Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
\ 1973. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyílt levél a hatóságokhoz Nem tudjuk, hogy melyik hatósághoz kell címezni ezt a levelet. Mindjárt kitűnik, hogy köze van a dologhoz a kecskeméti járási hivatalnak, az erdőfelügyelőségnek, a járási rendőrkapitányságnak, de más szervnek is. Tárgya: állandóan fogyó természetes területeink védelme az embertől — az emberek érdekében. A példa: Természet- védelmi terület, Tőserdő. Írtunk már azokról az állapotokról, amik ott vannak, s ígéreteknek is helyt adtunk. Mi valósult meg? Elhelyeztek egy sorompót a bejáratoknál és felrakták a „Behajtani tilos” táblát. Ezenkívül maradt a régi, ütött-kopott felirat — a gyakorlat pedig imltozatlan. A sorompót megkerülik a2 autósok, az erdei sétányokon motorkerékpárosok száguldoznak, por és zaj uralja az erdőt. És fákat tördelő suhancolk. S milyen erdőt? Azt az erdőt, amelyben az Alföldön páratlan, 300—400 éves fák, ritkaság- számba menő koeiányos tölgyek találhatók, ahol pihenő embereknek lehetne szépet és nyugalmat nyújtani. Ezért kérdezzük: milyen hatóság az, amely a saját előírásainak nem szerez érvényt? Mire nevel az előírások, tiltó táblák büntetlen figyelmen kívüli hagyásának lehetősége? Aki egyik helyen fittyet hány a közösségi előírásoknak, a másik helyen is könnyen teszi! Az össze-vissza építkezők. a belvárosban is száguldozok, s végül a csalók — nem azonos ösvényeken indulnak? Vagy „magyar nemesek" közlekednek azokon a tőserdei gépkocsikon, motorokon, akik „nem írnak, nem olvasnak"? Meg kellene őket tanítani. S nem is lenne oljian Viehéz. És emlékeztetni arra, hogy például a tátrai Csorba-tavat sem lehet körbe gépkocsizni, csak gyalogtúrával körbejárni. Vagy a homokon sziabad, itt jobb a levegő, itthon lehet agresszívnek lenni, barbár. módon viselkedni? Néhány kerékvetöt, csillagos forgót kellene elhelyezni az utakon, vagy gödröt ásni, hogy aki tiltott mellékútra tér. az ne juthasson messzire. Mert többet ér egy jó, erős akadály, amely megvédi a szabálytalan betolakodóktól az erdőben sétáló embert, mint, száz akta és tíz értekezlet ebben az ügyben. S talán még az is mellékes jelentőségű lenne, hogy melyik hatóság vállalkozik a „merész” operativitásra, hogy érvényt szerezzen a mi kormányunk, a mi életünk írott és íratlan szabályainak. Ha ezt megteszi, még köszönet sem jár érte. Ez a kötelessége. (Azt viszont megköszönnénk, ha a gépjárművek számára parkírozóhelyet is kijelölne, hogy tulajdonosaik nyugodtan élvezhessék a természet szépségeit.) Mindenütt van ilyenféle tennivaló, mert sok „tőserdő" van a megyeben, de közösségi érdek csak egy, aminek érvényt kell szerezni. Szeretnénk — olvasóink számára —. jelezni, hogy e levelünket ne hagyják annyiban, mint a facsonkítások dolgát! Mert erről is írtunk, s mi változott? Amikor mindenhol fákat kellett volna ültetni, hogy a száraz tavaszi szélviharok idején ne legyenek tele homokkal a lakónegyedek — inkább a meglevő fákat irtották, csonkolták tovább. „Felpucolták’’, mint nagyapáink, ott is, ahol nyoma sincs felsővezetéknek. De állítólag főkertész irányítja ezt a munkát, s ha nem tudja, hogy mi a város igénye, miért nem unatkoznak be a felettesei? Vagy az döntötte el a dolgot, hogy így olcsó tüzelőhöz juthattak a kedvezményezettek? De ez mióta közösségi érdek? Várjuk az illetékes hatóságok vezetőinek válaszát. Különös szabadnapok Szerencsésen összejátszottak a körülmények a Dunavecse melletti kincse-puszta jelölő gyűlésen. A körzet választói — mintegy száz család él itt — a Solti Állami Gazdaság dolgozói. Több más kérdés mellett különös ..divatra” hívták fel a tanácstagi jelölő gyűlés előadójának figyelmét. Az itteni kis vegyesbolt hétfői szünnapja miatt panaszkodtak. Azon a címen, hogy ilyenkor intézi heti elszámolását. megrendeléseit, nem nyit ki a boltos. Sőt az is megtörtént már, hogy kedden fs kiírta az ajtóra: „Árubeszerzés miatt zárva.” Ez a kereskedői regula azért enyhén szólva túlzás. Még a városi „komforthoz” szokott családok is' úgy éreznék magukat hasonló helyzetben, mint a partra vetett hal. Legtöbb munkahelyen a szabad szombat is pihenőnapként társul már a vasárnaphoz. A két hétvégi napra is éppen elég úgy „feltankolni” az üzletekből, hogy vasárnap délutánra és estére se legyen zavar, hiány a családi ellátásban. Hányszor vagyunk úgy, hogy alig várjuk a boltok hétfő reggeli nyitását. Városban, községben ! S képzeljük magunkat tanyai viszonyok közé. Oda. ahol egy kis vegyesbolt készleteiből kell a hétvégi ellátásra felkészülni. Éne amúgy is csak az alapvető fogyasztási cikkekből van mód. hiszen a készletek bőségét s választékát tekintve se versenyezhet a külterületi üzletecske a községi, városi boltokkal. Elgondolható. hogy a szombati, vasárnapi „felélés” után milyen szükség van a tanyákon az élelmicikkek utánpótlására. Ha aztán zárt boltajtó fogadja Kedves epizód Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének kétnapos megyei látogatásáról részletes tudósítást adtunk. Az erről szóló kommünikében túlnyomóan csak a protokolláris események közlésére volt Lehetőségünk. Számos kedves epizód is színesítette az Elnöki Tanács elnökének megyei körútját. Losonczi Pált mindenütt nagy szeretettel és tisztelettel fogadták, ő maga is szívesen elbeszélgetett programon kívül is az emberekkel. így történt ez Kalocsán is, amikor a városi tanácsháza előtt szívélyesen szót váltott a járókelőkkel. Ezt a kedves képet, amely ezt a kis epizódot örökítette meg, az újságíró a jegyzete mellett találta. Ide kívánkozott. K. S. NAGYGY ÜLÉS UTÁ N a tanyai vásárlót hétfőn, de esetenként kedden is — miután a vasárnap magától értetődően szünnap —. „érdekes” gondolatokat forgathat a fejében. Hiszen újságok, értekezletek, viták állandóan napirenden levő témája — országos ügy! — a tanyai lakosság helyzetének javítása, a módszerek, megoldások keresése, amivel életkörülményeit közelebb hozzuk a belső települések ellátási színvonalához. Szeme előtt pedig ilyen példa. I-ehet — persze — úgy is gondolkozni, hogy „igazodjon” a tanyai ember a bolt ilyen nyitvatartási „rendjéhez” és szerezzen be egyszerre annyit, hogy ne legyen fennakadás. Igenám, de ez nem kereskedőhöz méltó álláspont. Megtörténhet. hogy pont nincs elég pénze a vevőnek, amennyiből napokra, egy hétre előre be tudna vásárolni. De hétfőn már lenne. Miért lenne azonban bárki „köteles" egyszerre feltölteni háztartását, csak mert a boltosnak így kényelmesebb? Egyáltalán: nincs joga senkinek megkétszerezni a tanyai emberek amúgy is dupla hátrányát a kereskedelmi ellátásban. Apropó! Hogy el ne felejtsük: beszélték, hogy az az autó, amely Szalkszentmárton és Szabadszállás között porciózza szét a tejterméket. ide a pusztára, be sem tér hétfőn, pedig akkor jár arra. Bizonyára „tud” a zárt boltaj- tóról. Hogy miért alakultak a körülmények szerencsésen a jelölő gyűlésen ? Az előadó pont Németh Károly volt. a Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. Így aztán első kézből kapta az észrevételt. Tóth István Melengetőén süt az áprilisi nap a belsőnyiri határban. Kollár Tiborné kedve azonban nemcsak ezért derűs. Szíves-örömest mutogatta: itt lesz majd a tanya- központ. ahová a Kossuth Tsz tagjai 46 lakóházat építenek. Erről szólott kedden Kecskeméten a választási nagygyűlésen is, amikor Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde után felszólalt. Elmondta milyen eredményeket értek már el. de a gondokat sem hallgatta el. — Tizenhét család már megkezdte az építkezést — mondotta többek között. — Ehhez szövetkezetünktől 20 ezer forint támogatást kap minden építkező és OTP-kölcsönt is igénybe vehet, .ló ez a tsz-nek is. hiszen aki itt épít. annak munkájára továbbra is számíthat a szövetkezet. A gond csupán az, hogy a 46 lakás és a fejlődő tsz-központ egyre több villanyáramot igényel. ehhez gyenge már a jelenlegi transzformátor teljesítménye. Kicserélése pedig sokba kerül. meghaladja a szövetkezet és az építkezők anyagi lehetőségét. Kérem, hogy a megyei és a városi tanács nyújtson segítséget, s így közös erővel már megoldható lenne a zavartalan áramellátás. Kollárné amolvan mindenesféle a Kossuth Tsz-ben. Munkaköre: ügyintéző. Ebbe azután minden belefér. A bölcsődei elhelyezéstől kezdve az étkeztetésen keresztül, a, nyugdíjasok panaszainak elintézéséig mindennel foglalkozik. S nemcsak mint hivatásos intézi az ilyen ügyeket, társadalmi elfoglaltságai is erre késztetik. Tagja a Kecskeméti Városi Tanácsnak (most újra jelölték) a Hazafias Népfront megyei bizottságának, vezetője a szövetkezeti nőbizottságnak. A közügyek intézése talán veleszületett érzék. Ö maga ugyan azt mondja, hogy a különböző szerveknél sok a jó ismerőse, a ki- lűnő kapcsolatok kiépítését, azonban nvilván szerény, kedves, de egyben határozott modorának és jgybuzgalmának lehet tulajdonítani. Tizenhat éve dolgozik a termelőszövetkezetben. ö szervezte az első asszonybrigádot. Hogy FIATALOK KAPCSOLÓDNAK A TUDOMÁNYOS MUNKÁBA Az idei év leggazdagabb időszaka elé néz a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun me- Ryei Szervezete. Az eddigi hagyományoktól eltérően ugyanis nem ősszel, hanem tavasszal rendezik meg a műszaki heteket. Az eseménysorozatot 27-én délelőtt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitja meg. az építőipar időszerű kérdéseiről szóló előadással a megyei tanács dísztermében. Ezt megelőzően is több nagyszabású programra kerül sor. A legtöbb rendezvényt a Gépipari Tudományos Egyesület készíti elő. Baján a ’„Dolgozz, hibátlanul” mozgalom munkamódszerének meghonosítása szerepel a napirenden. A mind népszerűbb DH első hazai kísérletei — mint annak idején beszámoltunk róla — ugyancsak a megyéhez, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzeméhez kötődnek. A kecskeméti csoport zomán- cozási munkabizottsága a fürdőkádgyárban felszerelt fluorgáz elnyelető berendezés kísérleti tapasztalatait elemzi. A beruházás az üzemmel szomszédos leninvárosi lakónegyed fluortól szennyezett levegőjét tisztítja. Megvitatják az egyesület és a . műszaki diákköri tagok kapcsolatát is, ami egybeesik azzal, hogy április 12—14. között a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola rendezi meg a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia számítás- technikai és automatizálási szekcióját a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium felkérésére. Az egyesületi vezetők ezen a megbeszélésen azokat az elveket szeret- •nék konkretizálni, amelyekben az MTESZ elnöksége állapodik meg április 10-i ülésén. A kiinduláshoz a bajai vízgazdálkodási, illetve a kecskeméti kertészeti főiskolai kar szolgáltat tapasztalatokat, ahol már bevonták a diákköri tagokat az MTESZ tudományos munkájába. Az Agrártudományi Egyesület szervezésében április 6-án a növényvédelmi szakemberek találkoztak a Szikrai Állami Gazdaságban, ahol a szőlő- és gyümölcsszaporító anyag termesztéséről, valamint növényegész- ségügyi kérdéseiről volt szó. A téma 20 nap elteltével újra visz- szalér, amikor a tápanyag-gazdálkodás kérdéseit beszélik meg a talajtani szakosztály tagjai a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. H F. L. Tóth Istvánná nyugdija» Kollárnéhoz az ügyintézőhöz fordul tanácsért. (Tóth Sándor felvétele) miért éppen Kollárné? Talán mert régebbi munkahelyén — a honvédségi tiszti konyhán — már beleivódott a közösségi szellem. ellentétben azokkal, akik a régi paraszti sorban mindig egy- maguk küszködtek a munkával és az élet különböző gondjaival. A választási nagygyűlésen a nők helyzetéről így beszélt: — Mint asszony és családanya magam is. valamint szövetkezetünk minden leánya és asszonya örül a nők helyzetének megjavítására hozott párthatározatnak. A tsz pártszervezete és gazdasági vezetése azóta több intézkedést tett. munkakörülményeink javítására. foglalkoztátásunk egyenletesebbé tételére. Ezért is bővítette a kertészetet, a baromfitenyésztést, ugyanakkor arra is gondoltak, hogy lehetőség szerint kéthetenként szabad szombatot kapjunk. Amint a tanyaközpontnak kijelölt helyen sétálunk, váratlanul így szól: — Azt nem is mondtam el a nagygyűlésen, hogy hétfőn vegyesboltot nvit szövetkezetünk itt a tanyavilágban, hogy ne kelljen az asszonyoknak minden konyhára való apróságért a hétnyolc kilométerre levő városba menni. Májusban vendéglő is létesül. amely egyben az üzemi konyha szerepét is betölti majd nálunk. Lelkesen beszél a további tervekről. Honnan fakad ez a határtalan jövőbe vetett bizalom? A nagygyűlésen mondott szavai csengenek vissza a fülembe. > — Tagságunk nagy része a tanyavilágban él. vertfalú, nádtetős, egy szoba konyhás lakásokban. villany nélkül. Nagy gond ez valamennyiünk számára. Megkezdődött azonban a tanya- központ építése. Az elmúlt két év alatt 27 lakásba vezettük be a villanyt, egyéni és szövetkezeti hozzájárulással. Ezekben a tanyákban azóta boldogabb, sugárzóbb az élet. hiszen szól a rádió. nézik a televíziót, van már mosógép, sőt porszívó is. Ezeknél a családoknál fokozottabban érződik a létbiztonság, a jövőbe vetett bizalom. Nagy Ottó Országos sikere van a megyei családiház-terveknek A napokban kezdték árusítani a helyi tanácsok, az OTP- íiókok és az AFÉSZ-boltok a Bács-Kiskun megyei családiház- tervek című kiadványt. A tervgyűjteményt a megyei tanács építési osztályának és az Építési és Városfejlesztési Minisztérium 3. sz. célprogram bizottságának megbízásából a Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat állította össze. Az építeni szándékozók 2—3— 4 szobás családi ház, tetötér-he- ,építéses, sőt kétszintes, 4 szobás lakóháztervek között válogathatnak. A Bács megyei házi terv- pályázatokon dijat nyert pályaművek mellett Pest. Szolnok, Hajdú megyei, valamin) a Korszerű falusi lakóház tervgyűj- teménvböl átvett, illetve átdolgozott tervek gazdagítjuk a kiadványt, ugyanis ezek állnak legközelebb a megyében kialakult családiház-építési hagyományokhoz. A tervgyűjtemény a lakásfunkcióknak — alvás, pihenés, főzés, étkezés, tisztálkodás, gyermeknevelés, művelődés stb. — megfelelően hasznos útmutatást nyújt a tervek kiválasztásához. Emellett tanácsokkal szolgál a terv helyszínre alkalmazásához, valamint az építési engedély és építőanyagok beszerzésére vonatkozóan. A tervgyüjteménynek nemcsak a megyében van sikere. Bács- Kiskun határain kivül is nagy érdeklődést váltott ki. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ 3000 példányt vásárolt belőle országos terjesztésre. N. G. Népdalkörök találkozója A Bács-Kiskun megyei Népművelési Tanácsadó ma délelőtt rendezi meg a sükösdi művelődési házban a népdalkörök második megyei találkozóját. A bemutatón tizenegy „Röpülj páva”-kör és népdalegyüttes vesz részt, valamint az ismert tiszakécskei és kiskunfélegyházi citerazenekar is. Érdeklődésre tarthat számot a nemesnádudvari német nemzetiségi kórus fellépése. A találkozó előtt 10 órakor nyílik meg a művelődési ház klubtermében a díszítőművész szakkörök hatodik megyei kiállítása. Testvérmegyénk életéből Az Észak-Krím- csatoma Az Észak-Krím csatorna Európa legnagyobb hidrotechnikai létesítményei közé _ tartozik. Hossza — a fő elágazásokkal — 707 kilométer, az öntözőcsatornák pedig 3952 kilométeren nyúlnak el. A csatorna vizével 330 ezer hektár földet öntöznek, s a létesítmény 661' ezer hektáron közvetve növeli a terméshozamot. Jelenleg 224 600 hektár öntözött terület van a félszigeten, az egész termőterület közel 20 százaléka. A nyolcadik ötéves, terv során a vízgazdálkodási berendezésekre 245,1 millió, a gazdaságok erőforrásaival együtt 259,3 millió rubelt fordítottak. Ez az összeg többszöröse . annak, amennyit az ezt megelőző 45 év alatt összesen felhasználtak öp- tözésre és csatornaépítésre. Az öntözőcsatornák hatalmas hálózata, a hidrotechnikai berendezések és szivattyúállomások napi 11 millió köbméter vizet juttatnak a termőföldekre, a vegetációs időszak alatt ösz- szesen 1 milliárd 700 millió köbmétert. A bő vizű Dnyeper az elmúlt évben több mint 1.4 milliárd köbméter éltető vizet adott a félszigetnek. Az Észak-Krím csatorna atadása óta 6,4 milliárd köbméter vizet szállított testvérmegyénk területére. M. Gyomina Ford.: Sávolt Béla 0 A Partizán víztároló.
