Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 10. Műszaki hetek előtt Az MTESZ-nól kialakult az április 27-től május 25-ig tartó VIII. Műszaki Hetek programja. Az eseménysorozat összesen 60 rendezvényt tartalmaz, a tavalyinál 13-mal többet, ami pedig a Bács- Kiskunban dolgozó műszaki értelmiség eszmecseréinek egyik magaslatát jelentette. Május első napjai a környezet- védelem jegyében telnek el. A vitaindítókhoz a különböző egyesületek tagjai szólhatnak hozzá, a maguk sajátos és termékenyítő szakmai nézőpontjából. Dr. Tóth Károly, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség vezetője a zöldövezeti erdősítések és fásítások szerepéről szól, május 2-án délelőtt. Délután az építők veszik számba, mit tehetnek a környezet megóvásáért a beruházások idején. Másnap az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kecskeméti csoportja tájékozódik a környezetvédelem hazai helyzetéről. Ezen a kerékasztal, konferencián az ország különböző kutatóintézeteiből, vállalataiból érkező szakemberek mondják el véleményüket a munkásvárossá fejlődött Kecskemétnek azokról a gondjairól^ amelyeket a gyors iparosodás mellékhatásai váltottak ki. Ugyanennek a tágykörnek mezőgazdasági vonatkozásait pedig a növényvédelmi szakemberek boncolgatják. Május 4-én az önálló bajai intéző bizottság vendége lesz Ra- konczai Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, aki az újabb módszereket ismerteti. Dr. Keresztesi Béla egyetemi tanár, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója külföldi tapasztalatairól számol be a Duna-parti városban, vetítéssel kisért előadásban szemlélteti például Argentína nemzeti parkjait. A későbbiek során még visszavisszatérnek hasonló beszámolók, így 16-án a Hidrológiai Társaság a bioszféra elszennyeződésének veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ugyanekkor indul — a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szervezésében — a hagyományossá vált Hidrogeodéziai napok országos eseménysorozata is. mely május 19-ig tart. . Mintegy a l$ö,vetkezö nagyobb szerkezeti egységet alkotják a számítástechnikai ankétok. Reflektorfénybe kerül a programozás. A számítógépek használatának Bács-Kiskun megyei tanulságait 14-én, kerekasztal beszélgetésen vitatják meg, s a résztvevők megismerkedhetnek a Kecskeméti Műszaki Főiskola jól felszerelt, speciális laboratóriumával. Végül — folytatva a tavalyi Műszaki Hetek vezérfonalát — a hatékonyságot javító üzem- és munkaszervezés köré kristályosodnak ki1 az ismeret- és tapasztalatszerzési alkalmak. Május 15- én minisztériumi előadás invitálja az agrárszakembereket, hogy együttesen tekintsék át a korszerű vezetéselméletet és gyakorlati megvalósítását. A rákövetkező napon a Faipari Tudományos Egyesület tagjai veszik sorra a szervezés technikai szempontjait. Majd a figyelmet ébrentarló, jobb közérzetet kialakító munka- lélektani módszerek alkalmazása kerül napirendre. A Szervezési Vezetési Tudományos Társaság pedig általános helyzetfelmérést! végez, ami alapjául szolgálhat a további tudományos népszerűsítő munkának. A főbb rendezvényeket egyéb időszerű kérdések egészítik ki, mint például a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés különféle problémái; újabb technológiák ismertetése az erdészetben, illetve a bőriparban. Az Élelmi- szeripari Tudományos Egyesület május 11-én a sütőiparban dolgozó nők helyezetének javítását tűzi napirendre, majd a konzervipari kutatások legújabb eredményeiről hangzik el tájékoztató. Az általános borkezelési tapasztalatokat összefoglaló előadást a tavalyi világversenyen dijat nyert borok bemutatója kíséri. Bács- Kiskun legfiatalabb — híradás- technikai — tudományos egyesületi csoportja ugyanakkor a hazai magnetofongyártás jelenével és jövőjével foglalkozik. A Műszaki hetek során jön létre a Textilipari Tudományos Egyesület bajai csoportja, amely az 50 éves Finomposztó Vállalatra, illetve a Férfi fehérnemű Gyár üzemére támaszkodik. S megkezdődik a tudományos egyesületek további térhódítása: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület önálló szervezetet, az Országos Energiagazdálkodási Egyesület közgazda- sági szakosztályt alakít, míg Kalocsán agrártudományi csoport kezdi meg működését a jövőben. H. F. A CSEPPKŐBARLANG TITKA Munkásokból, diákokból és középiskolásokból álló csontvázkutató csoport több mint 50 cseppkőbarlangot vizsgált át a Szovjet Távol-Keleten, a Szihote-Aliny hegységben. A kőkorszaki ember nyomai közül a földalatti teremrendszer keltette a legnagyobb érdeklődést. Az akkoriban itt elő tunguz törzsek a termeket sajátos szoborkiállítássá alakították. A témagazdag kalcit cseppkőszobrok egyike egy fiatal nőt ábrázol. A ma már turistaforgalmat is lebonyolító barlangokról könyvet adtak ki. FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉG KÜLSŐ PARTNEREKKEL A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat segédüzeme hivatalosan a: VI. főépítésvezetőség. Dolgozói mégsem építő-, hanem vas- és faipari szakmunkások, tevékenységük eredményét viszont az építők használják. Dabasi Pál főépítésvezetővel beszélgettünk munkájukról. — Kilenc tagú közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki gárda irányításával mintegy százan munkálkodunk. feladataink teljesítésén — mondotta. — A lakatosok vannak többen — átlag hetvenötén —. természetesen többet is termelnek. A múlt évben a vállalati szükségletek kielégítésére végzett munkájuk értéke 8. míg a szabad kapacitás kihasználásával vállalt tevékenységüké 16,3 millió forint volt. Vállalatunk részére elsősorban fém és acél nyílászáró szerkezeteket, egyéb acélszerkezeteket és épületlakatosi munkákat végeztünk. A külső megrendelők között volt a múlt évben a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára, a kecskeméti Tejüzem, a hunyadivárosi 12 tantermes iskola, a bajai 10 tantermes iskola, a bácsborsodi sertéskombinát, de még sok más létesítménynél is dolgoztunk. Régi partnerünk a Magyar Hajó- és Davugyár, részükre évente mintegy 1,5 millió forint bérmunkát végzünk. Ezenkívül a Bács megyei AGROKER, a Fémmunkás Vállalat, a Szellőzőművek és még r.agyop sok más üzem tartja velünk a kapcsolatot. Két éve bekapcsolódtunk a könnyűfém szerkezeti programba, és tavaly már alumíniummal dolgoztunk. Félmillió forintért vásároltunk öt alumínium hegesztésére alkalmas berendezési, a többi beruházást műszaki gárdánk lelkes munkájának eredményeként sikerült olcsón megvalósítani. A múl évben 600 tonna alumíniumot használtunk fel, az idén valószínű, Még ennél többre lesz szükségünk. A Szellőzőművek például igen elégedett volt az általunk készített alumínium ventillátor-házakkal és az idén újabb megrendelést kapunk tőlük. Más megrendelőknek alumínium paneljeink nyerték meg a tetszéséi. Asztalosaink tavaly a vállalat szükségletén felül 1 millió forintért végeztek külső rnegiendelöknek munkát. Egyedi irodabútorokat, falburkolatokat és 9 Munkában az egyik aluminiumhegesztö-berendezés. • A Magyar Hajó- és Darugyir részére hajófedeleket is készítenek itt évek óta. Az exportra épülő hajókhoz — uszályokhoz — szükséges fe- rlélelemek darabja 2,5 tonna és egy hajóhoz 18 ilyen elem szükséges. álmennyezeteket gyártottak, ök készítették például a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának irodaházában a térelválasztó elemeket. Egyéb munkájuk mellett most hétvégi házak előállításán fáradoznak. A műszaki fejlesztési terv elkészült, sőt, a prototípus is, és bízunk abban, hogy majd ilyen házakra is kapunk megrendelést. Az asztalos üzem fejlesztésének a gondolatával is Foglalkozunk, mert jelentősen növekszik a munkájuk iránti igény. Üi gépekkel, munkaterület-bővítéssel szeretnénk lehetővé tenni, hogy a jövőben többet termelhessenek. O. L. 0 Készül a nyílászáró szerkezet. Pontos munkát végeznek az asztalosok. 0©©e@®0©©©®©00®0©0®©©©0000©©00@@000« Uttalan utakon az UÄZ-469-cel Kerékpáron, a fény után Olykor u szemünk láttára, másszor a fülünk hallatára zajlik a tanyavillamosítás. Vagy legalább is az ezzel kapcsolatos előkészület. Az indítékok, tervek, szándékok, elképzelések rugói ezáltal mindinkább kitapinthatókká válnak. Kár elmulasztani az alkalmat, ha néha-néha mód nyílik az odafigyelésre. A képen látható UAZ—469 típusú, univerzális kis terepjáró gépkocsit terveztek a mezőgazda- sági területek úttalan útjaira a szovjet konstruktőrök. Kis fogyasztású motort építettek be a megerősített alvázú és futóművű jármű karosszériájának orrába, amellyel óránkénti 100 kilométeres sebességet érhet el a gépkocsi. A vászontetős terepjáróban öt személy fér el; ha a hátsó üléseket lehajtják, két személyen kívül 600 kg terhet is szállíthat az UAZ—469. Arra szintén lehetőség van, hogy a kis terepjáró 850 kg összsúlyú pótkocsit vontasson (ilyenkor természetesen nem szabad teljesen megterhelni a gépkocsi csomagterét). Az UAZ—469 tulajdonképpen a már hosszú évek óta gyártott és a maga idejében jól bevált GAZ—69 típus továbbfejlesztett változata. Kis biciklis csapot kanyarodik be a lajosmizsei tanácsháza udvarára. Azon a délelőttön, amikor a tanácselnöknek dr. Havasi Lászlónak épp fogadónapja van. Hatan vannak, férfiak és nők vegyesen. Valamennyien tanyasiak . . . Jönnek be a tanácsi tárgyalóterembe. Nincs bennük semmi félszegség, elfogultság, a céljukat tudó emberek határozottságával foglalnak helyet. Négy asszony és két férfi. Az egyik férfi idősebb, falán javakorabelinek mondhatnák; hosszúkás, bar juszos arc, tatárvágású szemek. Az első lajosmizsei telepesek közvetlen leszármazottja. A fiatalabb férfi szólal meg először. Tekintete kemény, átható. — En kérem a vasútállomással átellenben lakom. Négyszáz méternél nem többre. £s ott, az állomáson, akkora fények vannak, hogy ha este kiállók a tanyám udvarára, majd kisüti a szemem. De a házamba már nem jut belőle. Hát ezért jöttünk volna . . . De rögvest ezután az asszonyok veszik át a szót. — Csak a szemünk romlik a petróleumlámpa lényénél... — Az újságokban is egyre több az apró betű .. . — A mi szemünk csak hagyjam De a fiainké, lányainké ... Sok diák van közöttük... — Aztán tv-l is szerelnénk nézni... Az elnök mindezt bólogatva hallgatja, időmként elmosolyodik. Aztán, amikor lélegzethez jut, megszólal: — Engem igazán nem kell, hogy meggyőzzenek a tanyavil- lamosítás előnyeiről. De ha már bejöttek, akkor ne menjenek vissza dolguk végezetlenül. Beszéljünk konkrétan. Mert ennek bizony pénzszaga van. Nyilván tudják, hogy zsebbe kell nyúlni. — Tudjuk bizony, hogyne tudnánk ! — Na, akkor nézzük tehát. Először is át kell-e vezetni a vasút alatt? Meri az drága mulatság . . . — Nem kell átvezetni. A la- dánybenei útról rá lehet kötni. Az sincs messzebb 400 méternél. Aztán van ott egy trafó is. Azt sem kell felszerelni. — Na ez így menni fog — tűnődik az elnök. Papírt, irónt vesz elő, számolgat. — Métere száz forint... Aszongya hogy... Tehát belekerülne összesen negyvenezerbe. Mármint az odaveze- tés. Ez oszlana meg hatójuk között. Amennyiben a legtávolab- ba tanya sincs messzebb 400 méternél. Kis csend telepszik közéjük. Az ötszámjegyű összeg meditációra késztet. Magukban számolgatnak. Végül az elnök töri meg a hallgatást; — Ugye maguk szakszövetkezeti tagok? — Azok bizony, valamennyien. Az Aranyhomókban ... Filléreinket rakosgattuk össze, hogy villanyunk legyen. — Rendben. A negyvenezernek az egyharmadát dotációként adja a tanács. Hálálkodó sóhajok, az elégedettség megnyilvánulásai. De most újabb számolgatás következik. Kiderül, hogy egy családra nem jut több 4500 forintnál. Ez már elviselhető összeg. Ám még ez is csökkenhet... — Laknak még azon a soron mások is? — kérdi dr. Havasi. — Igen, még három család ... — És ők hogyan állnak ehhez a dologhoz? — Hót. . . még nem döntöttek. Gondolkodnak. — Mert ha ők is csatlakoznak, az Összeg már kilencőjük között oszlik meg. Azt ajánlanám, hogy beszéljenek velük ,.. — Beszélünk... De hová kell a pénzt befizetni? — Az áramszolgáltatónak. Mindjárt adok csekket is. Ha az a három család később belép, akkor visszatérítést kapnak. Mert ugye nekik is hozzá kell járulniuk. — Igen, .így igazságos... És tessék mondani, ha most megfizetjük. mikorra lesz villanyunk? — Három hónap múlva biztosan. Üjabb hálálkodás... És máris a soronkövetk^ző igényre terelődik a szó: legyen ipari áram is. Mert a tanyán szükség van villanyhajtású fűrészgépre, mor- zsolóra, kerti locsolóra. Azért, hogy termeljenek és jobban éljenek. És azért is, hogy megtér lüljenek a villamosítás költségei. Távozóban az elnök megjegyzi : az elmúlt két év alatt több mint 300 tanyára kötötték be a villanyt Lajosmizse határában. A kis csapat együtt biciklizik vissza. Lám, a tanyavillamosítás már az induláskor közelebb hozza egymáshoz a kint élőket. Hatvani lián lel Kendőzetlenül: Tekintélyrombolás Ha a sajtó nagyhatalom, akkor a televízió szuper- hatalom. Azt várná az ember, hogy ahol megjelennek a televízió munkatársai — riporterek, világosítók, szerelők és ki tudja még hány féle szakmabeli — ágy viselkedjenek, amint az egy ilyen, a népet, az országot szolgáló hatalom embereitől ' elvárható; tehát tiszteletid a kétkezi emberek iránt, fokozott tisztelettel az általuk is olyan sokszor védelembe vett társadalmi tulajdon iránt. Miért mondjuk ezt? Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy esténként a fél ország a készülékek előtt ül és figyeli a képernyőn bonyolódó eseményeket. így volt ez bizonyára akkor Is, amikor — néhány nappal ezelőtt — az államosítás évfordulója alkalmából! többek között a Kecskeméti Konzervgyárból is egyenes adást láttunk. Ez a közvetítés nem volt rossz, de lehetett volna Jobb is. Most nem az a szándékunk, hogy erről beszéljünk, inkább annak a felháborodásnak adunk hangot, amely az *dás „mögött" húzódik meg, s amelyet természetesen csak a konzervgyár dolgozói ismernek. saeni tanúja volt a közvetítés előkészítésének, s aki maga is munkás a gyárban. elmondotta, hogy a televízió munkatársa; — necri tudhatta milyen beosztás« volt azok közfii, akik megszánták a gyárat — szatyor számra hordták az autóba az úgynevezett vegyes befőttet, falták a savanyú uborkái anélkül, bogy bárkitől engedélyt, elnézést kértek volna. Akik látták nem mertek szóin! ezeknek a főleg fiatalembereknek, de hozzá tette ismerősöm, bogy ha egy gyári munkás erak a tizedét Viszi ki a kapun annak, amit a televízió munkatárséi khrittrt wfínáí már kiadják a «•> snkakőny- vét, s akkor örüífr.eí, hogy olcsón megúszta. Egyik munka asszony .w- indulatúan figyelmeztette az uborkaíafá televízióst, hogy elrontja a gyomrát és beteg lesz. Erre az Illető a legorsmányabh szavakkal, durván és nyomdafestéket nem tűrő szöveggel adta tudtára a megszeppent asszonynak, hogy mi a véleménye a gyomorron tűsről. A másik targoncavezető, aki középkorú , ember, azért kapott „fejmosást” egy Siihanetól, mert volt bátorsága áthajtani egy kábelen. amelyet mellesleg íét oldalról lécek védtek. Ez a „fejmosás” sem virágnyelven történt. Nem soroljuk tovább, de úgy gondoljuk, érdemes volna kicsit megregulázni azokat, akik így viszonyulnak egy gyárhoz, annak munkásaihoz, a társadat** tulajdonhoz. Ügy látszik hasznára válna néhány fiatalembernek, ha időnként w is nézné annak a televíziónak á műsorát, amelynek munkása, dolgozója. Akkor talán megtanulná. mit nevezünk tiszteletnek, emberi Aangnak, hogy a teremtő munka \S Iránti alázatról ne is beKeeskeméteu, a konzerv- , említett jeleneteknek, ezek alapján ítélik meg a televíziót. s ennek megfelelőtásra — nem ez a néhány ember jelenti a televíziót. Viszont szeretnék remélni, nem sokáig van helye a munkások kfirtH forgolódó 1 —dorgál— 'I