Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

1073. május 19. • PETŐFI NÉPE • 3 Az első negyedév eredményei ÁTALAKUL A TŐSERDŐ a megye gazdasági életében (Folytatás az 1. oldalról) kenység növekedése volt. A fog­lalkoztatottak száma 4 százalék­kal, az egy főre jutó termelés pedig 8 százalékkal nőtt. 1973. első negyedévében a szokásosnál enyhébb időjárás is kedvezett az építőiparnak, s az építkezések túlnyomó többségén dolgozhat­tak. Ily módon az éves előirány­zathoz viszonyított időarányos tervteljesítés valamennyi építő­ipari szektorban jobb volt, mint 1972 első három hónapjában. A beruházási egyensúly meg­teremtésére 1971-ben hozott kor­mányhatározat a megye építő­iparában 1972 második felétől kezdve éreztette hatását. Az építőipari vállalatok — a beru­házások mérséklése miatt — sem a megyében, sem országo­san — nem tudták teljesíteni éves előirányzataikat. 1973. ed­dig eltelt időszakában az építő­ipari munkák értéke — folyó­áron számítva — 9 százalékkal volt magasabb, mint 1972 első negyedévében. A bázisszintet meghaladó termelés azonban ki­zárólag az állami építőipari vál­lalatok termelésének 35 millió forintos növekedéséből adódott. A termelékenység vonatkozásá­ban tehát tovább nőtt a különb­ség az állami és a szövetkezeti kivitelező szervezetek között. Ugyanis az állami vállalatoknál jelenleg az egy főre jutó építő­ipari termelés értéke 80 száza-1 lékkai magasabb, mint a szövet­kezeti szektornál, míg egy év­vel korábban ez a különbség 60 százalék volt. Mezőgazdaság Az őszi vetések jól megerő­södtek. A hőmérséklet középér­téke a téli időszakban jóval ma­gasabb volt az elmúlt 50 év át­lagánál, a lehullott csapadék mennyisége viszont lényegesen elmaradt ettől. Äz aszályos tél miatt a talaj vízkészlete a mini­mumra csökkent. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának adatai szerint április közepéig a megye összes gazdaságában 870 hektárt öntöztek. Ebből 670 hektár szántó, rét és. legelő, míg 200 hektár kertészet volt. Cukorrépából, tavaszi árpából, zabból és hagymából a tervezett területeket zömmel bevetették. A tavaszi alacsony levegő- és ta­lajhőmérséklet miatt komoly le­maradás mutatkozik a kukorica, paradicsom, napraforgó és fű- szerpaprika vetésében, illetve ültetésében. Jelentősen növeke­dett az egyéb évelő növények és- a lucerna területe. A megye gazdaságaiban jól halad a növényvédelem. Az el­ső negyedév végéig 2700 hektá­ron védekeztek a gabonafutrin­ka és a gabonalisztharmat el­len. A gyümölcsösökben megkö­zelítőleg 10 ezer hektáron vé­gezték el a téli lemosó, és kezd­ték meg az első permetezést. Az idei márciusi állatszámlá­lás során a megyében 140 ezer szarvasmarhát és 776 ezer ser­tést írtak össze. A szarvasmarha­állomány 5, a sertésállomány 10 százalékkal emelkedett egy év alatt. A megyében 1973 első három hónapjában négy százalékkal több tejet, ugyanakkor 20 szá­zalékkal kevesebb tojást, 31 szá­zalékkal kevesebb vágósertést, •* 3 15 százalékkal kevesebb vágó­marhát, és 21 százalékkal keve­sebb vágóborjút vásároltak fel, mint 1972 első három hónapjá­ban. Az Állatforgalmi és Hús- ipari Vállalat 3,3 százalékkal több szarvasmarhára, s 7 száza­lékkal kevesebb sertésre kötött szerződést. A lakosság életkörülményei A KSH megyei igazgatósága által megfigyelt népgazdasági ágakban 1973 első három hónap­jában alig 1 százalékkal foglal­koztattak több munkavállalót, mint egy évvel korábban. Az igen magas foglalkoztatási szin­tet és a megye kedvezőtlen de­mográfiai helyzetét figyelembe véve ez a növekedés is számot­tevő. A lakosság foglalkozásá­nak átrétegeződése tovább foly­tatódott. A mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók száma kis mértékben csökkent. Az ipari munkavállalók száma (67 500) 4 százalékkal több, mint 1972 első negyedévében volt. Hasonló mértékben növekedett a dolgozók száma a kereskedelem­ben, s valamivel kisebb ütemben a közlekedésben és a szolgálta­tás területén. Az átlagbérek növekedése lé­pést tartott az árszínvonal emel­kedésével, sőt meg is haladta azt. Nagy jelentőségű és a la­kosság számottevő rétegét — 54 ezer munkást és családját — érinti az 1973. évi 1001. kor­mányhatározat, amely az állami iparban és a kivitelező építő­iparban adott lehetőséget a mun­kabérek emelésére. A megye lakosságának taka­rékbetét-állománya az elmúlt év végén 2936 millió forint volt, míg a hitelállomány meghalad­ta az 1567 millió forintot. Csak­nem 20/ százalékkal emelkedett az építéssel, lakásvásárlással kapcsolatos kölcsönök összege, viszont mintegy 6 százalékkal visszaesett a mezőgazdasági ter­melési hitelállomány. A megye kiskereskedelme 1973 első negyedévében 1887 millió forint forgalmat ért el, ami 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Az élelmiszer-forgalom nagyobb mértékben, a vegyes iparcikkek forgalma kisebb mértékben nö­vekedett. A bolti élelmiszerek, valamint a vendéglátás forgalma annak ellenére is jelentősen nőtt, hogy a tej- és tejtermékek, va­lamint az égetett szesz év eleji áremelése miatt e cikkekből ke­vesebbet adtak el, mint 1972 első negyedévében. A tavalyi népmozgalmi adatok a demográfiai helyzet viszonyla­gos javulását jelzik. A születések száma minimális emelkedést mu­tat, a halálozásoké 1 százalékkal csökkent. Ezek az adatok ezer lakosra számítva kedvezőtleneb­bek az országosnál. A megyében 1972-ben a természetes szaporo­dás 1,9 ezrelék volt. Örvendetes, hogy a csecsemőhalálozási arány 2 ezrelékkel csökkent, s ez már második éve kedvezőbb az or­szágos átlagnál. Az év első három hónapjában kedvezően alakult a lakásépítés. 485 lakás épült fel a megyé­ben (1972 első negyedévében 422) ezek közül az egyszobás lakások aránya változatlanul 6 S százalék, viszont a két és fél, va­lamint a többszobás lakásoké 17 százalékról 26 százalékra emel­kedett. A szocialista építőipar 1973 első negyedévében 478 lakás építését kezdte meg — 13 szá­zalékkal többet, mint 1972-ben. — és 2146 lakás építésén dolgoz­tak, ami 25 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt év során a közműellátott­ság jelentősen fejlődött. Ennek ellenére még igen messze van a megye az igények elfogadható színvonalon történő kielégítésétől. A megyében 142 ezer lakás van ellátva villannyal, ami közel 6 ezerrel hailadja meg az egy év­vel korábbit. Az egy háztartásra jutó fogyasztás 13 százalékkal nőtt. A közvilágítási lámpahelyek száma 30 ezer — 2 százalékkal több, mint 1972 azonos idősza­kában volt —, de a fénycsöves és higanygőzlámpás — vagyis a korszerűbb — megoldások ará­nya változatlanul alacsony, mind­össze 23 százalék. A megyénkén áthaladó orszá­gos földgázvezeték, valamint a Szánk környéki lelőhelyek fel­tárása kedvező feltételeket te­remtett a megye több településé­nek gázellátására. Tavaly decem­berben Kiskunfélegyháza és Vá­rosföld kapcsolódott be az orszá­gos hálózatba, s ily módon a gázzal ellátott városaink és köz­ségeink száma hatra emelkedett. A földgázhálózatba kapcsolt la­kások száma 1972 végén megha­ladta a 9300-at, amelyek közül 5400-ban már fűtésre is ezt a kényelmes és gazdaságos energia- forrást használták. Tavaly, az év végén a megye 113 települése közül 90-ben mű­ködött vízmű. A vízhálózatba kapcsolt összes lakások száma 54 ezer (a lakások 27 százaléka), ami 8 ezerrel több, az 1971 évi­nél. Szállítás, közlekedés A kecskeméti 9. számú Volán Vállalat tevékenysége 1973 első negyedévében kiegyensúlyozot­tan fejlődött. Tizenkét autóbusz- szal többet üzemeltetett, és ösz- szesen 10,4 millió utast szállí­tott, ami 5 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az utasszám gyarapodása egyébként teljes egészében a helyi közleke­désben jelentkezett. Az elmúlt évi visszaesés után az idei év első három hónapjában ismét növekedett a vállalat teherfuva­rozási tevékenysége. Kisebb szá­mú, de megnövekedett teherbí­rású járműállományával 8 szá­zalékkal több — összesen 814 ezer tonna — árut továbbítottak rendeltetési helyére. A megye közútjain január- február—március hónapokban 156 közúti baleset történt, 7 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. A balesetek következ­tében 246 személy sérült meg, 49- en életüket vesztették. (Erre az időszakra esett a tragikus kecs­kéméit autóbusz-szerencsétlenség is.) A balesetek 87 százaléka a járművezetők, 8 százaléka a gya­logosok hibájából, többi a jármű­vek műszaki meghibásodása miatt történt. A balesetek leggyakoribb forrása a- gyorshajtás volt, de sűrűn következett be szabályta­lan kanyarodást előzés és az el­sőbbségi jog meg nem adása miatt. xz: Újra zöldell a Tagore-sétány fasora Balatonfüreden — mint isme­retes — kivágták a Tagore-sé­tány kiöregedett fáit. Néhány hónapig megdöbbenve szemlélte a Balaton part közönsége azt a sivár parti sávot, amely az or­szág egyik legszebb és legked­veltebb fasorának helyén ma­radt. Ezért kísérte fokozott érdeklő­dés az erdészek tél végi kora tavaszi munkáját, amikor Mo­hácsról 10—12 éves előnevelt platánokat szállítottak Balaton- füredre. A 8—10 méter magas fákat több mázsás földlabdával együtt szállították a helyszínre, ahol daruval emelték be a ker­tészek által alaposan előkészí­tett termőhelyre. A parti sávon 4 sorban telepített több mint 600 platán mindegyike megeredt és zöld lombot hajtott. A bala­tonfüredi gyógyintézmények be­utaltjai az üdülők és a kirán­dulók naponta felkeresik a meg- újhodó Tagore-sétányt, amely néhány év múlva ismét dísze lesz a híres üdülő- és gyógy­helynek. Kemping-kiállítás Kiskunhalason • Evek óta visszatérő színfoltja Kiskunhalasnak a nyári üdülési sze­zon előtti kempingkiállítás. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat kiskunfélegyházi részlege az idén is kiállí­totta kempingfelszereléseit, melyek közül sokan érdeklődnek a kü­lönböző sátrak, nyugágyak, asztalok és székek iránt. A kiállítást az autóbusz-végállomás melletti téren rendezték, amely május 17-től 22-ig tekinthető meg. (Szabó Ferenc felvétele) Tisztásokkal tarkított, séta­utakkal szabdalt, jellegzetes ár­téri erdő, s benne párját ritkító növényzet. A Közép-Tisza vidék egykor hatalmas árterületének, mocsárvilágának maradványai. Nem messze a táblákkal jelzett és a járművek elől sorompóval lezárt természetvédelmi terület­től, hétvégi házak, vállalati üdü­lők sorakoznak és a meleg vizű strand. Ez Tőserdő. Évente másfél százezer kirán­duló látogat ide, hogy élvezze a napfényt, a jó levegőt, a vizet. Ha elkészül Csongrád közelében a Tisza III. vízlépcső, s átala­kul a természet- és emberfor­málta táj, a szakemberek ne­gyedmilliónál is több vendégre, üdülőre számítanak. A KISZ minden évben itt rendezi meg a hagyományos ifjúsági találkozót. A tőserdei 120 hektáros park­erdő fejlesztési tervét a közel­múltban készítették el a balaton­füredi fásítási tervező osztály munkatársai. Azóta a terület gondozója, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság már hozzáfogott az erdei ösvények kialakításához. Szakemberei megjelölték a 46 hektáros ter­mészetvédelmi terület határát, ahová bejutni ezentúl csak gya­logszerrel lehet. Homokkal fel­hintették az utakat, hogy esős időben se legyen nagy a sár. A környezetbe illő erdei bútorok, rönkasztalok, padok készítéséhez is hozzáláttak, egy részüket el­helyezték. Tölgyfából faragják, náddal, zsindellyel fedik a ki­rándulókat esőtől védelmező há­zakat. A természetvédelmi területen kívül szalonnasütő, tűzrakó he­lyeket jelölnek ki es szakszerűen kiképeznek, hogy a zsarátnok ne veszélyeztesse az erdőt. Még a rozsét, és a nyársat is odakészí­tik, hogy ne az értékes fákat tördelje ki, aki tüzet akar rakni. A szalonnasütő helyek közelé­ben szemétgyűjtőket állítanak fel fából, hogy beleilleszkedjen a környezetbe. Rendezik a két forrást és olyan szűrővel szere­lik fel, hogy a vizük iható le­gyen. A Tőserdő legmagasabb pont­ján, egy homokdomb tetejére ki­látót emélnek fából, ahonnan az egész táj betekinthető. A Holt- Tiszán csónakkikötőt és mólókat építenek. Ennek a közelében, a tá­gas tisztáson állítják fel a sza­badtéri színpadot. Kijelölték az ifjúsági tábor új helyét, mert a régi a természetvédelmi terüle­ten volt, amelynek különleges növényzetét, fáit védelmezni kell. Magyarázó szövegű táblá­kat helyeznek el, hogy a látoga­tók szakszerű útbaigazítást kap­janak a növényritkaságokról. Az idén kiépítik az erdei ösvények jelentős részét. 1975-ben már 11 kilométer hosszú sétaút hálózza be a parkerdőt, amelynek ki­alakítása több esztendős munka. Mindezt a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság végzi el egymillió forinos költséggel, ál­lami támogatással. K. A. • Tábla jelzi a természetvédel­mi terület bejáratát. • Vidáman játszadoznak a tőserdei tisztáson a kiránduló kisdiákok. (Pásztor Zoltán felvételei) HOLNAP: Emléktúra és ifjúsági találkozó \ Természeti szépsége mellett most ünnepi díszbe öltözött a. Tőserdő. Vasárnap délelőtt a Tisza holt ága melletti üdülőhe­lyen a fiatalok ezrei vesznek részt a Lugosi István tiszteletére rendezett nagyszabású emléktú­rán. Az ünnepség 10 órakor, a híd előtti szabad térségen kezdődik. Először egy szavalatot hallhat­nak a résztvevők, majd Sáfár Jó­zsef, a Bács-Kiskun megyei Ter­mészetbarát Szövetség elnöke tart beszédet. Ezután a fiatalok a Tanácsköztársaság-emlékműhöz vonulnak, ahol koszorúkat helyez­nek el. A déli órákban MHSZ-bemu- tatókat tartanak. A híd melletti szabad térséget a repülőmodeLle- zők, hajómodellezők veszik bir­tokukba. Sokan gyönyörködhet­nek majd az érdekes, színvona­las gyakorlatokban. Délután ke­rül sor a légpuskás lövészver­senyre, melyre a helyszínen is bárki benevezhet. A gazdag program után estig tartó majális lesz.a Tőserdőben. (Kecskemétről 7 óra 50 perc­kor indul a vonat Szikrába. Akik kerékpárral, vagy motorkerék­párral mennek a Tőserdőbe, 7 órakor a. Kecskeméti Konzerv­gyár I-es telepe előtt, illetve a kiskunfélegyháziak a központi autóbuszmegálló melletti parko­lóhelyen találkoznak.) LÁTOGATÁS KATYMÁRON ÉS MADARASON Iskola és népművelés Kulturális központ-e a falusi ál­talános iskola? Első pillanatban magam is kételkedtem e kérdés jogosságában, hiszen nyilvánva­lónak tűnik, hogy a nevelésen- oktatáson kívül az iskolának részt kell vállalnia a községi közművelődési tevékenységből is. Indokolttá teszi ezt az iskolában dolgozó értelmiségiek, a pedagó­gusok széles látóköre, emberis­merete, s a lakossággal való mindennapos, élő kapcsolata is. A gyakorlatban azonban ném ennyire egyértelmű a válasz. Sok községben a népművelés és az általános iskola együttműkö­dését csak az énekkar és néhány versmondó kisdiák különféle ün­nepségeken való szereplése je­lenti. A közös éneklés, az együt­tes szakköri munika megszűnik, mihelyt a /gyermek elvégzi a nyolcadik osztályt. Ekkor már a művelődési otthon „vonzásköré­be” kellene kerülniük a fiatalok­nak, ami meg is valósul, ha ez az intézmény betölti hivatását. Az esetek többségében azonban — valljuk be — igen csekély a vonzóerő. A rendszeres együtt- létet, a közös művelődést több­nyire — tisztelet a kivételnek — alkalomszerű, nem a legjobban megszervezeti összejövetelek, nem egy esetben klubfoglalko­zásnak nevezett, szinte céltalan órák váltják fel. A határ menti községben, Katymáron, különösen fontos, hogy az iskola és a közművelő­dés egymásra találjon. Hiszen a háromnyelvű falu gazdag fol­klór kincse szinte megköveteli a nemzetiségi népi hagyományok, szokások ápolását. v Ennek a munkának a bázisa az iskola német és délszláv fol­klór szakköre. A tánc- és énekta­nulás, a népviseletek felelevení­tése ilyen formában szerves ki­egészítése a szerb-horvát és né­met nyelv tanulásának — a be­szédkészség fejlesztése és a ha­gyományok cselekvő őrzése ugyanazt a célt szolgálja. Sajnos, a helytörténeti, honismereti te-, vékenység nem erős oldala a katymári iskolának; Kőhalmi Károlyné igazgatóhelyettes sze­rint nincs, aki foglalkozzon a gyűjtő-kutató munkát végző szakkörrel. Felnőtt művészeti csoport nincs a faluban. Formálisan mű­ködik egy bunyevác kulturális kör, de korántsem tudja össze­fogni az iskolát végzett fiatalo­kat. Nyolc év színvonalas, öröm­mel végzett szakköri munkája így szinte semmivé foszlik. Ezen minden bizonnyal változtatni fog egy igen figyelemre méltó kezde­ményezés. A megye több .községében az általános iskola egyik igazgató- helyettese látja el a művelődési otthon vagy ház vezetőjének te­endőit is. Ilyen rendszer beve­zetését tervezik Katymáron is. Ennek számos előnye van — de erről érdemes meghallgatni a szomszédos község, Madaras ál­talános iskolájának egyik igaz­gatóhelyettesét, Feldhausz Józse­fet, aki egy hónapja a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazga­tója is. „ — Véleményem szerint az eredményes népművelés legfon­tosabb előfeltétele a lakossággal való szoros kapcsolat. Ezzel biz­tosan nem mondtam újat, de kétségtelen, hogy a legszélesebb ismeretségi körrel a pedagógus rendelkezik. Naponta találkozom a gyerekekkel, jól ismerem a szülőket is. így könnyebb „fel­térképezni” a művelődési igé­nyeket is, s ami igen fontos — a nyolcadik osztály elvégzése után sem „kallódnak” el a fiatalok, számíthatok rájuk munkámban. Ehhez szinte semmit sem kell hozzátenni. Talán csak annyit, hogy a közművelődési szakembe­rek hiánya sok gondot okoz a községekben. De az említett kez­deményezés elsősorban nem ezt a problémát kívánja megoldani. Többet akar ennél: a szó igazi értelmében kulturális központtá teszi az általános iskolát. Kontra György VÁLASZ CIKKÜNKRE Szépséghibák reméljük átmenetileg Lapunk május 3-i számában megjelent Szépséghibák című cikkel kapcsolatban az alábbia­kat közölte az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója, Benkó Zoltán: A fedett uszodát látogatók körében köztudott, hogy a vál­lalat a szabadtéri termálmeden­céket az év minden napján üze­melteti. Május 1-ét megelőző napokban olyan jellegű műszaki meghibásodás következett be, amely nem tette lehetővé a két medencének egyidejűleg történő üzemeltetését. A meghibásodás kijavítása olyan szakmunkát és körülményeket igénylő, amely­nek elvégzésére a fedett uszoda karbantartó részlege létszámát, munkaeszközöket stb. tekintve, nem volt alkalmas: egyébként is a nagy forgalom miatt nem lett volna célszerű a javítási mun­kát megkezdeni, mert az zavarta volna a vendégek nyugalmát. Május 1-ét követően megkezd­tük a hibás lábfertőtlenítő me­dencék és csőrendszerek kijaví­tását, amely munka mé^ most is folyamatban van. A termálkút vize, melyet a szabadtéri medencék feltöltésé­hez használunk, összetételénél fogva minőségileg, eltér az ivó­víztől. Magas a víz oldott vas­tartalma, amely a szabadban a levegő oxigénjének hatására ki­csapódik és barnára színezi azt. A Víz nem volt piszkos és nem is lehetett, hiszen a medencék­nél állandó túlfolyást biztosítunk azért, hogy a víz felszínén levő esetleges szennyeződés elfolyhas­son. A fedett uszodánál levő büfék' a Bács-Kiskun megyei Vendég­látóipari Vállalat üzemeltetésé­ben vannak. Ezzel kapcsolatban a vállalat igazgatóját intézkedés végett megkerestük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom