Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
1973. május 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Megkezdődtek a szakmai napok Sláger a kalocsai burek Országos énekverseny Komlón Kecskeméti kislány az első helyezett Negyedszer rendezte meg a zeneiskolai magánének-szakos növendékek országos versenyét a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola a múlt hét végén. A példás szervezésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a kétnapos programba a vereny két fordulóján, az eredményhirdetésen, ünnepélyes díjkiosztáson, s a győztesek hangversenyén kívül három fiatal vendégművész — Budai Lívia, Pászthy Julianna és Miller Lajos — ária- és dalestje, valamint félnapos kirándulás is belefért a közeli Sikonda fürdőhelyre. S mindezt sikerült „elcsúszások”, a legkisebb időzavar nélkül lebonyolítani. Magát a versenyt népdal- és műdalkategóriában hirdették meg, mindkettőben kötelező és szabadon választott dalokat kellett a versenyzőknek előadniok. Tíz zeneiskola 36 növendéke lépett a zsűri elé, melynek díszelnökeként ’ a magyar énekpedagógia „nagy öregjét”, a 85 esztendős dr. Molnár Imre nyugalmazott zeneakadémiai professzort üdvözölhettük ismét. A két kategóriában megközelítőleg azonos számú versenyző indult, ami a népdalt éneklők mennyiségi előretörését jelzi. Legszínvonalasabban a veszprémi "zeneiskolások szerepeltek: mind az öt versenyzőjük első, illetve második díjat kapott. Így két évig ők őrizhetik a verseny vándorserlegét. Megyénket — sőt az egész dél-alföldi területet — a Kecskeméti Állami Zeneiskola két növendéke: Gál Márta és Ká- vássy Gabriella képviselte, mindketten Homoki Ferencné tanítványai. (Zongorán Héjjas Pálné tanárnő kísérte őket.) Kávássy Gabriella a népdal kategória megosztott első díját kapta, a díjátadásnál azonban kiderült, hogy a zsűri a két első helyezett közül az ő énekét értékelte magasabbra Különösen egy szép csángó népballada stílusos, hajlékony, átélt előadásával vívta ki a hallgatók elismerését. K. T. Pásztormúzeum Bugacon új pásztormúzeum építését kezdték meg. A nádfe- deles, körkörcfs épületben — amely még az idén elkészül — a kiskunsági gulyások, juhászok egykori munkaeszközeit, kellékeit helyezik el. Az állandó kiállítás szemlélteti majd az alföldi pásztorok egykori viseletét is. A tájmúzeum kiegészítője a már meglevő szabadtéri pásztorkiállításnak. Az előzetes bejelentések alapján csaknem 300 különautóbu- szon 12 ezer vendéget várnak a BNV-re. Ennél jóval több azoknak a száma, akik vonatra ülnek, vagy saját, esafleg vállalatuk gépkocsiján utaznak Budapestre. A legtöbb vendégét Kecskemétről, Pécs környékéről, Veszprémből és Miskolcról várják. Sokan már meg is érkeztek, erre mutatott á vásár szombat-vasárnapi forgalma. Szombat estig mintegy 200 ezren látták a két vásárvárost, vasárnap pedig megérkezett a negyedmilliomodik látogató is. Ezekben a napokban úgy tűnik, a magyar főváros lett a világ közepe: mozdulni sem lehet a sok messziről jött vendégtől, autótól, társasbusztól. Lassan népszokás lesz, hogy ilyenkor felkerekedik az ország —- a vonat is kedvezményes, — emberek ezrei indulnak „világot” látni, hiszen szépen együtt is található most minden, egy, illetve két helyen. Aki Ceylonra kíváncsi, az a ceyloni pavilonba megy nézelődni, akit Nagy-Britannia ipari fejlődése izgat, vagy a legújabb szovjet gyártmányokat kívánja szemügyre venni, az kinézi magának az eligazító táblákon a kívánt helyet és már benne is jár egy messzi ország kultúrájában, gazdasági életében. A vásár sok mindenről jobban informál, mintha turistaként látogatnánk el a kiállító országba. Egy traktoros például alaposan felbecsülheti a traktorkínálatot — világszínvonalon. Vagyis gyarapítja a szakmai műveltséget. A tetejében még jól is érzi magát... A vásár leglátogatottabb helyei évről évre azok, ahol sört és bort mérnek. Mivel üres gyomorra csak bánatában iszik a magyar ember — a BNV-n pedig igazán nincs oka a búsulásrá — a pecsenyesütők táján megsűrű- södő tömeg nem oszlik szét, hanem cserélődik, átmegy az italmérő pultok elé, onnét pedig vissza, még egy harapás sültre, kolbászra, nehogy valakinek is „fejébe” szálljon az alkohol. Az idei vásár finom falat sztárjai változatlanul a Kalocsai Sütőipari Vállalat frissensült ropogós rétesei, burekjei. A pesti háziasszonyok legnagyobb bánatára évenként csak egyszer, a vásáron kaphatók, most aztán el is kapkodják, sokan egész réteshegyet csomagoltatnak be. ezzel kínálják otthon a vendégeket is. A vonalaikra vigyázó hölgyeket itt fenyegeti a legnagyobb veszedelem. Az első menetben ugyan még mindenki hősiesen ellenáll a csábításnak: egy rétest kér, vagy egy adag bureket. Aztán bűntudatosan visszasomfordál, még egyszer beáll a sorba — repetáért. * Persze, vezeklésre is bőven nyílik alkalom. Mert aki nem tagadja meg magától a gyomor örömeit, azt a cipője kínozza meg. Mert a női cipők, legyen divatos, vagy konzervatív a külsejük, szívják a bőrt, nyomják, gyötrik a lábujjakat, hatalmas hólyagokat égetnek a sajgó talpakra. A BNV-n mindenki előtt megvilágosodik cipőiparunk ádáz nőellenessége: a divatos cipők olyaij súlyosak, mintha bazaltköveket csempésztek volna a talpukba, hosszabb járkálásra alkalmatlanok. legfeljebb ülve, vagy messziről nézve lehet őket elviselni. De, ha egyszer ez van az üzletekben! Az ipar beváltotta régi fenyegetését: csak divatcipőket gyárt, a tőle megszokott fogcsikorgató minőségben. Hogy a nők bosszúsága teljes legyen: könnyűiparunk és Itália pavilonjában szebbnél-szebb divatos cipőt láthatnak, habszivacstalpút, pillekönnyűt, álomszépet, és ha a férjeket is érdekelné a vásárnak ez a része, talán még azt is elhinnék, hogy a hiba nem kizárólag a feleségük lábában van ... * A férfiak érdeklődését azonban egészen más köti le. Gépek, autók, műszerek, automata szerkezetek, amelyekből annyit hordtak egyrakásra a világ minden részéből, hogy kapkodhatja a fejét, szedheti a lábát, aki mindenre kíváncsi. Megnehezíti az alapos tájékozódást a vásár ket- téosztottsága, aki az egyiket végigjárja, az úgy belefárad a látnivalókba, hogy nem szívesen vág neki a másiknak is. A kettőre legfeljebb csak akkor szakít időt, ha több napot tölt ebből a célból Budapesten. V. Zs. Pandúr Ferenc vásárigazgató mindamellett arról tájékoztatta az újságírókat, hogy jól vizsgázott eddig és megfelelően működik a két vásár közötti közvetlen autóbusz-összeköttetés. A megosztottság előnye egyébként az, hogy mindkét kiállítás „nyugodtabb” tárgyalóképesebb, szervezettebb. A két kiállítási terület közül változatlanul a városligeti a népszerűbb, s ez természetes, hiszen a BNV látogatói ezt szokták meg. * Hétfőn, az első szakmai napon 10 órától a Városligetben a fémmegmunkálás, a kohászat és a bányászat hazai és külföldi szakemberei találkoztak a különféle eladásokon, míg Kőbányán a járműipar és a garázsipar immár szakosított bemutatóján cserélték ki tapasztalataikat a szakértők. Folytatódnak a szakmai, az üzleti tárgyalások és gazdag volt a BNV hétfői hivatalos eseménynaptára is. Ezen a napon újabb tíz sajtótájékoztatóra került sor. Délelőtt bemutatták az újságíróknak egyebek között a lengyel és a francia pavilon anyagát, ismertették a két ország és hazánk gazdasági kapcsolatait, az együttműködés fejlődését. A Volvo-cég sajtófogadásán az újdonságokra hívták fel a figyelmet, Kőbányán pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kiállítását mutatták be az újságíróknak. Több hivatalos személyiség is ellátogatott a BNV-re. A városligeti vásárt megtekintette többek között Andrej Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter és Nicolae Nicolae román külkereskedelmi államtitkár. A Budapesti Nemzetközi Vásár mindkét kiállítása hétfőn —, s ettől kezdve a szakmai napok idején, péntekig, minden nap — csak délután 2 órától fogadja a közönséget. (MTI) AZ IDEGENFORGALMI SZEZON KEZDETÉN A Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatója Már megkezdődött az idegenforgalmi szezon, magyar állampolgárok utaznak külföldre, s külföldiek érkeznek hazánkba. A vám- és deviza rendelkezések bizonyos vonatkozásban módosultak, s ezért arra kértük MARJAI ALBERT pénzügyőr őrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokát, tájékoztassa olvasóinkat, a külföldre utazókat az ezzél kapcsolatos tudnivalókról. — A magunk részéről — mondta Marjai Albert pénzügyőr őrnagy — azt kívánjuk, hogy a külföldi utazás élményekben gazdag és emlékekben kellemes legyen, s ezeket ne rontsa el a határon kellemetlen incidens. A kiutazók személyes használatra szolgáló tárgyaikat — ruházati cikkeket, takarót, sátorlapot, rádiót, magnetofont, fényképezőgépet, ékszert, írógépet —, amelyekre szükségük van, kivihetik. Élelmiszerből legfeljebb 3 napra szóló mennyiséget lehet kivinni, de étolaj és tőkehús kivitele tilos. A három napra szóló élelmiszermennyiség — függetlenül attóf, hogy az közvetlen fogyasztásra alkalmas-e, vagy sem —, személyenként 2 kilogramm súlyhatáron belül vihető ki. A legfeljebb 2 kilogrammos együttes súlyhatáron belül az egyes élelmiszerek fajtánként! súlya 0,5 kilogrammnál nem lehet több. Borból két litert, egyéb szeszes italból egy litert, cigarettából 250 darabot lehet a határon átvinni. Szeszes italt és dohány gyártmányt 16 éven aluliak természetesen nem vihetnek magukkal. A személyi használati tárgyakat külföldön eladni, vagy elajándékozni nem szabad. A kivitt, nagyobb értékű használati tárgyakat, azok vámmentes behozatala érdekében a vám- és devizanyilatkozatra kiutazáskor rá kell vezetni. Mint megtudtuk, az egyéni útlevéllel kiutazóknak lehetőségük van arra, hogy ismerőseiknek, rokonaiknak ezer forint értékig kereskedelmi jellegűnek nem minősülő ajándékot vigyenek. A kivitelre kerülő könyvek az ezer forintos értékkereten belül megengedett mennyisége fajtánként három darab és együttes értékük az 500 forintot nem haladhatja meg. Ezek kivitelére csak akkor van lehetőség, ha a könyvek 1945 április 4-ét követően Magyarországon kerültek kiadásra. Az említett időpontot megelőzően belföldön, továbbá bármely időpontban külföldön kiadott könyvek kiviteléhez az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár osztályának engedélye szükséges. Az iparművészeti és tartós használati tárgyakat úgy kell megválogatni, hogy azok egyedi értéke az 500 forintot ne haladja meg. Ügyelni kell arra, hogy az ajándékok között csak egy tartós használati tárgy legyen; ajándék címén azonban élelmiszert, italt és dohányneműt, bélyeget, nemesfémből készült, valamint múzeális tár» gyat nem lehet külfödre vinni. — Engedély nélkül személyenként 400 forint vihető ki, száz forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben. Ezen felül forint vagy külföldi fizetőeszköz kiviteléhez engedély szükséges. Tilos külföldön valutát átvenni abból a célból, hogy annak ellenében belföldön forintot vagy más ellenérté t szolgáltassanak. A külföldre utazók kötelesek a magukkal vitt tárgyakat és fizetőeszközöket a -vizsgálatot végző pénzügyőrnek külön felszólítás nélkül bejelenteni és azt ellenőrzés céljából bemutatni. A legtöbb gond a hazautazásnál van. Szóbeli árunyilatkozat adható behozatal esetén a vámmentes útiholmikról, illetve kivitel esetén minden áruról. Az utas a kivinni szándékozott értékesebb árukról — a vámmentes visszahozatal biztosítása érdekében — írásbeli árunyilatkozatot adhat. A magyar útlevéllel rendelkező utas részletes árufelsorolás nélkül kiállított írásbeli árunyilatkozattal kezdeményezheti a vámkezelést, ha a behozott áruk mennyisége és együttes belföldi forgalmi értéke a Vámtarifa 4'. hasábjában meghatározott mennyiséget, értéke pedig személyenként a 4 ezer forintot nem haladja meg. Egy-egy utasnak a vámrendelkezések értelmében' az engedély nélkül behozható áruk értékkerete egyéni útlevéllel utazóknál nyolc, csoportos útlevéllel utazóknál pedig 'kétezer forint. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a meghatározott értékkeretet meghaladja, az értékkereten felül behozott áruk vámkezeléséhez devizahatósági engedély szükséges. A behozott áru 4 ezer forintig vámmentes, további 4 ezer forintnyi áru után 40 százalékos vámot kell fizetni. — Ez év április 29-től változás történt az utasforgalmi rendelkezésben, az Utasforgalmi Vámtarifa 5. árucsoportjába tartozó ezer forintnál nagyobb értékű, tartós használati tárgyak — óra, fényképezőgép, magnetofon, zseb- vagy táskarádió, paróka —, is a 4 ezer forintos vámmentességi kereten belül vámkezelhetők. Ez ideig ezek után az áruk után a belföldi forgalmi érték 60 százalékát kellett vám címén megfizetni.' Fizetőeszközök is behozhatók, személyenként 400 forint, száz forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben. Külföldi fizetőeszköz korlátlanul behozható, azonban azt hazaérkezés után három napon belül a Magyar Nemzeti Bank fiókjánál, az IBUSZ ki- rendeltségnél vagy az OTP fiókban vételre fel kell ajánlani. Végezetül szeretném elmondani, hogy a pénzügyőr feladatához tartozik, hogy teljes képet nyerjen minden pénzről, áruról, amelyet az utazó magával visz külföldre, vagy onnan behoz. Ennek megkönnyítése, a nézet- eltérések elkerülése végett az utazók őszintén válaszoljanak a kérdésekre, s csomagjaikat mutassák be — fejezte be nyilatkozatát Marjai Albert pénzügyőr őrnagy. Gémes Gábor Váljanak közkinccsé a jó vezetési tapasztalatok Ezzel a címmel hirdetett pályázatot a közelmúltban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat. Mint arról már tájékoztattuk lapunk olvasóit, az ország több megyéjéből küldtek be a pályázatra a termelőszövetkezetek elnökei, vezetőségi tagjai, mezőgazdászai írásos összefoglalókat tapasztalataikról, melyek a náluk kialakult vezetési, szervezési, gazdálkodási módszerek összefoglalásaként érdekes, újszerű problémákat tárgyalnak. Az írásokban kirajzolódik a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista nagyüzemmé válásának sok színű ábrázolása, szinte drámai elevenséggel idézik fel a beszámolók a szövetkezeti vezetők tapasztalatait, több mint egy évtizedes küzdelmeik jövőben is hasznosítható tanulságait. Lapunkban heti két-három alkalommal közöljük a díjnyertes cikkeket, köztük több Bács megyei termelőszövetkezet gazdálkodási módszereit összegező írást is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek útja hazánkban sem kitaposott út. Reméljük, hogy az érdekes, élményszerű írások sok örömet szereznek majd olvasóinknak, akik érdeklődéssel figyelik a szocialista mezőgazdaság fejlődésépek eredményeit. ÚJ TERMÉKEK A Villamosszigetelő és Műanyaggyár, kiskunfélegyházi gyárában nagyon sok féle termék készül. Az alábbiakban három olyan árut mutatunk be, melyek gyártása a közelmúltban kezdődött. • A Budapesti Tejipari Vállalat megrendelésére 40 ezer tejfölös tálcát készítenek. Az új áru sikerére jellemző, hogy már a Csongrád megyei Tejipari Vállalat is érdeklődik iránta, s valószínűleg tőlük is kapnak megrendelést. Felvételünkön Trupulai Jánosné, az új cikk készítője. • A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják a képen látható új típusú lámpaburákat, melyekből a fővárosi Elektromos Művek egyelőre 1200 garnitúrát rendelt. • A Hajdúsági Iparművek új típusú centrifugájához ebben a gyárban 7 féle alkatrészt készítenek. Molnár Lajos, gépével a centrifuga fedelét gyártja. (Opauszky László felvételei.) A madárvilág utolsó mohikánja A Duna mentén, a magyar— jugoszláv határ közelében, él az európai madárvilág egyik „utolsó mohikánja”: egy rétisas család. Hazánk legnagyobb madara ez, kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága meghaladja a két métert, testsúlya pedig a tizenöt kilót. A magas fára épített fészke körülbelül másfél méter átmérőjű és készítéséhez karvastagságú ágakat is felhasznált. Erejére jellemző, hogy kutyát, sőt malacot is képes elragadni. Nem minden esztendőben költ — ez is oka annak, hogy kipusztulóban van — a mostani tavaszon azonban megszaporodott a család. Afc erdészek a mi,- nap távcsövön át felfedezték, hogy két vagy három fióka ül a fészekben. Ritkasága miatt rendkívül értékes madár a réti sas és ezért féltő gonddal őrzik. Ily'' módon remény van arra, hogy a kihaló madárfaj még sokáig fennmarad ebben a Duna-menti rezervátumban. —_—-----------------------i Az Idén két helyen rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt: a Városligetben és Kőbányán. Képünkön a kőbányai vásárváros.
