Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 20. Kisparaszti gazdaság - 1973 (2) A VILLANYPÓZNÁK BANGÓÉKHOZ VEZETNEK Inokára. a városhoz közelebb eső tanyavilágba tartunk távozó­ban Rehák Andrásék 18 holdas homoktenger birtokáról. — Alighanem ez az a dűlőút! — lassítunk le Kiskunhalashoz közeledve, a jobbról leágazó dűlő­út menti új villanypóznák láttán. Az útbaigazítás ugyanis úgy szólt, hogy ezek az oszlopok idős Bangó Lajos gazdaságába vezetnek. És csakugyan: ahol véget ér a villanyoszlopok sora, fák koszorú­ja mögött kellemes látvány tárul­kozik elénk. Rendszerető gazdára valló tanyaépület, előtte dús vi­rágú orgonabokrok, virágágyás, s a tanya verandái ávál szemközt jókora udvarporta, gazdasági épü­letekkel. \ Látszólag sehol egy lélek. Han­gos köszönésre azonban a gazda­sági épület mögül előkerül egy íakókék-munkásruhás. napbarní- tptta arcú férfi. — A villanydarálónak és mor- zsolónak építek egy toldalékot, malterral dolgozom... <— jegyzi meg, miközben kezéfejével letör­li az arcára fröccsent habarcs­pöttyöket. Természetes közvetlen­séggel bemutatkozik: — Én nem a gazda, hanem a fia, az ifjabb Bangó Lajos va­gyok. Itt dolgozom, tőlük élek, de viszont a feleségem jussát, a tíz holdat is használjuk... Kerül­jünk be a házba, legalább meg­pihenünk ... Mielőtt letelepednénk, a sorsá­val elégedett ember kiegyensúlyo­zottságával kínálja a betekintést a papáék otthonába. A tekintete­met mindenekelőtt a mennyezetre irányítja: a csillárok, a villany! Nemrégiben vezettették be. A tisztaság, a rendszeretet nyo­ma mindenütt. A zárt verandáról nyíló konyha asztalán az asszonyi türelem nyomaként pödrött lúd- gége szárad. A bejárati ajtó mel­letti sarokban, az asztalon két nagy tálban vajaspogácsa és édes teasütemény. — Lakodalomra készülnek ta­lán? — Dehogyis! Az apám és a kis­lányom kedvelik a tésztát, ilyen­nek mindig lenni kell a ház­ban ... Ez az apáméké — nyitja meg a virágoskert felőli, barátsá­gosan berendezett, parkettás szo­ba ajtaját. — Emez, a túlsó pedig a miénk, amikor kinn tartózko­dunk. Itt szoktuk nézni a tévét. Az apám korábban ellenezte, de amióta megvan, nagyon szereti... — mutat a sarokban kacérkodó készülékre. Végül az ugyancsak lakályos verandán helyet foglalva beszél­getünk. Bangó Lajos beavat a csa­lád életébe, én csak olykor kérde­zek. — Amikor a tsz-szervezés volt, a nagyapámról maradt rám a' vá­rosban egy ház. Gondoltam, oda- megyek és az iparban elhelyez­kedve verek gyökeret. De az apám . . . Neki a föld az élete. És hiába, csak korosodik már, het- venesztendős ... Az átszervezés­kor valahogy úgy jött ki, hogy errefelé nem is erőltették a belé­pést ; ezen a részen adták a csere­földeket a tagosításkor. így ma­radt meg maszeknak az apám. A földből kilenc holdat eladott. Hál’ istennek, a határőrség is átvett 21 holdat tavaly! így most 26 hold az egész. Ebben minden, a fele­ségemé is benne van. Nem éppen a legprímább, vagy terem, vagy se’, amilyen az időjárás. Most például a bolt mögötti táblán, so­kan nem állják szó nélkül, olyan szép a rozs. Hogyne lenne az?! Tavaly háromszor is felszántot­tam, megpakoltam műtrágyával. Most talán visszaadja ... Külön­ben az egész szántó 15 hold. Volt benne korábban 3 hold szőlő is, de a felét eladtuk, a felét kiszed­tük. Engedéllyel persze, mivel­hogy 1938-as telepítésű volt... — Ennyi földhöz nyilván jószág is kell... — terelem a szót, s Bangó Lajos máris sorolja: — Apáméknak két tehene, egy borja, két lova van. Meg két anyadisznót, szoktak tartani bár most csak egy van. De egyet nem­régiben írattunk, szerződésre. Na­gyon kell a malac. A betegség, azt hiszem, országosan kárt tett az állományban. Különben most 70 forint a választási malac kiló­ja, viszont olcsó a kukorica ... Baromfi? Hogyan nézne ki enél- kül a tanya?! Ötven-hatvan da­rab mindig akad. de ez csak a család fogyasztására. Aprójószá­got soh’ se adtunk el... — És mit visznek piacra? — Főleg zöldséggel, közte is el­sősorban paprikával foglalkozunk, hiszen még a nagyanyám is azt csinálta . .. Nyolcszáz négyszögöl van belőle. A vele való munkát nézve, nem is olvan kis darab! — Ügy, úgy, jól mondod, fiam — kapcsolódik a beszélgetésünk­be a határból előkerült idősebb Bangó Lajosné. öszhajú, göm- bölyded, a korát meghazudtolóan fürge asszony, aki éppoly kéksze­mű és barátkozásra kész, mint a fia. — Legalább ötven éve a bajai fehérrel foglalkozunk. Tetszik tudni, nagyon jó fajta. Felálló, fehér, nagyhúsú; a kereskedők di­csérik. Már nemegyszer a keszt­helyivel hasonlították össze. A magja még szegény jó anyósom­tól való .. . Azelőtt Pestre hord­tam. Pár éve azonban jó ára van a paprikának, így a halasi piacra visszük. Mit kínlódjon az ember a szállítással, utazással?... A tsz-t hozom szóba. Azt tuda­kolom. nem bánják-e, hogy kívül maradtak. Bangó néni pedig ha­bozás nélkül felel: — Lehet, hogy most már, ha dolgozni nem bírunk, vágyódnánk a közösbe. Dehát így alakult. Meglehetősen élünk, de a mun­kánk. az nincs megfizetve. Itt, a szomszéd tanyában is tsz-tag la* kik. Járt az már Moszkvában és másfelé is külföldön. Tud pihenni, meg szórakozni is, és nemcsak a dolog mindig ... Dehát az uram kevés beszédű, nem bírná, hogy dirigáljanak neki. Meg aztán nem született az parancsolgatásra sem. Csak egy biztos: a hanyag mun­kát nem bírja elviselni. — Ilyen az apám — szól közbe ifjabb Bangó Lajos. — Csinálom most ezt az építkezést. Délidő volt tegnap, amikor bekevertem a mal­k tért és vártuk apámat az ebéddel. De nem jött. Őrzi a kukoricát, ki ne szedjék a magot a madarak .... — Mutatta a fiam a villanyt? — folytatja ismét Bangó néni. — ötvenezret adtunk oda a DÁV-nak és 18 887-et kaptunk vissza. Az egész, kívül-belül 38 ezerbe ke-c fült, Erzsiké, a menyem, most már emlegeti: vesz hűtőgépet... Ugye. az adóról még nem esett szó? Nos, tavaly 16 ezer forint volt. Az idén. azt hiszem, lesz úgy huszonkétézer körül... — Huszonhat hold — sok föld . . — jegyzem meg. Idős Ban­gó Lajosné pedig így „veszi a la­put” : — Megjárja ez így: Az uno­kám, benn, a városban autó-mo­torszerelő. Zsófika. a lányom, a Szociális otthonban dolgozik, de ráérő idejükben mind a ketten kijárnak segíteni. Lajoskámnak a lába volt rossz, meg kellett ope­rálni. Hogy könnyebben bírja a dolgot, vettünk egy nyamvadt traktort, amit a tsz-ben kimust­ráltak. Egy évben öt-hat napot dolgozik vele, mert csak a szán­táshoz használja. Ahogyan tud. úgy segít magán az ember .. Perny Irén Az ifjúsági vezetőképzés tervei Az ország egyik legszebb KISZ-táborát Baján, a Sugovica partján, a Petőfi-szigeten építették fel. Tavasztól őszig az idén is több mint kétezer ifjú- ’ sági vezető ideológiai, politikai, szakmai és mód­szertani képzésének színhelye lesz a tábor. Komáromi Attila, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára elmondta, hogy a nyári ve­zetőképzés az alapszervezeti szervező titkárok tan­folyamával kezdődött április 15-én, s szeptember 29-én fejeződik be a propagandisták tanfolyamá­val. Az oktatási terv feladatként jelölte meg az alapszervezeti vezetőség, tagok képzését, de ezen­kívül gondoskodnak az ifjúsági klubok, a túrave­zetők, az Ifjú Gárdista tisztségviselők, az üzemi és a szövetkezeti alapszervezeti titkárok, az úttörőve­zetők, a középiskolák és a szakmunkásképző inté­zetek titkárainak oktatásáról is. A tábor az idén először fogadja a megyében működő ifjúsági fú­vószenekarok tagjait és vezetőit. A hagyományoknak megfelelően az idén is to­vábbképzést szerveznek közösen a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsával a fizikai dolgozók tovább-, tanuló gyermekei részére, akiket felsőbb iskolai tanulmányaikra középiskolai szaktanárok készíte­nek fel. Cs. K. • Európa első kis taxi.ja, a MÄG — 1923-tól áljt for­galomba. Érdemes megnézni A TAXIKIÁ LLÍTÁ ST A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBAN — Taxi!... Taxi!... — integet kétségbeesetten és hasztalanul az utas. aki csúcsforgalom idején ér­kezik Budapestre. Autók áradata hömpölyög előtte, de minden kocsi foglalt, ilyenkor kinek dobogna a szíve a büszkeségtől, hogy fővárosunkban 1700 taxi teljesít szolgálatot'. A fejlődést legfeljebb akkor ér­zékelheti, amikor a csendesebb délelőtti, vagy kora esti forgalomban akár féltucat kocsi közül is válo­gathat, s ha kedvg tartja, stílusosan taxival is mehet a Közlekedési Múzeumba, ahol „Hatvanéves a Fő­városi Autótaxi Vállalat” — címmel kiállításon is­merkedhet a piros-fehér kockával jelölt járművek történelmével. Hatvan éve jelent meg Budapest utcáin az első taxi. Budapest Székesfőváros Tanácsa 1913 januári ülésén határozta el a taxifuvarozás megkezdését és 1913 tavaszán, már ki is gördültek az első járművek a főváros utcáira. Húsz kocsival indult a forgalom és a MARTA volt az első taxikocsi, amely kiszorí­totta az addig kedvelt, hangulatos járműveket: a fiakkert és a konflist. Az idősebbek kicsit meghatottan ismerik fel a ki­állítás „öreg sztárjában” a 20-as évek j népszerű „szürke-taxiját”, amelynek komoly versenytársa volt, a kankurrens cég. a konflistulajdonqsok tár­saságából alakult kéktaxi. A fiatalok megismerkedhetnek a háború alatt közlekedő — fával, szénnel, vagy faszénnel tankolt — gázgenerátoros kocsikkal, az elmúlt negyedszázad különböző taxitípusaival: Renault, Skoda Wartburg, Moszkvics. Warszawa. Volga típusú járművekkel, s a sort a legújabb kedvenc, a Zsiguli zárja. Az érdéi kés kiállításon korabeli dokumentumok idézik fel a szürketaxisok életét, a város fejlődésével együtt­járó közlekedési változásokat, azt a harcot, amely napjainkban is tart a korszerű közlekedés megte­remtéséért. Gyönyörködhetünk nagyapáink, apáink taxijának eredeti modelljeiben, megtudhatja..., hogy a világháború során a taxipark szinte teljesen meg­semmisült, a kocsik egy részét a németek elvitték, más részét pedig szétszerelték. 1946-ban alig félszáz kocsit'tudtak csak Összegyűjteni, s az állami keze­lésbe vett járművekre ekkor festették rá a piros­fehér kockajelzést. • Budapest első taxikocsija — a MARTA, A 22 ló­erős, négyhengeres, hatszemélyes autó motorja és alváza Aradon, favázas karosszériája Ausztriá­ban készült. • A MARTA után néhány hónappal megjelenő Benz. A két kocsitípusból 1913 végére 170 ..robo­gott” 25 kilométeres átlagsebességgel. • MAGOSIX. A MAG süllyesztett alvázas, hathen­geres. 40 LE-s motorral felszerelt nagykocsija 1929-ben jelent meg Budapest utcain. Az autó­taxi első, önindítóval és hidraulikus fékrendszer­rel működő kocsija volt. A taxiközlekedésen kí­vül hosszabb túrákra, külföldi utakra is bérelték. # Fiai 1100-as. Négyhengeres, soros négyütemű mo­torját a második világháborúban benzinhiány miatt faszéngázzal táplálták. 1949-ig állt a kö­zönség szolgálatára. A kiállításon a múlt. a főváros utcáin hol nagyonis elérhetően, hol pedig elérhetetlenül szaladgáló, egyébként ideális kistaxik. a Zsigulik — a jelen, s akiknek van »wdve, fantáziája akár el is képzelheti a jövő taxiját! Állítólag csendes lesz és nem áraszt benzingőzt, kipufogó gázt, rádiótelefonnal irányít­ják oda, ahol éppen szükség van rá, egyszóval olyan gyönyörű lesz, mint az álom. Most még egyelőre az is! , , Az érdekes, hasznos kiállítás egyébként egészen a nyár végéig nyitva áll a látogatók előtt. V. Zs. A ROMAT-8 és a többiek HUSZONÖTSZÖRÖS ÚJÍTÓ • A ROMÁT—-8 összeállíása közben. (Tóth Sándor felvételei) — Már iskolás koromban ama­tőr kismozit fabrikáltam. Pará­nyi volt és primitív, de hangos­filmet vetített. Ez 1940-ben volt. Hét évre rá vizsgázott gépész lettem. Alakítottunk egy csopor­tot a vállalatnál; ez volt az „ős­brigád”. Rendbehoztuk a kör­nyező falvak mozijait: Kerek­egyházán, Szabadszálláson, Izsá­kon és, másutt. * RohrbaCher Béla 1950 óta mű­szaki osztályvezető a Bács-Kis­kun megyei Moziüzemi Válla­latnál. Ám ne higgye senki, hogy ezr az ugyanebben a beosztásban eltöltött csaknem negyedszázad valamiféle langyos megállapo- dottságot jelent. Sőt! Olyan em­ber, aki egyetlen napig sem tud nyugodni; mindig keresi, mivel gazdagíthatná műszakilag a filmszakmát, a megyei mozi­hálózatot. Jelszava; „mindent a moziért”, s nemcsak hangoztatja ezt, de eszerint is cselekszik. Eddig huszonöt újítását fogad­ták el. De félig kész már a hu­szonhatodik is. • ■— Az első 1949-ben készült el. A kecskeméti Városi Mozi­ban fényerőnöveléssel javítottuk a képleadást. Ezt követte a ta­nyai vetítések korszerűsítése, majd a hangfelvevő berendezé­sek elkészítése. Ez a mai film­stúdió őse volt. És azután a töb­bi, egymás után. Nem tudja ezt az ember abbahagyni, ha egy­szer elkapta a szenvedély. Egyre azon járt az eszem, mit lehetne még? Első igazi nagy sikerét 1966- ban aratta, a tizenhat millimé­teres szélesvásznú mozi létreho­zásával. Azóta már ezerbatszáz moziban alkalmazzák ezt a meg­oldást. Következő újítása a mo­zik sztereo-hangleadása volt, majd 1968-ban Kecskeméten megkezdte működését az ország első elektronikus automata vgl- tóberendezéssél dolgozó mozija. A megyében harminc, az ország­ban háromszáz filmszínházban használják ezt a berendezést. * — Az ember nem fárad el a munkában, ha igazi örömet ta­lál abban, amit csinál. Az is jó, hogy hűséges munkatársaim van- - nak. Baranyi Ferenc — már nyugdíjas — minden újításom­ban közreműködött. És Hanga József, Szamosi Ferenc soha nem fáradó segítők. Szerencsére Akúcs ' László igazgató alkotó légkört tud teremteni, amely kedvez az elmélyült munkának. * A két legnagyobb jelentőségű —, s hatású — újításáról egy­két szót még. Egyik a ROMÁT —8 elektronikus robötgépész, mely egy gomb lenyomásával, a gépész beavatkozása nélkül bonyolítja le a • vetítést. Ebből tíz működik az országban, pél­dául a fővárosi Puskin Moziban is. A másik: a ROBIT—3 vetí­tőgép munkavédelmi automata. Ez filmszakadás esetén minden műveletet elvégez, akkor is, ha nincs a közelben gépész: leállít­ja a vetítőgépet: világítást ad a nézőtérre, kivetíti a „filmszaka­dás” feliratú diát; s „hívja” a gépészt. Egyelőre ebből csupán egy van üzemben: a kecskeméti Városi moziban. A vállalat gyártja az újításokat. Az elmúlt évben másfélmillió forintos for­galmuk volt belőle. — Nem tagadom, jó érzés látni, hogy érdeklődnek a mun­káin! iránt. Örömmel mondom, hogy megbecsülnek feletteseim. Természetesen anyagilag is ho­norálják újításaimat. De a di­cséretek, kitüntetések is biztat­nak a jobb munkára. Itt jegy­zem meg, hogy mindig hálával gondolok a jelenleg Debrecen­ben élő első igazgatómra, Ha­r.esch Lászlóra, aki a kezdet kezdetétől biztatott az újítások­ra. Részben az érdem is övé. * íme, a jó munka elismerésé­nek dokumentumai: öt Kiváló dolgozó jelvény; a Szocialista kultúráért kitüntetés; a Kiváló újító ezüst- és aranyfokozata; a Szakszervezeti munkáért ezüst fokozata, két Szolgálati emlék­érem, az önkéntes rendőri mun­káért; a Közrendvédelemért ki­tüntetés ezüst fokozata; négy Községfejlesztésért jelvény. E tizenkét kitüntetés és mellette számtalan írásos dicséret, juta­lom, — beszédes bizonyítékai a megbecsülésnek. Államunk iga­zán nem szűkmarkú, ha szorgos igyekezetei lát. * Beszélgetésünk végén megkér­deztem Rohrbacher Bélát: igaz-e, hogy télen-nyáron reggel hat óra előtt már a munkahelyén van? S az is, hogy mindig utol­sónak megy el onnan? így vá­laszolt : — Sok a munkám, szerétek dolgozni, nincs ebben semmi kü­lönös. És arra is jó ez, hogy ne kényelmeskedjen el az ember. Varga Mihály # Készül az újítás a rajzasztalon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom