Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

3

lfm. április 10. • PETŐFI NÉPE •

Ív ..**/¥p TV 'l"! síi Nagygyűlés Lajosmizsén

(Folytatás az 1. oldalról.) iskola”, „ahány lakos, annyi facsemete”, „a tiszta és virágos községért, városért” mozgalmakat, amelyek a lakosság életkörülményeinek javítását, a városok, községek fejlesztését, szépítését szolgálják. Lajosmizsén is a nagyközségi jelölő gyűléseken lelkesen kapcsolódtak be a helybeliek a „minden évben két napot községedért” elnevezésű társadalmi mozgalomba.

A továbbiakban foglalkozott a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetével, gondjaival, eredményeivel. Kiemelte, hogy a megye mezőgazdásága az elmúlt esztendőben eddigi legnagyobb eredményeit érte el. A termelési érték 1972-ben több mint IX milliárd forint volt, 8 százalékkal magasabb <az 1971. évinél Elismeréssel szólt a megye mezőgazdasági üzemeinek kezdeményezéseiről, a korszerű termelési rendszerekről. Külön említette a bajai kukoricatermesztési, valamint a Bácsalmási Állami Gazdaság által kialakított napraforgó-termesztési módszert.

Részletesen foglalkozott a szőlőtermesztés helyzetével és ismertette a kormány nemrég tartott ülésén hozott , ösztönző határozatokat.

Az állattenyésztésről szólva kiemelte, hogy megszűnt a megyében a szarvasmarha-állomány csökkenése, némi növekedés is tapasztalható. Megállapította, hogy az alapvető tennivalók mellett most különösen a sertés-, a baromfitenyésztés, valamint a zöldségtermesztés további fejlesztésére kell összpontosítani erőinket.

A továbbiakban a megye homokhátságának eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Hangoztatta, hogy az itt élő emberek hozzáértő és 'lelkiismeretes munkájának gyümölcseként ezen a mostoha vidéken is sokat változtak az életkörülmények. Pártunk és kormányunk következetes gazdaságpolitikája nemcsak megkönnyítette annak idején a parasztság számára a szövetkezéshez vezető utat, hanem az átszervezést követően igen jelentős támogatással tette lehetővé a szövetkezetek megszilárdulását is.

Végezetül elismeréssel szólt a lajosmizsei tanács kezdeményezéséről, amelynek eredményeként a tanyamúzeum létrejött, örvendetes az a törekvés, hogy a néprajzi kincseket megmentik az utókor számára. Ezek is részei, értékes elemei a népi kultúrának.

A következőkben ünnepélyesen átadta Varga Imre szobrász- művész alkotását a községnek, dr. Havasi László tanácselnöknek.

A tanácselnök meleg szavak- ,kal mondott köszönetét. Többek között ezeket mondotta: — Ez a szobor a legutóbbi országos mezőgazdasági kiállítást díszítette, jelenleg már nekünk, Lajosmi- zse lakosságának és az ide látogatóknak ad művészi élményt. Szép dekorációja a mi tanyamúzeumunknak.

Az ünnepi programot szavalatok, az úttörők ének- és zenekarának műsora egészítette ki,

A nagygyűlés után dr. Dimény Imre a megye vezetőinek kíséretében megtekintette a tanyamúzeumot.

K. S.

„TISZTA FORRÁSBÓL“

Népművészeti bemutatók Sükösdön

• Az öregcsertői Művelődési Ház népdalkőre.

Igazi élményben volt részük vasárnap a népi díszítőművészet és a népdalok kedvelőinek Sükösdön. A reggeli órákban sűrűn hozták az autóbuszok a megye különböző részeiből a népdalkörök második megyei találkozójának részvevőit.

Tíz óra után néhány perccel Szamosfalvi Imre, a Bács-Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó vezetője üdvözölte a megjelent vendégeket, a közművelődési és zenei szakembereket, köztük Marót! Gyulát, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkárát. Ezután Pankovits Józsefné, a Hazafiás Népfront megyei nőbizottságának vezetője megnyitotta a díszítő- művész szakkörök hatodik megyei kiállítását melyet a művelődési ház egyik klubtermében rendeztek. Hangsúlyozta, hogy a szakköri munka egyik legfőbb jelentősége a népi hagyományok ápolása, a mindennapok díszítő- művészetének alkotó módon való alkalmazása. A kiállítást dr. Nagy Györgyné. a megyei díszítőművészeti > szakbizottság vezetője mutatta’ be az érdeklődőknek. Nagy tetszést arattak a sárközi, kalocsai, palóc, buzsáki. kalotaszegi, matyó és még sok vidék szebbnél szebb motívumainak felhasználásával készült szűrhim- zéSek, párnák, térítők, kendők, festett tányérok, csészék, babaruhák. A huszonkét lelkesen — és főleg hozzáértőn — dolgozó

szakkör bemutatója e hét végéig tekinthető meg.

Tizenegy órakor a sükösdi filmszínház zsúfolásig megtelt nézőtere élőtt Albert István, a községi tanács elnöke az azóta szinte fogalommá vált „Röpülj páva” televíziós vetélkedőre emlékezve nyitotta meg a népdalkörök' második megyei találkozóját. Érdemes volt figyelemmel végighallgatni a kissé hosszúra nyúlt, kö-- zel négyórás műsort. A tizenegy együttes — Sükösd, Kecel, Kisszállás, Tiszakécske, ^ Akasztó, Kiskunfélegyháza. Jászszentlász- ló, öregcsertő, Bátmonostor, Nemesnádudvar és Nagybaracska dalosai, citerásai — meg is érdemelték a hallgatóság érdeklődését, tapsait. Érezhetően nagy lelkesedéssel, odaadással készültek a csoportok és vezetőik a találkozóra. A népdalkörök legtöbbje fiatal együttes, és máris magáénak tudhat néhány szép eredményt. Az énekesekben külön- külön és együttesen megtalálható lehetőségek azonban a további fejlődés ígéretét jelentik. Szereplésük azt a reményt kelti, hogy az egysíkúság, másutt a túlszínezett előadásmód, vagy éppen a műsorválasztás hibáit ki tudják és ki akarják majd javítani.

A csoportos éneklést szépen egészítette ki a szólóénekesek ízes dalolása, a citeraszó pedig a hangszerek hangjával gazdagította a műsort. Itt említjük meg, hogy júliusban Balotaszálláson kerül sor Bács-Kiskun megye ci- terazenekarainak találkozójára.

K. Gy—I. M.

• A díszítőművész-szakkörök hímzései. (Bense József felvételei)

S-UiäwigTäiiiL~«fggi::S

„ŐRZI A SZÓ ÉS ÉLTETI AZ “

József Attila és a költészet napja

Szombaton délután a tisza- „ kécskei könyvtárban azt kérdezték Fodor András költőtől: „Mi napjainkban az író dolga, feladata, hivatása?” A vendég József Attila példájával válaszolt. („Vad kínok közt is kereste a rendet, — mit majd e század tettre vált.”) Az író—olvasó találkozó során többször idézték József Attilát, mint a XX. század egyik legnagyobb hatású hazai alkotóját. Így volt ez a jól sikerült kécskei találkozón és így volt a példásan rendezett, szervezett szabadszállási megyei ünnepségen.

A művelődési ház zsúfolt nagytermében Szabó József tsz-elnök — a költő távoli rokona — kö- , köszöntötte az ünnepségre a nagyközségbe érkezett vendégeket, köztük József Etelkát, Attila nővérét, Madarász Lászlót, a

megyei tanács elnökhelyettesét. Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára méltatta a Költészet napja jelentőségét. Szólt arról, hogy Szabadszállás lelkesen gondozza a Petőfi Sándorral és József Attilával kapcsolatos hagyományokat.

A nagy tetszéssel fogadott ünnepi bevezetőt követően a Katona József Színház művészei — Piróth Gyula, Bende Ildikó és Major Pál — a kun községhez fűződő JŐzsef Attila-verseket mondtak. A Holt vidék, a Dör- mögő, a Falu és a többi remekmű hiteles tolmácsolása után Fodor András, — aki Szólj költemény címmel életrajzot írt a nagy proletár költőről — Mester Máriát, Pőcze Imre feleségét megörökítő Emlék című költeményét elemezte, kibontva a mű minden szépségét, érzékeltetve

jelentőségét, a „kemény kon- tyú”, „rézből öntött” ángyika önérzetét, dacos biztonságát.

Bende Ildikó és Major Pál két József Attila-díjjal éppen e napokban kitüntetett költő — Buda Ferenc és Fodor András — verseket adott elő, s befejezésül a Kecskeméten élő Buda Ferenc mondta el Tanya-hazám című vallomását.

Az irodalmi est közönsége az ünnepség után megkoszorúzta József Attila szabadszállási szobrát. A jelenlevők meggyőződhettek Fodor András költeményének az igazáról: „Eleven szívünk őrzi, nem az emlék, —.. . De mégse halt meg. Miénk lett egészen — Őrzi a szó és élteti az érdem, — Mintha csak élne, itt van ő egészen.”

H. N.

A BIZALOM SZAVA

IZádár János elvtárs angyalföldi képviselői be- “■ számolójának nagy visszhangja volt az országban, s megyénk dolgozói körében is. Már a beszéd legjellemzőbb részleteit jól hangsúlyozó rádió- és televízióközvetítés is felfokozta az érdeklődést a Központi Bizottság első titkárának szavai iránt, aki ezúttal mint országgyűlési képviselő tett látogatást kerületében és tartott nagygyűlést választói előtt. Képviselőhöz illően országos dolgokról beszélt, de ahogyan az ilyenkor lenni szokott, mindenki megtalálhatta benne azokat a részleteket, amelyek rá illenek saját szűkebb környezetére, munkahelyére is. Mint mindig, ezúttal is a munkások nyelvén, a dolgozó emberek egyszerű és közvetlen szavaival szólott Kádár elvlárs, s mondanivalójának súlyát éppen a derűs nyugalom és a találó hasonlatokkal fűszerezett mondatok közérthetősége adta meg.

Ilyen — még sokáig emlegetett — részlete volt beszédének, amikor szubjektív nehézségeinkről beszélt, s arról szólt, hogy helyenként tapasztalhatók az elbizakodottság jelei. Akadnak emberek, akik nem hallgatnak a dolgozók szavára vagy egyáltalán az emberi szóra, mint az a bizonyos légy, amely a kocsi rúdján ülve azt hiszi, hogy ő húzza a kocsit. Kádár elvtárs egy kicsit modernizálta is ezt a régi népi mondást, amikor hozzátette: Pedig ezt a kocsit a motor viszi előre. (Hiszen ki gondol ma már a régi lóvontatású járműre!) — Ehhez kapcsolódik Kádár elvtárs következő mondata: A mi fejlődésünknek olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép! Erezze mindenki megtiszteltetésnek, ha — akár a legkisebb rangban is — a dolgozók képviselőjeként tevékenykedhet a társadalmi élet bármely területén és az alapvető normákat, amelyeket mindenkitől megkövetelünk, kötelességszéiűen tartsa meg.

A dolgozók, akik becsületes és nehéz munká- val teremtik elő maguk és családjuk megélhetését, megelégedéssel hallgatták Kádár elvtársat, amikor elítélően szólt az anyagias, kapzsi, harácsoló emberekről, akik néha egyenesen fitogtatják, hogy mi mindent szereztek. Ha valaki becsületes munkával szerez valamit — mondotta —, azt tiszteletben tartjuk, de aki a közösség rovásara visszaél a törvény által biztosított lehetőségekkel, az ellen fel kell lépnünk. Az ilyenek ellen a jövőben is harcolni fogunk. Mert a lehefösegek azért vannak, hogy azokkal helyesen éljenek az emberek, s nem azért, hogy visszaéljenek velük.

Az országos és helyi politika összefüggéseit is közérthetően elemezte, szinte a jelenlevőkkel gondolta és gondoltatta végig a KB első titkára. Az ál talános politika az ország, a nép sorsát, útját határozza meg, a helyi politika — vagy másként: a községpolitika, a tanácsi politika — az állampolgárok millióinak mindennapi gondjaival, kérdéseivel, megoldást váró problémáival foglalkozik. Az emberek hangulatát, közérzetét az általános és helyi politika befolyásolja, s előfordulhat, hogy valaki az általános politikát helyesli, megfelelőnek tartja, de ha személyes életében,, mindennapi ügyeinek intézésében sérelem és hátrány éri, a közérzete nem lesz nyugodt és megelégedett. A tanácsi munka fontosságának hangsúlyozására mondotta ezt Kádár elvtárs, s miközben erről szólott, nem feledkezett meg arról sem, hogy a választott tanácsokban és a tanácsapparátusban dolgozó emberek megfelelő megbecsülésére hívja fel a figyelmet. A választás célja — mondotta —, hogy jó összetételű tanácsok alakuljanak, és dolgozzanak a következő négy esztendőben.

Czólt a végzett munka fontosságáról, mint a

^ jövő forrásáról. Továbbra is programunk, hogy biztosítsuk a munkával arányos keresetnövekedést a dolgozó emberek számára. Célunk, hogy tovább könnyítsünk a nők helyzetén, csökkentsük a családfenntartás, a gyermeknevelés költségeit, tovább javítsunk valamit a nyugdíjakon. Ha a termelés olyan ütemben fejlődik, ahogyan tervezzük, akkor céljainkat el ft érjük.

Ez a választási beszéd — mint ahogyan azt már megszoktuk — nélkülözte a felesleges szóvirágokat, nem tartalmazott meg nem alapozott Ígérgetést, munkára és tettekre buzdító volt, s ezt azzal érte el, hogy nem hallgatott a gondokrol, nehézségekről sem. Csakis ilyen alapokról mondhatta, üzenhette az egész ország népének őszinte bizalommal: Bízom abban, hogy a tanács választás olyan hitvallás lesz politikánk mellett, olyan támogatása lesz központi és helyi politikánknak, amely méltó szocializmust építő népünkhöz!

» T. P.

Szakmunkástanulók találkozója

„Kiskunsági találkozódra hívta meg a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya az ország 25 ipari szakmunkásképző intézetének ötven tanulóját, Kecskemétre. A vendégek: a Petőfi-évforduló megünneplésében tevékenyen közreműködő fiatalok szavalóversenyeken, emlékkiállításokon szerepeltek eredményesen.

A kétnapos program a vendéglátó 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának, Weither Vilmosnak üdvözlő

szavai után Czine Mihály előadásával kezdődött.

A Petőfi _ életművéről szóló előadás után közvetlen hangú beszélgetés alakult ki a fiatalok és az irodalomtörténész között.

Szombaton délután a kecskeméti tanácsháza falán levő Pe- tőfi-emléktáblánál helyezték el á fiatalok a kegyelet virágait, majd a város nevezetességeivel ismerkedtek. A Katona József Színház előadásának megtekintésével ért véget az első napi program.

Vasárnap a vendégek Kiskőrösre látogattak, ahol Istenes József, a 621. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója fogadta őket. A költő szülőházán levő emléktábla megkoszorúzása, után a Petőfi Sándor Múzeummal, majd megyénk legfiatalabb városával ismerkedtek a fiatalok.

/■ I Xi"in-)MIIM l-M «nuo

Mint a, résztvevő szakmunkás- tanulók szavaiból is kitűnt, a találkozó eredményes volt, a fiatalok élményekben gazdagon tértek haza vasárnap este.

S. B.

Betonkeverés — menetközben

Ma már egyre ritkábban fordul elő. hogy a betont az építkezés, a felhasználás közvetlen közelében keverjék meg. Sokkal gazdaságosabb ugyanis, ha ezt a munkát központi telepeken végzik. még akkor is, ha utána ki- sebb-nagyobb távolságra el kell szállítani a kavics, cement és víz keverékét.

A szakemberek találtak egy közbenső megoldást is, így született meg az úgynevezett transzportbeton. és a képen megörökített. praktikus betonszállító jármű. A közel másfél száz lóerős motorral rendelkező jármű megerősített alvózára ferdén elhelyezett. kettős csonkakúp alakú keverőtartályt helyeztek, amely többféle sebességgel forgatható, a gépjármű haladása közben is. A menetközben kevert, vagy továbbkevert beton alkalmazásával meggyorsítható a munka és tovább javítható az építkezés gazdaságossága. A transzportbeton a színhelyre érkező betonkeverő járműből egv csúzda segítségével közvetlenül a bedolgozás helyére üríthető. Hazai útjainkon is egyre gyakrabban találkozhatunk a baráti országokból importált keveröszállító-kocsikkal.

VÁLASZOL AZ ILLETÉKES

Ellenőrzik az adóbevallások helyességét

A Petőfi Népe 1973. március 4-1 szántában Utóhang a munkás- szállási sorozathoz. — Avagy: munkanélküli jövedelemforrás egy kis udvaron címmel megjelent cikkel kapcsolatban válaszunkat az alábbiakban adjuk meg:

A Kecskeméti Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya nagy gondot fordított az elmúlt években is a munka nélkül szerzett jövedelmek és a különösen magas jövedelmek megfelelő adóztatására. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatai méginkább serkentették az ilyen irányú munkát.

Tapasztalatunk, hogy még mindig gyakori a munka nélküli jövedelemszerzés. adóköteles jövedelmek maradnak adózatlanul. Nagyobb földtulajdonok telkekre történő megosztásával és értékesítéseid — mind a peremrészeken, mind a külterületeken — az eladók magas jövedelmekre tesznek szert. A Vevők az liytatlano- kon gyakran engedély nélkül építkeznek.

Nem mindig jelentik be megfelelően a házingatlanokban levő adóköteles helyiségeket. Illetve a lakás, albérlet ég garázs bérbeadásából származó jövedelmet: Ugyanígy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható Üzletszerű állattartást. például a saját szükségleten túli sertéshizlalás jövedelmét.

Épp ezért a múlt év őszén — az országos gyakorlattól eltérően, de a jogszabályok alapján — a városi tanács vb házadóbevallási kötelezettséget írt elő. Éves ellenőrzési programunkba felvettük a bevallási kötelezettségek teljesítésének és a bevallások adatai helyességének ellenőrzését, amely minden épületre kiterjed.

Idáig 2900 épületet ellenőrzött le a pénzügyi osztályunk. Ennek során 98 adózatlan — be nem vallott — lakószobát és 124 garázst derítettek fel. A gépjármű- tulajdonosoktól adatlapot vesznek

fel és tájékozódnak a tárolási helyről, a garázsról. Egyidejűleg az engedély nélkül létesült épületek, garázsok esetében — a visszamenőleges adóztatás és pénzügyi szabálysértési bírság kiszabása mellett — értesítik az építési hatóságot a lebontás elrendelése és az épület értékének 10 százaléka erejéig történő szabálysértési bírságolás érdekében.

A cikkben konkrétan említett ügyben a következő Intézkedések történtek:

A Darab utca 14. számú ház tulajdonosa. I.aczi János társasházi lakást épített a Sétatér utca 7—9. szám alatt, ahol garázzsal is rendelkezik. A Darab utca 14. szám alatti, saját tulajdonú házban megürült 3 helyiséget a Fémmunkás Vállalatnak adta bérbe munkásszállás céljára. Ugyanitt — engedély nélkül — 8 garázst létesített, amelyeket bérbeadott. A házadóbevallásban azonban ezeket nem tüntette fel. nem vallotta be.

Műszaki osztályunk elrendelte a garázsok lebontását, ugyanis a terület építési tilalom alatt áll és engedély nem lett volna egyébként sem kiadható. Ezenkívül szabálysértési eljárást is kezdeményezett a műszaki osztály.

Pénzügyi osztályunk a garázs- bérlőket is meghallgatta. Rögzítette az építés Idejét, s a fizetett bérleti díj összegét, llázadóként várhatóan 4106 forintot, jövedelemadóként 7135 forintot ír majd elő pótlólag. Egyben vizsgálja a Fémmunkás Vállalat bérleti díjból levont adóösszegének helyességét is. Természetesen ezzel is jár bírságmegállapftás.

Köszönjük a lap hasábjain olvasott figyelemfelkeltő jelzést. Bizonyára segítségére lesz adóhatóságunknak és műszaki hatóságunknak abban, hogy a meg nem engedett és nem adózott jövedelemszerzés tovább ne szaporodjon városunkban.

Dr. Mező Mihály f tanácselnök-helyettes