Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

3 lfm. április 10. • PETŐFI NÉPE • Ív ..**/¥p TV 'l"! síi ­Nagygyűlés Lajosmizsén (Folytatás az 1. oldalról.) iskola”, „ahány lakos, annyi fa­csemete”, „a tiszta és virágos községért, városért” mozgalma­kat, amelyek a lakosság életkö­rülményeinek javítását, a váro­sok, községek fejlesztését, szépí­tését szolgálják. Lajosmizsén is a nagyközségi jelölő gyűléseken lelkesen kapcsolódtak be a hely­beliek a „minden évben két na­pot községedért” elnevezésű tár­sadalmi mozgalomba. A továbbiakban foglalkozott a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetével, gondjaival, eredmé­nyeivel. Kiemelte, hogy a me­gye mezőgazdásága az elmúlt esztendőben eddigi legnagyobb eredményeit érte el. A termelési érték 1972-ben több mint IX milliárd forint volt, 8 százalék­kal magasabb <az 1971. évinél Elismeréssel szólt a megye me­zőgazdasági üzemeinek kezde­ményezéseiről, a korszerű ter­melési rendszerekről. Külön em­lítette a bajai kukoricatermesz­tési, valamint a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság által kialakított napraforgó-termesztési módszert. Részletesen foglalkozott a sző­lőtermesztés helyzetével és is­mertette a kormány nemrég tartott ülésén hozott , ösztönző határozatokat. Az állattenyésztésről szólva kiemelte, hogy megszűnt a me­gyében a szarvasmarha-állomány csökkenése, némi növekedés is tapasztalható. Megállapította, hogy az alapvető tennivalók mellett most különösen a sertés-, a baromfitenyésztés, valamint a zöldségtermesztés további fej­lesztésére kell összpontosítani erőinket. A továbbiakban a megye ho­mokhátságának eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Han­goztatta, hogy az itt élő embe­rek hozzáértő és 'lelkiismeretes munkájának gyümölcseként ezen a mostoha vidéken is sokat vál­toztak az életkörülmények. Pár­tunk és kormányunk következe­tes gazdaságpolitikája nemcsak megkönnyítette annak idején a parasztság számára a szövetke­zéshez vezető utat, hanem az át­szervezést követően igen jelen­tős támogatással tette lehetővé a szövetkezetek megszilárdulását is. Végezetül elismeréssel szólt a lajosmizsei tanács kezdeménye­zéséről, amelynek eredménye­ként a tanyamúzeum létrejött, örvendetes az a törekvés, hogy a néprajzi kincseket megmentik az utókor számára. Ezek is ré­szei, értékes elemei a népi kul­túrának. A következőkben ünnepélye­sen átadta Varga Imre szobrász- művész alkotását a községnek, dr. Havasi László tanácselnök­nek. A tanácselnök meleg szavak- ,kal mondott köszönetét. Többek között ezeket mondotta: — Ez a szobor a legutóbbi országos me­zőgazdasági kiállítást díszítette, jelenleg már nekünk, Lajosmi- zse lakosságának és az ide láto­gatóknak ad művészi élményt. Szép dekorációja a mi tanyamú­zeumunknak. Az ünnepi programot szavala­tok, az úttörők ének- és zeneka­rának műsora egészítette ki, A nagygyűlés után dr. Dimény Imre a megye vezetőinek kísé­retében megtekintette a tanya­múzeumot. K. S. „TISZTA FORRÁSBÓL“ Népművészeti bemutatók Sükösdön • Az öregcsertői Művelődési Ház népdalkőre. Igazi élményben volt részük vasárnap a népi díszítőművészet és a népdalok kedvelőinek Sü­kösdön. A reggeli órákban sűrűn hozták az autóbuszok a megye különböző részeiből a népdalkö­rök második megyei találkozójá­nak részvevőit. Tíz óra után néhány perccel Szamosfalvi Imre, a Bács-Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó vezetője üdvözölte a megjelent vendégeket, a közművelődési és zenei szakembereket, köztük Ma­rót! Gyulát, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkárát. Ezután Pankovits Józsefné, a Hazafiás Népfront megyei nőbizottságának vezetője megnyitotta a díszítő- művész szakkörök hatodik me­gyei kiállítását melyet a műve­lődési ház egyik klubtermében rendeztek. Hangsúlyozta, hogy a szakköri munka egyik legfőbb jelentősége a népi hagyományok ápolása, a mindennapok díszítő- művészetének alkotó módon való alkalmazása. A kiállítást dr. Nagy Györgyné. a megyei díszítőmű­vészeti > szakbizottság vezetője mutatta’ be az érdeklődőknek. Nagy tetszést arattak a sárközi, kalocsai, palóc, buzsáki. kalota­szegi, matyó és még sok vidék szebbnél szebb motívumainak felhasználásával készült szűrhim- zéSek, párnák, térítők, kendők, festett tányérok, csészék, baba­ruhák. A huszonkét lelkesen — és főleg hozzáértőn — dolgozó szakkör bemutatója e hét végéig tekinthető meg. Tizenegy órakor a sükösdi film­színház zsúfolásig megtelt néző­tere élőtt Albert István, a közsé­gi tanács elnöke az azóta szinte fogalommá vált „Röpülj páva” televíziós vetélkedőre emlékezve nyitotta meg a népdalkörök' má­sodik megyei találkozóját. Érde­mes volt figyelemmel végighall­gatni a kissé hosszúra nyúlt, kö-- zel négyórás műsort. A tizenegy együttes — Sükösd, Kecel, Kis­szállás, Tiszakécske, ^ Akasztó, Kiskunfélegyháza. Jászszentlász- ló, öregcsertő, Bátmonostor, Ne­mesnádudvar és Nagybaracska dalosai, citerásai — meg is érde­melték a hallgatóság érdeklődé­sét, tapsait. Érezhetően nagy lel­kesedéssel, odaadással készültek a csoportok és vezetőik a talál­kozóra. A népdalkörök legtöbbje fiatal együttes, és máris magáé­nak tudhat néhány szép ered­ményt. Az énekesekben külön- külön és együttesen megtalálha­tó lehetőségek azonban a továb­bi fejlődés ígéretét jelentik. Sze­replésük azt a reményt kelti, hogy az egysíkúság, másutt a túlszínezett előadásmód, vagy ép­pen a műsorválasztás hibáit ki tudják és ki akarják majd javí­tani. A csoportos éneklést szépen egészítette ki a szólóénekesek ízes dalolása, a citeraszó pedig a hangszerek hangjával gazdagítot­ta a műsort. Itt említjük meg, hogy júliusban Balotaszálláson kerül sor Bács-Kiskun megye ci- terazenekarainak találkozójára. K. Gy—I. M. • A díszítőművész-szakkörök hímzései. (Bense József felvételei) S-UiäwigTäiiiL~«fggi::S „ŐRZI A SZÓ ÉS ÉLTETI AZ “ József Attila és a költészet napja Szombaton délután a tisza- „ kécskei könyvtárban azt kérdez­ték Fodor András költőtől: „Mi napjainkban az író dolga, fel­adata, hivatása?” A vendég Jó­zsef Attila példájával válaszolt. („Vad kínok közt is kereste a rendet, — mit majd e század tettre vált.”) Az író—olvasó ta­lálkozó során többször idézték József Attilát, mint a XX. szá­zad egyik legnagyobb hatású ha­zai alkotóját. Így volt ez a jól sikerült kécskei találkozón és így volt a példásan rendezett, szervezett szabadszállási megyei ünnepségen. A művelődési ház zsúfolt nagy­termében Szabó József tsz-elnök — a költő távoli rokona — kö- , köszöntötte az ünnepségre a nagyközségbe érkezett vendége­ket, köztük József Etelkát, At­tila nővérét, Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét. Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára méltatta a Köl­tészet napja jelentőségét. Szólt arról, hogy Szabadszállás lelke­sen gondozza a Petőfi Sándorral és József Attilával kapcsolatos hagyományokat. A nagy tetszéssel fogadott ün­nepi bevezetőt követően a Ka­tona József Színház művészei — Piróth Gyula, Bende Ildikó és Major Pál — a kun községhez fűződő JŐzsef Attila-verseket mondtak. A Holt vidék, a Dör- mögő, a Falu és a többi remek­mű hiteles tolmácsolása után Fodor András, — aki Szólj köl­temény címmel életrajzot írt a nagy proletár költőről — Mester Máriát, Pőcze Imre feleségét megörökítő Emlék című költe­ményét elemezte, kibontva a mű minden szépségét, érzékeltetve jelentőségét, a „kemény kon- tyú”, „rézből öntött” ángyika ön­érzetét, dacos biztonságát. Bende Ildikó és Major Pál két József Attila-díjjal éppen e na­pokban kitüntetett költő — Bu­da Ferenc és Fodor András — verseket adott elő, s befejezésül a Kecskeméten élő Buda Ferenc mondta el Tanya-hazám című vallomását. Az irodalmi est közönsége az ünnepség után megkoszorúzta József Attila szabadszállási szob­rát. A jelenlevők meggyőződhet­tek Fodor András költeményé­nek az igazáról: „Eleven szí­vünk őrzi, nem az emlék, —.. . De mégse halt meg. Miénk lett egészen — Őrzi a szó és élteti az érdem, — Mintha csak élne, itt van ő egészen.” H. N. A BIZALOM SZAVA IZádár János elvtárs angyalföldi képviselői be- “■ számolójának nagy visszhangja volt az or­szágban, s megyénk dolgozói körében is. Már a be­széd legjellemzőbb részleteit jól hangsúlyozó rádió- és televízióközvetítés is felfokozta az érdeklődést a Központi Bizottság első titkárának szavai iránt, aki ezúttal mint országgyűlési képviselő tett látogatást kerületében és tartott nagygyűlést választói előtt. Képviselőhöz illően országos dolgokról beszélt, de ahogyan az ilyenkor lenni szokott, mindenki meg­találhatta benne azokat a részleteket, amelyek rá illenek saját szűkebb környezetére, munkahelyére is. Mint mindig, ezúttal is a munkások nyelvén, a dolgozó emberek egyszerű és közvetlen szavaival szólott Kádár elvlárs, s mondanivalójának súlyát éppen a derűs nyugalom és a találó hasonlatokkal fűszerezett mondatok közérthetősége adta meg. Ilyen — még sokáig emlegetett — részlete volt beszédének, amikor szubjektív nehézségeinkről be­szélt, s arról szólt, hogy helyenként tapasztalhatók az elbizakodottság jelei. Akadnak emberek, akik nem hallgatnak a dolgozók szavára vagy egyáltalán az emberi szóra, mint az a bizonyos légy, amely a kocsi rúdján ülve azt hiszi, hogy ő húzza a kocsit. Kádár elvtárs egy kicsit modernizálta is ezt a régi népi mondást, amikor hozzátette: Pedig ezt a ko­csit a motor viszi előre. (Hiszen ki gondol ma már a régi lóvontatású járműre!) — Ehhez kapcsolódik Kádár elvtárs következő mondata: A mi fejlődé­sünknek olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép! Erezze mindenki megtiszteltetésnek, ha — akár a legki­sebb rangban is — a dolgozók képviselőjeként te­vékenykedhet a társadalmi élet bármely területén és az alapvető normákat, amelyeket mindenkitől megkövetelünk, kötelességszéiűen tartsa meg. A dolgozók, akik becsületes és nehéz munká- val teremtik elő maguk és családjuk megél­hetését, megelégedéssel hallgatták Kádár elvtársat, amikor elítélően szólt az anyagias, kapzsi, harácsoló emberekről, akik néha egyenesen fitogtatják, hogy mi mindent szereztek. Ha valaki becsületes mun­kával szerez valamit — mondotta —, azt tisztelet­ben tartjuk, de aki a közösség rovásara visszaél a törvény által biztosított lehetőségekkel, az ellen fel kell lépnünk. Az ilyenek ellen a jövőben is har­colni fogunk. Mert a lehefösegek azért vannak, hogy azokkal helyesen éljenek az emberek, s nem azért, hogy visszaéljenek velük. Az országos és helyi politika összefüggéseit is közérthetően elemezte, szinte a jelenlevőkkel gon­dolta és gondoltatta végig a KB első titkára. Az ál talános politika az ország, a nép sorsát, útját hatá­rozza meg, a helyi politika — vagy másként: a községpolitika, a tanácsi politika — az állampol­gárok millióinak mindennapi gondjaival, kérdései­vel, megoldást váró problémáival foglalkozik. Az emberek hangulatát, közérzetét az általános és he­lyi politika befolyásolja, s előfordulhat, hogy valaki az általános politikát helyesli, megfelelőnek tartja, de ha személyes életében,, mindennapi ügyeinek in­tézésében sérelem és hátrány éri, a közérzete nem lesz nyugodt és megelégedett. A tanácsi munka fontosságának hangsúlyozására mondotta ezt Kádár elvtárs, s miközben erről szólott, nem feledkezett meg arról sem, hogy a választott tanácsokban és a tanácsapparátusban dolgozó emberek megfelelő megbecsülésére hívja fel a figyelmet. A választás célja — mondotta —, hogy jó összetételű tanácsok alakuljanak, és dolgozzanak a következő négy esz­tendőben. Czólt a végzett munka fontosságáról, mint a ^ jövő forrásáról. Továbbra is programunk, hogy biztosítsuk a munkával arányos keresetnöve­kedést a dolgozó emberek számára. Célunk, hogy tovább könnyítsünk a nők helyzetén, csökkentsük a családfenntartás, a gyermeknevelés költségeit, to­vább javítsunk valamit a nyugdíjakon. Ha a ter­melés olyan ütemben fejlődik, ahogyan tervezzük, akkor céljainkat el ft érjük. Ez a választási beszéd — mint ahogyan azt már megszoktuk — nélkülözte a felesleges szóvirágo­kat, nem tartalmazott meg nem alapozott Ígérge­tést, munkára és tettekre buzdító volt, s ezt azzal érte el, hogy nem hallgatott a gondokrol, nehézsé­gekről sem. Csakis ilyen alapokról mondhatta, üzen­hette az egész ország népének őszinte bizalommal: Bízom abban, hogy a tanács választás olyan hitval­lás lesz politikánk mellett, olyan támogatása lesz központi és helyi politikánknak, amely méltó szo­cializmust építő népünkhöz! » T. P. Szakmunkástanulók találkozója „Kiskunsági találkozódra hív­ta meg a Munkaügyi Miniszté­rium Szakoktatási Főosztálya az ország 25 ipari szakmunkáskép­ző intézetének ötven tanulóját, Kecskemétre. ­A vendégek: a Petőfi-évfor­duló megünneplésében tevéke­nyen közreműködő fiatalok sza­valóversenyeken, emlékkiállítá­sokon szerepeltek eredményesen. A kétnapos program a ven­déglátó 607. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgatójá­nak, Weither Vilmosnak üdvözlő szavai után Czine Mihály elő­adásával kezdődött. A Petőfi _ életművéről szóló előadás után közvetlen hangú beszélgetés alakult ki a fiatalok és az irodalomtörténész között. Szombaton délután a kecske­méti tanácsháza falán levő Pe- tőfi-emléktáblánál helyezték el á fiatalok a kegyelet virágait, majd a város nevezetességeivel ismerkedtek. A Katona József Színház előadásának megtekin­tésével ért véget az első napi program. Vasárnap a vendégek Kiskő­rösre látogattak, ahol Istenes József, a 621. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet igazgatója fogadta őket. A költő szülőhá­zán levő emléktábla megkoszo­rúzása, után a Petőfi Sándor Múzeummal, majd megyénk leg­fiatalabb városával ismerkedtek a fiatalok. /■ I Xi"in-)MIIM l-M «nuo Mint a, résztvevő szakmunkás- tanulók szavaiból is kitűnt, a találkozó eredményes volt, a fiatalok élményekben gazdagon tértek haza vasárnap este. S. B. Betonkeverés — menetközben Ma már egyre ritkábban for­dul elő. hogy a betont az építke­zés, a felhasználás közvetlen kö­zelében keverjék meg. Sokkal gazdaságosabb ugyanis, ha ezt a munkát központi telepeken vég­zik. még akkor is, ha utána ki- sebb-nagyobb távolságra el kell szállítani a kavics, cement és víz keverékét. A szakemberek találtak egy közbenső megoldást is, így szüle­tett meg az úgynevezett transz­portbeton. és a képen megörö­kített. praktikus betonszállító jár­mű. A közel másfél száz lóerős motorral rendelkező jármű meg­erősített alvózára ferdén elhe­lyezett. kettős csonkakúp alakú keverőtartályt helyeztek, amely többféle sebességgel forgatható, a gépjármű haladása közben is. A menetközben kevert, vagy to­vábbkevert beton alkalmazásá­val meggyorsítható a munka és tovább javítható az építkezés gazdaságossága. A transzportbe­ton a színhelyre érkező betonke­verő járműből egv csúzda segít­ségével közvetlenül a bedolgozás helyére üríthető. Hazai útjainkon is egyre gyakrabban találkozha­tunk a baráti országokból impor­tált keveröszállító-kocsikkal. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Ellenőrzik az adóbevallások helyességét A Petőfi Népe 1973. március 4-1 szántában Utóhang a munkás- szállási sorozathoz. — Avagy: munkanélküli jövedelemforrás egy kis udvaron címmel megje­lent cikkel kapcsolatban vála­szunkat az alábbiakban adjuk meg: A Kecskeméti Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya nagy gondot fordított az elmúlt évek­ben is a munka nélkül szerzett jövedelmek és a különösen ma­gas jövedelmek megfelelő adóz­tatására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi ha­tározatai méginkább serkentették az ilyen irányú munkát. Tapasztalatunk, hogy még min­dig gyakori a munka nélküli jö­vedelemszerzés. adóköteles jöve­delmek maradnak adózatlanul. Nagyobb földtulajdonok telkekre történő megosztásával és értéke­sítéseid — mind a peremrésze­ken, mind a külterületeken — az eladók magas jövedelmekre tesz­nek szert. A Vevők az liytatlano- kon gyakran engedély nélkül építkeznek. Nem mindig jelentik be meg­felelően a házingatlanokban levő adóköteles helyiségeket. Illetve a lakás, albérlet ég garázs bérbe­adásából származó jövedelmet: Ugyanígy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható Üzletszerű állattar­tást. például a saját szükségleten túli sertéshizlalás jövedelmét. Épp ezért a múlt év őszén — az országos gyakorlattól eltérően, de a jogszabályok alapján — a városi tanács vb házadóbevallási kötelezettséget írt elő. Éves ellen­őrzési programunkba felvettük a bevallási kötelezettségek teljesí­tésének és a bevallások adatai helyességének ellenőrzését, amely minden épületre kiterjed. Idáig 2900 épületet ellenőrzött le a pénzügyi osztályunk. Ennek során 98 adózatlan — be nem vallott — lakószobát és 124 ga­rázst derítettek fel. A gépjármű- tulajdonosoktól adatlapot vesznek fel és tájékozódnak a tárolási helyről, a garázsról. Egyidejűleg az engedély nélkül létesült épü­letek, garázsok esetében — a visszamenőleges adóztatás és pénzügyi szabálysértési bírság ki­szabása mellett — értesítik az építési hatóságot a lebontás el­rendelése és az épület értékének 10 százaléka erejéig történő sza­bálysértési bírságolás érdekében. A cikkben konkrétan említett ügyben a következő Intézkedések történtek: A Darab utca 14. számú ház tulajdonosa. I.aczi János társas­házi lakást épített a Sétatér utca 7—9. szám alatt, ahol garázzsal is rendelkezik. A Darab utca 14. szám alatti, saját tulajdonú ház­ban megürült 3 helyiséget a Fém­munkás Vállalatnak adta bérbe munkásszállás céljára. Ugyanitt — engedély nélkül — 8 garázst létesített, amelyeket bérbeadott. A házadóbevallásban azonban ezeket nem tüntette fel. nem val­lotta be. Műszaki osztályunk elrendelte a garázsok lebontását, ugyanis a terület építési tilalom alatt áll és engedély nem lett volna egyébként sem kiadható. Ezenkí­vül szabálysértési eljárást is kez­deményezett a műszaki osztály. Pénzügyi osztályunk a garázs- bérlőket is meghallgatta. Rögzí­tette az építés Idejét, s a fizetett bérleti díj összegét, llázadóként várhatóan 4106 forintot, jövede­lemadóként 7135 forintot ír majd elő pótlólag. Egyben vizsgálja a Fémmunkás Vállalat bérleti díj­ból levont adóösszegének helyes­ségét is. Természetesen ezzel is jár bírságmegállapftás. Köszönjük a lap hasábjain olva­sott figyelemfelkeltő jelzést. Bizo­nyára segítségére lesz adóhatósá­gunknak és műszaki hatóságunk­nak abban, hogy a meg nem en­gedett és nem adózott jövedelem­szerzés tovább ne szaporodjon városunkban. Dr. Mező Mihály f tanácselnök-helyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom