Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 22. Nemesített vetőmag — több termés Napjainkban sokszor esik szó a mezőgazdasági és kertészeti szakemberek körében arról, hogy milyen vetőmagfajta adja a legmagasabb hozamot. A kérdés nem válaszolható meg egy mondattal, mert sok tényezőt kell ismerni ahhoz, hogy az adottságoknak legmegfelelőbb vetőmagot ki lehessen válasz­tani. Búza A kalászosok között első he­lyen a búzát vizsgáljuk, amely­nek betakarítása egy—másfél hó­nap múlva megkezdődik. A fajtaváltás 1960-ban kezdő­dött el. A kiváló minőségű Bán­kúti 1201-es már nem tudta hasznosítani a nagyadagú műtrá­gyát, szára nem volt szilárd, és a kombájnbetakarítási követel­ményeknek nem felet meg. Az olasz és francia búzafajták kísérleti termesztése után meg­kezdődött a Bezosztája 1 győzel­mes időszaka. Ez a megnyerő külső tulajdonságokkal rendelke­ző fajta, — amit a Szovjetunió­ban nemesítettek, az ottani idő­járási viszonyoknak megfelelően, — rövid pár év alatt megoldotta hazánk kenyérgabona-ellátását. A búza termésátlaga 1960-ban hektáronként 18 mázsa volt. 1972- re 31 mázsára emelkedett, de a hozam még fokozható. Idők so­rán a Bezosztája is vesztett el­lenálló képességéből. Gondoskod­ni kellett olyan búzafajtákról, amelyek a betegségekkel szem­ben ellenáilóak, bőtermőek, bír­ják az intenzív termesztési viszo­nyokat és jó minőségű lisztet adnak. Azóta kísérleti, majd nagyüzemi termesztésre került több olyan búza, amely mind- < azokkal az értékmérő tulajdon­ságokkal rendelkezik, amivel biz­tosítani tudja a kenyérgabona-el­látás zavartalanságát. Bács-Kis- kun megyében igen kedvező eredménnyel termesztik a korai­ak közül a Rannája 12-est és a Kiszombori 1-es fajtákat. A kö­zépkoraiak közül az Auróra, a középkéseiből pedig a Kavkáz szerepelt igen jó eredménnyel. Engedélyezett a Libelulla, amely megyénkben igen kedvelt, magas termésátlagot adó takarmánybú­csökkent. A kísérleti intézetek elit vetőmagvaiból és a bázisgaz- daságdk terméséből 1973-ban már jelentős mennyiségű vetőmaggal lehet ellátni a megye mezőgaz­dasági üzemeit, a zavartalan ve­tőmagellátásnak azonban fontos tényezője az, hogy a gazdaságok igényeiket idejében közöljék a .forgalmazó vállalattal, mert csak így lehetséges a megrendelések késedelem nélküli teljesítése. Triticale Nagy jelentőségű megyénkben a Zöldségtérmesztési Kutatóinté­zet triticale nemesítése. Dr. Kiss Árpád, a már jól ismert No 64-en kívül egy alacsonyabb, erősszárú, a megdőléssel szemben ellenálló, bőtermő típust állított elő. Ebben az évben ezekből az új típusok­ból már üzemi termesztés folyik. Az őszi árpa termesztésben megyénkben a Lédeci Béta 40-es lajta vezetett. Gyenge szárszi­lárdsága miatt gépi betakarításra nem alkalmas, vetésterülete évről évre csökken. A Horpácsi 57-es, a Martonvásári 34-es és a Hor­pácsi kétsoros sokat igérő őszi árpafajták rövidesen elterjednek a megye gazdaságaiban. Fontos kalászos növénye Bács- Kiskun megyének a rozs, főként a Homokhátságon. A szaporításu­kat Kecskeméti H rozzsal vég­zik, mert a rozs termésátlaga az elmúlt 10 év alatt nem növeke­dett a kívánt mértékben. A nemesített vetőmagvak biz­tonságos előállítására az illetékes szervekkel egyetértésben vető­magtermesztő bázisgazdaságokat jelölt ki a felügyelőség. Ezek a legkorszerűbb agrotechnikával, taUypIőkészítő és betakarító gé­pekkel rendelkeznek. Hét állami gazdaság mellett 24 mezőgazda- sági szövetkezet is sikeresen be­kapcsolódott a megye vetőmag­ellátásába. Kukorica Bács-Kiskun megye legfonto­sabb takarmánynövénye a kuko­rica, amelynek vetésterülete 140 ezer hektár. Ez az országos vetés- területnek több, mint 10 százalé­ka. Termésátlaga országosan 39,8 mázsa hektáronként. Ezzel felzár­kóztunk a világ élvonalbeli kuko­ricatermesztő országai közé..Me­gyénkben azt is túlszárnyalták, mert a szövetkezetek 45, az álla­mi gazdaságok pedig 50,3 mázsás hektáronkénti termésátlagot ér­tek el, amelynek egyik fontos té­nyezője a hibrid vetőmag elterje­dése volt. Bács-Kiskun megye a hibrid­kukorica vetőmagtermesztésében élenjáró, hiszen ez a munka már 1958-ban 16 állami gazdaságban és 42 termelőszövetkezetben meg­kezdődött. A kutató intézetek a hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva olyan hibrideket ál­lítottak elő, amelyek a fejlett agrotechnika alkalmazásával az ismert eredményeket adták. A Bajai Állami Gazdaság hibrid- üzeme állítja elő azokat a kuko­rica vetőmagvakat, amelyek az itteni viszonyoknak legjobban megfelelnek. A termelőszövetke­zetek közül a szabadszállási Le­nin végez ezen a téren igen kivá­ló munkát. Amióta a hibrid ku- koricavetőmag-termeszlés nagy­üzemi lett, azóta hét szövetkezet és egy állami gazdaság foglalko­zik vele. Gondot okoz a gazdaságoknak a különböző vetőmagfajták kivá­lasztása. A vetőmag felügyelőség és a termeltető vállalat, vala­mint a kukorica termesztési rendszerek segítséget nyújtanak ehhez, többek között a bemuta­tókkal is, ahol a szakemberek a szántóföldön ismerhetik meg a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat. A minőségük megállapítása, a követelmények ellenőrzése, vizsgálata, a vetéste­rület kijelölésétől a fémzárolá­sig a vetőmagfelügyelőség fel­adata. Hajdú András a megyei vetőmag felügyelőség vezetője Ezek azok a búzafajták, ame­lyekkel a termésátlagok még lé­nyegesen fokozhatok. A megyei vetőmagfelügyelőség 1972-ben 9600 hektár nemesített búzát szemlélt, amelyből 5700 hektár volt Bezosztája 1-es. A szántó­földi szemlére került alkalmas tételek terméséből Bács-Kiskun megye részére 1020 vagont fémzá­rolt. A megye búzgvetési tervét 1972-ben teljes egészében fémzá­rolt, ellenőrzött, jó minőségű, ve­tőmaggal teljesítette. Nem vélet­len eredmény az sem, hogy az országos 31 mázsás hektáronkén­ti átlaggal szemben Bács-Kis­kun megyében 1972-ben 34,6 má­zsás átlagtermést takarítottak be. Az Auróra és Kavkáz sikeres nagyüzemi termesztésének a kö­vetkezménye, hogy a Bezosztája 1-es vetőmagszaporító területe az előző évi 5700 hektárról 2700-ra • A Bajai Állami Gazdaság hibrid üzemének központi épülettömbje (Pásztor Zoltán felvétele) A teherszállítás forradalma A konténert néhány évvel ez­előtt „a jövő szállítóeszközének” tartották; ma pedig már világ­szerte elterjedtek. A konténerek — hivatalos nevükön: nagyszál­lítótartályok — a jelen szállító- eszközei, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A konténeres áruszállítás leg­főbb előnyei: termelékeny a ra­kodás, meggyorsul az átrakás, jelentősen, mintegy 70 százalék­kal csökkennek az állásidők és ezzel lehetővé válik a szállító- eszközök fokozottabb kihaszná­lása. A konténeres szállítás be­vezetéséhez persze nem elegen­dő csupán konténereket venni vagy bérelni, hanem ki kell épí­teni a gépesítésre alapozott szál­lítási láncot is, amelynek nem szabad megszakadnia: minden átrakási ponton, minden feladó­nál és átvevőnél biztosítani kell a konténerek mozgatásához szük­séges berendezéseket. Jó példa erre a képen látható magaseme- lésű, traktorral vontatható nyer­geskocsi, mint a szállítási lánc egyik eleme. Tíz-húsz tonna összsúlyú konténert is könnye­dén, biztonsággal megemel, akár több méter magasra. Hazánkban a konténeres szál­lítás alapfeltételei biztosítotok • tudunk szállítótartályokat gyár­tani és jelen vagyunk a nemzet­közi szervezetekben (a MÁV pél­dául alapító tagja az európai va­sutak „Interkonténer” nevű kö­zös konténerkölcsönző vállalko­zásának). A Csepeli Szabadkikö­tőben korszerű konténerátrako- dó telep működik. Segít a mikrofon A gázokat, gőzöket vagy sűrített levegőt szállító csővezetékek hibái esetén könnyen robbanás vagy tűz következhet be. A kritikus helyek gyors felderítésére angol kutatók a képen látható műszert szerkesztették. A berendezés azt az ultrahang-ener­giát hasznosítja, amelyet a lyukon megszökő molekulák ütközése kelt. Ezt az ultrahangot nagyfrekvenciás kerámikus mikrofon fogja fel, ami a jelet erősítőbe továbbítja. Onnan mű­szermutatóra tevődik át a már fel­erősített jel, ugyanakkor a fülhall­gatóban észlelhető zümmögés is jel­zi, hogy hibára bukkant a készülék. A mikrofon nagyon ingerérzékeny, így könnyű behatárolni a lyuk, a sérülés, az esetleges repedés pontos helyét. Időszerű munkavédelmi feladatok Alaposan kinyílt már a tavasz. A mezőgazdasági munkákban ott tartunk maholnap, hogy most- már egészen a betakarításig egyik nagy időszaki munkától a másikig szinte alig lesz „lazítás”. Ez is indokolja, hogy az évi nagy nekifutásra munkás védelemből, baleseti megelőzésből is lelkiis­meretesen ■ készüljünk fel. Ennek jegyében szervezte az ÁGK me­gyei Főosztálya, s a MEDOSZ megyebizottsága a napokban azt a munkásvédelmi tanácskozást, amelyen a megye 12 állami gaz­daságából harminc biztonsági megbízott, illetve munkavédelmi felügyelő vett részt. A tanácskozáson Vízi László az AGK megyei Főosztálya, Gróf István pedig a megyei munkavé­delmi felügyelőség részéről tar­tott vitaindító, egyben tájékozta­tó és a legfontosabb feladatokra felkészítő előadást. Arra mind­két előadó rámutatott, hogy fe­szesebb odafigyelésre, fegyelemre van szükség, mert az év első négy hónapjában bizonyos mér­tékű romlás tapasztalható mun­kásvédelmi, balesetmegelőzési szempontból — a múlt év ha­sonló időszakához képest — a gazdaságok egy részénél, összessé­gében 9 százalékkal nőtt a bale­setek száma és 19 százalékkal a kiesett munkanapoké. Mint ahol legszembetűnőbb volt a vissza­esés, a kiskőrösi és városföldi megbízottakat kérték fel szám­adásra, miért romlott náluk a helyzet, illetve mit tesznek a vál­toztatásért. Ugyanakkor a bajai munkásvédelmis arról adott ké­pet, mivel érték el, hogy másfél év alatt jelentősen javultak a munkásvédelmi körülmények. Vízi László előadásában hang­súlyozta, hogy a személyi felté­telek között feltétlenül indokolt a függetlenített biztonsági meg­bízottak folyamatos képzése. Arra is rámutatott, milyen jól szolgálja a munkásvédelem — a szemlélet — javulását, hogy a szakmai tan­folyamok e téren is nyújtanak . ismereteket. Az anyagi—tárgyi felkészülés feladatai között szó volt a mé­regtárolásról, a traktorok védő­kerettel való ellátásáról, lakóko­csik beszerzéséről, s a munkás- szállítás fejlesztéséről. Felhívta a figyelmet, milyen új- és időszerű tennivalók várnak a biztonsági megbízottakra, szb. munkavédel­mi felügyelőkre olyan korszerű célgépek alkalmazásánál, mint például Ja permetező helikopter, vagy majd később a szüretelő kombájn. Az új gépek munkába állítása, de egy-egy új szervezési metódus is megköveteli, hogy ne csak az új munkások, hanem a régiek is megfelelő oktatásban, az újhoz való felkészítésben ré­szesüljenek. Gondolni kell már is a KISZ-építőtáborokra. Fontos ez azért is, mert miként a hozzászólásokból is kitűnt, nem egy helyen előfordul még, hogy a munkások lebecsülik a baleseti veszélylehetőségeket. A vitában emlékeztettek ilyen jelenségekre: vannak még helyek, ahol hét­főn több a baleset mint egyéb munkanapokon; nem mindenütt' tisztázott még — gyakorlatilag —, hogy a biztonsági megbízott közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása alá tartozik. Hangoz­tatták a következetesebb elemző­munka szükségességét egy-egy baleset után — a további meg­előzés céljából; aláhúzták a ba­lesetek ismertetésének, megbeszé­lésének nevelő, fegyelmező hatá­sát. Tanulságos volt Gróf István felszólalásának az a része is, amely a baleseti kártérítések kö­rüli huzavonával foglalkozott. Mikor nem köteles a vállalat kártérítést fizetne? — fogalmaz­ta egyszerűen magyarázatát a felügyelő. — Csak egy esetben: ha be tudja bizonyítani, hogy a balesetért kizárólag a sérült dol­gozó a felelős. Más esetben min­dig köteles fizetni. A dolgozónak joga van benyújtani a kárigényt. De nem mindig él a jogával. A jog azt is mondja, hogy a vállalat köteles a dolgozót felszólítani kárigényének benyújtására. Majd így tette fel a kérdést. — A szakszervezet felügyelői hány esetben nyújtottak be kár­igényt a dolgozók nevében, a szakszervezeti bizottság útján? Pedig ez is nagyon fontos érdek- védelmi tevékenység. Nem talál­koztam olyan üzemi baleseti jegy­zőkönyvvel, amelynek megjegyzé- si rovatába az szb, vagy a fel­ügyelő odaírta volna: „A dolgozó nem felelős; kárigényének kifi­zetését javasolom”. Vagy hány olyan jegyzőkönyv van, amelyben az szb odaírta volna: „A vizsgá­lattal nem értünk egyet. Újból ki kell vizsgálni”. A tanácskozás előadásai, hoz­zászólásai jól, ahol kellett, kriti­kus szellemben — egészítették ki egymást. A megbeszélés tartal­mas útra valót adott a munkás- védelem felelőseinek. Tóth István NINCS VISSZATARTÓ BÜNTETÉS! Adócsaló pálinkafőzők Boros Elek pénzügyőr százados­sal, a Vám- és Pénzügyőrség kis­kőrösi szakaszának parancsnoká­val a tiltott pálinkafőzésről be­szélgettünk. Sajnos, nem mondott- újat, hiszen köztudomású, hogy a megyében a legtöbb gondot oko­zó terület ilyen szempontból Kiskőrös és környéke. A tilos pá­linkafőzők _ és készülékeik gom- barftódra szaporodnak, s ma már nagy tételben párolják a fekete csatornákon szétfolyó szeszt. Eb- , ben az esztendőben nemhogy csökkent, hanem inkább emelke­dett e gazdasági bűncselekmé­nyek száma, hiszen a leleplezett zugpálinkafőzők a csekélyke bün­tetést szinte mellényzsebből fize­tik ki. S hogy ez mennyire így van, arra álljon itt néhány példa. A lefoglalt pálinkafőző-készülékek és -eszközök egy része a kis­kőrösi vám- és pénzügyőr szakasz udvarán. A közelmúltban Kiskőrösön a rendőrjárőr forgalombiztonsági szempontból állította le, s igazol­tatta a CL 89—68 forgalmi rend­számú Trabant gépkocsit. Az utastérben néhány 20 literes mű­anyag kanna tűnt fel a rendőr­nek, aki ezután kinyittatta a csomagteret isi Gyanúja beiga­zolódott: ott is műanyag kannák sorakoztak. Mondani sem kell, valamennyiben pálinka kotyogott. Vancsura Gábor, Kecel, Bacsó Béla utca 4. szám alatti lakos 108 liter tilosán főzött szeszt akart Dunántúlra szállítani, s ott értékesíteni. Mint kiderült, Van­csura szülei tanyáján, Kecel, Új- kút d§lő 117. .szám alatt törköly­ből főzte a pálinkát, s több mint 8400 forint adóval károsította meg az államot. Tehát bűntettet követett el. A pálinkát és a be­rendezést természetesen lefoglal­ták, s Vancsurát feljelentették. A pénzügyőrök megtudták, hogy Kiskőrösről a Bajcsy Zsi­linszky utca 77. számú házból egyik éjszaka tilosán főzött pá­linkát akarnak elszállítani. Az állítás igaznak bizonyult. Éjfél előtt, amikor az utcai kaput ki­nyitották, s onnan kigördült az IK 59—97 forgalmi rendszámú személygépkocsi, megállították és a csomagteret felnyittatták, öt műanyag kannában pálinka volt. Van-e még?— kérdezték a pénz­ügyőrök, s az igenlő válasz után egy újabb kannát húztak elő a személygépkocsiból. A fuvarozóit nem, de a ház tulajdonosát, Vi­rág Lászlónét, s a 130 liter ta­lált pálinkát előállították a pénz­ügyőr szakaszra. Virágné védeke­zése a szokásos volt: Nem ő főz­te, hanem vásárolta, 40 forintért literjét, s másnap már 50 forint­ért adta el Lehóczki András pit- varosi lakosnak. Lehóczki a pá­linka árát már kifizette, s így ő is ráfizetett erre az üzletre, mert a pálinkát lefoglalták. Virágné tulajdonképpen nem adócsalás, hanem üzérkedés bűntettét kö­vette el, ugyanis a pálinka adó­összege 10 627 forint volt, s Vi­rágné literjén tíz forintot ke­resett, bár kereskedői iparenge­déllyel nem rendelkezik. Akasztón, a Csengődi út 7. szám alatti házban tiltott pálin­kafőzőt sejtettek a pénzügyőrök. Rendőrjárőrrel indultak a hely­színre, hogy ellenőrizzék feltevé­süket. Zeleszkó József lekísérte a pénzügyőröket a pincébe. A pá­linkafőző készülék, ,s a 143 liter pálinka el sem volt rejtve, lát­szott, hogy a tulajdonos nem szá­mított a vizsgálatra. Zeleszkó be­vallotta, hogy nem egyedül, ha­nem Tóth András, Akasztó, Le­nin utca 29. szám alatti lakossal közösen főzték a szeszt. A pálin­kát és a szeszlepárló készüléket lefoglalták, s miután az adócsa­lás meghaladta a 12 ezer forin­tot, mindkettőjüket feljelentették. Ebben az esztendőben Kiskőrö­sön és környékén 99 pálinkafőző- készüléket, valamint 3658 liter pálinkát foglaltak le pénzügyőre­ink. Az adócsalás összege meg­közelítette a 350 ezer forintot, A pénzügyőrök tapásztaiata sze­rint a zugfőzők nem félnek a felelősségrevonástól, mert a bün­tetésük — még ilyen nagy téte­lek esetében is — mindössze 3— 4 ezer forint. Ezért szét sem sze­dik a berendezéseket, nem rejtik el a pálinkát. Logikus, hiszen az ilyen kis összegű büntetés nem riasztja el őket egy újabb főző­készülék beszerzésétől és a to­vábbi pálinkafőzéstől. Az adócsalás, gazdasági bűn- cselekmény, apiely elsősorban a népgazdaságot károsítja. Jó len­ne, ha igazságügyi szerveink e cselekményeket mérlegelve, sú­lyuknak megfelelő ítéleteket hoz­nának, amely elrettentené ezeket az embereket a tilos pálinkafő­zéstől. Gémes Gábor PARKOSÍTÁS LAJOSMIZSÉN Elöljáróban két számadatot említek: 1971-ben 492, 1972-ben pedig 1 millió 639 ezer forint a lakosság parképítő, községszépí­tő társadalmi munkájának össz­értéke. Ha kissé elvonatkoztatunk ettől és arra gondolunk, hogy la­kóhelyüket szerető emberek hány kapavágását, hány szál virág el­ültetését, hány köbméter föld megmozgatását jelenti ez, akkor érezzük a jelentőségét igazán, s ehhez nem kell különösebb kom­mentár. Az idén — csatornaépítés miatt — az OTP-lakóteleptöl a presz- szóig nem születhettek újjá a virágágyások. A munkák április 30-án befejeződtek, sa hónap vé­gén ismét kinyílhatnak a szegfűk, rózsák, tulipiánok. Az üzemek, szövetkezetek és különböző intéz­mények irodáik előtt saját erő­ből végzik el ezt a feladatot. A Vízgépészeti Vállalat gyáregysé­ge pédául vállalta azt is, hogy társadalmi munkával a Szabad­ság téri parkban szökőkutat égít. Talán az ilyen és a hasonló pél­dák hatottak odáig, hogy a Kö­zös Gépjavító Vállalat kezdemé­nyezésére összefogtak más helyi vállalatok is, és a Tárnái utcá­ban új játszóteret építenek. Je­lenleg a tereprendezési munkák folynak, de már elkészültek a hinták és más játékeszközök, s új birodalmukat a jövő hét vé­gén már birtokba vehetik a gye­rekek. Ide kívánkozik még, hogy a nagyközségi tanácsnak parkosí­tásra mindössze 178 ezer forint áll rendelkezésére, de ezt most is — mint az már Lajosmizsén és más fejlődő nagyközségben meg­történt — millióval megtoldhatja az összefogás, a közös cél: a vi­rágos, szép lakóhely. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom