Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. május 22. Nemesített vetőmag — több termés Napjainkban sokszor esik szó a mezőgazdasági és kertészeti szakemberek körében arról, hogy milyen vetőmagfajta adja a legmagasabb hozamot. A kérdés nem válaszolható meg egy mondattal, mert sok tényezőt kell ismerni ahhoz, hogy az adottságoknak legmegfelelőbb vetőmagot ki lehessen választani. Búza A kalászosok között első helyen a búzát vizsgáljuk, amelynek betakarítása egy—másfél hónap múlva megkezdődik. A fajtaváltás 1960-ban kezdődött el. A kiváló minőségű Bánkúti 1201-es már nem tudta hasznosítani a nagyadagú műtrágyát, szára nem volt szilárd, és a kombájnbetakarítási követelményeknek nem felet meg. Az olasz és francia búzafajták kísérleti termesztése után megkezdődött a Bezosztája 1 győzelmes időszaka. Ez a megnyerő külső tulajdonságokkal rendelkező fajta, — amit a Szovjetunióban nemesítettek, az ottani időjárási viszonyoknak megfelelően, — rövid pár év alatt megoldotta hazánk kenyérgabona-ellátását. A búza termésátlaga 1960-ban hektáronként 18 mázsa volt. 1972- re 31 mázsára emelkedett, de a hozam még fokozható. Idők során a Bezosztája is vesztett ellenálló képességéből. Gondoskodni kellett olyan búzafajtákról, amelyek a betegségekkel szemben ellenáilóak, bőtermőek, bírják az intenzív termesztési viszonyokat és jó minőségű lisztet adnak. Azóta kísérleti, majd nagyüzemi termesztésre került több olyan búza, amely mind- < azokkal az értékmérő tulajdonságokkal rendelkezik, amivel biztosítani tudja a kenyérgabona-ellátás zavartalanságát. Bács-Kis- kun megyében igen kedvező eredménnyel termesztik a koraiak közül a Rannája 12-est és a Kiszombori 1-es fajtákat. A középkoraiak közül az Auróra, a középkéseiből pedig a Kavkáz szerepelt igen jó eredménnyel. Engedélyezett a Libelulla, amely megyénkben igen kedvelt, magas termésátlagot adó takarmánybúcsökkent. A kísérleti intézetek elit vetőmagvaiból és a bázisgaz- daságdk terméséből 1973-ban már jelentős mennyiségű vetőmaggal lehet ellátni a megye mezőgazdasági üzemeit, a zavartalan vetőmagellátásnak azonban fontos tényezője az, hogy a gazdaságok igényeiket idejében közöljék a .forgalmazó vállalattal, mert csak így lehetséges a megrendelések késedelem nélküli teljesítése. Triticale Nagy jelentőségű megyénkben a Zöldségtérmesztési Kutatóintézet triticale nemesítése. Dr. Kiss Árpád, a már jól ismert No 64-en kívül egy alacsonyabb, erősszárú, a megdőléssel szemben ellenálló, bőtermő típust állított elő. Ebben az évben ezekből az új típusokból már üzemi termesztés folyik. Az őszi árpa termesztésben megyénkben a Lédeci Béta 40-es lajta vezetett. Gyenge szárszilárdsága miatt gépi betakarításra nem alkalmas, vetésterülete évről évre csökken. A Horpácsi 57-es, a Martonvásári 34-es és a Horpácsi kétsoros sokat igérő őszi árpafajták rövidesen elterjednek a megye gazdaságaiban. Fontos kalászos növénye Bács- Kiskun megyének a rozs, főként a Homokhátságon. A szaporításukat Kecskeméti H rozzsal végzik, mert a rozs termésátlaga az elmúlt 10 év alatt nem növekedett a kívánt mértékben. A nemesített vetőmagvak biztonságos előállítására az illetékes szervekkel egyetértésben vetőmagtermesztő bázisgazdaságokat jelölt ki a felügyelőség. Ezek a legkorszerűbb agrotechnikával, taUypIőkészítő és betakarító gépekkel rendelkeznek. Hét állami gazdaság mellett 24 mezőgazda- sági szövetkezet is sikeresen bekapcsolódott a megye vetőmagellátásába. Kukorica Bács-Kiskun megye legfontosabb takarmánynövénye a kukorica, amelynek vetésterülete 140 ezer hektár. Ez az országos vetés- területnek több, mint 10 százaléka. Termésátlaga országosan 39,8 mázsa hektáronként. Ezzel felzárkóztunk a világ élvonalbeli kukoricatermesztő országai közé..Megyénkben azt is túlszárnyalták, mert a szövetkezetek 45, az állami gazdaságok pedig 50,3 mázsás hektáronkénti termésátlagot értek el, amelynek egyik fontos tényezője a hibrid vetőmag elterjedése volt. Bács-Kiskun megye a hibridkukorica vetőmagtermesztésében élenjáró, hiszen ez a munka már 1958-ban 16 állami gazdaságban és 42 termelőszövetkezetben megkezdődött. A kutató intézetek a hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva olyan hibrideket állítottak elő, amelyek a fejlett agrotechnika alkalmazásával az ismert eredményeket adták. A Bajai Állami Gazdaság hibrid- üzeme állítja elő azokat a kukorica vetőmagvakat, amelyek az itteni viszonyoknak legjobban megfelelnek. A termelőszövetkezetek közül a szabadszállási Lenin végez ezen a téren igen kiváló munkát. Amióta a hibrid ku- koricavetőmag-termeszlés nagyüzemi lett, azóta hét szövetkezet és egy állami gazdaság foglalkozik vele. Gondot okoz a gazdaságoknak a különböző vetőmagfajták kiválasztása. A vetőmag felügyelőség és a termeltető vállalat, valamint a kukorica termesztési rendszerek segítséget nyújtanak ehhez, többek között a bemutatókkal is, ahol a szakemberek a szántóföldön ismerhetik meg a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat. A minőségük megállapítása, a követelmények ellenőrzése, vizsgálata, a vetésterület kijelölésétől a fémzárolásig a vetőmagfelügyelőség feladata. Hajdú András a megyei vetőmag felügyelőség vezetője Ezek azok a búzafajták, amelyekkel a termésátlagok még lényegesen fokozhatok. A megyei vetőmagfelügyelőség 1972-ben 9600 hektár nemesített búzát szemlélt, amelyből 5700 hektár volt Bezosztája 1-es. A szántóföldi szemlére került alkalmas tételek terméséből Bács-Kiskun megye részére 1020 vagont fémzárolt. A megye búzgvetési tervét 1972-ben teljes egészében fémzárolt, ellenőrzött, jó minőségű, vetőmaggal teljesítette. Nem véletlen eredmény az sem, hogy az országos 31 mázsás hektáronkénti átlaggal szemben Bács-Kiskun megyében 1972-ben 34,6 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az Auróra és Kavkáz sikeres nagyüzemi termesztésének a következménye, hogy a Bezosztája 1-es vetőmagszaporító területe az előző évi 5700 hektárról 2700-ra • A Bajai Állami Gazdaság hibrid üzemének központi épülettömbje (Pásztor Zoltán felvétele) A teherszállítás forradalma A konténert néhány évvel ezelőtt „a jövő szállítóeszközének” tartották; ma pedig már világszerte elterjedtek. A konténerek — hivatalos nevükön: nagyszállítótartályok — a jelen szállító- eszközei, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A konténeres áruszállítás legfőbb előnyei: termelékeny a rakodás, meggyorsul az átrakás, jelentősen, mintegy 70 százalékkal csökkennek az állásidők és ezzel lehetővé válik a szállító- eszközök fokozottabb kihasználása. A konténeres szállítás bevezetéséhez persze nem elegendő csupán konténereket venni vagy bérelni, hanem ki kell építeni a gépesítésre alapozott szállítási láncot is, amelynek nem szabad megszakadnia: minden átrakási ponton, minden feladónál és átvevőnél biztosítani kell a konténerek mozgatásához szükséges berendezéseket. Jó példa erre a képen látható magaseme- lésű, traktorral vontatható nyergeskocsi, mint a szállítási lánc egyik eleme. Tíz-húsz tonna összsúlyú konténert is könnyedén, biztonsággal megemel, akár több méter magasra. Hazánkban a konténeres szállítás alapfeltételei biztosítotok • tudunk szállítótartályokat gyártani és jelen vagyunk a nemzetközi szervezetekben (a MÁV például alapító tagja az európai vasutak „Interkonténer” nevű közös konténerkölcsönző vállalkozásának). A Csepeli Szabadkikötőben korszerű konténerátrako- dó telep működik. Segít a mikrofon A gázokat, gőzöket vagy sűrített levegőt szállító csővezetékek hibái esetén könnyen robbanás vagy tűz következhet be. A kritikus helyek gyors felderítésére angol kutatók a képen látható műszert szerkesztették. A berendezés azt az ultrahang-energiát hasznosítja, amelyet a lyukon megszökő molekulák ütközése kelt. Ezt az ultrahangot nagyfrekvenciás kerámikus mikrofon fogja fel, ami a jelet erősítőbe továbbítja. Onnan műszermutatóra tevődik át a már felerősített jel, ugyanakkor a fülhallgatóban észlelhető zümmögés is jelzi, hogy hibára bukkant a készülék. A mikrofon nagyon ingerérzékeny, így könnyű behatárolni a lyuk, a sérülés, az esetleges repedés pontos helyét. Időszerű munkavédelmi feladatok Alaposan kinyílt már a tavasz. A mezőgazdasági munkákban ott tartunk maholnap, hogy most- már egészen a betakarításig egyik nagy időszaki munkától a másikig szinte alig lesz „lazítás”. Ez is indokolja, hogy az évi nagy nekifutásra munkás védelemből, baleseti megelőzésből is lelkiismeretesen ■ készüljünk fel. Ennek jegyében szervezte az ÁGK megyei Főosztálya, s a MEDOSZ megyebizottsága a napokban azt a munkásvédelmi tanácskozást, amelyen a megye 12 állami gazdaságából harminc biztonsági megbízott, illetve munkavédelmi felügyelő vett részt. A tanácskozáson Vízi László az AGK megyei Főosztálya, Gróf István pedig a megyei munkavédelmi felügyelőség részéről tartott vitaindító, egyben tájékoztató és a legfontosabb feladatokra felkészítő előadást. Arra mindkét előadó rámutatott, hogy feszesebb odafigyelésre, fegyelemre van szükség, mert az év első négy hónapjában bizonyos mértékű romlás tapasztalható munkásvédelmi, balesetmegelőzési szempontból — a múlt év hasonló időszakához képest — a gazdaságok egy részénél, összességében 9 százalékkal nőtt a balesetek száma és 19 százalékkal a kiesett munkanapoké. Mint ahol legszembetűnőbb volt a visszaesés, a kiskőrösi és városföldi megbízottakat kérték fel számadásra, miért romlott náluk a helyzet, illetve mit tesznek a változtatásért. Ugyanakkor a bajai munkásvédelmis arról adott képet, mivel érték el, hogy másfél év alatt jelentősen javultak a munkásvédelmi körülmények. Vízi László előadásában hangsúlyozta, hogy a személyi feltételek között feltétlenül indokolt a függetlenített biztonsági megbízottak folyamatos képzése. Arra is rámutatott, milyen jól szolgálja a munkásvédelem — a szemlélet — javulását, hogy a szakmai tanfolyamok e téren is nyújtanak . ismereteket. Az anyagi—tárgyi felkészülés feladatai között szó volt a méregtárolásról, a traktorok védőkerettel való ellátásáról, lakókocsik beszerzéséről, s a munkás- szállítás fejlesztéséről. Felhívta a figyelmet, milyen új- és időszerű tennivalók várnak a biztonsági megbízottakra, szb. munkavédelmi felügyelőkre olyan korszerű célgépek alkalmazásánál, mint például Ja permetező helikopter, vagy majd később a szüretelő kombájn. Az új gépek munkába állítása, de egy-egy új szervezési metódus is megköveteli, hogy ne csak az új munkások, hanem a régiek is megfelelő oktatásban, az újhoz való felkészítésben részesüljenek. Gondolni kell már is a KISZ-építőtáborokra. Fontos ez azért is, mert miként a hozzászólásokból is kitűnt, nem egy helyen előfordul még, hogy a munkások lebecsülik a baleseti veszélylehetőségeket. A vitában emlékeztettek ilyen jelenségekre: vannak még helyek, ahol hétfőn több a baleset mint egyéb munkanapokon; nem mindenütt' tisztázott még — gyakorlatilag —, hogy a biztonsági megbízott közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítása alá tartozik. Hangoztatták a következetesebb elemzőmunka szükségességét egy-egy baleset után — a további megelőzés céljából; aláhúzták a balesetek ismertetésének, megbeszélésének nevelő, fegyelmező hatását. Tanulságos volt Gróf István felszólalásának az a része is, amely a baleseti kártérítések körüli huzavonával foglalkozott. Mikor nem köteles a vállalat kártérítést fizetne? — fogalmazta egyszerűen magyarázatát a felügyelő. — Csak egy esetben: ha be tudja bizonyítani, hogy a balesetért kizárólag a sérült dolgozó a felelős. Más esetben mindig köteles fizetni. A dolgozónak joga van benyújtani a kárigényt. De nem mindig él a jogával. A jog azt is mondja, hogy a vállalat köteles a dolgozót felszólítani kárigényének benyújtására. Majd így tette fel a kérdést. — A szakszervezet felügyelői hány esetben nyújtottak be kárigényt a dolgozók nevében, a szakszervezeti bizottság útján? Pedig ez is nagyon fontos érdek- védelmi tevékenység. Nem találkoztam olyan üzemi baleseti jegyzőkönyvvel, amelynek megjegyzé- si rovatába az szb, vagy a felügyelő odaírta volna: „A dolgozó nem felelős; kárigényének kifizetését javasolom”. Vagy hány olyan jegyzőkönyv van, amelyben az szb odaírta volna: „A vizsgálattal nem értünk egyet. Újból ki kell vizsgálni”. A tanácskozás előadásai, hozzászólásai jól, ahol kellett, kritikus szellemben — egészítették ki egymást. A megbeszélés tartalmas útra valót adott a munkás- védelem felelőseinek. Tóth István NINCS VISSZATARTÓ BÜNTETÉS! Adócsaló pálinkafőzők Boros Elek pénzügyőr századossal, a Vám- és Pénzügyőrség kiskőrösi szakaszának parancsnokával a tiltott pálinkafőzésről beszélgettünk. Sajnos, nem mondott- újat, hiszen köztudomású, hogy a megyében a legtöbb gondot okozó terület ilyen szempontból Kiskőrös és környéke. A tilos pálinkafőzők _ és készülékeik gom- barftódra szaporodnak, s ma már nagy tételben párolják a fekete csatornákon szétfolyó szeszt. Eb- , ben az esztendőben nemhogy csökkent, hanem inkább emelkedett e gazdasági bűncselekmények száma, hiszen a leleplezett zugpálinkafőzők a csekélyke büntetést szinte mellényzsebből fizetik ki. S hogy ez mennyire így van, arra álljon itt néhány példa. A lefoglalt pálinkafőző-készülékek és -eszközök egy része a kiskőrösi vám- és pénzügyőr szakasz udvarán. A közelmúltban Kiskőrösön a rendőrjárőr forgalombiztonsági szempontból állította le, s igazoltatta a CL 89—68 forgalmi rendszámú Trabant gépkocsit. Az utastérben néhány 20 literes műanyag kanna tűnt fel a rendőrnek, aki ezután kinyittatta a csomagteret isi Gyanúja beigazolódott: ott is műanyag kannák sorakoztak. Mondani sem kell, valamennyiben pálinka kotyogott. Vancsura Gábor, Kecel, Bacsó Béla utca 4. szám alatti lakos 108 liter tilosán főzött szeszt akart Dunántúlra szállítani, s ott értékesíteni. Mint kiderült, Vancsura szülei tanyáján, Kecel, Új- kút d§lő 117. .szám alatt törkölyből főzte a pálinkát, s több mint 8400 forint adóval károsította meg az államot. Tehát bűntettet követett el. A pálinkát és a berendezést természetesen lefoglalták, s Vancsurát feljelentették. A pénzügyőrök megtudták, hogy Kiskőrösről a Bajcsy Zsilinszky utca 77. számú házból egyik éjszaka tilosán főzött pálinkát akarnak elszállítani. Az állítás igaznak bizonyult. Éjfél előtt, amikor az utcai kaput kinyitották, s onnan kigördült az IK 59—97 forgalmi rendszámú személygépkocsi, megállították és a csomagteret felnyittatták, öt műanyag kannában pálinka volt. Van-e még?— kérdezték a pénzügyőrök, s az igenlő válasz után egy újabb kannát húztak elő a személygépkocsiból. A fuvarozóit nem, de a ház tulajdonosát, Virág Lászlónét, s a 130 liter talált pálinkát előállították a pénzügyőr szakaszra. Virágné védekezése a szokásos volt: Nem ő főzte, hanem vásárolta, 40 forintért literjét, s másnap már 50 forintért adta el Lehóczki András pit- varosi lakosnak. Lehóczki a pálinka árát már kifizette, s így ő is ráfizetett erre az üzletre, mert a pálinkát lefoglalták. Virágné tulajdonképpen nem adócsalás, hanem üzérkedés bűntettét követte el, ugyanis a pálinka adóösszege 10 627 forint volt, s Virágné literjén tíz forintot keresett, bár kereskedői iparengedéllyel nem rendelkezik. Akasztón, a Csengődi út 7. szám alatti házban tiltott pálinkafőzőt sejtettek a pénzügyőrök. Rendőrjárőrrel indultak a helyszínre, hogy ellenőrizzék feltevésüket. Zeleszkó József lekísérte a pénzügyőröket a pincébe. A pálinkafőző készülék, ,s a 143 liter pálinka el sem volt rejtve, látszott, hogy a tulajdonos nem számított a vizsgálatra. Zeleszkó bevallotta, hogy nem egyedül, hanem Tóth András, Akasztó, Lenin utca 29. szám alatti lakossal közösen főzték a szeszt. A pálinkát és a szeszlepárló készüléket lefoglalták, s miután az adócsalás meghaladta a 12 ezer forintot, mindkettőjüket feljelentették. Ebben az esztendőben Kiskőrösön és környékén 99 pálinkafőző- készüléket, valamint 3658 liter pálinkát foglaltak le pénzügyőreink. Az adócsalás összege megközelítette a 350 ezer forintot, A pénzügyőrök tapásztaiata szerint a zugfőzők nem félnek a felelősségrevonástól, mert a büntetésük — még ilyen nagy tételek esetében is — mindössze 3— 4 ezer forint. Ezért szét sem szedik a berendezéseket, nem rejtik el a pálinkát. Logikus, hiszen az ilyen kis összegű büntetés nem riasztja el őket egy újabb főzőkészülék beszerzésétől és a további pálinkafőzéstől. Az adócsalás, gazdasági bűn- cselekmény, apiely elsősorban a népgazdaságot károsítja. Jó lenne, ha igazságügyi szerveink e cselekményeket mérlegelve, súlyuknak megfelelő ítéleteket hoznának, amely elrettentené ezeket az embereket a tilos pálinkafőzéstől. Gémes Gábor PARKOSÍTÁS LAJOSMIZSÉN Elöljáróban két számadatot említek: 1971-ben 492, 1972-ben pedig 1 millió 639 ezer forint a lakosság parképítő, községszépítő társadalmi munkájának összértéke. Ha kissé elvonatkoztatunk ettől és arra gondolunk, hogy lakóhelyüket szerető emberek hány kapavágását, hány szál virág elültetését, hány köbméter föld megmozgatását jelenti ez, akkor érezzük a jelentőségét igazán, s ehhez nem kell különösebb kommentár. Az idén — csatornaépítés miatt — az OTP-lakóteleptöl a presz- szóig nem születhettek újjá a virágágyások. A munkák április 30-án befejeződtek, sa hónap végén ismét kinyílhatnak a szegfűk, rózsák, tulipiánok. Az üzemek, szövetkezetek és különböző intézmények irodáik előtt saját erőből végzik el ezt a feladatot. A Vízgépészeti Vállalat gyáregysége pédául vállalta azt is, hogy társadalmi munkával a Szabadság téri parkban szökőkutat égít. Talán az ilyen és a hasonló példák hatottak odáig, hogy a Közös Gépjavító Vállalat kezdeményezésére összefogtak más helyi vállalatok is, és a Tárnái utcában új játszóteret építenek. Jelenleg a tereprendezési munkák folynak, de már elkészültek a hinták és más játékeszközök, s új birodalmukat a jövő hét végén már birtokba vehetik a gyerekek. Ide kívánkozik még, hogy a nagyközségi tanácsnak parkosításra mindössze 178 ezer forint áll rendelkezésére, de ezt most is — mint az már Lajosmizsén és más fejlődő nagyközségben megtörtént — millióval megtoldhatja az összefogás, a közös cél: a virágos, szép lakóhely. Cs. K.
