és július 5. között kell megtartani. Az idei egyetemi-főiskolai fel­vételi vizsgák kezdeti időpontja júhius 25-e lesz. A felvételi vizs­gákat július 31-ig fejezik be. »10 x 10 A TIZEDIKRE« Bács-Kiskun megyei fiatalok a kamerák előtt Várják a közönség szavazatait is megjegyzések egy témára így közlekedünk A KISZ Központi Bizottsága, valamint a Magyar Rádió és Te­levízió által meghirdetett „10 X 10 a tizedikre” című vetélkedősoro­zat bizonyára nem ismeretlen az olvasók előtt. A hétfői rádiós és a csütörtöki televíziós szereplés­re készülő Bács-Kiskun megyei csapat az elmúlt hetet a KISZ megyei bizottságának bajai ve­zetőképző iskoláján töltötte. — Kik azok a fiatalok, akik megyénket képviselik az ország nyilvánossága előtt? — kérdem Szegő Gábor honvédet, a „min­dentudó” csapatkapitányt. — Barátommal, Rácz Árpád­dal együtt egyetemi előfelvéte- lisként sorkatonai szolgálatunkat töltjük. Csapatunk veteránja és mókamesere Király Lajos, a Ba­jai Kismotor- és Gépgyár szak­munkása. A két legfiatalabb pe­dig Gábris László, a Kecskemé­ti Katona József Gimnázium és Csöbönyei István, a Kisfái Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Iskola tanulója. 1 — Hogyan készültetek fel a vetélkedőre? — Az április elején megtartott megyei középdöntő után min­denki egyénileg készült, az utol­Permetezik a gyümölcsöst (Folytatás az 1. oldalról) ben a kiskőrösi járás, mert má­jus közepéig az előirányzott 13 928 hektár helyett a szövet­kezetek és a háztáji termelők csupán 11 966 hektáron vetették el a kukoricát, s ezzel mindössze 8(j,9 százalékát teljesítették a tervnek. A városok közül május köze­péig Baja, Kalocsa, Kecskemét és Kiskunfélegyháza teljesítette vetéstervét. Első lett Kiskunfél­egyháza, amelynek gazdaságai az előirányzott 7815 helyeit 7855 hektáron vetettek kukoricát. 96,2 só héten pedig Baján voltunk, a megyei KISZ-bizottság.. meghívá­sára. Sok ismerőst kerestünk fel, a könyvtárat és a múzeumot is meglátogattuk, ötleteinket, já­tékainkat a KISZ-iskola hallga­tóival is megbeszéltük, eljátszot- tuk, magunk között pedig sok­sok vita alapján döntöttük el, mit és hogyan fogunk előadpi. A felkészüléssel, és az ‘ iskola konyhájának jóvoltából a koncfí- cióval sincs baj. Most már csak az kell, hogy mindenki „hozza” a formáját. •' — Milyen eredményt vártok? — Valamenyien tisztes helyt­állásra törekszünk, s reméljük, tagjai lehetünk a VIT-re utazó delegációnak... Kedves olvasó! Kérjük, kísérje figyelemmel Szegő Gábor, Rácz Árpád, Király Lajos, Gábris László és Csöbönyei István* sze­replését a rádió hétfői és a tele­vízió csütörtöki adásában. S mert a vetélkedő során kiválasztandó száz küldöttből húszat a közön­ség szavazatai juttatnak Berlin­be, szavazzanak minél többen a csütörtöki tv-adásban legjobb­nak tartott Bács-Kiskun megyei versenyzőre! K. Z. százalékos eredményével ötödik Kiskőrös, és az utolsó helyen van Kiskunhalas város. Gazda­ságai 80,4 százalékra teljesítették a tervet, mert az előirányzott 1800 hektárból május közepéig mindössze 1448-at vetettek el. Bár az időjárás hátráltatta a dohány és a fűszerpaprika veté­sét, palántázását, május közepéig 1987 hektáron vetették, ültették el a paprikát, 250 hektáron a dohányt, s az előző évhez képest mind a két növényt jóval na­gyobb területen termesztik a szövetkezetek, mint 1972-ben. K. A. Hogy mit gondol és mond az az utas, aki munkahelyére igye­kezvén azért marad le a busz­ról, mert számára már nem ju­tott hely, azt tőle kellene meg­kérdezni. Hozzávetőlegesen el­mondhatja azonban az a vi­szonylag szerencsésnek nevezhető ingázó is, aki a sorstársa tyúk­szemén állva, a gyomrába, vagy éppen a bordái közé „könyököl­ve” bár, de úticéljához ér ... A Cegléd—Kecskemét között reggelenként közlekedő „csuklós­ról”, s egyáltalán e közlekedési útvonalról származik a fentebb • tömörített helyzetkép. Ám, ott vannak a katonatele1 piek! A sors, helyesebben: a köz­lekedési váLlalat kiszolgáltatottak Közülük kerülnek ki a soroza­tosan lemaradók, az autóbuszra fel nem férők. (Május 14-én hét órakor például csaknem húszán maradtak a katonatelepi megál­lóban . . .) Katonatelep a megyeszékhely tartozéka, Kecskemét része, ahol méltányos lenne a helyi tarifa bevezetése is. Az ott élők közle­kedését tekintve azonban —úgy tűnik — a senki földje. Vajon mi lehet az oka? Meddig kel) még a jogos sérelem orvoslására várni ? * Nincs szándékunkban Kecs­kemét helyi közlekedésének va­lamennyi fájó pontját felemlíte­ni. Tény ugyanis, hogy számos körülmény akadályozza a városi forgalom zökkenőmentességét: (Sok a rossz burkolatú át, hiá­nyoznak a leállósávok, nem egy buszforduló vár még kiépítésre, nem megoldott az autóbuszok parkolása. Aztán: jogosan hivat­kozik a 9. sz. Volán a szűkös és műszakilag is elégtelen jármű­parkjára stb.) Mégis, minthogy a közlekedési vállalat az utasokért van — és nem fordítva —, legyen szabad felemlítenünk: a város általános fejlődésének üteméhez szerve­sebben kellene kapcsolódnia a helyi közlekedésnek is. Egyetlen példának ott van immár az ez­reknek otthont adó Széchenyi- város, amelyet napközben fél­óránkénti buszjárat köt össze a városközponttal. Az ott élők a megmondói, mennyi bosszúságot jelentenek ezek a félórás vára­kozások ! , ría netán gyakorlatilag nem létezne ilyen, meggyőződésünk, hogy hasznos és nagyon időszerű lenne a megyeszékhely helyi közlekedését szervező, irányító önálló forgalmi egységet létre­hozni ... * S minthogy a „témánál” va­gyunk, hadd hozakodjunk elő egy emiékeztetés félével is. Az úgynevezett lépcsőzetes munka­kezdésről van szó. Arról a lehe­tőségről, amely anyagi áldozat nélkül, csupán rugalmas szerve­zéssel lényegesen csökkenthetné a buszok csúcsforgalmi idősza­kokban való zsúfoltságát, s az ezzel összefüggő megannyi bosz- szúságot. E kérdésről többszöri próbál­kozás után csaknem egy évvel ezelőtt sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk — a városi tanács köz­reműködésével — a 9. sz. Volán illetékeseinek a különböző vál­lalatok, intézmények képviselői­vel. S akkor egyezségek is létre­jöttek. Ezek közül nem egy gya­korlattá is lett, s föltétlenül hasznosnak, jónak bizonyult. Az érintett útvonalakon enyhült a csúcsforgalom zsúfoltsága. Mel­lesleg: egyáltalán nem okozott megrázkódtatást például az Iro- dagépipari Vállalat, vagy éppen a parkettagyár dolgozóinak kö­rében a munkakezdés időpontjá­nak negyed- vagy félórás eltoló* dúsa. Csakhogy á gyakorlatban már kipróbált jó példák széles kö- tűbb követésre várnak. Mind­azon vállalatok részéről, ame­lyek a múlt évi tárgyaláskor hajlandóságot mutattak erre, de még nem „léptek”. A megszokás nagy erő. A csúcs­forgalmi zsúfoltság enyhítése, az emberek utazási körülményeinek javítása érdekében azonban ér­demes változtatni a megszokot­ton — módosítani a munkakez­dési időponton. —y. —n. A SZERELMEM, ELEKTRA KECSKEMÉTEN EDÜ A szolnoki színház példája 1 A maradandó színházi siker­hez három dolog szükségeltetik. Jól megírt színmű vagy zenés játék, kiváló előadás és fogé­kony közönség. Ritka madár, az utóbbi években, sajnos, sokszor hónapokig elkerülte Kecskemé­tet. Ábban reménykedtünk, hogy a szolnokiak pénteki vendégjá­téka után az újságíró valódi si­kerről tudósíthatja az olvasókat. Az előjelek nagyon biztatóak voltak. Gyurkó László: Szerel­mem, Elektra című tragédiája a felszabadulás utáni drámairo­dalom legjobb alkotásai közé tartozik. Az 1968. március 2-án, a Nemzeti Színházban tartott be­mutató óta több társulat műso­rára tűzte a hatalom és az igaz­ság, az eszme, az elv és a min­dennapi érdekek vélt, vagy való­di konfliktusait szenvedélyesen feltáró művet. Varsóban és Ma­rosvásárhelyen, Veszprémben és Leningrádban, kis falvakban és világvárosokban tették fel a kér­dést a mű szereplői: hogyan él­jünk, a törvényeket szahjuk az — Életem legnagyobb eu..ej­nye, hogy két hétig tanúja le­hettem a magyar történelem egyik legnagyobb építkezésének. Igazi grafikusnak való látvány tárult szemem elé a Tisza völgy, ben. Klossy Irén bajai grafikusmű­élethez, vagy az életet a törvé­nyekhez? A Szigligeti Színház társulata a vidéki középszerűségből a het­venes évek elején a legjobb ha­zai kulturális intézmények közé emelkedett. Ma a szakma oda­figyel a Tisza-parti együttesre. Tehetséges fiatalok szívesen szerződnek Szolnokra, mert tud­ják, hogy ott kemény munka, sok tanulás, de a közös siker él­ménye vár rájuk. Még így távol­ból is észrevehető, hogy másutt rutinjukra támaszkodó művészek is mennyire fellelkesülnek az. Önmagukkal igényes társulatban. Pénteken is igazolták jó hírü­ket. A Szerelmem, Elektra című dráma összetettségét, vibrálását kitűnően érzékeltette Horváth Je­nő, a „rájövő rendező1” irányítá­sával kialakult előadás. Csomós Mari korábban a kecskeméti tár­sulat tagjaként gyakran szerepelt a Katona József Színházban. Most mégis meglepődve tapasz­taltuk (tulajdonképpen most jöt­tünk rá), hogy milyen nagy szí­nésznő. Póztalan egyszerűséggel, vész számolt be így a Tisza ii. építésekor szerzett tapasztalatai­ról. Férje, dr. Faludy Gábor, a Bajai Vízügy Főiskola tanára ekként örökítette meg benyomá­sait. „Az építkezés átalakítja a vidék arculatát, a környező közsé­gek lakóinak életviszonyait. Se­félelmetes erővel ábrázolta a megalkuvásra, a számítgatásra képtelen Elektra tragédiáját. Vi­szonylag kis szerepében is bizo­nyította Olsavszky Éva (Klütaim- nesztra), hogy méltán kapott a közelmúltban Kossuth-d íjat. ^ Mér­ceteremtő művész. A sugárzóan szép Andai Györgyi, (Krüszoyie- misz), a cinikusan síma modorú Iványi József (Aigisztosz) és va­lamennyi szereplő, közreműködő egyaránt hozzájárult a kiváló tel­jesítményhez. A maradandó siker mégis el­maradt. Elmaradt, mert félház figyelte az ősi, de ma is időszerű színpadi történést. A nézők több­ségét Paksról és ki tudja honnan hozták az autóbuszok. Miért mai radt távol a kecskeméti közönség? Miért fosztották meg magukat olyan sokan egy remek előadás élményétől? Most csak annyit: az előzetes propaganda szegényes és erőtlen volt. Ez a mű, ez a kez­deményezés — a két szomszédos város társulatainak vendégjátéka — nagyobb figyelmet érdemelt volna. Hcltai Nándor gítségével az ember hosszabb távon átírja áz Alföld e nagy ki­terjedésű részének természeti és gazdasági földrajzát, alakítja .e nép jövőjét. Ezért közvetlenül vagy (közvetetten a Tisza II. mindannyiunk ügye.” A kiskörei építkezés monu­mentalitását nagyszerűen érzé keltetik Klossy Irén rajzai. Mától kezdve négy napon át vidám és hangos lesz a Körös­parti kisváros, Gyula. Utcáit, te­reit jókedvű „ifjú sereg” lepi el. Mint a tavasz jelképei, megtöl­tik a várost, örömet és játékos kedvet varázsolva a házak közé. Az Erkel-Diákünnepek immár hagyományos, kedvelt találko­zóin éneklő, zenélő, táncoló és verselő lányok és fiúk „mérik össze” tudásukat, tehetségüket, gyönyörködtetve egymást és a közönséget. Az elmúlt években nem kis büszkeséggel számolhattunk be minden alkalommal az EDÜ vé­gén a Bács-Kiskun megyeiek eredményeiről. Számtalan• arany, ezüst és bronz fokozatú szerep­lőnket üdvözölhettük örömmel a hazatéréskor. Valamennyi kate­góriában eredményesen léptek színpadra fiatal „versenyzőink”, azok. akik sok-sok hónapig tarr tó lelkiismeretes és alapos mun­kával készültek a három megye: Békés, Csongrád és Bács-Kiskun, valamint Szeged város gimna­zistáinak, szakközépiskoláinak, szakmunkástanulóinak vetélke­dőjére. Sietve kijelentjük: akik ezek­ben a napokban Gyulán zongo­ráznak és hegedülnek, énekel­nek vagy operaáriákkal, népda­lokkal gyönyörködtetik a közön­séget, általában nem akarnak művészi pályára menni. S azok sem, akik táncolnak, az irodal­mi színpadi • műsorban szerepel­nek, vagy rajzokba, festmények­be próbálják magukat „beleál­modni”. S ha mégis feltűnik ilyenkor egy-egy figyelmet érdemlő te­hetség, annak zsűritag és peda­gógus, nézőközönség és szülő egyaránt örül. Mert jó dolog, ha nem sikkad el a tehetség, ha sza­bad kibontakozást, szabad utat kap. ■ Am más a lényeg. Az élveze­tes közös cselekvés, a hasznos időtöltés, önmaguk és mások gazdagítása. S az, hogy klasz- szikusaink örökértékű művei mellett megismerjék jobban a ma irodalmát és művészetét. S legyenek járatosabbak a politi­kában. Kívánjuk, hogy Bács-Kiskun megye fiataljai, a mi diákjaink érezzék jól magukat, kapjanak újabb ösztönzést az önművelés­re, képességeik fejlesztésére. És szerezzenek újabb ismerősöket, barátokat. Természetesen azt is várjuk tőlük, hogy mindnyájunk örömére hozzanak haza minél több értékes érmet. i Varga Mihály Mindannyiunk ügye: Kisköre, az alkotó szemével <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom