Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

1913. május 26. • PETŐFI NEPE t 3 Űj jogszabályokról • A személyi földtulajdon egyes kérdéseiről szól a Minisz­tertanács 11/1973. számú rende­leté, mely a telekspekuláció megakadályozására hozott ren­deletek közötti összhang megte­remtését szolgálja. Kimondja, hogy az állampolgárok — az öröklés kivételével — a városok és községek belterületén legfel­jebb 1500 négyzetméter (417 négyszögöl) földet szerezhetnek. A megszerezhető terület legfel­jebb 2000 négyzetméterig (556 négyszögöl) terjedhet, ha a föld­részlet megosztásával olyan új földrészlet keletkezne, amelyen gazdaságos termelés nem foly­tatható. Ebbe be kell számítani a meglevő belterületi földtulaj­dont, valamint a beépitettlen, vagy beépített lakó-, illetőleg üdülőtelket is. Ez a tulajdon- szerzési korlátozás nemcsak sze­mély szerint az állampolgárra, hanem a közös háztartáshoz tar­tozó személyekre is vonatkozik. Zárt kertben az állampolgá­rok személy szerint 6000 négy­zetméterig (1668 négyszögöl) — ebből a szőlő, gyümölcs műve­lési ágú, vagy ilyen célú terme­lésre kijelölt területből pedig legfeljebb 3000 négyzetméterig (834 négyszögöl) — szerezhetnek földtulajdont. A személyi föld- tulajdon megszerzése során az állampolgár, illetőleg közös ház­tartásban élő személyek tulajdo­nában levő belterületi föld, to­vábbá az állampolgár tulajdoná­ban levő zártkerti föld a meg­szerzett területtel együtt sem haladhatja meg a 6000 négyzet- métert. A lakásszükséglet kielégítése érdekében a rendelet lehetővé teszi, hogy azok az állampolgá­rok is szerezhetnek telektulaj­dont, akiknek a fentebb írt mér­tékű, vagy azt meghaladó föld- tulajdonuk van, azonban beépí­tetlen, vagy beépített lakó-, ille­tőleg üdülőtelek-tulajdonuk nincs. 9 Nyilatkozattételi kötelesség. A kormányrendelet végrehajtá­sáról a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 6/1973. szá­mú rendelete gondoskodik. Ez több tekintetben is nyilatkozat megtételére kötelezi a személyi földtulajdont szerezni kívánó ál­lampolgárokat. így a megváltás címén termelőszövetkezeti tu­lajdonba kerülő földekből men­tesítést kérő földtulajdonosnak, a zártkerti földtulajdont megsze­rezni kívánó állampolgárnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ország területén mely városban, községben, hol (külterület, bel­terület, zártkert) milyen nagysá­gú és művelési ágú föld, mek­kora lakó-, üdülőtelek van a tu­lajdonában. Belterületi személyi földtulaj­don megszerzésére irányuló ké­relem esetén a szerző félnek ezenfelül egy közös háztartáshoz tartozó család tagjai tulajdoná­ban levő belterületi földről, la­kó-. üdülőtelekről is nyilatkoz­nia kell. A továbbiakban a mi­niszteri rendelet részletesen meghatározza, hogy a megsze­rezhető személyi földtulajdon mértékébe milyen földterülete­ket kell beszámítani. Nem szá­mítható be a szerző fél tulajdo­nában levő művelés alól kivett külterületi és zártkerti földi- részlet. valamint a családtagok tulajdonában levő külterületi és zártkerti földterülete. • Állami, termelőszövetkezeti tulajdonban levő földek értékesí­tése. Az említett rendeletek le­hetővé teszik, hogy a termelő- szövetkezet a tulajdonában levő nagyüzemileg nem hasznosítható földet állampolgárok részére a helyi tanács végrehajtó bizott­sága engedélyével értékesítheti. A tanácsok kezelésében levő ál­lami tulajdonú földeket 800— 1500 négyzetméterenként (222— 417 négyszögöl) lehet eladni, il­letőleg haszonbérbe adni. A fő­városban, a városokban, továbbá a középfokú és a részleges kö­zépfokú központban kijelölt nagyközségekben a termelőszö­vetkezeti és állami tulajdonban levő földeket nem lehet értéke­síteni. Ezeken a helyeken a ta­nácsi kezelésben levő földek hasznosításáról, haszonbérbeadás útján kell gondoskodni. Megem­lítjük, hogy megyénkben a vá­rosokon kívül ilyen kiemelt hely Bácsalmás és Kunszentmiklós. Dr. Kerék I.ajos csoportvezető ügyész Jánoshalmi diákvendégek a megyei tanácsnál Középiskolások népes csoport­ját fogadta vendégként tegnap a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Dr. Jenei Jánosnénak, a jánoshalmi gimnázium igaz­gatójának, s egyben a megyei ta­nács tagjának vezetésével az is­kolában működő államigazgatási szakkör (egyetlen ilyen a me­gyében!) tagjai jöttek el Kecs­kemétre, hogy részesei legyenek a számúkra Élményem a tanács­nál címmel kiírt pályázat ünne­pélyes eredményhirdetésének. A pályázatot a forradalmi if­júsági napok alkalmából, már­cius 15-én hirdette meg a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. A pályaműveket jeligével jelölten kellett beküldeni. Az ál­lamigazgatási kérdések iránti ér­deklődésre jellemző, hogy az 52 fős szakkör tagjainak csaknem a fele részt vett a pályáaaton. A bíráló bizottság értékelve a beküldött műveket, a legsikere­sebbnek az „5842”, az „őszin­teség”, illetve az „Ifjúság” jel­igéjű dolgozatokat találta. Az ün­nepélyes eredményhirdetéskor en­nek megfelelően az első díjat — 1200 forintot — Kocsis Irén IV B, a másodikat — 800 forintot — Agócs Mária III/B, a harmadik díjat — 500 forintot — Dobos László II/A osztályos tanulónak adta át dr. Csenki Ferenc, a me­gyei tanács vb-titkára. A pályá­zat valamennyi résztvevőjét a Bács-Kiskun megyéről készült emlékkönyvvel jutalmazták. A jánoshalmi gimnazisták ez­után a megyeházával ismerked­tek, ahol tájékoztatót kaptak a szakigazgatási munkáról, majd ellátogattak a Kecskeméti Városi Tanácshoz. Végül a megyeszék­hely nevezetességeit — múzeu­mot, uszodát, stb. — tekintették meg a megyei tanács vb-vendé- geiként. Könyv a felszabadulásról * g... A Zrínyi Katonai Kiadó érde­kes, új könyvvel lepte meg ol­vasóit. Zaharov Matvej Vaszilje- vics tollából az ünnepi könyv­hétre kapható lesz Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása 1944—1945. című munka. A mű érdekes még akkor is, ha a má­sodik' világháború történetét — annak hazánkban, vagy körülöt­te zajlott harcait — már sokan és bőségesen feldolgozták. Éppen ezért igaz a Néphadsereg című lap recenziójának az a megálla­pítása, hogy: „... ez a munka mégis új ismereteket közöl: sa­játos megvilágításban mutatja be a háború eseményeit.” A terjedelmes, 512 oldalas munka a második világháború befejező esztendejével, 1944. március 26-ával kezdődik, amikor a II. Ukrán Front elérte a szov­jet—román határt, s ahonnan végig követhető Románia, Bulgá­ria, Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia felszabadulása. A magyar olvasót természetesen elsősorban . azok a fejezetek ér­deklik, amelyek hazánkra vo­natkoznak: „Előre Magyarország­ra!”; „Az erdélyi Kárpátokon át”; ,.A budapesti hadművelet” és a . Balatonnál” című négy fe­jezet. A megyénkbelit pedig ki­váltképpen a „Budapesti had­művelet” című fejezet ragadja meg, hiszen itt esik szó a Du­na—Tisza köze, Bács-Kiskun, il­letve a megyeszékhely felszabadí­tásáról is. A könyv rendkívül élethűen, stílusában is igényesen, helyen­ként klasszikus íróinktól ver­seket citálva idézi fel ennek az időszaknak nagy történelmi je­lentőségét, amely annak arányá­ban növekszik, ahogyan az idő múlik. A könyvből megtudjuk, hogy a szovjet csapatok Ma­gyarországra érkezésekor a Szov­jetunió állami honvédelmi bizott­sága 1944. október 27-én hatá­rozatot hozott, amely hangsú­lyozta, hogy a Vörös Hadsereg „nem hódítóként lépett Magyar- ország földjére, hanem azért, hogy a magyar népet felszaba­dítsa a fasiszta elnyomás alól.” Ennek a határozatnak a szelle­mében a megyénket is felsza­badító Malinovszkij marsall ve­zette II. Ukrán Front hadita­nácsa kiáltvánnyal fordult a magyar néphez. A front elhiva­tottsága nemcsak abból állt, hogy hatalmas áldozatok révén felszabadítsa hazánkat, de rájuk hárult a felszabadult területek polgári közigazgatásának irányí­tása és ellenőrzése, a magyar állampolgárok jogainak és tulaj­donának védelme. A könyvből minden eddiginél világosabbá válik, hogy miután a legfelsőbb főparancsnokság fő­hadiszállása értékelte az október végén kialakult helyzetet, uta­sította a front parancsnokát és a II. gárda gépesített hadtestet (parancsnoka K. V. Szvirjdov altábornagy, akiről 1965-ös Kecs­keméten tartózkodása idején fel­vételt örökítettünk meg), hogy legkésőbb október 29-ig menjen támadásba a Duna—Tisza közén. A támadás megkezdésekor, az utókorra maradt dokumentációk szerint a II. Ukrán Front csapa­tai a „Dél” hadseregcsoportlal szemben gyalogságban kétszeres, lövegekben és aknavetőkben (a páncéltörőket és a légvédelmi lö- vegeket nem számítva) 4—4,5- szeres. harckocsikban és roham- lövegekben, repülőgépekben pe­dig 2,6-szoros túlerőben voltak. A 46. hadsereg jobbszárnya Sle- min altábornagy irányításával Kecskemét irányába mért csa­pást, és még október 29-én dél­után áttörték az ellenség Duna— Tisza közi védelmét. A második napon ugyanez a hadsereg már 20—40 kilométert nyomult előre. Feljegyzi a könyv, hogy a né­met és a magyar fasiszta csapa­tok megkísérelték Kecskemel vé­delmét: az oda átdobott 24. pán­célos hadosztály erőivel, az ered­mény azonban elmaradt és a me­gyeszékhely felszabadult. Utólag derült ki. hogy a német had­vezetés Szeged irányába próbál­kozott meg ellencsapással, de mini Friessner német tábornok tel jegyzéseiből az utókorra ma­radt: ..az ellenség Dél-Magyar- országon a részben menetből in­dított támadásával néhány nap­pal megelőzte a német hadve­• Szviridov altábornagy. zetést.” Sőt, a német hadvezetés véleménye szerint a vereségért kizárólag a magyar csapatok vol­tak a felelősek. Mint az előbb említett tábornok feljegyezte: „A 15. magyar hadosztály és a 8. magyar tartalék hadosztály tel­jesen szétzüllött és visszavonult a Budapest felé vezető úton”. November 1-én a 46. hadse­reghez csatlakozott egy újabb gépesített hadtest, amely a kö­vetkező napon már 75 kilomé­tert nyomult előre és elfoglalták a Budapesttől délre fekvő Alsó- némedit. Nagyon érdekes a könyv ezután következő oldalain az a-1 beszélgetés, amely Budapest gyors elfoglalásával kapcsolato­san Malinovszkij és Sztálin kö­zött zajlott le. Ennek részleteit az érdeklődő olvasó nagy izga­lommal olvashatja. Csupán szemelvényeket ad­tunk, ' és megyénk területi érde­keltségét érzékeltettük ezekben a sorokban. Bizonyos, hogy a könyvet még érthetőbbé teszi a feltűnően sok, és eddig még nem látott fényképfelvétel és a kü­lönböző hadi helyzeteket nagyon érzékeletesen magyarázó térkép- mellékleielc. Külön érdeme a műnek, (annak ellenére, hogy megyénk városai egyáltalán nem szerepelnek) 52 magyar város felszabadítóinak felsorolása. —r —1 Bács-Kiskun megye Kőbányán • A kőbányai vásárváros látképe 18 méter magasból, ahová egy csehszlovák gyártmányú pneuma­tikus emelőszerkezettel ellátott tűzoltó darú emelte fotóriporterünket. # A BNV-n állandóan sok a nézője az új Zsigulinak. (Tóth Sándor felvételei.) Odüsszeusz bolyongásai eltörpül­nek a Kőbányára kijutni szárí- dékozók kalandos utazásai mel­let. Ha végül is eljut Kőbányá­ra, nem bánja meg. A holnap vásárvárosa levegősen, színesen, barátságosan fogadja a közleke­dési tusában félig kimúlt ván­dort. A pavilonok szellősek, tá­gasak, sok a szabadtéri bemuta­tó. A látogató elindul a nyíl­egyenes vásári „sugárutakon” és szinte útba ejti az összes látni­valót. Ahogy a főbejárattól el­indulunk. elsőnek a mezőgazda- sági gépbemutató szabadtéri tár­lata hívja fel magára a figyel­met a jó kedvű színekben pom­pázó gépsorokat egy-egy szak­ág termelési folyamatának sor­rendjében állították össze. A kuko­ricatermesztés nagyüzemi gépsorá­ban a Kecskeméten készült BNV- díjas PKV—8 szemenkénti vetőgé­pünk is ott található és máris nagy a szakemberek érdeklődése iránta. Az egri MEZŐGÉP Vál­lalat szőlőtermesztési gépeit a Bács megyei látogatók állják körül. A rendkívül ügyes nyese- dékaprítóból eddig a megye gaz­daságai vásároltak legtöbbet. A huszonhat új masinából — melyhez hasonlót még Európá­ban is nehéz lenne találni — ötöt a Kunbajai Állami Gazda­ság, négyet pedig a mélykúti Alkotmány Tsz mondhat a ma­gáénak. A nyesedékaprító lénye­ge. hogy a szüret befejezése után felaprítja és beleforgatja a földbe a venyigét. Eddig ezt a munkát házikészítésű, kezdetle­ges szerkezetekkel végezték el a gazdaságok. A mezőgazdasági gépek azt a fejlődést érzékeltetik, a látoga­tókkal. ami egyre hatalmasabb erővel formálja át a falvak ké­pét és a munka jellegét is a mezőgazdaságban. A korszerű mezőgazdasági gépsorod már nem is annyira a távoli jövőt festegető látványa után a mező- gazdasági termékekből kap kos­tolót a vendég az élelmiszeripari pavilonban. A sok konyhakész étel konzerv és befőtt láttán kis­sé összefacsarodik a háziasszo­nyok szíve: az üzletekben ugyanis a bemutatott termékek színe-java hiánycikk. Ami pedig kapható, annak az ára lehetne olcsóbb és a hazai csomagolás is lehetne legalább annyira tet­szetős, mint ami külföldre megy. A legtöbb háziasszony különö­sen akkor szomorodik el, ami­kor szemügyre veszi a Kecske­méti Konzervgyár BNV-díjas paradicsomporát. Milyen jó is volna, ha kis paradicsom alakú műanyag tartóban árusítanák, de erre egyelőre nincs remény. A nagyüzemi felhasználásra gyártott szárított készítmények: hagyma, zeller és burgonyacsí­kok is milyen jó szolgálatot te­hetnének kisebb tételekben a dolgozó nők háztartásában. A BNV-díjas paradicsompor minő­ségét a Konzervipari Kutatóin­tézet fiatal mérnöknője, Csapó Edit is dicséri. A vizsgálatok szerint tápértéke és íze vetek­szik a friss paradicsoméval, még a lecsóba is felhasználható. A Konzervipari Tröszt jelenlevő munkatársa. Győri Pál viszont arról számolt be, hogy nagy si­ker a kecskeméti köcsögös szil­vaíz. Bizony, ebből is több kelle­ne az üzletekbe, Az állami gaz­daságok termékei között előkelő helyet foglalnak el a megyét reprezentáló italok. Az izsáki gazdaság kifogástalan zamatú és olcsó Pompadour pezsgője még egy BNV-dijjal gazdagította a megyét. Kiváló árunak minősí­tették a kunbajai leánykát, a kun­bajai hárslevelűt és a Kecske­mét—Szikrai Állami Gazdaság cirfandliját. Az élelmiszeripari pavilonban egyébként Bács-Kiskun megye valamennyi bortermelő gazdasá­ga képviseltette magát legneve­zetesebb termékeivel. Az érdek­lődés már így is nagy, több kül­földi vevő érdeklődött a jó ízű könnyű homoki borok iránt. Vadas Zsu*»'» EGY ÉRETTSÉGIZŐ A SOK KÖZÜL »Mégiscsak elérem amit akarok« — Boldogítottam Zsuzsa né­nit; írtam öt oldalt — mondja tréfásan az érettségi első napján. — Sikerült? — Remélem. — Mi volt a tétele? — Petőfi. Gondol­tam lesz ilyen téma. Alaposab­ban felkészültem belőle. Lipótzky Berta, a Kecskeméti Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulója. A fentiekből kitűnik, hogy negye­dikes, * A korát meghazudtolóan fel- nőttes, ám ugyanakkor kedves, jó kedélyű leány, kedvenc ta­nítványa Beke Józsefnénak, aki szeretettel beszél róla: — Ber­tában a sokoldalúságot szeretem legjobban. Évek óta pszichológus­nak készül kitartóan, szívósan. Közben két szakmai tárgyból: számvitelből és pénzügyi isme­retekből a versenyen bejutott az országos döntőbe. Kitűnő a kéz­ügyessége: fest és ■ batikol. Az irodák és a klub falain az ő keze nyoma látszik, mindenfelé. Azelőtt az énekkarban is sze­repelt. * Lipótzky Berta minden jel szerint szép eredménnyel érett­ségizik. Bízik benne, hogy fel­veszik egyetemre. Szórakozásra már nem maradt ideje. De nem bánja. „Az ember mindent meg­tesz a céljáért” — ezt mondta. Harminc pszichológiai szak­könyve van. Elolvasta, kijegy­zetelte valamennyit. Szívesen te­reli a szót kedvenc tudományá­ra. Rubinstein, Kardos Lajos, Fromm, s más szaktekintélyek neveit említi. — Miért éppen a pszichológiát választotta ? I — Nevetni fog. Először csak tetszett ez a szó. Megnéztem a lexikonban, mit jelent. Aztán cikkeket olvastam, később köny­veket. * Egy gondolkodó, az élet dolgai iránt érdeklődő emberrel lehe­tetlen a több órás beszélgetést szűkre szabott keretbe összefog­lalni. Jelezni szeretném, hogy ez az érdekes „riportalany” milyen egyénien lát és gondolkodik. Ide írom hát néhány mondatát: „A hideg ráz ki, ha becéznek. Sok fiatalnak az a baja, hogy másokat majmol, túlzottan a di­vat után megy. Gyakori a meg- játszás, a hazugság az életben. Sok lányt azért lehet becsapni, mert nem lát tovább az orránál. Jó érzés másnak örömet szerez­ni.” * Egy érettségiző, a sok közül. Fiatal és telve reményekkel. — Mi lesz, ha nem veszik fel az egyetemre? — Megyek dolgozni, s jövőre ismét jelentkezem. — S ha akkor sem sikerül? — Ojra és újra megpróbálom! Közbep persze tanulok. Fogad­junk, hogy egyszer mégiscsak el- érerp, amit akarok. Varga Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom